Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 157. szám

vn. \G PROT FT ARJAI EGYESÜLJETEK! SUNÁNIVLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM ARA 10 FILLER VASÁRNAP, 1958. JULIUS 6. Mai számunkban: N. Sz. Hruscsov eHenörzési javaslatának visszhangja Kompromisszum Beirutban? m »m rr w m m * jav© ut’cm U. Dózsa—Flamengo 3:0 (2:0) A szövetkezők ünnepe Ma a világon több, mint 300 millió ember teszi félre a hétköznapi gondokat, hogy leüljön az ünnepi pohár mellé és megemlékezzék a nemzetközi szövetkezeti napról. A szövetkezők ünnepelnek. Ünnepelnek mindenütt a föld­kerekségen, ahol él az összefogás, a segítés, a szövetkezés gondolata, ahol együttes erővel küzdenek az emberek a szebb, boldogabb holnapért. A világ szövetkezőivel együtt kétmillió magyar szö­vetkező is ünnepel. Azok a magyar dolgozó kisemberek, akik összefogással, egymás segítésével, egy akarattal, egy célért küzdenek. S ez a cél: egy boldog, gazdag szocialista Magyarország. A magyarországi szövetkezetek ezért a célért dolgoznak immáron több mint egy évtizede, s mun­kájuk igen szép sikereket hozott. Ezekben a sikerekben komoly részük van a baranyai szövetkezeteknek is. Amikor a felszabadulás után újra éledni kezdett a szövetkezeti mozgalom, jóformán egyetlen olyan szövet­kezetünk sem volt, amelyre mai értelemben rámondhat­tuk volna, hogy megfelel, a mi ügyünkért küzd. A kapi­talista szövetkezetek maradványai, a hitelszövetkezet, a Hangya, s más szövetkezetek kezdték újra szervezni a fa­lut, s csak 1945 őszén és telén jelentek meg az első föld­művesszövetkezetek, hogy az újgazdákat, a falu leghar­cosabb, leghaladóbb rétegét tömörítsék, s elhódítsa a tért az álszövetkezetek elől. Baranyában 1945 októberében ala­kultak meg az első földművesszövetkezetek Kölked, Boly, Beremend, Belvárdgyula és Sátorhely községekben. Az első nehézségek leküzdése után gombamódra alakultak meg a szövetkezetek, s 1950-ben már 28 ezer földműves­szövetkezeti tagunk volt Baranyában. Ma több, mint 53 ezer tagunk van! 1948-ban két termelőszövetkezet volt. A dunaszekcsői Petőfi és a pécsi, reménypusztai Vj Élet. Ma, az ellenforradalom bomlasztó hatása ellenére már több, mint 140 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport van a megyében, több mint 5400 taggal. 5—6 évvel ezelőtt 200 kisipari termelőszövetkezeti tagunk volt. Ma 40 kisipari termelőszövetkezet működik a megyében 2570 taggal. 5 . évvel ezelőtt nem volt egyetlen szakcsoportunk sem, ma pedig több mint 150 szakcsoportunk működik csaknem 2400 taggal. Földterületük megközelíti a 9 ezer katasztrális holdat. Nagyot fejlődött a szövetkezeti kereskedelem is. Ami­kor a felszabadulás után átvették a földművesszövetkeze­tek a vidéki kis boltokat, évi forgalmuk 9 millió forint volt. Az elmúlt évben pedig a szövetkezeti kereskedelem összes forgalma meghaladta a 697 millió forintot. A min­dennapi fogyasztási cikkek mellett számtalan mezőgazda- sági gépet és gépi felszerelést is adtunk a dolgozó paiaszt- ságnak. Szövetkezeteink állandóan fejlődnek. Gazdaságilag és politikailag egyre nagyobb szerepet töltenek be a falu éle­tében, s megmutatják az utat a még kívülállóknak, bebi­zonyítják, hogy a szövetkezés az egyetlen út, amely a fel- emelkedéshez vezet. Ma világszerte probléma a kis ter­melő egységek összevonása, a kistermelők szövetkezése, mert elmaradt módon, kezdetleges eszközökkel nem tud­nak az egyéni kistermelők lépést tartani a nagyüzemek termelésével, s előbb-utóbb elvesztik piacaikat, mert drá­gán termelnek. Ez a helyzet Magyarországon is. Ezért ja­vasolja a párt és a kormány a dolgozó parasztságnak és az egyéni kisiparosoknak, hogy tömörüljenek, keressék meg egymás kezét, s közösen, vállt vállhoz vetve küzdje­nek, mert így remélhetnek nagyobb eredményt. Különö­sen így van ez a magyar parasztság esetében. A magyar paraszt jó munkás és szereti a földet. Ha kell, hajnaltól estig dolgozik nap-nap után, s inkább keményebben dol­gozik, de nehezen adja fel önállóságát, mert évszázadok alatt belenevelték az „enyőm-tied-övé" elvet, s nem akar­ja megérteni, hogy a „mienk” legalább olyan kedves, leg­alább olyan értékes, azért legalább olyan érdemes dol­gozni. Sőt! Még érdemesebb, mert emberibb körülmények között, kevesebb kézi munkával, több géppel, nagyüze­mien nagyobb az eredmény is. Ma már sok-sok ezer dolgozó paraszt levetette magá­ról az „enyém-tied-övé” konzervatív elvét, s megértette, hogy a tömörülés, a nagyüzemi gazdálkodás nem a párt­titkár, nem a tanácselnök, vagy nem a gazdasági felügye­lő haszna, hanem saját magának és az egész országnak előnye. Sőt! Létkérdése. Létkérdése, mert jobban szeret­nénk élni. Nőnek az igényeink, szeretnénk lépést tartani a fejlettebb országokkal, de az igények növekedése mellett nem nő eléggé mezőgazdasági termelésünk üteme, ered­ményessége, s mert nem fejlődünk a módszerekben, lema­radunk szomszédainktól. A szovjet, amerikai, olasz, né­met, dán, svéd, s a többi nép parasztsága már évtizedek­kel ezelőtt rájött, hogy nemcsak a fogyasztásra és az érté­kesítésre kell összefogni, hanem a termelésre is. És első­sorban a termelésre, mert ebből születnek a nagyobb eredmények, a termelésen keresztül teremthetünk nagyobb bőséget, bodlogabb életet. A szövetkezés az egész világon nagy eredményeket hozott, összefogva jobban boldogul minden kisember, bár­hol éljen is a földön. De a szövetkezés a szocialista társa­dalomban — soha nem látott előnyöket biztosít! A szocia­lizmus és a szövetkezés együtt — a dolgozó ember remény- teljes holnapja! Ennek a gondolatnak jegyében ünnepel­jük a 36. nemzetközi szövetkezeti napot, Dobi István nyitotta meg a nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségeit Az Országházban szombaton délelőtt meg­kezdődtek a nemzetközi szőve tlcezeti nap ha­zai ünnepségei. A Termelőszövetkezeti Tanács elnöksége, a SZÖVOSZ igazgatósága, és az OKISZ vezetősége együttes ünnepi ülést tar­tót, amelyen részt vett Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Ró­nai Sándor, az országgyűlés elnöke, Friss Ist­ván, Tömpe István és K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Ko­vács Imre élelmezésügyi miniszter, Tausz Já­nos belkereskedelmi miniszter, Nagy József- né könnyűipari miniszter, valamint több szak- szervezet és intézmény képviselője. A tanácskozást Nyers Rezső, a SZÖVOSZ elnöke nyitotta meg, majd Dobi István mon­dott ünnepi beszédet. Biztonságba helyezik a terményeket a mohács-szigeti hullámtereken i A Duna baranyai szakaszán kemény munkával készülnek a levonuló árhullám fogadására. Moháps alatt és Mohács-szige­ten, ahol az 1956-os nagy ár­víz a legsúlyosabb károkat okozta, előreláthatóan július a 8-án tetőzik a Duna. A rendel­kezésre álló néhány nap alatt] a dolgozó parasztok mindenütt] biztonságba helyezik a hullám! tereken lévő terményeiket. A mohácsa városi tanács me­zőgazdasági osztálya a ve­szélyeztetett területekre irá­nyította az összes mezőőrt, hogy segítsenek a behoi'dást szervezni és gondoskodjanak az értékek biztonságba helye­utolsó rönköket szombaton területekről; A termények rakták az uszályokra. Több biztonságba helyezésével egy- helyen azonban gyorsabban idejűleg végig a Duna mentén érkezett a víz, mint várták, „fejelik“ a gátakat: 50—80 úgyhogy most ladikokkal centiméterrel magasítják a mentik a fát a veszélyeztetett töltést ni íziós sor i A pécsi televíziós közvetítő- állomás létesítése céljaira rendezett tárgysorsjáték sor­solását ma délelőtt 10 óra­kor tartják a Hazafias Nép­front központi székháza I. e. nagytermében, Janus Pan­nonius u. 11. sz. alatt. A vá­ros minden dolgozóját sze­retettel várja a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége Pécsi In­téző Bizottsága. Héttőn fotytatódik az atom-értekezlet Genf (AFP) Szombaton 13.25 órakor végétért a ke­leti és a nyugati atomszak­értők genfi értekezletének negyedik ülése. A legköze­lebbi ülést hétfőn délután 15 órakor tartják. Learatták az őszi árpát Baranyában A több napig tartó esőzések > után ismét teljes erővel arat- tnak a baranyai határban. A ! hét végén a megye $3 000 hold- •nyi őszi árpa területén már az [utolsó rendeket vágták az ara­itok. Szombatra lényegében, bé­késéről. A hullámtéri legelő- f fejeződött az őszi árpa aratása, mázsa őszi árpa termett. Több helyen kimagasló termésered­mények vannak. A Bólyi Álla­mi Gazdaságban 14 mázsa, resztek A becslések szerint a termelőszövetkeztekben kö­rülbelül húsz százalékkal ma­gasabbak a terméseredmé­Bogádmindszenti Állami Gaz- nyék, mint az egyéni gazdák­daságban 15 mázsa, a Siklósi ÁLami Gazdaságban pedig 17 mázsa felett van az őszi árpa nál. A kombájnok eredményei alapján mindenesetre úgy lát­szik, hogy búzából is a vártnál fgl, ahová már betört a víz, I csak imitt-amott maradtak ki- átlagtermése. Ugyancsak kitű- jobb lesz a termés. A learatott idejében elhajtották az állató- fsebb táblák, ahol még nem -* t-----x—-----ÉMr^'----------------------------------------------­ká t. Ugyanakkor felkészültek férett meg teljesen a gabona, hír a arra, hogy az árhullám levo­nulása utján azonnal fertőtle­nítsék a legelőt. Mohács-szi­geten főleg kaszálók vannak a Duna partján. A mohácsi erdészet száz köb­méter rönkfát szállított el aj hullámterekről a magasabban j fekvő vasúti rakodóra. Az | vagy az esőzések miatt nem lehetett- a földekre menni. Az agronómusok becslése nő termésről érkezett bólyi Kossuth kezeiből, Az árpaaratás befejeztével az eddiginél is nagyobb len­szerint az egyéni gazdaságok- dülettel folyik a búza betakarí­tja n 8—9 mázsa, a termelőszö­vetkezetekben 10—11 mázsa, az Jáliami gazdaságokban pedig 13 őszi árpa- és búza-területnek Termelőszövet- 35—40 százalékán elvégezték a tarlóhántást és nagy részén földbe került a másodvetésű kukorica, köles és napraforgó, A nedves földben több helyen másod­tása. Szombat estére már mint­egy harmincezer holdon he- már ki is zöldelltek a vertek az összerakott búzake- növények; ínteriSai mezőgazdasági i szakértők érkeztek Moszkvába Moszkva (TASZSZ): A Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti kulturális együtt­működési program keretében július 4-én Moszkvába érke­zeit az amerikai földművelés- ügyi minisztérium munkatár­sainak egy csoportja. Az Albán Népköztársaság jegyzéke Olaszországhoz Tirana (ATA) Behar Shtylla, kezik, amelyek szerint az olasz az Albán Népköztársaság kül- kormány egyezményt szándé- ügyminisztere július 2-án fo- kozik kötni az Egyesült Alla­! gadta Vittorio Totondarot, az t Olasz Köztársaság tiranai ügy­vivőjét és kormányának nevé- j ben jegyzéket adott át neki. Az : Albán jegyzék egyebek közt f hangoztatja: Az Ajbán Népköztársaság kormánya adatokkal rendel­Vasárnapra több napsütést és 22—23 fokos meleget jósol a meteorológia Társadalmi munkával mentik az árterületekről a veszélyeztelett termékeket mok kormányával rakétakilö- vő-pályák olaszországi létesí­téséről. Olaszország területe ezáltal atomtánadás támasz­pontjává válnék. Az olaszországi atom- és rakétatámaszpontok létesítésé­nek indokolásául azt hozzák fel, hogy ezeket Olaszország 'nemzetvédelmi érdekei dik- | tálják. Arra hivatkoznak, hogy * Albániában rakétakilövő-tá- maszpontok és berendezések vannak. Az albán kormány már közölte és erről hivatalo­san is értesítette az olasz kor­mányt, hogy Albániában nincs sem atomtámaszpont, sem pedig rakétakilövő-állomás. A jegyzék felkéri az olasz kor­mányt. hogy ne engedje meg rakétakilövő állások létesítését olasz területen. Ellenkező eset­ben, azaz, ha az olasz kor­mány mégis elhatározná raké­takilövő pályák létesítését, akkor az albán kormány a nemzeti függetlenség és szuve­renitás védelme érdekében kénytelen lenne szintén intéz­kedéseket tenni rakétakilövő berendezések létesítésére. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán adott tájékoztató szerint va­sárnap tovább erősödik a szél, de mivel előzőleg már meg­járta körforgásban a Fekete- terger és a Szovjetunió déli térségeit, nem hoz erősebb le­hűlést, sőt a jelek arra mutat­nak, hogy a felhőtakaró va­sárnap már felszakadozik, több lesz a napfény, s a szom­bat déli 18 fokról legalább 22- 23 fokra emelkedik a hőmér­séklet. Pénteken a Duna felső sza­kaszain, továbbá Ausztria és Csehszlovákia területén csu­pán csendes esők voltak, így nem valószínű, hogy a Duna szintjét számottevően emelik. A Duna vízállásának hirte­len emelkedése miatt Fejér megyében több helyen elborí­totta az ár a parmenü terüle­teket. A sinatelepi állami gaz­daságnak 300 hold gabonája került veszélybe. A szovjet katonák segítségével — körül­belül 40 hold kivételével — sikerült megmenteni a termést az árvíz elől. Az elmúlt.napok nagy eső­zései következtében medrük­ből kilépett folyók és a belvi­zek miatt Borsod megyében körülbelül 15 000 holdnyi terü­let, nagyrészt kaszáló került víz alá. A Hemád és a Sajó mentén, valamint a Bodrog-j zugban levő kaszálókról a víz| elvitte a szénatermést, s je-• lentős kárt okozott a kapások-1 ban is. ♦ Negyven év egy munkahelyen A Szentlőrinci Me­zőgazdasági Tech­nikum tangazdasá­gának egyik legré­gibb dolgozója az 58 esztendős Nevegyál József tehenész. Ti­zenhárom éves ko­rában, gyermekfej­jel kezdett cselédes- Icedni a Szentlőrinc- hez tartozó Tarcsa- pusztán — a herceg Eszterházy-család birtokán — a mai tangazdaságban; — Kezdetben béres volt, majd a borja­kat növelte, |--—3bb pedig a tehenek mellé került gondo­zónak. Nevegyál József negyven év óta dol­gozik ugyanabban az istállóban, sőt ugyanazon a helyen is. Szaktudásáért a felszabadulás óta több oklevelet és kitüntetést kapott. Tizenkét tehenet gondoz állandóan és naponta 180—200 li­ter tejet fej. A négy évtized a'att körül­belül két és félmil­lió liter tejet feji ki. Ez a tejmennyi­ség megfelel a 120 ezer lakosú Pécs négyhónapi fogyasz tásának. Két év múlva nyug díj-jogosult lesz, de Nevegyál József szí­vesebben maradni a jószágok között. Van az istállóban egy tehén, amelyik csak akkor adja le teljesen a tejét, ha ő feji meg. Ezért még a srabadsásj* alatt is bejár az is­tállóba, hogy meg'» fejje azt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom