Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-18 / 116. szám

1 NAPLÓ 1958. MÁJUS » A szövetkezeti és a magánkisipar helyzete Baranyában A megyei pdrl-végrehajtó blaotu&g legutóbbi ülésén megtórgyelta a Baranya me­gyei sidövntKeretl és magán- klalpar helyeetét, batérozat- ban szabta meg a szövetke­zeti és magánklslpar tovább- bl fejlődése érdekében szük­séges tennivalókat. Az aláb­bi cikk a végrehajtó bizott­ság ülésének anyaga alapján iródotti A szövetkezeti és magánkis­tek. Ezt bizonyítja többek kö­zött az is, hogy a szövetkeze­tekben dolgozó — korábban magánkisipari tevékenységet kifejték száma — az összes ta­gokhoz viszonyítva 22 száza­lékkal csökkent. Nagyon meg­nehezítette a pécsi kisipari iparnak, mivel feladatuk a szövetkezetek helyzetét a váró- gyáripari'termelés kiegészítése, si tanács Illetékeseinek intéz- a lakosság szolgáltatási és ja- kedéseikben megnyilvánuló, vítási Igényelnek kielégítése, »okszor közömbö«, a szövetke- jelentős szerepe van a népgaz- zetekkel szemben álló maga tar­éi aságban. Igaz, hogy a szövet- tása. kezeti és magánkisipar által Az ellenforradalom okozta elért termelési érték megyénk károk a szövetkezeti mozga- íparához viszonyítva nem je- lomban akkor még meglévő hl- lontös, de mivel ezek a szekto- bák, a munkaerőhullámzás ci­rok elsősorban a lakosság Igé- lenére a megye kisipari sző­rijeinek kielégítésére hivatot- vetkezetet 1957-ben minden ko- tek, szükséges fejlődésüket elő- rábbl esztendőnél jobb ered- segíteni, tevékenységüket meg- ményt értek el. A teljes terme- ftielő irányba fordítani. lésük például tíz, az egy főre Megyénkben jelenleg 40*kis- eső termelési értékük 19.9 szá- ipm-i termelőszövetkezet mű- Zalákkal magasabb volt, mint Uftdlk 2194 taggal. Ebből 16 pé- 1955-ben. Ennek a kétségtele- csi, 24 vidéki székhellyel. Hogy nü! kiemelkedő eredménynek h kisipari szövetkezeti mozgn- elérését nagymértékben elő- lomnak milyen mély gyökerei segítette vannak Baranyában, arra jel kezeti mozgalom rovására a va — olyankor is magánkis- szükségesnél több magánkis- iparossal építtetnek, amikor a ipari tevékenységet engedélyez- szövetkezetek szabad kapaci­tással rendelkeznek és ez hát­rányos a kisipari szövetkeze­tekre nézve. Mivel ez a tűr­hetetlen helyzet ebben az év­ben sem változott lényegesen, nagyon sürgős változásra van szükség. Keményen fe! keli lépni a kapitalista törekvések ellen A kisipari szövetkezetek A szövetkezeti kisipar igen egyik legfontosabb feladata fontos feladata az is, hogy a ma, a szövetkezeti vagyon vé- magánkislparl árak alakulásé­delme. Kisipari szövetkezete­inkben ugyanis az ellenforra­dalom hatásaként kapitalista törekvések, pazarlás, a szövet­kezeti vagyon herdálása is je­lentkezett. 1957. elején a za­vartalan termelés érdekében lehetőséget kaptak a szövet­kezetek helyi anyagok felvá­sárlására. Ez a körülmény később több helyütt káros összefonódás­ra vezetett a magánklslparo- sok és egyes szövetkezetek között. lemző, hogy sz ellenforradalom alatt egyetlen kisipari szövetkezet sem bomlott fel, s az akkori 2870 szövetkezeti tag közül csupán 830 vált meg a szö­vetkezettől. A Pécsi Faipari Szövetkezet például több mint 150 ezer fo- —» rintot fizetett ki egy magán- zctl mozgalommal kaposola- kisiparosnak, béríűrészelés cí- tos határozata, amely meg- mén, a siklósi szövetkezet volt vezetői pedig a központi anyaggazdálkodás alá vont anyagokat adták el magánkis- lparosoknak. Ezt a helyzetet Hozzá kell tenni azonban, kihasználva, a Mohácsi Építő hogy a kisipari szövetkezetek KTSZ volt vezetői 250 ezer fo­kormányunknak a szővetke­sz(intette a mozgalomra sé­relmet és a fejlődést gátló korábbi rendelkezéseket. Ennek ellenére meg kell ál- által 1957-ben elért eredmé- lapltani, hogy megyénkben az nyék részben abból Is adódtak, elmúlt évek során a kisipari hogy a szövetkezetek az emll- szövetkezeti mozgalom nem fej- tett Időszakban nagymérvű lődött a kívánt mértékben. A árutermelést folytattak, javító kisipari termelőszövetkezetek és szolgáltató tevékenységük _ | ___ fejl ődését hátráltatta például pedig jelentősen csökkent. Ez a nagy gondot fordítanak a szö- — különösen Pécsett —, hogy hiba részben még ma is fenn- vetkezeti vagyon védelmére, az elmúlt éveik alatt a szövet- áll. rinttal károsították meg a szövetkezetei. Biztató viszont, hOigy ezeket a hibákat a leg­több kisipari szövetkezetben már felszámolták és a szövet­kezetek többségében már igen ra befolyást gyakoroljon. Ezt a szerepét a szövetkezeti kis­ipar több iparágban — így például a cipésziparban — be Is tudja tölteni. A konjunktu- rás iparágakban azonban — mint a méretes szabóság és jelenleg a faipar — a kisipa­ri szövetkezetek árszabályozó szerepe — sajnos — még csak igen kismértékben érvényesül. Megállapítható ezen kívül, hogy a kisipari szövetkezetek­ben a vezetés színvonala az elmúlt években Jelentősen emelkedett. A vezetés alap­vető fogyatékossága azonban még mindig, hogy az egyszemélyi felelősség nem párosul a kollektív ve­zetéssel. A kollektív vezetés hiánya mutatkozik meg abban, hogy nem tartják meg rendszeresen a vezetőség! és közgyűléseket és a választószervek határo­zatokat nagyon ritkán hoznak. Az ellenőrző bizottságok sem működnek megfelelően. Több helyen laza a munkafegyelem, a munkaidő alatt fuserálnnk.s — a társadalmi ellenőrzés hiá­nya miatt —, a szövetkezeti tulajdon sérelmére kisebb-na­el. Mindezekből megállapítha­tó, hogy a szövetkezetek gazdasági munkája megfelelően ala­kult, a tömegszervezeti jel­leg azonban háttérbe szo­rult. A nemrég lezajlott vezetőség­választó közgyűlések után azonban megvannak az emlí­tett hibák kijavításának elő­feltételei, A szövetkezetek megyei trá. nyítószerve, a KISZÖV jó] látja el a szövetkezetek gaz­dasági irányítását, a tömeg- szervezett, az ellenőrző éa instruáló tevékenységüket azonban még javítani kell. A kisipari szövetkezetek tagjainak öt százaléka párt­tag. A pártszervezet munkája azonban még nem alakult ki megfelelően. A városi és járá­si pártbizottságok ebben az évben kezdtek el a szövetke­zeti ipar kérdésével foglal­kozni. A vezetőségek újjává- lasztását már mindenütt se­gítették. Fogyatékosságként kell említeni, hogy a szövetkezetek gazdasági és politikai kérdéseivel még nőm megfelelően foglalkoz­gyobb visszaéléseket követnek ben hiány van. Vagy: masb fényképész, van, amikor am cában két FÉNYSZOV is 8F ködik. Sok olyan jelenséggel t# kozunk, hogy állami vP lat, vagy kisipari szfivolF zet közvetlen esonuiM* gában, vagy köz*'#- ugyanolyan szakmájú H? gánkisiparos működik. Például, a Kossuth4Lajos * cában van Szűcs Lajos sm'*’1 mester, öt. üzlettel arTább * Pécsi Ruha- és Cipóipari % lalattól. Vagy: Szabó Lajoí* fehérneműkészítőnő ott van,1 Pécsi Fehérnemű és Néirulj*' zati' KTSZ mellett. De to»#! is lehetne sorolni a?- ily® \ hasonló eseteket, a!ti*W mind kisipari politikánk j0- gyntékosságait tükrözik sza. Annál is inkább, W amíg a belvárosnak már ** lóságos keleti bazár - íe!£ van, ide koncentrálódott több kisiparos, addig a kö(i' rosok, a perifériák, de fék» bányavidékek .lakossága JJ iparoshiánnyal . k0szkÓ®í hiányzik a javító-szolul’-*,, ellátottság. Ezt sokan W . használják. Például az aknára járó borbély — ..— ___-- borbély hiányában — a ba,lj, na k és a pártépltésl munka szóktól nyolc forintot kér Is sok kívánnivalót hagy vágásért és hat forintot W­maga után. Tanácsi szerveink — a Pécs városi Tanács kivételével ma már megfelelően támogat­ják a szövetkezeti ipart. Sú­ly: & hiba azonban, hogy sem a pécsi váróéi, sem a magyei válásért* Ezen a helyzeten sflréj’ változtatni kell] Rendet K‘ teremteni a belvárosban, é , kát az {porosokat, akik«6*, működésére a telvár0*", nincs szükség, a külvár0*.:! ■ UIUSJ-I o AMI—' tanácsnak nincs a helyllpar a bányavidékek felé k«!> L fejlesztésére vonatkozó táv- nyítani, ahol tevékenység lati terve, Ma már minden KTSZ nyereséges örvendetes azonban, hogy amíg az elmúlt esztendőben mindig volt veszteséggel mű­ködő szövetkezet, 1957-ben már mir.Jen szövetkezet nyereség­gel zárta az évet. Egy szövet­kezeti dolgozóra például me­gyei átlagban 1594 forint nye­reségrészesedés jutott. A szö­a termelés műszaki feltéte­lei Is kielégítőek. A pécsi faipari, a pécsi kesz­Becsületes kisiparosok és spekulánsok Az állami, szövetkezeti ipar Éppen ezért,' pontosan n be- felfogott érdeke megköveteli, mellett, jelentős szerepe van esületes kisiparosság védelme hogy megtisztítsa önmagát a a magánkisipamak is — főleg érdekében szüksége mutatku- soraiba nem valóktól Ezzel a lakosság szolgáltató és javí­tó igényeinek kielégítése szem tyűs, a mecseknádasdi kádár és pontjából. Pártunk és korma­a pécsi cipész kisipari termelő- szövetkezetek ezenkívül jelen­tős építési beruházást is eszkö­zölték. A kisipar] termelőszö­. 7 ° 7, vetkezetek gazdasági erősödé­vetkezetek gazdasági erősödé^ ^re jeliemző még> hogy a szö_ ugyanakkor ^^etűvé *7* ’ vetkezetek összes vagyona a hogv gazdálkodásukhoz egyre decemberében már kevesebb hitelt vegyenek meghaladta a két és fél miuió igénybe. Amíg 1955-ben csupán (orlntot> egyetlen olyan szövetkezet volt, amelynek nem volt szüksége állami hitelre, a múlt esztendő­ben már hét szövetkezet nem vette Igénybe a hitelt. Érdemes Van azonban néhány problé­ma, amely jelenleg is nehezíti, gátolja a kisipari szövetkezetek további erősödését, a szövetke­zeti mozgalom fejlődését. Az megcmhteni. hogy az elmúlt ép(téfi| beruházásokat a vidéki években körülbelül 15 millió saövetk#Mtek Jei€ntö, részé- forintot fordítottak a kisipari g gáto]Ja az a körülmény, szövetkezetek beruházásra. A beruházások eredménye­ként a legtöbb szövetkezet megfelolő gépi berendezések­kel rendelkezik és általában hogy a szövetkezetek által használt épületek állami tulaj­donban vannak. Éppen ezért helyes lenne, ha a szövetkeze­tek ezeket az épületeket meg­felelő áron megválthatnák. Helyesebb bérarányokat! Nehezítette a szövetkezetek állammal szembeni kötelessé- fejlődését az is, hogy az ellen- gek elmulasztásának, vagy ma­forradalmi demagógia hatására gasabb árak alkalmazásának és több szövetkezetben magasabb spekulatív tevékenységüknek mértékben emelték a munka- „eredménye”. A helyes bér- díjakat, mint amennyit a kor- arányok kialakítása érdekében mány e célra engedélyezett. Ha a múlt év III, negyedévében például összehasonlítjuk az ál­lami és a szövetkezeti iparban dolgozó munkásak egy órára eső munkabérét, kiderül, hogy a szövetkezetek magasabb bért fizetnek, mint a hasonló állami szektor. Az összehasonlításnál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a szakmunkások megszüntetésére ezután összetételét. A Pécsi Kesztyű- sor. megyénk kisipari szövetkeze­teiben több helyes intézkedést foganatosítottak és a múlt év végére egyes területeken sike­rült is megfelelő ösztönző bé­rezést kialakítani. Az állami és a szövetkezeti ipar között még meglévő béraránytalanságok kerül gyárban például a szabászok­nak csak a 25 százaléka régi tanult szakmunkás, a Pécsi Kesztyűs KTSZ-nél pedig vala­mennyi szabász tanult szak­ember. Meg kell még jegyezni, hogy nemcsak az állami és szö­vetkezeti, hanem a szövetke­zeti és a magánkislparl mun­kások bérezése között Is van bérfeszültség. A szövetkezeti tagok tudják, hogy a maRánkisiparosok na­gyobb jövedelme, gyakran nem i több és jobb munkájuk ered- nénye, hanem sok esetten az A kisipari szövetkezetek ex­porttevékenysége az elmúlt esz­tendőben hasonló volt a ko­rábbi évekéhez. A jövőben ép­pen ezért fokozni kell az exportterme­lést, valamint az importanya­gok megtakarítását eredmé­nyező termékek gyártását, mert országunk gazdasági hely zete Is ezt követeli. Javítani kell ezen kívül a kisipari szö­vetkezetek építőipari tevé­kenységét. Egyes intézmények és vállalatok ugyanis — a tor­nyunk éppen ezért lehetővé tette a magánkisipar további fejlesztését. Ez nemcsak s nyújtott kedvezménj c kben, hanem a kisiparosok számá­nak emelkedésében is vissza­tükröződik. Az ellenforradalom előtt a kisiparosok száma 4100 volt. jelenleg 6039. Ebből <*upán Pécs városában 1683 kisiparos működik. Az öt kiemelt szalonéban (kovács, bognár, szabó, cipész, fodrász), amelyek főleg a lakosság alap­vető szükségleteit hivatottak kielégíteni, 2133-ról 2576-ra emelkedett a kisiparosok szá­ma. Érdekes megemlíteni, hogy a 6039 kisiparos közül 5515 képesítéshez kötött, sza­badipart pedig 524 űz, Ha a fenti számadatok mö­gé nézünk, ha pillantást ve­tünk a kiadott iparengedé­lyekre, azok tulajdonosaira, akkor két nagy hibára jö­vünk rá, amelyért a felelősség elsősorban a tanácsok ipari osztályainak vezetőit terheli. Az egyik súlyos hiba az, hogy a tanácsok .a törvényes rendelkezéseket, valamint a kötelező osztály­éberséget figyelmen kívül hagyták. - Elvtelen politikát folytattak, sőt szembehelyezkedtek pár­tunk politikájával. Háttérbe szorították a szövetkezeteket, sőt saját helyiipari vállalatai- . kát is és előnyben részesítet­ték a magánkisipart. Szinte, korlátlanul, válogatás nélkül adták ki az iparengedélyeket nemkívánatos elemeknek is. zott annak, hogy a tanácsok Ipirl osztályai n legsürgőseb­ben vizsgálják felül a kiadott iparengedélyeket. Az engedé­lyek felülvizsgálása most van folyamatban és eddig 21 el­lenforradalmi személytől von­ják meg az iparengedélyt. Az Iparengedélyek felülvizsgálá­sának az üteme azonban még mindig túl lassú, különösen Pécs városában. Ezért a taná­csok ipari osztályainak a leg­sürgősebben meg kell gyorsí- tanlok az engedélyek felül­vizsgálását. S az iparosságot megszégyenítő elemektől ha­ladéktalanul meg kell vonm a/ iparengedélyt. A becsüle­tes Iparosságnak is saját, jó; a lakosság ellátása .érd»**7J (sokkal nagyobb szükség v UJabb iparengedélyt P'f csakis a külvárosok, vidékek területér^ r gyében pedig ©lsősorbf községekbe kell Júadrt A kisebb községekben. V kisiparos-hiány van,' W', kedvezményeket kellene ni az ott letelepülni szánó?;'» zó kisiparosoknak. A lat ugyanis azt biz«1^ hogy ezek csak az ip'arB** lásból nehezen tudnak * éjni. •' ' f, Gondoskodni kellene a clós kisiparokban az u'*'5’!/ lás biztosításáról; Néhány *i diclós kisipari szakma, 'V *, Ä* nines mitől tartanlok nem #tb klhalófélVn vali. A* kapcsolatban fel kell hív­nunk a becsületes iparisok fi­gyelmét egy újabb jelenségre. Vannak iparosok, akiktől mér megvonták az ipareng.Mélyt, vagy úgy érzik, hogy miután , vaj van a fejükön", sor ke­rül engedélyük megvonáséra, mártíroknak tüntetik lel ma­gukat, pánikot keltenek az iparosság körében azzal a jel­szóval: „máma én, holnap ti kerültök majd sorra". Hang­súlyozni kívánjuk, hogy kell hitelt adnlok az ilyen rémhírterjesztőknek, nyu­godtan dolgozhatnak to­vábbra Is. letékes szerveknek külön Helytelen a magánkisipar területi eloszlása A másik súlyos hiba, ame­lyet tanácsaink a kisipari en­gedélyek kiadásánál elkövet­tek: nem vizsgálták meg, hogy az adott területen indokolt-e iparengedély kiadása, a la­kosság ellátása érdekében szükség van-e arra. így a kis­iparosok zöme a városok bel­területére, járási székhelyek­re, illetve nagyközségekbe te­lepült. Ennek a rövidlátó kis­ipart politikának a következ­ményeként a kisiparosok egy része az állami és a szövetke­zeti ipar kon kurrense ként- je­lentkezett, Ugyanakkor a me­gye területén — főleg a bánya vidékeken és a kisközségek­ben — kisiparos-hiány mutat- kozlk. Például; 49 községben nincs bognár, 48 községben nincs *’»ibó. kellene vizsgálnlok ezsk”^ nagymultú művészi iPar7,,(" a helyzetét, különös.te*7'r tel az esetleges exportá'"4, hetődégekre. ' ji •Többét kellene fogla""?^,- kisipaíi ipari tanulók wfy lásának kérdésével is £ jpf iparosoknál összesen ri tanuló van leszerződ? EWk közül legtöbben a '■ y asztalos, női szabó és 'd% szakmát tanulják, ■ 28-bsn nincs kovács, 53-ben WBkm4baTl azonban,-mi"' déul; • cipész, kályhás .zésben még ma alnesen fod­rász. Pécsett, a belvárosban van a legtöbb iparengedélyas, — pzámszerint: 758. Ezek első­sorban a város főutcáiban he­lyezkedtek el. Ha például vé­gig megyünk a Kossuth Lajos utcán, azt tapasztaljuk, hogy 5 órás is van (Lauly, Hódosy, Leiszter, Reme®, Ganz). A pe­rifériákon Pedig órásmester. fodrász stb., a megfelelő u' pótlás nincs biztosítva. Legsúlyosabb sz utánig hiány a cipész és a ***' szakmában, mert az 511 cipész k^:?vV zöme már idős. A szakmában viszont ipari tanuló sincs, holott*j épülő lakások több' cserépkályha készül. Határozottabb •llanőrzést! Iparengedélyhez jutott Igen sok ellenforradalmár, bün­tetett előéletű, bíróság által több esztendőre elitéit egyén, spekuláns, konjunk­túralovag, korrupt személy. Ezek magatartásukkal, árdrá­gításaikkal, adótartozásukkal,, vagy adócsalásaikkal, üzérke­déseikkel, valamint dőzsölő magánéletükkel szégyent hoz­tak a tiszte séiges, becsület,.<• kisiparosokra. Azokra, akik munkájukkal valóban a véinyes rendelkezéseket kijátsz te« ipart" szolgálják, A kisiparosság feladata első­sorban a lakosság Javító, szol­gáltató Igényelnek kielégítése. Ez iiz Irányelv azonban a m«- gánkisiparosok egy részének tevékenységében ném érvénye­sült. Igazolja ezt az, hogy a múlt évben közületek részé­ről különböző munkákért — sok esetben a törvényes lehe­tőségeket kijátszva, — több, mint 70 millió forintot fizet­tek ki. A helyzet ez év e'só negyedében sem változott meg lényegesen, mert a negyedév végéig 14 millió forintot fi- „tlsz- zettclf ki kisiparosoknak. Ami a kisiparosság'anyagéi­lását Illeti, az — a szűcs és a kisiparos, a mesállapít0'^^' kárpitos szakma kivételével — előleget fizette, ugys’Líí biztosítva van. azonban forgalma az e ff A kisiparosok egy részénél leszámoláskor lényege*^J árdrágító tevékenység te- Syobb volt. így keletke* í; pasztái ható. a jelentős hátralék, ti k Ennek megszüntetése és a bo- 1856. márctua 31-ig 357l1 nyolult kalkuláció kiküszöbö­lése érdekében, a KIOSZ egy­sége» irányárakat bocsátott kJ. A tapasztalat- azt mutatja, ho.cv a kisiparosok egy részé­nél baj van az adómorállal, 1957 december 31-vel a me­gyében összesen 888 147 forint forgalmiadó hátralék volt. Ez abból eredt, hogy igen sok (Folytatás a 8, oUUt«^ ! »»•»»». iUtUUUB Oi-lf» «w ' * i'intra csökkent. Jelenig \t kisiparos összesen rint forgalmiadó tartozik még a múlt Ami a jövedelemadó-í' ty? illeti, az 1957-es évben F viszonylatban körülbelül ß százalékos volt. Ennél nemnél a morál Jónak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom