Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-01 / 128. szám
^*958. JÜNIPS tv NAPLÓ 3 A VII. PEDAGÓGUSNAK Jleoél a tamtémliűz Y udom Apám, hogy minden nap, amikor hazatérsz az iskolából, két teríték vár az asztalon. Az egyik anyámé, a másik a tiéd. Hallom ma is, — bár régen elhagytam a rózsakertes kis házat —, hogy így szólsz a gyerekekhez: *— Csend legyen! Pista, te csak olvasol, olvasol és nem veszed észre az írásjeleket. Pont és vessző is van a világon, fiam! Ezért az olvasásért csak kettest kapsz. Nagyon szigorú vagy? Nem. Csak azt akartad és akarod, hogy a szágyi gyerekek megállják helyüket az életben. Ne mondják rájuk: buta falusi: Most is nyolc osztályt tanítasz, — irtod a tevéiben. Szinte látlak, amint órával a kezedben arra gondolsz: még tíz percem van a helyesírásra a harmadikosoknál, de már figyeled a negyedikesek dolgozatát és eszedbe villan: az elsősöknek is el kellett már készwlniök a feladattal.;. Délután német órára jön a 17 gyerek. Hosszú lesz a mai nap, — és el ne felejtsem, a fizikához, a kísérletet is be kell mutatni. Hosszú a nap Apám, elhiszem. 42 év az iskolában nem kis dolog. Mennyi öröm, bánat és gond! Mesélted sokszor az első napodat az iskolában T9T7- ben. Nagyapám, a Te édesapád állt akkor a katedrán. Fiatal voltál és tettrekész. A gyerekekhez szóltál: egy kislány válaszolt is. — A tanító urat sem magyarul, sem németi®, nem ériem. Ekkor nagyapám mosolyogva megjegyezte« ‘— Fiam, ha itt akarsz tanítani, tanuld meg az itteni német tájszólást. Emlékszem, milyen büszke voltál, amikor szarvast ejtettél. A vendégek csodálják trófeáidat az ebédlőben. Nem fl húsért vadásztál, hanem virtusból és azért, hogy a határban ne legyen vadkár. Hányszor osztottad szét a faluban az elejtett szarvas húsát Szűkebb hazám, te édes otthon, Sz&gy. RndeiKMl, vadjaiddal, embereiddel és veled, Apám, a tanítóval külön világom vagy nekem! Es nem felejtem, amikor TütS-ben a tanácsköztársaság bukása után meghurcolták a Mohai Rudolf nercet azért, ríert az iskolában előadást tartottén a hommmniznmsről. Emlékszel, erről is sokat meséltél? Már akkor hittél abban, hogy eljön az 105, amikor Szágyról a szekereket nem négy muraközt tónak kell kirew- Oatni a sárból, hogy lesz villany a faluban. S míg nevelted a falu apraját, segítetted nagyfát, ht- ted, reményed valóra vált. Tudom, hogy 62 éved nem akadályoz Obbttn, hogy tü- ríílmes légy az iskolában, hogy böngészd az útmutatásokat, bogy hazájukat szerető embereket neve&j a magyar és a nérnet gyerekekből. Meghatottan gondolok tanításod befejező akkordjára. ■4 hetes vigyázz-t vezényel és a gyerekek kórusban mondják; — A nagyvilágon e kívül Nincsen számodra hely. A lélek ismerője vagy Te, s a gondok sem riasztanak el attól, ami a pedagógus munkájának alapja: a lélek 'svnerete, tanulmányozása, kutatása. Meghatottan gondolok apró trükkjeidre, amelyekkel * kis vadócokat a padba szoktatod. Nem mumus a Te if kólád, nem bot, szeretet várja ott a nebulókat. Ugye el- lársz a szülőkhöz is? Egy hadseregre való gyerek került mdr ki kezed aWU sokszor kilenc vénén szorongtak a padokban. Es milyen büszke voltál, amikor a 11 elsőosztályos közül 10-nek kitűnő bizonyítványt adhattál! Tudom, jól esik hallani, ha pedagógus társaid „vén r°ká”-nak neveznek. Nevetsz a jelzőn, mert az számodra ^ismerés, azt jelenti: ismered a nevelés minden cstnját- °*nját. Lassan nyugdíjba mégy majd, de tudom, hogy erdőszéli rí* házad délelőttönként akkor is nélléüitöz, eH-eimész az ^holdba, mert 42 év után nehéz megszokni a csendet, a Pihenést. . A nevelők napján köszöntelek Apám és Szdgyra gon- r°h>k, az iskolára, a Te műhelyedre, ahol a gyermekfálkeket formálod szocialista hazánk számárai ^ J0V köszönteném Mohai Rudolfot, a szágyi tanítót a **• Pedagógusnapon, ha apám lenne. Lenne? Az is, nem- *ak az enyém, hanem mindannyiunké, akiket valaha is ^gtanított az első szárnybontogatásra. PAPP ETA Osztályfőnöki munkaközösség olyan Köszöntjiik a kitüntetett pedagógusokat „Kiváló tanár” kitüntetést kapta: dr. Tárkányi Ernőné, Nagy Lajos Gimnázium. „Kiváló tanító” kitüntetést kapta: Dobay Adám, Köblény. „Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapták: dr. Csaba László, Széchenyi Gimnázium, dr. Litványi László, Leőwey Klára Gimnázium, Donnán Máténé, Bárt- fa utcai Iskola, Geró Károlyné, Szabadság úti Iskola, Ormai Ferenc, városi tanács művelődésügyi osztálya, Puskás László, 506. sz. Iparitanuló-iskola, Oroszi Béla, járási tanulmányi felügyelő Sely- lye, Hegedűs Lászlóné óvodai felügyelő, Pécs, Pethő F. László járási számadó igazgató, Pécsvárad, Urkövi József Mohács, Gajdócsl János, Szentlőrinc, Lóczi László, Szederkény, Frei János, Gyürüfü, Lomb Adám, Kán, Simon Béla, Alsószentmárton, Tornyos Simonná Töttös, Gázslty Milutin, Drá- vasztára, Krommer Béláné, Komló. „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kaptak: dr. Boros József, városi tanács művelődésügyi osztály, Nikolai László, Megyei Könyvtár, Zágon Gyuláné, Szigetvár, járási művelődési ház igazgatója, .Homlódi Ferenc, Márta, általános iskolai igazgató. „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kaptak: Németh József hivatalsegéd, gyárvárosi általános iskola, Heiser Ferencné hivatalsegéd, Leó- wey Klára Gimnázium, Szombathelyi Béláné, Pécs, Átmeneti ^obu!!0® olyan foglalkozhat 3 tarm10 ifjúV4l£. amelyre adni nem tan£lS Jutott idő a helül. Az htái eve,kben az C^nöki órák *W«!!Í5?a voltak' lilt , üők a felrne*tilt , ü®k a felrne- S^T‘?ések meg- Az osz- htwfk* hrák sok raak úgy ta h a foglalkoz- hntfi* fiatalságot CMekkeJ, voitOiszu. bejétől mi- t^álv rendelet V&u 6rák te_ J***Wt- Az egysé hh. 0sztályfőnöki gHkoke8t,artáKa’ a erkölcsi, po- *• világnézeti nevelése érdekében Pécsett a középisko Iáik, technikumok osztályfőnökeiből úgynevezett osztály főnöki munkaiközösség alakult. A munkaközösség dr. Tár- kányi Ernőné vezetésével kidolgozta az osztályfőnöki órák tematikáját; Az egységes terv szerint a középiskolák első osztályában többek között a közösségben való viselkedésről, a kötelességteljesítésről, a második osztályban az engedelmes ség erkölcsi alapjairól, áldozatvállalásról, a szülők iránta bizalomról, a harmadikban szerelemről, barátságról, a kommunista ember erkölcsi jellemvonásairól, a negyedikben a családGycrmekotthon igazgató, Mu- ckentbáler Józsefné, szakácsnő, Bükkösd, Leánynevelö Otthon. » „Miniszteri dicsérő oklevélben \ részesültek: Fehér István, Janus f Pannonius Gimnázium, Kubn Bé- # la, Belvárosi fiúiskola, Galabár 4 Tibor vb-titkár, Komló, Krokos Józsefné SZ. M. elnök, Komló. A Művelődésügyi Minisztérium a Magyar Pedagógusok Szabad Szak szervezete javaslatára az elmúlt A évek gyakorlatának megfelelően az \ idén 300 kiváló munkát végző pe- \ dagógust, az IBUSZ által szerve- zett külföldi utazásban részesít, — jutalomként. Megyénkből az alábbi pedagógusok vesznek részt a külföldi utazásban: Lóczy László, Szederkény, Frei János, Gyürüfü, Lomb Ádám, Kán, Simon Béla, Alsószentmárton, Krommer Béláné, Komló, Bedegl József, Teklafalu, Szabó József Pécs, Szentirmai Márta, Mohács, Szabó Károly, Hosz- szűhetény, Gyenis Hona, Csertő, Markovics János, Harkány, Kovács Lajos, Mágocs. A pedagógusok utazhatnak a Szovjetunióba, a román tengerpartra, romániai körútra, Cseh- Szlovákiába, csehszlovák körútra, az NDK-ba és Lengyelországba. Az I utazás költségeinek egy részét Jn- falómként az állam fedezi. A Pécsett a kitüntetett pedagógusokon kívül 218 pedagógus és oktatásügyi dolgozó részesül pénzjutalomban és 44 rendkívüli fel- jebbsorolásban, Kitüntetett pedagógusok Köszönet a nevelőknek Frei János Krommer Béláné ■""■ I" ."iswum I 8' Ar. idei peöagögnsnap alkalmával szereiméin kifejezni megbecsülésemet és elismerésemet azok iránt, akik gyermekeinket tanítják, nevelik; Értékelem a nevelők munkáját, jelenleg is öt gyermekemet készítek elő az életre, kettő már rég kikerült az iskola padjaiból; Nemcsak azért mondok köszönetét a pedagógusoknak, mert bevezették gyermekeimet az elemi tudományok ismeretébe és segffcetMas pedagógusok napja a Nevel Házában A Nevelők Házában minden héten a meghatározott napokon nyug díjas pedagógusok jönnek össze egy kis beszélgetésre; szórakozásra. Időnként műsoros estet is rendez a Nevelők Háza tiszteletükre; Ma délután 5 órakor a Nevelők Háza megrendezi a nyugdíjas pedagógusok napját; Műsort is állítottak össze, amelyben szerepel Rabb József magyamóta-énekea, valamint Szalai Sándor cigányzenekara. tek, hagy becsületes, doigoq emberek legyenek, hanem azért is, mert lelki ismeretes munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy magasabb képzettségre is szert tegyenek,A gyárvárosi által &aog iskolában végzett gyermekeim közül kettő az egyetemen, illetve a főiskolán tanul. Kislányom is tanítónak készül; Úgy érzem, a nevelőknek is nagy részük volt abban, hogy megtanulták értékelni a fizikai munkát és a tanulást együtt. Egyszerű munkásember létemre négy elemimmel nem is mertem arra gondolni, hogy fiaim a társadalmi élet vezető helyeire kerülhetnek. S hogy ez megvalósul, a népi demokrácia adta lehetőségen kívül nagy szerepe van ebben a pedagógusok önfeláldozó, lelkiismeretes nevelőmunkájának is. Erős Ferenc, nyugdíjas vájár Ötéi neinzedlk támlává alapításról, pályaválasztásról beszélgetnek a tanulókká1!. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy igen hasznosak és a tanulók által kedveltek ezek az osztály- főnöki órák. A mun kaközösség tagjai számos problémát közösen beszélnek meg, s kölcsönösen kicserélik a tapasztalatokat. A munkaközösség azonban, nemcsak a tanulóifjúság problémáival foglalkozik, hanem a szülők számára is értékes előadásokat szervez. Az erkölcsi nevelés otthon és az iskolában címmel legutóbb megtartott előadás sok szülőnek nyújtott segítséget gyermeke neveléséhez. Huszonnyolc év óta nem vdtt egyetlen kisgyermek sem Szajkón, akit ne Her- • nádi János tanító oktatott volna a betűvetésre, számtanra. 28 év óta megszakítás nélkül tanít ebben a községben Hernádi János. S nem fáradt el a munkában, csak egy kicsit eljárt az idő 1930 óta, amikor mint 26 éves fiatalember ide került. Igaz, az évek ősz csíkot festettek a hajába, de hivatásszeretete, kedélye a régi. Számolgatjuk, hogy 28 év óta mennyi gyermek járta ki ,János bácsi iskoláját?’“ Az eredmény érdekes és meglepő. A községet alig ezren lakják és 28 év alatt 1800 gyermeket tanított A beszélgetés során még egy érdekes statisztikát állítunk össze. 1848-tól a felszabadulásig ebből a községből mindössze 1 orvos, 2 pap és 2 tanító került ki. Majd egy évszázad alatt tehát Szajkról összesen öt embernek nyílt módja arra, hogy felsőbb iskolákba járhasson. Szomorú kép ez, nem kell hozzá kommentár... S a felszabadulás után? Már több mint harminc: azoknak a száma, akik középiskolába, vagy egyetemre kerültek. János bácsi öt gyermeke közül például kettő pedagógus. s * Eseményt mesél, olyan eseményt, amelytől könnyes lesz a szeme az örömtől. Elmondja, hírt kapott arról, hogy egyik volt tanítványa néhány nap múlva hazaérkezik a Szovjetunióból. Walter Ferencnek hívják, édesapja a szajki tsz állattenyésztésében dolgozik. Erdőmérnök lett Walter Franciból. János bácsi élete az iskola, a tanítás. Huszonnyolc éve minden reggel pontosan 8 óra előtt megjelenik a tanteremben és tanít. Ez a pontosság példamutató gyermekek, szülők számára. Ebben az iskoláiban nem tSmertk az igazolatlan hiányzást. Egyszerűen nincs igazolatlanul hiányzó. De korántsem elégszik meg az fsfcoloi oktatás munkájával. Ügy érzi, hogy ennél többre hivatott. A község kulturális felemelkedése, az emberek művelődésének segítése sarkallja újabb és újabb feladatok megoldására. Nem, nem hangzik közhelyként, amikor 6 azt mondja, hogy a tudás hatalom. — Könyvet kell a nép kezébe adni, olyan könyvet, amelyből tanul, s taníthat. De nemcsak hangoetaitja ezt, c+e* le k szí is. Mégpedig sokat! Vállalta a községi könyvtár vezetését. A könyvtárat egy év alatt több mint kétszeresére fejlesztette. Agitált, mesélt a könyvekről, családokat látogatott és a könyvek olvasásának, a tanulásnak megszerettetéséről beszélt. Nem eredménytelenül Ma több mint 200 a rendszeresen olvasók száma. Van olyan olx>as6ja, aki 80 éves korában ismerkedik Thomas Manual. Irodalmi estéket szervez, s utána megvitatják a hallottakat. Legutóbb például Ady Endréről tartottak irodalmi estét. Hetvenhét felnőtt jött el a községből és hallgatták. Másnap egy Ady kötete sem maradt a könyvtárban. Ha az iskolásokat tanítja, ha könyvet ad a felnőttek kezébe, már ez is azt mutatja: nem közömbös számára a falu élete. De ő ennél is többet tesz. Harcol a maradiság, a megszokottság ellen még akkor is, ha ez ideig-óráig népszerűtlen feladatnak látszik. Két éve, hogy ovodát létesítettek a községben. Az egész falu előtt hangoztatta ennek jelentőségét, hasznosságát — de hiába. Eleinte nem adták a szülők gyermekeiket az óvodába. Ma? — Szűk lett az épület. Szajkón nincs szülő, aki kisgyermekét ne az óvodába járatná. Már nem fémek el benne. Most bővítik majd. Még egy épületrészt építenek melléje. Most már azok is hálálkodnak, akik eleinte rossz szemmel néztek rám Érdekel, vajon mi lehet egy tapasztalt pedagógus véleménye az otkatási rendszerünkről? Erről beszélgetünk, Oktatási rendszerünk jó «*• mondja. — Állítom, hogy a mai fiatalok komoly tudást szereznek már az általános iskolában is. Különöse* helyesnek tartom, hogy falusi és városi iskoláknak ugyanazon tematikájuk van. Régebben bizony nem így volt. Másként tanítottak falun és másként városban. Egyet azonban hiányolok: véleményem szerint heti két órában be kellene vezetni a gazdaságtant. Falun különösen sok hasznát vennék ennek a tanulók. Túlzók most, de mégis azt mondom, hogy ezek a gyerekek amikor kikerülnek az iskolából, jól tudnak számolni, trni, olvasni, de képtelenek egy rózsát beoltani, vagy azt sem tudják, hogyan fogják meg az ásót. Jobban meg kellene velük szerettetni a mezőgazdasági munkát. Legtöbben a városba kívánkoznak. Hát mi lesz a földdel? Ki műveli meg, ha mindenki a város felé kacsingat? Több mint egy fél emberöltő munkája, két nemzedék szeretete élteti ebben a faluban János bácsit. Itt élte le fiatal éveit ,itt is akar nyugdíjba menni s akkor örülne igazán, ha nem két, hanem három nemzedéket tudna a betűvetésre tanítani. Mert: „Nincs pénz, amiért itthagynám a falut. Ez a munka — hivatás, ezt nem lehet félszívvel végezni.1' GARAY FERENC