Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-24 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM ARA 10 FILLÉR VASÁRNAP, 1958. AUGUSZTUS 24. Mai számunkban: A világpiacon is a legjobbak a Pécsi Kesztyűgyár termékei ' ■ a Kik kapnak hűségjutalmat? Kétemeletes, modern mentőállomás épül Pécsett Különös kiállítás Az ENSZ közgyűlése után A tíz arab ország javaslatá­nak egyhangú elfogadásával véget ért az ENSZ rendkívüli közgyűlése. S ahogy a határo­zat elemzése során végig talló­zunk a nyugati és arab orszá­gok sajtójában, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy az Egye­sült Államoktól kezdve az Egyesült Arab Köztársaság lapjain, mindenki győzelem­ről . beszél. Lehetséges volna az érdekek ilyen méretű azo­nossága, illetve összeegyezteté­se? Vagy másról van szó? A helyzet kellő áttekintéséhez, röviden végig kell szaladnunk a legfontosabb eseményeken. Az iraki nacionalista felke­lés nyomán az amerikai ag- resszorok partrasszálltak Liba- noríban, az angol ejtőernyő­sök pedig Jordániát lepték el. Az imperialisták attól tar­tottak, hogy az iraki változá­sok láncreakcióként tovább­terjednek és az utolsó nyugat­barát bázisokat is kihúzzák a lábuk alól.' Azt is számításba vették, hogy a libanoni és jor- dániai támaszpontokról lehe­tőség nyílhatik az agresszió ki- terjesztésére Irak ellen. A számítások — mint már több alkalommal — most is a gazda nélkül történtek. Rövid időn belül nyilvánvalóvá vált, hogy egy esetleges Irak elleni támadás igen súlyos következ­ményekkel jáma. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az is, hogy a libanoni és jordániai agresz- szió csak nehezíti a nyugatiak helyzetét a Közép-Keleten, s méginkább hozzájárul csatló­saik — Chamoun és Husszein — teljes lelepleződéséhez. Az imperialisták kellemetlennek tartva ugyan ENSZ nemzetkö­zi fórumát, de bízva az álta­luk irányított szavazógépezet erejében, beleegyeztek a kö­zépkeleti kérdés vitájába. Az angol-amerikai dilemmá­ról írta augusztus elején Ja­mes Morris a Manchester Guardian hasábjain: „Az At­lanti óceán mindkét partjának közvéleménye most már in­kább békülni szeretne Nasszer- ral. mint leszámolni. Most te­hát azt a problémát kellene megoldanunk — s lehetőleg az ENSZ keretin belül — hogyan vonulhatnánk vissza háborús pozícióinkból anélkül, hogy el­veszítenénk becsületünket és te kintélyün két.” Hogyan fest ez a „becsület és tekintély” akár angol vi­szonylatban? Idézzünk a Man. , • Guardian vezércikké­ből: „Angliára felelősséget há­rmának azok az elrémítő hírek, amelyek Ammanból a politikai lovlvok sorsáról érkeznek. Ezeket, a foglyoka.t egyenesen a kínzókamrákból hurcolták a hadbíróság elé Arulási perük tárgyalására. Egyik vádlott kezeit égési sebek borították, hangja olyan gyenge volt, hogy kénytelen volt a bírói emelvény közelébe menni, hony szaval hallhatók legye­nek. Ilyesmi történik olyan kormány alatt, melyet Anglia támaszt alá kétezer ejtőernyős I Hónával, egy gyalogos zászló­éi jjal és Ujkhajtásos légierővel. Vajon így szándékozunk-e biz­tonságot teremteni Jordániá­ban a. kinvallatók számára, rkik tüzes vassal faggatják az állítólagos összeesküvőket.. f-zonban mór sem Eisenhower beszédét, sem a norvégek ál­lal beterjesztett és a nyugatiak által támogatott határozati ja­vaslatot nem fogadta olyan osz­tatlan helyeslés, mint ez ko­rábban szokás volt az ENSZ térkőiben. A szovjet javaslat, mely az agressziós csapatok haladéktalan kivonását köve­telte, természetesen a nyugati országok éles ellenzésével ta­lálkozott. Ilyen körülmények között úgy tűnt, hogy az ENSZ-köz- gyűlés nem vezet komolyabb eredményre, mignem Mahgub szudáni külügyminiszter csü­törtökön beterjesztette a tíz arab ország javaslatát, mely ugyan eltért mind a nyugati, mind a szovjet javaslattól, azonban kifejezésre juttatta az egységes arab nacionalista tö­rekvések lényegét is, amely végül egyhangú elfogadásra talált a küldötteknél. „Egyet­len családtagjai között felme­rült vitával foglalkozunk és ezért képesek voltunk kedvező megoldást találni a vitára” — mondotta Mahgub a javaslat ismertetése során. Az Ahram című egyiptomi lap három pontban foglalja össze az ENSZ-határozat alap­elveit. Először: a külföldi csa­patok jelenléte nem kívánatos Közép-Keleten, ezért az USA- nak és Angliának vissza kell vonnia csapatait Libanonból és Jordániából. Másodszor: Sen­kit sem nyilvánítanak bűnös­nek az elmúlt időszak esemé­nyeiért, s ezáltal elesnek azok a hamis érvek, amelyekkel a Nyugat igazolni akarta csapa­tainak Közép-Keletre küldését. Harmadszor: minden állam elismeri a közép-keleti orszá­gok független politikáját, s ez normális figyelmeztetést jelent a Nyugatnak, hogy hagyja ab­ba intrikáit az arab országok­ban. Mivel a határozat nem je­lenti — hanem csak a közeljö­vő feladatává teszi — az agresszív erők kivonását Liba­nonból és Jordániából, felme­rül a kérdés, hogy valóban sor kerül-e a megszállt országok kiürítésére vagy pedig az im­perialisták különböző taktikai manőverekkel elodázzák, el­húzzák csapataik kivonását? A kérdésre ma még nehéz volna válaszolni. A problémák meg­oldása azonban szorosan ösz- szefügg az Egyesült Államok és Anglia közép-keleti problé­mája irányvonalának kérdésé­vel. Hajlandók végre tudomá­sul venni, hogy az elnyomott, gyarmati sorban tartott népek függetlenségi törekvése olyan feltartóztathatatlan áramlat, mellyel csak ideig-óráig tud­nak itt-ott szembeszállni? Két­ségtelen, hogy mind Angliá­ban, mind Amerikában vannak olyan irányzatok, melyek reál­politikai alapokon hajlandók volnának elismerni az arab nacionalizmust, azzal a titkos hátsó szándékkal, hogy ezt megnyergelve, később ismét megkísérlik, az arab népek imperialista járszalagra fűzé­sét. lehetséges, hogy ezek az elképzelések — józanabbnak tűnvén a Husszeint és Cba- mount támogató ésszerűtlen, konzervatív politikánál fe­lülkerekednek és elősegítik az ENSZ-határozat végrehajtását Lehetséges az is, hogy a kon­zervatív gyarmatosító politika még hosszabb ideig érvényesí­teni tudja hatását az említett országok politikájában. Az azonban bizonyos, hogy a füg­getlenségüket elnyert, szabad arab államok mindent elkövet­nek az ENSZ-határozat végre­hajtása érdekében és ebben mellettük állnak és támogat­ják őket a világ békeszeretö országai. Ez az erő pedig, előbb vagy utóbb, sikerre viszi a határozatot. Pécsre A mandáiumvizsgálő bizottság javaslata fhZke"Sek beavatkozási kísérlet a Magyar Népköztársaság beliigyeibe Dr, Sik Endre külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlésén Sik Endre, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere felszólalásában a következőket mondotta: „A mandátumvizsgáló bi­zottság olyan jelentést terjesz­tett ismét a kögyűlés elé, amely fenntartással él a ma­gyar delegáció törvényes, jog­szerű, a magyar alkotmány előírásainak, valamint az ENSZ által megkövetelt for­maságoknak teljes megfelelő megbízatásával szemben. Ez ellen az eljárás ellen és a bizottság jelentése ellen a ma­gyar delegáció a leghatározot­tabban tiltakozik, A bizottságnak az a javasla­ta, hogy a közgyűlés ne hoz­zon döntént a magyar delegá­ció megbízólevele kérdésében, beavatkozási kísérlet a Magyar Népköztársaság belügyeibe, s ugyanakkor teljesen alaptalan is. A magyar delegáció megbí­zatását a Magyar Népköztársa­ság legfelsőbb szervétől, az államfői jogokat gyakorló El­nöki Tanácstól kapta, amely 1953. óta megszakítás nélkül gyakorolja jogkörét. A jelen­legi magyar kormányt ugyan­csak a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választotta meg. Magyarország, az 1956.. évi események alatt is, azóta is az ENSZ tagállamainak többsé­gével diplomáciai kapcsolatban állt és áll. Ezeknek a diplomá­ciai kapcsolatoknak egyike sem szakadt meg. Magyaror­szág nemzetközi helyzete egyéb vonatkozásokban is nor­mális, s állandóan bővülnek kapcsolatai. A magyar kor­mány eleget tesz Magyarország tagdíjfizetési kötelezettségé­nek az ENSZ-ben és más nem­zetközi szervezetekben. Ma­gyarország számos, az ENSZ égisze alatt létrejött nemzetkö­zi egyezménynek vált 1956. óta tagjává, s a magyar kormány rendszeres meghívásokat kap nemzetközi konferenciákra, sbt., stb. Amikor a mandátumvizsgáló bizottság mindezek ismereté­ben mégis megpróbálja a ma­gyar mandátumot kétségessé tenni, ezzel túllépi saját hatás­körét és veszélyes precedenst teremt, különösen a kis orszá­gokkal szemben, az ENSZ gya­támogatják, magatatásukkal azokat az erőket segítik, ame­lyek ezzel az eszközzel is a hi­degháború kiterjesztését akar­ják elérni. A 12. közgyűlés mandátum­vizsgáló bizottságának jelenté­se ellen,. — annak a magyar delegáció mandátumára vonat­kozólag előterjesztett alapta­lan, megkülönböztető jellegű javaslata miatt — a magyar delegáció tiltakozott és a je­lentés ellen szavazott. Éppen ezért, mivel a rendkívüli köz­gyűlés mandátumvizsgáló bi­zottsága hasonló értelmű ja­vaslatot terjesztett most is elő, a magyar delegációnak nem áll módjában a jelentést ez korlátában. Azok, akik ebben alkalommal sem elfogadni. >»»»««»»»»»»♦ Az elmúlt év nyarán Györ-> kő Antal elvtárs, Pécs megyei jogú város tanácselnöke, va* lamint Berki Fülöp elvtárs, a városi tanács elnökhelyettes se ellátogatott Finnországba^ ahol várospolitikai problémás kát tanulmányoztak. Viszont zásul most Lahti város pof* gármestere és kísérete ellátta gat Pécsre. A finn vendégek! vasárnap este érkeznek meg városunkba, ahol csütörtökig tartózkodnak. Megtekintik m város történelmi nevezetessé* geit és megismerkednek • Mecsek szépségeivel. Itt tar* tózkodásuk alatt kirándulnak a város környékére it. r Marim du Gsri Párizs (AFP): Roger Mar­tin du Gard Nobel-díjas frajv cia író szombatra virradóra Orne-megyei birtokán me* halt, Sajtóértekezlet a Minisztertanács IájókKlatási Hivatalában Az állam és egyházak viszonyáról, a felsőfokú taaltáképzésrAI, Nyegat-Németországgal folytatott kereskedelmihikrfil, a berni baiditatámadásról nyilatkozott a kormány sxévivője Gyáros László, á Miniszter­tanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, mint a kormány szóvivője, szombatom sajtóér­tekezleten válaszolt a bel- és a külföldi tudósítók kérdéseimé. Először az idei beruházási és felújítási tervek felemelésével kapcsolatban arról szólt, hogy a beruházási többiét miként FILMEZNEK Villogószemű, fekete kis pulikutya szalad a kesztyű­gyár mellett, a házak között. De nem is olyan „egyszerű“ kutyus ez, hanem sztár. Film­sztár! Most őrá ügyel a rendező, az operatőr, az assisztens, s mindazok szeme, akiknek kö­zük van a készülő új magyar játékfilmhez. Bogáncs — így hívják a kis pulit — a film „főszereplőjét”. Szalad a kis kutya s a film­felvevő, amelyet Széchenyi Ferenc operatőr irányit, kö­veti a puli útját. Ez csak pró­ba volt. — Felvétel indul, engedjük a kutyát! — hangzik az első asszisztens hangja. 5 jön a kutya. Még pedig nem is csak úgy „szőrmenténH, hanem , „felöltözve”. Fehérpettyes pi­ros kis „ruha“ van rajta. „Jelmezben" van, hiszen a most készülő jelenet azt a pillanatot ábrázolja, amikor a kiskutya megszökött a cir­kuszból s kóborol az utcán. — Állj! Nem jó! — hang­zik ismét. Nem. bizony, mert a kutyus jönne, de. nem tud. Az egyik hátsó lába bele­akadt a ruhájába, s most há­romlábon áll. — Varrja már meg valaki a kutya, ruháját — szól Fe­jér Tamás,'a film rendezője. Gyorsan tüt, cérnát keríte­nek s egy „önkéntes varrónő” összeölti a „jelmezt”. Újra kell próbálni a jele­netet. De nem megy az olyan simán. Várni kell, míg a nap Na kibújik a felhők mögül, most! Teljes a világítási — Kamera indul! — szól a rendező. A kiskutya ismét el­indul, szalad egy keveset, az­tán megáll, körülnéz, és fity- tyet hányva a „rendezői uta­sításnak“ visszafordul. Ismét meg kell állni, a kutyafáját neki. Még megismétlik néhány­szor a jelenetet s végre — sikerül. Csaknem, félórát tar­tott ennek a villanásnyi jele­netnek a felvétele, amely a filmen mindössze csak né­hány másodperc. Míg a következő jelenethez készülnek, megkérdezzük a rendezőt, milyen film lesz ez, amelynek felvételei már né­hány napja Pécsett folynak? — Bogáncs című magyar játékfilm — mondja. — A film- tartalma röviden: egy puli-kutya a cirkuszhoz ke­rül, majd innen megszökik s különböző körülményes uta­kon jut vissza ismét gazda jóhoz. lényegében azt mu­tatja majd a film, hogy a ku tya különböző állomáshelyei milyen változást visznek vég­be. azoknak az embereknek életében, ahova a kutya ke­rül. A külső felvételek Buda­pesten, Zsámbék körül és; Pécseik készülnek. Szerepel a filmben Kiss Ferenc. Barst Béla, Makláry Zoltán, Szabó: Ernő, Kibédi Ervin, Toldi Géza, Kiss Manyi és egy francia színésznő, Colette Déréal. Nincs sok idő a beszélge­tésre, mert mér „áll" a kö­vetkező kép. A filmnek különben pécsi „szereplője“ is van: a sintér- kocsi. Még Budapestre is fel­vitték, most pedig ismét le­hozták. — Csapó 414 — hangzik. S kezdődik egy újabb jelenet. A filmesek néhány napig maradnak Pécsett, felvételre kerül még sor az állomáson, a sétatéren. A „Bogáncs” a tervek sze­rint az év végén kerül a kö­zönség elé. i <—ray) oszlik meg a£ egyes termelési ágakban; Ezután ama a kérdésre ‘vn- laazobt, hogy milyenek az őszi kapások terméskilátásai. Mi­lyen mértékű volt az kién a burgonyatoogár-fertőzés és mi­lyen eredményeket mutat fél az ellenük való védekezés. A következő kérdés így hangzott: úgy tudom, hogy a katolikus és a protestáns egy­ház támogatja a magyar kor­mány külpolitikáját. Hogyan viszonyulnak az egyházak a belpolitika kérdéseihez? Az egyházaik nem minden vonatkozásban támogatják a kormány belpolitikáját. A kormány azokban a belpoliti­kai célkitűzésekben, ame’yek világnézeti, ideológiai problé­mákat érintenek, nem is igény­li az egyházaktól a támoga­tást. A kormány politikájának számos olyan politikai célkitű­zése van, amelyet az egyháza k támogatnak. Az egyházak te­(Folytaitás a 6. oldalon) Román hősi emlékművel avattak Rákosligeten a remén nemzeti ünnep állaiméból A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, valamint a fővá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága a Román Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából síremléket állított a rákosligeti temetőben a hazánk felszaba­dításáért életüket áldozott ro­mán hősöknek. A síremléket szombaton délelőtt ünnepélye­sen avatták fel. A román és a magyar Him- nu z bviTiri után Készéi And­rás. a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium pártszervezetének titkára mondott beszédet. Ezután Ion Popeacn 51 Él ott az ünnepség részvevőihez. A fővárosi tanács végreha; tó bizottsága nevében Barlos István elnökhelyettes vette at a síremléket. Ezután a részvevők megko­szorúzták a síremléket. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a for- rada’mi munkás-paraszt kor­mány nevében Marosán Győr y állam miniszter é-. Sándor József, az MSZS1«* Központi Bizottságának tagja helyezett el koszorút a sírem­lék talapzatán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom