Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

VtT.AG PRO* ETÄRJA1 EGYESÜLJETEK) DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV “ FOLYAM, 207. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1958. SZEPTEMBER 3. A genfi értekezlet nagy lehetőségeket nyit meg az együttműködésre Hruscsov elvtárs üzenete Moszkva (TASZSZ): Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke üdvözletét küldött az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó második nemzetközi értekezlet­nek. Az üzenetben egyebek között hangsúlyozza, hogy az értekezlet összehívása nagy le­hetőségeket nyit meg az együttműködésre, s az atomtudomány és technika területén szer­zett legújabb ismeretek és tapasztalatok kicserélésére. Ez az együttműködés összehasonlít­hatatlanul több haszonnal járna, ha megegyezés jönne létre az atomfegyver megtiltásáról. Ebben az esetben az atomipar egész erejét a béke és haladás szolgálatába lehetne állíta­ni — hangoztatja a szovjet kormány feje. Bolgár—magyar barátsági esték Bulgária felszabadulásának közelgő évfordulója alkalmá­ból a Hazafias Népfront kez­deményezésére B aranya-szer­te megemlékezéseket tarta­nak Míg a múlt esztendők­ben 8 —9 helyen, az idén mint­egy félszáz községben ren­deznek bolgár—magyar barát­sági estet, ahol a testvér bol­gár nép életét, eredményeit ismertetik. Harkányban, ahol a hazánk felszabadításáért hősi halált halt több ezer bol­gár katonának emlékművet állítottak, nagyszabású koszo­rúzást ünnepség lesz szep­tember 8-án, amelyre külföl­di vendégeket is várnak. Libanon iü elnöke az amer ka csapatok kivonását követeli Beirut (TASZSZ): A Teleg jelentése szerint Sehab tá­bornok, Libanon új elnöke fogadta az Egyesült Államok libanoni nagykövetét és a Li­banonban állomásozó ameri­kai szárazföldi csapatok pa­rancsnokát, s kifejezésre jut­tatta előttünk azt a kívánsá­gát, hogy az amerikai csa- . patok kezdjék meg Libanon- j bői való kivonulásukat. Növekedett a minőségi szenek termelése a bányásznapi versenyben A Borsodi Szénbányászati Tröszt a verseny élén A szénbányászat július eleje ezen idő alatt kibányászott óta munkaversennyel készül a VIII. bányásznap megünneplé­sére. Az idei ünnepi verseny őcélja nem a mennyiségi ter­melés általános fokozása, ha­nem a minőségi szenek, a fe- ceteszén és a barnaszén terme- ési arányának növelése. A ;rösztö'k és a bányaüzemek ve- éikedése kezdettől e cél érde- ében folyik — jó eredmény- yel. A verseny első két hó- apjában, júliusban és augusz- usban 62.697 tonna szénné] adtak többet a bányák az elő- rányzottnál. Ebből a mennyi' égből 57.732 tonna, vagyis az gész többlet 92,1 százaléka fe- eteszén és barnaszén. Sike- ült tehát megfelelni annak a cövetelménynek, hogy az ér­ékes minőségi szenek arányát öveljék, az értéktelenebb és ehezebben elhelyezhető lignit ermelését pedig csökkentsék « így elősegítsék a harmadik egyedévi terv jó teljesítését, a zenet felhasználó iparágak redményesebb munkáját. A verseny augusztus 20-án elkezdett finisében, amely szeptember 7-ig tart, tovább fejlődött az eredmény. Az] széntöbblet 39.848 tonna. A mi­nőségi szenek termelése ebben az időszakban is túlsúlyban volt. Az augusztus 2I-től szeptem­ber 1-ig terjedő szakaszban így alakult a versenyző trösztök sorrendje: 1. Borsod 111,7 százalék, 2. Közép-Dunántúl 107,4 százalék, 3. Nógrád 107,3 százalék, 4. Do­rog 104,3 százalék, 5. Pécs 103,9 százalék, 6. Komló 103,8 százalék. Ezek a trösztök jó munka- és versenyszervezéssel, a mű­szakarányok helyes kialakítá­sával, de főleg a dolgozok jó kezdeményezéseivel