Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-18 / 142. szám

r, NAPI.Ö ÍTÉLET Nagy Imre és bűntársai ügyében A Magyar Távirati Iroda je­lenti: Az Igazságügyminisztérium közleménye a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott bün­tető eljárásról: Az igazságügyi hatóságok befejezték az eljárást ama vezető személyek csoportja ügyében, akik 1956. október 23-án az imperialisták aktív közreműködésével ellenforra­dalmi fegyveres lázadást rob­bantottak ka a Magyar Nép- köztársaság törvényes rendje Megdöntésére. A Magyar Népköztársaság tegföbb ügyésze vádiratában Nagy Imrét és bűntársait: bpnáth Ferencet, Gimes Mik­lóst, Tildy Zoltánt, Maiéter Pált, Kopácsi Sándort, Szilá­gyi Józsefet, Jánosi Ferencet, Vásárhelyi Miklóst a magyar ftépi demokratikus államrend Megdöntésére irányuló szer­vezkedés bűntettével, ezen­kívül Nagy Imrét hazaárulás, kopácsi Sándort és Maiéter Pált katonai zendülés bűntet­tével vádolta meg. Losonczy Géza terhelt ellen az ügyész­ség a büntető eljárást meg­büntette, mert nevezett idő­közben betegség következté­ben meghalt. A Legfelsőbb Bíróság Nép- bírósági Tanácsa Nagy Imre ^ társai bűnügyében a vád­lottak vallomása, 29 tanú ki­hallgatása, a vád és védelem Meghallgatása s a széles bizo- byitási anyag megvizsgálása lapján megállapította: Nagy Imre és legközvetle- *tebb bűntársad, Losonczy Gé- J®, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Szilágyi József 1955 ’terem bérében titkos, állam- f-jtenes szervezkedést hoztak ‘étre abból a célból, hogy erő- bakos úton megragadják a "Maimat és megdöntsék a Magyar Népköztársaságot. A bűnügy tárgyalása során meg- btlapítást nyert, hogy Nagy jMrének és bűntársainak veze- jö szerepük volt az 1956 októ­beri ellenforradalmi felkelés bekészítésében és kirobban- •fsában. Tildy Zoltán és Ma­lter Pál 1956 októberében Megismerték Nagy Imre és termái ellenséges célkitűzéseit, fokkal egyetértettek, és cse- ®kvően bekapcsolódtak az el- tenforradalmi felkelésbe. Az ?*6zeesküvő csoport tagjai a hazai reakciós erők élén és a külföldi imperialistákkal szö- tetségben a Magyar Népköz- Mrsaság megdöntésére irá- bVuló puccskísérletet hajtottak Végrc. A bíróság megállapította, hogy Nagy Imre a hatalom teÖ6zakos megszerzése érdeké­in legbensőbb híveiből már ®55 végén szűk illegális cso- bontot hozott létre. Az illegá- i csoport törvénytelen esz­etekkel és a törvényes tehe­tségek kihasználásával ve­szte ellenséges tevékemysé- A népi hatalom megdön­tőére irányuló célkitűzések jgrehajtása érdekében moz­dították és tevékenységükbe Ívonták a népi demakrati- .üs álamrend minden rendű Í rangú ellenségét. Ugyan­kor valódi céljaikat ellep­»bftve, demagóg és hazúg mó- jjMi, ,szocialista“ jelszavakat 1. kgoztatva, átmenetileg meg­vesztettek és állameltenes fiaikra felhasználtak jóhi- temű embereket is. Az összeesküvő csoport, el- Verbam a csoport vezetője, Vga Nagy Imre, részletesen ‘dolgozta a népi demokrácia üftnes mozgalom politikai .tetformját, közvetlen fel ad a- M‘t, módszereit és távolabbi i kitűzéseit. A vád képviselő­ig a bíróság elé tárta ezeket a t n agy részt a Nagy Imre ál- 3* sajátkezűleg irt — titkos ^Mányokat. i hJagy Imre az 1955 decem- ^rében kidolgozott („Erkölcs ? Etika“ című) dokumentum- k a népi demokratikus ál- jjftrendet „elfajult bonapar- hatalom’‘-na)k nevezte és fbftak erőszakos megdöntésé- hívott fel. Egy másik, 1956 párjában írt („Néhány idő­zte kérdés“ című dokumen­tumban a népi demokráciával szembenálló erőkkel való szö­vetséget tűzte ki feladatul; a munkásosztály hataknát fel­adva a többpártrendszer vissza állítását tűzte ki célul. Az ugyancsak 1956 januárjában kelt („A nemzetközi kapcso­latok öt alapelve“ című) írá­sában a kalandor csoport egyik céljaként a „tömbpolitika fel­számolása" ürügyén az ország védelmi szövetségének, a var­sói szerződésnek megsemmisí­tését, az országnak az impe­rialisták kezére játszását je­lölte meg. A bíróság a bizonyí­tékok és vallomások alapján megállapította, hogy Nagy Im­re ezeket az írásokat sokszo­rosította és közvetlen bűntár­sai, valamint a számukra meg bízható elemek körében titko­san terjesztette. A tárgyalás folyamán bizo­nyítást nyert, hogy Nagy Im­re és társai által létrehozott illegális szervezet tervszerű aknamunkát fejtett ki a mun­kás-paraszt hatalom aláásása. a népi demokrácia törvényes rendjének felbomlasztása, majd pedig a hatalom erősza­kos megragadása érdekében. Illegális tevékenységükbe be­vonták Tánczos Gábort és a később Nyugatra szökött Nagy Balázst, s rajtuk keresztül a Petőfi-kört az ellenséges ele­mek gyülekező helyévé, a párt és állam elleni támadások fó­rumává tették. Viták rendezé­se ürügyén ők maguk szervez­ték a Petőfi-kör népi demo­krácia ellenes megmozdulásait. Számos ellenséges felszólalást előre elkészítettek. Többek kö­zött Déry Tibornak az úgyne­vezett sajtóvitában elhangzott felszólalását, amely az ifjúsá­got ellenforradalmi fellépések­re buzdította, Losonczy Géza, Haraszti Sándor és Déry együtt készítették elő. Módsze­reikhez tartott az is, hogy a népköztársasággal szembenál­ló Déry Tiboron, Háy Gyulán, Aczél Tamáson és hozzájuk hasonló elemeken keresztül uszító írásokat jelentettek meg a sajtóban. Ezekben a cikkek­ben a szocializmus építése so­rán előfordult egyes hibákat mértéktelenül felnagyították, és a rendszert gátlás nélkül rágalmazták. Mindezzel az volt a céljuk, hogy aláássák a hatalmat, lejárassák az ál­lam tekintélyét, mozgásba hoz­zák a népi demokráciával szembenálló ellenséges eleme­ket és ennek talaján erőszakos úton megszerezzék a hatalmat. Losonczy Géza 1956 szeptem­berében nyilvánosan is kije­lentette Amos Elon Budapes­ten tartózkodó izraeli újság­írónak: „Ha rákerül a sor, mi erőszakkal szembeszállunk a kormánnyal.“ 1956 október 20- án Szilágyi József egy általa szervezett illegális összejövete­len bejelentette: „Nagy Imre és társai felkészültek a hata­lom megragadására“. Az ismert október 23-i tün­tetést Nagy Imre és csoportja kezdeményezte, felhasználva a Petőfi-körben és az egyeteme­ken kiépített kapcsolatait. Szi­lágyi József például október 22-én éjszaka a Műegyetemen tartott gyűlésén Nagy Imre megbízásából személyesein hí­vott fel a tüntetésre. Az októ­ber 23-i tüntetést Tánczos Gá­boron és társain keresztül a Nagy Imre-csoport irányítot­ta. Ebben az időszakiban az ösz- szeesküvő csoport csaknem na­ponta, némelyik napon pedig többször is titkos megbeszélést tartott. 1956. október 19-én, 20- án, 22-én Nagy Imre kezde­ményezésére Losonczy Géza, Donáth Ferenc, Gimes Miklós a szervezkedés más tagjainak bevonásával megkezdte létesí­tendő kormányuk programjá­nak kidolgozását. Az 1956. ok­tóber 23-án délelőtt, Loeonczy Géza lakásán tartott titkos megbeszélésen, amelyen Nagy Imre vezetésével részt vett Gi­mes Miklós, Vásárhelyi Mik­lós, Jánosi Ferenc és Haraszti Sándor, kormánylistát állítot­tak össze, amelyet a törvényes magyar kormánv erfczakor megdöntésével akartak ura­lomra juttatni. A titkos kor­mánylistán Nagy Imre saját magát jelölte miniszterelnök­nek, a miniszteri posztokat pe­dig az összeesküvő csoport tag­jai egymás között osztották el. A tüntetéssel egyidőben, an­nak legális fedezéke mögül ki­robbantott fegyveres felkelés közvetlen irányítására a szer­vezkedés tagjai több külön il­legális központot hoztak lét­re. Az egyik központjukat, melynek tagjai voltak Kopá­csi Sándor, Szilágyi József, Gimes Miklós, Fazekas György és Aczél Tamás, a Budapesti Főkapitányságon szervezték. Kopácsi Sándor esküjét meg­szegve, főkapitányi beosztásá­val visszaélve s alárendeltjeit megtévesztve, az illegális köz­pont által kidolgozott felada­tokat hajtotta végre. A felke­lő népi demokrácia ellenes érék felfegyverzése, s ugyan­akkor a szocializmushoz hű fegyveres erőik felbomlasztása érdekében a kerületi kapitány­ságoknak parancsot adott arra hogy a lázadókkal szemben ne fejtsenek ki ellenálást, ellen­kezően: adják át nekik fegy­vereiket s a rendőrségi épü­leteket. Ily módon Kopácsi a rendőrség készleteiből a zen- dülők részére több mint 20 000 darab lőfegyvert osztatott ki. Ezzel a csoporttal szorosam együttműködött az a másik, 1956. október 24-én létrejött alközpont, amelynek Losonczy Géza, Donátih Ferenc és Já­nosi Ferenc voltak a tagjai. Ez a csoport többek között a had­sereg soraiban folytatott bom­lasztó tevékenységet irányítot­megegyez r az ellenforrada- budapesti angol követség volt lom támogatására Bécsbe érke- beosztottjával, akinek közvetí­zett Nagy Ferenccel abban, hogy az emigráció Nagy Imre kormányát támogatja. Nagy Imre miniszterelnöki tésével csempészték Nyugat­gen rejtőzködött el. B. Szabó István, a budapesti angol kö­vetségre próbált menekülni. A ra Nagy Imre áliamellenes po- Nagy Imre-csoport, amely ko­litikai írásait. Maiéter Pál út­ján kapcsolatban állottak Cowley angol katonai atta*sé­^e^azÄikotlÄ val, aki kötetlenül is részt 3 az ország- vett a föLkelés katonai irányí' íranyito szerven, az ország táKában Losonczy Géza útján gyűlést, az Elnöki Tanácsot es fftlTOftÄk „ a kormányt, mint testületet a vezetésből kikapcsolta s tör­vénytelen úton, saját kormány­rábban a „nemzeti kommuniz­mus" kalózlobogójával lépett fel, a felelősségrevonás elől a budapesti jugoszláv követség­re szökött. Az összeesküvők elvetemütt- felvették a kapcsolatot és ségére jellemző, hogy ellemfor­együtfcmüködést létesítettek radalmi tevékenységüket még Löwenstein herceggel, a nyu- akkor is változatlanul tovább- gatnémet imperialisták ha- folytatták, amikor a magyar A megbeszélések alapján Lö­nép a forradalmi munkás-pa­raszt kormány irányításával „kabinet”-et hozott létre. Ezt a kabinetet már ekkor úgy állí­totta össze, hogy — bár meg­adrt t^benne^^^zorialfzmu&hoz 1x91 biztositotta 32 ellenforra- kés életének biztosítását, s az aaoTt Denne a szocianzmusnoz _»__________... ;SJ., we nstein. herceg a Kossuth- már megkezdte a törvényes rádióban elmondott beszédé- rend helyreállítását, a nép bé­hű személyeknek is — abban a reakciónak többsége legyen. November 2-án azonban még dalmi felkelőket a nyugatné- ellenforradalmárok által oko­mét nagytőke támogatásáról. Ugyanakkor bizonyos impe­ezt a kabinetet is átszervezte, rialista körök, élükön az ame­zott súlyos károk helyrehoza­talát. Kéthly Anna, Király Béla, Kővágó József és társa- cgész ik Nyugatról, Nagy Imre, Lo­sonczy Géza és mások pedig a budapesti jugoszláv nagykö­lás további folytatására, az életet bénító sztrájkok szerve­zésére, a földalatti aknamun­ka újjászervezésére. Nagy és bevonva abba a burzsoá rés- rikai imperialistákkal, tauráció további elszánt, szél- propaganda-aipparátusukat és sőséges képviselőit, s az ellen- hírszerző szolgálatukat már . forradalmi felkelés vezetőit. A évele óta az általuk .nemzeti veteeg épületéből küldtek uta- kabinetnek ekkor már Nagy kammunizmus”-nak nevezett sitásaikat a fegyveres ellenal- lmrén, Losonczy Gézán, Tildy ellenforradalmi irányzat ma- Zoltánon kívül tagja lett töb- gyarországi képviselőinek, a bek között Kéthly Anna, B. Nagy Imre-csoport támogatá­Szabó István, Bibó István, va- sára állították be. A „Strass- ,, . ,, lamint honvédelmi miniszteri burgi Egyetem" elnevezésű L°®onczy például a jr^oszlav minőségben Maiéter Pál, a fegy amerikai hírszerző szerv mér n®íykoyetseg epuletetooi Gr- veres ellenforradalmi felkelők 1956. szeptemberében kidől- ^es,68 í0®8 VVkV parancsnoka is. gozta az ellenforradalmi felke- ** utján kapcsolatot letesiw­Nagv Imre és összeesküvő tés programját, amelyet az or- *®k a. »Központi Budapesti nagy rmre es osszeesauvo ilWálisan ter- Munkastanacs”-csai, a „Sza­SELtS“Ideié»t «W-ten»!» adom». & állítása után .»kilátott a helyi hatalmi szervek megsemmisité- mennyiségű keznegyvert Kuia ^ séhez. Felszámolták a törvé- tek ®z onszágiba. Ezzel párhu- sot>^ e^. -a nyes közigazgatási szerveket, a zamosan az imperialista sajtó most lefolytatott bírósági elga- - - • - “ rádió > népszerűsítő kam­tanácsokat, a gazdasági igaz­gatási szerveket és helyükbe a többségükben burzsoá, fasiszta elemekből szervezett, úgyneve­zett „forradalmi bizottság”- okat és a munkásság megté­rés kétségbevonhatatlan té­pányba kezdett Nagy Imre bizonyította be» személye mellett. Hangoztat­ták, hogy a nyugati hatalmak számára kedvezőbb, ha Ma­A bírósági eljárás poranya­ga is megmutatta és bebizonyí tóttá, hogy Nagy Imre és tár­gyarországnak a szocialista saí korábbi revizionista, bur­ta, s ugyanakkor folyamatosan vesztésére szánt úgynevezett táborból való kiszafcitásót egy zsoá nacionalista politikai be­kiszolgáltatta a népköztársa­ságot védő fegyveres erők ka­tonai terveit a lázadóknak. „munkás tanács”-okat táik. állítat- „kommunista névvel ellátott csoport” hajtja végre. A hír­hedt „Szabad Európa” rádió állomás magyar nyelvű adá­Nagy Imre és bűntársai áru- Nagy Imre és bűntársai már ló és bomlasztó tevékenységük­.ióval az októberi felkelés előtt kel, végül az általuk kikény- „ .. ..___ .... ti tkos kapcsolatokat építettek szerített tűzszüneti paranccsal ki és tárgyalásodrat folytattak megbénították a népköztársa' ságot védelmező fegyveres erő . ., , . . . ... két. Ugvanaikkor szervezték, u^. kafanai utasitá­fegyverrel ellátták, végül tör- sokkal “»tette es irányítottá áltítottságufcnak megfelelően törvényszerűen jutottak él a burzsoázia legreakciósabb, im­perialista erőivel való szövet­a burzsoá restauráció képvise­lőivel, akikkel a hatalom erő­szakos megragadása érdekében saiban, az ismert, általa szer- séghez, a munkásfiatalom, a útján népi demokratikus rendszer, a propagálta az ellenforradalmi dolgozó magyar nép és a szo- felkelést, majd annak kirob- cialista haza elárulásához. A bírósági tárgyaláson a vádlottak közül Donáth Fe­szövetséget kötöttek. E tárgya- vényesítették a lázadó ellen- Az összeesküvő-csoport ezeket renc, Gimes Miklós, Tildy Zol­űT e « i . .. «fi .. a ' ______ or. iiiniei'MinA.'lmi. fám .Tán/vci lá sok során például Losonczy Géza és Haraszti Sándor már 1956 júliusában személyesen, később Erdei István közvetítő' tán, Kopácsi Sándor, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós forradalmi erőket. Az úgyneve- az utasításokat végre is haj- zett „nemzetőrség”-be tömöri- tóttá. . tették a háborús és népellenes Nagy Imre és áruló csoport- megbánást mutatva, teljes egé- bűnösöket, a börtönökből ki- ja céljainak fnegvalósítása ér- sz-ében elismerték bűnösségü- sével megállapodtak Kéthly szabadult fegyencéket és a né- dekében, továbbá azért, hogy ket- Nagy Imre, Szilágyi Jó- Annával is a létesítendő Nagy pj demokrácia minden rendű teljesen szabaddá tegye az 7sei és Maiéter Pál bűnösségü- Imre-kormányhan való részvé- és rangú ellenségeit. Ezek utón utat az imperialista beavatko­ket tagadták, azonban a le­idben. Nagy Imre 1955 decem- Budapesten és szerte az ország- zás számára, megkísérelte az folytatott eljárás során bűn- berében elhatározta, hogy visz- ban megindult a fehérterror. ország védelmi szövetségét, a társaik és a tanúk terhelő val- szaállítja a régi, úgynevezett a terrorista különítmények az varsói szerződést törvénytelen lomásai, valamint a tárgyi hi- „koalíciós” pártokat s ezekkel eddig felderített adatok szerint módon és egyoldalúan felben- zonyítékok nyomán leleplezód- együtt alakít kormányt. Ami- Nagy Imre és társai rövid né- tani. E kísérlet betetőzését je- tek és. bűncseleikményeik tó­kor azonban az ellenforradalmi hánynapos uralma alatt 234 lentette Nagy Imre 1956. no- nyeire vonatkozóan részleges erőkre támaszkodva, erőszak- védtelen állampolgárt gyilkol- vember 4-i rádiófelhívása, beismerő vallomást tettek. kai és csalással megszerezte a miniszterelnöki posztot, ennél tak meg. Ugyanezekben a na­pokban 3000 haladó, a népi de­amelyben a forradalmai műn- A Legfelsőbb Bíróság nép- kás-paraszt kormánnyal s az bírósági tanácsa mérlegelve a sokkal messzebbre ment. Gát- rnokratikus rendszerhez hű em- általa segítségül hívott szovjet bűncselekmények súlyát, a sú­lástalanul engedélyezte és le­hetővé tette, hogy az ellenfor­radalom rövid néhány napja bért börtönöztek be, akiknek csapatokkal szemben a nyu- lyosbitó és enyhítő körülmé- kivégzését a közeli napokra gáti imperialistákat nyílt, nyékét, a lefolytatott tárgya- tervezték. Ezenkívül november fegyveres beavatkozásra hívta lás alapján a vád tárgyává tett alatt alkotmányellenesen 70 4-ig több mint 10 000 személy- feli különböző párt és szervezet rői állítottak össze halállistát, alakuljon, köztük olyan hir- előkészítve lemészárlásukat. cselekményekben a vádlotta­hedt — a békeszerződésben is Nagy Imre és bűntársai az­Az ellenforradalmi fegyve- bűnösnek mondta ki és rés felkelés bukása után a e2®rt Nagy Imrét halálra, Do- Nagy Imre-féle összeesküvők tiáth Ferencet 12 évi börtön­tiltott — burzsoa-fasiszta par- zal párhuzamosan, hogy ma- egyes csoportjai ott kerestek re> Gimes Miklóst halálra, Til- tok^ rmnt például Magyar Elet jjöré tömöritették az or- menedéket, ahonnan koráb- Zoltánt 6 évi börtönre, Ma- artja. Keresztény Demokrata sz^„ reaLciós, ellenforradalmi ban is a támogatást élvezték. Iá bér Pált halálra, Kopácsi Part, Keresztény Magyar Part, ergiti széleskörű kapcsolatot Az államcsíny részvevői közül Sándort életfogytiglani bör- Magyar Néppart Nemzeti Ta- és együttműködést létesítettek Király Béla, Kéthly Anna, Kő- törne, dr. Szilágyi Józsefet ha- bor, Keresztény Front, Katolí- gz im.neriailisták különböző kö- vágó József és mások a fele- fáira, Jánosi Ferencet 8 évi ^epí^rt„' Keresztér». Nép- rejvei szerveivel és képviselői- lősségrevonás elől Nyugatra börtönre, Vásárhellyi Miklóst párt és Győrben a Nyilaske- j összeesküvő csoport szöktek. Mindszenty József a r resztes Párt. A Nagy Imre-féle összeeskü­vő csoport hatalmának biztosí­tására szövetségei kötött a leg-« szélsőségesebb reakció más J csoportjaival is. Ez a csoport a(i törvényesen és jogosan elítélt* Mindszenty József volt herceg- prímást is „rehabilitálta”, s fel­léptette a népköztársaság ellen. Miután Tildy Zoltán útján egyetértésre jutottak vele, no­vember 3-án Mindszenty a rá­dióban meghirdette a kapita­lista restauráció programját. egyik tagja, Kardos László, magyar hatóságok tudomása 5 évi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. A hálák» kapcsolatban állott Capeval, a szerint az amerikai követsé- Ítéleteket végrehajtották. Fejlődik Peterd Alig ezer főt számlál az én vezetésével több mint másfél fizet eiö. kis községem Peterd, határa kilométer cementlapjárdát ké­pedig mindössze 800 hold. Mégis érdemes szólni erről a kis községről. Ez a kis község szítettünk, befásítottuk az ősz- szes üres belterületeket, új fa- elhatározta: sorok szegélyezik az utcákat, A községi tanács a Haza­fias Népfronttal egyetértésben beállítanak egy évente több mint száz tenyész- a mezei dűlőutakat. Megváltó- bikát, ugyanennyi hízóbikát, zott a tanácsháza is. Takaros rT „ í... . . . ölven-hatnan tenyészüszőt és Ugyancsak egyetértésre jutót-1| tenyészsüldöt ad az államnak. tak Nagy Imréék az imperia-< Már e{,bőt is látszik, hogy fej- lista zsoldban álló burzsoá-i Ictt állattenyésztéssel rendel- fasiszta magyar emigrációval l fcezifc Határa példaszerűen is Ezt b‘?onyj£a Varga Belá- i)lnegműveltí terméseredményei nak, az _ u^nevezett „Nemzetid a gazdák mindenkor októLTn>28-i L nyilatkozata,!1 Csőként teszek eleget állam- sait. Könyvtárunk több száz amelyben kijelentette: „A bi-1* kötelezettségüknek. kötetre mg — ez bizony ki zottmány tagjai állandó érint-1» ,E kis kozse<> ^ zát“ **—— ‘4‘! kezésben vannak a magyar lá-<( kóznak el semmi új elől. Ba­'Pdás vezetőivel”. Ezt köve-f karicz József tanácselnök es íűen Tildy Zoltán telefonon' Várallyaí Imre tanácstitkár hídmérleget, hogy az állato­kat ne másutt, hanem itt a községben vegyék át. A Haza- ház lett belőle. Udvarán kert- fias Népfront, egyetértésben a mozi, betonalapú nézőtérrel helyi pártszervezettel, ugyan­itt van a gazdakör is. A gaz- csak elhatározta: a gazda-liö- dák hetente egyszer összejön- rön belül törzstenyésztő szab­nék megbeszélni ügyes-bajos csoportot alakítanak a legjobb dolgaikat, vagy meghallgatni a állattenyésztő és növényter- gazdasági szakemberek előadd- meló gazdák bevonásával. Mindkét szakcsoport iránt egészítésre szomlna — és a gazdakör nem kevesebb, mint 18 napilapot, nyolc szaklapot és három potitih-.i folyóiratot nagy az érdeklődés. Reméhm legközelebb már e szakcsopor­tok munkájáról számolhatok be. BOTOTtOMT SÁVOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom