Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-07 / 211. szám

V1T Ao PROLETÁRJA! EGYESPi JETEKt

DUNÁNTÚLI ,

NAPLÓ

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA

XV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM ARA 1» FILLER

VASARNAP, 1858. SZEPTEMBER 7

fi nyolcadik bányásznapon

Irta: PAPP JÄNOS

a megyei póri-végrehajtó bizoiiság lagja

Ma ismét a bányászokat köszönti — immár nyolcadszor — az ország népe. Ma, — ünnep lévén — feléjük fordul a figyelem, munkájuktól, jelenükről és jövőjükről, a további feladatoktól esik szó a vidám ünnepség mellett.

A bányásznap is — mint többi más, az alkotó munka dicséretére rendszeresített ünnepek — a számvetés napja. Kicsit mindig visz- szanézünk, hogy jobban lássuk a mát és a mából tekinthetünk a jövő felé.

Az az út, amelyet a magyar bányászat, kö- ze'ebbről megyénk bányászata az ellenforradalom leverése titán megtett, tele van eredményekkel, győzelmekkel. Megyénk bányászai büszkék lehetnek az elmúlt 20 hónap alatt megtett útra.

A bányászok fizetésének rendezése, a 33 százalékos béremelés, a jobb áruellátás, a biztonságos bányamunka érdekében végzett tettek, a nagyarányú lakásépítés, a 7 órás munkaidő bevezetése, különösen Komlón és az Uránércbánya Vállalatnál a magasabbfökú gépesítés, a szilikózis elleni küzdelem —, mely utóbbinál 20 év alatt nem tettek annyit a bányászok egészségvédelme érdekében, minit mi az elmúlt két év alatt — mindmegannyi bizonyítéka szépülő életünknek, az eredményes munkának.

A bányászatnak az egész ország életében hatalmas jelentősége van. Baranyában a bányászat a legszámottevőbb ipar, amelyben

ennyi baranyai bányaüzem nyerje el az élüzem címet, mint azt kiérdemelték az elmúlt félév munkájáért;

* Ma, amikor röviden számot vetülik a közel múlt eredményeivel és megyénk bányászainak munkáját úgy foglalhatjuk össze, hogy azt el sősorban az eredmények jellemzik, mégsem szabad csak az eredményekről szólni, elfelec ve a legfontosabb tennivalókat és hibákat Nem ünneprontás ez, hanem előre nézés, hog tudjuk, mit kell tennünk holnap, holnapután Nem mai keletű hiba, de hiba és állandóan újra érezzük hatását, hogy a szénvagyan fel tárására nem fordítanak megfelelő gondot. E végső soron a termelés ingadozásában, a szén minőségének gyors változásában, nem egyszer kapkodó bányaművelésben hat vissza; Van nak még mindig, akik csak a mára gondol nak, akik „sajnálják“ a feltárásra fordítandó pénzt, mert elfelejtik, hogy a jó kutató mun kára fordított pénz sokszorosan visszatérül Tovább kell folytatni a fémtámos biztosítás szélesítését, mert ezzel sok importált fát ta kari thatunk meg és használatával biztonságosabb a bányamunka, kevesebb a baleset veszélye. Egy pillanatra sem szabad abbahagy numk a szilikózis elleni küzdelmet és fel keB használnunk minden lehetőségünket, hogy ezt az ipari betegséget mielőbb csökkentsük Ez természetesen nemcsak beruházásokon vagy valami eddig fel nem talált „csodaszerem“ múlik, hanem elsősorban a bányászok felvilágosul tságán, a meglévő lehetőségek használatán. Tovább kell törekednünk, különösen a pécsi medencében, hogy a hazafelé haladó fejtésék száma a jelenleginek tőbbszö

Köszönti! a megye bányászait

A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei, valamint Pécs városi Bizottsága a nyolcadik bányásznap alkalmából meleg szeretettel köszönti Baranya megye bányaüzemeinek fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozóit. A megye bányászai mindig eredményesen küzdöttek pártunk és kormányzatunk politikájának valóraváltásáért, az ellenforradalom leveréséért, az okozott károk megszüntetéséért, termelési terveik túlteljesítéséért, a szén önköltségének csökkentéséért. Igyekezetüket, szorgalmukat az elmúlt bányásznap óta is siker koronázta. Bányaüzemeink közül legutóbb is öt üzem nyerte el az élüzem címet, s hasonló kitüntetést kaptak aknamélyítőink is. A jó munkáért köszönet jár a bányászoknak.

Amikor a megyei és a városi pártbizottság elismeréssel adózik bányászaink eddig végzett munkájáért, egyben kéri is tőlük, hogy a jövőben is hasonló szorgalommal, lelkesedéssel igyekezzenek megvalósítani a hároméves tervből reájuk háruló feladatokat, valóra váltani pártunk és kormányunk politikáját.

Ehhez sok sikert és eredményes munkát kíván

AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA,

AZ MSZMP PÉCS VÁROSI BIZOTTSÁGA

A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége a Baranya megyei szervezeti dolgozók nevében szeretettel köszönti hős bányászainkat a VIII. bányásznap alkalmával.

Meg vagyunk győződve arról, hogy bányászaink eddigi eredményes munkájukat résén folytatják a 3 éves terv megvalósítása érdekében.

— - . -----«-f«.----« c-. e-------■----n- - - » íz " ■ f I..Iif

Eo

nlfK m PIulmlHiau nTYwlffiM "OK mKwV JO fgwHW|{W .

A SZAKSZERVEZETEK BARANYA MEGYEI TANACSA ELNÖKSÉGE

............

Em

léketeket örökké szívunkbeo hordjuk

Gyaszindutó komor

búgtak fel és cKszsortüzek dördültek a. Szabolcs feletti Csertetőn. Fáhlyatüzeic imbolygó ényében ezrek állták körűi a etőn emelt emlékművet. Eljöttek a vasasiak, szabeiesiaik, pécsbányatelepiek, újhegyiek, lányászok, munkásak, mérnökök, háziasszonyok, anyák ka- oniilő gyermekeikkel, öregeik Kutra támaszkodva, hogy emlékezzenek és a bányásznap előestéjét, • huszonegy év előtti csendőrsortúz gyilkos galyóitál megöltek emlékének szenteljék. Csend volt. Csák a zónák hangja hallatszott.

_ — ^ * n -» - »» ■------- - egy évvel ezelőtt ezen a helyen hősi halált haltaik, más világban élteik, mént mi élünk ma. Olyan világban, ahol éhbért kapott az, aki dolgozott, és éh- halált halt az, akinek nem jutott munka. Olyan világban, ahol kopott ruhás, beesett arcú emberek 1aktiak a bányatelepeken, ahol a nyomor volt a mindennapos vendég.

«— Amikor mér úgy érezték az emberek, hogy nem lehet tovább igy élni, elindultak, hogy nagyobb darab kenyeret kérjenek a bánya urOUÖL Hatszáz főnyi tömeg indult ei VoKormány ki tüntetést kaptak a bányászat legkiválóbb dolgozói

Az ország legkiválóbb bányászaival és műszaki dolgozóival telt meg szombaton délelőtt 11 órakor az Országház fényárban úszó kupolacsarnoka. Azokkal, akiket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a VIII. bányásznap alkalmával jó munkájuk elismerésekéi^*« kormány-kitüntetéssel jutalmazott. A tritün- etefctekhes Münntch Ferenc, m forradalmi munkás-paraszt :ormány elnöke intézett beesődet, majd átnyújtotta a kitün- etéseket.

sasról. De nem kaptak nagyobb darab ffcGTty&V&t, hanem osend- őrsortüzet vezényelt rájuk az akkori rend.

— Ma más vűágban élünk. A régit már-már elfelejtjük. A fiatalok már csak hírből ismerik felszabadulásunk: előtti életünket. Ma megvan a nagyobb darab kenyerünk. Bányatelepeinken ismeretlen már a nyomor, a rongyos ruha, a korgó gyomor. HűségjuMlmat kapunk, részesedést a sajátunkká lett bányák nyereségéből. Elnyomott, kisemmizettekből az ország gazdái lettünk.

— Megőrizzük emléketeket Feitig Imre, Hegedűs Mihály és Keller János. A Ti emléketek nem engedi feledni velünk soha a sötét múltat és erőt ad a jövőnk építésé hez; ■. >

A sok ezer ember némán ÓM. Elhangzott « gyászinduló, étdördültek a disztüzek, az In- temadonáié hangjait szerte- hordta az esti szél. Rakéták röppentek a magasba. A tömeg csak állt némán. Nem felejtünk él benneteket soha Feitig Imre, Hegedűs Mihály és Keller János.

mintegy 20 ezer munkás dolgozik. Kezük munkája nyomán, elsősorban szén, az ipar kenyere, a lakóházak, kórházak fűtőanyaga, kerül napvilágra. Nincs az a területe életünknek, ahol közvetlenül vagy közvetve ne találkoznánk a bányászok munkájával, ahol ne éreznénk, hogy mit jelentene számunkra, ha a szénibányászat nem teljesítené feladatát. Amilyen fontos a bányászok munkája gazdaságilag. legalább olyan fontos társadalmi, politikai szerepük. Ezért fordít a párt és a kormány megkülönböztetett gondot a bányászatra, a bányászokra. E megkülönböztetett gondosságot a bányászok jó munkával igyekeznek viszonozni, amely elsősorban a terv túlteljesítésében jut kifejezésre.

E gondoskodás eredményeként ma már más körülmények között élnek és dolgoznak megyénk bányászai, mint bármikor a múltban. A párt és a kormány mindig különös gondot fordított a bányászok életére, munkájára. A kölcsönös bizalmat és szeretetet volt idő, amikor belső hibák mérgezték, amelyet azután kihasználtak belső és külső ellenségeink. A régi hibák javát már megszüntette a párt irányításával a kormány, ellenségednlket megvertük, szétzúztuk. Nyugodtan mondhatjuk, anélkül, hogy egy pillanatra is elégedettek, elbizakodottak lennénk —, dolgozó népünk, kiemelve a bányászokat, történelme során még soha nem élt úgy, mint ma. Dolgozunk és élvezzük a munkásfiatalom milliónyi vívmányát, eredményét és jól tudjuk — jól keld tudnia mindenkinek —, hogy életünk további javulása, szépülése a mi kezünkbe van letéve, munkánk eredményességétől függ.

A megye bányáiban Nagymányoktól Bakonyáig a dolgos hétköznapok mindegyikén új eredmények, új győzelmek születnek. A sok közül most csak egyet emelünk ki. Mindösz- sze néhány éve, hogy innen indult ki a 100 méteres feltárási mozgalom, amely Molnár István nevéhez fűződik. Nem kis büszkesége lehet a megye bányászainak, elsősorban akő- vágószőlősieknek, hogy* a gyorsvágathajtási rekordot Itt döntötték meg és van olyan munkacsapat, amely jól szervezett munkával egy hónap alatt 212 méter hosszú vágatot hajtott ki. Hétköznapi tetteknek tűnik ez sokszor, de mégis ünnepi hangon kell szólni róla, mert az ilyen tények mögött a magyar bányászat, p. magyar bányászok új, megváltozott élete áll. A sok sikert hozó munkának olyan mutatói is vannak, mint az élüzem aknák hoss2ú sora. Még safe* nem fordult elő, hogy egyszerre

rösére emelkedjen, mert ennek haszna, a biztonságosabb művelése közismert

Legalább ilyen fontos feladata bányászaink nak a kitermelt szén minőségének á Javítása is, mert népgazdaságunknak nemcsak mindig több, hanem mindig jobb minőségű, olcsóbb szénre van szüksége. A kitermelt szén minősége ellen pedig még elég sok a panasz, a nem lehetünk elégedettek a termelési költségek jelenlegi alakulásával sem;

A munkafegyelem régi „témáé a bányákban. Ezúttal azonban nem a bumli néven ismert mulasztásról akarunk szólni, a munkafegyelemnek nem ezt az oldalét vesszük elő a mai napon, — hogy többé ne tévesszük szem elől —, hanem a munkahelyen a kapott utasítások feltétlen pontos végrehajtását. Aki ismeri a bányákat, az Jól tudja, hogy e téren még ma is mennyi hiba fordul elő, mennyi kívánni való van. Sajnos, nem egy bányász elfelejti, hogy a bányában csak akkor lehet eredményes munka, ha mindenki pontosan megteszi, elvégzi a munka ráeső részét. E téren nem szabad semmiféle lazaságot tűmi.

És végül szólni kell az örökké „visszatérő témáról“ is, az új munkások, a fiatal bányászok neveléséről, amelyet „hivatalból* sem a párt, sem a KISZ, de semmiféle szerv megoldani nem tud, ha abban mindennap nem vesznek részt a légi, a törzsbányászok. Legfontosabb, amit kérhetünk tőlük, hogy tanítsák meg a fiatal bányászokat a szakma minden titkára, ismertessék meg velük, hogy milyen volt régen a bányász élete, hogy becsülni, szeretni, ha kell, védeni tudják a mait.

Jövőnk úgy áll előttünk, mint nyitott könyv. A 3 éves terv előrevetíti közeli néhány esztendőnket és jól tudjuk, hogy reálbérünk, életkörülményeink úgy javulnak, ahogyan azér mindennap megteszünk minden tehetőt, ha nemcsak a mennyiségre hanem a minőségre, a gazdaságosságra, az olcsóbb termelésre, a takarékosságra is gondot fordítunk; Hároméves tervünk legfontosabb ja az ember, az em bérről való gondoskodás vezérli pártunk és kormányunk politikáját. Ezt a nagyszerű célkitűzést támogatni, előbbre vinni, valóra váltását segíteni, felemlő tett.

Életünk szebbé tételéért, a szebb jövőér : végzett és holnap újra kezdődő munkához ki-1 vánok: jó szerencsét! *

Szeptember 15-én üzemelni kezd a gesztenyééi új

......................