Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-19 / 143. szám
NAPLÓ 1958. JÜNIUS 19. Megvalósuló tervek i Könyvespolc Bfszéljjfeíés C-sicsvári élt társsal Már nem ötleteket, nem elgondolásokat rejteget a nagy csomó papírlap Csicsvári István elvtárs aszta'án, mint januári látogatásunkkor. A hónap közepére —• a sok véleményből, javaslatiból — mér kikerekedett a. ipécsi járási pártbizottság egy esztendőre szóló terve, munkaprogramja. S most hallgassuk meg Csirs- véri eivtársat: mi is történt az eltelt hat hónapban? — Azzal kezdem, hiogv a járási pártbizottság következetesen tartja magát tervéhez. Ebbőt ,.élünk“, a gyakorlati munkában — más. újabb határozat okikai együtt — ezt váltjuk „aprópénzre". Januárban azt mondjuk: a kommunisták .figyelmét a gazdálkodósra kell fordítani, nem általában, hanem meghatrírozott célok érdekében kell politizálni. Noé. ebben a félévben mintegy 30 űj szövetkezeti társulás alakult, mintegy 15 pedig a végső szó kimondása előtt áll. A meglévő termelőszövetkezetek létszámban és gazdaságilag is megerősödtek. Jellemző, hogy a tavaszi munkáikat és a mosta-, ni növényápolási teendőket szakszerűen és időben elvégezték, önmaguk erejére támaszkodva. Általában a szövetkezés eszméje egészségesen terjed, egyúttal fokozatosan is, alsóbb formától a legfejlettebbig. Megnőtt az egyéni parasztság termelési biztonsága. Egyetlen példa: százhatvan kisebb beruházást eszközöltek, gépeket vásároltak, istállót s más gazdasági épületet építettek néhány hónap alatt. A bizakodó hangulat természetszerűen a termelés fellendülésével fog járni. A terv sok feladatot ró a járás állami gazdaságaira. Különösen a pécsire, ahol már a múlt évtől hosszabb lejáratú kísérlet folyik az önállósítással kapcsolatban. — A járási párt-végrehajtó bizottság rövidesen megtárgyalja a kísérlet tapasztalatait.. Úgy látjuk, bevált, azóta a gazdaság komoly sikereket ért el. Mást ne mondjak: az adminisztratív létszám jelentős csökkentésével, tehát kevesebb emberrel jobban dolgoznak. Az egyes üzemegységek is nagy önállósággal végzik munkájukat. Ma már bátrabban alkalmazzák a fejlett agrotechnikai eljárásokat. A pécsi gazdaságban háromszáz holdon vetettek hibridkukoricát. szépen fejlődik, magas terméshozama vetőmagot biztosít. Az a tervünk, hogy a vetőmagot a járás termelőszövetkezeteiben osztjuk el, — ezenkívül létrehozunk majd néhány, hibridkukoricát termelő szakcsoportot is. Rendkívül megnőtt a műtrágya iránti kereslet is. Az állami gazdaságok tehát termelésükkel a nagyüzemi gazdálkodás mintapéldái, — amelyből mindenki tanulhat. Vajon ez párosul gyakorlati segítségnyújtással is? — Ebben az évben először. A két állami gazdaság igazgatója és néhány vezetője rendszeresen felkeresi a környező termelőszövetkezeteket. Szakmai tanácsaik aranyat érnek, csak köszönet jár fáradhatatlan munkásságukért. A szentlőrinci tangazdaság emellett amolyan „kooperációban” van a keresztespusztai termelőszövetkezettel: a munkában is segítik egymást. —• A járás közvéleményét bizonyéra érdekli a biogáz-telepek létesítése. Szabadszentkiró- lyon azóta megalakult a szövetkezet, hatvan taggal. A tér-, vek már elkészültek, mintegy százhúsz számosállat trágyájának er jesztésére megfelelő biogáz-telep létesül. A közeljövőben megkezdik építését. — A közgyűlés elfogadta a szövetkezet alapszabályát, amelyik annyiban tél- el a másikaktól, amennyiben azt a speciális helyzet megköveteli. Sajnos, egyelőre más községek kívánságait nem tudjuk kielégíteni. Itt említem meg, hogy az Idei községpol itikai tervek — ahogy ezt gondoltuk — ténylegesen közelebb hozzák á falut a városihoz. A pártszervezetek a tanácsokkal közösen mintegy 22 000 választó véleménye, javaslata alapján állították össze. A járás huszonhat községében 76 kilométer hosszúságú járdát építenek, ezenkívül öt kul túrházat, kilencen pedig felújítást végzünk. Négy orvosi rendelő, két orvosi lakás építését fejezzük be, kilenc általános iskola kap új „köntöst“. A költségek zömét az állam fedezi, de a falvak lakói mintegy 600 000 forint társadalmi munkát vállaltak. Több községben még az eredeti tervet is megtetézték: a görcsönyi iskola építéséhez 120 000 forinttal járultak hozzá. Figyelemre méltó, hogy a szervezetek már most gyűjtik a jövő esztendőre szóló kívánságokat; És a pártszervezetek? — A pártszervezetek tevékenységét a szövetkezeti eszme népszerűsítésében, valamint a termelőszövetkezetek munkájában lehet lemérni. Ezekről már szólottám. A kezdeti eredmények egyik feltétele: a párt belső életének megerősödése. A háromnapos titkári1 tanfolyam a pártvezetés munkáját segítette elő. A párt- szervézéfek *havonta vesznek fel új tagokat és így számszerűit is gyarapodnak a kislét- számú pártszervezetek. A járási pártbizottság különböző elméleti előadásokat rendez a falvakban. Esetenként a végrehajtó bizottság is megtárgyalja egy-egy alapszervezet munkáját, de üléseinek határozatait is ismerteti a pártvezetőségekkel. — A járási pártbizottság és az alapszervezetek mindennapos munkájában két fontos feladat áll: a terméshozam növelése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ebben a félévben kezdeti sikereket értünk el, reméljük, a terv valóra váltásával az év végén már többet mondhatunk; Az éves munkaprogram néhány pontjára tértünk ki, — azotaa is csupán vázlatosan. Eből is jól látható azonban, milyen erőfeszítéseket tesznek a járás kommunistái, hogy mindenütt előmozdítsák * a szocdaliztmis ügyét; B. J, Komlós Aladár: Néró és a VII, A A kutya hosszá, fehér szőrű, lompos, igazán okos képű komondor volt. A vasúti vendéglő asztalai alatt ütötte fel tanyáját, pedig „bildeten-’ nem akarta...! Jaj, de hogy is akarta! Csak mi mást tehetne? Be fészkelőd Ik az asztal alá, él- nyújtóik és bánatos szemmel néz az ajtó felé .«i mindig csak a* ajtó felé. Ha meg megunja, akkor gondosan, okosan, szem- ügyre veszi az asztal alá lógó lábfejeiket. Mindegyiket megnézi, egylke-m.ú ikáho® odanyomja az orrát is, majd pillantása tova siklik a következőre, HŰSÉG ,.. S mintha értené e lábfejek gazdáinak kilétét. Van itt otromba bakancs, kilógó kapcával, fényes félcipő reábukó vasaltftadrággal, akad itt papucs is, amelyből néha kilép a mezítelen lábfej és a begörbített hüvelykujj végigvakarja a másik papucsba bújtatott láb szárát, nini! Itt meg egy női szandál, kecsesen hajtott, napbarnítottá rüsztökkel, s a térdeik.»« hm,.« azok mindig oda dörzsö- lődznek egy férfilábhoz, amely szintén ragyogó fékete, nyikorgótalpú cipőben végződik.. • De a kutya nem ezt keresi. A kutya azt az ismerős cipőt keresi, amelynek gazdája egy Ideig az 5 gazdája is volt s ennek a gazdának most annyi esze sincs mint neki, a hűséges komondornak. Mert ha lenne, nem hagyta volna itt a kocsmában, ahova őt becsalta ugyan, de a hátsó ajtón meglógott, felült a vonatra és elment, azóta sem jött vissza. De a kutya vár. Napok óta. Este kizavarják, meghúzódik a vasúti raktárházak mentén, reggel nyitáskor Ismét besurran és vár.,, Mindennap, szomorú szemekkel, kedvetlenül, reménykedve — vár ...Mert annak a cipőnek egyszer itt kell lennie a sok között, az asztal alatt. Egyszer biztosan megjön a gazda. Itt hagyta őt. — Itt is várja meg. Akár meddig, — de vár. Mert a kutya hűséges ám! Csak méltányolni kellene. • < (RAB) Donéi meg a vizsga Dönci egy retteneset fújt és végig- gereblyézte a haját' Azt a gyönyörű, fente haját, ami mindig úgy tetszett a ányoknak. Aztán megbökte jobboldali szomszédát. —■ Te Colit — mégegyet bökött rajta, nérgesen. — CoW, figyelsz? Nem jössz étáltti? — Hagyjál! Tanulok! — Coli úgy fitt- itt, mint egy kettéhajtott colstok, és ndskiltönben zsiráf-hosszú nyakát be- lúzta válla és a zöldkockás ing közé. — Hagyd már abba! Most már úgyis nlndegy. Holnap vizsgázunk, úgyse biod megtanulni, ha eddig nem tudtad, jyere na! — Nem megyek! Erid} a fenébe, nem ehetek róla, hogy te az idén bediliztél. ingem hagyj ki a buliból. Coli dühödt dörmögésére pisszegés <ezdődött, mire Dönci feltápászkodott, ;s sértetten kivonult a könyvtárból. Kint éppen egy kis gólyába ütközött.-r- Hát te? — Dönci szánakozva nézte ■égig a Jegyzetek alatt görnyedezö gyedeket. — Magolsz? — Naná! Holnap lesz az első szigor- atom. — Az is valami? — Dönci elnézően mosolygott és magyarázni kezdett. — Idefigyel): mázli dolga az egész. Ha nő tolná!, mondanám, hogy nem lesz semmi vész, mert a prof a szőkéket szereti. Ez. De a másik a feketéket. Szóval így Is ilyenen múlik öregem. Vagy hallóbbal kel fel az öreg és akkor hiába időd ki a lelked, vagy mázlid van és ikkor nem is kell tudni az egész anyagot. — Te hogy végeztél tavalu? — kérdezte gyanakodva a gólya. — Jelesen. Nem mondom, félévkor még én is tanultam valamicskét, amíg pi nem jöttem a heccre. Most már?;,, hát tál te életedben csinos lányt? A gólya kimeredt szemmel hallgatott. — Nem, ugye? Nahát, hidd eil kár hanyagolni egy vizsga miatt. A gólya ott maradt álmélkodva, Dönci meg fütyörészve távozott. Kisétált az utcára. Sajnos, az esőnek már lógott a lába, és így nem telt valami nagy élvezet a sétában. Dönci tűnődve trappolt végig a szembesiető emberek között és töprengett. — Az indexemben sok a jeles, még tavalyról. A félévi gyöngébb, de nem baj. Valamit tudok azért. Egye fene! Ha az öreg., ■ ha kikezd velem ... de nem rúghat ki. Ismerik apámat és nyilvánvaló, hogy nekem is orvosnak kell lennem. De én nem úgy csinálom, mint a fater. Lelki szemei előtt megjelent minden álmának visszatérő képe: egy szerény ajtó egyetlen csillogó réztáblával: Dr. Dölyfös. Csak így. egyszerűen és előkelőén. Bent süppedő szőnyeg, szorongóarcú, várakozó betegek, ő, dr. Dölyfös, hidegen, nyugodt előkelőséggel, fehér köpenyesen, egy csomó csillogó műszer, ez, az. egy isteni zenegép, este pezsgő, ragyogó szemű, szép nők. akik olvadva bámulnak rá, miközben ő hűvösen meghajol és bemutatkozik: doktor Dölyfös... Valaki nekiütődött és mormogott valamit. Dönci dühös lett és letért a járda szélére. Az eső már javában esett, egy autó kanyarodott be és lefröcskölte sárral. — A szentségit! Micsoda pasasokat hord a hátán a föld! Disznói Hej, a büdös életbe, ha nekem lesz autóm.. j Kihúzta magát és csak azért is hetykén rábámult a szembejövő csinos nőkre. Azok visszanéztek, általában kifejezéstelen tekintettel, de az egyik, egy hosszúhajú szőke, vitSeamosolygott. Igen, Döméi meg mert volna esküdni, hogy visszamosolygott, és erre visszaindult a könyvtárba, győztesen, feketeha- júan, előkelőén. Csak a cipője tocsogott a sárban. Coli éppen jött kifelé, teljes hosszában kinyújtózott és odaszólt neki. — Nagy marha vagy, öregem. így el- izéini az egész viszgaszünetetl — Te csak hallgass! — Dönciben fölforrt a méreg. — Rád se néznek a nők, nincs soha egy vasad. Mit akarsz? Mindig ez a hülye tanulás, meg a Jcosarazás, azontúl semmi. Te akarsz orvos lenni? — Hát talán te? — Coli csípőre tette méteres kezeit. — Idefigyelj, öregem, régóta meg akarom neked mondani... Ezzel Dönci otthagyta Colit, kétméteres termetével és szóra tátott szájával együtt. Otthagyta és füstölögve hazament. Másnap reggel úgy peregtek az események, mint egy izgalmas filmben — vagyis gyorsam,, hogy az embernek csodálkozni se volt ideje. Coli ragyogó képpel jött ki és éppen azt akarta mondani Döncinek, hogy „semmi vész, öregem, rendes kedvében az öreg“, de Dönci akkor már bent volt az ajtón. Meglehetősen hamar kint is volt, arcúm félreérthetetlen sápadtsággal, kezében nem volt semmi. Kihallatszott utána egy dühös hang. — Maga akar orvos lenni? Volt képe így idejönni elém? Ez a csirkefogói És még azt mond ja. a A bentülők izzadt csendben hallgatták a professzor kitörését. De Dönci már nem hallott semmit. Egyetlen szó nélkül hagyta ott Colit meg a többieket, és nem hallotta a kis gólya kérdését se a lépcsőnél, hogy hogy sikerült... Csak egy csillogó réztábla lebegett a szeme előtt, megkopva, homályosan, elérhetetlen távolságban.. s HALLAMA EAWWEBST Magvető. 144 oldal. Ára 11,50 Ft. Komlós Aladárnak 15 éves korában megjelent egy verses kötete, ezt követte egy másik, közben gyakran szerepelt neve műfordítások alatt, napvilágot látott drámája, regénye: majd egyszerre elhallgatott benne a szépíró, hogy helyet adjon az esztétának és irodalomtörténésznek. A mai olvasó jobbára úgy ismeri, mint a századvég irodalmának nagyszerű értőjét, kiváló tanulmányírót, aki a felszabadulás utáni magyar irodalomtudományban elsőnek alkalmazta az irodalmi és társadalmi jelenségek együttes vizsgálatának módszerét. Es most egyszerre itt van Komlós Aladárnak egy regénye, a Néró és a VII. a. De ne tévessze meg az olvasót, a könyv tulajdonképpen Komlós egy régebben, még az 1930-as években írt regényének új kiadása. A regény élén így mentege- tődzik az író: „Ez a könyv nem riport, hanem regény. Az iskola, amelyet leír, nincs meg a valóságban, az események, amelyeket elbeszél, nem történtek meg.” A regényben ábrázolt világ — hála! — a valóban a múlté, Komlós sem leány gimnáziumi tanár már, s — reméljük — hajdanvaló idősebb s mai fiatalabb kollégái — akik talán magukra ismerhetnek a regényben — nem neheztelnek meg, mert „kiírta” őket az író. Mi az, ami a regényben időtálló, ami a régi iskolarendszer elmúltával, az osztályozás megváltozásával Is indokolttá teszi az újbóli kiadást? A regény tulajdonképpen pedagógiai-pszichológiai regény. Tanár és tanítvány viszonyának „örök” problémáját bogozza, a témának nagyszerű magyar feldolgozásai mellett is (Kosztolányi: Aranysárkány, Babits: Tímár Virgil fia, Móricz: Légy jó mindhalálig stb.) figyelemre méltóan új és eredeti módon. Nem ifjúsági regény; fiatalokról szól, de nem a fiataloknak. Egy tanár fegyelmi tárgyalásából bontja ki a drámaian tömör cselekményt. Hogyan válhatott Peré- nyl Zoltánból, leánytanítvá- nyainak kedvencéből, „szerelméből”, máról holnapra rettegett tanár, „Néró”? Kezdetben mi is mosolygunk a tanítványai rajongását visszahódítani akaró, öregedő Perényi „fogásain”, a parókán, a tiszti uniformisba öltözésen, a katedrán felejtett szakcikken; de aztán egyszerre megérezzűk tragédiáját,^:sőt rokonszenvünket, sajnálatunkat fordítja maga felé. A fegyelmi bizottság álszent inkvizitoraival, a lélek- ben-testben törpe kollégákkal szemben a megtört, megcsúfolj Perényi mellé áll az olvasó- Hogy végülis rádöbbentse az író: tanár és diák kapcsolatában „a tanár az áldozat mert mindig az az áldozat, aki jobban szeret.” Keserű, lehangoló olvasmány a könyv, de ha van is bizonyos valószerűtlen túlírás a történetben, mondanivalója egyetemes érvényű. s a legszebb magyar „diák-rege- nyék” közé emeli: a „túlságos szeretettel is lehet vétkezni- Perényi elbukott, mert szeretető önző volt, tanítványaiban is önmagát kereste. A remekül megszerkesztett. szinte raffinált írásművészeit- tel, vibráló érzékenységgel nagyszerű lélekrajzzal megif‘ könyv azt a várakozást kelti az olvasóban, hogy az irodalomtörténész Komlós Áladat mellett mihamarabb szeretné a szépíró Komlós Aladárt is visszanyerni. Colette: Zsendülő vetés Európa. 157 oldal. Ara 13,50 Ft. A „Jó reggelt, búbánat” után most megismerhettük Sagan kisasszony könyvének szellemi „ősét”: Colette asszony kisregényét, a Zsendülő vetést. Kissé lapos, de itt helytálló hasonlattal azt mondhatnánk: messze esett az alma a fájától. A mai magyar olvasó aránylag keveset tud Colette művészetéről. A két háború közt lefordították ugyan egy-két regényét (Chéri. 1927. Duó. 1943.), de ezek hamar a feledésbe hulltak. Pedig Gyergyai Albert a XX. századi francia regényről írt kitűnő könyvének „évtábláján” már a 30-as években nem kevesebb, mint öt jelentős Colette-regényt sorai fel. (Az Európa kiadó figyelmébe ajánljuk: a század francia regényíróinak, Julien Green- nek, Mauriac-nak, Gide-nek, Cocteau-nak, Supervielle-nck új magyar megjelentetése mellett helyes lenne ezt a remek Gyergyai-tanulmányt is újból kiadni.) Claude Roy már az élő Colette asszonyt klasszikusnak nevezte. S most hallottuk a hírt, hogy a franciái# a briisz- szeli világkiállításon az elmúlt két évtized legkiválóbb írói — Eluard, Gide, Claudel, Romain Rolland — mellett róla is „irodalmi múzeummal” emlékeznek meg. A Zsendülő vetés méltó ehhez a hírnévhez. Colette, mint általában a francia írók, alapvetően moralista alkat. Két fiatal gyerek-ember szerelmének, gyarlóságának és bukásának története a regény. Szomorú, leverő olvasmány. A női lélek történetének nagt) élménye, a tisztaság elvesztésének kalandja izgatja az írónőt. Egyfelől Vinca és Philippe, a két kamasz gyermekien naív, pajtásos, szép és tiszta szerelmét mutatja be. másfelől azt a keserű bódulatot, amit a kettőjük közé álló „fehérruhás asz- szony” megjelenése és igézete okoz. A Zsendülő vetés terjedelme alig nagyobb, mint nálunk egy elbeszélésé. De mélysége, mint a tengerszemé, lélegzetelállító. Takarékos, szinte szófukar sj' tusában minden szó a helyé” „üt”, nem lehetne semmit elvenni belőle, de hozzáadni sf- Értéke nem az epikus kibontásban, a részletekben van, h°- nem a sűrítésben, az átmosz- féra-teremtő líraiságban. Mfj* a tollrajznál a vonalak közöt11 hézagok, itt a szaggatott. t°e mondatok közei — lélekkel, hangulattal teli — tettek. Fe‘ gyelmezett, jól szabott mondatai, tömör, szaggatott sortn a balladák varázsát idézik. a tengerpart, a levegő, az emberek szava — tele van jele*”' pel, titokkal. A bogáncsvirágbo kqtött csokor, egy vércsepP- egy rák eltaposása, a tet°Jn, lesodort cserép, mind-min „jelent” valamit. „Megfordul a szél” — írja, s ez így nem mond semmit, de ott, azon o- emlékezetes hajnalon —■ Ű0U érezzük — nemcsak egy ier mészeti jelenség közlése. PaJ beszédei is önmagukban jelei1' féktelenek, de a szavak értelműsége”, szimbolikája gött a legtöbbször dráma. delem feszül, jelképek, sejtesek viliódznak. „Vinca fe^ .. egy kis kukacos szagú körte , mely idő előtt ért meg és halott le fájáról. Phil hallo1’ amint beleharapott és eldobta- Egy ilyen mondat kiszakít1' mit se mond, de ott, abban helyzetben és összefüggésbe szimbolikus értelmet nyer. Colette érett asszonyos e kölcsiségét és írásművésze'1 nek remekét csodálhatjuk mf a Zsendülő vetésben. Brodszk Erzsébet szép fordítása Colette-i hangulatot teremt- TÜSKÉS TIBOR Ídfíjárásjelentéí1 Várható időjárás csütörtök® estig: változó felhőzet, több - lyen. főként nyugaton ős #szai< záporeső, zivatar. Mérsékelt, ' lyenként élénkebb szál. A ho;r r_ séklet nyugaton kissé csökken. 14 létén alig változik. Várható legalaeaonyahü séklet fna éjjel: nyugaton l»'" . keleten 8—12, legmagasabb J pali hőmérséklet csütörtöki»' nyugaion 21^24. keleten 14—1 közön.