érték el eredményeiket és kerültek a verseny élére. Nyolc újabb magyar aranyérem nemzetközi borverseny második napján Kedden a nemzetközi borver­seny második napján 90 bor­fajtát bírált el a világ legje­lesebb borszakértőiből álló nemzetközi bírálóbizottság, összesen 16 aranyérem, 58 ezüst és 7 bronzérem jutalmaz­ta a legjobbnak talált borokat. A 16 aranyérem közül nyolcat magyar borok nyerték el. Aranyérmet nyertek: a Mon- impex 1955 évjáratú pécsi fur­mintja, özv. Heltai Györgyné Atommáiiyáinkkal elégedettek vágyónk A genfi atomértekezlet keddi munkája Genf (MTI): „Atommáglyá­inkkal elégedettek vagyunk” — ebben a mondatban össze­gezhető a második nemzetközi atomértekezlet kedd délelőtti munkája, amelyet az atomköz­haleset történt, mint amennyi­re három évvel ezelőtt számí­tani lehetett. , Sir Lónári Owen, a brit tapasztalatokat ismertette. Nem adott részletesebb felvilá­pontok működése terén szerzett gositásokat a Windsealoban né­ismeretek és tapasztalatok megvitatásának szenteltek; A felszólalók valamennyien pozitív eredményekről számol­tak be és egyöntetűen hangoz­tatták, hogy a reaktorok „jól működnek” s jóval kevesebb Nagy fontosságú biológiai kísérletek a szovjet őriásrakétával Moszkva (MTI) Mint isme­retes, az augusztus 27-én fel­lőtt óriás szovjet geofizikai kutatórakétába két kísérleti állatot helyeztek el. A Fehér és a Tarka nevű kutyák se­gítségével nagy fontosságú bio­lógiai kísérleteket végeztek el a szovjet tudósok, akik azt vizsgálják, milyen lehetőség van emberek űrutazására. A kozmikus térségbe vezető utat megnyitó kísérletek több szakaszban folytak. Eddig már 14 kísérleti állat, 5—7 kilo­gramm súlyú különlegesen ido­mított kutya tette meg az utat a Föld felszínéről az atmosz­féra felső rétegeibe, közülük nem egy többízben is. A 450 km-es magasságba ki­lőtt rakéta két kísérleti állata a vizsgálatok szerint két ízben volt alávetve rendkívül nagy megterhelésnek. Elsőízben az indítás pillanatában, amikor az állatok viszonylagos súlya a rendes súly többszörösére növekedett. A kutyák szerve­zete ezt a megterhelést kibír­ta. Rendesen működött az ál­latok szervezete azután ’s, amikor a két kutya a dinami­kus súlytalanság állapotába került. A pályacsúcs magassá­gának elérése után a rakéta műszeres része elvált a törzsé­től, a kísérleti állatok kabin­jával együtt zuhanná kezdett. Az állatok szervezete mind az emelkedés, mind a süllyedés közben normálisan működött. Abban a pillanatban, amikor a Földtől mindössze 4—5 tom­es magasságban kinyíltak a műszeres rész ejtőernyői, az állatok ismét igen nagy meg-« terhelésen mentek át, de kü­lönösebb nehézség nélkül ezt is kibírták és egészségesen ér­tek vissza a földre. A tudósok véleménye szerint ezek a kísérletek megfelelően bizonyítják, hogy az élő szer­vezet képes elviselni az űr­hajózásból származó nehézsé­geket. A több mint másfél tonna súlyú rakéta kilövése több más szempontból is figyelemremél­tó eredményeket hozott. Sike­rült például megoldani, hogy a műszeres rész teljesen a megszabott helyen érjen föl­det. Nagy jelentőségűnek lát­szik az a tény, hogy sikerült meggátolni a rakéta tengely körüli forgását, hogy az így beépített műszereket már a földön a lehető legpontosab­ban állíthassák be és pontosan tájolhassák a ródáó-telemietri- kus berendezéseket Tudományos körökből szár­mazó értesülések szerint az év végéig még több jelentős rakétekísérletre kerül sor a Szovjetunióban. hány hónappal ezelőtt történt balesetről, amelynek következ­tében a brit hatóságok óvóin- duhnoi központról tézkedéseket tettek a fertőzés számolót, amely meggátlására. Az atomközpon- tok működéséről nagy megelé­gedéssel nyilatkozott. De Rouville, Pascal és Schalliet, valamennyien a mar- coulei központ szakemberei a két évvel ezelőtt felavatott máglya működéséről számoltak be. Rámutattak az újságírók: előtt azokra az okokra, ame-: lyek miatt Franciaország az] atomenergiával előállított vil-j lamosság termelésében hátra-i maradt, Louis ff. Roddis és Cark Gódman, az Egyesült Államok­ban működő 23 máglya műkö­dését vázolták. Beszámolójuk szerint 11 a polgári szükségle­tek céljait szolgálja, tíz a ka­tonai szükségleteket és kettő vegyes célokra szolgál. K. Krasszin professzor, a tartott be- mint isme­retes — az elsőnek kezdte meg működését a világon. A máglyák működésének ta-i nulmányozását a szakmunka-] ülések keretében folytatják az: elkövetkező napokban. móri bortermelő 1957-es évi ezerjó bora, a balatonfüredi mezőgazdasági szakiskola 1957. évi rizling szilvánija, a Szőlé­szeti Kutató Intézet 1957. év­járatú badacsonyi zöldszilváni bora, továbbá a Pest Szolnok megyei állami pincegazdaság tápiószelei célgazdaságának 1956. évjáratú zöldszilváni bo­ra, a badacsonyi állami gazda­ság 1957. évi somlói furmintja, valamint a Szőlészeti Kutató Intézet 1953. évi badacsonyi ' zöldszilváni ja és az Agrártudo­mányi Egyetem nagy gombosi célgazdaságának 1949. évjáratú felföldi olasz rizling bora. A külföldről érkezett borok közül első díjat nyertek: a Szovjetunió 1953. évjáratú isszik rizlingje, a Román Nép- köztársaság 1957. évjáratú muscat ottonel, továbbá az 1957. évi termésű gras cotnari, az 1957. évi feteasca (leányka), valamint az 1957, évjáratú pi- not-gris (szürkebarát) bora, to­vábbá Jugoszlávia az 1954. év­járatú zeleni silvalec (zöldszil-' váni) bora, Ausztria (Kari Maier bortermelő bora) az 1957. évjáratú Wachaui Rhein bora, Franciaonszág pedig az 1957. évi termésű Alsace Ge- wurztraminer bora. toad a jártalita-siletolel A városi pártbizottság közli, hogy a péntekre hir­detett városi pártaktíva- értekezlet elmarad. Az érte­kezlet új időpontjáról értesí­teni fogják az elvtársakat. ......— Az angoloknak ízlik a magyar uborka, szalonna, vaj Milyen magyar iparcikkeket és élelmiszereket kedvelnek Angliában? Ezt a kérdést in­tézte az MTI munkatársa Biró Józsefhez, a londoni magyar kereskedelmi tanácsoshoz, aki a napokban Budapesten tar­tózkodott. — Anglia*» évtizedek óta exportálunk egyes magyar élelmiszereket, ezeket meg­Megjött a fagyialtos A báránytetői kő­bányát csak ritkán ! verik fel a robbantá­1 ' sok dörrenései. — Mi csak ritkán lövünk, — mondja Kovács elvtárs, a bá- Inya vezetője. — Fó- 1 ként építőkövet ter­melünk, az pedig úgy a legjobb, ha kézzel fejtik le a kőfalról. A robbantáskor köny- nyen előfordul, hogy a kő erezetében lát­hatatlan hajszálrepe­dések keletkeznek és a kő akkor esik szét, amikor a kőműves már meg is faragta. A mi köveinkkel ilyesmi nem fordul­hat elő. Más kőbányákban sem könnyű a kőfej- tők munkája, de itt talán mégegyszer olyan nehéz. Ahol nem építőkő a főter­mék, ott egy nagy lö­véssel lerobbantanak több száz, vagy több tezer tonna követ a : falról, a nagyobb da- i rabokat még külön- • külön trotillal szét- határozzák, szétlövik, aztán letisztítják a falat és mehet a kő a csillékbe, a zúzába. Itt viszont fent dol­goznak a kőfejtőA a tizennyoft méteres kőfal padkám, Csá­kánnyal és feszítő- vassal a kőtömböket megmozgatni, kiemel­ni évezredek óta há­borítatlan fészkükből és lehengeríteni a emeletnyi mélységbe. — Mikor köny- nyebb, télen-e, vagy nyáron? — Feltétlenül nyá­ron, — mondja Ko­vács elvtárs. — Igaz, hogy nyáron szikkadt, kemény a fal, még az agyagerek is kő­kemények és szikrát vet a csákány a szik­lán. De legalább szá­raz a kő, süt a nap, könnyedén lehet öl­tözni. Igaz, hogy né­ha azt hiszi az em­ber a tűző napon, a forró sziklán, hogy menten megfő, de hát ez sokkal jobb mint ősszel, az esős idő­szak. Az a legrosz- szabb. Csúszik a kő, minden lépést vigyáz­va kell megtenni, mert egy rossz lépé* és már kész is a sze­rencsétlenség. — Bőr az utóbbi években nem fordult elő Ilyes­mi. A télről pedig talán nem is kell be­szélni. Hiszen min­denki könnyen elkép­zelheti, hogy milyen érzés lehet a jó csi­korgás hidegben ott fenn a kőfalon. Olyan mint a jegesbarlang­ban .,. — Mennyi követ kell naponta kiter­melnie egy-egy kőfej­tőnek? — A terv szerint naponta nyolcvankét mázsát. Ez majdnem hat köbméter. De ritka nap, hogy nem teljesítjük túl a ter­vet. — Lehet-e szeretni a kőbányászatot? — Erre talán elég vilá­gos feleletet ad az a tény, hogy a bánya tizenkét dolgozója közül hatan már több mint tíz éve itt dol­goznak. Kovács Mi­hály például már ide s tova húsz éve fejti itt a követ, nem sok­kal kevesebb időt töltött itt Schmidt István, Fixl Pál, Ma­szokték és szívesen vásárol­ják — mondotta. — Szeretik a magyar sonkát és a ha c önnek nevezett húsos füstölt árut. Íz­lik a teavaj is, s évtizedek óla vásárolják a Magyarországéi termett babot, a zamatos ma­gyar almát. Egyes élelmezési cikkeinkből jóval több is el­fogyna Angliában, de a szán ­tásnak korlátot szabnak a be­viteli engedélyek. Az utóbbi *”***«-**.................... időben kedvelték meg az ango­lok a magyar csemegeubork?- konzervet. A spárgafélék és a feketeribizli exportjának a növelése csupán a termelőkön múlik, mert ezekből többet ió átvennének. A magyar para­dicsompüréből is nagyobb mennyiséget vásároltak az idén. Az iparcikkek közül igen ke­lendők a magyar nylonharis­nyák, amelyek az angol nők véleménye szerint tartősabbak az ottani és más külföldi gyárt­mányoknál. Most tízezer font értékben vásároltak Magyar- országról nylonharisnyát. A magyar len- és kenderárut, háztartási textíliát szeretik. Cipőink is ismertek és a Ma­gyarországon készült kötött­árukat szívesen viselik az an- gok nők. Hcsek János és Tur- béki István sem. Ha kerestek volna, bizonyára találtak volna más munkaal­kalmat is, könnyeb­bet, ahol nem kell kiállni sem a tűző napra, sem a fagyos szél elé. Mondják, talán azért is maradtak meg a kőbányánál, mert a közelben lak­nak. Lehet. Bár erre rengeteg ellenkező példát is fel lehetne hozni. Kovács elvtárs, az üzem vezetője, aki szintén kőfejtő volt hosszú évekig ugyan­ebben a bányában, azt mondta beszélge­tés közben: — Tudja milyen szép az, amikor az ember jól teleszívja magát ezzel a jó le­vegővel — mert itt mindig olyan jó leve­gő van, hogy hízni le­het tőle, — aztán fog­ja a csákányt és meg mozgat egy mázsa körüli tömbö/t .i..? Evekkel ezelőtt mondták, legyek a mészégető üzemveze­tője. Nem fogadtam el. Egyszerűen nem tudtam itthagyni a kőbányát,»s 5 JÓD low htaoltalt Sión terven felül A komlód szénosztályozó mindenben méltó a komlói bá­nyászok jó munkájához. A bá­nyásznapi verseny kezdete, jú­lius 1-e óta eltelt két hónap alatt az osztólyozóba bekerült nyersszénből 5700 tonnával több kokszolható szenet állí­tott elő a tervezett mennyi­ségnél. Emellett a minőségi mutatókat mindenben túltelje­sítette; a kokszolható szén por - és hamutartalma egyaránt' ala­csonyabb, a sülőképesség pe­dig jobb a szabottnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom