Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

«55. SÍEPTFVmFR 5. NAPLÓ 3 KISZ-fiatalj aink az Aj oktatási évre készülnek A KISZ Központi Bizottsá­gának a KISZ új oktatási rendszeréről szóló határozata lehetővé teszi, hogy az idén szervezett oktatás keretében tanulmányozzák fiataljaink a marxizmus—leninizmus alap­vető tanításait. Eddigi propagandamunkánk­ban elsősorban a kötetlenebb, előadásos formák kerültek elő­térbe. A KISZ előtt álló fel­adatok azonban állandóan nö­vekednek é* megkövetelik, hogy emeljük marxista—leni­nista képzettségünket. A mar­xizmus—leninizmus tanításait csupán hallomásból, beszélge­tésekből és rendszertelen elő­adásokból nem lehet elsajátí­tani. Ezek a formák segíthet­téseket tapasztalt propagandis- a kérdezz—felelek-körök már hetővé tesz számunkra, s ame- ták segítségével megvitatják, eddig is a fiatalok kedvelt fó- lyekhez megfelelő felkészült­Az alapszervezeti titkárok és rumaivá váltak. Ezek rendsze- vezetőségi tagok közül sokan rét kibővítjük, s az előadások vesznek részt a pártoktatás utáni vitákkal, vetítésekkel, keretében folyó „marxizmus— külföldi élménybeszámolókkal leninizmus kérdései” és az még színesebbé tesszük. Az if- „időszerű kérdések" taníolya- júsági akadémiák előadássoro­main. Egyes nagyüzemeinkben — a pártoktatás keretén belül — önálló ifjúsági tanfolyamo­kat szervezünk. Alapvető oktatási forma: a KISZ politikai kör A „KISZ politikai kör" az alapvető oktatási forma, mely­zatában ilyen kérdéseket tár­gyalunk meg: „Elvhűség“, „El­vi bátorság“. „Az egyén és a közösség", „Család — vallás — erkölcs“, stb. A kérdezz—felelek-esteket mind időtartamukban, mind té­ségü propagandistát tudunk biztosítani. Már sok alapszervezetben megalakultak az ún. elbeszél­gető bizottságok, eredménye­sen is dolgoznak, mert segítsé­get kapnak az e bizottságok­ban dolgozó tapasztalt elvtár­saktól. Ezek a bizottságok ta­nácsot adnak a fiataloknak hogy milyen oktatási formát májukban rendszerezettebbé válasszanak maguknak és fel­akarjuk tenni. Egy-egy alka- hívják a kiszisták figyelmét a lommal a nemzetközi helyzet- szervezeti szabályzatra is, tel, a világpolitikai események- , ,, kel összefüggő kérdéseket, más amelynek egyik pontja így sem von le az előbbi megálla­pítás helyességéből: a marxiz­must elsajátítani csak rend­szeres és szívós tanulással le­het. A marxizmus* leninizmus alapjait tanítjuk Ami az évi tananyagot il­esetben az erkölccsel, a szere- szól: „A KISZ-tag kötelessége, a fiúk— kapcsola i gyújt, egy csoportba. Gondos előkészítést! nek ugyan, felkelthetik a fia- KKZ-en ki- lenMne'f) házassággal,’a fiúk— hogy tanuljon példamutatóan talok érdeklődését az ideoló- ^ ^ kor hallgatói lányok viszonyával kapcsola- sajátítsa el a tudomány a kul­giai kérdések iránt, de ez mit- m=erke&iek niajdakapl- ^ kéKléseket gyűjtjük össze ü talizmus és a szocializmus alapvető gazdaságpolitikai is­mérveivel, a pártról és a pro­letárdiktatúráról szóló tanítá­sokkal. Szó lesz a KISZ jelle­géről, feladatairól, a fiatalok erkölcséről és magatartásáról is. „A világ térképe előtt”-kö- rök hallgatói megismerkednek a Szovjetunió és a baráti né­pek életével, az ázsiai és afri­KISZ-szervezeteink már ké­szülnek az október 15-én kez­dődő oktatási évadra. Ez a munka nagy körültekintést és jó szervezést kiván alapszer­vezeti vezetőinktől, gonddal és akadályokkal fog járni. Ez érthető, hiszen sok tekintet­túra alapismeretéit, hogy mű­velt, széleslátókörű emberré váljon. Tanulmányozza ko­runk nagy eszméje, a marxiz­mus—leninizmus tanításait, s legyen a tanítások fáradhatat­lan terjesztője az ifjúság kö­zött“, Ifjúsági szövetségiünk tagjai­nak többsége megérti köteles­leti, mindenekelőtt azokat az kai országok népeinek harcá- ben új oktatási rendszerről van ségét. Egyre többen felismerik, A Dunántúli Napló postájó alapvető marxista-leninista val, ezen országok társadalmi szó. tanításokat akarjuk oktatni, berendezkedésével és mással. Az oktatási év sikerének az amelyek elsajátítása nélkülöz- A felsoroltakon kívül széles- az egyik legfőbb feltétele, heteden az időszerű bel- és körűen alkalmazzuk az előadá- hogy csak olyan oktatási for- külpolitikai kérdések megíté- ^ propaganda különböző for- mát szervezzünk, amilyent a léséhez, amelyek tágítják a mólt Az ifjúsági akadémia és résztvevők előképzettsége le­fia talok látókörét, fejlesztik .................................... ................ po litikai érzéküket. A szakmai**4 képzettség és az általános mű­veltség gyarapítása érdekében beszélgetünk a tudomány és a technika eredményeiről, a haladó irodalmi és történelmi hagyományokról is. E kérdések eredményes fel­dolgozását, a tanulási lehetősé­gek sokrétűsége segíti. Min­den kiszista olyan tanulási formát választhat, amely kép­zettségének, érdeklődési köré­nek legjobban megfelel. Lehe­tőség nyűik arra is, hogy a KlSZ-en kívüli fiatalok be­kapcsolódhassanak az egyes körök munkájába és politikai célkitűzéseink megismerésével jobban felkészülhessenek a KISZ-tagságra. Milyen formái i6 lessnek a tanulásnak? Az „önálló tanu’és“-t első­sorban a KISZ-bizottságok tagjai és aktivistái választják, akik már bizonyos elméleti felkészültséggel rendelkeznek. Az önálló tanulók elsősorban a k'asszikusokat tanulmányoz­zék. E műveket kijegyzetelik s a belőlük leszűrt következte­hogy a jövő és a tudás édes­testvérek. Kupiba Sándor a megyei KlSZ-bizottság ágit. prop, titkára Szép, emberi cselekedet volt Szeptember 3-án délelőtt a tsz. tehergépkocsi vezetője, aid pi,* w y.sSÄÄ'Ä igazgatóságáruik epülete előtt eUlúzUl a kocsit aAdig< amig a egy kövekkel megrakott lovas- lovak minden csúszkálás nél- kocsi elakadt. Az esőtől csú- kül tovább vihették, szős úttesten a lovak nem tud- Ismeretlenül is dicséretet ér­ték felfelé húzni a kocsit a demel ez a gépkocsivezető, nagy teherrel. Vezetőjük so- mert nem ment el részvétlenül káig vesződött a lovakkal, visz- bajbajutott dolgozótársa mel- szatolatta a kocsit, de a sok lett. vesződés mellett is emberi mó­don viselkedett, nem ütlegelte és nem szidta a lovakat, ami oly megszokott sok kocsisnál. Az összefogásnak és segíteni akarásnak szép példáját mu­tatta meg ekkor az SV 973 ÖRLÖS ANDRÁSNE Felejthetetlen napok Balatonberényben Örömmel gondolunk vissz» azokra a kedves, szép és kel­lemes napokra, melyeket alsó- tagozatos gyermekeinkkel a megyei tanács balatonberényt gyermeküdülőjében töltöttünk. Ezért a kisvas zári alsótagozat nevelője és a szülői munkakö­zösség nevében hálás köszöne- temet fejezem ki a megyei művelődési osztálynak, vala­mint azoknak, akik segítsé­günkre voltak és oly kedvesen fogadtak bennünket. MIKLÓS JÓZSEF TOLLHEGYEN Az utca nem tanterem! Ejnye, csalt nem lyik a tanítás a sza- gősebben, mert eny- valami „újrendsze- bad ég alatt. hén szólva, felhábo­rű“ tanítási mód- Szép, szép a tér- rító ez az állapot, szert vezettek be a mészet, de ez a meg- Szép idő esetén az Székely Bertalan úti oldás az iskolások utcán tanulnak. S Általános Islkolá- esztétikai nevelését ha esik? ban! Mindenesetre is vajmi kevéssé se- — Akkor hazakü!d érdekes, bár nem Siti elő. S ha vége jük a tanulókat — követésre méltó pél- a tanításnak? Ak- mondják a tanítók, da. kor közős erővel Mi mást is tehetné­megragadják a pa- nek! mlInunw w,Vfri dokat- 8 cipelik be Nem tudom, de u . i , ‘ az udvarba, másnap nem is kutatom az ««8*1 pedig viszik iskola átadásának, ki a „tanterembe“ illetve rendfoehozá- — az utcára. sának határidejét. Ez tehát az „új- Nem, mert a határ- módszarű” tanítás idő nem lehet más, itt, mert.;: mint a tanév kez­Mert — ennek az dete. A tanév pe- iskolának az átépí- dig szeptember 2- tését még a nyár ám megkezdődött, elején megkezdte a végtére is mikor S a tanulók? Nem Komlói 49-«* Építő- fejezik p* a7 isUol. a tantermekben ta- ipari Vállalat, s , , ... , nulmak, hanem va- még most sem fe- a,a'akuasat. Hí lami „új módszer” jezte be. A kőmű- a munkát ilyen tem- szerint az utcáin. — vés munkából nincs póban folytatják — Igen, igen, az utcán, sok vissza, most a al; ©ev-két omher Több mint száz ál- festőké, a parkettá- .71 talános iskolás az zóké lenne a „szó“, do“8°zik az egész utca szé'ére helye- ha a vállalat is úgy épületben —, akkor zett iskolai padok- akarná. Lehet, hogy nem egyhamar. ban ül, „figyelve“ a a vállalat akarja, Pedig az idő *ür- tanítóra, de inkább de az akarat mellé ,. a járókelőkre, a ma- tenni is kellene ' SluSet> mert az d&rfüttyre és az au- valamit. Tenni, *— u^Ca nem tanterem! tébuazofcra, Ott fo- mégpedig a legsür­az úgynevezett Pe- tőfi-ház udvara úgy fest, mintha bomba csapott volna a kö­zepébe. Padok egy­más hegyén-hátán az udvarban, kő­törmelék és szemét mindenütt. Ki hallott már ilyet ? Augusztus 30-án, szombaton merik kopogtatni. Nem látják délután fél kettő körül a főpós- hogy zárva van! Ki hallott már tára mentem, hogy az aznap ilyet?” Valóban ilyet még nem kiadott „sportsorozat” bélye- hallottunk a főpostán, de úgy gekre az első napi felülbélyeg- látszik, hogy ehhez is hozza zést kérjem. Sokan voltak, én kell szokniok szegény várako- is a várakozók közé álltam. zóknak. Csúcsforgalom idején csak Csodálkozunk, hogy a főpos- egy ablak volt nyitva a táv- tán szombaton a kora délután irati helyiségben. Annál is két- órákban csak egy ablakon rét görnyedve kell beszélni, igyekeznek lebonyolítani a for olyan kis nyílás van .rajta alul. galmat. Az egyik várakozó nő egy Kérjük a posta vezetőit csukott ablakot megkopogta- hogy ha szombaton vikenddél tott, hogy távirati blankettát után is van, legalább két ab­kérjen. Érre azonnal felhúzó­dott az ablak és egy női hang szólt: „Micsoda dolog ez ké­rem, hogy a csukott ablakot laknál szolgálják ki a íeleke és beszéljenek velük udvaria san. Lelt! Ferenc Protekciósok Augusztus 16-án az éjjeli fürdővonatta] rokonokat vártunk. Hogy könnyebb le­gyen a gyerekekkel és csomagokkal a hazatérés, taxit akartam rendelni. Nem sikerült. — A tárcsázásra jelent­megkiaéreltem a jött. Nem baj, majd taxi-rendelést, gon- Jön másik. Jött is dolván, ma n*» ^ szombat, talán 6i- Felháborodtam, há mi ez? Kik azok protekciósok, akik nek elfogadják rendelését? Ha viszont későn kerül. A megrende­lést az előbbi érv alapján most sem fogadták el, de kö­zölték, hogy a vo- kező férfihang ud- nathoz küldenek rendeltem (ezt mond varlasan közölte, kocsikat, ott lehet ta az egyik gépko hogy szombaton azokat bérbevenni, csivezető), miér nem áll módjukban Idejében lementem neTr) mondják meg rendelést elfogadni. a főpályaudvarra begy több rendelés mivel olyan nagy a (láttam az üresen n£m tudnak elfő forgalmuk, hogy közlekedő villamo- esetleg nem tudják sokat éjfél előtt, — biztosítani a kocsit, miért nem várják meg az éjfél után közlekedő vona­tot?!) és vártam. Éjfél után jött is laxi. Odasza1 adtam, hogy „lestoppo1- jam”, de az a meg­lepetés ért, hogy a „rendelésre“ Az érvet elfogad­tam és belenyugod­tam. Augusztus 21-én szüléiméi és test­véreimet várva — ugyancsak az éjjeli fOeray) fürdóvooattal — gadni. akkor más kar majd korábban kérek taxit. Én azonban sze retném tudni, m szerint osztályoz zák, hogy kinek rend ?’és ét focadjó el és kiét nem? dr. Meláth Feren orvos A bányásznap előtt Vasárnap ünnepeljük nyolcadszor a bányászna­pot. E napon az ország dol­gozó népe szeretettel és há­lával fordul azok felé, akik áldozatos, kemény munká­val biztosítják fejlődésünk egyik legfontosabb alap­anyagát: a szene1-. Helyes, ha ez alkalomból pillantást vetünk a múltra, hogy he­lyesen értékelhessük a je­lent. A baranyai bányászok tántoríthatatlan résztvevői, sokszor szenvedő részesei voltak azoknak a hősies küzdelmeknek, melyeket a magyar munkásosztály a Horthy-fasiszta diktatúra ellen vívott. Emlékezzünk az 1920—32-es világgazda­sági válságra, a heti négy szanált napra, az akkori ti­zenötödikékre, amikor a családok hiába várták a fi­zetés napját, legtöbbször üres borítékot kaptak, mert a havi 8—10 műszakért já­ró bér még az élelem-tár­ban lévő adósságra sem fu­totta. Röviden: nélkülözés, elnyomás, nyomor — ez jutott a bányásznak osz­tályrészül. Bányászaink azonban nem tűrték a zsarolást, minduntalan szemfoeszálltak a bányatulajdonosokkal, a DGT uraival. Harcuk leg­többször eredménytelen ma­radt, mert a munkásság árulói, a jobboldali szociál­demokraták keresztülhúzták számításaikat. Az urak, ha másként nem ment, csendőr- sortűzzel vetettek véget a megmozdulásoknak. De nemcsak kudarcokra, nagy tettekre is emlékezünk mo6t. A pécsi és komlói bá­nyászok is felejthetetlen tettekkel írták be nevüket a magyar munkásmozgalom történetébe. Az 1920—30, az 1934-es és az 1937-ben le­zajlott sztrájkok, csendőr- sortűz, a legjobb bányá­szok legyilkolása, a fekete­lista — amely egyenlő volt azzal, hogy az egész ország­ban nem kapott munkát az, akinek neve rajta szerepelt — nem tántorította el őket attól, hogy továbbra i6 küzdjenek a bányák urai, a kizsákmányolás ellen egy eljövendő szebb világért, a munkáshatalomért. A nincstelenség, sötét zsarnokság azonban már a múlté és soha nem térhet vissza. De azért legyünk éberek! Az ellenforradalmá­rok minden igyekezete arra irányult, hogy hamis de­magógiával megtévessze bányászainkat is, olyan lég­kört teremtsenek, amely al­kalmas a régi bányabórók uralmának visszaállítására. Mérgező tevékenységük nagy károkat okozott a ba­ranyai bányákban is mind anyagi, mind erkölcsi téren. Néhány hétre sikerült meg­zavarni bányászaink egy ré­szét, sötét céljukat azonban nem érhették el. Nem, mert rövidesen felismerték azok­nak a „zavarosban” kitűnt „vezetőknek“ igazi arcát, akik hallani sem akartak az üzemi pártszervezetek megalakításáról, akiknek nem kellett a szakszervezet, ugyanakkor telitorokkal harcoltak a munka nélkül elszámolt bérek kifizetésé­ért. Pártunk és kormányunk az ellenforradalom idején is elsőnek a bányászok segítsé­gét kérte. Nem csalódott bennük! A kérésre akárcsak 1945-ben, most is tettekkel válaszoltak. A felhívás nyo­mán megindult a harc a bá­nyák rendbehozásáért, a termelés megindításáért. Hogy milyen ütemben? Az országos vezetők, de még a bányák helyi vezetői sem bíztak abban, hogy a káro­kat, a sztrájk okozta nehéz­ségeket olyan rövid idő alatt rendbehozzák. A vágatok rendfoehozásával párhuza­mosan nap-nap után égyre több szén került felszínre, s nyugodtan kijelenthetjük: nagyrészt a bánvá'y'ok erő­feszítéseinek köszönhető, hogy nem került sor a gyá­rak leállítására, hogy szén­hiány miatt nem kellett munkások ezreit az utcára tenni. Amikor pártunk és kor­mányunk elismeréssel nyi­latkozik a bányászok hősies küzdelméről, ugyanakkor a lehetőségekhez mérten erő­teljesen támogatja is mun­kájukat. Sok nehéz munka­folyamatot gépesítettek már és a különböző egészség- ügyi, szociális, kulturális intézmények egész sora se­gíti bányászainkat. Az új bányászváros-részek, a hi­dasi és nagymányoki új bá­nyásztelepek, a sokasodó motorkerékpárok és sze­mélygépkocsik, az új búto­rok, mosógépek, hűtőszek­rények stb. után megnöve­kedett igény, a viszonylag magas fizetés, az a sok mil­liós hűségjutalom, amit teg­nap és ma kaptak kézhez bányászaink — mind-mind államiunk gondoskodását, megbecsülését igazolja. Rö­viden: pártunk és kormá­nyunk nemcsak kér, ha­nem ad is! Annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőben kormányunk hét órára csök­kentette bányászaink mun­kaidejét és megtiltotta a pótm űszakolást — mégis mind a pécsi, mind a kom­lói bánya trösztök hónapról- hónapra nemcsak teljesítet­ték termelékenységi elő­irányzatukat, hanem túl is szárnyalták. Sőt, a legutób­bi féléves értékelésnél a komlói Anna- és III-as ak­na, a mázai üzem, a vasam Petőfi-akna és a szabolcsi István-aikna dolgozói el­nyerték az élüzem címet. Amikor rövid pillantást vetünk a múlt dicső harcai­ra és értékeljük a jelent, feltétlen előre is kell tekin­teni. A volt tőkések, bá­nyászruhába bújt Horthys­ta csendőrök és katonatisz­tek nem nyugszanak. Egy becsületes bányászt se té­vesszen meg az, hogy ma már nem szidják nyíltan rendszerünket, hogy ma már nem mernek sztrájkra uszí­tani. Ezek a maguk jó éle­tét sirató, mindenre elszánt elemek az elvtelen, haszon­leső huligánokra és lumpe­nokra támaszkodva ott árta­nak, ahol csak leheti A hároméves terv célkitű­zéseinek végrehajtás® nagy feladat elé állítja népünket és nagy tetteket ró bányá­szainkra is. A terv nem kevesebb, mint 26 százalékos terme­lésnövekedést ír elő a szén­bányászatban. Örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy az első félévben megyénk bá­nyászai teljesítették tervü­ket, azaz a mennyiségi mu­tatókkal nincs különösebb baj. De itt is tovább kell jutnunk! Annak ellenére, hogy a megengedett gazda­ságossági kereteken belül termelnek bányászaink, mégis igen rosszul állunk a minőségi termeléssel Komlón is, Pécsett is. Még mindig magas a kitermelt szén pala- és hamuszázalé­ka, ami annak tudható be, hogy bányászaink a meny- nyiség mellett keveset tö­rődnek a minőséggel, holott a minőség javítása egyik legfontosabb tényezője az önköltség csökkentésének. Éppen ezért igen hasznos volna, ha a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítaná­nak bányászaink a tisztán- termelésre — s ez különö­sen vonatkozik a nagymá­nyoki bányászokra. Eredményeinket tehát minden tekintetben tovább kell fejleszteni. A nyolca­dik bányásznap alkalmából fogadjuk meg: kollektiv ös­szefogással a jövőben egyre több, jobb és olcsóbb szenet termelünk. Fogjon össze műszaki és fizikai, kommu­nista és pártonkívüli, har­coljunk együtt, egy szívvel a kitűzött célokért életünk még szebbététele érdeké­ben. Stier József J ......»««iMimiiiiaaiiiiiiMt

Next

/
Oldalképek
Tartalom