Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-05 / 209. szám
«55. SÍEPTFVmFR 5. NAPLÓ 3 KISZ-fiatalj aink az Aj oktatási évre készülnek A KISZ Központi Bizottságának a KISZ új oktatási rendszeréről szóló határozata lehetővé teszi, hogy az idén szervezett oktatás keretében tanulmányozzák fiataljaink a marxizmus—leninizmus alapvető tanításait. Eddigi propagandamunkánkban elsősorban a kötetlenebb, előadásos formák kerültek előtérbe. A KISZ előtt álló feladatok azonban állandóan növekednek é* megkövetelik, hogy emeljük marxista—leninista képzettségünket. A marxizmus—leninizmus tanításait csupán hallomásból, beszélgetésekből és rendszertelen előadásokból nem lehet elsajátítani. Ezek a formák segíthettéseket tapasztalt propagandis- a kérdezz—felelek-körök már hetővé tesz számunkra, s ame- ták segítségével megvitatják, eddig is a fiatalok kedvelt fó- lyekhez megfelelő felkészültAz alapszervezeti titkárok és rumaivá váltak. Ezek rendsze- vezetőségi tagok közül sokan rét kibővítjük, s az előadások vesznek részt a pártoktatás utáni vitákkal, vetítésekkel, keretében folyó „marxizmus— külföldi élménybeszámolókkal leninizmus kérdései” és az még színesebbé tesszük. Az if- „időszerű kérdések" taníolya- júsági akadémiák előadássoromain. Egyes nagyüzemeinkben — a pártoktatás keretén belül — önálló ifjúsági tanfolyamokat szervezünk. Alapvető oktatási forma: a KISZ politikai kör A „KISZ politikai kör" az alapvető oktatási forma, melyzatában ilyen kérdéseket tárgyalunk meg: „Elvhűség“, „Elvi bátorság“. „Az egyén és a közösség", „Család — vallás — erkölcs“, stb. A kérdezz—felelek-esteket mind időtartamukban, mind téségü propagandistát tudunk biztosítani. Már sok alapszervezetben megalakultak az ún. elbeszélgető bizottságok, eredményesen is dolgoznak, mert segítséget kapnak az e bizottságokban dolgozó tapasztalt elvtársaktól. Ezek a bizottságok tanácsot adnak a fiataloknak hogy milyen oktatási formát májukban rendszerezettebbé válasszanak maguknak és felakarjuk tenni. Egy-egy alka- hívják a kiszisták figyelmét a lommal a nemzetközi helyzet- szervezeti szabályzatra is, tel, a világpolitikai események- , ,, kel összefüggő kérdéseket, más amelynek egyik pontja így sem von le az előbbi megállapítás helyességéből: a marxizmust elsajátítani csak rendszeres és szívós tanulással lehet. A marxizmus* leninizmus alapjait tanítjuk Ami az évi tananyagot ilesetben az erkölccsel, a szere- szól: „A KISZ-tag kötelessége, a fiúk— kapcsola i gyújt, egy csoportba. Gondos előkészítést! nek ugyan, felkelthetik a fia- KKZ-en ki- lenMne'f) házassággal,’a fiúk— hogy tanuljon példamutatóan talok érdeklődését az ideoló- ^ ^ kor hallgatói lányok viszonyával kapcsola- sajátítsa el a tudomány a kulgiai kérdések iránt, de ez mit- m=erke&iek niajdakapl- ^ kéKléseket gyűjtjük össze ü talizmus és a szocializmus alapvető gazdaságpolitikai ismérveivel, a pártról és a proletárdiktatúráról szóló tanításokkal. Szó lesz a KISZ jellegéről, feladatairól, a fiatalok erkölcséről és magatartásáról is. „A világ térképe előtt”-kö- rök hallgatói megismerkednek a Szovjetunió és a baráti népek életével, az ázsiai és afriKISZ-szervezeteink már készülnek az október 15-én kezdődő oktatási évadra. Ez a munka nagy körültekintést és jó szervezést kiván alapszervezeti vezetőinktől, gonddal és akadályokkal fog járni. Ez érthető, hiszen sok tekintettúra alapismeretéit, hogy művelt, széleslátókörű emberré váljon. Tanulmányozza korunk nagy eszméje, a marxizmus—leninizmus tanításait, s legyen a tanítások fáradhatatlan terjesztője az ifjúság között“, Ifjúsági szövetségiünk tagjainak többsége megérti kötelesleti, mindenekelőtt azokat az kai országok népeinek harcá- ben új oktatási rendszerről van ségét. Egyre többen felismerik, A Dunántúli Napló postájó alapvető marxista-leninista val, ezen országok társadalmi szó. tanításokat akarjuk oktatni, berendezkedésével és mással. Az oktatási év sikerének az amelyek elsajátítása nélkülöz- A felsoroltakon kívül széles- az egyik legfőbb feltétele, heteden az időszerű bel- és körűen alkalmazzuk az előadá- hogy csak olyan oktatási for- külpolitikai kérdések megíté- ^ propaganda különböző for- mát szervezzünk, amilyent a léséhez, amelyek tágítják a mólt Az ifjúsági akadémia és résztvevők előképzettsége lefia talok látókörét, fejlesztik .................................... ................ po litikai érzéküket. A szakmai**4 képzettség és az általános műveltség gyarapítása érdekében beszélgetünk a tudomány és a technika eredményeiről, a haladó irodalmi és történelmi hagyományokról is. E kérdések eredményes feldolgozását, a tanulási lehetőségek sokrétűsége segíti. Minden kiszista olyan tanulási formát választhat, amely képzettségének, érdeklődési körének legjobban megfelel. Lehetőség nyűik arra is, hogy a KlSZ-en kívüli fiatalok bekapcsolódhassanak az egyes körök munkájába és politikai célkitűzéseink megismerésével jobban felkészülhessenek a KISZ-tagságra. Milyen formái i6 lessnek a tanulásnak? Az „önálló tanu’és“-t elsősorban a KISZ-bizottságok tagjai és aktivistái választják, akik már bizonyos elméleti felkészültséggel rendelkeznek. Az önálló tanulók elsősorban a k'asszikusokat tanulmányozzék. E műveket kijegyzetelik s a belőlük leszűrt következtehogy a jövő és a tudás édestestvérek. Kupiba Sándor a megyei KlSZ-bizottság ágit. prop, titkára Szép, emberi cselekedet volt Szeptember 3-án délelőtt a tsz. tehergépkocsi vezetője, aid pi,* w y.sSÄÄ'Ä igazgatóságáruik epülete előtt eUlúzUl a kocsit aAdig< amig a egy kövekkel megrakott lovas- lovak minden csúszkálás nél- kocsi elakadt. Az esőtől csú- kül tovább vihették, szős úttesten a lovak nem tud- Ismeretlenül is dicséretet érték felfelé húzni a kocsit a demel ez a gépkocsivezető, nagy teherrel. Vezetőjük so- mert nem ment el részvétlenül káig vesződött a lovakkal, visz- bajbajutott dolgozótársa mel- szatolatta a kocsit, de a sok lett. vesződés mellett is emberi módon viselkedett, nem ütlegelte és nem szidta a lovakat, ami oly megszokott sok kocsisnál. Az összefogásnak és segíteni akarásnak szép példáját mutatta meg ekkor az SV 973 ÖRLÖS ANDRÁSNE Felejthetetlen napok Balatonberényben Örömmel gondolunk vissz» azokra a kedves, szép és kellemes napokra, melyeket alsó- tagozatos gyermekeinkkel a megyei tanács balatonberényt gyermeküdülőjében töltöttünk. Ezért a kisvas zári alsótagozat nevelője és a szülői munkaközösség nevében hálás köszöne- temet fejezem ki a megyei művelődési osztálynak, valamint azoknak, akik segítségünkre voltak és oly kedvesen fogadtak bennünket. MIKLÓS JÓZSEF TOLLHEGYEN Az utca nem tanterem! Ejnye, csalt nem lyik a tanítás a sza- gősebben, mert eny- valami „újrendsze- bad ég alatt. hén szólva, felháborű“ tanítási mód- Szép, szép a tér- rító ez az állapot, szert vezettek be a mészet, de ez a meg- Szép idő esetén az Székely Bertalan úti oldás az iskolások utcán tanulnak. S Általános Islkolá- esztétikai nevelését ha esik? ban! Mindenesetre is vajmi kevéssé se- — Akkor hazakü!d érdekes, bár nem Siti elő. S ha vége jük a tanulókat — követésre méltó pél- a tanításnak? Ak- mondják a tanítók, da. kor közős erővel Mi mást is tehetnémegragadják a pa- nek! mlInunw w,Vfri dokat- 8 cipelik be Nem tudom, de u . i , ‘ az udvarba, másnap nem is kutatom az ««8*1 pedig viszik iskola átadásának, ki a „tanterembe“ illetve rendfoehozá- — az utcára. sának határidejét. Ez tehát az „új- Nem, mert a határ- módszarű” tanítás idő nem lehet más, itt, mert.;: mint a tanév kezMert — ennek az dete. A tanév pe- iskolának az átépí- dig szeptember 2- tését még a nyár ám megkezdődött, elején megkezdte a végtére is mikor S a tanulók? Nem Komlói 49-«* Építő- fejezik p* a7 isUol. a tantermekben ta- ipari Vállalat, s , , ... , nulmak, hanem va- még most sem fe- a,a'akuasat. Hí lami „új módszer” jezte be. A kőmű- a munkát ilyen tem- szerint az utcáin. — vés munkából nincs póban folytatják — Igen, igen, az utcán, sok vissza, most a al; ©ev-két omher Több mint száz ál- festőké, a parkettá- .71 talános iskolás az zóké lenne a „szó“, do“8°zik az egész utca szé'ére helye- ha a vállalat is úgy épületben —, akkor zett iskolai padok- akarná. Lehet, hogy nem egyhamar. ban ül, „figyelve“ a a vállalat akarja, Pedig az idő *ür- tanítóra, de inkább de az akarat mellé ,. a járókelőkre, a ma- tenni is kellene ' SluSet> mert az d&rfüttyre és az au- valamit. Tenni, *— u^Ca nem tanterem! tébuazofcra, Ott fo- mégpedig a legsüraz úgynevezett Pe- tőfi-ház udvara úgy fest, mintha bomba csapott volna a közepébe. Padok egymás hegyén-hátán az udvarban, kőtörmelék és szemét mindenütt. Ki hallott már ilyet ? Augusztus 30-án, szombaton merik kopogtatni. Nem látják délután fél kettő körül a főpós- hogy zárva van! Ki hallott már tára mentem, hogy az aznap ilyet?” Valóban ilyet még nem kiadott „sportsorozat” bélye- hallottunk a főpostán, de úgy gekre az első napi felülbélyeg- látszik, hogy ehhez is hozza zést kérjem. Sokan voltak, én kell szokniok szegény várako- is a várakozók közé álltam. zóknak. Csúcsforgalom idején csak Csodálkozunk, hogy a főpos- egy ablak volt nyitva a táv- tán szombaton a kora délután irati helyiségben. Annál is két- órákban csak egy ablakon rét görnyedve kell beszélni, igyekeznek lebonyolítani a for olyan kis nyílás van .rajta alul. galmat. Az egyik várakozó nő egy Kérjük a posta vezetőit csukott ablakot megkopogta- hogy ha szombaton vikenddél tott, hogy távirati blankettát után is van, legalább két abkérjen. Érre azonnal felhúzódott az ablak és egy női hang szólt: „Micsoda dolog ez kérem, hogy a csukott ablakot laknál szolgálják ki a íeleke és beszéljenek velük udvaria san. Lelt! Ferenc Protekciósok Augusztus 16-án az éjjeli fürdővonatta] rokonokat vártunk. Hogy könnyebb legyen a gyerekekkel és csomagokkal a hazatérés, taxit akartam rendelni. Nem sikerült. — A tárcsázásra jelentmegkiaéreltem a jött. Nem baj, majd taxi-rendelést, gon- Jön másik. Jött is dolván, ma n*» ^ szombat, talán 6i- Felháborodtam, há mi ez? Kik azok protekciósok, akik nek elfogadják rendelését? Ha viszont későn kerül. A megrendelést az előbbi érv alapján most sem fogadták el, de közölték, hogy a vo- kező férfihang ud- nathoz küldenek rendeltem (ezt mond varlasan közölte, kocsikat, ott lehet ta az egyik gépko hogy szombaton azokat bérbevenni, csivezető), miér nem áll módjukban Idejében lementem neTr) mondják meg rendelést elfogadni. a főpályaudvarra begy több rendelés mivel olyan nagy a (láttam az üresen n£m tudnak elfő forgalmuk, hogy közlekedő villamo- esetleg nem tudják sokat éjfél előtt, — biztosítani a kocsit, miért nem várják meg az éjfél után közlekedő vonatot?!) és vártam. Éjfél után jött is laxi. Odasza1 adtam, hogy „lestoppo1- jam”, de az a meglepetés ért, hogy a „rendelésre“ Az érvet elfogadtam és belenyugodtam. Augusztus 21-én szüléiméi és testvéreimet várva — ugyancsak az éjjeli fOeray) fürdóvooattal — gadni. akkor más kar majd korábban kérek taxit. Én azonban sze retném tudni, m szerint osztályoz zák, hogy kinek rend ?’és ét focadjó el és kiét nem? dr. Meláth Feren orvos A bányásznap előtt Vasárnap ünnepeljük nyolcadszor a bányásznapot. E napon az ország dolgozó népe szeretettel és hálával fordul azok felé, akik áldozatos, kemény munkával biztosítják fejlődésünk egyik legfontosabb alapanyagát: a szene1-. Helyes, ha ez alkalomból pillantást vetünk a múltra, hogy helyesen értékelhessük a jelent. A baranyai bányászok tántoríthatatlan résztvevői, sokszor szenvedő részesei voltak azoknak a hősies küzdelmeknek, melyeket a magyar munkásosztály a Horthy-fasiszta diktatúra ellen vívott. Emlékezzünk az 1920—32-es világgazdasági válságra, a heti négy szanált napra, az akkori tizenötödikékre, amikor a családok hiába várták a fizetés napját, legtöbbször üres borítékot kaptak, mert a havi 8—10 műszakért járó bér még az élelem-tárban lévő adósságra sem futotta. Röviden: nélkülözés, elnyomás, nyomor — ez jutott a bányásznak osztályrészül. Bányászaink azonban nem tűrték a zsarolást, minduntalan szemfoeszálltak a bányatulajdonosokkal, a DGT uraival. Harcuk legtöbbször eredménytelen maradt, mert a munkásság árulói, a jobboldali szociáldemokraták keresztülhúzták számításaikat. Az urak, ha másként nem ment, csendőr- sortűzzel vetettek véget a megmozdulásoknak. De nemcsak kudarcokra, nagy tettekre is emlékezünk mo6t. A pécsi és komlói bányászok is felejthetetlen tettekkel írták be nevüket a magyar munkásmozgalom történetébe. Az 1920—30, az 1934-es és az 1937-ben lezajlott sztrájkok, csendőr- sortűz, a legjobb bányászok legyilkolása, a feketelista — amely egyenlő volt azzal, hogy az egész országban nem kapott munkát az, akinek neve rajta szerepelt — nem tántorította el őket attól, hogy továbbra i6 küzdjenek a bányák urai, a kizsákmányolás ellen egy eljövendő szebb világért, a munkáshatalomért. A nincstelenség, sötét zsarnokság azonban már a múlté és soha nem térhet vissza. De azért legyünk éberek! Az ellenforradalmárok minden igyekezete arra irányult, hogy hamis demagógiával megtévessze bányászainkat is, olyan légkört teremtsenek, amely alkalmas a régi bányabórók uralmának visszaállítására. Mérgező tevékenységük nagy károkat okozott a baranyai bányákban is mind anyagi, mind erkölcsi téren. Néhány hétre sikerült megzavarni bányászaink egy részét, sötét céljukat azonban nem érhették el. Nem, mert rövidesen felismerték azoknak a „zavarosban” kitűnt „vezetőknek“ igazi arcát, akik hallani sem akartak az üzemi pártszervezetek megalakításáról, akiknek nem kellett a szakszervezet, ugyanakkor telitorokkal harcoltak a munka nélkül elszámolt bérek kifizetéséért. Pártunk és kormányunk az ellenforradalom idején is elsőnek a bányászok segítségét kérte. Nem csalódott bennük! A kérésre akárcsak 1945-ben, most is tettekkel válaszoltak. A felhívás nyomán megindult a harc a bányák rendbehozásáért, a termelés megindításáért. Hogy milyen ütemben? Az országos vezetők, de még a bányák helyi vezetői sem bíztak abban, hogy a károkat, a sztrájk okozta nehézségeket olyan rövid idő alatt rendbehozzák. A vágatok rendfoehozásával párhuzamosan nap-nap után égyre több szén került felszínre, s nyugodtan kijelenthetjük: nagyrészt a bánvá'y'ok erőfeszítéseinek köszönhető, hogy nem került sor a gyárak leállítására, hogy szénhiány miatt nem kellett munkások ezreit az utcára tenni. Amikor pártunk és kormányunk elismeréssel nyilatkozik a bányászok hősies küzdelméről, ugyanakkor a lehetőségekhez mérten erőteljesen támogatja is munkájukat. Sok nehéz munkafolyamatot gépesítettek már és a különböző egészség- ügyi, szociális, kulturális intézmények egész sora segíti bányászainkat. Az új bányászváros-részek, a hidasi és nagymányoki új bányásztelepek, a sokasodó motorkerékpárok és személygépkocsik, az új bútorok, mosógépek, hűtőszekrények stb. után megnövekedett igény, a viszonylag magas fizetés, az a sok milliós hűségjutalom, amit tegnap és ma kaptak kézhez bányászaink — mind-mind államiunk gondoskodását, megbecsülését igazolja. Röviden: pártunk és kormányunk nemcsak kér, hanem ad is! Annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőben kormányunk hét órára csökkentette bányászaink munkaidejét és megtiltotta a pótm űszakolást — mégis mind a pécsi, mind a komlói bánya trösztök hónapról- hónapra nemcsak teljesítették termelékenységi előirányzatukat, hanem túl is szárnyalták. Sőt, a legutóbbi féléves értékelésnél a komlói Anna- és III-as akna, a mázai üzem, a vasam Petőfi-akna és a szabolcsi István-aikna dolgozói elnyerték az élüzem címet. Amikor rövid pillantást vetünk a múlt dicső harcaira és értékeljük a jelent, feltétlen előre is kell tekinteni. A volt tőkések, bányászruhába bújt Horthysta csendőrök és katonatisztek nem nyugszanak. Egy becsületes bányászt se tévesszen meg az, hogy ma már nem szidják nyíltan rendszerünket, hogy ma már nem mernek sztrájkra uszítani. Ezek a maguk jó életét sirató, mindenre elszánt elemek az elvtelen, haszonleső huligánokra és lumpenokra támaszkodva ott ártanak, ahol csak leheti A hároméves terv célkitűzéseinek végrehajtás® nagy feladat elé állítja népünket és nagy tetteket ró bányászainkra is. A terv nem kevesebb, mint 26 százalékos termelésnövekedést ír elő a szénbányászatban. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az első félévben megyénk bányászai teljesítették tervüket, azaz a mennyiségi mutatókkal nincs különösebb baj. De itt is tovább kell jutnunk! Annak ellenére, hogy a megengedett gazdaságossági kereteken belül termelnek bányászaink, mégis igen rosszul állunk a minőségi termeléssel Komlón is, Pécsett is. Még mindig magas a kitermelt szén pala- és hamuszázaléka, ami annak tudható be, hogy bányászaink a meny- nyiség mellett keveset törődnek a minőséggel, holott a minőség javítása egyik legfontosabb tényezője az önköltség csökkentésének. Éppen ezért igen hasznos volna, ha a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanának bányászaink a tisztán- termelésre — s ez különösen vonatkozik a nagymányoki bányászokra. Eredményeinket tehát minden tekintetben tovább kell fejleszteni. A nyolcadik bányásznap alkalmából fogadjuk meg: kollektiv összefogással a jövőben egyre több, jobb és olcsóbb szenet termelünk. Fogjon össze műszaki és fizikai, kommunista és pártonkívüli, harcoljunk együtt, egy szívvel a kitűzött célokért életünk még szebbététele érdekében. Stier József J ......»««iMimiiiiaaiiiiiiMt
