Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-22 / 197. szám

1958. AUGUSZTUS 22. NAP! 0 3 fllkstményünnepi ajándék... A városi tanács közleke­dési vállalata kedves ajándék­kal lepte meg az Uránváros dolgozóit augusztus 20-ra. Az alkotmány ünnepére bekap­csolta a lakótelepet a városi forgalomba, vagyis az Urán­város központja és a Szé­chenyi tér között ingajáratot létesített. Egyelőre tíz járat bonyolítja le a forgóimat, ké­sőbb azonban az igények sze­rint növekedni fog ez a szám. A járat Széchenyi téri vég­állomása ideiglenes, mert er­ről a forgalmas és túlzsúfolt térről a végállomások ész­szerű decentralizálását ter­vezi a tanács. Az uránvárosi járat végleges végállomása a Kórház téren lesz majd, ha ez a kocsilétszám felszaporodá­sával megoldható lesz. A járat megindulásának a'apfeltétele egy 212 méteres útszakasz kiépítése volt, amit az Útkarbantartó Vállalat dolgozói végeztek el napok alatt dicséretre méltó szorga­lommal és jó munkával. Ál­dozatos munkájukért hála és elismerésképpen a III. kér. tanács az út átvétele alkal­mával kedves ünnepség kere­tében a helyszínen megven­dégelte az Útkarbantartó Vállalat dolgozóit. A baráti, meleg kis ünnepség kereté­ben a vállalat dolgozói kije­lentették, hogy a munka gyov; elvégzésére az ösztö­nözte őket, hogy az alkot­mány ünnepére örömet sze­rezzenek az Uránváros dol­gozóinak, — s ez, mint a var lóság bizonyltja, sikerült is. Közöljük az autóbuszjára­tok időpontját: Széchenyi térről induló autóbuszjáratok Indulási ide­je: 6.35, 7.25, 9.10, 11.30, 15, 17.15, 18.15, 19.15, 21.15. Uránvárosból visszainduló autóbuszok indulási ideje: 6.35, 7.35, 9.15, 10.15, 11.45, 15.15, 17.30, 18.30, 19.30, 21,30. É/üzemavató A VÁGÓHÍDON Kedden már az „Élüzem” feliratú tábla díszítette a Ba­ranya megyei Húsipari Válla­lat homlokzatát. Aznap tartot­ták az avató ünnepséget is a vállalat kerthelyiségében. Az ünnepségein részt vettek a városi pártbizottság részéről Bodor József és Virág József elvtársak, az Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében dr. Kökény Gyula elvtárs, a Húsipari Igazgatóság beruhá­zási osztályvezetője és Eged József elvtárs előadó, a me­gyei tanács ipari osztálya ré­széről Rapp János elvtárs osz­tályvezető és Bérezés Károly elvtárs, élelmiszeripari előadó, valamint az ÉDOSZ Baranya megyei elnöke, Ruff Péter elv­társ. Az ünnepség Szabó László elvtárs, a vállalat igazgatója beszédével kezdődött. Szabó __ elvtárs elmondotta, hogy nyolc i évvel ezelőtt mostoha körülmé­! nyek között indult a vállalat. éppen ezért számít kimagas- | lónak ez a teljesítmény, amivel » az élüzem címet elérték. Pél- | dául csak a húsfeldolgozó rész- I leg anyagmegtakarítása 755 000 I forint. A jó munkának az ered- t ménye a nyereségben is meg- | mutatkozott, ment ebben az év­ben egymillió 189 000 forint terven felüli nyereségük volt. Az élüzem címet nehéz volt elnyerni, de mi azon leszünk, hogy meg is tartsuk, — mon­dotta Szabó elvtáns — s ez valószínűleg még nehezebb lesz. Ezután dr. Kökény Gyula, a minisztérium kiküldötte tol­mácsolta Kovács Imre minisz­ter elvtárs személyes üdvözle­tét és elmondotta, hogy a ma­gyar húsipar nemzetközi tekin­télye egyre nó és ebben sokat köszönhetnek a Pécsi Sopiana Gépgyárnak, mert húsipari gé­peivel nagyban hozzájárult az iparág fellendüléséhez. A beezéd után a Budapest Józsefvárosi Húsipari Vállalat igazgatója, Nagy Ferenc elv­társ átadta a vándorzászlót Szabó László elvtársnak, majd kiosztották a jutalmakat. Száz tizenegy dolgozót jutalmaztak meg, ebből 12 lett okleveles kiváló dolgozó, összesen 17 000 forint jutalmat osztottak szét. A jutalom kiosztása után kö­zös vacsora következett, majd kezdetét vette a késő éjszaká­ba nyúló tánc. A MEGYEVILL-NÉL Ugyanezen a napom tartotta a Pannónia-szálló nagytermé­ben él üzemavató ünnepélyét a MEGYEVILL. Az ünnepélyen részt vettek a megyei párt* végrehajtó bizottság részéről Török Károly elvtáns, a me­gyei pártbizottság másodtitká- ra, a városi pártbizottság ré­széről Szentistványi Gyuláné elvtársnő, az ágit. prop. osztály vezetője és Schanczl Antal elv­társ, a munkásőrség parancs­noka. Az Építésügyi Miniszté­rium képviseletében dr. Mol­nár Győző elvtáns, a minisz­térium főmérnöke, a megyei tanács részéről Nagy Béla elv­társ, az építési- és közlekedési osztály vezetője, a szakszerve­zet részéről pedig Krisztics Márk elvtárs, az építőipari szakszervezet elnöke. A megnyitó beszédet Kele­men György elvtárs, a válla­lat igazgatója tartotta. Elmon­dotta többek között, hogy bár a vállalat 5,2 százalékkal túl­teljesítette termelési tervét, mégis az abszolút béremelés mellett 1,6 százalékos bérmeg­takarítást ért el. A vállalat a tervezett 4,1 százalékos alap- rentabilitást 7,4 százalékra tel­jesítette, ami szintén példátla­nul álló jó eredmény. Ezután Molnár Győző elvtárs köszön­tötte a vállalat dolgozóit, majd Schanczl elvtárs mondott nagy tapssal fogadott beszédet. Ez­után kiosztották a jutalmakat, 25 dolgozó kapott pénzjutal­mat Az ünnepséget baráti han­gulatú vacsora és vidám tánc zárta be. Sokac népművészeti kiállítás nyílt Mohácson A Mohácsi Bartók Béla Mű­velődési Otthonban augusztus 20-án sokac népművészeti ki­állítás nyílt. A látogató nem győz gyö­nyörködni a szebbnél szebb háziszőttesekben, kézimun­kákban, csipkékben. Több év­tized tradicionális — s már- már veszendőbe menő — nép- művészeti anyaga került itt kiállításra. A sokac népviselet és háziipar nagyszerű termé­keit láthatja a szemlélő. A kiállítás szervezői, élükön Trájer Ferenccel mintegy 50, sokacok lakta házat járt vé­gig, rejtett fiókokból, a poros padlásokról szedték össze a kiállított holmikat. Színpompás ködmönök, női mellények, női nagy ingek (oppletyak), régi harisnyák, vőfély-vállkendők (peskir) csodáitatják meg a nézőt. Va­lóságos művészi munka min­den egyes darab. Türelem, idő és szépérzék kellett elkészíté­sükhöz. Különösen kedveli volt, a fehér alapon fekete, kék, piros és aranyhímzés. Az urániumbánya KISZ-fiataljai Sátorhelyen Még a kakas is elkésett a hajnali kukorékolással, olyan korán ébredtek a sátorhelyi állami gazdaság dolgozói. Ked­ves vendégeket, a pécsi urán­bánya KISZ-fiataljait várták munkás-paraszt találkozóra. A két buszt — a táncosokkal, színjátszókkal, repülőkkel, no meg a futballistákkal — a gaz­daság igazgatója fogadta. Az út után bizony jólesett a pohár sör. A fiatalok egy ré­sze a határt szerette volna megnézni, míg voltak, akik le­mentek fürödni, csónakázni a Dunára. A hatámézők hat prüfte MaltyaswS'xky- Zsolna^ JÜá&ztá itnéfipes Uiáííítá&a v szerkezeti adottságait a rende­zés jól használta ki. Egészében "véve pedig érdemes volt meg­rendezni ezt a kiállítást, amely inkább Pécs művészeti múlt­jának, mint jelenének szemlél­tetésében pótol egy eddigi mu­lasztást (_d __c) A művészvilág általában ide­genkedve fogadja a gazdag csa­ládok művészi útra „tévelye- dett” gyermekeit, akik általá­ban rá is szolgálnak erre az i-’egenkedésre. Mattyasovszky Zsolnay László kiállításának jórésze is azt mutatja, ami er­könnyü homokjáró hlntóval mentek ki a földekre. Nevetve próbálták a ruganyos üléseket, s amikor porosán visszaérkez­tek, már finom ebéd várta őket. Uránbányászok és gaz­dasági dolgozók vegyesen ül­tek egy asztalnál, barátkoztak egymással. Jót nevettek a ven­déglátók, amikor a fiatalok megdöbbentek a nagy tálak láttán. Ebéd után a lóversenyt néz­ték meg. A halásznadrágos lá­nyok kicsit félve, kicsit cin­kosan nevetve még lovagolni is megpróbáltak. , Délután, amikor a legjobb dolgozókat megjutalmazták, a vendégek is kaptak egy ügyes, saját készítésű kis kombájnt és kenyérünnep lévén egy szép, kerek, ropogósra sült kenyeret. Hamar előkerült a bicska a zsebek mélyéről, s már ott is voltak a szeletek a kezekben, ízlelték a jó falusi kenyeret. Este vidám kultúrműsorral viszonozták a vendéglátók ked- vességét. Tetszett a vers, a színdarab, a népi táncok. Jó­ízű nevetés, felzúgó taps volt a kultúrosok jutalma. Művelődési otthont avattak Cserdihen Az alkotmány ünnepére készült el Cserdi művelődési ott­honának első részlege. A község népe társadalmi munkával és a községfejlesztési adójából építette, fejlesztéses terv alapján. A művelődési otthon egészében 1960-ra készül el. A szép épületet a járási tanács vb-ének és a pártbizottság képviseletében Szabó József elvtárs avatta fel ünnepség kereté­ben augusztus 20-án. ' DOMBI MIKLÓS népművelési felügyelő Egy-egy női ing díszítését hímzése valóságos dombormű* Alaposabban megnéztem az egyik ruha mintáját. Az egyik virágmotívum körülbelül 1 milliméter széles és 5 millimé­ter hosszú, de ezen a kis da* rabon mintegy 40 öltést szá- moltam össze. S ezer és ezer ilyen kis motívumból tevődik össze egy-egy ruhadarab hím­zése. Régi, zsinóros bársonyöUö* nyök, díszpárnák, régi lakó* dalmas zászlók kápráztatják el a szemet. Mutatja mindez, hogy a népnek régen is meg­volt a kultúrszomja, szépérzé­ke, amit másként nem tudott kifejezésre juttatni, mint, hogy háziszőttesekbe öltötte bele tehetségét. Nem mehe­tünk el megilletődés nélkül a remekművek mellett tudva azt, hogy ezek hímzése mellett születtek meg a legszebb nép­mesék, tudva, hogy nem vil­lanyfénynél, hanem pislákoló kislámpák mellett, görnyedt háttal készültek ezek a ru­hák. Dokumentálja ez a kiállítás annak a népnek művészetét, amely a 14. század óta él Mo­hácson s számuk ma is több mint 7000. Egy javaslat a ki­állítás nyomán: lehetőséget kellene találni, hogy ezek a szinte felbecsülhetetlen érté­kek ne kallódjanak el, hanem egy múzeum keretében állan­dó kiállítást nyerjenek. Talán lehetne Mohácson egy helyi­séget találni, ahol a sokac nép sokrétű művészetét be­mutató tárgyakat kiállítanák.: Megérnél növekszik nehéziparunk óriása Nyolc évvel ezelőtt, 1950-ben kezdtek hozzá Duna- pentele határában a Dunai Vasmű, b hazánk első szocia­lista városa, Sztálinváros épí­téséhez. Ennek a küzdelmes, munkával eltöltött nyolc esz­tendőnek a történetét mutat­ta be az augusztus 19-én és 20-án Sztálinvárosban rende­zett kiállítás; A látogatók — pedig bizonyára már sokait ol­vastak és hallottak Sztálinvá- rosról, sőt sokan részt is vet­tek a vasmű, a város építésé­ben. — élénk érdeklődéssel fi­gyelték a kiállítás anyagát és sok olyat is megtudtak ne­héziparunknak énről az óriá­sáról, amit eddig csak kevesen ismertek; A Dunád Vasnű több üzem­ből tevődik össze. A nyers- vasgyáirtás a kdhóműben tör­ténik. Itt az elmúlt esztendő októberében helyezték üzembe a II; számú nagyolvasztót. Ez­zel a Dunai Vasmű az ország legnagyobb nyensvastenmelő üzemévé vélt. A kohómű ed­dig már több, mint 1 millió tonna nyers vasat termelt Ma már senki sem vitatja, hogy helyes volt-e, avagy helytelen a vasmű létesítése, mert az élet bebizonyította: nekünk, ahhoz, hogy tovább fejleszt­hessük népgazdaságunkat hogy jobb életet teremthes­sünk a magyar nép számára, fejlett nehéziparra, sok-sok vasra, acélra, stb, van szüksé­günk. S a sztálinvárosi vasmű acélt is ad. A korszerű acélműben minden munkafolyamatot gé­pesítettek, az acélmű dolgozói főleg a gépek irányításával foglalkoznak. Az acélmű nagy­re okot ad: számos művelem....................... .................... ........................................................ ............................... ............... tógáról pedig csak annyit: itt tö bb a családi környezet ratív ábrázolásánál. De rossz­indulatú túlzás lenne azt állí­tani, hogy valamennyi. Néhány elgondolkodtató képe közül érdemes például a „Korzó” cí­mű. Az érdekes felfogásban, elnagyoltan festett kép távol-: ról valóban a korzó színes for­gatagát szemlélteti, az alakok szinte mozognak, a nők kel­letik magukat, a férfiak utá r.uk fordulnak — közelről pe­MORVAY GYULA: PÉCSI NAPOK, Terlendemé női Ikalapiízletének kirakatá- ______________ ban a fehér nyári női kala­pok mellett ott állt egy nagy tál, rajta ham­vasnál hamvasabb őszibarackok, de olyan di g kiderül, hogy a korzózók-l hamvasak, hogy még a szellő se mert rájuk . . ... . i : í _ I *17 _ r 7. . I. - — m JI m nak sem egyéniségük, sem jel jemük, de még arcuk sincs. Sa­ját osztályának bírálata lenne ez? Valószínű, hogy ha nem is tudatosan, mégiscsak az, külö­nösen ha szembeállítjuk ezzel a képpel a „Csődület” címűt, amelyen az utca egyszerű népe torlódik, de minden arc külön önálló karakter. Ezek a képek többet mondanak, mint például az aktok, amelyek ügyesen tol­mácsolják az egészséges, sőt elkényeztetett női test érett formáinak harmóniáját, de en­nél nem többet. A mai közön­ség valószínűleg szívesebben látott volna egy olyan gyűjte­ményt, amely kifejezésre jut­tatja Mattyasovszky Zsolnay László művészi eszmevilágát, annál is inkább, mert befeje­zett életműről van szó. Bár a rendezésben bizonyosfokú tö­rekvés látszik arra, hogy a mű­veket bizonyos csoportosítás­ban állítsa ki, ezt az elvet va­lamivel következetesebben is követhette volna. Az viszont Igaz, hogy a járási tanács Nagytermének megvilágítási fújni, nehogy elszálljon róluk ez a szűzi dús­bársonyosság. Vagy női kalapot, vagy hamvas őszibarackot —, de venni kell valamit itt, ahol a kalapok alatt látja az ember a felhasadt női ajkaikat, melyek éppen hogy ezeket az illatos, vérszínű őszibarackokat juttatják az ember eszébe. Csikófrizurás lány áll meg a kirakat előtt, meglöki barátnőjét és nevetve mondja: — Ennivaló a kirakat, igaz, Ildi? Ildi nem szól, csak nézi a kirakatot: a kő­lapokat, a barackokat... Valamelyikből jó lenne — gondolja Ildi, de nem mondja, belül azonban remeg, mert nini, még egyszer visz- szamennek a kirakathoz, és mosolyogva vá­gyódnak fehér, csipkés, kacér, áttört nyári női kalap és mecseki hamvas barack után. a boltíves kapu alatt, fel a Káp­talan utcán, Eden-kalapja kicsit ferdén állt, szélén a selyemcéma felfeslett, hosszan lelógott, de a pap észre sem vette, holott, nem tudni honnan, egy darabka ökömyál is libegett a le foszlott cér­naszálon. Csak ment, elhaladt a legrégibb ház előtt, melynek ódonsága és szépsége megható: látszanak a reneszánsz-kori freskók, a folyo­sók vastag falai között Szindbád még hallotta volna dámák és csergő-vasas vitézek lába- zörejét, de a pap csak elhaladt mellette, fel sem nézett. Levágott a népes utcára, ahol a tarka tömegben karcsú derekú lány ment, de­rekán talán Pécs egyetlen aranyövét lehetett Átment látni, s ment a gyönyörű nő után. A sarkon egy ember várta, míg kirakják a meleg ke­nyereket, addig jobb vállával nekidőlt a fal­nak, jobb lábát keresztbe vetette a bal előtt, úgy eszegetett. Mégpedig szalonnát és zöld­paprikát. A nap megolvasztotta a feketés zsírt, melyet ujjairól kenyerére kent és mikor látta az aratnyöves nőt, feltolta sapkáját és ezt mondta, hogy a pap is hallotta: — Nem mondom. Aranyos kis lányka, aranyból van az öve. A pap megállt, oldalt fordult az emberhez, vitte a rojtolódzó cérnát, meg az ökömyálat, és kérdezte: — ...és még mije? i — Meg a szíve, meg mindene — mondta az ember. — Honnan tudja? Ismeri? — Ismerem. Édes kislány, jó is, tudom, mindennap látom őt. — Kacér... kacér ... — mondta a pap a járdára hullajtva a szavaikat. — Dehogy kacér. Ilyen szép lány nem ve­het fel, uram, rongyot, göncöt, madzag-övét. Nem apáca ez. Ha nem ezt az arany övét ve­szi fel — szépsége elhalaványodik. Meg kell csillogtatni a szépséget, hadd lássák, hadd nézzék, hadd csodálják.. , .... . . ■ két lábra áll, zsebébe csúsz­I Az ember | tatja bicskáját, felül a bakra, -—" ■■ 1 " elhajt a lány után — éppen arra viszi a kenyeret, és éppen arra megy a pap is. Eden-kalapjdról még mindig fityeg a cérna, rajta a pókhálódarablka. CFotytatjuk) termelik az ország acélterme­léséinek a 12,5 százalékait. A nyersvas és aiz acél készí­téséhez persze sok energia és sok tüzelő is kell. Éppen ezért a kohómű meMett hőerőművet és kokszolóművet is építettek. A kokszolómű — amelyben évente 140 ezer tonna pécsi és komlói feketeszenet dolgoznak fel —, az ország egyetlen olyan üzeme, ahol kohókok- szot tudunk előállítani. — A kokszolómű jelentősége ép­pen ezért igen nagy. Azzal ugyanis, hogy a myersvasgyár- táshoz hazad kohókokszot hasz­nálunk fel, évente 13,600 000 dollár értékű kohökoksz im­portáláséit takaríthatjuk meg. A Dunai Vasmű jelen­igen fontos szerepet tölit be népgazdaságunkban. Köztu­domású azonban, hogy e jelen­tős eredmények ellenére avas­mű üzemeltetése még nem gaz­daságos, hogy ennek az óriás­nak az egyik karja még hiány­zik. Hiányzik, mert a vasmű még nem készült el egészen s mert még csak félkész gyárt­mányokat gyárt. De már nem sokáig. Szovjet tervek alapján, szov­jet segítséggel ugyanis itt épül az ország legnagyobb lemez­hengerműve. Ha pedig ez el­készül, a vasmű üzemeltetése rentábilissá válik. A hengermű elkészítése ter­mészetesen rengeteg munkát kiván. Az építés során pél­dául 300 000 Uámáétm földet kell megmozgatni, 81 500 köb« méter betont, 15 000 tonna va­sat kell felhasználni; Az új hengerde hossza 600 méter, szélessége 114 méter lesz, vagyis az új hengereiébe a parlament épülete kétszer beleférne. Építése előrelátha­tóan 1980-ban fejeződik be s a következő évben már annyi vaslemezt készítenek itt, amennyi 7500 autóbusz borítá­sához elegendő lenne. Ezzel pe­dig ugyancsak jelentős, évi 25 mtUáó dollár értékű vaslemez- import válik feleslegessé. Nehéziparunk óriása tehát tovább növekszik. De tovább fejlődik a vasmű tőszomszéd­ságában épült, ma már 40 000 lakosú várt« is. Ez év decem­ber 31-ig a város új lakásai­nak száma eléri a 4707-et, 1960 végére pedig ismét 930 lakás épül, s a lakásokkal egyidő- ben új szálloda, étterem és munkásszállás is. A szociális és kulturális igények kielégí­téséről eddig sem feledkeztek meg. Csupán ebben az évben új szülőotthon, új Iskola, új bölcsőde épült Sztáliniváróé­ban, s most augusztus 20-án adták ét az úttörő-vamitat Is. Sokmindemről lehetne, kel­lene még beszámolni, hogy szá­mot adjunk arról, ami az el­múlt nyolc év alatt Sztálin­városban történtj Számunkra, baranyaiak 11 .......i—— számára iz ek közül talán a legérdeke­sebb — mivel mi is hasonló gondokkal küzdünk —, az, hogy Sztálinvárosban a ne­hézipar fejlesztése mellett a könnyűipar fejlesztésére is gondoltaik ■ így nemcsak a férfiak, hanem a nők számá­ra is teremtettek munkaalkal­makat; így például nemcsak kenyér- és jéggyárat építettek, hanem még a múlt év nyaran több mint nyolcszáz asszony és leány kezdte meg a mun­kát a Szalld-félszigeten a ki­kötő épületében létesített fér­firuhagyárban. Később, amikor elkészült a fehémeműgyár, is­mét több száz leány és asz- szony jutott munkához. Most az alkotmányunk ünnepén pe­dig újabb gyárral, a 240 ezer orsós fésűsfonodával gyara­podott a sztálinvárosí könnyű­ipari üzemek száma. A félkarú óriás tehát sokára igazi óriássá válik; Mesterfalvl Gyulát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom