Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 157. szám

2 NAPLÓ 1958. JULIUS 8. A munkaügyi eljárásuk jIrtsuk a burgonyabogarat! és a társadalmi tulajdon védelme |A Baranya megryei Tanács Végrehajtó Bizottságának Mindennapi életünkben nap, mint nap beszélünk a társa­dalmi tulajdon védelméről és arról, mit kell tennünk az ügy érdekében. Fontos a társadalmi tulaj­don védelmének helyzetét a munkaügy szempontjából is megvizsgálni. Mert a társadal­mi tulajdon ellen véteni nem­csak lopással, sikkasztással, sib. lehet, hanerri a törvények és törvényes rendelkezések be nem tartásával is, például a Munka Törvénykönyvében fog­laltak be nem tartásával má­sokat anyagi előnyhöz juttatni stb. A A törvénysértések nyomán rendszerint kiadások is je­lentkeznek. Ki kell fizetni bé­reket, stb. Ezek a kifizetések azonban a legtöbb esetben nem azt terhelik, aki a törvényte­lenséget elkövette, hanem a vállalatokat és rajtuk keresz­tül a népgazdaságot. A helyes . ... . .... . . x határozata A fenti szamokból is arra le- ; hét következtetni, hogy orszá- ♦ \ burgonyabogár elleni első védekezésében gos viszonylatban tetemes kár » a megye dolgozó parasztsága igen komoly erő­éri a népgazdaságot hasonló . feszítéseket tett. A burgonyabogár egyik nem­esetekből. í zedékének bogarai zömmel ebben az időszak­A számok arra intenek, hogy ♦ ban jelennek meg újra. minél gyorsabban szüntessük» . . ... , . , meg a munkaügy terén fenn-! A «negyedben fellepett nagyobbfoku bur­ái ló hasonló hibákat. .4 veze- f gttnyabogar-fertozes lehető legnagyobb mérvű ♦ csökkentese es a további fokozott vedekezes az lenne, ha ezek az összegek tőknek feltétlenül alaposabban |,. r*^*®*®. l~.|*'ov «/ityi n ín árínn-íiin e/í n i. ...i Imii t.,1 ír 1,11. _ 1 -T11 — ? blZtOSltaSa Cfl C eben nem a népgazdaság terhére, hanem a szabálytalanságot el­követő személyek terhére ke­rülnének kifizetésre. Ha így lenne, akkor bizonyára keve­sebb lenne a munkaügy terén előforduló szabálytalanság is, és az illetékesek alaposabban meggondolnák, hogyan intéz­kedjenek: A Legfőbb Ügyészség állás­foglalása szerint lehet alkal- Munka Törvénykönyvé- mazm az egyéni felelósségrevo- . . „ nast, de megsem jutottunk nek egyik legtobbszoi fellaipo- előre ezen a téren. A kell tanulmányozniuk a Mun­ka Törvénykönyvét és többet | kell ellenőrizniük a munkaügyi | kérdésekkel foglalkozó dolgo-f zókat. E téren is e! kell érni azt, hogy mindenki úgy gaz­dálkodjon a közösség pénzével, mint a sajátjával. KAPOSI JANOS TEB-elnök a 1024/1958. sz. Korm. határozatnak megfelelően a megyei tanács vb az alábbiakat rendeli el: 1. A megye egész területén július 8—9—10—11 (kedd—péntek) kötelező vegyi védekezést kell minden burgonyatermelőnek végrehaj­tania. A vegyi védekezést Holló 10 perme- tezőszerrel, vagy DDT porozószerrel —Hun­gária Matador, Nikéről — kell végrehajtani. (Holló 10 permetezőszerből 5—6 kg'kh. DDT 10 százalékosból 15 kg/kh, DDT 20 százalé­kosból 6—8 kg/kh.) 2. Három kh-nál nagyobb burgonyaterülettel rendelkező tsz-nél, tszcs-nél és szakcsopor­toknál a növényvédő állomás végzi el a ve­gyi védekezést, Minden más burgonyater­melőnek saját költségén kell a védekezést elvégezni. 3. A vb felhívja a földművesszövetkezeteket és egyéb árusító boltokat, hogy a község bur­gonya-vetésterületének megfelelő mennyisé­gű védekezőszer álljon rendelkezésre. 4. A vb felhívja a községi tanácsokat, hogy a védekezés végrehajtását ellenőrizzék és amennyiben mulasztást tapasztalnak, úgy a 201957. FM. rendeletnek megfelelően köz­érdekű védekezést foganatosítsanak és egy­idejűleg a 9/1957. számú kormányrendelet értelmében a mulasztóval szemben a sza­bálysértési eljárást indítsák meg. BARANYA MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA zott fejezete a .,munkaviszony” ról szói. A legtöbb törvénysér­vállalatokat, intézményeket re­vizorok és ellenőrök vizsgálják tést itt követik el a vállalatok állandóan. Bérellenőrzéseket .... , , , hajtanak vegre, de tudomásom és Intézmények. Viszont, ha szerjjif még egy esetben sem valakinek a törvények figyel- tettek intézkedést annak érde­men kívül hagyásával létesítik, kében, hogy a törvénysértések vagy szüntetik meg a munka- viszonyát, azt a törvénynek megfelelőm 'később ki kell igazítani és a munkavállalót anyagilag is kártéríteni kell. — Például: ha egy dolgozóval a munkaviszony létesítésekor nem közük a meghatározott időre szóló alkalmaztatását a törvényben előírt módon, ak­címén megítélt és kifizetett összegek kártérítésre való kö­telezés alapján vissza lettek volna fizettetve a népgazda­ságnak. Annak szemléltetésére, hogy itt nem fillérekről van szó, hadd álljon itt néhány példa: A Hidasi Szénbánya törvény­kor a munkaviszonyát csak sértő felmondás miatt 2 052 fo­két heti felmondással lehet megszüntetni. Természetesen meg kell fizetni számára a fel­mondási időre járó bért. annak ríntot fizetett ki, a Baranya megyei Vidéki Vendéglátó V. ugyancsak felmondás miatt ellenére, hogy a gyakorlatban 2259 forintot, a Baranya me- a dolgozó munkaviszonya meg­határozott időre szóló volt, de azt nem a törvénynek megfe­lelő módon közölték vele. Ha a felmondás nem a jog­gyei Építő és Tatarozó Válla­lat 2 770 forintot. A Nádor Szálloda munkakönyv ki nem adása miatt 1 254 forintot fi­szabályoknak megfelelően tör- zetett ki, a Pécsi Állami Gaz­térit, akkor a vállalatnak dolgozót vissza kell vennie és ki kell fizetnie részére azt az időt is, amíg nem dolgozott, de csak azért, mert a vállalat ré­széről nem a jogszabályok szerint jártak el a felmondás­nál. Ilyen esetekben a legtöbb vállalati igazgató vagy intéz- s*omyt mény vezetője neheztel volt dolgozójára, amiért az keresi igazát és sokan nem veszik észre, hogy a hibát nem a dol­dóság ugyanezért egyeztet-3 449, egyszer 492 forintot fizetett ki A Mohácsi járási Tanács nem közölte egy dolgozóval, hogy mettől meddig tart majd a munkaviszonya és a munkavi- törvénysértő módon szüntette meg; 1000 forintot fizetett ki. A Mohácsi Vendég­látó Vállalatot szintén törvény­gozó, hanem a vállalat követte sértő munkaviszony-megszün­tetés miatt 3 570 forint kifize­tésére kötelezte a Területi Egyeztető Bizottság. Hasonló példákat még hosszan lehetne sorolni« el. Az egyeztető bizottságok őr­ködnek a munkaügyi jogszabá­lyok betartása felett, és min­denkitől egyformán megköve­telik a törvények betartását; f I» Ttunc: A M E C S E KI .....LÁTHATATLANOK" <— Hát nem megmondtuk, hogy sztrájk van? Sztrájk­törő gazemberek! A csoportból hol egyik, hol másik vélaBZolgatott Kantának, de közben lassacskán szinte valamennyien belül kerültek a kapun. A fegyveresek egy pillanatra elfordultak az öreg­től, aki kihasználta az alkalmat, s eltűnt a szakadék bokrai között. Káromkodva néztek utána, egyik vállá­hoz emelte karabélyát, de aztán mégse lőtt. — Vissza, vissza — kiáltozott Kanta a bányászokra, akik már bent jártak az aknaudvaron. A zajra az iro­dákból újabb fegyvereseik szállingóztak elő és körül­fogták a munkába igyekvők csoportját. — Aki netalán lemenne — beszélt Kanta, s közben ijesztően meresztgette a szemét — az számítson arra, hogy többé soha nem látja a napvilágot.,« — De hát nem hagyhatjuk a bányát — próbálko­zott az egyik a csoportból. — Tönkremegy, összemen­nek a vágatok, elönti a víz,«, i— Nem érdekes a duma öregem — szájait Kanta — amíg az összes követeléseinket nem teljesítik, addig nem dolgozunk! Amíg a fegyveresek az aknaudvaron szorongatták a bányászokat, az öreg Gál Antal bokrokba, fék gyö­kereibe kapaszkodva csúszott le a meredélyen és lélek- szakadva igyekezett haza. — Phü — rogyott le otthon a székre — phü, de me­leg van. Pedig ködöt pipált a hegy és már a fület Is csípte a novemberi hideg. Ahogy aztán kettőt-hármat fújtatott, rászólt a fiára: — Eredj Pali, ugorj a motorodra, meg se állj a szovjet parancsnokságig, mondd meg, hogy Itt gyilkol­ják a hrigantik a bányászokat. A fiú, már nősülni készülő legény, készségesen moz­dult, de az öreg meggondolta magát és felállt. — Várj, jobb. ha magam megyek, én tudok beszélni i HASZNOS SZÉP ÉRDEKES Az édesapja két csattanós pofonnal fejezte ki vélemé­nyét, mikor ezelőtt hat évvel Greiner Mária, a magyar- bólyi fmsz jelenlegi agronó- musa elhatározta, hogy me­zőgazdász lesz. Hogy szület­het ilyen gondolat egy lány fejében1 —• zsörtölődött a Greiner papa. Greiner Má­riát úgylátszik nem ijesztet­ték meg a pofonok, mert íme: mégis agronómus lett. Különben is ő, ha egyszer el­határoz valamit, abból nem enged. Most már állásban van. Dolgozik. Villányból jár át Magyarbólyba mindennap. Nem bánta meg, hogy ag­ronómus lett. •— Bár ez más jellegű mun­ka. mint egy állami gazda­ságban vagy tsz-ben, nincs annyira közvetlen kapcsolat­ban a termeléssel, de azért mégis nagyon szeretem. Mi is a munkája ennek a csinos, barnahajú, kékszemü alig húszéves lánynak? Reggelente kerékpárra ül, $ járja a környező falvakat, mert bizony munka az akad bőven. A vetőmagcsere-aikciö, a gépi munka, a növény- védelem megszervezése mind az ő feladata, s van mit csi­nálni még ezen felül is. — Itt van például ez a nagy jelentés- és aktahalmaz — mondja. — Sajnos, ezzel Is nekem kell törődnöm. Mert bevallom őszintén, ad­minisztrálni nem túlságosan szeretek, H IVATA S i Hát az nem is csoda. Me­lyik agronómus szeret admi­nisztrálni, főleg, ha ilyen fia­tal és energikus. — Azért persze, meg kell csinálni, ha tetszik, ha nem. — S mivel foglalkozik most? — Hol is kezdjem? Itt van például az Alsó-Karasica és vidéke vízügyi társulásának megszervezése. Az Alsó-Ka- rasica völgye ugyanis eléggé vizenyős, mocsaros terület. Meg kellene javítani a leve­zető árokrendszert. Ebben a munkában három község: Magyarbóly, Lapáncsa és Illocska érdekelt. Mostaná­ban ezt a vízügyi társulást szervezem. Nem nehéz, mert a gazdák tudják, hogy saját érdekük és különben is a költségek felét az állam fi­zeti. Itt egy pillanatra megáll, kis szünetet tart, mint aki valami nagyon fontosat akar mondani, s így folytatja: i— S ha már a gazdáknál tartunk, hadd mondjam el, hogy nagyon szeretek velük együtt dolgozni. Értelmes, hozzáértő emberek, legtöbb­je mezőgazdasági szaktanfo­lyamot végzett. Én vagyok ugyan az agronómus, de na­gyon sokszor mégis én tanu­lok tőlük. A kis kitérő után aztán újra visszatér a munkájához, de ezek után már sokkal ért­hetőbb, hogy miért beszél ró­la szeretettel. Mert az embe­reket is szereti. És, amit nem mondott ugyan, de úgy van: az emberek is szeretik őt. — Most lesz nemsokára a burgonyabogarak petézése és rajzása, s bár nem sok van a körzetben, mert eddig igen jól védekeztünk ellene, újra csak megszervezem a véde­kezést. Túlteljesítettük a ter­vünket a gépi munka meg­szervezésében is. összesen 1347 normál hold a teljesít­ményünk. Már két kombáj­nunk is dolgozik. — Megy minden, mint a karikacsapás, csak jó kemé­nyen kell megfogni a dolog végét — teszi hozzá moso­lyogva. Greiner Mária pedig való­ban keményen, férfiasán áll­ja a sarat. ■ ■ Üzenet a barbároknak A kiszista diákok kezdemé­nyezésére — mint ismeretes — a város több pontján fel­ásták az útszegélyeket. így történt a József Attila utcá­ban is. A feltört részre a 33-as számú ház környékén fűmagot vetettek és virágot ültettek. A fű kizöldült, a virágok is megeredtek, de a lakók efe- letti örömébe üröm is ve­gyült. Egyes lelkiismeretlen emberek akkor érzik jól ma­gukat, ha a zsenge füvön grasszálnak, mások gyökeres­tül kiszedik és ellopják a vi­rágokat. nyilván otthoni el­ültetés céljából. A barbárság nagy felhábo­rodást keltett a lakók köré­ben. A következőket üzenik a vandáloknak: ha a várost nem segítenek széppé tenni, legalább másokat ne aka­dályozónak ebben. Ahol nincs szünet A művelődési ott­honokban a munka, a szórakozás nyá­ron megcsappan. A KISZ ég a Szakszer­nek, kiránduljanak, no és egy egészen keveset tanuljanak. A művelődési ház vezetősége a nyári vezetek Doktor Sán- ismeretterjesztés ér- dor Művelődési Há- dekében kirándulást zéban sem dolgoz- szervez augusztus­nak a különböző ban a Balatonra és szakkörök tagjai, de Szegedre városnéző a gyermekfoglalkoz- sétával egybekötve, tatás kis látogatói Közeledik július mindennap megje- 26-a, az Anna-bál, lennek. Most nem amikor a bálban azért, hogy iskolai részvevő Annákat feladataikat készít- rózsával köszöntik sék el, hanem hogy strandra menjenek, filmvetítéssel szó­rakozzanak, játssza­majd és szerenádot is adnak nekik. A zenekar csak olyan dalokat játszik, me­lyekben az Anna név szerepel. Éjfél­kor a kertben tűzi­játék szórakoztatja a bálozókat. A tánciskolába nyáron is járhatnak a fiatalok, nem szü­netel; Mindezektől függetlenül termé­szetesen a művelő­dési ház vezetősége már most gondol az őszi munka szerve­zésére, mert a kul­túra munkásainak soha nem szabad pihenniük, 20 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LATHATATLANOK” öt perc múltán már a Pécsre vehető országúton ro­bogott és időnként a kabátujjával törölte ki szeméből a könnyeket, amelyeket a szemébe vágó jéghideg szél csalt elő. — Tovar is palkovnyiik — állt odabenn a parancsnok elé, de többre nem futotta az orosz tudományéból. A tolmács azonban készségesen fordította a kívánságát. Elmondotta, hogy fegyveresek tartják megszállva a bányát és nem engedik dolgozni az embereket. Arról is beszélnek már, hogy fel akarják robbantani az aknát. Sürgős segítségre van szükség. A parancsnok bólintott a panaszra, aztán a szom­széd szoba felé mutatva mondott valamit. A tolmács elmagyarázta, hogy a magyar parancsnok hozzájáru­lása kell, csak úgy maguktól nem csinálhatnak semmit. De megkapta a hozzájárulást és visszafelé már egy tank széles farán kapaszkodott fél kézzel, másik ke­zével a motorkerékpárt egyensúlyozva. Hátha szükség lesz még arra is. Közben büszkén és boldogan nézte, hogyan dübörög utánuk a másik tank is, ormányával bólogatva, mint egy acélelefánt. A dübörgést nemsokára már az aknán is hallották. Kanta elsápadt, gyorsan a tokjába csúsztatta a pisz­tolyt és tanácstalanul tekintgetett körül. — Most mit csináljunk? — Gyerünk az erdőbe! — kiáltotta egyik fegyveres és az udvaron álldogáló bányászokat faképnél hagyva, vad csörtetéasel inait el vagy huszonöt felfegyverzett sztrájkoló. Kanta, a pisztolyos vezér futott elől. öt nem aka­dályozta a futásban a fegyver. Zihálva állt meg egy távoli tisztáson, s bevárta a többit. Hamarosan felbuk­kant egy nekivörösödött géppisztolyos ember, aztán még egy... Hatan gyűltek össze. Vártak, vártak, de több nem jött. — Hol a többi? — kérdezte. — Talán elfogták őket? 1— Alighanem leléptek — hangzott a válasz. MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK” 21 — A gyáva kukacok! A bitangok! Árulók! Csilrhe bagázs — tört ki Kanta — ha ezt tudom, ezeket lövöm először szitává .., Az aknaudvaron hatalmas éljenzés fogadta az ér­kező páncélosokat. Gál Tóni bácsi egyszerre csak azt érezte, hogy elrepül a bányászok feje fölött. Tíz kéz nyúlt egyszerre utána, hogy leemelje, előbb kicsit meg- hintáztatták a levegőben, aztán ott találta magát a bá­nyászok gyűrűjében, akik alaposan megszorongatták. Az első harckocsi parancsnoka kidugta fejért a to­rony nyílásán és valamit kiáltott. — Azt kérdezi, hol az ellenség — fordította le Tóni bácsi — tényleg, hova lettek ezek a jómadarak? — Elszeleitek... olajra léptek ... elfújta Őket a szél — kiáltozták a bányászok. Aztán megmutatták: arra mentek ni. A tankokról magyar karhatalmisták ugráltak le. — Hányán voltak? — kérdezték, — Körülbelül huszonötén. — Utánuk megyünk! A két harckocsi, mélyen felkotorva az aknaudvar fekete salaktalaját, alkalmas helyet keresett, majd mindkettő a mutatott irányba fordította a tornyát. Egymásó! néhány lépésnyire vonalba fejlődve In­dult a tizenöt karhatalmi katona. Alig mentek vagy ötven méternyit, egyi'kük felkiáltott; — Itt egy puska! Valamivel odébb még egyet találtak. Egy bokor ágára akasztva karabély himbálódzott, egy géppisztolyt gyanús levélcsomó alól kotortak elő... Tizenkilenc fegyvert szedtek össze, gazdáiknak azonban hült helyét sem találták. így indultak vissza, saját fegyverén kí­vül mindegyiknél volt legalább még egy, de néhány­nál két másik fegyver is, (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom