Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-18 / 116. szám

»58. MÁJUS 18.

NAPLÓ

8

## ■■

II pécsi 6-os ezred felelésének 40. évfordulója

jCaUi István:

így történt

jf i nt laktunk az Ulmannv telepen.

Az Ulmarm bankház kölcsönből építette ezt a telepet an- Jakidején a Duna-Gőzhajózási prsaság, afféle „szociális“ itatásként a bányászoknak. A telep utcáin — már így Jáíus felé — öreg hársfák,

, acteesztenyefák bontották

.fiaikat. Vasárnap délelőt- ^nként e fák alatt hűsöltem n is a velem egyivású legé- K-kkel, Még húsz esztendős voltam, de már fölfogtam z* a bizonyos „életformát’', l^’-yben a bányászok éltek, ij^tem az árnyoldalát és a l^vésbé bő napsütötte olda0;, Azon a pünkösdhétfőn is C ^csorogtunk az utcán, ami- Hr a szomszédék lánya, Löf- IjJ Teri fut ám haza a város- J.~~ misén volt az Ágoston l1 templomban — és elfúló ailSon meséli:

Katonák meg civilek ö'mást lövik. . . A városban Ugatják a fegyvereket....! fáéban lövések zaját hozta, ,.5'k a város felől a szél, előcsak ritkábban pattogott,

foi, '

már belekelepelt a gép- is. Én azon mód, ahogy i, társaimmal együtt fuS

c engedtem a város irá- . • Nem tudnám megmon- r^n’ ma már, hogy pontosan ii te hajtott be bennünket a c°k színhelyére, de egy bi- tán 0s: nern a kalandy • • i Érettebbek voltunk W?Ar annál s tudtuk, hogy jV^hk valamiképpen ott lesz jgyünk, ahol a fegyverek :'1

fagytuk a Zsolnay-gyárat,

,-bnk a Búza-térre.

C Löffing-lánynak igaza k, ’ mert a Búza-téren nagy föltépett ládából kato- C ^fogatták a fegyvert l^a muníciót Pécsbányate- Kasszián-telepről, a Ri- C*. Szabolcsi dűlőből, Fe- CytO, Ulmann-telepről Vpriosan érkeztek be a bá- k^t ?°k, felvették a fegyvereid5 tüzelőállást foglaltak; I^Sy kis tájékozódás, érdek- Íh lödés után végül is meg- Wtem, miről van szó. A lá- a 6-os közös gyalogea- If-ii ^tonái szervezték meg. tépték az 52-es ezred kato- kg(J tevábbá a 19-es ezred is- Az előbbiék csat- W;;tek a hatosokhoz és így EL^tesen elindultak a l^ nyányi utcában lévő szállta’ a 19; gyalogezredhez, 'lík^mnban elárulták a zen- IsT rAjuk lőttek;

kezdődött a harc; Aml- kf,f611 beértem a városba, ak- kialakult a két hetsD a mal egyeíem’ épület egy Jigl nevű tiszt- irányította a tüzet a ti felé, azazhogy felénk, W^ig tüzelőállást foglal- Sw-32 ó-temetőben, a mai tinijei épületek helyén és tjdpte- Sírkeresztek mögül, Vt.T* mellé hasalva viszo- a tüzet, az egyetem irá- ' kr.a' Pokoli csatatérré vált ^opnyék.

“kndülés célja ez volt: kierőszakolni a háború a monarchia uraitól. Akkoriban már nagyon rosszul ment a sorsunk. Az 1918-as esztendőben sokszor azt az élelmet sem kaptuk meg, ami a jegyre járt volna. Megdrágult minden, egy darabka kenyérért félnapig álltak sort az asszonyok, a frontról pedig nap mint nap érkeztek haza a halálhírt hozó kurta, hivatalos jelentések. Csüggedés, fásultság, elkeseredés kerítette hatalmába a népet. Ezért kellett hát meghúznunk a ravaszt Pécsett, 1918 május 20-án.:,

A túlerő végül is nekik kedvezett. Néhány óra leforgása alatt megérkeztek Pécsre a bosnyák zászlóaljak piros fezes katonái, akik aztán durván, kegyetlenül elfojtották a zendülést .; • Kiszorítottak bennünket Pécsbányatelepig, ahol a katonaruhás zendülők felvonultak az erdőkbe, mi civilek, bányászok pedig — miután fegyvereinket eldugtuk — szét széled tünfc

Czomorú napok következ- tek ezután.::

A vérbíróság működött. Napnap után hozták a halálos ítéleteket. Feltűnően gyorsan bonyolították le ezeket a pereket. A monarchia hivatalos fóruma „egyszerű“ vidéki „villongásnak“ minősítette a 6. gyalogezred és a pécsi bányászok zendülését. Sőt, „a magyar haza elárulásának“ bélyegezték meg a történteket, mert a katonák és a bányászok a „szent háború" befejezését merészelték követeim. ? i

Az első kivégzésekre néhány nap múlva került sor. Ott álltam én — a mintegy tizenötezer főnyi morajló, félelmetes tömeg között — kint, a katonai gyakorlótéren, a mai nyugati peremváros helyén. Bosnyákok kíséretében érkeztek meg az elítéltek. Egy földhányás mögé állították mind a négyet. Kettő közülük testvér volt;;. A fiatalabbikat, az őrvezetőt szólították először.; s Egy par- voszláv pap keresztet nyújtott feléje, a sápadt katona megcsókolta. A pap az idősebb testvérnek, a szakaszvezetőnek nyújtotta a keresztet. A szakaszvezető összeszorította a száját, majd hirtelen mozdulattal elkapta a keresztet és elhajította a vasúti sínek irányába: nem akart a „kereszt jegyében“ meghalni ;s,

Az öccsét kísérték először a földhányás elé. Lövés dörrent.

Aztán vitték a bátyját, aztán a harmadikat, negyediket : , j

A tömeg — ez a félelmetes emberfolyam — zúgott, tombolt. A -többi elítéltet már nem merték nyilvánosan kivégezni. Féltek a tömeg haragjától, amely már-már majdnem a vesztét okozta az egész úri rendszernek azon a bizonyos pünkösdhétfőin üt

X>ég volt. Negyven eszten- deje. Ott halt meg Berta György is a sortűz előtt. Katonazubbonyát öt golyó verte át.;: Berta Gyurka is Ul- mann-telepi legény volt:.«

Vérük megöntözte azt a földet, amelyen mi ma új várost építünk. Tettükre örökké emlékeznünk kell! Hősök voltak.

Feljegyezte: Raab Ferenc

A halálraítéltet a vesztéhelyre ki sérik . H

^ "* - A\U | , «««* a.*'

A pünkösdi forradalom nagyszerű

SZMnVallaS volt Interjú Hajdú Gyula elvtárssal

A 6-os honvéd gyalogezred katonáinak lázadására és az azt megelőző körülményekre emlékezik vissza Hajdú Gyula elvtárs, a Budapesti Jogtudom ányl Egyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetője:

—1918 tavaszán már országszerte az a kívánság és követelés hangzott el: legyen vége a háborúnak! Látták az emberek, hogy a monarchia, illetve Németország a háborút elvesztette. De a monarchia urai még akkor is úgy vélték, hogy a monarchia még mindig olyan erős, amilyennek 1914-ben képzelte magát. S pünkösd napján megjött az első, nagyon erőteljes figyelmeztetés, mi a valódi hangulat a monarchia hadseregében és a munkásság körében!

— Ezt a figyelmeztetést a Pécsett állomásozó 6. honvéd gyalogezred legénysége adta, amely megszervezte a háború folyama alatt az első komoly méretű katonai zendülést. Nem kevésbé jelentős figyelmeztetés volt a Pécsbányatelepi bányászok fellépése, akik a zendülő katonákhoz történő fegyveres

csatlakozással annak az erélyes kívánságaiknak adták kifejezésüket: vessenek véget a véres háborúnak!

A zendülés lefolyásáról nem akarok részletesen beszélni, hiszen azt megírtam a „Harcban az elnyomók és megszállók ellen” című emlékiratomban.

Ebből kitűnik az is, hogy a pécsi 19-es házi honvéd gyalogezred honvédsége teljes mértékben szimpatizált a 6-os zendüléssel és annak leverésére hiába is vezényelték ki, csak a véletlenül Pécsett átvonulóban lévő 9. honvéd gyalogezreddel tudták a zendülést felszámoltatni.

Bennünket, — a Szociáldemokrata pártot — természetesen elsősorban a bányászok megmozdulása kötött le. A haditörvények értelmében a bányászok is katonai fegyelem alá voltak rendelve, megmoz„...az elítéllek nyomban kivégeztettek..."

Nagyméltóságodnak a mai napon távbeszélőn vett rendeleté folytán, a Pécsett 1918. évi május hó 20-án pünkösd ünnepének másodnapján kitört katonai lázadásról, az azzal kapcsolatos eseményekről és történt intézkedésekről 1918. évi május hó 20. és 25-én távbeszélőn tett jelentéseimet a következőkben összegezem,

1918. évi május hó 20-án délelőtt magánúton, majd nyomban Klausz Endre pécsi kir. ügyész jelentése, úgy a távbeszélőn felhívott rendőrfőkapitány és a főispáni titkár útján értesültem, hogy a „Frigyes” laktanyában elhelyezett cs. és kir. 6. számú újvidéki gyalogezrednek, illetőleg pótzászlóaljának úgyszólván egész legénysége részt vett a támadásban;

. A lázadás kezdeményezői a pótzászlóaljnak menetszázadba beosztott emberei voltak. A menetszázad részben vagy nagyobb részben orosz hadifogságból visszatértekből állott, akik mint a hadbírósági tárgyalásokból kitűnik, bolseviki tanokkal vannak szaturálva (telítve). Ez a menetszázad körülvette saját kaszárnyáját::, a pótzászlóaljnak hozzájuk szító embereit felfegyverezték, a gépfegyvereket, számszerint 19—24-et is hatalmukba kerítették, a pénztárt magukhoz vették.

A felfegyverkezett lázadók, akik tisztjeiket bántalmazták, közülük egyeseket meg is öltek és a velük egyet nem értőket terrorizálták, megszállták a közelben lévő „báró Fejérváry” honvédlaktanyát, melyben csak lábadozók tartózkodtak, a fém- és faipari iskola épületét, a „Fehér farkashoz” címzett udvart és a budai külvárosi vendéglőt, a belvárosi főpályapályaudvart, miközben egyes osztagaik a Malom utcán és a Rákóczi úton a város belseje felé nyomultak.

A lázadókkal a helyben állomásozó pécsi 19. és kassai 9. m. kir. honvéd-gyalogezredek és a pécsi 8. m. kir. honvédhuszárezred, illetőleg ezek pótkeretei nyomban felvették a harcot. Mindkét részről kézifegyverekkel, mely utóbbi fegyvert illetően a lázadók kezdetben túlsúlyban votlak, majd a délután folyamán a honvédek két hegyi ágyúval is harcoltak .: ?

A katonai rögtönítélő bíróság négy bizottsággal kezdte meg a tárgyalást; ez idő szerint, mint értesültem, már öt bizottság működik, mint hírlik, holnaptól kezdve még három, összesen tehát nyolc bizottság fog működni. A tárgyalások nyilvánosak, egyik budapesti altábornagy is jelen van, felruházva az ítéletek megerősítésének jogával.

A rögtönítélő bíróságok 1918. évi május hó 23-án 4, 24-én 3, 25-én ismét 4 és a mai napon 1 halálos ítéletet hoztak. Ezen elítéltek nyomban kivégeztettek ...

Pécs, 1918, évi május hó 26. napján.

Felber Arthur

' kir. főügyész

dulásukat tehát éppen úgy katonai zendülésnek tekintették, mint a 6-os katonákét. A bányászoknak a háborútól való iszonyodása, katonai vezetőik kegyetlen bánásmódja, ellátásuk elégtelensége váltotta ki ezt a megmozdulást, amely egyik legkiáltóbb megnyilatkozása volt annak a harci készségnek és szocialista öntudatnak, amelyet bányászaink a háború előtt és a háború alatt következetesen tanúsítót-1 tak.

A monarchiának még volt ereje ekkora katonai zendülés leverésére s ezzel kilátástalanná lett a bányászok fellépése is. A Szociáldemokrata Pártnak ezután az volt a főtörek vése, hogy a bosszúálló katonai és polgári hatóságok mentői kevesebb áldozatot szedhessenek. Továbbá az volt a törekvése, hogy éberen tartsa további akcóikra azt a forradalmi lendületet, amely pünkösdkor megnyilatkozott. En magam is ebbe az irányba igye keztem hatni: egyrészről mint a Szociáldemokrata Párt egyik szószólója, másrészről, mint a hadbíróság elé állított bányászok védője.

Két elvtársat nem sikerült a halálbüntetéstől megmenteni, de a többi elkerülte ezt a végzetet és a kiszabott börtönbüntetéseket az őszirózsás forradalom folytán nem is lehetett többé végrehajtani.

A tragikus vég dacára a bányászok pünkösdi forradalma nagyszerű színvallása volt a pécsi munkásság harci készségének és elszántságának, hogy még az elnyomók fegyveres erőszakjával szemben is küzdeni képes és minden áldozatok dacára, — győzni akmrl