Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

M58. TÜLIUS 27. NA P 10 Szép eredmények - a i / ■ Zengoaljai Állami Gazdaságban A Zengőaljai Állami Gazdaság is befejezte már a cséplést | és a soronlévő nyári munkák nagy részét. Szép eredményeket t értek el, s a további terméskilátások is jók. Megkértük a gaz­J daság két vezetőjét: Egri Vendel igazgatót és Zerényi Béla fö­[ agronómust, mondják el vél eményüket és tapasztalataikat a f gazdaság ez évi munkájáról. Egri Vendel igazgató azzal kezdte, amit minduntalan hal- ianj a gazdaságban: — Eső kellene, méghozzá sürgősen. Sajnos, a múlt na­pokban lehullott eső elkerült bennünket, csak a csokolá­déi üzemegységünk kapott egy keveset. Remélem azon­ban, hogy nem lesz tartós a szárazság. Ez nagyon sokat segítene rajtunk. Egyébként az eddigi eredményekkel vi­szonylag meg vagyok eléged­ve. Ez az év is fényesen be­bizonyította, akár csak az eddigiek, a nagyüzemi gaz­dálkodás, ezen belül a jobb agrotechnika, a fejlettebb növényápolás és általában a tudományos alapokra helye­zett gazdálkodás fölényét a kisüzemi gazdaságokkal szemben. Kalászosaink álta­lában 3—1 mázsával többet • terinettek, mint a környék­ben lévő kisgazdáké. Ebben nagy érdeme van fiatal, nagy lendülettel és kedvvel dol­gozó szakembergárdánknak. Valamennyien igen jó mun­kát nyújtanak. Egy kis elmaradás van a gépesítés terén, bár ebben az évben is nagy összegű be­ruházást kapott a gazdaság. Most készül egy 100 férőhe­lyes istálló, egy csehszlovák mintára épített modern gaz­dasági gépműhely, a kettő egymillió 650 ezer forintos költséggel. Ezenkívül épí­tünk még egy ikerlakást és 9 nagyon értékes gépet kap­tunk. Univerzál gépből azon­ban még mindig hiány van. Ha sikerül jövőre beszerez­nünk a hiányzó gépeket, mintegy 20 pár ló válik fö­löslegessé és azt hiszem en­nek az előnyeit nem kell külön hangsúlyoznom. örvendetes dolog a gaz­daságban a szilárd munka- fegyelem. A borsószedés, aratás és cséplés alatt a dol­gozók óriási munkát vállal­tak magukra — zokszó nél­kül és fegyelmezetten. Per­sze kirívó esetek még min­dig vannak, de egyre ritkáb­ban. Még egy szép tervünkről szeretnék beszélni: a halas­tóról. A gazdaság egy vize­nyős, keserűfüves, másra nem alkalmazható, 120 hol­das területén halastavakat akarunk létesíteni. Ennek a tervnek a megvalósítása nép- gazdasági szempontból is és saját szempontunkból is igen előnyös. Aránylag kis tőke- befektetéssel évente egymil­lió forintos nyereséget tud­nánk elérni. Ha egy mód van rá, meg is valósítjuk, csak a Vízügyi Igazgatóság­gal kell még dűlőre jutnunk — ami pedig, hogy őszinte legyek, nagyon nehéz, ricánk. Eddig úgy látszik, hogy a 339-es amerikai és a szójás válik be legjobban si­lónak. Van ezen kívül egy kis- táblás kukorica kísérletünk. 5—5 holdon vetettünk öt fajta (3 magyar és 2 ameri­kai) kukoricát és ebből vá­lasztjuk ki a nekünk legjob­ban megfelelőt. Ilyen kísér­letünk már tavaly is volt. Akkor a martonvásári 5, és a 329-es amerikai hibrid vált be legjobban. Ezt a két faj­tát most 5—25 holdas táb­lákba vetettük, hogy vajon melyik válik be jobban. Még egy kísérletet folytatunk ku­koricával a martonvá sáriak kérésére. Martonvásári 1-est és iregi sárgát hasonlítunk össze. Több műtrágya-adagolási kísérletünk is van. Ezek kö­zül a legérdekesebb az ún. sakktáblás kísérlet. Egy földterületen észak-déli irány­ba szuperfoszfátot szórtunk, fokozatosan emelve az egy holdra jutó mennyiséget 100 kilóról 300 kilóra. A szuper- foszfátcsíkokra merőlegesen szórtuk a nitrogén műtrá­gyát, szintén fokozatosan Évről-évre fejlődik a vasút Soha nem szállítottak annyi árut, mint az idén Sokan azt tartják, hogy a vasút ugyanazt a szerepet töl­ti be az ország életében, mint az erek az emberi testben. S ebben sok az igazság, mert az ország gazdasági vérkirengé- sének biztosítása sok tekintet­ben a vasútra hárul. Arra az eléggé gyakran szidott vasút­ra, amelyet a második világ­háború után romokból kellett újjáépíteni. Hogyan lehet ez? Négysze­resére emelkedett talán a vas­út mozdony- és kocsiparkja is? Nem ebben kell keresni ezeknek az eredményeknek a titkát. Igaz, gyártottunk új mozdonyokat, új vasúti kocsi­kat is. De nem eleget. Ahhoz, hogy ilyen töménytelen meny- nyiségű árut továbbítani tud­janak vasutasaink, csökken­teni kellett a kocsifordulók Bármilyen nagy károkat idejét is. A pécsi igazgatóság szenvedett is a vasút — a leg­égetőbb bajokon néhány év alatt sikerült úrrá lennünk. 1949 szeptemberében például _ már 57 620 000 árutonna kilo­méterre emelkedett a pécsi vasútigazgatóság teljesítmé­nye. Ez a teljesitmény mesz- sze maga mögött hagyja a ka­pitalista időszak 1938. szep­temberében elért csúcseredmé­nyét, a 33 303 000 árutonna- kilométert. Pedig ezek még csak a kez­dő lépések voltak. Az első ötéves terv idején 1954-ben új utasszállítási csúcs is született. Volt olyan hónap, amikor az elszállított utasok “""“l " ,j . T. : amikor az emelve az egy holdra jutó ; száma 2 ^ 790 fő Az mennyiséget 50 kilótól 200-ig. S áruszállítási teljesítmény 1955. Így minden variációról ké- l £v októberében már 122122 000 Zerényi Béla főagronómus Pet kapunk és az optimális ; árutonma/kilométer lett, majd­mennyiséget könnyen kiszá- S ngju négyszerese az 1938. évi főleg a kísérletekről beszélt: — Az elmúlt években is, most is igen sokat kísérle­tezünk, hogy az itteni viszo­nyoknak legjobban megfele­lő növényféleségeket és faj­tákat tudjuk termelni. Na­gyon kíváncsi vagyok a „si­ló”-kísérletünkre. Ki akar­juk deríteni, melyik kuko­rica fajta a legjobb silónak. Aranyözönt, szegedi sárgát és 339-es amerikai hibridet vetettünk és van egy tábla szójás amerikai hibridkuko­míthatjuk. S csúcseredménynek. vasutai ma már a kétnapos kocsifordulót is sokalják, ezt az időt is csökkenteni akar­ják. Ez ma már természetes dolognak tűnik, mint ahogy magától értetődőnek vesszük, hogy az átlagos tehervonati terhelés 458 tonnáról fokoza­tosan emelkedett és ez év má­jusában megszületett az új csúcseredmény; a 660 tonnás tehervonati terhelés. A teherszállítással egyidő- ben a személyszállítás is foko­zódott. A vasút egyre kulturál­tabb körülmények között szál­lítja az utasait A Balaton mentén már ott száguld a „Ba­laton“ és a „Helikon" expressz. A Pécs—Budapest között köz­lekedő 1903-as számú gyors­vonatot már Diesel-mozdony húzza. Persze van még hiányosság is. A személyvonatok még ■ ■ ! Sürgős intézkedést a Patyolat ügyében! Szinusz a mecseki szénmedeocében A Munkaegészség- lelőbb, pormente- ■ügyi Intézet szili- sebb munkahelyet kóbusza másodszor biztosítanak. A szi- jelent me® a mécsé- likózás-szűrés ala­ki szénmedencében, pos megszervezésé- hogy összesen 14 vei Pécsett ésKom- ezer pécsi és kom- lón az idén kétezer- végzik egyes feltá- lói bányász szűré- rel több bányász róhelyeken. Mun- vizsgálatát végzik el, miirt a múlt év­ben; Jelenleg mér mind két trösztnél a kő­zetfúrások zömét vízöblítéses fúró- kalapácsokkal vég­zik, a szenet ned­vesített állapotban sét elvégezze és a porártalma terhelt­séget — amit a likát tartalmú kőze­tek okoznak — ki­mutassa. Azoknak a bányászoknak, akiknél komolyabb porórtalimi megbe­tegedést találnak, a jelenleginél megfe­dósnál mesterséges vízködöt fejleszte­nek a por lekötésé­re, a robbantásokat ugyancsak ködfüg­göny védelme alatt kavédelmi célokra a mecseki szénme- j dencében az idén j nyolcmillió forin- • tot költenek és en- j nek javarészét a “ porártalom elleni védekezés további tökéletesítésére for­fejtik, a kőzetrako- dítjáfc HtoUácst hatásfok legmos­tohább körülmények között működő pécsi üzem kétségkívül a Patyolat. A Szabadság út 13. szám alatti épületben működő üzemet minden pil­lanatban az összedőlés fe­nyegeti. Az üzem épületei mosoda céljára teljesen alkalmatla­nok. Ezt a körülményt az épületet vizsgáló hatóságok minden esetben ki is hangsú­lyozták és megállapították, hogy sürgősen új helyiségbe kell a mosodának költöznie. Olvassuk csak el a leg­újabb szakértői jelentést az épület állapotáról! „Az 1957. évben helyreállí­tott mosodai rész és a szárító kamra alatti terület kivételé­vel az összes üzemrész fa­mennyezete kfo. 160 négyzet- méter, a közvetlen veszély állapotába került. A külső csapadékvíz az altalajt is át­áztatta, a déli határfal elmoz­dult, amit a mennyezetre he­lyezett be ton lemez eltávolo­dása is elárul. A végzett fel­tárások, továbbá az ideigle­lllllllllllllllllllinNllHllllNIIIIII Ha hallod azt a szót: Mohács, akkor nem a mohácsi vész jut csak eszedbe (vagy az egy­általán nem), hanem az a torókkaparó, „fe­ledhetetlen” ízű — halászléin Ez pedig itt készül a selyemgyárral szem­ben egy kis vendéglőben, ahol esténként még a cigány is rázendít valamiféle jó nótára, miután bekanalaztad a halászlét s lehajtottad a harmadik nagyfröccsöt. No igen, a halászlé... Huszonhét ember kemény, fáradságos mun­kájának gyümölcse kerül az asztalra a ha­lászlével nemcsak Mohácson, hanem a kör­nyék falvaiban, de még Pécsett is. Itt van a mohácsi Petőfi Halász Szövetkezet huszon­hét taggal. Hat évvel ezelőtt alaSkultak, azóta húzzák meg hálóval a kiismerhetetlen, rakon­cátlan Duna vizét. És az eredmény nem min­dig kecsegtető. A tavalyi fogás elérte a 630 mázsát, az idén azonban eddig csak vagy 230 mázsára való hál futott be a hálójukba, pedig fél esztendő eltelt. Igaz, pénz is jutott tavaly szépen, egy-egy szövetkezeti tag átlagosan megkereste a huszonhétezer forintot egyetlen esztendőben; No, mindegy, az igazság az, hogy a szövet­kezet kinőtte ,önmagát* s ezt tudja Dobró Józsi bácsi is, a szövetkezet elnöke. Most terveket sző, amelyek ha megvalósulnák, is­mét előrelendül a szövetkezet. 6588 katasztrd- lis holdnyi rizterülettel elég nagy a gond. —■ Motorcsónakkal járják ezt a területet, de a motor sokat eszik, régi, kimustrált masina, ki kellene cserélni. Azt mondja az elnök, 26 ezer forintért már vettek is egy új diesel-motort, scíkkxil kevesebbet fogyaszt, pénzben éppen három forint a különbözet. Not hát, a motort beszerelik néhány nap múlna, A másik gond: az Mert nem halászat az, amikor csak elra­boljuk a Dunától a halat, s utánpótlásról nem gondoskodunk. Eddig a Bólyi Állami Gazda­ság halastavában tenyésztették az ivadékot. _ Igenám, de ezért az idén is kifizettek 25 ezer ; forintot és ez még nem is sóik, mert rendes ■ körülmények között az ivadéktenyésztés költ- j ségé évenként meghaladná a százezer forin- l tot is. Mi legyen hát? Az, hogy a pellérdi j nesen helyreállított mennye­zetnél tapasztaltak alapján a váratlan beomlás bármely órában bekövetkezhet. A fentiek miatt a földszin­ten a biztosító ducoiást azon­nal végre kell hajtani. Ellen­kező esetben a helyiségekben a munkát be kell szüntetni és azokat le kell zárni. A további változatlan üze­meltetéssel járó felelősséget senki nem vállalhatja.“ El áll a szakétól lé'enráíta. Azóta megtörtént az aládu- colás. A biztosító ducolás miatt az üzemben alig lehet mozogni, a gerendák akadá­lyozzák a munkát, de biztosí­tékot nem nyújtanak arra, hogy a déli határfal nem mozdul el tovább és nem kö­vetkezik be a mennyezet le­szakadása. Ez azonban csak egy a sok rossz közül. Amellett, hogy az épületet az állandó össze­dőlés veszededme fenyegeti, tűzrendészetileg is kifogásol­ható. A Pécsi Járási' Tűzren­dészed Alasztályparancsnok- ság is közölte átiratában a vállalattal, ha a mosoda más épületbe való elhelyezése nem oldódik meg és tovább­ra sem történik változás a tűzrendészed hiányosságok­ban, az üzem leállítását ja­vasolja a felettes szervének. De ez sem minden. A Pa­tyolatban az állandó életve­szélyhez kritikán aluli szo­ciális ellátottság is járul. A fürdőt nők és férfiak közösen használják, az öltözők egy nem mindig közlekednek me­netrendszerű pontossággal, elő fordul még, hogy egy-egy vo­nat késik, noha a javulás ezen a téren is kétségtelen. Amíg például egy évvel ezelőtt a vonatok 10 százaléka, a mun- kásvonatoknak pedig 4,3 szá­zaléka késett, ebben az évben már a vonatoknak csak a 3,5, a munkásvonatoknak pedig 4,1 százaléka késett. A késéseknek több oka van. Az egyik, hogy a vasutunk túl öreg. A vágányhálózat sínéi között még olyan sínek is van­nak, amelyeket 1913-ban Graz­ban készítettek. A mozdonyok többsége már megérett a selej­tezésre s a teherkocsik is na­gyon rossz állapotban vannak. A jövőre mégis bizakodva gondolunk. Sok reménnyel tölt el bennünket vasutasokat az új hároméves terv, melyben — ha szerény keretek között is — szó van a vasút fejlesz­téséről. A régi kiszolgált moz­donyok, kocsik helyett fokoza­tosan újakat kapunk és ki fog­juk cserélni az állomásokon a régi váltókat a legmodernebb 48,3 kg-os váltókra. A felépít­mények felújítására is sor ke­rül. Munkáik tehát — bár fel­adataink nőnék — egyre köny- nyebbé, eredményesebbé vá­lik. De addig sem várunk tét­lenül. Már készülünk az őszi csúcsforgalomra, amely, mint minden esztendőben, most is a vasutas nappal veszi kezde­tét; Tintái Láerió IfegtaÉ a Ist« de még egy féltéglát sem fa­laztak bele egy új mosoda épületébe azóta, az üzem *, mégis működik, ki tudja ki- | nek a felelősségére: A Patyolatot a jelenlegi g helyén továbbfejleszteni, át- * építeni nem lehet. Szűk is a | jelenlegi telephelye, másrészt | nem érdemes ezen a teriile- i Budapesten a héten bete­ten semmit beruházni, tekint- jjezték a 64 méter magas te­ve, hogy a terület beleesik Sleviziós antenna-torony lesze- majd a következő években írelését. Ezt az antennatornyot megépülő új hato6 út nyom- ;a jövő héten Pécsre száilít- vonalába, tehát lebontásra ;ják és a Misina te tőn megkez- kerül. -dik felállítását. Ilyen magas Az elmúlt évben mosoda- {torony az egész megye terű- építés céljára sikerült is meg- hetén eddig még nem volt szerezni a Endresz György {Megkezdték már a Misina- uteában a volt honvédségi is- Ifetőre vezető autóút építését tállók épületeit, amelyeket amely előreláthatólag még 4—5 millió forintos beruhá- évben elkészül, zással át lehetett volna kor- ! szerű mosodává építeni. A Patyolat vegytisztító részle- • gét már itt is helyezték el. • A mosoda ideköltöztetésére 1 mégsem került sor, mert ki- • derült, hogy az átalakításra S kiszemelt épület szintén le- • bontásra kerül majd. A Patyolat ügye azonban • már túl is nőtt azon a stá- j . , ....... . , . bódéban találtak helyet, az halgazdaságtól átvennék a Ríha-tavat, amely • ^^gtcien munkahelyek ■“ ----- Mohács-szigeten. Pellérd messze ! it t van Mohács-szigeten. Pellérd van innét, nehéz is gondját viselni. A Riha- ; tó területe hatszáz holdnyi, tehát van hely i ivadéktenyésztésre s mindjárt megtakarita- ; nák azt a jónéhány tízezer forintot, amit ed- • dig — mondjuk a bólyiaknak fizették. De ez S még semmi, mert ebben a tóban jutna hely a i nagyhalaknak is és ha netán a Duna. nem ad • halat, akkor itt mindig a.kadna a hálóba va- ■ lami. Ha meg az ivadékhalak fél esztendő I múlva elérnék a megfelelő nagyságot, akkor átlakoltatnák azokat a Duna belső-bédai és külsö-bédai holtágába, ahol aztán felnőnének. Ennek a holtágnak torkolatát lezárják s utá­na meghúzhatnák a vizet a nagyhálóval. Van itt persze más probléma is. A sztélin- városi kohó „megrontja” a vizet, a hal mene­kül, az idén már érezni ennek a hátrányát Mohácson is. Az elnök azt mondja, tudósok töprengenek a dolog fölött, vizsgálják, a vizet Sztálinváras alatt, lehet, hogy mlamit kisüt­nek a halak megmentésére. Nádirtó-gépet is vásárolnak, amellyel r belső-bédai holtágat megtisztítják a hínártól, nádtól és akkor új „vadászterületre” lelnek a mohácsi halászok. Azt mondtam: az elnök új terveket szó? Igen- S ezek a tervék meg is valósulnak. R. F. miatt gyakoriak a megbete­gedések. Ezért a Helyiipar) és Városgazdálkodás) Dolgo­zók Szakszervezete 1957. no­vember 22-í leiratában a kö­vetkezőket közölte: „A fennálló életveszély miatt a munka beszüntetését ezideig csak azért nem ren­deltük el, mert tekintettel voltunk Pécs város lakosai­nak és közületeinek igényé­re. A veszélyek fokozódása miatt azonban felelősségünk tudatában ezt az álláspontot nem tarthatjuk tovább. Ha három hónapon belül nem kezdődik meg a vállalat üze­meinek átépítése, illetve át­telepítése, kénytelenek le­szünk a munka beszüntetését elrendelni." diümon, hogy évekig tartó nagy beruházással lehessen • segíteni rajta. Itt gyors se- • gítségre van szükség. Itt a ! hónapokon belül jövő segít- : ség is későn jöhet már az ■ előbbiekben ismertetett álla- ! pótok miatt. Ezért ha nem is j a végleges, de legalább át- s meneti, ideiglenes megoldás: • kell gyorsan találni. . A leggyorsabb megoldás az lene, ha az egyetemi moso­dát átadnák a Patyolat keze­lésébe. Ettől az Egészségügyi Minisztérium természetesen húzódik. Viszont az egyetemi mosoda két-három műszak­ban üzemeltetve tökéletesen elláthatná a város, sőt az egész megye és az egyetemek mosatási szükségletét. Az egyetemi mosoda korszerűen berendezett, a harmincas években épült és felszerelt üzem, kapacitása közel sincs kihasználva. A Patyolat Vál­lalná azt is, hogy az egyete­mek részére elkülönítve vé­gezné el a mosást, külön ke­zelné a fertőző mosást is úgy, aíhogy azt az egészségügyi követelmények megszabják. Ez a — az egye- I térni mosoda * Nos, hát 1957. decembere óta már kétszer három hónap is eltelt, de még mindig nem kezdődött meg a mosoda áttelepítése, átadása Patyolat kezelésbe — a legolcsóbb lenne vala­mennyi pillanatnyi lehetőség közül. Feltétlenül meg kel! fontolni ezt a lehetőséget is éppúgy, mint a többit és gyorsan határozni kell a Pa­tyolat ügyben, még mielőtt nem késő. íKnrucz) Rossz levegő Nincs rosszabb a rossz le­vegőnél. Hátha még ez a rossz levegő szinte állandóan üldözi az embert! A Horváth-telepiek és mindazok, akik a bőrgyár környékén laknak, fél éve szenvednek attól a rossz le­vegőtől, amely elárasztja a környéket. Ez a szag a szennyvízből származik, amely a megrepedt csatorná­ból kiömölve elöntötte a földeket. A kukorica- és krumpliföldek között sze­méttel kikövezett ösvény ve­zet a világos, csúfszínű po­csolyához. A víz fölött boga­rak, zöldhátú legyek, dongók tömege rajzik. S a lakosok, a gyerekek nap mint nap ott járnak cl a szennyvíz mellett és szív­ják az egészségtelen, kábi- tóan rossz levegőt. Ha fújni kezd a szél, kilométerekre is elhordja ezt a szagot, he­viszi a kis házakba, kertek­be, lakásokba, megrontja az emberek étvágyát, álmái, nyugalmát. A Víz- és Csatornaművek közölte, hogy év végére „va­lószínűleg” elvégzik majd a javítást. Év végére... És már több, mint fél éve tart ez az állapot. Sürgős intézkedést ké­rünk, annak a több száz vagy ezer embernek a ne­vében, akik ott élnek. k~'­nek. fekszenek, ott fő ..... mo snak járnak, nil ' nak, vacsoráznak é« «•': nek ki esténként a k'”' ’ vagy a verandára. És friss tiszta levegőt szeretnének szívni, meg akarják őrizni gyermekeit egészségét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom