Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-13 / 216. szám

N APtO 1958. SZEPTEMBER IS. Gyakorlati munkában jártas technikusokra van szükségünk Válasz a „Törődjenek az üzemek is a fiatal műszakiak sorsával“ című cikkre A SÖBÄHVÄNT Magyar film A Dunántúli Napló augusztus ' 13-i számában Szántódl Péter elvtárs elkese­redetten ír arról, hogy a bá­nyaipari technikumot végzett fia és társai „csak csillésként“ tudnak elhelyezkedni és ezért sötétnek látja a bányaipari technikumot végzett fiatalok helyzetét Ha Szántódi elvtárs bányász volna, nem látná a dolgot ilyen tragikusnak, és ha a fia bányászgyerek volna, 6 sem keseredne ed, hogy „csak csil­lésként“ kezdheti el a gyakor­lati életet. Nálunk Béke-ak­nán a most végzett és csillés­ként dolgozó technikusok és szüleik nincsenek elkeseredve, Mert nézzük csak meg, mi is a helyzet a bányaipari tech­nikumot végzett fiatalokkal? A legtöbbjük elvégezte az általános iskolát és a bányát csak hírből ismerve, főként arról értesülve, hogy a bánya- technikusokat jól fizetik, be-» iratkozott a bányaipari tech­nikumba, gondolva, a lényeg az, hogy leteljék a négy év, azután vár majd rá a jó be­osztás, a jó kereset. Arról azonban, hogy mi a bány.a- t echnikusokkal szemben az üzemek követelménye, keve­set tudtak. Négy év alatt lettek a fiata­lok technikusok az iskolában; Közben a szünidőben több­kevesebb gyakorlati munkát is végeztek. Aki nagyobb am­bícióval végezte a gyakorlati munkát, az több, aki épipen csak elvégezte azt, amit a tan­menet előírt, kevesebb gyakor­lati tapasztalatot szerzett. Az így végzett fiatalokat az elmúlt években elhelyezték az üzemekben pár hét után fele­lősségteljes beosztásba; Leg­többjüknél a gyakorlat hiá­nya, a tapasztalatlanság meg­bosszulta magát. A bányászat­ra különösen áll, hogy az el­méleti tudás a gyakorlatban megszerzett tapasztalatok nélkül nem sokat ér. Ezért a múlt évben kiadott miniszteri rendelet értelmében a techni­kumok nappali tagozatán vég­zetteknek a vájári képesítést az üzemekben fizikai mun­kát végezve kell megszerezni. A rendelet részletesen meg­szabja azt is, hogy milyen munkáinál, (feltárás, elővájás, fejtés, fenntartás) mennyi időt kell gyakorlati munkában el- tölteniök, hogy elsajátíthassák a gyakorlati fogásokat és a vájárvizsigán sikeresen szá­molhassanak be gyakorlati tudásúikról. Ez persze nem valami új dolog. A régi „bányászig- kolák“-ba, a mai technikumok elődeibe csak legalább két éves földalatti gyakorlattal rendelkezőket vettek fel, akik a bányamunka legtöbb fajtá­ját már ismerték. Sok üzem megkövetelte, hogy az üzem által megszabott csillés, se­gédvájár, vájár műszakszá­mot ledolgozza az ember, mi­előtt aknász lett. Ha ez a mű­szakszám nem vodt meg, mi­előtt a bányaiskolába ment, ledolgozta résziben az iskolai ideje alatt a vakációkban, ha az alatt az idő alatt sem vég­zett, akkor ledolgozta az isko­la elvégzése után. így biztosí­tották az üzemek a múltban, hogy jó, gyakorlati ismeretek­kel rendelkező szakembereik legyeitek a munka irányítá­sához. így biztosítva volt az is, hogy azok választották csak ezt a pályát, akik hivatásuk­nak érezték. Béke-aknán is dolgozik Jelen­leg csillésként két bányatech­nikus. Perwein János és Jä­ger János. Nézzük, hogyan törődik az üzem az ő sorsuk­kal! Úgy, hogy gondoskodik ar­ról, jó szakemberek legyenek akkorra, amikorra irányító munkakörbe kerülnek majd. Az üzem legjobb vájárai közé tartozó Keresztes János és Varga János elvtársak mellé vannak beosztva, akik megta­nítják őket a munka minden fogására. Az üzem egyik mű­szaki dolgozója . .patronálja őket Időközönként beszámol­nak neki a fiúk, milyen előre­haladást értek el a gyakorlati munkában* Nem érzik elhagyatottnak magukat, érzik, hogy törődnek a sorsukkal és egyáltalán nincsenek elkeseredve. Véleményem szerint az az igaza törődés az üzem részé­ről, hogy arról gondoskodik, jó szakember váljon a tech­nikumot végzett fiatalember­ből. Ha megtanulják a mun­kát, tudják is majd irányítani, tudják majd, mát lehet köve­telni, mire kell ügyelni és nem válnak nevetségessé a dolgozók előtt, mint ahogy már nevetségessé vált nem egy, gyakorlati munkában já­ratlan bányatechnikus. Ha Szántódi elvtárs fia a bányászatot csakugyan élet­hivatásul választotta, akkor nincs oka az elkeseredésre. A régi bányatechnikusok és a mérnökök egy része — magam is — csillésként kezdte a bá­nyászéletet és nem keseredett el. Az üzemeknek műn. kában megedzett műszaki dol­gozókra van szükségük, akik­re mindig számíthatnak. Az elkeseredésre nincs ok. Ne féljen. Szántódi elvtárs fia a csillésmunkátol. Kövesse azok­nak az iskolatársainak a pél- 1 dáját, akik józanul ítélik meg j a helyzetet és látják, hogy: szükség van a gyakorlati ta- j pasztalatokra is! Kopogtasson j be bátran valamelyik üzem« ajtaján! Ha igazán dolgozni: akar és jó szakemberré akar i válni, megtalálja majd a szá-j mításaita j Tőt*» Ferenc | bányamérnök, 1 Béke-akna. Sokat olvashatunk az újság­ban olyan hirdetéseket, amelyben'-elveszett személyi igazolványokat keres a -tulaj­donos. Még jutalmat is ígér­nek érte és talán soha sem kerülnek elő. En is elvesztettem igazolvá­nyomat, benne 300 forintot. Még arra sem volt időm, hogy értesítsem a rendőrséget, ami­kor értesítést kaptam az Ágoston téri ált. iskolából, hogy igazolványomat megta­lálták és a helyszínen étve­Érdekes és nem utolsósor- ban izgalmas problémát dolgoz fel A sóbálvány című új magyar film. Arról szól: ho­gyan találták és találják meg a régi értelmiség becsületes tagjai helyüket az új társada­lomban. A film történetének helye az ostromlott, majd a felszabadult Budapest. Thurzó Gábor forgatóköny­vének az lett a legfőbb problé­mája, hogyan lehet a tizenhá­rom évvel ezelőtti alakokkal, a történelmi helyzet hűségének csorbítása nélkül mához szóló fűmet alkotni. A film mondanivalója na­gyon aktuális, mert megmu­tatja, hogy az értelmiség egyes rétegeinek politikai állásfogla­lását jelentő „nem politizálás“ válójában hova vezethet. Aki nem tud szembe nézni a té­nyekkel, elítélni azt, ami gyen­ge, gyáva, kényelmes volt, az menthetetlenül a háború, a fa­sizmus, a pusztulás cinkosa le­het. Nincs harmadik út! A be­csületes ember képes szembe­nézni a múlt hibáival, képes elítélni saját magát a közö­nyösségért, s megtalálja helyét az új társadalomban. A film a mondanivalót lé­nyegében dr. Mohay sebészfő­orvos életén keresztül tárja fel. A sebészfőorvos az. ostrom alatt ákarata ellenére elősegí­tette egy kommunista kivégzé­sét. Rádöbben tettére s ez vé­gül is szembeállítja őt korábbi énjével és ez a lelki válság el­vezeti őt az új világot építő tisztességes emberekhez, s ő is bekapcsolódik az új, a tzebb életért folyó munkába. Nemes mondanivalójú, igaz problémát feltáró film A só­kisfiú. hetem. Elmentem. Nem is akartam hinni a szememnek, amikor igazolványomat a benne lévő 300 forinttal együtt hiánytalanul visszakaptam. A becsületes megtaláló: Palotai Ferike llfb. o. tanuló. Min­den diák példát vehet Palotai Ferikéről és minden iskola nevelőtestülete elé példaképül állítom az Ágoston téri iskola nevelőtestületét és igazgatóját, akik ilyen becsületességre ne­velik tanulóikat. BALÁZS JÓZSEF bálvány. De a probléma fel­vetésének módja ebben a történetben nem eléggé hiteles. Az egész mondanivaló és a probléma felvetése szempont­jából hasznos lett volna, ha a sebészfőorvos nem operáció közben veszi észre a kommu­nista Erdei elhurcolását. így élesebben tárhatta volna fel a film az értelmiség egyes réte­geinek közönyösségét, s ennék következményeit. Páger Antal, a fűm fősze­A Belkereskedelmi Mindszté- : í rium tájékoztatása szerint a vi­dék is egyre inkább bekaipcso- :; lódik az új kereskedelmi mód- :: szerek elterjesztésébe; A me­gyei és a megyei jogú városi ;: tanácsok muríkatervében je­lentős helyet foglal él a kénes- :; keddiem fejlesztése. Különö- j: sen Békés, Győr, Fejér, Pest, | i Somogy és Baranya megye tű- :: nik ki ezen a térem A harmadik negyedév vé- : géig a megyeszékhelyeken : minta szerint árusító cipőbol- :: tokát, férfi és női divatüzlete- ket létesítenek, Orosházán ön­repiője benső eszközökkel ki­váló játékot nyújt dr. Mohay szerepében. Kár, hogy a Hím számos alakja nem szervesen illeszkedik be a történetbe —• s ez a forgatókönyv hibája. Hibái ellenére, a film nap- jairúkban is időszerű problé­mát tár fel, megmutatja a meg­oldás módját is s ezért hasznos, tanulságos, nem érdemtelenül nyerte el a Karlovy Vary-i fesztiválon a III. fődíjat. (—ray) kiszolgáló konfekcióbolt, Gyu­lán minta szerint árusító kon­fekció és méteráru bolt nyílik; Győr megyében gyors- és ön- kiszolgáló bőitek felállítását tervezik; Fejér megyében, Szé­kesfehérvárott és Sztálinváros- ban gyors- és fél önkksaolgáló üzletet, továbbá mode^lházat nyitnak. .Megszervezik ezenkí­vül a nagyértékű cikkek: rá­diók, tűzhelyek, háztartási gé­pek hazaszállítását Szolnok és Szabolcs megyékben elsősor­ban a vendéglátóipart fejlesz­tik. Fővárosi példára itt is több italboltot alakítanak át kis­vendéglővé. Ezzel a megye Iá­ikéinak kívánságát teljesí tik*­A főváros után a vidék is átveszi az új kereskedelmi formákat ■» Nem lenne jobb, ha ma­gam raknám a ládákat hajó­ra? Sokkal biztosabb. — Maga akkor még nem tudja, ki az a Brand — Mélch elmosolyodott — azért ilyen bizalmatlan vele szemben tel­jesen indokolatlanul Hajtsa végre megbízatását a pa­rancs szerint. Gyementyev távozott. Be­következett, amitől leginkább remegett. Melch a hajó és ö közé beiktatta ezt a Brandot, akiben talán jobban megbí­zik, hogy ezzel is minél zava­rosabbá és áttekinthetetleneb­bé tegye a manipulációját. Vagy az is lehetséges, hogy azért van szüksége Melchnék ilyen láncra, hogy minden nyom eltűnjön. Talán még van ilyen láncszem Brandon kívül is. Azonban, az ördög vigye az egészet! Legnagyobb baj, hogy teljesen elvágták a külső kikötőtől. A tizenegyes raktár jó néhány kilométerre van oda..> Gyementyev izgalma csak fokozódott, amikor az utcára érve megpillantotta a kikötő felé hömpölygő szürkészöld tömeget, A múzeummái olyan érzés lepte meg, hogy épp most a harc pillanatában el­száll minden ere je. a Beletelt egy órába, mire a ládák címzése elkészült. Melch valóban nagyszerű szervező volt, alig fejezték be a mun­kát, befutott egy teherautó katonákkal megrakva. A ra­kodás ellenőrzése közben is az járt a fejében, hogyan jut el a kikötőbe. Tíz lépésre tőle magas, testes tiszt állt. Rang­jelzés nélküli bőrzekét viselt Csak a sapkája árulta él, hogy tiszt. Szintén a rakodást fi­gyelte. Állandóan csavargatta a nyakát, mintha szűk volna a gailérja. A rakodás befeje­zése után odament Gyemen- tyevhez. — On Rucken kapitány ? — a választ be sem várva foly­tatta — Brand vagyok. Jöj­jön . i i Kis Opel állt a sarkon túl. Beült a volán mellé, ki­nyitotta a hátsó ajtót s hely­ivel kínálta Gyementyevet. Benzin és ikölniszag terjen­gett a kocsiban. r— Hány láda van? — Hetvenkilenc. Brand az ülés alól egy no­teszt húzott elő, kitépett egy lapot s lendületesen ráírta: „79 láda speciális szállítmányt átvettem.“ — Elfelejtette aláírni — mondta Gyementyev szigoni- an, amikor elolvasta az írást­Brand mereven bámulta. — Adja csak át Melchnek s el van intézve. Végeztem. — Nem szükséges a kikötő­be mennem? — Nem — Brand becsapta az ajtót. — Viszontlátásra. Még ki se szállt Gyemen­tyev a kocsiból, amikor a kis Opel már megugrott. Mögötte a ládákkal megrakott teher­autó berregett. .*• • Legnagyobb bosszúságára Sandel őrnagyba ütközött az osztály folyosóján. Gyemen­tyev legszívesebben öt okolta volna azért, amiért nem sike­rült eljutnia eddig a kikötőbe. — No mi van, Ruckert? — kérdezte sebesen, körülnézett, majd a fülébe súgta. — Mint jó barátja csak azt tanácsol­hatom, gondoskodjon arról, hogy a ládákkal együtt maga is behajózzon. — Nem értem — mondta Gyementyev nyersen. — Pedig elég érthetően mondtam — Sandel meghajolt s tovább sétált a folyosón. Gyementyev bement az iro­dába. Melch elolvasta Brand elismervényét, meggyújtott egy szál gyufát, odalépett az asztalhoz s elégette a hamú- tartóban. Aztán elővette zseb­könyvét s kihúzott benne va­lamit. Csak aztán nézett fel az előtte álló Gyementyevre. —- Akar valamit mondani — Nem. Csak annyit, hogy ez a Brand udvariasabb is te­hetne. Melch mosolygott; — A Gestapo embere. Náluk ismeretlen fogalom az udvariasság. Különben épp Brand volt, aki utána akart nézni annak, amikor ideke­rült, kapitányom, hogy ki ma­ga. (FokftMütk) — Minden rendben van a múzeumban? — Már csak a címet kell felírni a ládákra* — Vegyen magához néhány katonát, azok majd megcsi­nálják. A cím a következő: Melch összehajtogatott pa­pírlapot nyújtott át: „Hamburg Elisabethstrasse 7, Grünxoald“ — Remélem sejti,. hogy ez fedőcím. A szállítmány azon­ban jó kezekbe kerül —! A kikötőben kinek ad­jam át a ládákat? — kérdezte Gyementyev, felállt s izgatot­tan várta a választ, amitől na­gyon sok függött. — Tizenegyes számú raktár, Brand Gestapo tiszt. Kap majd egy elismervényt, hogy ennyi és ennyi ládát átvettem. Azt elhozza nekem. Ennyi az •gém. HÍREK SZÖVETKEZETI NÉP­FŐISKOLÁT SZERVEZ A TIT A TIT tervbevette, hogy ez év telén bentlakásos, or­szágos jellegű szövetkezeti népfőiskolát szervez. A szö­vetkezeti népfőiskolát a Bar ranya megyei Tanács és a MÉSZÖV támogatásával Sik­lóson a várban indítják be. Célja az, bogy a hallgatókat megismertesse a szövetkeze­tek aktuális kérdéseivel. * PÉCSETT VENDÉGSZERE­PEL A WEINER VONÓS­NÉGYES A hírneves Weiner vonós­négyes, amely jelenleg kül­földi körúton van, szeptem­ber második felében vendég- szereplésre Pécsre érkezik. Szeptember 24-én este fél 8 órakor az Országos Filhar­mónia kamaraestet rendez a Városi Művelődési Házban. SZIMFONIKUS HANGVER­SENY PÉCSETT A Pécsi Szimfonikusok bérleti hangversenyének el­ső előadása szeptember 29- én este fél 8 órakor lesz a Pécsi Nemzeti Színházban. A hangverseny műsorán Mendelsohn, Schumann. Ho­negger és Bartók Béla művei szerepelnek. Zongora szólis­ta: Bánky József. A zenekart Lehel György ve*ényli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom