Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

2 NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS 1. gig LNÖK „ i i A proletár, mint elszi­getelt egyén — semmi. Min­Néhóny évi kemény munka államigazgatási tanfolyamra árán két tehenet és ütött-ko- küldték. Hej, de „megizzasz- den erejét, minden haladását, pott házacskát szerzett magá- tották“ a temérdek jegyzete- minden reményét és várakozá- nak. A felszabadulás után léssel! Kutyanehéz volt, de sát a szervezetből, a társaival földet kapott. Szorgalma után megérte. Amikor kijött, már való tervszerű együttműködés- ma már a falu egyik oszlopos könnyen forgatta a ceruzát és bői meríti. Nagynak és erős- középparasztja is lehetne, de a tanulást is megszerette. Év­nek érzi magát, ha része egy Süveges elvtársat nem csábi- ről-évre részt vett a pártokta- nagy és erős szervezetnek. Ez tóttá a vagyonszerzés délibáb- táson, kétéve pedig beáratko­ja. Belépett a pártba, földet zott a szentlőrinci általános is­a szervezet neki fontosabb, ahhoz egyes egyén igen keveset je­mindennéi képest az osztott, szervezett és vezetett, kola VII. osztályába. Nemrég Az egyik napon a szegé- vizsgázott a VIII-ból. közepes lent számára. A proletár mint nyék hírül vették, hogy a sásdi eredménnyel. 51 éves fejjel, a névtelen tömeg részecskéje, járásbeli Ágon sok a föld. Ti- féléjszakákat tanulva bizony a legnagyobb önfeláldozással zenhét család hajlott az átte- nem rossz eredmény! harcol, a személyi előnyre, a lepülésre, de csak akkor ha X300 forint a fizetése, fele­személyi dicsőségre való kilá- Süveges János is velük megy. s<§ge a godisai Ady Endre Tsz tás nélkül, teljesíti a kötelese Süveges elvtárs jól érezte tagja. Beteges, ma már csak sósét minden poszton, ahova magát Sámodon, de az ottani —7'0 munkaegységet teljesít állítják, önként aláveti magát járási pártbizottság felhívásé- egy év alatt. A jövedelem te- a fegyelemnek, amely egész ra, a 17 család kedvéért ott- hát nem sok de kettecskén érzését, egész gondolkodását hagyta verejtékes munkával embermódra élnek belőle "Ä’ÄSN». S­m tmWlnöWW váUait- '«'í®1'» T,a*ylnkl áthatja.. Az idézetet néhány napja olvastam a Társadalmi Szem­lében, Zsigmcmd László tollá­ból. Nagyon tetszik, mert mé­lyen igaz. De nem akarok a ben tanácselnöknek .o.»«.,- ,, _, .______ iá k Gvökeret eresztett » falu tud]a’ hogy ha ^ssznmenme a jak. Gyökeret eresztett, a lalu Ienkidolgozó turbinához, ­népe is megszerette. Ma is ott 2000—2300 forintot ő is meg­élne elégedetten. 1953-ban keresné. Igazán nem esne ne- dolgok elé vágni, a cikkben azonban szól a járási pártbi- hezére, csak a régi életét foly­Süveges János godisai tanács- ... , t ná tatná, még pihenésre is több elnökről lesz szó. zottság, meg a járási tanács, jutna a ^ nyplc óra utjta! hogy menjen át Grooisárs, t<i— IVIógis itt vsn, nácselnök kell a községnek. A párt hívta, a kommunista Süveges János ment. Minden poszton Izmos ember, különösen a keze erős. Gyárimunkásként kezdte a nagylaki lenfonóban. (Makó közelében fekvő község) Egyszer, egy sztrájkszagú na­pon bekopogott a tőkéshez és több fizetést követelt a mun­kások számára. Kidobták. Könnyebb lenne géppel „legyalulni“ „Nehezebb a ceruza a kapánál“ Godisa nem nagy község, lakóinak száma alig haladja meg a félezret. A felnőttek 1950- ben csak a párt rábe- száma talán kétsizáz, de ezek „H __ . szélésére fogadta el a tanács- kétszázfélék, s a tanácselnök­Igy lett vége 15 éves gyári- elnökséget. Nem értett az iro- nek előbb-utóbb mindegyik­munkási pályafutásának. Báró dai munkához, nem is bízott kel dolga akad. Ha a tanács­került magában. házán nem, akkor az „élet­1951- ben, a pécsi kéthetes ben’1, mert Süveges .elvtárs Biedermann birtokára aratónak, majd asellyei járás­beli Sámodra költözött és fe- pártiskolán még arról, cikke- nem irodabúvó ember; lesbérlője lett egy elaggott gyermektelen parasztházaspár földjének; Nádmagot gyűjtenek a baranyai holt-Duna mentén A Duna baranyai szakaszán ján — az ottani kísérleti tele- — Kölked község közelében — pen — vetik el. Onnan pedig tíz kilométer hosszú holtág a kölkedi kísérleti telepre hoz- húzódik. A holt-Duna partját nak majd magvakat. így akar- mintegy háromszáz holdnyi ják megállapítani, hogy mi­sűrű nád borítja; A nádren- képpen viselkedik, hogyan fej- geteg közepében terül el a lőddk idegen környezetben a Köwűií^ lWni^mn d , 11]etve a fertál nád. Nádkutató Intézetének kísér­leti telepe; A kísérletezések az idén indultak meg itt: öt parcellán figyelik állandóan, hogy milyen hatással vannak a nád fejlődésére a talaj, az iszap, a víz mélysége és hőfo­ka, valamint egyéb tényezők. A kísérletezés, amelyet Bo­gyó Gyula főagronómus irá­nyit, most érdekes szakaszba érkezett. A négy és fél, öt mé­ter magasra is megnőtt nád ezekben a napokban kezd vi­rágozni. A kutatóintézet ma­got gyűjtet be a holt-Duna menti nádasból. Két-három szépen fejlett nádlombot sűrű tüllfátyolba burkolnak, nehogy a szél kirázza belőlük a mag­vakat. Jellemző a munka ne­hézségére, hogy egy-egx nád­mag hossza egy millimeter, a középátmérője pedig 0,3 milli­méter. Egy kilogrammban kö­rülbelül őt és félmillió mag van. A dunai holtág mentén gyűj­tött nádimagot a Fertő-tó part­zett a faliújságon, hogy nehe- A fa]ubím vag a határban rebh a ceruza a kapánál látai a legtöbb|£ Rendsrere- Válasz: 19o4-ben othonapos ^ megláfogatja a tégiagyári ,,,,,, .........ummn mimfriWtTrgit, hogy nincs-e va­la mi panaszuk az áruellátás­ra, megkeresi a mezőn mun­kálkodó parasztokat. Se vége, se hossza ilyenkor a heccelő- désnek! Ha teszem fel rétet ka­szálók közé megy <— mint Lenhart Antal esetében, — akkor azzal ugratják, hogy nem is tud kaszálni. Ilyenkor csak a tettek segítenek és vág is olyan rendeket, hogy szemüket meresztgetik az em­berek. A tanácselnöki tekin­tély egycsapásra megnagyob­bodik, s egy kis cigarettaszü­net közben megindul a beszél­getés, aminek a vége az, hogy ezt a füvet bizony könnyeb lenne géppel „legyalulni Persze ezt csak a termelőszó vetkezetben lehet megcsiná ni . ; : így megy ez állandóan. Sű veges elvtárs a termelőszövet kezet egyik legfáradhatatla nabb agitátora. Minden alka mat megragad a szociálist út népszerűsítésére, soka tanulhatnának tőle. „/Vem tesz kivételt“ Különben ne vádoljon senk elfogultsággal. Miért dicsérjem én Süveges elvtársat? Mond ják el véleményüket a falu beliek! ök élnek vele; Először Illés Pál hatholda kommunista kisparaszthoz ko pogtam be. így beszélt: — Jó elvtárs és jó tanács­elnök. Az ellenforradalom utá azonnal belépett a pártba nem ingott meg egy pillamatr sem. A tanácson egyforma beszél mindenkivel;;: A fal kultúrbázának építésében épp­úgy részt vesz mint bárki más a minap úgy hordta a malter mintha segédmunkás volna; Brumeschein András bácsi pártonkívüli nyolcholdas dől gozó paraszt: — Nagyon türelmes ember én még nem láttam mérgesen Akár este, akár reggel me gyünk hozzá, mindig foga bennünket, a hivatalos idő kívül is. Jóljárt vele a falu nehogy elvigyék! Diószegi József pártonkivül középparaszt: — Én még nem hallottam hogy különbséget tett voln pártonkívüli és pártember kő zött. Azt sem hallottam, hog rosszindulatú. Amit az állat kér, azt igazságosan megki vánja. Sokat jár az embere között, szépein beszélget ve lük, sőt, a szomszédomnak kb tözni is segített. Kommunist elve mellett is kitart.; ■ Én nem tudok rá rosszat mondán és akármelyik házba megy mindenütt ezt fogja hallani... Nem mentem el, minek mentem volna? Gondolom, most már érthető hogy miért idéztem a Társa dalmd Szemléből a cikk elejét azt a proletár-magatartásxó szóló részt Műszaki-gyakorlati (politechnikai) nevelés a Széchenyi Gimnáziumban A múlt tanévben hírt ad­tunk arról, hogy a Széchenyi Gimnáziumban a kezdeti ne­hézségek ellenére milyen ered­ményesen végzik a politechni­kai képzést, amely újat jelen­tett a nevelés és a tanítás te­rén. Az volt a cél, hogy a szo­cialista nevelés szerves részét képező gyakorlati ismeretek és foglalkozások előtérbe kerül­jenek a nevelőmunkában — továbbá az, hogy az életre va­ló gyakorlati nevelés fejleszté­sét érjék el és szorosabb kap­csolatot építsenek ki a termé­szettudományok tanítása és a termelés között. Arra töreked­tek, hogy a tudás tartalmát és a jellemet alakító tényezőként szerepeljen a politechnikai képzés. Az első évre kitűzött célt sikerült elérni és a jövő tanévben a Széchenyi Gimná­zium már politechnikai gimná­zium lesz. Az elmúlt év tapasztalatai­ról, a politechnikai képzés je­lentőségéről dr. Czéh Károly, az iskola igazgatója így nyi­latkozott: — A politechnikai képzés nem jelentett külön területet iskolai munkánkban, hanem átitatta azt teljes egészében, szinte az iskola levegője lett. Megvalósítása iskolánkban egy ben a természettudományos tárgyak alaposabb oktatását, szertáraink korszerűsítését is jelenti. Ezért indítottuk meg a KISZ szervezésében az „Isko­láért” mozgalmat. Mindinkább tudatosítottuk ezt tanulóink­ban és ennek következtében vált lehetővé az anyagi felté­telek lényeges részének bizto­sítása. Sok fáradsággal jártak ezek, de megérte. A tanulóif­júság legnagyobb része való­sággal szomjazza a politechni­kai ismereteket. Százával vet­ték körül például az iskola ud­varára beálló kis gyakorló gépkocsit. A kormánykerék mellé az egyik Hl-os diákot, hátra pedig két I. osztályost ültettem. Nagy volt az izgalom, a diákság feszülten figyelt, Á gépjárműoktató magyarázni kezdett, a III-os diák pedig megindult a gépkocsival. Né­hányszor fordultak az udvar­ban. Aztán megálltak, órára csengettek. A tanulókat alig Csökkent a mäszak- mu’aszlás Komlón A Komlói Szénbányászati Tröszt sok rendbontó, huli­gán elemtől szabadította meg körültekintő munkájával a bá­nyákat és eredményeként az elmúlt egy év alatt hatodára csökkent az igazolatlan mű­szakmulasztások száma és az eddigi legalacsonyabb szintet érte el. A komlói törzsgárda kiala­kítása a termelés alakulására is jó hatással van. Ez mutat­kozik abban is, hogy az év ele­je óta már csaknem 30 000 tonna szenet adtak terven fe­lül, amit viszont a teljesítmé­nyek növekedésével értek el. Az első félévben összesen ki­termelt szén 1,327 500 forinttal került kevesebbe az előirány­Kiváló tehenészet az állandó állatorvosi ellenőr­zést s ezen felül szükségtelen­né teszi a gazdaságnak a bika­tartást. Ami a bikák vásárlá­sára kiadott összegen kívül több mint százezer forintos megtakarítást jelent. Természetesen a jó takar­mányozás, a korszerű istállóik, az egyedi kiválasztás még nem minden. Nagyon sok múlik az embereken. És Lovászhetény- ben jó szakemberek és kiváló állatgondozók vannak. Erről nagyszerűen tanúskodik az eredmény. A brigádvezető, Varga János kiváló szakem­ber is szenvedélyesen szereti a foglalkozását. Az állatgon­dozók is mind nagyon jól dolgoznak, de közülük is ki­emelkedik lelkiismeretes, jó munkájával Fischer József és Kopp József. Kopp József pél­dául egyénileg is részt vesz a fejőgulyások országos fejte r- melési versenyében és valószí­nűleg előltelő helyen végez majd, mert az eddigi eredmé­nyeik alapján úgy látszik eléri az évi 6 ezer literes átlagot. A gazdaság természetesen még mindig javítani igyek­szik az eredményeken, szeret­nének a tejtermelési verseny­ben még előbbre jutni. Való­színű ebben az évben 5000 li­ter körüli átlagot érnek. el. A növendékmarha-állomá- nyuk is nagyon szép. 132 ki­váló származású törzskönyve­zett üszőjük és néhány szép növendékbikájvlk van. „Cigány“, a gazdaság legjobban tejelő tehene, gondozójá­val, Fischer Józseffel. „Cigány” napi tejhozama 37,5 liter-------------------.——r Mezőgazdasági szaklapok­ban olvashattuk, hogy a Zen­gőaljai Állami Gazdaság tehe­nészete az országos tejterme­lési versenyben a harmadik helyre került Szentlőrinc és Magyaróvár után. Azért is ér­dekes ez a hír, mert a zengő­aljai tehenészet alig néhány évvel ezelőtt bizony nem va­lami fényesen állt. A mai ál­lomány alapját 1951—52-b«n gyűjtötték össze és a törzs­könyvi ellenőrzés is csak 2953- ban kezdődött. Ebben az év­ben az egy tehénre eső tejter­melési átlag még csak 1910 li­ter tej volt. A gazdaság foko­zatosan javította az állományt és tavaly már 4191 literes át- tlagot értek ék Ennek a hatalmas fejlődés­nek az okait vizsgálgatva több dolog ötlik az ember szemébe. A szakszerű takarmányozás, a modem istállók, l/yoászhetény­ben, ahol az állomány gerince van, új, modern istállókban tartják az állatokat. Minden istállóban önitató berendezés van. Amikor az állat megszom­jazik, csak belenyomja az or­rát az itató kagylóba, az orrá­val megnyom egy billentyűt és máris megindul a viz. Most építettek egy karámot, ott tartják a növendékmarhákat. Ebben az évben állították fel a mesterséges megtermSkenyi- tő állomást. Ennek számtalan előnye van. Lehetővé teszi a lep jobb egyedek keresztezését. Kopp József éppen kedvencét, a 36 literes tejhozamú *ó”-t feji ,For­lehetett a tantermekbe irányt- tani. Éppen matematika órám következett a III. osztályban, Visszafojtott, feszült érzéssel ültek a diákok a helyükön, Szinte várták, hogy mondják valamit. Meg is kérdeztem a tanulót, aki vezette a gépko­csit: milyen érzés volt számá­ra a vezetés? A tanuló így fe­lelt: Igazgató elvtárs — nem is annyira a vezetés hatott rám, hanem inkább az, hogy éppen engem, az iskola egyik legrosz- szabb tanulóját tüntetett ki az­zal, hogy az iskola diákjai előtt vezethettem. Úgy érez­tem, ennél a diáknál megtalál­tam jellemalakításának kezdő szálát — s tudjuk, a politech­nikai oktatásnak ez is döntő láncszeme. Közelebb jutottam ehhez a fiúhoz, az intézet diák­jaiban pedig az érdeklődés magvát hintettem el a gyakor­ló gépkocsi bemutatásával. S sorolhatnám még a példákat. Az 1957 novemberében Po­zsonyban megtartott nemzet­közi politechnikai konferen­cián megvitatott gondolatok is iránymutatók voltak számunk­ra, és nagy gonddal állítottuk össze az előttünk álló felada­tokat: a politechnikai oktatás anyagi feltételeinek megterem­tését, a szükséges óra- és tarn terv-változások kidolgozását, a megfelelő pedagógusképzést, a politechnikai oktatás megho­nosítását az ifjúsági szerveze­tekben, a politechnikai oktatás egész rendszerének igénnyel történő kidolgozását, valamint a széleskörű felvilágosító és propagandamunka irányítását. Az új tanévben az iskola te­rületén négy műhely működik majd — asztalos, üvegtechni­kai, a gépjárműszerelés és ve­zetés, a gyenge- és erősáramú szerelések és a fototechnikai műhelyek. A reál-politechni­kai osztályt végzett tanulók a IV. év végén sokoldalú gyakor­lati ismeretekkel rendelkeznek majd. Szerzett ismereteikkel könnyebben helyezkedhetnek el a gyakorlati, mezőgazdasági és ipari pályákon. Ugyanakkor a főiskolai és egyetemi kép­zés területén is kellő tájéko­zottsággal dolgozhatnak és használhatják fel politechnikai ismereteiket Tanárainkat fokozatosan, ál­landóan képezzük. Jelenleg egy Miskolcon erősáramú, egy Debrecenben mezőgazda- sági, kettő Budapesten gyen­geáramú, egy tanárunk pedig Budapesten biológiai tanfolya­mon vesz részt. Tapasztalataim szerint a ta­nulóifjúság érdeklődése nagy. Többen kérik, hogy ilyen ter­mészetű osztályba kerülhesse­nek. A szülők érdeklődése is eleven. A tanulók mindinkább megkedvelik a mezőgazdasági és ipari munkát. Ezt mutatja az a jelenség is, hogy alig van tanuló, aki a nyári szünetben ne helyezkedett volna el vala­hol. A munkára-jelentkezés- kor komoly munkalehető-íret kémek, főleg teljesítménvbér- ért szándékoznak dolgozni. Az idén több általános isko­lában is bevezetik a politech­nikai képzést. Ez véleménvem szerint ideológiailag is idősze­rű. A korszerű technika feltét­lenül igényli az általános mű­veltség fogalmának kiszélesíté­sét. Erre megadja a lehetősé­get a politechnikai képzés. A mi iskolánkból nem kerülhet ki egyetlen tanuló sem, aki például a filmezőgép kezelését, vagy a hangerősítő, a mikro­fon, a rádió kezelési techniká­ját ne ismerné. Ugyanez áll a magnetofonra és televíziós ké­szülékre is. Nem arról van itt szó, hogy ezeket A műszereket részleteiben ismerjék, de lé­pést Ítéli tartaniok a korszerű technika fejlődésével, amely ma már az általános művelt­ség nélkülözhetetlen tartozéka. Mindez természetesen a ne­velőkre is vonatkozik. Szocialista optimizmussal dolgozunk tovább, hisszük és tudjuk, hogy elképzeléseink gondos tervezés mellett foko1 zatosan, reálisan meg is valót stibiak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom