Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 157. szám

m». jclius s. NAPLÓ s JOVO UTJÁN KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITAOOS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA \phfatk - a szövetkezés cÁLatwnijxLbb fokú, tezmel&L tátwJLcLiúk Megyénkben az elmúlt valamelyik szakcsoportba, másfél esztendő alatt tömege- nem bánták meg elhatározá­H í H & & .4 Szövetkezetek Nemzetkö­zi Szövetségének jelen pilla­natban 38 ország 70 szövetke­zeti szerve a tagja, 118 millió fővel, A világ szövetkezőinek száma hozzávetőleges számítá­sok szerint 300 millió, de a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének még több nagy szövetkezeti szerv nem tagja. Nern tag például a Kínai Nép- köztársaság szövetkezeti moz­galma sem, s ez a szövetkezeti mozgalom közel 200 millió em­bert mondhat tagjának. * Romániában nagy népszerű­ségnek örvendenek a szövet­kezeti bankok. Közel 1100 szö­vetkezeti falusi bank műkö­dik az ország területén. Leg­utóbbi adatok szerint eddig 131 000 igénylőnek 213 millió lei kölcsönt biztosítottak. * A Német Demokratikus Köztársaságban lévő coswig-i AZ 1895-BEN megalakított ekéjük sem! A földreformnak | Szövetkezetek Nemzetközi Sző- százezrek köszönhetik jobb ele- ' vétségének napjainkban 38 or- tűket, kenyerüket, megváltozott szág 70 szövetkezeti szerve tag- életkörülményeiket. De a föld­ia. A szövetkezeti szerv 118 reform okozta szétparcellázott- millió embert mondhat tagjá- ság után szükségszerűen kell nak. Óriási szám ez. Szinte fel- következnie a következő lépés­öleli az egész földkerekséget. S nek, a szövetkezésnek, ezen kívül csaknem kétszáz . millió olyan szövetkező van, MA AZ EGÉSZ VILÁGON aki nem tagja a Szövetkezetek . , . , , . . . Nemzetközi Szövetségének. Ma tendenciakent jelentkezik a . már nincs olyan ország, ahol kis gazdasági egységek tömön­SZOCIALIZMUST ÉPÍTÜNK. Szeretnénk holnap jobban élni, i mint ma. Szeretnénk, ha oft-; sen alakultak az egyszerűbb termelői társulások, a szak­csoportok. A szakcsoportok a földművesszövetkezetek ke­retén belül, a szövetkezet tá­mogatásával dolgoznak, s gazdasági munkájukban ön­állóak, kezdeményezésüket, amennyiben azok a fennálló rendelkezéseknek és törvé­nyeknek megfelelnek, a szö­vetkezetek és szövetkezeti szervek felkarolják, működé esőbb lenne a ruha, cipő, per-i ^ metezőgép, kenyér, zsír és la-11 Néhány évvel ezelőtt szin­te egyetlen egy olyan szak tése. A gazdasági fejlődés meg­követeli, hogy évről évre ol­csóbban állítsuk elő a mező- gazdasági termékeket, s növel­jük a termésátlagokat, mert a természetes szaporodás és a mezőgazdasági termékekre fel­épült ipar állandóan fokozódik, s több kenyérre, több cukorré­szövetkezeti nyomda export- ([embereket. A magyar szövet- Pára, több árpára, több tejre, tevékenységet is folytat. Nem- kezeli mozgalom különösen a vajra, húsra és fűszerre van rég kötötte meg első szerző­dését a finn szövetkezetekkel nyomdaipari munkákra. Je­lenleg Szudánnal tárgyal két és félmillió iskolafüzet gyár­tásáról és leszállításáról. * Az oroszországi szövetkezeti mozgalom közel száz éves. Az első fogyasztási szövetkezet 1864-ben alakult meg az uráli Sztroganov grófok kini birto- boldogulási eszköze lenni, kán lévő gyártelepen. A szö­Megalakuláskor 15 munkás lépett be tagnak. Ez a szövet­legi taglétszáma 1200 fő. Ki­lenc üzletet és boltot, két teá­két, egy iskolai büfét, egy pék­séget és egy szabóműhelyt üzemeltet. Évi forgalma meg­haladja az 5.5 millió rubelt. * nem működnének szövetkeze­tek, ahol ne keresnék a dol­gozó emberek az összefogásban a boldogulást. A szövetkezés gondolata meghódította a vilá­got. Hazánkban is évszázados múltra tdkinthet vissza a szö­vetkezeti mozgalom. Az egy­másrautaltság, az új utak kere­sése tömörítette nálunk is az felszabadulás után lendült fel, mert megszűntek a kapitalista körülmények, amelyek nagyon sok esetben alárendelték a szö­vetkezeteiket a kapitalista tö­rekvéseknek. A szövetkezeti mozgalom igazán csak népi ha­talom mellett töltheti be fel­adatát, s csak a népi hatalom talaján tud a dolgozó emberek millióinak érdekvédelmi szerve, kás. De ennek egyetlen útja van: fokozni az .eredményeket az iparban és a mezőgazda­ságban egyaránt. Az ipar ter­melékenysége állandóan nő, mert a modern gépek teljesít­ménye nagyobb. De a mezőgaz­daság termelékenysége, az egy hold hozama csigatempóban emelkedik, mert módszereinké évszázadosak. Hiába produkál (> az ipar sztalinyeceket, kombáj-ú nofcat, nagyteljesítményű me-<> zőgazdasági és talajmunkáíöi* gépeket. Ezeket a gépeket azi* 5—10—15 holdakon nem hasz-i1 nálhatjuk, ezekkel a termelési1 1957. őszén a föld- kakörben azzal vizs- szinvonalát a kisparcellákoin i * művesszövetkezetek gaztak a földműves1* nem növelhetjük gazdaságosan > . t szövetkezetek, hogy Ezért a szocializmus építésé-{ ^ J . ... .. 3900 kh cukorrépá­szükség, nem beszélve a gya- ___________________ ______ ___ _____ pó tról, lenről, kenderről, fáról, nek, a holnapi jobb életnek, a*1 vesztették ki műkő- ra kötöttek szerző- gyógynövényekről. Többet és bőségnek, az .életszínvonal* [ désüket. Átvették dés-t, majd a későb* csoportunk sem volt, amelyre azt mondhatnánk mai szem­mel nézve, hogy megfelelt. Ma pedig több, mint 170 szakcsoportunk működik jó­váhagyott alapszabállyal és működési engedéllyel. Az eddigi tapasztalatok sze­rint azok az egyénileg dol­gozó parasztok, akik beléptek sukat. Jó jövedelemhez ju­tottak, ugyanakkor élvezik a szakcsoportoknak juttatott kedvezményeket. Különösen a diósviszlói cukorborsóter­me lő szakszövetkezet, az ei­le ndi tejtermelőszakcsoport, a villányi szőlőtermelő és borá­szati szakszövetkezet, a móro­ki vegyes növénytermelő szakcsoport, és a pellérdi nö­vénytermelő szakcsoport mű­ködik jól. A szakcsoportok zöme már eddigi működésük alapján 5—50 százalékig a jö­vedelem után közös alapot képez, s nagy beruházásokat hajtanak végre, állatokat, gé­peket és gépi felszereléseket vásárolnak. A jól működő szakcsopor­tok hatására ebben az évben 60 új szakcsoport alakult, s csupán a pécsi járásban to­vábbi újabb 25 szakcsoport áll szervezés alatt. Jól működik a szövetkezetek mezőgazdasági üzemága két: Az idén. tavasz- szal pedig a gépi munkák szerződés- kötése kezdődött meg: Az elmúlt év őszétől kezdve Ba­Miért hasmos szövetkez­vetkezet működési szabályza- nünk? Nézzük a mezőgazdaság ... ... . .., tát 1870-ben hagyták jóvá. (1 helyzetéti A felszabadulás előtt tógazdaságban világméretű 5 az óriási nagybirtokok árnyé- probléma. S ez ránk is vonat­kában a kisbírtokok vegetál- kozik. Ha ntí Magyarországot rtJ U&J V Cliy ÜM LM. IUDUCI* TO ----------<=>---------> -----*-------------------------------------1 ---------- --------------- -----~ ^ ol csóbban termeim legköny- emelkedésének egyetlen felte-f ugyanis a termelési bieic f0iyamá!n zöld- ranya megye föld­tele van: a kor követelményei szerződések és gépi _ lfl .. M ,.T m a művesszövetkezetei nv ebben nagyüzemi módon le- szerint dolgozni a mezőgazda-* munka szerződések . ~ __________________ hé t. Ezt az elvet követi a ságban is. Ez pedig csak sző-* [ megkötésének fel- és ipari növényekre tasztrális holdra kö­Szovjetunió, és sikerrel. Ezt az vétkezéssel lehetséges! * adatait. Az új mun- kötöttek szerződése- töttek szerződést elvet ismerte fel a kapitalista országok számos termelője is.? A kis termelő egységek tömö-,i rítése különösen az egész me-J Vándor kádárok unokái kezet ma is működik, a jelen- tak. Nem birták a versenyt, Valahol baj lehet a vezeték- sifcban meg kőfaragó lakott, kel, mert egyszerre elalszik a Kádárfalu Mecsekinádasd. Máig azonban sok minden megváltozott. Az egykori ván­Az indiai szövetkezetek I* kiszolgáltatottan éltek. Ezeknek üzemi jellegű. Kisüzemi jelleg­egyik célja, hogy szövetkezeti szellemben nevelje a népet, s a társadalmi felemelkedést szolgálja. Ennek a célnak ér­dekében nemrég megalakítot­ták Uj-Delhiben a legeleset­tebb, legkiszolgáltatottabb ré­teg, a riksakulik rétegének el­ső szövetkezetét. A szövetke­zet küzd a mérhetetlen ki­zsákmányolás ellen, s tisztes­séges keresetet biztosít tagjai­nak. A szövetkezet legna­gyobb eredménye, hogy ez­után a riksakuli tulajdonosá­vá válhat munkaeszközének. mert nem bírhatták. Drágáb­ban termeltek, előnytelenül ér­tékesítettek, s az élet minden területén háttérbe szorultak. A kisbirtokosokon kívül pedig milliókat tett ki azok száma, akik föld nélkül, kenyér nélkül, fel akartuk viráeoztatni ha nhvillany s a gépek • halkuló zú-. Knipl Károly, a KTSZ egyik dór kádárok utódai modern gé- íel aka j g tn , J gással megállnak A Mecsekná- 'alakító tagja, tudja is a kádá- Pékkel dolgoznak. — Több, mint 10 értékes gé­npf VUgJirGltilTtllr O OP 1 pilrl nekünk is olcsóbban, többet, > németül mond egy baljóslatú ká^Áfe»^­mi mezőgazdaságunk a vilag-\dasdi Kádár KTSZ tagjai lete- rok történetét piacon teret akar hódítani,])szik a szerszámokat. Valaki j _ Valamikor a XVI’ század­németül mond egy baljóslatú £■, szót, ami gondolom az áram­jobbat kell termelnünk. De a magyar mezőgazdaság még kis az embereknek, ezeknek a nincstelen agrárproletároknak, * zselléreknek, napszámosoknak, munkanélküli mezőgazdasági cselédeknek a felszabadulás megváltoztatta életüket, föld­höz, biztos egzisztenciához, ke- mékeinket. Meg kell nyérhez juttatta őket. Ez tény. De az is tény, hogy a korábbi, olcsóbban, előnyösebben, nagy­üzemi módszerekkel és olcsób­ban termelő nagybirtokok he­lyén ezer és tízezer kisfoirtok jött létre, amelyeknek nem volt megfelelő igaerejük, nem volt ) felszerelésük, sok esetben még szolgáltatóra vonatkozik. Aztán magyarul még hozzáteszi: — Ezt be sem jelentették, máskor mindig előre bejelentik az áramszünetet. A kényszerpihenőben, mi mást tehetnének, összegyűlnek egy műhelyben, hordóra, tus- kókra meg a forgácshalmok te­tejére ülnek és beszélgetnek, 51 ember dolgozik a szövet­kezetben, s mind mecsekná- dasdi. Ekkora kis falu, s ennyi kádár! Vajon hogy lehet ez? Az emberek mosolyognak. — Ja kérem, ebben a falu­ban mióta az eszünket tudjuk, [ az egyik házban Jpádár a má­gél pedig csak lemaradhatunk, s csak drágán termelhetünk. Ma a világpiaci árnál drágáb­ban termeljük búzánkat és bo-^ runkat, korábbi fő kiviteli ter- értenie parasztságunknak, hogy a szö-í vétkezés, a szakcsoportokba és termelőszövetkezetekbe való tömörülés ma a magyar mező- gazdaság létkérdése. Az ország és valamennyi paraszt létkér­dése. országra, Pécsváradra. Az akko­ri pécsi püspök — bizonyára borszerető ember volt, — nyúlt a hóna alá, s pár év múlva már megalakult az első kádár céh. Ihnen vándoroltak aztán a mesterek az ország különböző lás óta, — mondja Gungl Já­nos, a KTSZ elnöke. — Tagok­ban is rendkívül megszaporod­tunk úgy, hogy ez a helyiség már semmiképpen sem meg­felelő. Tágasabb, egészségesebb helyiségekre volt szükségünk. Már 1956-ban gondoltunk egy egy csoport s azóta „kádárfa­lu” vagyunk. A 940-es években például 54 mester és 320 segéd dolgozott a faluban. — És mindig jól megélt itt az a sok kádár? *— Hát a „magas” években nem volt baj, az „alacsonyak­ban” már inkább. (Egy évtized 5-től fölfelé eső éveit nevezik Nádasdon magas évnek s a hiedelem szerint ilyenkor jó -»•Kasa bortermés, míg az 5 alatti 11 evekben rossz idő jár a szőlőre, l*s rossz a termés.) Ilyenkor ki­váltották a vándoripart és fa- * luról falura utazva ^ 1 [ maguknak munkát (I Legkeservesebb az I890-es esi is. Hetven hold földdel jobban él mint valamikor? mekkel több mint 40 000 forint \ évek végén volt, amikor be­lezették és örültek a 13 hold Erről faggatom. Nem tudja kerül a családi kasszába. (1 ütött a filoxera. Akkor bizony búzának, a kukoricának, mert hamarjában, mii is válaszoljon. — Azért ha nem csinálok.)fölkopott a kádárok álla. Er­részeibe. Itt is megtelepedett új üzemépület felépítésére. 'Tjíz ém ts z-tag; legalább kenyérből lesz már Azt mondja, hogy ha arról egy kirándulást, akkor idényről legjobban a 75 éves Weck- elegendő, meghizlalhatnak egy akarok írni, mit szerezhet egy már én is vásárolhattam volna^ ler Gyuri bácsi, a KTSZ egyik simításokat. A műszáki átadás­kis malackát, hogy a zsírzó se tsz-tag tíz év alatt, akkor nem lakást is... De az egész csa-( 1 legidősebb és legjobban dolgo- nál mindent a legnagyobb hiányozzon. vele kellene beszélnem, hanem Iáddal kint jártam a Szovjet-,) -/ó tagja tudna mesélni, mert ő rendben találtak. Nemsokára Jól sikerül az év, de még azokkal, akik már házat Vásá- unióban, mert feleségemnek, 1 már átélte azt az időt, ha gye- befejezik a villanyszerelést és többet akartak, s ezért 49 tava- roltak, vagy építettek, vagy olt van az összes rokonsága. Ez.) rekfejjel is. beköltözhet a KTSZ. A tágas — Földdel dolgoztam én min­dig, bár földem soha nem volt hozzájuk, s mindjárt nagyob- nőm. De ezeknél nincs öt gye­— meséli Szűcs József, a villá- bak lettek a gazdálkodási lehe- rek és ketten dolgozhatnak a nyi termelőszövetkezet tagja, tőségek: Szűcs bácsi lett az el- közösben. Szűcs bácsi felesége — Izzadtam nagy uradalmak- nők, majd egy éves iskolára nem sokat dolgozhat. ban, napszámoskodtam mások- kellett volna mennie, de ezt — De azért kijönnek a here­ndi, mert gyarapítottam idege- nem vállalhatta, mert négy-öt settel? nek vagyonát, csak az enyémet gyerek maradt volna kereső — Nézze, így is megvan nélkül. Helyette más meni is- évente a 30 000 forint jövedel Bizony nem. Mert ha azok négy hízót eladnak, azt s\m tudják: a sok szükséges közül mire költsék a pénzt. A gazda­ságban állandóan van kiadás, mert ha nem újít az ember, nem fejleszti gazdaságát, utóbb nem tud termelni. Szűcs bácsinak nincsenek nem tudtam soha. . Persze, nemcsak Szűcs bácsi kólára, de továbbra is állan- műnk. Ehhez hozzászámítom a _____ ____________________ vo lt így. A nincsteleneknek dóan vezető beosztással bízták háztáji gazdaság jövedelmét is, ilyen gondjai. Sokat dolgozik.11 Közben vége az áramszünet- ől-egyig ez jutott osztály- meg. Tíz esztendeje tagja a mert van egy kis kukorica- de nyugodtabban, gondtalanab-^ nek. Az emberek munkához egytől-___ . _ ré szül. Amíg ők verejtékeztek, szövetkezetnek, tíz eve oszto- föld, hizlalok sertéseket is min­másak zsírosodtak a szegények zik ennek a nagy családnak den esztendőben, erejéből. gondjával, örömével. Most is szerződése van négy I948rban földbérlőszövetke- — Jobb-e a tsz-ben, mire sertésre, hármat meg saját ré­zetet alakított néhány villányi ment a tíz év alatt? Érzi-e, szűkre hizlalnak. Van olyan év, család. Köztük volt Szűcs bá- hogy jobban bírja magát, * hogy az ilyen mellékes jövedel­Mert megéri, az biztos. Kádár KTSZ csak négy van az or­szágban, s a mecseknádasdi hordónak nagyon jó a híre. Szállítottunk már hordót Tokajba, Szegedre, Sopronba, egyszóval az ország minden ré­szébe. S régi vágyunk, hogy exportra termelhessünk. Ebből a vágyból nemsokára valóság lesz. A szövetkezet ta­valy 22 000 forintért megvette a tanácstól a volt püspökkert egy részét. A másik nádasdi KTSZ, a vegyesipari vállalta az építést s ma már az egykori püspök­kerestek kert festői környezetében ké­szen áll a Kádár KTSZ új, na­gyablakos, modem otthona. Nem volt olcsó mulatság, kö­zel egymillió forintba került. Most még a villanyszerelők végzik az épületben az utolsó . hogy csinos hordókká váljék _ ••• a gyerek is itt dolgo- szétvigye a mecseknádasdi ká­zik, — mutat az öreg a tereim másik végébe. A „gyerek”, Gyuri bácsi fia, őszülőhajú, jól megtermett férfi és már nagy­apa. Az ő fia is kádár s most 10 napos unokája csak azért nem lesz az, mert lány. bul él, mint bármelyik egyénif latnak. gazda. Ezért szereti a szőrei-* Bizony a műhelyek kicsik, kezetet, ezért tartott ki mel-* egészségtelenek. 1951-ben, mi­iette tíz esztendőn keresztül.^ kor megalakult a KTSZ, még Másképp, egyénileg már nem*! csak megfelelt valahogy, mert is érezné jól magát Jakkor még csak 8 tag volt. dárok hírét az egész világon. Persze, „nincsen öröm üröm nélkül”, azért itt is akad eg> kis hiba. Mert kultúrtermet építettek ugyan, ami bizonyára az egész falunak hasznára vá­lik, de a fürdőről elfeledkeztek. — De nemsokára felépítjük azt is, — mondja Gungl János, — egy év múlva már az is ké­szen lesz. így most már nincs más hát­ra, csak a szorgalmas munka. Ebben pedig a KTSZ tagjait nem érheti megrovás. Megérkezett Pécsre, a Balokány Rgetfbe, a TROLLE RHGDIN svétf óriáscirfcuss Jégrevfi! Vízirevi! Jegyek válthatók a színház pénztáránál délelőtt 9-től este 8 óráig, (Vasárnap is.J Telefon: 2 4 - 3 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom