Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-01 / 128. szám
2 NAPLÓ 1958. JUNIUS 1. A megye vezetői Komién ' A megyei pártbizottság következetesen folytatja a dolgozók, köztük elsősorban is a ■bányászok munka- és életkörülményeinek megjavítására szolgáló tevékenységét. Ennek egyik állomása volt a csütörtöki komlói látogatás is, amelyet Laki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára vezetett. Részt vett a bizottság munkájában a megyei pártbizottság több munkatársa, a megyei tanács elnöke, az SZMT elnöke, a komlói városi pártbizottság titkára és a komlói városi tanács elnöke is. A népboltban A Zrínyi téri háztartási bolt modern, nagy helyiségben foglal helyet, festették és csinosították éppen, amikor benyitottak. A megye vezetői minden részletre kiterjedő figyelmességgel érdeklődtek az áruellátás iránt. Amint a válaszokból kiderült, sajtból, vajból, töltelékáruból . nincs hiányuk, olcsóbb szalámit is lehet kapni, — A múltkor nem volt palackozott boruk, csak 10 000 darab „Munkás” cigarettát kapnak, holott a tízszerese Is elfogyna. Egyes fűszerfélékből többet is el tudnának adni, több kon- zervfajtából (főzelékkonzervek és ha I ászlé-konzerv) úgyszintén. A bolt kenyérigényléseit a gyár teljesíti. Reggel azonban keveset szállítanak, a délelőtti órákban gyakran nincs kenyér, Az utóbbit az Arany János utcaj 130-as népből tbán is szóvá tették, tanulhatna belőle a Komlói Kenyérgyár is. Itt is kevés a „Munkás“ cigaretta, palackozott sört többnyire csak fizetésnapokon kapnak, Ebben a népboltban nem sokat törődhettek a panasz- könyvvel. Semmi sincs a dolgozók panaszai mellé írva, — képtelenség! megtudni belőle, hogy elolvasták-e egyáltalán azpkat. Az ugyancsak Arany János utdai Napsugár cukrászdában krémesen, mignonon és égetett szeszesitalokon kívül úgyszólván semmi sem volt, A fagy- laltkeverő kéthete rossz, a presszógép is használhatatlan, (Ennyi idő alatt ne lehetett volna megjavítani? Miért nevezik akkor cukrászdának?) A szeszesitalt tartalmazó üvegek ragadtak a piszoktól, legalább egy hetes por éktelenkedett több berendezési tárgyon. A cukrászda hidrogénszőke hajú vezetője meglehetősen durván mondotta, hogy ő bizony nem fog mindennap törölgetnl. Furcsa válasz)! Akkor miért dolgozik a cukrászdában? A zöldségesből tokban A megye vezetői leginkább a vásárlóktól kérdezgették, hogy miben van hiányuk, A bányészasszomyok nem fukarkodtak a szóval, az Arany János utcai és a Zrínyi téri zöldségesboltban kórusban panaszolták, hogy nem lehet petrezselymet, sárgarépát és zellert kapni, többször nem volt zöldborsó és saláta. A paradicsom- konzervek között kisebbek is lehetnének, nincs savanyúság, kevés a szabadtej,,, Kereskedelmi szerveink rendszerint a szárazsággal Indokolják a zöldséghiányt. Való tény, a szárazság sok gondot okoz itt is, de azért nem lehet mindent erre kenni. Amint az asszonyok elmondották, a maszekoknak majdnem mindig van zöldségük, persze jóval drágábban. (Négy forintot kértek néhány szál zöldségért, 12-t a zöldborsó kilójáért. Az utóbbinak az állami üzletekben 8 forint volt az ára). Ha a maszekoknak van, miért nincs nálunk? Több szemíülességre, nagyobb akaratra lenne szükség a komlói MÉK-nél. Jelenleg azonban nem számíthatunk erre. A komlói MÉK vezetője ugyanis Temesvári Béla, volt horthysta főhadnagy, a volt horthysta katonatisztek pedig tudvalévőén sohasem • dicsekedhettek valami nagy munkásszeretettel. Nem törték ösz- sz.e magukat a bányászokért sem ..: Kár is a szót szaporítani: Temesvárinak semmi helye sincs az igazgatói székben. A megye vezetői az Arany János utcai húsboltban is megfordultak, Töpörtyű, töltelékáru, zsír, háj és friss hús ' is volt. Hurka-töltelékáruból többet is el tudnának adni, a húsellátás itt is problematikus. A Ságvári Endre legényszá l láson A komlói Kazinczy utcai legényszállás és' mondjuk a pécs- bányai*és István-aknai legényotthon között ég és föld a különbség — a komlói hátrányára, A Ságvári legényszállás konyhájának étlapja változatos. Csütörtökön öt fogás között válogathattak a dolgozók. A következők szerepelték az étrendben: húsleves, csáki rostélyos tarhonyával, burgonya- főzelék marhahús-szelettel, hagymásrostélyos riaseslecső- val, paradicsommártás burgonyával és főtt hússal, tejfölös paprikás spagettivel, dióskalács, mákoskilli , ?1 Fejedelmi bőség, a dolgozók megbecsülésének ékes bizonyítéka, legalább is az állam részéről. De csak onnan in A hűtőgép régóta rossz. Ez azzal jár, hogy a délelőttös harmad csak szalonnát, vagy ehhez hasonlót tud reggelizni. A kolbász vagy a szalámi ugyanis megromlana hajnalig. Laki elvtórs kisebb kőteg zsírpapírt emelt fel a tűzhelyen fövő rizs tetejéről. A papírok némelyike sötétszürke volt a piszoktól, Vajon otthon is a rizsára olvasztják a piszkos zsírt? Miért engedte meg Lövész Antal konyhavezető? A konyhai mosdókagylón vastag koszréteg feketéilett (koszréteg 1), e mosdókagyló fölött kellene kezet mosniok a szakácsnőknek 11: A vízcsap, tűzhely és az edények piszkosak voltak, több szakácsnő fehér kötény nélkül dolgozott. A falak porosak és füstösek, az egész mennyezet feltöredezett, a tűzhely fölött különösen, A vakolat egy része már lehullt? Igaz, tér, egyik konyhából nyíló kis helyiségben már kőműves szorgoskodott. De csak egyedül. És miért ilyen későn? A konyha a Mecsek vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalathoz tartozik. Bien József, a vállalat komlói kirendeltségvezetője szerint Zallel László elvtárs, a vállalat igazgatója a múlt héten, szerdán pedig MI- seta Lajos, a vállalat egyik ellenőre járt kint a konyhában. A leírtak után jogos a kérdés? vajon mit ellenőriztek tulajdonképpen? Lett valami foganatja is? A Kossuth'bdnya fürdőjében Tímár István elvtárs, a le- gényszállás gondnoka szerint csak öt doboz VIM-et kapnak havonta. Lehetetlenül kevés egy ekkora legényotthonnak (közel 300 lakója van!), a panasz tehát Jogos. Hozzá kell azonban tennünk: enélkül is nagyobb tisztaságot lehet tartani. Például: a folyosó meny- nyezetén a pókok háborítatlanul szövögetik a hálójukat. Az asztalterítők piszkosak, az ivóvizes kanna is piszkos kívülről. A könyvtárszekrény üres, több ablakát betörték, könyvek helyett lámpabúrák pihennek benne, többhetes portól terhesen. A különben nagy és két helyiségből álló kultúrteremben csak egy rex-asztal, két felemás asztal és egy szék árválkodott, sakkot, dominót és más társas játékot nem lehetett látni. Nem tudni, mikor Járt Itt a tröszti szakszervezeti bizottság, pedig nagyon elkelne a látogatása! Maga Tímár István gondnok elvtárs irodája sem volt kifogástalan. Hevenyészve betakart ágy, cigarettavégek a kövön, rendetlenség a szekrényben .., Ebből bizony nem sok jót tanulhatnak a legény- szállásiak! i ? | Az éremnek persze itt is van egy másik oldala. Sok dolgozó nem becsüli meg az otthonát. A vízcsap csavaróját mindig leszerelik, a könyvtárszekrényt telefirkálták a rex- csaták számadataival. Tarthatatlan állapot! A pécsbányai és István-aknai legényszállási lakók vigyáznak az otthonukra, itt is elkelne a kiszisták nevelőmunkája. (Csak annyit törődjenek a legényotthoni dolgozók az otthonukkal, mint amennyit az előcsarnokban lévő motorkerékpárjaikkal — senki sem fog rájuk panaszkodni!) És akinek nem használ a szép szó, pusztítani és rombolni akar, adminisztratív eszközökkel is fel lehet ellene lépni. A gondnoknak erre is joga van, A megye vezetői meglátogatták a Kossuth-bányai fürdőt is. Mintha más világ tárult volna a szemek elé! A hatalmas felolvasóterem kőpadlója ragyogott a tisztaságtól, a női és férfiöltözők fémszekrényei is mintha tükörbe néztek volna. Rend volt magában a fürdőben is. A Zrínyi Miklós Kultúrpalotában Ezután a Zrínyi Miklés Kultúrotthon került sorra. Kultúrotthon? Inkább kultúrpalotának nevezhetnénk! Külsejében éppolyan kétemeletes épületnek látszik, mint a komlói lakóházak általában, Senki sem gondolná, hogy nagyot csodálkozik, ha belép, pedig így van. A Zrínyi Kultúrotthon több mint négy és félstzáz személyes színház- terme mögött a pécsi Kamara- színház nézőtere Is elbújhatna. Művészien kidolgozott kovácsoltvasakon függő lámpa- koszorúk szolgáltatják a pazar világítást, oldalt ízléses dom- borművek váltogatják egymást. A színpad kapcsolótáblája olyan bonyolult, hogy külön szakember kell a kezeléséhez. Tükröket, tükröket és mindenütt tükröket látni. A büféknek valóságos bárpult Jellegük van, a fényes pesti szórakozóhelyeken is remekek lennének. Tizenötezer kötetes könyvtár, nagy, parkettás tánctermek, szinte fényűző klubszoba (hatalmas fotelek, magyar perzsaszőnyeg, üvegtetős kerek asztalkák. pianínó és drága festmények) egészítik íki a pazar képet. Múzeum Is van a kultúrotthon épületében. (Ti. a kultúrotthon. az egész kétemeletes épületet elfoglalja. Termeit és szobáit nem is lehet egyhamar bejárni.) Látogatói megismerkedhetnek majd a kőszén és a kőolaj keletkezésével, különböző ásványmintákban gyönyörködhetnek. Megszemlélhetik Komló község egykori kalodáját, török kardokat és remekbekészült török sisakokat, illetve török pénzeket láthatnak. Van itt még rokka, régi szövőszék, sőt hata'mas mammutag'yar is. Ez utóbbi r múzeum egyik legértékesebb kincsének számít, a komló: építkezések során találták. Mr még ládában pihen. A Zrínyi Kultúrotthont május 1-én nyitották meg alapos átalakítás és csinosítás után Azóta a bányászok ezrei — hf úgy tetszik nekik, akár éjjé1 egy óráig — művelődnek, szórakoznak és pihennek ebben a fényűző palotában, amiről csak felső fokon lehet beszélni. — Semmi túlzás: Ilyen kultúrotthon nincs még egy Baranyában, szinte kiáltóan beszél a munkások megbecsüléséről! Mindenhol tanulhatnak a hibákból! De térjünk vissza a hibákra! A komlói hibákat súlyosabbnak kell ítélni a Pécsbányán és István-aknán tapasztalt fogyatékosságoknál. Azóta ugyanis sorozatosan jelennek me? a bányászok, általában a dolgozók életkörülményeinek meg Javítását szolgáló cikkek és tudósítások. A helyszínen még megfogadták p jótanácsokat, a Ságvári legényotthonban azonban — mint láttuk —, semmit sem okultak belőle. A leírtak pedig nemcsak Pécsbányára, István-aknára, vagy az északi bányaüzemekre vonatkoztak, mint ahogy ennek a látogatásinak semcsak Komló volt a célja. Megyénk minden ipari üzemében, Állami gazdaságában, gépállomásán, hivatalában tanulhatnának a feltárt hibákból —, mindenütt, ahol emberek élnek és dolgoznak, még akkor Is, ha nincs kiírva az illető vállalat neve. A megyei pártbizottság — mint eddigi vizsgálatai során, — ezúttal is felhívja az illetékes vállalatok és Intézmények figyelmét, hogy teremtsenek rendet és orvosolják a panaszokat. Ez azonban még nem vezethet teljes megoldásra, A megyei pártbizottság nem juthat el mindenhová. A helyi vezetőknek viszont kötelességük gondoskodni a dolgozók életkörülményednek szüntelen javításáról. Ezt elvárják tőlük, hiszen az emberek azért dolgoznak, hogy jobban éljenek? A mártírok nevében Ma tizenhat éve, 1942. június elsején 280 embert internáltak a Horthy-fasiszták Szigetváron. A deportáltak többsége kommunista, illetve baloldali magatartásit munkásokból került ki. Köztük volt az a 16 becsületes komlói bányászforradalmár is, akik nevét leírom: Niedling János, Péter Henrik, Csizmadia Gyula, Schraub Péter, Sterl József, Novacsics György, Krivanek Rezső, Nagy Ferenc, Csatlós János, Simon János, Kauffmann Ferenc, Krausz József, Pongrácz Rudolf, Deák Ferenc, Reinhardt András és Balázs Mihály elvtársak. A deportáltak már Szigetváron megtudták, hogy a keretlegények addig nem mehetnek szabadságra, amíg a 442-es különleges büntetőszázad egyetlen tagja is életben marad. A megszállt szovjet területeken igazolódtak a baljós szavak, a büntetőszázad mozgó vesztőhellyé alakult át. Kurszk üszkös romjainál szovjet katonákat temettek a halálraítéltek, a sztarioszkoli erdőben aknát szedettek velük, Kotsatovszkánál két vonal között építették a drótakadályokat, Urivnál, a Don partján futóárkot kellett ás- niok, szintén a szovjet állások közelében«.. A fasiszta hóhérok a szovjet elvtársakkal akarták agyonlövetni a szerencsétleneket, a szovjet katonák azonban sohasem tüzeltek rájuk, mert tudták, hogy elvtársatk és testvéreik azok a megkínzott, civilruhás áldozatok ... Mégis aratott a halál a 442-esek soraiban. A húszórás napi robot, a rettenetes koplalás, a Járványos betegségek, a perzselő forróság, a csikorgó hideg megtették a magukét... A 280 ember közül csak 22-en maradtak életben, közöttük Pongrácz Rudolf, Deák Ferenc, Reinhardt András és Balázs Mihály komlói elvtársak, akik az 1943-as nagy doni szovjet áttörés alkalmával, teljesen legyengülve megszabadultak a fasiszta gyilkosok karmai közül... A mártírok nem tudnak többé beszélni, ezért mi, életben maradottak fordulunk az ifjúsághoz. Emlékezzenek velünk, tudják meg, hogy mi Járt akkor annak, aki emberhez méltó életet mert követelni a munkásosztály, a nép számára. Tanuljanak a múlt vérrel írott kegyetlen valóságából, vigyázzanak a munkáshatalomra! DEÁK FERENC üzemi párttitkár, Komló. Bratiszlavai diákok érkeznek Pécsre Két éve annak, hogy a Janus Pannonius Gimnázium 26 cslllogószemű diákja tanárai kíséretében, teli várakozással elindult élete első külföldi útjára. A testvérül fogadott bra- tiszlavai Téglamezői iskola hívta meg Őket baráti találkozásra és kéthetes tanulmányútra. Irány: Bratislava—Brno—Prága—Mag&s Tátra volt A kis csoport boldog két hetet töltött el, barátkozva a testvéri néppel s annak kultúrájával; tanúbizonyságot téve a két nemzet ifjúságának békés baráti szándékáról, hitet téve tudásszomjáról. Ma a 28 leány Iskolatársai kíséretében, a boldog viszontlátás örömével öleli át két évvel ezelőtt szerzett szlovák barátait. A bratislavai diákok városunkba érkeznek, hogy viszonozzák a két év előtti látogatást, A béke és barátság hónapjában hozzánk érkező szlovák diákokat igaz magyar vendég- szeretettel fogadjuk és köszönt- jük! Hisszük, hogy jól fogják magukat érezni a múlt emlékeiről regélő városunkban, s megérinti őket majd Pécs sajátos történelmi varázsa, mint ahogy a mi tanulóink is áhítattal, a történelmi múlt szellemét idézve jártak a „pozsonyi diéták” színhelyén, ahol Csokonai—Petőfi—Jókai emlékeiről beszélnek az ősi kövek. A nálunk eltöltendő két nap alatt boldogan fogjuk nekik megmutatni múltunk emlékei mellett, iskoláink belső életét, épülő, szépülő Jelenünket és természeti adottságainkat. Csethe Istvánná. n Mindenki érdeke, hop Silél l az Idén megvalósuljon a televízió A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya Megyei Bizottsága 1958. évi munkatervében feladatként szerepel a pécsi televíziós közvetítő állomás még ez évben történő megvalósítása. Az MTESZ munkabizottság lelkes, és már hónapok óta társadalmi munkaként ezzel foglalkozó tagjai ütemtervet dolgoztak ki, amelynek betartásával készültek el a misinai építkezés dokumentumai, az odavezető út tervei és nem utolsósorban a pénzügyi fede-? zet egy részét biztosító tárgy- sors-játék lebonyolításának részletes terve. A misinai építkezéshez szükséges anyagszállítás megtörtént és amint énül éppen tegnapi számunkban megemlékeztünk, az építkezés gyors ütemben folyik annyira, hogy az épületet a kivitelező vállalat előreláthatólag ez év augusztusában adja át, hogy ezt követően azonnal megkezdődjék az eredetileg egy és fél kilowattosra tervezett állomás helyett, a leg újabb értesülések szerint kb. három kilowattoa adó beszerelése. Tájékoztattuk mér olvasóinkat arról is, hogy az építkezés idő előtti megindítását a Baranya megyei Tanács, Pécs város Tanácsa, valamint Komlóé Mohács tanácsainak rövidle járatú kölcsöne tette lehetővé. Ezen kölcsönök visszafizetését célozza a televíziós sorsjegyek kibocsátása. A sorsjegyek elhelyezésével foglalkozó bizottság felosztotta tagjai között a megye területét és május 1-ével megkezdte a sorsjegyek kibocsátását. Ezen akció eredményessége érdekében állandó kapcsolatban áll a vállalatoknál, intézményeknél, iskoláknál és hatóságoknál megbízott terjesztőkkel. A bizottság megmásíthatatlan szándéka, hogy a kibocsátani tervezett sorsjegyek teljes mennyiségét elhelyezze, amihez azonban a megye dolgozóinak az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell nyúj- taniok, A megye dolgozói köréből érkezett számos, az ügyért lelkesedő megnyilvánulásból csak egyet ragadunk most ki. A Hirdi Gazdasági Vasút egyik fűtőházi dolgozója hallott a televízió létesítésének tervéről, és levelet írt a bizottságnak, amelyben leírja, hogy öreg beteg szüleit kell támogatnia, felesége sem egészséges, de úgy gondolja, ha minden dolgozó legalább egy sorsjegyet venne, a teljes siker biztosítva lenne. 2 forintos portóval ellátott levélben 10 forintot küld és kéri a sorsjegy megküldését. Sok megbízott örömmel közli telefonon, hogy a neki kiadott somjegymennyiség elfogyott, az ellenértékét befizette és sürgősen kér további ellátmányt. Vidékről is érkeznek megkeresések, hogy a postahivatalokhoz küldjenek további jegyeket. Vannak azonban sokan, akik nem tudják, vagy nem akarják felfogni ezen kulturális megmozdulás óriási Jelentőségét, A bizottság a vidéki tanácsokat körlevélben kereste meg, kérve, hogy ez akciót támogassák és a rendelkezésre álló eszközökkel hívják fel a lakosságot sorsjegyek vásárlására. Úgy halljuk, hogy-ennek a legminimálisabb eredménye sem volt. Tudomásunkra jutott egy-két városa vonatkozású eset is A több száz dolgozóval rendelkező helyek közül, a Pécsi Közlekedési Útfenntartó Vállalat 47, a Dohánygyár 20, a Sopia- na Gépgyár 100, az SZTK dolgozói 25 sorsjegyet vettek át. Egészen minimális mennyiséget értékesítettek a Nagy Lajos Gimnáziumban és a Pedagógiai Főiskolán. A Magasépítés! Technikum többszöri felkérésre még csak választ sem adott. Nem hagyható szó nélkül, hogy a tsz-ek dolgozói annak ellenére, hogy idényszerűen igen nagy az elfoglaltságuk, átérezve e mozgalom jelentőségét, példaadóan veszik ki részüket a társadalmi munkából és vállalnak részt az anyagi áldozatban is. A bári Uj Élet 100, a szágyi Kossuth 50, a személyi Damjanich 50, a slk- lósnagyfahisi Jó Barát 100 sors jegy megvételével sietett « mozgalom támogatására. A fentiek szerint tehát a tervszerinti ütemezésben készül a pécsi televíziós közvetítő állomás és megyénk dolgozói még ebben az évben élvezhetik a televíziós műsorokat. Szükség van azonban arra, hogy azokon a helyeken, ahol ez míg nem történt még, súlyának megfelelően kezeljék a televízió ügyét. Ha városunk minden egyes dolgozója legalább egy sorsjegyet vásárol, akkor bebizonyítottuk azt: megérdemeljük a televíziós műsorszolgáltatásba elsőként való bekapcsolást. A sorsjegyek terjesztésére még egy hónap áll rendelkezésre. Értesülésünk szerint a Televíziós Munkabizottság újra felkeresi az eddig elhanyagolt területeket. Mód van tehát • lem«** dás behozására?
