Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-26 / 200. szám
»58. AUGUSZTUS 26. NAPLÓ 5 Háztartási tanácsadó Qleiii aeitem nieq ____ A utóbuszon utaz- tam a múltkor. Két 25—30 éü körüli asszony ült mögöttem. Beszélgettek. — Tudod, egyik nap mit csinált a kislányom? Reggel ráadtam a tiszta ruhát és szájába rágtam, hogy vigyázzon rá, mert ha bepíszkolja, agyoncsapom. És képzeld, fél óra múlva jön, az arca koromfekete, szederrel kente be. A keze, lába is csupa maszat. Kezében pár szem szedret szorongat, a leve végigfolyik a kezeszárán és a könyökén lecsöpög a lába elé. — Anyuka, neked hoztam! — kiáltja örömmel. — hogy ne verj meg, ne csapj agyon! Nyakát két válla közé húzza, szégyenlősen néz végig a ruháján. Most mit csináljak, megverjem, ne verjem? De mit üssek egy ötéves gyereken..; — Ezzel — szólt a másik — ezzel a lágy szívűségeddel rontod majd el. Meglásd, hogy a fejedre nő. Én bizony megbérmáltam volna, egykét pofonnal. Nem tanul rendet soha, ha nem bánsz vele keményen. — De várj csak, még nem fejeztem be. Szóval nem vertem meg, csak kicsit megszidtam. Lehúztam róla a ruhát, megfürdettem és tiszta ruhát adtam rá. A gyereket ez meglepte. mert várta a verést, amit ígértem neki. Egész nap körülöttem jött-ment, kérdezgetett, én meg türelmesen válaszol- gattam, csak arról nem esett szó, hogy milyen rossz volt reggel. Fürkésző szemekkel nézett rám egész nap, este mikor lefektettem és megcsókoltam, kicsi karjával átölelte nyakamat és halkan suttogta: többet nem leszek rossz. Három napig semmi baj nem volt vele. Az apjával együtt figyeltük, mennyire megváltozott. A negyedik nap estefelé újra csupa maszat volt. Elöntött a méreg, de uralkodtam magamon, verés helyett szigorúan néztem rá. Nem sokáig állta tekintetemet. Odaszaladt hozzám, átfogta térdemet és könyörögve mondta: — Anyú verj meg, csak ne így nézz rám, mint a múltkor is, mikor szedres voltam, mert akkor nem tudok rossz lenni. Megcsókoltam ma- szatos arcát és elfordultam, hogy ne lássa kibuggyanó köny- nyemet. — Hát ez szép dolog — mondta a másik asszony. Én csak azt mondom, inkább a lányom sírjon kicsi korában, mint én öregségemre. Meglásd mennyi bajod lesz még a gyengeséged miatt. egyformák — mondta: magabiztosan a kis- : lány édesanyja, — de amit elmondtam, hetekkel ezelőtt történt és azóta sem kellett j megverni a lányomat, j mégis fele annyi ru- j hát mosok rá, A másik asszony még hümmögött hoz- \ zá valamit, de lát- j szott rajta, hogy nem ; ért egyet a barátnő- { jével. Megállt az autó 1 busz, mindketten le- ! szálltak és mentek' egymás mellett az! úton. Én meg csak j néztem utánuk ési nagyon, nagyon dog voltam. bol- \ — Nem vagyunk JANKÓ SÁNDORNÉ j Szakítani kell a hagyománnyal Kisi, japán miniszterelnököt a parlamentben élesen támadták, mert külföldi vendégek érkezésekor gésákat is meg szokott hívná az ünnepségekre. A miniszterelnök azzal védekezett, hogy ,,az idegenek szinte kivétel nélkül annak az óhajuknak adnak kifejezést, hogy megismerkedhessenek japán gésákkal". — A parlamentben nagy vihar tört ki erre a megállapításra és Kisiit végül is yávették arra, hogy elismerje: „Nem nevezhető éppenséggel erkölcsös szokásnak. A jövőben elővigyázatosabbak leszünk“. Miért válnak az emberek? Az Egyesült Államokban a legkülönbözőbb és Iegelképzelhetetle- nebb okok miatt mondják ki a válásokat. A New York Times egyik munkatársa elszánta magát és átböngészte a különböző válóperek iratait, ahonnan a következő indokolásokat emelte ki: 1. Egy chicagói' asszony azért kérte a válás kimondásét, mert térje dühében beledobta a tóba, amikor horgászás közben egy nagy hal a horogról visszaesett a vízbe. 2. Egy amerikai polgár engodelmeskedett feleségének és csak a szabadban dohányzott. Felesége mégis elhagyta, mert a lakásban állandóan rágógumi volt a szájában. 3. A bíróság percek alatt választotta el feleségétől azt a new-lon- doni férfit, aki nem mahetett az utcára, mert neje állandóan levagdosta a gombokat a kabátjáról. Egy nőnek viszont igazat adott, amikor nem volt hajlandó tovább élni férjével, akinek szobájában 15 kép lógott — különböző nőkről. 4. A kaliforniai Santa Monicá- ban egy asszony arról panaszkodott, hogy férje túl sokat tartózkodik odahaza és karosszékében, ölhetett kézzel nézte végig, hogyan végzi ő el a házimunkákat. 5. Mukedonban (Michigan állam) egy asszony azért akart sza-< badulnl férjétől, mert az dührohamokat kapott, amikor nem volt hajlandó a ház kertjében kukacokat ásni, hogy férje csalétekkel felszerelten távozhasson horgászni. 6. Erőszakos' művelődés is válóok. Ezt tapasztalta a Maine állambeli Portland egyik férfija, akinek azért kellett elválnia feleségétől, mert arra kényszerítette, hogy naponta egy oldalt tanuljon a lexikonból, hogy' „felemelkedjék” hozzá. T. Detroitban egy asszony azért akart elválni férjétől, mert minden pénzét egy vitorláshajó építésére költötte, s amikor a karcsú hajó elkészült, másról nevezte el ». Hogy a papagáj is válóok lehet, ezt a californiai Venturában történt eset bizonyítja. A férj oly ritkán válaszolt felesége kérdéseire, hogy végül Is a papagáj megtanulta és ismételgette az asszony kérdését: „Albert, hallottad, mit mondtam?” ICacw-úság, is a d&tláctnitÜóU Egy amerikai szenátusi vizsgáló bizottság jelentése szerint Amerikában évente több mint százmillió dollárt költ a lakosság fogyasztószerekre. A jelentés leszögezi azt is, hogy a fogyasztó- szerekkel kapcsolatos reklámokat semmiesetre sem szabadna komolyan venni. A szenátus felhívja a hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a készítményeiket túlzottan feldícsérő fogyasztószer-ké- szító gyárak ellen. De tulajdonképpen mitől is válhatunk valóban karcsúvá? A szenátusi bizottság rövidesen, de velősen válaszol kérdésünkre: karcsúbbak leszünk, ha kevesebbet eszünk. | Megpuhult ruhakefe vagy haj- f kefe ismét kemény lesz, ha sőr- ; tejét erős timsó oldatba mártjuk, JA fájához azonban ne érjen az ol- Tdat. : * t Fehér celluloid fésűt benzinbe mártott puha kefével tisztítjuk, azután selyem vagy gyapjú rongy- gyal fényesre töröljük. Celluloid fésűt sohasem szabad vízzel és szappannal mosni, mert ettől csúnya, szürkéssárga szint kap. Acéldrót-kefét szalmiákszeszes vízzel tisztítunk. Sörtéjével lefelé tesszük a vízbe. * Hogy az eső vizes hordó el ne rothadjon, külső oldalát, különösen az alját, kenjtik be kátránynyal. * A zsineg tartósabb lesz, ha egy néhány óra hosszat tlmsós oldatban áztatjuk, * Pecsétviaszt spirituszban oldhatunk fel. ff A fontos íratok megőrzésére szolgáló csomagolópapírhoz úgy jutunk, hogy a csomagolópapírt timsóoldatba mártjuk és megszárítjuk. Az Ilyen eljárással impregnált papiros tűzmentes. ff Beteg fehérneműjét, ba ragályos betegségben szenvedett, mosás előtt fertőtleníteni kell. Ehhez elegendő, ha olyan vizben öblítjük át, melybe 3—4 rész hidrogén- hyperoxídot teszünk. Ha a vasaló ragad, egészen finom dörzsölő papírral simítjuk többször végig, vagy pedig teljesen tiszta sztearinnal csiszoljuk végig az alját. * Hogyan lesz a fehérnemű Jé illatú? Keverjünk össze törött ibolyagyökeret, szárított rózsaszirmot, és muskátlileveleket, tegyük kis zacskóba és helyezzük el a fehérnemű között. Ugyanígy Illatosíthatjuk a fehérneműt, bármilyen illatszerrel átitatott és zacskóba tett vattadarabkával, vagy Illatos párnácskával U. * Esernyőt nem szabad kefélni, mert a kefélés ért az anyagnak, Inkább ronggyal tisztogassuk. ÖNVÉDELEMHEZ SZÜKSÉGES? Volt egyszer, hol nem volt.: > bizony; már csak a mesékben találunk olyan hercegnőt, vagy király kis asszonyt, aki a mesebeli hercegekre várakozva hímzéssel; festegetéssel tölti Idejét, no ée természetesen néha meglátogatja a szegényeket is. A modem hercegnők mán Időtöltést keresnek: Margarethe dán hercegnő például dzaiu- dzsicu-edzésekre jár ée olyan szorgalmas, hogy hamarosan megszerzi a dicsőség legmagasabb ranglétráját: a ^fekete öv"-et, 'DIVAT imei-iiiai. Burgibái Tunézia elnöke megszüntette országában a többne- Ínséget. Az idevonatkozó új törvény értelmében minden házas ember, aki válás nélkül újabb házasságot köt, egy évi börtön és 240 000 frank pénz- büntetéssel sújtandó. Mindeddig a Korán álapján a mohamedánoknak négy feleségük is lehetett. Tiszta selyem kínai krepp, válMól sűrűn rakott nyári ruha, a ruha színéhez megfelelően választott övvel. Öv nélkül ing- ruhának hordható Hogyan kell nézni? Alulról, felülről, elölről, hátulról? A nyugati divattervezők komolyan gondolták ezt a modellt, melynek egyetlen előnye véleményünk szerint, hogy fejre lehet állni benne. Egyébként a Rook and Roll estélyi egyenruhája. Szabásminta-szolgálat Szeptember elsején a Baranya megyei postahivataloknál is megindul a szabásmintaszolgálat. A postahivatalokban megtekinthető árjegyzékek alapján kétféle szabásmintát rendelhetnek az érdeklődők: méretre szólót, vagy valamely divatlapban látott modell szabásmintáját. A megyében a következő posta- hivatalok indítják meg a szabásminta-szolgálatot: Pécs, Komló, Mohács; Siklós, Szigetvár, Szentlőrinc, Vajszló, Vasas, Hossziúhetény és Szászvár. Kint a Tolbuchin úton kis házak sorakoznak egymás mellett. Bácsos kerítések, kihajló folyondárok, tarka vlrágoákertek — az idegennek kellemes, bár egyhangú látvány. S a zárt kapuk mögött különös sorsok kavarognak, különös életek szövögetik a perceket. A legillctéÍresebbel nem tudtam beszélni, mert mindössze négy éves, és még nem tud dönteni a sorsáról. Éppen ezért vigyázni kell, hogy az a döntés, amelyet egyelőre mások tesznek meg helyette, ne nagyon rossz legyen ,. , _ „ , , ... I H.-éknál, a nagyEgy pofon, amely visszajárt |sziilfikná, ké, gye. rek nevelkedik, egy hétéves kisfiú és egy négyéves kislány. A kisfiú csak nyaranta van Itt, de a szomszédok szerint ez is bőven elég. — A kislányom most jött ki a kórházból — meséli B.-né, — kivették a manduláját, nagyon gyenge volt, és mivel nem volt tejünk itthon, átmentem egy bögrével az egyik szomszédasszonyhoz. A kislányom a kezemet fogta, Így jöttünk, amikor az a gyerek — különben Is folyton kint csavarog az utcán — hátulról megkerült, és a kis beteg lánynak egy hatalmasat ütött az arcára. Nem tudom elmondani, hogy mit éreztem. Féltettem a gyereket nagyon, mert úgyis olyan gyenge, de bőszító volt ■ kisfiúnak ez a hallatlan szemtelensége is. Már máskor is kiabált nekem olyan szavakat, amiket én se veszek a számra. Az öreganyja hecceli, számtalanszor hallottam már... Az asszonyok mondták is, hogy miért tűröm. De nem akartam ... Egyszóval most lekevertem a gyereknek egy jókora pofont. Nem mintha nagyon sokat használna .,, A kisfiú bejár a kertbe és letapossa, kitépi a vlrf l ot. Többször beleköt a többi gyerekbe és a két megpofi rza. Es állítólag trágárabbul beszél, mint a kocsmák törzsvendégei... A kislány mindezt hallja és átveszi. Mi van a kapuk mögött? tam, jártam dolgozni és mindennap, amikor ott mentem el előttük, hallottam a gyerekordítást. Mondtam, nem bírom tovább, följelentem a védőnőnek, hogy egyszer még agyonveri az öregasszony azt a kicsit. Szijjal ütött a kislány arcába. Amikor kiderült,, hogy feljelentéssel fenyegetőzött B.-né, H.-éknál alábbhagyott ez a szokás. Legalább Is azóta nem íolyik ilyen súlyosan a „fenyítés”. Es azóta nem beszélnek a szomszédok .,. _ I — En nem tudok semmit Eg> kánál Vrzlroil ) biztosan — védekezik G.- né óvatosan. (Túl közel lakik H.-ékhoz ...) Aztán mégis elmeséli, hogy sírást gyakran hall a szomszédból, a gyerekeket is gyakran látja őgye- legní és rendetlenkedni az utcán. — Az öregasszony egy szabályos idegroncs — jelenti ki — nem való neki egy négyéves kislány nevelése. De a szülőknek, úgy hallottam, nem kell a két gyerek. Mikor egyszer írtak az anyjuknak, hogy vigye el a kislányt, idehozták a fiút is. Nem hiszem, hogy otthon is jobb dolguk lenne a gyerekeknek.'.. A többi véleményhez mit szól? — Lehet ám, hogy túloznak a szomszédok. Tudja, Itt is örökös veszekedések folynak, kisebbek- nagyobbak, a lakók között. Sokszor megfojtanák egymást egy kanál vízben ... ff él «'root I " J hói Azóta nem beszélünk J ,, .é-Ékkai, amióta fel a) untam jelenteni őket — mondja a másik szom- í :ed, R.-né. — Akkor ugryanls még eattlércm* ▼©!-ékná! nr i5 r.tt\ hon var., meg a erekek is. Sót. Itt van a lányuk, a gyerekek anyja is látogatóban. Fehérbőrű, sovány, szenvedő arcú fiatalasszony. Nem tudom, van-e valami tragédia a háttérben, vagy csak az egyéniségéhez tartozik ez a szenvedő »re — erről nrm beszél, rí* elmondja, hogy hallott már rágalmakat magukról, meg a gyerekekről, hogy például a Lacika csúnyán beszél... — Ezt nem hiszem el! — jelenti ki erélyesen, és azzal érvel, hogy otthon mindenki rajong a kisfiúért, minden szomszéd. — A kislány azért van itt, mert az orvos levegőváltozást ajánlott neki. — Szeretem, ha körülöttem van — ezt az öregasz- szony mondja, aztán szenvedélyesen magyarázni kezd. — Mindennek a háziasszonyunk az oka: Gyűlöli a gyerekeket, ki akar tárni minket. Már föl •is mondtak „lakásrongálás és összeférhetetlenség” miatt. De milyen ez az asszony! Egyszer verték le a diót, és a kislány, mint afféle gyerek, fölszedett két szemet. Az asszony kitépte, szabályosan kitépte a kezéből, mint egy fúria... Miközben még elmondja, hogy kicsit ideges mindig s hogy télen volt operálva a gyomrával — éppen bejön a kisfiú, és zsíroskenyeret kér. A nagyanyja játszani küldi, de a kisfiú ráförmed: — Adjál kenyeret! Mikor kezében a kenyérszelet, valamit mondanak neki, mire vállatvonva kivonul. Fehér arcú, szőke, finom vonású gyerek, szép csillogó szeme van — kicsit borzongató is elgondolni, hogy igaz, amit meséltek a szomszédasszonyok. De hát I Az igazság teljes kiderítéséin' »- ót I re ncm vállalkozhatott», de ’ Hl, hogy vjlanii nagy baj v .n Itt. in;', itt a deszkakopumögött. De a többi kapuk mögül sincs minden rendben! Először is: hibásak nyilván a szülők, akiknek legelső kötelessége lenne, hogy gondoskodjanak a gyerekeikről. Nemcsak úgy. hogy sértetten visszautasítanak minden „beleszólást”, és nemcsak úgy. hogy „állandó levegőváltozás” céljából idetelepítik a négyéves kislányt az idegroncs nagymamához. Hibás a nagymama, bár őt szívesebben védeném, hiszen egy gyomorbajos, ideges öregasszonynak már sok minden megbocsátható. Neki bizony — ba nem lenne ebben a családban semmi baj — már csak vasárnaponként kellene meglátogatni a kls- unokákat egy csomagocska süteménnyel... A szíj azonban már megbocsáthatatlan. Hibás — nagyon hibás — a háziasszony is, mégha nem Is minden éppenúgy történt, mint H.-ék elmondták. De ha megértő szavak, okos viselkedés és a gyerekek iránti szeretet helyett parázs vitákét és ellenszenves jeleneteket rendez a beteg öregasszonnyal, akkor nem hiszem, hogy valaki is Igazat adhatna neki. Hibásak a lakók is, de még mennyire! Kétségbeejtő az a szellem, amely még mindig hatalmában tartja az embereket, szinte belelvódott egyesek gondolkodásába, hogy szomszédoknak lehetetlen nem civakodni. A civakodás, a pletykák, az önzés ég az értetlenség meg persze csak eimérgesít minden helyzetet. Mit kellene csinálni? Legjobb lenne, hs a gyerekek intézetbe kerülnének. Levegőváltozás lenne, ennivaló lenne, pajtások lennének, és nem utolsósorban nevelés is lenne! Azt persze, hogy sz emberek több megértéssel, nagyobb szeretettel közeledjenek egymáshoz, azt elérni úgysem lehet, se beszéddel, se paranccsal, semmivel. Csak reménykedni lehet, hogy mindig többen belátják, ez lenne a helyes ,,, Az pedig semmiesetre sem jelentene megoldási — ezt sz illetékesek fisveimébe ajántiuk —. hs ** étrí kilakoltatnák, átköltözteti'* máshova, f „felületi” kezelés volna. minden ma r '• ben, a sz mszédok veszekedésétől kezdve addig a szomorú képig, amelyet még láttam, mik becsukódott a két gyerek mögött a deszkakapu. A négyéves kislány ott álldogált az udvaron, hátul össze/onta kezét és nagy, ártatlan, bániész szemekkel nézett a kapu felé. Nem ért még semmit... HALI.AMA EKZSEBE*
