Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-19 / 143. szám

1958. TŰ NI US 19. N A P I 0 3 A babarci törzstenyészetben \o4Aoyy. ayy. soxsiag-ytetyteteta iát ja... Magasan delel a nap, köze- íik a déli harangszó. A ha­rci termelőszövetkezet tehe- szetében fehér köpenyt ölt agára a fejő és sajtárával, jeskannával indul a karám- >z. Egész nap szabadban imák az állatok, még a déli lést is itt végzik a karám yik sarkában. Természete- n csak a jobban tejelő tehe­net fejik délben is. Távolabb, az új 100 férőhe- es istálló közelében villany­kor búg alig hallhatóan, yenletesen. Az mondják az ász istállóba ez nyomja a zet, de most a lajtkocsit töl- i meg, mert a karámhoz ég nem fektettek vezetéket, : az állatoknak egész nap kell a víz, különösen ilyen nagy melegben. Két vályút helyeztek el a sarokban és lajtkocsival hordják beléjük a vizet. Ne szomjazzanak a te­henek, mert ez a tejterme­lést is befolyásolja. Baranyában nem sok tsz ka- rámozza az állatokat és ha rögtönöznek is karámot, nem gondoskodnak vízről, árnyék­ról. Babarcon most úgy hatá­roztak: hamarosan építenek hulladék csővázakból egy fé­szert, s ez alatt nyugodtan, ár­nyékban pihenhetnek majd a tehenek, növendékék. A ka­rám körül sűrűn ültettek fá­kat, csak ezek még nagyon fiatalok, nem adhatnak ár­nyékot. Amíg az ügyeletes fejő dol­gozik, arról beszélnek a gon­dozók, hogy 56 októberben ösz- szesen húsz tehene maradt a szövetkezetnek. Ezek sem a legjobb tehenek voltak, mert azokat kiválogatták, elvitték a kilépő tagok. Most azonban újból 72 darabra szaporodott az állatálomány, ebből 34 a tehén. Hári'k József gondozó kive­zet egy tehenet, amely a na­pokban borjazik, de jó ha ki­csit mozog ellés előtt. Nagyon szép az állat, le is fényképe­zik, mert a törzslapjára is kell egy kép. Azt mondja: — Mikor hozzánk került, olyan volt ez a tehén, mint a deszka. Sovány, összeesett... ^^^yvw^'^l^fost már utolérte a többit, f amelyek már rég a szövetke­zetben vannak és olyan szé­pek, hogy a környékiben sem találni hozzájuk hasonlót. Milyen szakcsoportokat alakítsunk? f is azt mondták, hogy alig van ha a többi cukorborsó-termelői1 az országban termelőszövet­szakcsoport mintájára ők isf kezet, amelynek ilyen állomá- szövetkezmi akarnak? Magyar-f nya volna, mint a babarci bólyban a gazdák baromfite-' tsz-tagokmak. nyésztő szakcsoportban akar-'* — Hogyan talkarmányozzák nak tömörülni, a kémesd föld-'. őket? művesszövetkezet körzetéhez], _ Kapnak kevés rétifüvet, tartozó Nádiga-ipfusztán pedig], rendszeresen hozunk sör- meggyőződhefctek azon spekulálnak: hogyan tud- »gyári moslékot és bükkönyös- négy családból akarják kiala­akartak ho nem nák felhasználni a közelben , keveréket tömegtakarmány- kítanj saját törzsüket, s ez­lévő transzformátort öntözéses , ként. : után más tenmelőszövetkeze­kartészethez. Ezen a pusztáin ], — Abrakot? Mennyit kap- teknek is tenyésztenének ki jónéhány olyan gazda él, aki] | nak? minőségi tenyészállatokat, mi' Az egyik szükebbkörű meg­szülésen ezt hallottam: — A magyar paraszt ma ár túljutott azon, hogy a szö- tkezet felsőbrendűségében telkedjék. Sok igazság van ebben. A ^árutermelő parasztok két- gtelenül Tói, — ha akartak, ha nem nák felhasználni a közelben J keveréket tömegtakarmány- kítanj saját törzsüket, hogy évről-évre mindin' tab lemaradnak a verseny­en, így volt ez a múlt évben * így lesz az idén, hisz már üst is mintegy 15—20 száza­kkal magasabb termése mu- tkozik a tenmelőszövetkeze- knek, mint az egyénileg dol- 'zó parasztoknak. Hiú áb- ®d lenne, ha azt gondolnánk >gy e puszta tényék meggyő- k a parasztokat arról, hogy 'kik a szövetkezetben a he­tik. Hozzásegítenek a meg­yéshez — talán a legjob- öi — de önmagukban nem egendöek. És nagyobb ered­tei yre akkor sem számít­sunk, ha elmondjuk a fent- *1 kapott instrukciókat. Ezek- ‘ az elvi útmutatásokra szűk­ül van, de csak ezek elszaj- feása nem sok eredményre azét. A siklósi FJK az elmúlt na­pban közgyűlést tartott, Myen kiadták a jelszót: — &gy falu, egy szövetkezet!“ ,Jgyan akarják ezt elérni? ■öször is megnézik: hol, mi­„A televíziós erősítő állomás városunk kultúrigényét van hivatva kielégíteni a rádióközvetítés legmodernebb formája- vannak itt jóltejelő tehenek.]» ban. Ennek megvalósításához kérjük az Önök segítségét, anya- Meggyes 28,5, Rózsi 25,9, Na-} gi támogatását, amely az Önök részéről sorsjegyvásárlás for- rancs 25.7 liter. Áprilisban f májában történik” — fejezi be mondanivalóját a sorsjegyter- 980 liter tejet szállítottak a jesztő. Elmondja ugyanezt egy nap többször is, de az ered- csarnokba. De ebben nincs ben- meny... hát igen! Erről akar e cikk beszámolni úgy, ahogy ne, amit a borjúk elfogyasz-'1 e9V sorsjegyterjesztő látja. tottak és a tagok hazavittek.'1 Amikor a MTESZ az SZMP megyei bizottságának lcezde­Májusban már ennél keveseb-'[ ményezésére a televíziós állomás építését elkezdte megszer- bet fejtek valamivel, mert a \ vezni, el lehet mondani, hogy mindenkinek kivétel nélkül tet- nagy hőség miatt a tehenek' szett a gondolat és különösen azok, akik már láttak televíziós sem termeltek annyit. A 16,7 \ vételt, alig várják, hogy készülékük mellé üljenek és élvez- liter fejési átlagot azonban $ hessék a technika legmodernebb vívmányát otthonukban is. akor is elérték. Ezért jöttek le. Ehhez a teljesítményhez államunk költségvetése ez évben még a minisztériumból és közölték $ nem tudta a teljes összeget biztosítani és a dolgozókhoz fdY- azt is, hogy a 100 holdra eső { dúltunk, hogy ki-ki tehetsége szerint járuljon hozzá a költ- tejtermelési versenyben elsc\ ségekhez. Ennek az összegnek biztosítására a KITESZ sors— helyre került a babarci tér-! i jegyek kibocsátását tartotta a legalkalmasabb eszköznek. Má- melőszövetkezet. ], j«s 1-én meg is jelentek az első „zöld cédulák” 10 forintos Ennek a pestiek is örültek » áron. Üzemekben, gyárakban, iskolákban és hivatalokban meg a habarnak is, és meg.\ mindenütt megjelentek a plakátok a falngunfc és a sors- eeveztek abban hoev ezután » legyter^esztök is, hogy azokból a 10 forintokból osszegyujtsek SS-U szükséges összeget. Ez azonban most még csak részben nak a? j,ii™ná.nvna Van nél mondható sikernek. Bar a dolgozok zöme megértette ezen dául egy nagyon^óí tejelőbe- létesítmény magvalósításának jelentőségét, azonban még mim- . ... eJ' T8* J ..J . i dig vannak dolgozok, munkások és szellemiek, akik azt mond­„I™ I ják: „mikor léte nekem készülékem? — minek nekem sors- em olt meg j ja se . jggyet vennem, mikor úgy sincs szerencsém?” Es ez a cikk Egyszer elvetélt és azóta nem ] ^ ÖM s2,’óh Q^knek, akik úgy gondolkodnak még, hogy fog borjút. Ezt hamarosan ^ nc^.em nincs belőle közvetlen hasznom, ne legyen senkinek Pestre szállítják kórházba, s sem Nem a kihúzott, vagy ki nem húzott sorsjegyért kapott díjmentesen kezeink. , nyeremény a lényeg, hanem az, hogy minden egyes 10 forint — A jelenlegi állománnyal , egy.egy tégla, egy-egy alapköve városunk szempontjából is e ma a tsz célja? nagy kultúrlétesítménynek. Brachman elvtárs, a terme-,» Nem kell a konyhapénzhez nyúlni, nem kell a megtakari- lőszövetkezet elnöke mondja f tott pénzből elvenni, mert a zsebpénzből telik erre is. el, hogy először is fokozni a, Úgy van az ember, hogy ha 10 forintot kap, az nem sók tejtermelést, és emelni az ál-\ pénz, de ha 10 forintot kell adni, az már igen komoly aka• lomány minőségét. Három—J dályt jelent és ezeregy kifogást tudunk felhozni kibúvó címén. A televíziós erősítő állomás megépítésénél mi nem becsüljük le a kapott 10 forintot, de ne is húzza ki magát senki. Ne- csak a vasasok, necsak a műszakiak és általában gépekkel foglalkozó emberek vegyék ki részüket eme igen szép célkitű­zés megvalósítása érdekében hozott anyagi áldozathozatalból, elhatározta: szakcsoportba tö-i — Azt érdem szerint ada- vei a babarci tsz törzstenyész- hanem vegye Id részét mindenki. Mi sorsjegyterjesztők elme- mörülve öntözéses kertészeiéi(igóljuk. Van olyan, amelyik tő szövetkezet. Feltételeik éh-'] gyünk mindenkihez és keressenek fel bennünket akkor, ha létesít. Mattyom is öntözéses, l hét kilót, s van amely csak hez biztosították; Elhelyezés,' f ezt nem tennénk. kertészet megteremtéséről be- ,t hármat. Attól függ, milyen és takarmányozás szempontjá-1, Van 'még egy kis idő, hogy mulasztását mindenki helyre­szélnek. Van itt példa a sely- tejtermelésre képes. A Tulipán bői jól állnak, állományuk mi- ], hozza, hogy mindenki átgondolja ezt a problémát és odaadja lyei járásból is. i' például, látja az a barna, Zádorban mHködik egy zöld- f nyolc kilót kap, mert tegnap ségtermelő szakcsoport. Ennek' is 32,8 liter tejet adott::: egyik tagja, Ihász János kér- Megnézzük a tejkönyvet, tész az országiban, talán első- J, amely hűen mutatja, hogy nek vitt a piacra korai káposz­tát. Mindössze 1000 négyszög-* öl földje van: 600 négyszög- ölön korai káposztát és 400 (, négyszögölön paprikát termel. J 20 mázsa korai káposztát adott el egy tételben és nem kevesebb, mint 16 960 forintot vágott érte zsebre. A hfr futó­tűzként terjedt Zádorban és ennek hatására húsz új tag lépett be a zádori zöldség­termelő szakcsoportba. nőségileg is képes arra, hogy kiváló tenyészanyagot bizto­sítson. És utána még több versenyben érik el első helye­zésüket. (llpÓCSBki) Autébuf zkirándulás a Középhegységbe! Néhány példa ez arra: ha ala­posan megnézzük, hol, milyen lehetőségek vannak, hol, mi­A Tudományos Is­meretterjesztő Tár­sulat földrajzi szak tálya augusztus 15- 23 között autóbu­szos kirándulást 1 vezet az ország leg­__ szebb üdülőhelyei­«1 foglalkoznak a legszíve- ly«n szakcsoportot, szövetke-1 hez, a következő ebben hol milyen mezőgaz- érdemes létrehozni, ak-J helyek érintésével: kor elgondolásunk találkozik^ Gödöllő, Gyön- a parasztokéval. Ez pedig azt]|gyös, Eger, Sírok, jelenti: a parasztok megértik i Recsk, Parádfürdő, a szövetkezés előnyeit, mert(i Kékesteiő, Szarvas­meglátják abban a maguk (»kő, Bélapátfal, Szil­hasznát is. i vasvárad, Bálvá­SZ. J. é nyos, Nagymező, äsägi kultúra dívik a leg job *n. Tehát a tájjelegnek meg­élő szövetkezeteket akarnak •’kehoznió A Drávámon te ki- älöam alkalmas zöldség ter­elésre és méhészkedésre, 'Hány és Nagyharsány régi *ölőkültúrával rendelkezik. Jár ebből is kitűnik, hogy a Jráva mentén nem más, mint öldségtermelő és méhész szak Sportot akarnak elsősorban, övezni, Villányban, Nagy-' ^Tsányban pedig szőlész szak- .'. ^»portot, ahol pedig hagyo­mányai vannak az Tarkő, Garadna, Omassai Szentlé­lek, Rudabánya, Görömbölytapolca, Mezőkövesd (Ma­tyóház) és Horto­bágy. A részvevők naponta tesznek ki­rándulásokat a fen­ti helyekről egri és miskolci turista- szállásaikról. Rész­vételi díj 790 fo­rint. Az összegben Budapestig gyors­vonat! díj, utána autóbusz díja, reg­geli, ebéd, vacsora dija benn foglalta­tik, valamint a( i szállás költségei. —(» Jelentkezés szemé­lyesen, vagy levél­ben a TIT tMkársá-i a maga 10 • forintját. Éppen ennek érdekében jó lenne, ha az illetékes szervek vizsgálat tárgyává tennék azt a gondolatot, hogy a sorsolás határidejét célszerű lenne-e kibővíteni és az alatt az idő alatt, ami még rendelkezésre állana, összeszedni minden erőnket és felhasználni minden lehetőséget arra, hogy eljuthassunk azokhoz a dolgozókhoz, akik még nem értették meg vagy még nincsenek egész tisztában a televíziós sorsjegy gondolatával. DR. BISCHOF GTULAi - a Pécsi Bőrgyár terjesztője. Német anyanyelvű fiatalok! JeHeiittek a gémet gimnáziumba! megnyitja .táncokat, színdarabokat Is te- a német jmulnak majd a diákok, meg­Szeptemberben gan (Janus Panno-é kapuit Pécsén nius u. 11. szám)—('gimnázium. Az új középisko- ismerik őseik nyelvét, szoká- telefon: 14-44. Je-('iában a gimnázium ismeret- sait, 6 a német nép évszáza­lentkezési határidő:!'anyaga mellett elsajátíthatjá- június 26. Túrave-('tok a német nyelv minden zetők: dr. Gertigl'kincsét és a német irodaiam Béla főiskolai tanári' klasszikusaival: Goethével, és dr. Borai Ákos? Schillerrel, Heinével is megis­merkedtek, eredetiben olvas»- hattok minden német regényt, drámát és verset. A német tanár, a TIT föld-( rajzi szakosztály á-{ nak titkára. gimnáziumban népi dalokat, dós kultúrájának minden kin­csét. Német anyanyelvű fiatalok! Ezúton is felhívjuk figyelme­teket, jelentkezzetek az ősszel meginduló német gimnázium­ba; Pécs város Tanácsa Művelődésügyi Osztály *•9 Tanácsi kezelésbe kerülnek a megye területén lévő múzeumok A Baranya megyei Tanács osztály állandó kiállítása 1950- sa Szigetvár és környékének ÍÍToHo ^Végrehajtó Bizottsága foglal- ben nyílt meg. Egy évvel ké- népi kultúrájára; Ete János, kozott a megye területén lévő sőbb, a XI. századbeli Székes- Pécs, Nagybudmér, Töttös és il'attenyés&tő 1 JLkcsoportot {múzeumok helyzetével és prob egyház kőfaragványaiból meg- Borjád községek története lémáival. A végrehajtó «t . .... ... — . _ '.felszabadulás óta a «uucuiu •tekadottoágad és ennék meg- < íát tók száma megközelíti: «ielo szakcsoportot szervezni.,1..,^.^ c -n ez ^ á ; 5T,5 hogy . KGii KUTatni az egyes leru ^ Afo e, rnuzeurn­a ________ Csupán ez év ápri A lehetőségek fellkutatásA- ' ]iisáig a Janus Pannonius Mú- , n segítenek maguk a terme-' | zeum természetrajzi osztályát is. Drávapalkonyán pél-^664, a régészeti osztályt 2299, J*ul néhány gazda elhatároz-' (a kőtárat 444, a néprajzi osz- szakcsoportba tömörülnek ] (tályt 950, a Zsolnay kiállítást ^ fehér hússertéssel foglal-' 5863, összesen tehát 10 220 lá- ]°znak. Megpróbálkoznak ez-], toga tó kereste fel. Ugyanak- ^ a fajtával, amely számuk- , kor a mohácsi múzeumban majdnem ismeretlen, hisz ,1050, a szigetváriban pedig T'ávapalkanyán és környékén (, '000 látogató fordult meg. Je- mangalicát tenyésztenek.,ilentős sikereket értek el mú- \ próbálkozásban a járási, i zeumaink — elsősorban a Ja- ^íh'zottság, a járási tanács,mus Pannonius Múzeum régé- * segít. Vagy itt van a nagy- (I szeti osztálya — tudományos ««falus! eset. Nagytótfaluban kutatómunkájukkal, nemzet- í'éhány évvel ezelőtt még nemi »közi viszonylatban is len foglalkoztak cukorborsó-1» .J1' Néhány gazda megpró-i1 alta — és bevált. Csoda-e Felinek n mramnk A felszabadulás óta eltelt _ , .időszakban a múzeumok fej­X elniVfZS 1 1,'ődése általában kedvezően (,alakult. 1949-ben egyesítették A városi nőtanács felhívja' q megyei és a városi múzeu- ^kat, akiknél még kint van-{ not. 1950-ben az egyesített bi- rendezett románkori nyitotta meg kapuit. A múze­um birtokába jutott a Zsol­nay kerámiai gyűjtemény és az ebből rendezett kiállítást 1955-ben nyitották meg. A vi­déki múzeumok közül a mo­hácsi a felszabadulás előtt is megvolt, a szigetvári 1954-től, a komlói pedig 1955-től műkö­dik. Szükség lenne arra, hogy a megye területén a múzeu­mok anyagából kisebb vándor­kiállításokat rendezzenek, ál­landó jellegű munkásmozgal­mi kiállítást szervezzenek, a felszabadulás óta eltelt kor­szak fejlődését dokumentálják. A múzeumokkal kapcsolat­ban probléma az, hogy kiállí­tási évek hosszú sora óta nem változtak és így az érdeklődés a kiállítási anyagok iránt csökkent. Megoldatlan kérdés még ma is a múzeumok anya­kőtár címmel vállalt előadási. II sorrni Éő feloW Múzeológusaimk előtt jelen­leg a következő feladatok áll­nak: Baranya és Pécs római emlékeinek további feltárása és tudományos feldolgozása; a lengyeli kultúra emlékeinek feltárása és feldolgozása; az emberi élet folyamatossága gazdag lelőhelyeinek ásatása a Mecsek környékén. Megyénk tárgyi és szellemi néprajzi anyagának rövid idő alatt tör­ténő begyűjtése, mert ezek az értékek hamarosan végérvé­nyesen eltűnnek. Műemléki váraink helytörténeti, népraj­zi, természetrajzi, művészet- történeti kiállításokkal törté­nő berendezése, más, vidéki kiállítások rendezése, továbbá főleg a néprajz területén. Vé- költözne a jelenlegi mnvészét- güi pedig a múzeumok foko- történeti osztályra és felsza- zott bekapcsolása a népműve- baduina a Rákóczi út 15. sz. lés: munkáiba. A Madatok alatti épület, amelyet más cél­megoldásához szükség lenne a ra lehetne felhasználni, eset­megyei tanács messzemenő leg az újkori helytörténeti ku­anyagi támogatására. Helyes lenne, ha a Művelő­désügyi Minisztérium arra az elvi álláspontra helyezkedne, hogy azokban a megyékben, ahol a múzeum-üggyel való lelkiismeretes törődés biztosí­tottnak látszik, a múzeumo­kat a megyei és vártéi tanács kezelésébe adná. A ré­gészeti, néprajzi és vidéki mú­zeumokat a megyei, a többit pedig a városi tanács vehetné át. tatómunka megindítására. iviségekel! A megyének és a városnak közös megbeszélésen kellene tisztáznia a múzeumok meg­felelő elhelyezésének biztosí­tását. A természettudományi a jelenkori múzeumi gyűjtő- osztály jelenlegi épülete ugya- gának szélesebb körű írásos munka megszervezése (mun- nis nem alkalmas múzeumi Gyermekváros tég!a- . *yei, hogy a legrövidebb' «ón V»<űiil számoljanak el «rosi nőtanácsnál. ^áeaháx, 111, era.) (városi •"úzeumok anyagából a volt városi múzeumban néprajzi, a volt megyei múzeumban pe­dig régészeti kiállítást ren­deztek; A termtoettudománjri propagandája is. Törekvés van arra, hogy múzeológusaink a kiállítások megszervezése mel­lett, bekapcsolódjanak a nép­művelési munkába is, előadá­sokat tartsanak. A baranyai ünnepi hetek során például: Dombay János, A pécsváradi járás régmúltja; Kovács Valé­ria A szomszédos népek hatá­kásmozgaüom, mezőgazdaság, ipar, stb.). A tudományos fel­dolgozást közlő Múzeumi Év­könyv rendszeres megjelente­tése és ismertető prospektu­sok készítése. A vidéki mú­zeumok (Szigetvár, Mohács, Komló) munkájának megjaví­célra. A művészettörténeti osztály ugyancsak nehézsé­gekkel küzd, állandó képzőmű­vészeti kiállítását csak úgy tudta megnyitni, hogy lebon­tották a néprajzi kiállítást. Az elhelyezés úgy lenne jó, ha a művészettörténeti osztály a tása. A gyűjtőmunka társadal- mainál nagyobb épületet kap­usi aegllésének biztosítása *•* na, a természettudományi ót­A múzeumokkal kapcsolat­ban a megyei tanács végre­hajtó bizottsága határozatokat hozott. Eszerint a végrehajtó bizottság egyetért azzal a ja­vaslattal, hogy a megye terü­letén lévő múzeumok július elsejétől kezdve tanácsi keze­lésbe kerüljenek; A múzeu­mok átvétele után, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a pártbizottság, a múzeumi szak­emberek, valamint a megyei és városi tanács bevonásán a! értekezletet hív össze, ahol ki­dolgozzák majd a múzeumok fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága végül utasítja a Mohács és Komló városi, valamint a szigetvári községi tanács végrehajtó bi­zottságait, hogy a területükön működő múzeum munkáját tárgyalják meg. A tárgyalás után pedig nyújtsanak segítsé­get a múzeumok legégetőbb kérdéseinek megoldásához. Pusztai József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom