Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-15 / 113. szám

tW«. MÁJUS IS. NAPLÓ 5 VILÁGHÍRADO rTTVVTVTfTTV?TTTTTTTTTT?’»t,rtVtV»fV»tV?T»V T77T7T77TTTT77TT7T77T77777^TT777TTTT777T*7TT7T7T7T¥ Jövő nélküli nemzedék A nyughatatlan bonniak A bonni parlamentnek a* atomfegyverkezésröl szóló dön­tése veszélyes helyzetet teremtett Európában. A két utolsói világháború történelmi tapasztalatai azt tanítják, hogy az euró-( pai népeknek nincs biztosítéka a német hadigépezet agresz-1 szív re vans-törekvései vei szemben. A nyugatnémet politikusok ( megismétlik önmaguk, de az is történelmi tény, hogy az is­métléssel eleddig kudarcra voltak ítélve. Irta? A. Bjelszkaja Még nincs egészen húsz éve, amikor Hitler ezt üvöltötte: „Tűzzel, vassal fogom kiirtani a bolsevizmust". Hű tábornokai csak erre vár­lak. Ami a pusztítást Illeti, náluk jobban senki sem értett ehhez. Bőséges tapasztalataik voitak, mindegy, hogy emberekről, vá­mokról, vagy országokról volt szó. Később a háború befejeződése után a „népek bírósága” előtt Nürnbergben nem tudtak semmit bű­nükről, csupán parancsokat teljesítettek. v Hitler letűnt, de a fasiszta tábornokok és a hozzájuk teljesen J^onló anttkommunlsta politikusok megmaradtak Nyugat-Német- |i faágban. A világ minden tájáról érkező tiltakozások klgúnyolása- J*nt, a bonni NATO-parlament elhatározta a nyugatnémet hadsereg “lomíegyverekkel való felszerelését, amely súlyos veszélyt jelent az "Hberiség békéjére. — Úgy látszik, Nürnberg« teljesen elfelejtették 'nyesek. Idegesség, kiábrándultság, bizal­matlanság a Jövővel szemben, az Ideálok teljes hiánya... A bur- zsoá sajtó aggodalommal Ír a mai nyugati Ifjúság ezen tulajdon­ságairól. . „Haragos fiatalemberek" — j. Osborna angol író könnyedén ne- , vezl ezeket a fiatalokat akiknek .lelki üressége és kiábrándultsága ; lassacskán haraggá, a környeze­tük elleni sajátságos lázadássá | változik. Gyűlölik a társadalmat, I megvetik a barátságot, a szerel­met, a hűséget, a kötelességérze- ‘ tét. Nem csodálkozhatunk, hogy ez I a hangulat maga után vonja az . erkölcsök hanyatlását, a hlsztérl- ’ kun megnyilvánulásokat, a bünö- 1 zést, amely ma már valóságos is- ) tencsapást Jelent az Egyesült Al- i lantokban és Angliában. A legtöbb burzsoá folyóirat utóbbi számai cikkekben foglal­koznak azokkal a fiatalemberek­kel, akik nem találják helyüket az életben. Véletlen Jelenség len­ne ez? „Az ifjúság különösen a ser­dülők, sok gondot okoznak — fr- Ja az angol fiatalságról D. Midd­leton a ,New York Times Maga­zin’ című amerikai lapban, — A fiatalkorú bűnözésről az alkoholiz­musról szóló adatok azt bizo­nyítják, hogy az angol fiatalság a második világháború után olyan mértékben elvadult, ami a hábo­rú előtt csak a nyomortanyák la­kóira volt Jellemző ... Sok szó esett a londoni és vidéki fiatal­korú banditák gaztetteiről, az olyan városokban működő ban­dákról, mint Liverpool és Bri­ton." De a fiatalkorú banditák nem csupán a háború utáni idő­szak szüleményei. Már régóta mű­ködnek Angliában és verekedésnél borotvát, kerékpárláncokat hasz­nálnak ... Működési területűk ma már nem korlátozódik a nyomor­tanyák környékére. Megjelennek azoknak a vidékeknek szomszéd­ságában is, amelyeket a rendőr­ség „köztiszteletben álló terüle­teknek” nevez. A „Sphere” cfmfi londoni heti­lap beszámol a fővárosi Ifjúság kedvenc éjszakai klubjairól: a bű­nözés sajátságos melegágyairól. Ezeken a helyeken a legfantasz­tikusabb ruhákba öltözött, zilált, hosszúhajú ifjak és leányok „szó­rakoznak". Egyesek a rock and roll legelképesztöbb figuráit tán­colják, mások a leglehetetlenebb pózban ülnek, vagy hevernek a padlón. Valamennyien dohányoz­nak és isznak .., Es az Egyesült Államokban? Az Ifjúság bűnözése ma már súlyos nemzeti probléma: köteteket Ír­tak erről a kérdésről. A kormány bizottságokat alakit, a krlmlnalls- ták kutatásokat végeznek. S a la­pok és folyóiratok mégis csaknem minden számban fiatalkorúak ál­tal elkövetett gyilkosságokról, be­törésekről és erőszakoskodásokról Írnak. A „New York Times Ma­gazin" egyik cikke a felsőosztá­lyos középiskolások bűnözésével foglalkozik. „Bűnözés és erősza­koskodás a középiskolákban” — Ilyen címektől tarkállnak az új­ságok és dermesztlk meg a szü­lőket. A folyóirat szerint ezek a Jellegzetes elmek: „Tlzennégy- éves fiú. SaJAtmaga gyártotta pus­kától sebesült meg", „Két diákot letartóztattak. Meggyilkolással fe­nyegették tanárnőjük férjét.” S végül, amikor köztudomásúvá lett egy 13 éves kislányon elköve­tett erőszak: „Az iskola igazgató­ja, akit kétségbeejtett a dolog, ki­vetette magát az ablakon és' ha­lálra zúzódott.” „Ha ez a helyzet csak New York államra lenne jellemző — írja a folyóirat — s nem terjedne túl a nehezen ne­velhető gyermekek Iskoláin, ak­kor nagyon boldogok (I) lennénk és a krlmlnallstákra bíznánk ezt a problémát. De az említett Je­lenség mindenütt széleskörűen el­terjedt és bánatba borltja sok nagyvárosban élő szülő szivét, eszét és lelkiismeretét." A világ legerősebb rádióteleszkópja Dr. Szemjon Haikin, a moszkvai rddióasztronómíai konferencián I kijelentette, hogy a Szovjetunió­ban elkészült a világ legerősebb rádióteleszkópja. A 130 méter I hosszú teleszkóonak 100 négyzet- l méteres tükre van, 10 nagy elekt- , romotor hajtja és félautomatlku- ,san vezérelhető. A berendezés se­gítségével vizsgálhatók az ionosz- férában előforduló jelenségek, a i mágneses viharok, a föld atmosz­férájának jelenségei. A teleszkóp 'a s centiméteres hullámoktól kezd I ve érzékeny, mig a világ egyik ) legnagyobb angliai rádlótelosz- . kúpja csak a hússzor hosszabb hullámokat fogja fel. Az új te- I leszltóppal a megfigyelési határt I mintegy 100 millió fényévvel »1- > került tágítani. Háromszázhar­mincezer már­kába kerül a „Matador” típu­sú, atomföltettel ellátott, tó’/irá- nyítható rakéta. A bonni parla­ment -határoza­tából ezekkel a halálmadarakkal fegyvereik fel a nyugatnémet hadsereget. a német adófize­tőknek ez a „biz tonsági fegyver” 60 milliárd már­kájába kerül. Az ukrán tüdősök Neoclt nevű gyógyszert készítettek, amely meg­akadályozza egyes rosszindulatú daganatok tovaterjedését és ki­fejlődését. Az orvosok több mint három évi kísérletezés után meg­állapították, hogy a Neoclt ugyan nem gyógyítja a rákot, de meg­akadályozza a betegség kifejlő­dését, Az új gyógyszert jelenleg [ 12 szovjet kórházban próbálják ki. * Az Associated Press Jelentése > szerint az amerikai haditengeré­szet elhatározta, hogy olyan va­dászgépeket rendel, amelyek a 1 hang terjedésénél gyorsabban sze- | Itk a levegőt. A gépek egyenként 9 900 000 dollárba kerülneik és drágábbak a 8 000 000 dolláros B— 1 52 bombavetőgépeknél, i * i Hőmérsékletét változtetó ruha­anyagról ad hirt a svájci sajtó. Ia különleges szövet a környezet hőmérsékletéhez igazodik, még­pedig olyan mértékben, hogy hi­degben meleget tart, melegben pedig hűvösen tartja a testet. Alapanyaga műselyemszálakból készül. Ezekre az aluminium és müanyagpép folyékony keverékét szórják. * Uj típusú Pullmann-kocsit állí­tottak be Párizsban a városnéző turisták részére. Az új autóbusz kétemeletes motorcsónakra ha­sonlít. Oldalfalai, teteje plexi- üvegből vannak. Minden ülésre fejhallgatót, az ülés karfájára pe­dig több gombot szereltek fel. Az utas Így az Idegenvezető ma­gyarázatát anyanyelvére lefordít­va hallja. Azzal a tervvel is fog­lalkoznak, hogy a városnéző kör­utazásokat megfelelő népzenével fessék alá. Mii ucut 1500 UlíotnéUm a föld Az amerikai mesterséges holdak bebizonyították, 1500 r* * kilométerrel a Föld felett olyan váratlanul erős a sugárzás, hogy az ember csak különleges védőintézkedések után, eddig számításba se vett elővigyázati rendszabályok megtétele után vállalkozhat az űrrepülésre. A mesterséges holdak műszerei számos tudományos mérést végeztek és annak eredményeit rádió útján jelen­tették a Földre. Ezeknek az adatoknak a kiértékelése sok meglepetést okozott. Közelebbi adatokat a napokban kö­zöltek az Amerikai Tudományos Akadémia és a Fizikai Társaság közösen megtartott ülésén. Többek közt megálla­pítást nyert, hogy 1. kereken 370 kilométeres magasságban az atmosz­féra tizennégyszer olyan sűrű, mint ahogy feltételezték; 2. a mesterséges holdon belül a hőmérsékletet minden nagyobb nehézség nélkül 0 és 40 fok Celsius között tart­hatják, amelyet az ember hosszabb időn át kibír; 3. minimális annak a veszélye, hogy az űrhajó meteo­ritok közé kerül, s az egyébként rendkívül ritka mikro- meteoritok (olyan testecskék, amelynek az átmérője 1 ezred milliméter) alig okoznak kárt az űrhajón, s már */« milli­méter vastagságú fémfal védelmet nyújt ellenük. Dr. James van Allen, az towai egyetem fizikusa, aki az amerikai mesterséges hold kozmikus sugárzásmérő mű­szereit tervezte, beszámolt a világűrben váratlanul tapasz­talt erős sugárzásról és elmondta, hogy 1500 kilométer magasságban a kozmikus sugárzás százszorta erősebb, mint várták. Persze, a mérések csak a sugárzás erejére szolgál­tattak adatot, fajtájára vonatkozóan nem, s így minőségi megállapítások még nem tehetők. Amennyiben a mért sugárzás a napsugarak röntgen- fajtájából származik, úgy hatásának maximálisan 5 órán át szabad kitenni az embert. (Megjegyzendő, hogy atom­reaktorok dolgozóinál ezt a határt egy hétben szabták meg.) A magyar kozmetika hírneve Német fotóriporter készítette ezt a képet, hogy tájékoztassa honfitársnőit a magyarországi szépségápolásról. A Kőbányai Textil­üzem körszövőnője, Gál Magda nemcsak a szépséghibák eltávolítása céljából keresi fel a szakorvost, hanem hetenként rendszeresen megjelenik a kozmetikai kezelésen. Mindez nem kerül többe, mint két munkaórára eső keresete. Pécs—Maszk va—Pécs Kupka Sándor útinaplója (3.) Útban Moszkva felé , Két és fél napi kievi tarióz- után, éjszaka indultunk Moszkvába. A vonatban végig 2 dalokat közvetített a rá- S ahogy az ablakból elnéz- '*tri a brlanszki erdőt, a karcsú és fenyőrengeteget, a ''éktelennek tűnő földeket, *s*embe jutott mindaz, amit a -‘tovjetunióról tudtam. Ez az Wj, melyen oly kegyetlen, 6re> csaták dúltak. Ezekben * Erdőkben tanították meg a rfWzánok a németeket becsül- 2L® szovjet népet. Ez a föld annyi hőst a második Jj^Oháború alatt, ezért a ha- l~®rt hullott annyi hős szovjet jjHona vére. Minden olyannak im mint a Volokalamszki or- 2“ffútban, vagy Polevo) elbe- .Wéseiben. Ilyen gondolatok- ,a’ futott be vonatunk, induló ,,®bCjairu, a Szovjetunió fá­jósába, Moszkvába. Moszkva ’'iásnap autóbusszal város- £«é*re indultunk. Itt tárult “ eééttilnk a város szépsége, hatalmas arányai és jövője. A Vörös téren áthaladva végig­mentünk a Gorkij utcán. A Felkelés téren megálltunk egy lakóház előtt. Ez a ház 1951— 52-ben épült. 170 méter magas, 16 méteres toronnyal. 421 laká­sán kívül saját iskolája és mo­zija van. S ilyen több is van. Hazai szemmel kicsit szokatlan a Szadovája körút mérete is. 76 méter széles sugárútja, 15 kilométer hosszú. Csodálatosan szép, hatalmas épület az Uk­rajna szálló. 179 méter magas, 33 emelettel. Egész nemzetközi centrum. A szovjet kőtársa­ságok Moszkvában tartózkodó dolgozó in kívül láttunk itt franciákat, olaszokat, spanyo­lokat. A városban látottak közül a legnagyobb hatást ránk a Le- nin-hegyre vezető úton épülő új városrész tette. Hatalmas területen 8—15 emeletes lakó­házak épülnek. E lakóházak méreteire jellemző, hogy min­den második lakótömbnek sa­ját iskolája van. Széles sugár­utak, közepén sétány, amelyet kétfelől fasor szegélyez. A városnézés, mint az Tntu- riszt vezetői mondották, arra volt jő, hogy általános képet kapjunk Moszkváról. A szovjet élet mélyebb megértését segí­tették elő, a szovjet emberek­kel való közvetlen találkozá­sok. Május 1-ének előestéjén meghívást kaptunk a golyós- csapágy gyárba. A gyár veze­tői, komszomolistái fogadtak bennünket. Már a kultúrmű­sor folyt, amikor a mintegy 30 fős csoportunk belépett a hatalmas kultúrterembe. Min­denki helyéről felállva tapsolt. A műsor néhány pillanatra megállt, s az egyik vezető így szólt: „Szeretettel üdvözöljük üzemünkben kedves magyar barátainkat". Sokáig zengett, zúgott: szovjet-magyar barát­ság. Azt a lelkesedést és sze­retet, ahogy egy nagy mosz­kvai üzem munkásai bennün­ket fogadtak, személyesen kel­lene látnia és éreznie minden magyarnak. Mennyivel többen látnák, hogy mit jelent szá­munkra e nagy nép őszinte, igaz barátsága. Ezen az estén — sajnos — nem maradhat­tunk sokáig együtt. Május 1-re készült Moszkva. Mindenki haza igyekezett, hogy másnap frissen ébredjen a nagy napra. Azzal búcsúztunk a gdlyós­csapágygyár munkásaitól, fia­taljaitól, hogy holnap talál­kozunk a Vörös téren Felvonulás a Vörös téren Május 1-ére Moszkva ünnepi díszbe öltözött. Mindenfelé Marx, Engels, Lenin képei, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét éltető feliratok, vörös lobogók. Küldöttségünk­ből 75-en kaptunk meghívót a Vörös térre. Fél 9 órakor, ami­kor elfoglaltuk helyünket, már tele volt a tér. A mauzóleum­mal szemben álltunk, a Gum- áruház előtt. Nagyon jó he­lyünk volt, mindent láttunk. Mennyi külföldl turista iar\iz- kodott Moszkvában! Voltak itt bolgárok, csehek, indiaiak, franciák, finnek, németek. Kö­rülöttünk indiaiak álltak. Két fekete hindu lánnyal a homlo­kukon lévő szépségpettyel kez­dődött az ismerkedés. Azután egyre többet „beszélgettünk". Igaz. inkább csak nevetgéltünk mert beszélni-szép keveset tud­tunk. Egy-egy rövidke monda­tot három nyelvből is állítot­tunk össze; oroszul, németül és angolul. De három magyar szót mindegyik hindu ismert: Kádár János és Budapest. Fél 10-kor elfoglalták helyü­ket a téren a katonai alakula­tok Egyre jobban fokozódott az érdeklődés és lassan min­denki a mauzóleum feljáratá­ra szegezte tekintetét. S ami­kor a Kreml órája a tizet ütöt­te, megjelent elsőnek Hruscsov elvtárs, Nasszer elnök, a párt és kormány többi vezetőinek kíséretében. Nagyon szép és impozáns volt a katonai dísz­szemle is, de ami azután követ­kezett, az felülmúlta minden várakozásunkat. Végeláthatat­lan sorokban hömpölygőit az emberáradat. Ennyi színt, ilyen felszabadult lelkesedést még nem láttam soha. Nem volt a menetben senki, akinek keze üres lett volna. Egyik vi­rágot, szalagot, másik zászlót, feliratot vitt. Az emberek egy­másba karolva mentek lassan, ünnepélyesen, énekelve és tán­colva. Nagyon sok férfi nyaká­ban ott volt kisfia, vagy kis­lánya. Amikor egy-egy csoport a mauzóleum elé ért, kendőt, virágot lobogtatott a vezetők felé. Szinte belefáradtunk ab­ba, amit láttunk. Már 3 óra Is elmúlott, amikor véget ért- az örökké emlékezetes felvonulás. Az esti Moszkva Május 1-e alkalmiból a Szov­jetunióban háromnapos Ünnep volt. Módunkban állt megfi­gyelni, hogyan * ünnepel a moszkvai ember. Ezeken a na­pokon a várté valamennyi fötarén szabóéiért előadások voltak. 5»e itt valahogy nem olyanok ezek az előadások, mint nálunk. Helyesebben ezek nem is előadások. A jzínpadon egy-egy tánc vagy énekszám után megjelenik a játékmesr tér és ennek az irányítására! játszik többezer fiatal, az egész tér. A szó valódi értel­mében szórakoznak az embe­rek. És a séta! Itt mindenki sétál. Ennek a ' központja a Vörös tér és a Gorkij utca. Mind a három nap, a napnak minden órájában a mauzóleum előtt nagy tömeg figyeli az őr­ségváltást. A moszkvaiak na­gyon szeretik ezt nézni. A Gor­kij utca este, csodálatos lát­vány. A hatalmas neonreklá­mok és villanyfüzérek alatt sétálnak az emberek. Csopor­tosan egymásba karolva. A leg­több ilyen csoportban mipd'xg van egy harmonika. Egy ját­szik. a többi pedig énekel. Csodálatosan szépen tercelve. Oly lágyan hömpölyög, htl- lámzik daluk, mint egy nagy folyó. Meg-megállnak, valaki kiválik a sorból és ropja a táncot. Sokáig mentünk epy csoport mellett, mlg megtudták a fiatalok, hogy külföldiek va­gyunk. Csehszlovákok, néme­tek? — találgatták. Nem, ma­gyarok vagyunk! Ah Vengrla! S máris karonfogtak bennün­ket, s így sétáltunk sokáig együtt énekelve magyar él szovjet fiatalok. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom