Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-28 / 229. szám

NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER 28. I As Elnöki Tanács határosata (Folytatás az 1. oldalról) ve Jelöli ki. A tagok kijelölé­sét az illetékes tanács végre­hajtó bizottsága erősíti meg. A jogszabályok IV. fejezete az országgyűlési képviselők jelölésével kapcsolatos tudni­valókat közli, míg az V. feje­zet a választás tisztaságának és zavartalanságának biztosí­tására vonatkozó szabályokat tartalmazza. így intézkedik többek között arról, hogy a vá­lasztás napját megelőző nap 12. órátjától a választást kö­vető nap 12. órájáig szeszes italt árusítani vagy forgalom­ba hozni tilos. A VI. fejezet a választás ki­tűzésével és a szavazással kapcsolatos rendelkezését tar­talmazza. eszerint az ország­gyűlési választásokat az or­szággyűlés feloszlatásától szá­mított három hónapon belüli időpontra, munkaszüneti nap­ra tűzi ki az Elnöki Tanács. A választás kitűzését falraga­szokon közhírré kell tenni. Továbbiakban a szavazás technikai lebonyolítására vo­natkozó tudnivalókat sorolja fel. így intézkedik a fülkék felállításáról, továbbá közli, hogy mindenki személyesen szavaz. A szavazás a hivatalo­san előirt és boritokba záran­dó szavazólapon történik —» nem egyes jelöltekre, hanem lajstromra. A választók érke­zésük sorrendjében szavaznak, személyazonosságuk és válasz­tójogosultságuk megállapítása után. A szavazás ideje alatta szavazón kívül a fülkében senki sem tartózkodhat Meg­határozza a jogszabályok hi­vatalos összeállítása, hagy a szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott ha­tározata és Intézkedése, vala­mint a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos határozata ellen a községi (já­rási jogú városi, városi kerü­leti) választási elnökséghez kifogással lehet élni. A szava­zásra meghatározott idő eltel­tével a szavazatszedő bizott­ság elnöke a szavazóhelyisé­get bezárja s ha az ebben az időpontban még a helyiségben tartózkodók is leszavaztak, utána a szavazást is lezártnak nyilvánítja. Ezután kezdetét veszi a sza­vazatok Ö6szeszámlálása. Az erre vonatkozó tudnivalókat a jogszabályok VII. fejezete tar­talmazza. Intézkedik az urnák felnyitásával, az összeszámlá- lás technikájával kapcsolatos teendőkről. Á szavazatok ösz- szeszámlálása és a jegyző­könyv aláírása után a szava­zatszedő bizottság elnöke a jegyzőkönyv egy példányit azonnal elküldi az illetékes községi választási elnökség­nek, a jegyzőkönyv másik pél­dányúit a felhasznált és fel­használatlan szavazólapokkal, névjegyzékekkel és más vá­lasztási Iratokkal együtt, meg­őrzés végett, lepecsételt cso­magban az illetékes községi tanács végrehajtó bizottságá­hoz Ml megküldeni. A VIII. fejezet a választás eredményének megállapításá­ra és kihirdetésére vonatkozó szabályokat sorolja fel. A IX. fejezet tartalmazza azt az in­tézkedést, hogy ha valamely országgyűlési választókerület- ben a választójogosultaknak fele, vagy annál több nem szavazott le, pótválasztást kell tartani. Ugyancsak pótválasz­tást kel] tartani az olyan vá­lasztókerületben is, amelyben a lajstrom az érvényes szava­zatoknak felét, vagy ennél ke­vesebb érvényes szavazatot kapott. A X. fejezet a választójogo­sultság és a választások bün­tetőjogi védelmére hozott ha­tározatokat sorolja fel, míg a XI. fejezetben foglalt vegyes rendelkezések felsorolja mi­lyen esetekben szűnik meg s képviselő megbízatása. Intéz­kedik arra vonatkozólag, hogy a választási elnökségek és sza­vazatszedő bizottságok mű­ködésük tartama alatt hivata­los személyeknek minősülnek és az ezeket megillető büntető­jogi védelemben részesülnek. E’őírja, hogy az illetékes ta­nács végrehajtó bizottsága tartozik gondoskodni arról, hogy a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyom taiványok, szavazólapok ren­delkezésére álljanak. A válasz­tással kapcsolatos minden do­logi és személyi kiadás az ál-, lomot terheli. Az országgyűlé­si választásokra érvényes tör­vények végrehajtásáról a Mi­nisztertanács gondoskodik. Az Erőmű-építők legmegbízhatóbb segítőtársai A Pécsi Epttőkarbantairtó Vállalat két év óta tekintélyes részt vállal a pécsi hőerőmű építéséből- Itt készülnek az erőmű építéséhez szükséges panelek, domgavomórudak, s számtalan, nélkülözhetetlen emelési eszköz. Az elmúlt két éviben ők ké­szítették a 35 foTyőméteres F. panelsablom prototípusát, a 25 météres S—B és & 18 méteres C—D dongák mintadarabjait. Számtalanszor előfordult, hogy az újrendszerű építkezés so­rán egyik napról a másikra, „menetközben“ mutatkoztak új szükségletek. A vállalat dolgo­zói ezeket in határidőre kielé­gítették. Több esetben arra is vállalkoztak, hogy éjszakázza­nak, csakhogy elkészüljön a szükséges panel: A pontos munkát Jutalmaz-, ta a minisztérium. Azért, mert határidókésedelem soha nem volt, egyszer 5000, egy­szer pedig 2 500 forint jutal­mat kaptak. Ez év harmadik negyedében, a hőerőműnek a Pécsi Építő* gépkarbantartó Vállalatra tar­tozó munkái második szaka­szukba léptek. Most már nem a nagy elemeikre és gépekre van szükség, hanem a folya­matos szerelés és a beemelések készülékeinek, szerelvényeinek biztosítására. így acélhíd saru­kat, csőlábakat, gurulókocsi­kat, összekötő rudakat, kitá­masztószerkezeteket, különféle emelési szerelvényeket kell ké­szíteniük. Ezek a munkák min­dennél sürgősebbek, sokszor a folyamatos termelés kárára készülnek, de jól szolgálják a célt: segíteni a hőerőmű mi­előbbi felépítését. Jelenleg egy újabb prototí­pus kidolgozásán fáradoznak a vállalatnál, az úgynevezett széntartály vas-zsalut szeret­nék elkészíteni, melynek fel- használásával a helyszínen le­het majd elkészíteni betonból az összes széntartályt. Mivel ez a munka is sürgős, a vál­lalat dolgozói elhatározták, hogy november 7-ig elkészítik az első széntartályt A% országban működő ifjúsági szövetkezetek fele Baranyában van A KISZ megyei bizottsága és a MÉSZÖV szombaton Pécsre hívta össze a földműves­szövetkezetek járási vezetőit és a járási KISZ- bizottságok titkárait, hogy a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezéséről tanácskozzanak. Görcs Károly, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főoszálytának vezetője a tanácskozáson beszá­molt a fiatalok szövetkezeti mozgalmának ed­digi eredményeiről és a legfontosabb felada­tokról. A tanácskozáson Sárosácz György, a pécsi járás KISZ-bizottságának titkára elmondotta, hogy a falusi fiatalok régóta igényeltek már ilyen önkéntes közösségeket, ahol együtt dol­gozhatnak és még pénzt is keresnek. A pécsi járásban már 13 ifjúsági szövetkezet működik és négy van alakulóban. Tervbe vették, hogy a járási KISZ-bizottság mellett „ifjúsági szö­vetkezeti tanács”-ot hoznak létre, amely se­gíti az új közösségeket az elindulásban és a további munkában. Javasolta, hogy a tél fo­lyamán hívják össze az ifjúsági szövetkezetek első megyei tanácskozását. Gadó János, járási földmüvesszövetkezeti főagronómus többek kö­zött arról számolt be, hogy a falvakban szive* sen támogatják az új szövetkezeteket. Részt vett a tanácskozáson Szilágyi István, a KISZ Központi Bizottságának munltatársa, aki országosan szervezi az ifjúsági szövetkeze­teket. Ismertette, hogy Baranyában értették meg leginkább az új mozgalom gondolatát. Az országban jelenleg működő ifjúsági szövetke­zeteknek a fele ebben a megyében* van. — Sokan azt állítják — mondotta egyebek között —, hogy a parasztfiatalok menekülnek a faluból a városba: gyárakba, bányákba. Ba­ranya erősen iparosodott megye, van bőven munkalehetőség és az ifjúság mégis szívesen marad szülőfalujában, szívesen dolgozik a me­zőgazdaságban, ha erre lehetőséget nyújtunk nekik. Példának említette Olasz községet, ahol na­ponta tízszer is megfordul a munkás-autóbusz­járat és mégis kilencven tagja van a nemrég megalakult ifjúsági szövetkezetnek. Nyomdában van a „]KlGllkOr“első száma Lapunkban hírt adtunk arral. hogy a „Jelenkor” szerkesz­tő bizottsága legutóbbi ülésén lezárta a folyóirat első számát. Ezzel kapcsolatban tájékoztatást kértünk a „Jelenkor” felelős szerkesztőjétől, Mészáros Ferenc elvtárstól, aki a következőket válaszolta: — A „Jelenkor” első szá­mának előkészítése során mindvégig ragaszkodtunk ah­hoz az elgondoláshoz, hogy a folyóirat mióban a kilenc­tagú szerkesztő bizottságnak kollektív alkotása legyen. Ennek megfelelően a záró- ülés nem formális aktus volt, hanem az első kezdeti lépé­sek óta végzett munka össze­gezése. A megbeszélés egyik legfontosabb eredménye, hogy a szerkesztő bizottság magas minőségi igényekkel válogatta össze az első szám végleges anyagát. Elfogulat­lan véleményt természetesen nehezen tudnék adni saját munkánkról, de meggyőződé­sem, hogy a szerkesztő bi­zottság tagjainak szoros 6 000 PÄR papucscipő A Szigetvári Cipőgyár a tű- sarkú cipők gyártásához szükséges úgynevezett aluía- importsarkok hiánya miatt nem tudja teljesíteni negyed­éves tervét. Emiatt az ex­portterv teljesítésében is le­maradásuk lesz, Hogy a lemaradást pótol­hassák, már megkezdték a negyedik negyedévben igyár- tandó cipők szabását. Az utolsó negyedben 5—6 ezer pár könnyű női papucscipőt ad át a gyár a belkereskede­lemnek. együttműködése olyan folyó­iratot eredményezett, amely kiállja a — minden valószí­nűség szerint szigorú —r kri­tikát. Arra a kérdésre, hogy mi okozta a megjelenés időpontja körüli bizonytalanságot, a kö­vetkező választ kaptuk: — Több oka is volt annak, hogy nem tdtunk határozott időpontot megjelölni. Az egyik az, hogy a végleges írásbeli engedélyt csak au­gusztusban kaptuk meg. A másik, hogy ez a folyóirat új, s az első szám előkészí­tése mindig több időt igé­nyel, mint a továbbiakban folyamatosan megjelenő szá­mok. A folyóirat elvi irány­vonalának meghatározásához újabb, meg újabb megbeszé­léseket kellett tartanunk, míg végül a végleges tartalmat meghatározhattuk. Ezenkívül még technikai okokat is tud­nék felsorolni, például a szer­kesztő bizottság tagjainak üdülését, utazásait, a nyom­da túlterheltségét. Mindeze­ket figyelembe véve, szinte természetesnek kell tekinte­nünk, hogy az engedély kéz­hez vételétől az első szám megjelenéséig körülbelül két hónap telik el. Ezt még „gyors” munkának is nevez­hetném, hiszen a következő számok szerkesztéséhez is két-két hónap áll rendelke­zésünkre. A nyomda már megkezdte a munkát és bí­zunk abban, hogy három hét alatt el is készül vele. Végül arra a kérdésre, hogy mit olvashatunk a „Jelenkor” első számában, Mészáros elv­társ a következőket válaszoltál —t A versek, elbeszélések, tanulmányok címének pusz­ta felsorolása nem jelentene sokat a Dunántúli Napló ol­vasóinak. Az első szám írói­nak nevét több ízben felso­roltuk már a lapban és a Magyar Rádió pécsi adójá­nak műsorában. Részletes tartalmi ismertetésre túszon t egy ilyen rövid beszélgetés nem alkalmas. Ezért úgy gondolom, elég, ha annyit mondok, hogy mindazok, akik érdeklődnek az iroda­lom, költészet, művészet iránt, akik figyelemmel kí­sérik mai kulturális életünk izgalmas problémáit, szíve­sen veszik majd kézbe folyó­iratunkat, amely mindezeket az igényeket sokoldalúan igyekszik kielégíteni, Közlekedési balesetek Fábik Henri pécsbányai bá­nyász Danuvia típusú motor­kerékpárjával Pécsbánya felől haladt a város irányába az Ady Endre úton. Az Orsolya utca kereszteződésénél Tóth Mária 9 éves kislány a járdá­ról az úttestre ugrott és a mo­torkerékpár elütötte. Szeren­csére csak kisebb sérülést szen­vedett * Ujmeszesen Boraten György főmérnök személygépkocsijá­val haladt a város felé, amikor a Török István legényei than felől Lipper Ferenc 5 éves kis­fiú hirtelen az úttest felé sza­ladt és a kocsi elé ugrott. A vezető már nem tudta lefékez­ni gépjárművét és a kisfiút el­ütötte. A szerencsétlenül Járt Lipper Ferit a mentők a kór­házba szállították, de rövide­sen meghalt. A motorkerékpár, illetve a személygépkocsi vezetője egyik esetben sem volt hibás. A kis­lány és a kisfiú is olyan gyor­san ugrottak a gépjárművek elé, hogy a szerencsétlenség már elkerülhetetlenné vált, * «W délelőtt ti óra 30 perckor a Bem utcánál a PVK 21-es villamoskocsija (a vezetője Váradi Károly) ösz- szeütkűzött « II. Belker. SO— ««0. sz. teherautójával, melyet Ibmtm János vezetett: Sebe- Má nmen. 28 — Oh, micsoda pontosság! Persze könnyű legénykedni, amikor úgyis tudja, hogy a „Hamburg" hadosztály elhajó­zott innen, tehát nincs miért rettegni, ha esetleg szeretnénk az adatokat ellenőrizni. Gyementyev nem szólt, sér­tődötten elnézett Kr'ámmerhof feje felett. — Mondja meg végre nyíl­tan, Ruckert, ki maga végered­ményben? Gyementyev hallgatott. — Lehetséges, hogy egysze­rűen szökevény? — rivallt rá rosszindulatúan az ezredes. Gyementyev megrázkódott, megszállottan meredt Kri\m- merhofra, hangosan szavalt, kicsit gúnyosan, külön tagolva minden szót. —< ^A végsőkig kitartok!* — ezt mondtam a Fiihremek, Párizsiban a meUemre tűzte a vaskeresztet. Erre ő azt válaszolta: „Nagyon nagy utat kell bejárnia akkor..." S va­lóban sok országot megjártam, a nehézségek elől sohasem bújtam el, egyetlen parancs­nokságon sem lapultam meg, hogy az életem kíméljem, s ne kelljen harcolnom. A Gestapót a Führer támaszának tartot­tam, épp ezért tiszteltem is. Nem ültem fel a rosszindulatú híreszteléseknek, amit egyes németek ■terjesztettek, s most ön Kr'ámmerhof ezredes úgy viselkedik, hogy a végén ezek­nek vagyok kénytelen igazat adni. Nem vagyok hajlandó to­vábbi kérdéseire válaszolni. Nem bánom, csináljon velem, amit akar. A szobában kellemetlen csend állt be. Gyementyev sze­me sarkából figyelte a tiszte­ket, milyen hatással volt rá­juk felbuzdulása. Kr'ámmerhof felemelkedett s elvette az asztalról a hamis megbízólevelet. Most már nyu­godtan folytatta a beszélgetést, messzire tartva magától az írást. — Vallja be, hogy kicsit kü­lönös ez a megbízólevél.»: Ezért is volt gyanús nekünk. — En ezt tudom — csattant fel Gyementyev. — Már mond­tam, hogy nem igen értek az ilyen adminisztrációs ügyek­hez. Az azonban a véremben — Kunheil ezredes, Kunheil van, hogy a parancsot teljesí- ezredes... — Gyementyevnek teni kell. S én nem azt néztem, feltétlen szüksége volt néhány hogy gyanús-e ez az igazol­vány, hanem azt, hogy pa­rancsot kaptam, amit mara­déktalanul végre kell hajta­nom. Ha jogában áll vissza­vonni ezt a megbízatást, min­denre kérem, ami szent, tegye meg nekem és segítsen ki en­gem a frontra.. — Gyemen­tyev feleslegesnek érezte a to­vábbi beszédet, szigorúan a szemébe nézett Kr'ámmerhof- nak, s magában ujjongott, mert az teljesen belezavarodott a kihallgatásba, fogalma sem volt, hogy irányítsa tovább a beszélgetést. *— Brandról beszéljen —* szedte össze magát hosszú hall­gatás után Kr'ámmerhof. — Még most is érhettek ugyanis a nevére rendkívül fontos uta­sítások a főhadiszállásról. Ma például Kaltenbrünnen alá­írással érkezett egy rádiótáv­íróit. Tehát Brand még nem utazhatott el a városból, j, Műkor látta utoljára. — A könyvtárnál, amikor a ládákat átvette. Elvitte a ki­kötőbe a szállítmányt, azóta nem láttam. — Kunheil ezredest ismeri? — kérdette hirtelen az egyik tiszt. Gyementyev meglepődött. pillanat gondolkodási időre. — Ismerős nagyon ez a név. Ohó, hát persze ..: ő volt a hajók ellenőrzésével megbízva. — Helyes — kapott bele élénken Kr'ámmerhof. — Tud valamit róla? — Nem sokat. Kétszer vagy háromszor ha láttam. i— Beszélgettek? — Igen. — Nem emlékszik arra, mi volt a véleménye például a háború alakulásáról? — Nagyon általánosak vol­tak ezek a beszélgetések..: Bár mintha— Kr'ámmer- hof olyan kíváncsian meredt rá, hogy Gyementyev egytől látta, jó úton jár. — Nem vette komolyan a megbízatá­sát, ez volt róla a véleményem. Amikor megkaptam egészség- ügyi beosztásom, az az aggá­lyom volt: miért van szükség erre a bürokráciára. Melch azonban megmagyarázta, hogy milyen baj származhat abból, rer katonái, hogyan szállítjuk el őket innen, csak az a fon­tos, hogy minél előbb elhord­hassák az irhájukat. Aztán..: amikor a tengerésze k szóvá - tették, hogy rossz a kiürítés megszervezése, és tanácsokat adtak, hogyan lehetne a kivo­nulást meggyorsítani, hiába to­vábbítottam ezt Kunheilnek, el eresztette a füle mellett az egé­szet. — Milyen tanácsokról voit szó? — Például arról, hogyan le­hetne egyszerre öt hajót meg­rakni . i; — Ügy, úgy... — Krümmer - hof feljegyezte a kapitány sza­vait. Gyementyev látta, hogy vallomása érdekli a tiszteket,' s kitalálta azt is, mi lehet az oka. Kunheilt hét nappal azelőtt tartóztatták le. Eddig még minden kihallgatáson sikerült mesterien kibújnia azok alól a főbenjáró bűnök alól. ami­ket szerettek volna rábizonyí­tani. Kr'ámmerhof azonban fejével felelt azért, hogy ki­derítse, ki szolgáltat adatokat az orosz felderítőknek a hajók indulásáról, addig kellett tehát ügyeskednie, amíg rá sütheti valakire, hogy épp Kvnheilrc vagy másra, az teljesen mind­egy. Egy órával előbb még Gyementyevet akarta beránta­ni. de a kihallgatás menete eltérítette eredeti szándéká­tól, ugyani* a kapitány nagy­szerű ütőkártyát adott kezébe. ha a katonák járványos beteg- az ügyes Kunheil ellen. ségeket visznek Berlinbe. Ek­kor döbbentem rá megbízatá­som fontosságára, s ennek szellemében kezdtem munká­hoz. Azonban ez a Kunheil gúnyosan, lenézően fogadott. azt állította: bánják is a Füh­— Szembesítés esetén haj­landó megismételni ezt? — kérdezte, amikor mindent fel­jegyzett. — Feltétlen. (Folytattuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom