Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-05 / 131. szám
»58. JÜNIUS 5. NAPLÓ 3 Hogyan gazdálkodnak Üzemeink? Kapcsolatban a nagyvilággal Takarékoskodnak a bányafával, gondozzák A Sopiana Gépgyár Ä _ i n» irodaházának egyik ® gepeket Istf íin*alinun I * emeleti szobájában 11 székel a rádiósklub Kormányunk, takarékos- tői éppen ezért jól tudják, hogy ségre kell elkészíteni, melyeket <> Egyelőre még csak a égj felhívása után a többi ha az elmúlt hónapokban több- korábban beruházásként való-(»műhelyben folyik esszőr össze is gyűjttették a vá- sítottak meg. téröl estére lelkes, füzemhez hasonlóan Ist- gatokon elszórt Mnyaf0kat) ( szorgalmas munka, «-aknán is megszerveztek gyökeres változást csak akkor Az elmúlt honapohtde nemsokára majd a anygrnentő brigádokat, hoz- tudnak elérni, ha minden tapasztalatai alapján minden-»! rádiószobában is kezdtek a rendteremtéshez Munkahelyre a kívánt méretű, esetre megállapíthatjuk: Ist-* nagy lesz a forgalom. fc anvaaeazdálkodás terén -faf?yaí0t ván-aknán egyre nagyobb gon- Málnai László elvanyaggazaaiKoaas térén, szállítják. A távoleso elő vajast dot fordítanak a termelés gaz-» társ, a rádiósklub J anyagmentő brigádok fel- munkahelyek kivételével ezt a daságosságának a biztosításé- egyik fiatal alapító ™ata az volt, hogy felderítsék problémát már megoldották s ra. Elismerik, hogy lehetne \ tagja mutatja a jogágatokon fejtésekben el- rés?ben ermek> részben a bá- olcsóbban is termelni, mint a:, vendő rádiószobát, íórt anyagokat géneket szál- £yász?k főzött is egyre job- jelenleg- előírt 264,34 forintos} Ide kerül majd az anyagokat, gepeset, szai ^ ervenyesulő takarékossá- tonnánkénti önköltségük, ha adónk, ide a vevőink, »eszközöket. A tapasztal- gi törekvéseknek az eredmé- maradéktalanul kihasználnák itt ez ' at a brigádok tagjai jegy- nye, hogy az elmúlt hónapban a rendelkezésükre álló lehető-i az..; •• . Q ■foíla.öVvG L\átvxra'fa’fíi.lTnQC7tiólá« _i « j ír.,..-,, » . , nír kön yvben rögzítették s en- a faÍEgos bányafafelhasználás gégékét. A termelési költségek,! Most már nem sokk alapján a bányaüzem ve- 3Z- - kk°^mfter/to11' csökkenését segítené elő, ha \ káig kell várni sóváaapjan a Bányaüzem ve narol 0,564 kobméter/tonnara nem lépnék túl, vagv csikorogva azt a pillama101 köteleztek a felelősöket, csökkent. Az összes bányafa- részben használnák fel az en-J tot, hogy bekapcso- '°5y a felderített anyagokat felhasználás ilyen mérvű csők- gedélyezett vasárnapi túlórá-1» lódhassanak a hazai Ejtsék össze. Ez meg ig tör- kenése kereken 240 köbméter kát, ha csökkentenék a sűrí-,» és nemzetközi forgást Kok RÍT! Körített- bányaiamegtakarítást ered- tettlevegő felhasználását — (» lomba és kapcsolatot ív»»- ? menyezett, amelynek érteke mert sokhelyütt rosséak a ve-# teremthessenek távoli go-vezeték, preslegtomlo, 53 000 forint; zeték tömítései, kárbavész a(' földrészekkel. Az adó elepek, fúrógépek találtak A faanyaggazdálkodás és ál- drága energia — ha tovább ja-# már egyben van, az “Mt gazdára, nem kellett he- tálában a takarékos gazdálko- vítanák a termelő és a néni £ összes szükséges al- íehük a raktárból újat vé- dás kiterjesztése terén elért termelő munkások közötti # lesz, amott eredmények ellenére van még arányt stb. Utolsónak említjük,' tennivaló is István-aknán. noha István-aknán is a terme-1 _ Pacsokat nem tudták fel- másrészt pedig a korszerű TH nyékét is növelnünk kell, mer: utatnj vagy csak hosszas biztosítás fokozódása, de terv- minél magasabb az egy fóré ^gélés, a kártérítés kisza- szerűbb gazdálkodással el le- eső átlagunk, annál kevesebb ^ után találták- a?t me<r hetett volna kerülni mindezt; költség jut egy-egy tonna szén: bJ „ taUUtóK 3Zt ,me°- Gondot okoz ezen kívül s né- re.“ S ez így is van, Így henyauzem vezetoj eppen ha_néha még az önköltség be- lyes, azt mutat ja, hogy Istvánét elhatározták, hogy a tartását is veszélyezteti, hogy akna vezetői, bányászai jól étén havonta tartanak több olyan munkát üzemkölt- akarnak gazdálkodni; ''n ellenőrzéseket, hogy ily H katrésze megvan már, csak huzalozni kell. aztán jöhet az ünnepélyes üzembehelyezés . . ; Bizony hosszú utat tettek meg idáig a rádiósklub alapító tagjai. Az első rádióskört 1955-ben alakította meg Málnai elvtárs és Dani Kálmán — aki egyébként a rádiósklub legidősebb tagja, mát hatvan éves, de lelkesedésben a fiatalok sem érik utói. Málnai elv- társ a hadseregből hozta magával a rádiózás szeretetét. — Két évig voltam rádiósikatona — mondja és soha többé nem tudok szakítani ezzel a szenvedéllyel. Mert szenvedély a rádiózás. Olyan szenvedély, amiről egyszerűen nem lehet leszokni. Ma huszonketten vannak a klubban és mindegyiküket ez a lebírhatatlan szenvedély hajtja. Sokszor éjszaika tizenegykor úgy kell elzavarni mindenkit haza a műhelyből — meséli Málnai elvtárs — és még az érettségi előtt álló fiatalok sem bírják ki, hogy most a nagy tanulási hajr rában is el ne jöjjenek a klubba. Az anyagi alapok? A gyár ad havonta kétszáz forintot a klubnak, 'a Magyar Honvédelmi Sportszövetség is ad anyagi támogatást. A legtöbbet azonban a kollektíva adakozása jeleníti. — Mi nem járunk kocsmába — mondja Málnai László, — amit ott elkeltenénk, azt a rádiózásra költjük. A közös kassza sohasem üres, mindig tesz bele ki-kl anyagi lehetőségei szerint. Az adó alkatrészeinek javát is a klubtagok vásárolták össze. — Terveik? — Egy év múlva lesz nyolc-tíz vizsgázott távirászunk. Állandó kapcsolatot teremthetünk a nagyvilággal — Szenvedély. Aki nem ült még hajón, nem értheti meg, miért vágyik a hajósember állandóan visz- sza a vizekre. Aki még nem hallotta a fülhallgatóban felhangzó morzejelek sípolását, nem értheti, mennyi izgalmat, szépséget rejt magában a rádiózás, a kapcsolat az éteren, át a nagyvilággal.; K. P. . tennivaló is istvan-aitnan. «““'-j i •, , ■ t rr.. r _ r w* r rrl íí;SzteXL^ Vizsgák elolt a nemet tanítóképzőben jenként kiosztott jövesztő weTSmotT tSpték V*^k sorsaazév vé- hallgattatta el a második ősz- A nyáron mennek az NDKmegvannak-e még s ha tahi nos anyagköltségeket I°az növelését. „Ha olcsóbban aki-(^™-arni.^raz ^métlésből kell my növendékeit, amikor dr. Ilyen tervvel a szívben ***» ‘ S*>- MÄÄ - mono,Maro^U ***, . MM» tanara belépett a tanterembe. tást Az NDK-ban a beszéddel A könyvek, füzetek még egy - nem lesz hiba. Ám a gyerekek lyog, beszélget, de amikor szer, utoljára kinyíltak, majd nem beképzeltek, nincsenek megszólal a szünet végét jelző lassan bezárultak. A tanár be- megelégedve német tudásuk-< csengő, és feltűnik a tanár írt az osztálykönyvbe és meg- kai és aggódnak, vajon mijti- alakja a folyosón, elhalványo- kezdődött a felelés. dent megértenek-e? De nílndik a mosoly, a beszélgetésből Az anyag bizony elég nagy, fen bizonnyal az eddig meg- suttogás lesz. ismerni kell: 'melyik állat mi- szerzett alap segítséget ad Tévedés ne essék, nem a lyen családba tartozik, melyik- tnajd. félelem, hanem a tisztelet aek mi a jellemzője, hol él, mi- Pollich Mária, az osztályfőíven a testi felépítése, stb. Az nöjc elmondta, hogy a német .allattan bonyolult dolog, de a tanítóképzőnek van gyakorló- (gyerekek remekeltek. iskolája is Pécsbányán. Itt az Az ugye nem egészen un is növeljék a bányá- i .kban a szerszámaik, a ki-<! ,ott anyagok iránti felelős-# érzetet. ][ ^vező eredményeket ho-i> mindegy? Egy háziasszony 5U a faanyaggazdáikodás fe- morgóit is a minap, hogy “‘Viz-eoo - i , „ „ezek a kofák úgy kizsarol^gaiasa is. Évek gyakor-(l jáfc ^ em^rt _ " csak hiz. v u ÖIZOnyítja, hogy a bá-|! tolják a zsírjukat az ember ■a®a jelentős mennyiségűi» bőrén... és nem tesznek elHús» forint, vagy negyven? ■lan fa is lejut, amelyet halj lenük semmit!” 4sL„.( ___________________I _____ _____ I • Elhasználni. Gyakorlattá# csapnak a piacon a friss áruŐ1? a a-endeítetésá helyére!1 A kizsarolással így áll a Ontanak, másutt nem tud-l1 helyzet: a kofák reggel leJ1. az js> hogy az ilyen — ra, megveszik a parasztoktól jréíerint vastag — bánya-» és a saját bódéjukba hurcol- 15 1 az elhagyott vágatok-» va eladják. Sokszor — pél- |..yagy a csorgásba dobálják# dául a vágott baromfi ese- ^°.bbst senki sem törődik# tében — majdnem a dupla Iilu’ h°gy felhasználásra ke-», áron. Húsz forintot fizet egy J®nek. a bányaüzem veze-# háziasszony egy kiló húsért, ^ * vagy negyvenet — az persze nem mindegy. Mégis mit lehet tenni? Ha egyszer az árusoknál olyan hamar elfogy, a kofák meg ott halmozzák a bódéban a szép csirkéket, libákat.. • Am van egy olyan rendelet. miszerint: a viszonteláru- sítók nem vásárolhatnak a piacon, csakis tizenegy óra után! A nagypiac egyik baromfiárusa, Kissné nevezetű azonban fittyet hányva ennek a rendeletnek, összevásárolta a baromfit reggel és jó borsosán továbbadta délBerger Zsófia feleletére ezt általános iskolában a beszélge- \mondta a tanár úr: „Sehr tési óra német. Jövőre már itt schön”. Ugyanezt mondta Jahn tanítanak, hogy gyakorlatban Anna, Réger Antal, Rosina is helytállhassanak. Marhart, Kreisz Katalin és a Nehogy valaki azt gondolja: többiek feleletére. Meg is ér- a német tanítóképző külön vi- demeltek. A német beszédben iág. Nem. Ugyanolyan iskola, csak elvetve akadtak hibák, s mint a többi, mint a magyar az anyag ismeretében sem volt tanítóképző, csak németül hall- humy. gatják az órákat és németül feNem hiába dicséri Mária né- lelnek és az a céljuk, hogy a forintra. De abban az eset- az osztályfőnök, gyerekeit, képesítő után a magyarországi ben. amtn^ mtígeöys«r ha- ^szorgalmasak, rendesek, s ha németek gyermekeit oktassák 7 í i''“< * néha csintalanok, meg lehet anyanyelvükön. nekik bocsátani — diákok. A tanév számadása még Tízpercben elmondták, hogy{ hátra van. Az összefoglalók az ország minden részéből ia- sötét fellegekként tomyosul- lálkoztak itt Pécsett a német nak a fejük felett. Szerencsé- tanítóképzőben. Van aki Pest re — egész évben szorgalma- megyéből, Bács megyéből, san dolgoztak — tanáraik vé- Veszprém megyéből jött Pécs- le menye szerint — és így Hire azért, hogy német faluban kább több, mint kevesebb síelőit a hopponmaradt háziasszonyoknak . ; ; Csak azt ne higgye senki, hogy „nem tesznek ellenük semmit”. Mert tesznek. Ez esetben nevezetesen azt, hogy Kissnét megbüntették, egyelőre figyelmeztetésként 150 scmló eset történik, jóval nagyobb lesz a büntetés. Tehát nemcsak a háziasz- szonyoknak nem mindegy, hogy húsz forintot adnak ki vagy negyvenet. (H.) Az évszázad legrosszabb időjárása sújtotta 1958 tavaszán a zöldségtermelőket »tanító legyen. körrel fejezik majd be azévet. r J 1/ A V >1$ században a meteo- kereskedelmet, megszűntek a ,pi feljegyzések tanulsága nagykereskedelmi párhuzamosig lnt még sohasem volt olyan ságok, csökkentek az árufor- csapadékmentes galom költségei, rugalmassá, haint az idén. Arra pe- gyorsabbá vált a felvásárlás a ypek száz esztendő óta diszpozíciós rendszer következszáraz' Iker, i’ij]-V°Ü példa, hogy ilyen ki- ményeképpen, olcsóbb lett az W Elvégét augusztusi ká- áruforgalom. Mindennek ered- »H a yáltson föl. Április vé- ményeképpen az eddigi tapasz- JŐ [hájus elején még a hiva- tálatok szerint a katasztrófáján, lakásokban is fűte- lis időjárás ellenére is a föld- öBu • s néhány napra rá művesszövetkezeti kereskede- itf ?’ hőség gyötörte az em- lem jól vizsgázott a tavaszon. iott5s az állatokat és elpusz- Az áruellátásban eddig nem it,Ja növényvilágot. Szór- voltak zökkenők. Jelentéke- lt a°f záporesők ugyan hüllőt- nyen háttérbe szorította a spe- ’ ország területén itt-ott, kulációt s jól érvényesült a laciklkekből nagy torlódás kelet- mórokhoz, nem bírja el a táro-l» kezett, amelyek levezetésére lást. Bár a maximális áruterí- képtelen a felvásárlás és az el- tés miatt a fogyasztás zöldadó kereskedelem is. A sjövet- hagymából sokkal nagyobb! kezeti kereskedelem hatalmas volt, mint az előző években,! erőfeszítésékkel Igyekszik helyt mégis a lerövidült szezonidő# állni. Bizonyos cikkeknél ko- miatt egyre több zöldhagyma moly bajokat okozott az elemi várt felvásárlásra. Ennek a csapásszerű időjárás. Különö- mennyiségnek a felvásárlására sen a saláta és a zöldhagyma a kereskedelem nem vállalkoz- bajok. A Nyári este a mohácsi kultúrotthonban az .az <saranyat érő csendesebb kosság örömére a szövetkezeti tekintetében voltak szövetkezeti kereskedelem salátából maximális áruteritást produkált. Nyolc-kilencszáz- ezer salátát hoztak forgalomba Budapesten és a nagyobb városokban naponta, több mint hatott, mert az egyenlő lett volna a szállítás és tárolás közben megromlott áru forgalom bahoza tálával. Ipari megyéinket zöldségfélékkel elsősorban az ország, i zöldségtermelő vidékei látják, i hP1 esők elmaradtak. A ta- kereskedelem árszabályozó ha- (Jpyúló száraz, csapadék- tása is. A primőr zöldborsót pl. ? télvége nagyon kedve- a tavalyi 18—20 Ft-os árral szemben 12 Ft-os áron hozta forgalomba már első jelentkezésekor a földművesszövetike- zeti kereskedelem. kétszeresét a megelőző évek e] Számtalanszor probléma, i fogyasztói igényének. Ennek vojt; aZ; hogy az északi terüley°lt a It k1 Pasztáit zöldségtermelő. . r ebben az időszakban re . — ~ zöldségfélék ve- 05 a palántanevelésre. I J|otnrnai gondoltak a ké- avaszodás kedvezőtlen Csöveire. ^ZŐti °mmal figyelte a __ __________ kJ h időjárást a szövet- gyorsasággal kezdtek érni re.s, öelem is, amely túlérni, elsárgulni. Ugyana JR évben kormányhatá- e mében egyedül vál- : éle] J. a lakosság, az ipar, ?lég;»/lazeriPar és az export re a zöldség- és gyü- ^ tőin .fe^'htetében. tltedöi ®vesszövetkezeti ke' így ;-iem #xu*x—.• m ___ , «? e. «•• fölkészült erre a feladatra A SZÖVÉRT újra rendezte apA hideg, száraz tavasz után betörő kánikula azonban elemi csapásként jelentkezik. A korai zöldségfélék szédületes sőt Ugyanakkor a kártevők soha nem látott mennyiségben támadták meg a zöldségféléket, valamint a korai és későbbi zöldségfélék érési ideje is egybeesett. A különböző cikkek szezonideje felére, negyedére csökkent. A korábbi rossz időjárás miatt a kevesebb mennyiségű zöldségellenére kb. tízmillió fej saláta magzott fel a termelőknél a kánikula miatt. Ám ez a szám csak becslés, valószínű, hogy még ennél is nagyobb mennyiség vált értékesíthetetlenné, jóllehet ez az óriási tétel hetek iparvidékei körül kialakulói» zöld övezetek a későbbi érési 11 idő miatt csak akkor jelentkezhettek a primőr zöldségekkel, amikor már a zöldségtermelő vidékekről nagy tömegben áramlott az áru az ipartekkel meghosszabbíthatta vol- vidékek felé. Ez úgyszólván!1 na a salátaszezont alkalmas minden évben csökkentette azi» idő esetén. így azonban a gyors iparvidékek zöldövezetében ríi eifogyaszthatatlan árubőség el- termelési kedvet. Hiszen jóvali1 lenére is a következő szakasz- ofcsóbban és nagyobb tömeg-* liszté «^“tehetett termelés pedig egyszerre jelenta**sc’, ta a közvetítő • piacokon. Bizonyos ban a lakosság salátahiányra számíthat. A retekkel is hasonló a helyzet. A nagy meleg tönkretette primőr jellegét, sőt a retektermés nagy része hirtelen, egyik napról a másikra még a termőföldben megpudvásodott. A legnagyobb probléma a zöldhagymával volt, A zöldhagyma, hasonlóan a többi priben lehetett zöldséget kapni ai zöldségterületekről, mint helyben megtermelni. Az idén ab-# ban a szakaszban, amikor a torlódások után országosan jelentkezni fog a zöldséphiány, az északi iparvidékek zöldövezete jól érvényesíti áru- ( ellátó hatását. Ezeken a terü-| leteken tehát ki kell használni! ezt a lehetőséget, a helyi szövetkezeti kereskedelemnek is. Estefelé jó megpihenni a mohácsi kultúrotthonban. — Ilyenkor élettel, vidámsággal telnek meg a termek. És ahány szoba csak van, az mind foglalt, folynak a próbák, látogatók tekintik meg a kiállítást, tanfolyamot tartanak. Az egyik teremben a színjátszó csoport tagjai részletet próbálnak a Romeo és Júliából. A másik szobában a magyar tánccsoport próbál. A balett-teremben sza bás-varrási tanfolya mot tartanák, a zenekari helyiségben pedig a szimfonikus zenekar próbál. A társalgóban gazdaasszonyköri kiállítás van, a szabadtéri színpadon pedig a román tánccsoport mutatja be táncait Szilágyi Péter, a Magyar—Román Szövetség országos főtitkára e'őtt. Mozgalmas, eleven kultúráiét van itt, egyben túlzsúfoltság. — Még jobban fellendülne a kultúráiét, ha több helyiségünk lenne és sikerülne megoldani néhány problémát — mondja Kova- csics Mátyás, a kultúrotthon igazgatója és Seress Sándor művészeti vezető. — A legnagyobb probléma az, hogy miként lehetne állandóan foglalkoztatni a 8—12 tagú tambu- razenekart, amely román és délszláv dalokat játszik és Bolyban a legutóbbi nemzetiségi napon első helyen szerepelt. A zenekar tagjait szerződtetni kellene valahol. Ebben Mohács város Tanácsa nyújthatna nagy segítséget. — Emellett a tánccso- portnak táncruhára is szüksége lenne. Problémát okoz: miből fizessük a zenikar betanítójának az oktatói díjat, vagy ha úgy tetszik, tiszteletdíjat. Ezért örömmel vennénk, ha a városi tanács ehhez megfelelő anyagi segítséget nyújtana • kultúrotthonnak; Miközben elbeszélgetünk, Szilágyi Pétert, a Magyar-Román Szövetség országos főtitkárát elsősorban a 22 tagú román tánccsoporl- j tál kapcsolatos prob: »émák érdeklik. — Megígéri, hogy n Magyar—Román Szövetség hajlandó segítséget nyújtani. A közeljövőben égj bizonyos minimális összeget ad majd a mohácsi román tánc csoport és zenekar oktatójának. Megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy miként lehetne román táncruhát szerezni; Bejelenti, ha a mohácsi román tánccsoport színvonalas műsort tud adni, akkor a Magyar—Román Szövetség 8—10 napos turnéra is elviszi, a gyulai magyar—román népi együttes pedig ez év augusztusában, vagy szeptemberében 6—7 na pos vendégszereplésre Baranyába jön.
