Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-28 / 229. szám

N APtO

1958. SZEPTEMBER 28. ’

4

»—

n i Miú^jBaranyai gazdák

«ARAKYABAH ?! f HÉ^UláltíiÓvM

ÁTSZERVEZIK A HARKÁNYI SZÁLLODA ÉS

fürdővállalatot

Októbertől az eddigi Harkányi Szálloda és Fürdővállalat szálloda és vendéglátó részlege a Vidéki Vendéglátó Vállalathoz tartozik, a fürdő, a park pedig a harkányi községi tanács kezelésébe kerül. így enyhülnek az igazgatási munka nehézségei és egybein teljesül a község régi kívánsága is.

POLITECHNIKAI OKTATÁS A MEGYÉBEN.

A megye általános iskolái közül 12-ben vezették be az idén a mezőgazdasági és ipari jellegű gyakorlati foglalkozásokat. A gimnáziumok köziül a szigetvári általános gimnázium tanulói gyümölcstermelő tsz-ben végeznek mezőgazdasági gyakorlatokat, a Konzervgyárban pedig ipari alapismereteket szerez két első osztály. Mohácson szintéin folyik a politechnikai oktatás. résziben a Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában, résziben pedig a Szer- áragyárbaaif

TALÁLKOZÓ BÄNYÄSZASSZONYOK RÉSZERE

A Városi Nőtanács a bá- myászkerületi nőtanácsokkal közösen találkozót rendez bányász asszonyok részére szept. 30-án, kedden délután 6 órakor a pécsszabolcsi Puskin kultúrotthonbam. Előadó Erdei Lászlómé, a Magyar Nők

Miért éppen a gépek?

— Ami engem érdekel, az- mellett nem tudok elszaladni — magyarázza Tahi Kálmán bácsi, miközben a csepergő eresz alól barátságosan beljebb invitál. Benn aztán hellyel kínál. A fal melletti lócáin maga is kényelmesen elhelyezkedik, pipára gyújt, majd így folytatja. — Viszont az időm kevés volt, jól be kellett osztani. Mert csuda nagy az a kiállítás! Aki egy nap könnyelműen keresztül futja, az otthon ugyan törheti a fejét, mit is meséljen el a kíváncsiaknak.

*— Hát én nem Így csináltam kérem, hanem mentem egyenest ahova a szivem húzott, a gépekhez. Csodálkoznak ugye, hogy nekem, akinek a 14 hold földemhez egy darab gépem sincs, mégis a gépek a kedvenceim? Pedig ezen nincs mit csodálkozni, öt éven keresztül dolgoztam én azokkal eleget;

A bogdásai Uj Élet Termelőszövetkezetben töltött öt esztendőt. Ott kötött Kálmán bácsi szoros barátságot a géppel, t — A kiállításon mindegyiket ♦ megnéztem közelről, apróléko- t san. Tudnék én azokról egy- I folytában holnap estig beszélem. Főképp egy szovjet széna- | bálázó gép mellett álldogáltam | sokáig. Magamban számolgat- j tam. hány magamfajta ember | keserves munkáját végzi el az

Mindig az utolsó pohár bor volt a legjobb

Meséli Herczeg Lajos, a drá- vafoki Uj Esztendő Termelő- szövetkezet magtárosa. Efhisz- szük neki, mert a kiállítás borkóstolójának világhírű nedűi között bizony még a szakember is nehezen állapítja meg az elsőséget.

— A jó villányi vörös bor felejthetetlen ízén kívül még milyen emléket hozott haza magával?

— Azt elsorolni is nehéz lenne. Amit emlékezetemben hazahoztam, az a temérde k gép, állat, gyümölcs, meg minden, ha a valóságban is itt lenne a tsz udvarán, az lenne az igazi!

—- A kiállításra 600 forintot vittem magammal, ezt előlegként kerestem. Feleségem sok szép ajándékot vásárolt az itthon lévőknek.

— És minden pénzét elköltötte?

— Egy fillérig! Úgyhogy az elnök elvtárs a saját kocsiján hozott haza bennünket.

— Mégis mi után fájt legjobban a szive, amit örömest el is hozott volna magával?

— Hát a tsz-nek egyet azokból az új magyar U 28-asokból, magamnak pedig márcsak leginkább egy hordóra való jó

l a gép sokkal gyorsabban és töOrszágos Tanácsának elnöke ♦ kötetesebben. Aztán rágondol- villányi vöröset.

lesz. Előadás után kiultúrmű- * - .................................

sor következik;

Minden bányászfeleséget és érdeklődőt is szeretettel vár a rendezőség,

SZÍNES női ballonok

Az Állami Áruház kisegítő üzeme megkezdte az újfajta színes női ballonok gyártását. Az új ballonkabátok ára nem haladja majd meg a régebbi fajtákét, minősége viszont sokkal jobb lesz. Az új ballonok nylonszállal átszőtt, tartó®, egyelőre négyféle szín

: tam az én szétszórt 14 holdam[Whfl

Lemondóan Segytrtb — Nagyüzembe valók ezek, ► kérem szépen. —■ És elhallgat, í Talán a saját szavai értelmén | gondolkodik. Ki tudja? Hát ha {ez a nagy gépsóvárgás egyszer ímég döntő elhatározásra készíteti Tahi Kálmán bácsit.

Hasznosítani tudom a látottakat

Dél van, mire Sellyére érünk.;

Nagyváradi János járási fő- j agronómus szívesen beszél a i kiállításról;

— Eddig minden évben meg- i néztem a mezőgazdasági kiállítást, de ez a mostani min- i den előzőt felülmúlt a maga:

monumentalitásával, rendezésének újszerűségével. A kiállított dokumentációs anyagok — mondotta — tartalmasak és szemléltetők voltak, szinte mágnesként vonzották az embert, különösen, ha az illető mezőgazdász.

— Mi tetszett a legjobban?

— Nehéz eldönteni. A szovjet gabonafajta bemutató igen érdekes volt. Több mimt 35 gabonafajtát számoltam össze. Nagyon tetszett, ide többször is visszatértem. Talán elsőként kellett volna említenem, örömmel fedeztem fel az új magyar

U. 28-as traktor néhány típusát, nemkülönben a régóta nélkülözött magyar járvasiló- zót. Jó lenne ha járásunk termelőszövetkezetei ezekkel a gépekkel legalább részben el lennének látva.

—■ A kiállított átlátok közül legjobban a borzderes tehenek érdekeltek, — és itt nem állhatja meg Nagyváradi elvtáns, hogy fel ne fedje előttünk titkos reményét, azt, hogy ezeket a borzderes teheneket egyszer még a sell vei járás tenyészeteiben látja -viszont;

— Mert higgyék el kérem, a borzderes fajta tenyésztésének itt az Ormánságban minden feltétele adva van — és befejezésül hozzáteszi: — Sokat láttam, tapasztaltam a kiállításon. Amit ott láttam, az hasznos volt nekem is. de remélem munkámon • keresztül hasznos lesz a sellyei járásnak is.

Micsoda éjszaka!

Burleszkfilm. Benne van minden, amit egy burleszk- filmtől várhatunk: képtelen helyzetek, váratlan fordulatok, izgalom és kacagás. Azon felül, úgy mellékesen bizonyos nevelő célzat, emberségre, jóra nevelés.

A történet maga nem játszik lényeges szerepet, a ritka gyógyszer helyett kereshettek volna valami mást is. Az izgalmat sem a beteg gyerek sorsa iránti aggódás, hanem Toros tanár (Latabár Kálmán) képtelen kalandjai okozzák. Talán jobb is lett volna a kalandos éjszakának más ürügyet adni, mert az életmentés és az ez alkalomból létrejött társadalmi összefogás komolyságával szinte „kilóg" a bur- leszk kereteiből.

Tévedés -nélkül állíthatjuk, hogy a filmet Latabár Kálmánra szabták. Így aztán „elnyom“ minden más szereplőt. A .,kolleginát“ alakító Tolnay Klárit csakúgy, . mint valamennyi epizódszerepet. A közönségnek azonban emiatt nincs hiányérzete. Latabár Kálmán ugyanis képes arra, hogy egymaga az érzések széles skáláját keltse, a könnyek elérzékengüléstól az ellenáll- hatatlanul kirobbanó kacagásig. Amikor például a morc banditák között éppen kivégzésére utazik és félpercenként kap ráadásul egy-egy pofont is, mert igazat mond, szinte hátborzongatóan igaz és egyúttal meghökkentően képtelen ez a kijelentése: „szörnyű dologra jöttem rá me éjjel: az emberek jók!"

ben kapható anyagiból készül- f 220-asra kapcsolják át Mohácson az á ramkirt

nek.

JUGOSZLÁV SZAKEMBER

A PORCELÁNGYÁRBAN

A Pécsi Porcelángyár rendszeresen készít Jugoszlávia számára szigetelőket. Kedden jugoszláv szakember érkezett a gyárba, hogy egy 11 ezerből álló szigetelőszál lítmányt átvegyen.

A Baranya megyei Villany- szerelő Vállalat dolgozói megkezdték Mohácson a 110- es áramkör 220-asra való átkapcsolását. A mohácsi munkák áthúzódnak 1959-re, de még ebben az esztendőben 150 ezer forint értékű munkát végez el itt a MEGYE- VILL,

Pécsett Is hamarosan sor kerül az átkapcsolásra. Városunkban október elején kezdődik meg a szerelés a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat házaiban- Az utolsó negyedév ilyen munkáira 250 000 forintot irányzott elő a költség- vetés,

Pál József:

Kiránduláson

A szőlőkből muskotály meg saszla íze érzik ide a magasba és látni szinte, amint a szilvák illatos csecsüket feléd nyújtják.

Körül színek bársony-sokasága: zöld. mélyebb zöld, fehér, barna, sárga, lueema-kck és lóhere-bordó s ott Iüábál két hold napraforgó.

S bőröd is borzon g, mert érzi végre, hogy mily súlytalan kék az ég kékje - s napok őrléséből kiszakadva gondodat teregeted a napra.

Ha indulsz haza, — nem börtönödbe, mégy vissza a habzó küzdelembe s tetted tiszta lesz és tisztasága emlékeztet majd a napsugárra.

Sorolhatnánk azután még egy sor jelenetet, amelyek mind Latabár Kálmán utolérhetetlen tehetségét bizonyítják. De arról is meg kell emlékeznünk, hogy a rendezők nem mindig erre építettek. A háztetőn lezajló vad hajsza, majd utána a dobálózás a mindenféle törékeny holmiul teli szobában, túlságosan hosszúra nyúlik és ez a film őskora óta mindig hatásosan felhasználható szokványos trükk már csak a legifjabb mozilátogató korosztályra hat, természetesen arra sem pozitív értelemben. A százasért vetkőző éjjeli pillangó, s a fürdőkádban meglepett nő jelenete sem mondható éppen ízlésesnek. Ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy ne igyekezzék egy burleszkfilm rendezője minél változatosabb ötletekre. Az álomjelenet, a maga képtelen realizmusával, a kitömött állatok megelevenítésé- vel, a végtelen hosszúságban lobogó menyasszonyi fátyollal, amelyen a száruüomraméltóam. esetlen tanár a magasba kúszik — kitűnő. A banditákkal vívott „harc" során is láthattunk jó trükköket. Sőt még bátrabban is élhettek volna a film alkotói olyan trükkökkel, amelyek valószínűtlenségükkel hangsúlyozzák a burleszksze- rúséget. Csupán az a túlzás, ha ezekkel visszaélnek. A fürdőszobajelenetnél és a hosszúra nyúlt üldözésnél, dobálózásnál ez történt.

Mindent egybevetve, a film szórakoztató, igen egészséges hatást gyakorol a rekeszizmokra, s ha valakinek éppen az kell, még a könnyzacskókra is. Ha egyébért nem is, ezért érdemes megnézni.

Havonta 0,6 százalékkal csökken az önköltség a

Már az év eleje óta nagy gondot fordítanak az önköltség csökkentésére a Sopiana Gépgyárban. Azóta szép eredményeket értek el, s a Javulás most már állandónak mondható. Globálisan értékelve 0.6—0.7 százalékos Javulás volt minden hónapban. Ebinek köszönhető, hogy többek között a pacaltisztitö gép előállítási költsége majdnem 14 százalékkal csökkent.

^PIROSKÖNYVESEK

Épp jókor F a villanyt. Az égő utóizzásának oltották el J fénye még ott foszforeszkált a le■ ...— vegőben, amikor az első göröngy

ne

kihuppant az ablaknak.

Megijedni azonban nem értek rá, mert az elsőt záporozni követte a többi. Fél perc sem telt bele, máris pocsékba mentek ablakszemek, a toalett-tükör, a falon lévő képek üvegje is.

Még szerencse, hogy az öreg Gál az első pillanatban felismerte a helyzetet és a szekrény mellé ugrott, felesége pedig az asszonyok ösztönös veszélyérzetétől vezérelve az ágy lába mögé kuporgott. így aztán kövek, a téglada- rabok nem tettek kárt egyikben sem. A támadás egyébként nem tartott sokáig. Kinek-ki- nek mi volt a kezeügyében, azt nekihajította az ablaknak, de aztán „müve" hatását látva, legtöbbje azonnyomban el is iszkólt és talán már szánta-bánta is, hogy a ricsajozók közé keveredett.

Vagy ötvenen indultak el, hogy „leszámoljanak" Gál Istvánnal, a községi pártszervezet titkárával. A nagyhangú Hortobágyi legalábbis leszámolásra hívta őket, de hát mire kiértek a majorba — jó tízpercnyi út, meg az eső is kellemetlenkedett — lelohadt a nagy lelkesedés. Az „akasszuk fel", „kötélre vele” jelszó helyett ekkorra már csak a — „beverni az ablakát"-já halkult, azt is inkább Hortobágyi, meg a két Báli-gyerek hangoztatta csupán.

Ezt a Hortobágyit senki sem értette. Több okból, és többször sem. Először negyvenhétben rökönyödtek meg az emberek, amilcor korábbi tettét, szavát, „meggyőződését” sutba vágva belépett a szoc. dem.-ekhez. A választások alatt még a legvadabb barankovicsista volt. Amikor aztán elbuktak, egyszeribe szint változtatott. Jó fellépése, beszédkészsége volt. látszatra olyan nagy „piroskönyves” lett belőle, mint senki más a faluban. Volt eset. hogy az öreg Gált is leopportunistázta, pedig őt aztán igazán nem kellett kommunista tettekre vagy magatartásra tanítani, megtanulta ánár 1919-ben, utána pedig Horthy börtönei- %en.

Másodszor a nemzeti bizottság alakutS tfíéVés csudálkozoit el a falu. amikor Hortobágyi

úgy belepiszkított saját tányérjába, azazhogy úgy lepocskondiázta elvtársait, ahogyan meg Báli Zsiga, a leggazdagabb kulák sem tudta t'ohva.

Iviint tnár mondtam, nem volt buta ember ez a Hortobágyi és nyelve is jól pergett. Olyan hatásosan beszélt, hogy mire bárki is ész bekaphatott volna, már meg is választatta magát a „forradalmi” bizottság titkárának.

— Puff neki — ráncolta homlokát Szojka. a külső pusztai uraság volt intézője, aki fegyveres szervezkedésért kapott öt étet, makacs reakcióssága miatt már régóta vezérüknek tekintették a helybeli elégedetlenkedők.

— Hadd legyen — súgta gyorsan a fülébe a plébános űr — tolvajból lesz a legjobb pandúr.

— Majd kirúgjuk, ha nem paríroz — hagyta rá az öregebbik Báli is, aki már tizenkilencben is nekiment a kommunistáknak.

Na, nem kellett I ezt a Hortobágyit, csinál- félteni I ta is jobban, mint várták- - tőle. Jóformán még meg sem választották, máris kiadta a jelszót:

— A pártházhoz — és pár perc múlva már törték, zúzták a párthelyiség berendezését. Nekivitte a csőcseléket a termelőszövetkezet irodájának és még aznap éjjel feltörette a terményforgalmi raktárát is. Ekkor — és jól tudta, hogy miért csak ekkor — süvítette bele az éjszakába:

wrí Leszámolunk Gálákkal.

— Leszámolunk — tivöltötték utána, de amikor megindult Gálék háza felé, már sokkal kevesebben követték. Nemcsak azért, mert éjfélre járt az idő, s nem is csak óvatosságból, hanem azért is, mert Gál bácsit eléggé szerették, becsülték és haragosat előtt i» tekintélye volt.

Vagy ötvene-n, a tef/harrktaeMtak. a* új müveitől kapálások, meg a kamaszsuttyók mégiscsak követték Hortobágyit, a vén Báli például, aki 10 éve várja az időt, amikor végre visszafizetheti azt a sok bajt, átkot és keserűséget, amit a piroskönyvesek, kiváltképp az öreg Gál okozott neki. Hirtelen támadt hevességgel ugrott Hortobágyi mellé.

— Aki magyar, velünk tart — károgta bele az éjszakába. — Pusztuljanak a piroskönyvesek!

Gálék udvarát I elözönlötték. Némelyik az isegykettőre I tárló ajtaját kezdte feszegetni,

... — - 1 mások a baromfiólnak estek

neki. Hortobágyi, meg Balt pedig egyenest a konyhaajtónak tartott.

— Várj! Hátha fegyver van nála — hőkölt vissza Báli.

— Dobáljuk be az ablakát! — adta az ötletet Hortobágyi és nyomatékot adva lehajolt, hogy követ keressen.

A többi már gyorsan ment.

Gálék a kőzápor ellen mit sem tehettek. Amikor azonban lecsitult az első roham, az öreg Gál nagy hirtelen kapta magát és mielőtt még felesége bármit is tehetett volna ellene, az ajtóhoz ugrott, félretolta a reteszt és kilépett az udvarra.

— János! — hasított bele a lihegő csendbe felesége jajszava, de már akkor senki sem figyelt rá. Mindenki Gált nézte. Egyik se mondta, de mindegyiknek imponált az öreg ember fakó nyugalma.

—i Mit akartok? — kezdte fetindult hangon, de Hortobágyi nyomban szavába vágott:

— Ne pofázz! Neked nincs több szavad ebben a községben.

— És ezt te mondod nekem, — ismerte fel

Gál az emberét. — Te. aki köztünk voltál? Te beszélsz, te ... te róka — tolultak ajkára * szavak.

BaH érezte, hogy vmtamrt tennie feed, mert

félő volt, hogy a párttitkár határozott fellépése megfordítja az embereket. Ravasz rán- gás futott át az arcán, amint szólt:

— Hortobágyi kartárs, mint szövetkezeti dolgozó csak érdekből volt kommunista. Ezt én mondom, én, Báli Zsiga kulák.

Hortobágyi hálásan pislogott hirtelen támadt protektorára, majd határozott mozdulattal benyúlt a zsebébe. Remegő kézzel bontotta, ráncigálta szét irattárcáját. Elővette párttagsági könyvét és hatásos, széles mozdulatokkal tépni kezdte. Rátaposott, ráköpött a földön heverő lapokra és úgy kiáltott:

— Nekem csak ennyi a piros könyv.

Gál a megdöbbenéstől szólni sem tudott és ez majdnem vesztét okozta. Báli Zsiga egyszeriben a helyzet urának érezvén magát, Gálhoz fordult.

— Most te is.-,-., te is tépd össze a piros könyvedet!

Mint keményfából a fejsze, úgy pattant vissza a párttitkár válasza:

— Soha!

Báli nagyon szerette volna Gált is olyan megalázottnak látni, mint amilyen helyzetbe Hortobágyi került. Egy intése nyugalomra intette ütni készülő két. fiát és szinte kérlelő hangon fordult Gálhoz.

— Hortobágyi is kommunista volt..,

— Nem volt az kommunista soha. közénk furakodott. Csak az ilyenek, az ilyen álnok kutyák teszik meg, mint ez itt — szólt Hortobágyira mutatva és mielőtt meg bárki megakadályozhatta volna, úgy vágta szájon a nagy mélák embert, hogy azonmód a földre zuhant:

De ekkorra már Baliék is észbekaptak. Hárman,, öten Is ráugrottak Gálra.

Amikor a tömeg I vagy félóra múlva elvo- ' nult. Gál bácsi vérbe fagyva maradt a földön, mellén a kis piros párttagsági könyvével, amelyen súlyos, sűrű csep- pekben feketedett a vére.

Mert a kommunistáknak vérüknél életüknél is drágább a párt. amelynek jelképét — « kis piros könyvet — olt hordják szivük alatt.

Vasvári Ferenc

i