Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-04 / 156. szám

1958. JÜLIUS 4. NAPLÓ 3 Hogyan gazdálkodnak üzemeink?! 89 új tanterem Baranya megyében az idén összesen 64 új tantermet épí­tenek, ebből a bányavidéken Az év első öt hónapjában nyereséges volt a Porcelángyár kor meg kell jegyezni azt is,*! —■ Komlón, Hidason, Szász- i' hogy sem a gyár profilja, sem*, váron — összesen 24 készül, ' Pécsi Porcelángyárban első félévében még meglehe- az elmúlt év gazdasági tősen magas volt a selejtszáza­lék, tekintettel, hogy 1957. ele­jén indult meg ismét a gázke- mence-üzem, amelynek az új­bóli beindítása, az indu'ássál járó sokféle beszabályozás, stb. jelentősen emelte a selejt szá­zalékát. Ebben az évben ilyen probléma már nem állt elő az év első felében, a gázkemence- üzem selejtje is igen kedvező­en alakult és ezért az év hát­ralévő részében sem várható, hogy a selejt „terven felüli“ emelkedése károsan befolyá­solja a gyár eredményét. A gazdaságosság másik té­nyezője a termelékenység. Eb­ben az évben mintegy 15—16 százalékkal volt magasabb az egy munkásra eső teljes terme­lési érték, mint 1956. első há­rom negyedévében. Ugyanak­a munkáslétszáma nem válto­zott jelentős mértékben. Meg kell mondani, hogy ko­rai lenne még az év első öt hónapjának eredményéből ar­ra következtetni, hogy a por­celángyár íme, végérvényesen nyereségessé vált. Az év hát­ralévő időszakában még jelen­tős változások várhatók. Hát­ra van még több kemence nagyjavítása, ami feltétlenül termeléskiesést eredményez és rontja majd a kedvező önkölt­séget. De a gyár eredménye így is jó és gondoljuk, nyugodtan bízhatunk benne, hogy vég­eredményben azért az évi ered­mény is jobb lesz, mint az el­múlt évi és nem kerül le egy- # hamar a gyár bejárata fölül az élüzem jelvény sem. A már mérlege is meglehetősen ked­vezően alakult, amit a dolgo­zók a saját zsebükön keresztül is érezhették. A múlt évben az előírt 112,4 százalékos önkölt­ség helyett 104,3 százalékos ön­költségszintet értek el, tehát 8,1 százalékkal maradtak az alaprentabilitáson belül és je­lentős összeget kaptak kézhez a dolgozók is nyereségrészese­dés címén. Az ellenforradalom előtt 105,6 százalékos önköltség volt elő­írva a porcelángyár számára és a gyár államosítása óta még nem ért el száz százalékon aluli önköltségszintet. Ebben az évben azonban úgy látszik, megtört a jég és sikerül az Önköltséget a bűvös száz százalék alá szorítani, — vagy legalább is száz százalé­kon tartani. Az év első öt hónapjában ugyanis az önköltség igen ked­vezően alakult a gyárban. Az első öt hónap átlaga 96,4 szá- za'ék, tehát a gyár az év elsőV felében már nyereségesen dol-f gozott. Az igen kedvezően alakuló* önköltség magyarázatát akkor találjuk meg, ha kicsit köze­lebbről vesszük 6zemügyre a termelékenység és a selejtszá­zalék alakulását és az ez évi* eredményeket a múlt éviekkel hasonlítjuk össze. készáru-selejt 1956 *; A PÁRT ÉS A KORMÁNY hamm negyedévében 12.2 szá-i Shelves, agrárpolitikája meghoz­sSilök'E^SÄap-} la 'gyümölcsét a növényter­jának az át'aga pedig egy-két # I mesztesben es az. állattenvész f , az at aga ped g eg> kel# »'lésben egyaránt. Rekordler­tized százalékkal haiadja me^# a» * . 4 ,(imi, . ™ a nyc'c százalékot. A múlt év»' 3 hasonló időszakával szembeál-l' »evben, növekedett ---------­lí tva az idei év első öt hónap-# Sokan töltik szívesen szabadidejüket a nagyon szépen parkosi- marha-állományunk és — ami iát azt látjuk hogy a múlt év»1 tott Lenin tér padjain, a pálmák és viruló rózsafák között, i1 gen örvendetes jelenség ug- 3 ’ 3 * ' rasszeruen megnőtt a tejter­* melés is. Míg 1957. májusá­éban 4,024 000 liter, addig 1958. májusában 4,855 000 liter tejet vvásárolt fel a megyében a Tej- ipari Vállalat. E két adat is /világosan mutatja a több mint 1800 000 literes emelkedést, me- mert ilyet kerek egy év alatt sike- / rült elérni a megyében. Emlékezzünk! Pár nappal előbb mindenkit a Lakics laktanyába hajtot­tak a gettóból. Senki sem tudta, milyen újabb borzalom, mi­lyen újabb ’ kegyetlenség következik. Az SS-legények merev arca s a „cicázó kakastollak” semmi jót nem sejttettek. / Július negyedikén aztán megjött a parancs: bevagoníroz- ni! S hosszú sorokban terelték őket a vasútállomásra a sötét, (i vasrácsos vagonok szennyes gyomrába. Apró, gügyögő gyer­mekeket, ijedtarcú édesanyákat és tipegő, fáradt öregeket. (i Akkor még senki sem tudta közülük, hová robognak a tö- (i mött, szomorú szerelvények. Sokakban fölébredt a remény: 11 talán ezzel vége a szenvedésnek. És a vonatok robogtak. A vasutasok felemelt zöld tárcsá­val jelezték, hogy szabad az út. Szabad az út — Auschwitz i felé. 14 évvel ezelőtt, 1944 július 4-én vitték el Pécsről annak a négyezernek az első részét, akik arra ítéltettek, hogy soha többé ne térjenek vissza. 14 évvel ezelőtt a világtörténelem #, legsötétebb, legvéresebb napjaiban indultak el a hosszú sze- fasiszta barbarizmus kegyetlen mészárszéke, Szászváron egy hetvenöt fé­rőhelyes óvodát is átadnak ebben az évben. Az iskola- és óvodaépítés költségének dön­tő többségét — összesen 11 millió forintot az állam fede­zi — de sok helyen társa­dalmi segítséget is adnak a tantermek létesítéséhez. Tel­jes egészében 11 új tanterem épül társadalmi erőből, illet­ve községfejlesztési hozzájá­rulásból, másik hatot pedig állami és társadalmi erőből _. . . . közösen építenek fel. Több Auschwitz felé helyen tokások is készülnek ? Elszakították az anyákat gyermekeiktől, családokat, ré­ti2 iskolákhoz, a ™ / menyeket és az emberiesség legszentebb érzéseit rombolták összesen tíz pedagóguslakást foszlányokká Hitler őrüUjei. Szadista Mengelék, tébolyult hó­hérok, Torquemada kései méltó utódai között fejezték be meggyötört életüket a borzalmas kényszermunkában, vagy gázkamrák és krematóriumok gyomrában. Az ő emléküket az auschwitzi, a buchenwaldi mártírok, Radnóti Miklós, Bálint György és a sok ártatlanul meggyil- »' költ egyszerű ember emlékét idézzük most. Az ő felejthetet- »'len, megrendítő emléküket, mely örök tiltakozás a fasizmus és mindenfajta emberi-embertelen barbárság ellen, adnak át az idén. Baranya iskolaellátottsága — amely az országos átlagnál jobb — az év végén már megengedi, hogy a mintegy százra tehető elavult tanteremből 36-ban megszűntessék a tanítást. Pécsett — függetlenül Ba- , ranya megyétől — huszonöt i* Az ő nevükben, az ő örökre elnémított ajkukkal szeret- új tanterem és két pedagó- / nénk szétkiáltani a világnak: soha, soha többé fasizmust, soha guslakás létesül az idén. többé háborút. Az ő szétroncsolt tagjaikkal intünk A hároméves terv végéig J hitierek felé — ide vezet a háborús őrület. Az ő emlékük l- **--------£u— ----- (ezerszeresen követeli a nyugodt, termékeny békét, s követeli (t őlünk, hogy megígérjük: soha többé Auschwitzot, soha többé ] I háborút. Pécsett és Baranyában össze­sen 185-tel gyarapszik a tan­termek,száma. ww * Uj tejüzemre van szüksége Pécsnek kedett. Az áprilisban még 2,2 zsírszázalékos szabadtej zsír- százalékát májusban 2,5 szá­zalékra, a minőségi tejét pedig 2,7-ről 3 százalékra növelték. 1957-hez viszonyítva javulta Ezek az üzemek nem rendel­keznek a folyékony tejtermék gyártásához szükséges beren­dezésekkel. Teljesen ki kelle­ne cserélni a gépeket, és ami a legdöntőbb, az ezekben a tejtermék-ellátás is. 1957. má- körzetekben felvásárolt tej­Épül a major Gazdagodik a tsz Mohács-szigeten jusában 161 mázsa vaj és 143 mázsa 6ajt került a pécsi élel­miszerüzletekbe. 1958. máju­sában a pécsiek 206 mázsa va­jat és 165 mázsa sajtot fo­gyasztottak el és ami nem lé­mennyiséget nem tudnák mind feldolgozni: Mi lenne hát a megoldás? A Tejipari Vállalat szakem­bereinek véleménye szerint az egyedüli megoldás egy új tej­Évekkel ezelőtt jártam a mo­hács-szigeti termelőszövetke­zetben. Akkor nagyon erős, életképes volt a Vörös Fény, de az ellenforradalom vihará­ban többen célt tévesztettek, megváltak a közös gazdaság­tól. Néhányan újból kezdték. És ma már vitathatatlan, hogy újból él, erősödik a kicsiny termelőszövetkezet. Több mint negyven tagot tar­tanak nyilván, 337 holdon gaz­dálkodnak, van saját teher­kocsijuk, erejük, szilárd akara­tuk a további fejlődéshez. Most éppen borsót csépelnek az új major helyén. De közben épül a major is. Van már itt egy tehénistálló, sertésfiaztató, garázs, kovácsműhely és nyolc J ház. Mind saját erőből építet­ték, 30 százalékos kedvezményt kapnak rá. De ez még a ma­jornak csak egy része. Épül egy új tehénistálló korszerű A Rákóczi út 78. gépi felszereléssel, elkülönítő-' (egy jól beren­del, hogy ha mégis lenne betegi de5€tt motorszerelő tehén, ne fertőzze az álló-1 műhely tulajdonosa mányt. Amint ezt befejezik, új jj v°lt sertésól és családi ház építését kezdik meg. — Néhány év múlva nem is­mersz erre a szövetkezetre — mondja Imre József, a tsz ei­sern lehet. Csak időben elve­tették, trágyás, jól megmun­kált földbe és vigyáznak rá, hogy el ne nyomja a gaz. Már másodszor is megkapálták. De nézzük meg most azt a 44 holdas gyümölcsöst, amely­nek nagy része már termőre fordult, sőt van egy négy hol­das tábla, amely mázsaszám ontotta régebben is a kiváló Jonathán almát. Évvégi zár­számadáskor a tagok is zsák- számra vitték haza a sok al­mát. Most persze nem lesz olyan nagy termés, mert az ár­víz érzékenyen sújtotta a gyü­mölcsöst. Néhány fát ki is kell vágni, de alma lesz itt idén is. Kajszi már kevesebb, fiatalok a fák. Árvíz után azt javasoltak:l Nőtt a tejtermelés és ez a nő- vagják ki az egesz f^umol-5vekedés miként jelentkezik hogyAnem hallgattak, pécs ellátásában? - erről a a biztatókra. A veszély mari kérdésről beszélgetünk Kirch- elmult, lesz gyümölcs megint ai r Alldrá£Sal- a Tejipari Vál- szigeten. I'lalat igazgatójával, összeha­De nemcsak gyümölcs, ha-#SOnlítási alapul itt is az előb- nem zöldség is. Amint erősöd-# bi évek május hónapját vesz­nek, újból beindítják a kerté-»'szűk. Pécsett 1957. májusában szetet, meft alkalmas erre az»'637 600 liter tejet fogyasztót- összes földjük. Most még csakftak. 1956. májusában a pécsi­nyegtelen, míg 1957-ben 11 fé- üzeni létesítése: Az új üzem le, addig 1958-ban 20 féle sajt létesítése mellett szól: a meg- között választhattak: lévő tejüzemet nem lehet bő­Nőtt a választék sajtban, de víteni, az áthelyezés is beleke­nem így a folyékony tejter- rül annyiba, mint egy új épí­négy hold dinnye van a gyü­mölcsös között. Pár év múlva lesz korai kel, paprika, para­dicsom és minden, mire szük­sége van a városnak, bánya­vidéknek. ', — a tej minősége ek tejfogyasztása 715 200 liter volt. Itt kell megemlíteni, hogy 1958. májusában nemcsak a tejfogyasztás, hanem a fogyasz tásra kerülő tej zsírszázaléka is növe­mékben. Pedig a pécsiek is szívesen fogyasztanák a kefirt, a palackozott tejet, a yoghur- tot, a palackozott kávét és ka­kaót és ami még érdekesebb, a Tejipari Vállalat is szívesen gyártaná ezeket a folyékony tejtermékeket. Gyártaná, de hol és hogyan?! A TEJIPARI VÁLLALAT kapott már egy palackozó gé­pet, de nem tudták hová ten­ni. Hely kérdése volt csupán, hogy a korszerű gépet végül is egyik konzervgyárunk kapta meg. Nincs helyük. A 60 ezer lakos ellátására épült tejüzem tése, a kacsótai, vagy a pécs- váradi sajtüzemet át lehetne ugyan alakítani, de ez sokba kerülne és nem érnénk vele célba. A költségek mellett a legdöntőbb indok: gyorsan nőtt a város lakosságának száma és ezzel a növekedéssel a Tejipa­ri Vállalat nem tudott és nem tud — hisz a jövőben még nö­vekszik Pécs lakossága — lé­pést tartani, ha a jelenlegi, bő­vítésre egyáltalán nem alkal­mas helyén marad. És mindeh­hez hozzájön: az új tejüzem­mel nemcsak Pécs, hanem Komló tej- és tejtermék-ellá­tása — Komlót Jelenleg Dom­bóvár látja el és rosszabbul, ÜZÉRKEDŐK lassan a város kannatej-szük­___ ________ ^s égletét is csak nehezen tudja mint Pécset a helyi" üzem /kielégíteni. is megoldódna* ( Jártak mar lent az Élelmi­nöke. — Olyan lesz, mint egy „gedélyezett motorsze­Fehér Ferenc „önálló“ motorszerelő mester. Ezt az „ön­álló" szócskát azért kell idézőjelbe tenni, mert nemcsak az en­relést végezte önálló­an, hanem az enge­kastély.:; A feltételek biztceítva van-1 nak. összes földjük itt van aidélynelküli kalmár- major körül, jó zsíros fekete, kodást is, használt, földek, gondozottak. (i később teljesen új — Nézd meg ezt az árpát — # motorokkal, motor- mutatja az elnök. — Nem ta-(( alkatrészekkel. Ma- lálsz ilyet az egész szigeten, i1 gyárán mondva Van egy 50 holdas tábla kukn- # motorok beszerzésé- ricánk, ahol mindenki megáll Övei, illetve azok to- és azt mondják: milyen bo-l'vább adásával is fog- szorkányságot végeztünk veieJlalkozott. A kismoto- hogy annyira szép... rokon például 300, Boszorkányságról persze szófa nagymotorokon 500 forintot keresett. — Csupán „közvetítési“ díjként. 1953 óta folytatta bűnös üzel- meit és körülbelül harminc használt és 11 új motort hozott Baranya megyében az év elsői forgalomba, s ennek felében 160 magánszemély vá-i révén vagy 66 000 súrolt személygépkocsit. A vá-l/oriní jogtalan ha­mémök, orvos,,, szonra tett szert. féli* rt' 160 ugénaul üollai Daianvábsn sárlók zöme ipari munkás, de van közöttük termelőszövetkezeti tag is. > ^ Az „önálló“ szócs- ■ meghatározasn Ugyanezen idő alatt állami# egy kicsit azonban vállalatok, közületek hetven# mégis csak sántít. uamélygépkocslt szereztek b*ií Mert ebben a sikeres „business“-ben segí­tőtársakra akadt. — Vesztergombi József, a Szekszárdi Vas- nagy keres kede Imi Vállalat instruktora például két Pannó­niát és három 125 köbcentiméteres D a- . nuviát juttatott Fe­hér kezére, aki — természetesen ko­moly felárral — a motorokat továbbítot­ta a vevőknek. A ha­szonból 7 540 forintot adott Vesztergombi Józsefnek. Fehér Ferenc má­sutt is talált illegá­lis utat a motorok beszerzésére. Három Pannónia motort pél­dául Szemere Fe- rencné közbenjárása révén vett át bizo­nyos kereskedelmi szervektől. Szemeré- né a MÉSZÖV keres­kedelmi osztályveze­tője volt, férje pedig az AKÖV igazgató­ságán mint főelőadó működött, aki szintén bekapcsolódott az üz­letbe, mert a felesége által közvetített mo­torokért ő vette fel Fehér Ferenctöl a „közvetítési díjat“, pontosan 6 710 forin­tot. Ezután Fehér Ferenc a Pécsi Kis­kereskedelmi Válla­lat 22-es számú bolt­ját környékezte meg némi iprotekcióért Lengyel László és Kari Vince — akik az említett vállalat vasműszaki boltjá­nak voltak a dolgozói — egy Pannónia mo­tort juttattak Fehér kezére. Ezért 3 000 forintot zsebeltek be Fehértől, szintén — „közvetítési díj "-ként. Fehér Ferenc ké­sőbb már komolyabb mértékben „meg­emelte“ a hasznot egy-egy motor to­vábbítása után. Pél­dául a 15 330 forintos motorokat 19 500— 20 000, — egy alka­lommal 21 000 Ft-ért adta el az új tulaj­donosnak. A 7100 fo­rintos Danuviáért 9500 forintot kért a vevő­től. Ezenkívül alkat­részekkel is üzérke­dett, mert egy-egy motoralkatrészt 4—6 —8 forintos felárral továbbított. A nyomozás során sok minden visszás dologra fán Az eladószemélyzet mindezt hallgatóla­gosan tudomásul vet­te, mert Kari Vince egyike-másikának bi­zonyos vásárlási hi­E kérdés tárgyalásánál nem lehet elmenni amellett, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a jövőben is nem csökken, ha­nem állandóan növekszik tej­termelésünk. Ezt a plusz tejet pedig csak úgy tudja az ipar felvenni, ha korszerű üzemek­kel rendelkezik elsősorban ott, ahol — nálunk Pécsett — a leg nagyobb a fogyasztás és ahol megvan a megfelelő tejszállító körzet. szeripari Minisztériumtól, a '(Tervhivataltól is. Csak a fejű­iket csóválták a nehézségek vasműszaki boltban((láttán és kijelentették: is:.Kari. vince riégy— Nem számoltunk eléggé rádiót hozott be az (i pées felfejlődésével! üzletbe, amelyet mint(i Felvetődött a gondolat: a tej- vállalati árut eladott. # üzemet át kellene helyezni a jelenlegi irodaépületekbe. Az­tán jött egy másik ötlet: ml lenne, ha a kacsótai, vagy a pécsváradi sajtüzemet folyé­kony tejtermelésre állítanák be. Innen el lehetne folyékony telt biztosított és »'tejtermékkel látni Pécset! Az ezzel bekötötte a sze-*'első megoldás a Tejipari Vél- müket. Lengyel Lósz-»'lalat szakemberei szerint nem ló is ezért vett bátor-*,lenne helyes két okból: ahely­ságot arra, hogy a*(szűkét az áthelyezés nem ol- szarvasmarha-tenyésztés szem- bolt kasszájából 3 lOO^daná meg és olyan nagy be- pontjából is igen jelentős kér- forintot „kölcsön“ ve-1, fektetéssel járna, hogy ebből gyen, amelyet majd (íz összegből egy új tejüzemet egy hónap múlva Vehetne létesíteni. A kacsótai visszafizet. (vügy pécsváradi sajtüzem át­lgy néz ki a Fehér- (állítása sem lenne célszerű. féle bűnszövetkezet. ,i ^ Néhányan komoly és(i felelősségteljes tiszt- {' séget viseltek a ke-(> reskedelmi életben. „Megbízhatók”, „lel-i> A Baranya megyei Mozi- az „Egy nyáron át táncolt“ c. kiismeretesek“, „készt üzemi Vállalat júliusban össze- filmé. Sor kerül „A tett szín- ségesek“ voltak fl»'sen tizenkét új filmet mutat be helye Berlin” című izgalmas nyilvánosság szemé-f a közönségnek. A filmek kö- bűnügyi történet bemutatására ben s közben szőtték ^ szovjet, svéd, német és is. Ez a film a Német Demok- k csehszlovák készítményű is ratikus Köztársaságban készült* £ szerepel. Bemutatják „Az első A közönség már nagy érdeklő- lörömök” című szovjet ifjúsági Jiilmet és levetítik a „Gyermek­kori szerelem” című svéd fii­amét, amely hasonlít a nagy sí­ikért aratott „Egy nyáron át k táncolt” című filmhez. Férfi »főszereplője is ugyanaz, mint A FELHOZOTT INDOKOK azt mutatják, nemcsak Pécs és Komló jobb tej- és tejtermék­ellátása szempontjából, hanem a mezőgazdaság, ezen belül a dés egy új, korszerű tejüzem felépítése, amely annyiba, vagy valamivel többe kerülne, mint a régi áthelyezése. Szalai János Tizenkét új filmet mulatnak be júliusban bűnös üzelmeiket. Le-J buktak. Nem is cső-* da, mert hiszen ] előbb-utóbb ez a vég', jár valamennyi üzér-j kedőnek, spekuláns-1 nak és egyéb társa-* dalmi hetének. déssel várja a „Svejk a derék katona” című film második ré­szét, amelyet a mozi július 24-én mutat be Pécsett. Jú­liusban összesen tizenkét új film beoautatására kerül sor,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom