Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

*•»8 ÁPRILIS 26 NAPLÓ 3 Közeleg május elseje Ab ünnepi dehád eddigi eredménye: 6266 tonna ssén terven felül A pécsi és komlói bányászok ünnepi dekádjának legfőbb eredménye: valamennyi bá- byaüzem törlesztette régi adósságát és 100 százalékon felül teljesíti tervét. Még a „legrosz- szabb” üzem is 102 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy ebben a hónapban nagy mennyiségű szenet várhat a szénbányászati minisztérium terven felül is Baranyából. A két széirtröszt versenyében első a pécsi, 104.2 százalékos havi átlaggal. De most már gyors léptekkel követi a komlói, amely 25-ig 3.9 százalékkal teljesítette túl esedekes havi tervét. A két tröszt dolgozói jó munkájának eredménye április 25-ig, az ünnepi de­kád ötödik napjáig: 6266 tonna szén terven felül. Felvonulás, kultúrműsor, közös ebéd a Mohácsi Selyemszövögyár május elsejei terveiben A Mohácsi Selyemszövőgyár- Amíg örömmel szemlélik a Jubilál a Pedagógiai Főiskola Kő, tégla, törmelék a folyo­sókon, fiatal fiúk és lányok málteros vödrökkel felszerelve jönnek-mennek az udvaron, az I* épületben. Állványok, az épít- 11 kezés nyomai mindenütt... \ így élet a Tíz év telt el. Ma, ha az em­ber végigmegy a folyosókon, benéz a tantermekbe — min­denütt ragyogó tisztaságot lát. S ha a különböző tanszékeken érdeklődik a munka iránt, a tanárok azzal kezdik u ünnepi műszak Tegna.p, pénteken reggel hét fankor ünnepélyesen kezdetét ®etíe a május elseje előtti, ünnepi műszak a Pécsi Bőr- BVárban. Ekkor kezdődött uByanis az anyagraktárban dolgozók május elseje jelen­tőségét méltató röpgyűlése, arnelyet nyolc órakor a me- és az új üveglapos mun­kainak gyűlése követett. Délután, a műszakváltások tdején ismét a műhelyekben vpltak a gyári szakszervezet e-\ Vártszervezet vezetői, hogy Minden gyári dolgozóval is- ^rtethessék a célt. amelyért ezen a napon harcba indultak: ® második és harmadik ne­gyedévi terv túlteljesítését. , Az ünnepi műszak ezzel Kezdetét vette! de nemcsak pdjus elsejéig tart. A bőrgyá- P-k az ünnep után is folytat- íak a versenyt. A tegnapi „in- > ülést" és az elsejéig követ­Május 19-én díszünnepség lesz a Pécsi Nemzeti Színház­ban. Ennek keretében Kodály- hangversenyt rendeznek, ame­lyen szerepel majd a főiskola és a gyakorlóiskola énekkara ____ I már és a főiskola tánccsoportja, ke zdődött 1948-t>an az ezj jg, azt ^ elértük, minden Jelentős műsorszám lesz a Me- _ Pedagógiai Főiskolán, évben gyarapodik valamivel esek művészegyüttes énekkará- Az első év hallgatóit nem vár- főiskolánk. Sok száz fiatal pe- nak és tánckarának együttes ták ragyogóra fényesített par- őagógus került ki tíz év aiatt szereplése — első bemutatko- kettás tantermek, minden kel- a főiskoláról, legtöbbjük nagy- zása. Kodály: Intermezzo című lékkel fels-.erelt főiskola. Rend- szerűen megállja helyét az élet- művét adja elő az együttes. A .kívüli módon érvényesült a ben Az iskola mind tökélete- mű szövegét a főiskola német 11 közmondás: minden kezdet ne- sebben oldja meg feladatát: az tanszékének vezetője, dr, "héz. általános iskolai tanárképzést. Vargha Károly írta. Kodály célunk most a főiskola Zoltán ígéretet tett, hogy az k • , i tíz éves munkájának, eredmé- ünnepségen személyesen is Jü Inttn miopnoiómoi<1 nyeinek elemzése', a problémák megjelenik. A tervek szerint a (itt lUllU liyerUMdlIldl^ása, most arról szeretnénk névadó ünnepséget is ezen a “ J------------i í -í --------“ a (loeszamoim, nogyan unnepu ba n feleves verseny folyik, munkaversenyből kibontakozó , pénteken délelőtt a kecs- (>városunk e szép felsőoktatási amelynek eredmenyebe bele- sz£p eredményeket: jól telje-5 keméti városi moziban tar- (intézménye fennállásának 10 számítanak a május előtti, na- S1'tették az első negyedévi ter-(i tották meg a lottó számsors- éves jubileumát? vet, s most is közel három szá-} játék 11. hetének nyeremény­én lesz a főiskolán. Ugyan­gyobb lelkesedéstől fűtött mű szakok eredményei is. A gyár vezetői úgy határoz- — a május elsejei fel tak, hogy a verseny résztvevői vt,nuiasra js készülődnek Egy között • ötezer forint erte u rentjezőbrigádot alakítottak, ajándékot osztanak szét. A ver- me]ynek „rendeletére” a felvo- senyt úgy szervezték meg, hogy nu]as Ufan közös, hideg ebé- az egymást, váltó szövök ver- vesznek részt a gyáriak, senyeznék egymással. majd együttesen végignézik a ________ gyári KISZ kultúrműsorát, utána pedig éjfélig, vagy az- utánig ropják a táncot, május elseje üdvözletére* három szá- (i játék 11. hetének nyeremény- fi. zalékkal felette vannak a havi (i sorsolását. Beérkezett i118-: Ünnepség a komlói trösztben tásra. A 17. játékhét nyerőszámai a következők: 19, 36, 43, 51, 87. A május első hetében sor- rakerülő tárgynyeremény­sorsolásban a 16. heti szelvé­nyek vesznek részt. ünnepli napon tartják. A színházi ünnepséget meg­előzően a főiskolán pedagógiai A megnyitó ünnepség május ankéJ»t tartanak az úttörő­3,514.531 szelvény. Egy-egy ekkor nyitják meg a kiállítást nyerőosztályban körülbelül i * is, amely négy témakört öle1 1.314.000 forint kerül felosz- (fel. A metodikai, politechnikai nevelés problémáiról. Délután testnevelési bemutató, fogadás és KISZ-bál lesz. I1 képzésben elért eredmények, a tanárok tudományos munkáját dokumentáló anyag és a főis- (|kola 10 éves fejlődését bemu­tató rész bizonyítja majd a fő­iskola- 10 éves munkáját: Este kintenek majd találkoznak az öt éve végzett felsőoktatási hallgatók. Az utóbbi időben a főiskola mind nagyobb részt vállal vá­rosunk kulturális életének megmozdulásaiban. A 10 éves jubileum alkalmával az érdek­lődők még alaposabban bete- városunk eme intézményének életébe, A Komlói Szénbányászati i fí fj./j . Tröszt központjának dolgozói} LX*. Pl QL ^ J ,| , . , t iSÄSSil--------------- Mexikói szerenád fc ezö det műszakokat, sikeres kez­nek tekintik. április 30-án, május elseje elő estéjén. Az esten, amelyet ma-} guk között házi ünnepségnek} neveztek el — jutalmakat és |! ajándékokat osztanak ki. ipari felvonulás nagygyűlés sportbemutatók Komlón Gazda« Romlón a Ü?Pét. Az j£-j*^uag programmal várják I Hz ünnepi belülire Műinek ia szí munkásosztály ün- —• r\z ifjú város főterén »«rtbflirt emelnek. Innen üd- ^ zlik majd a város vezetői és "0^®8hi'v°tt vendégek a fel­lé v bányászokat, ipari mun- A0*át, értelmiségieket, .^.felvonulás kilenc órakor i,eJ51kezdetét. Ezen részt vesz­ik K lülon-külön az üzemek is wrmii..., .. .. __ Sz ínes revűfilm. látványos, érdekes. Kicsit emlékeztet a Tánc és szerelem című argen­tin filmre — itt is döntő sze­repe van a népi táncoknak, a hagyományok felelevenítésé­nek, a szép dallamoknak. A revűfilmekben tehát nem­csak táncoslábú görlök szere­pelhetnek, hanem más módon 11 is készíthetnek revűfilmet, gamely megragadja a nézőt. A MP komlói bizottságának első} mexikói táncok színpadi fel- titkára lesz. é dolgozásai jók, művésziek. A Délutánra is sokféle szórako-11 szenvedélyes, szép dallamok zást tartogat a komlói májusi Pora vonul végig a filmen. A elseje. A MHSSZ motoros fce-(1 revű köré szőtt mese azonban mutatót, ügyességi gyakorlaté-# hagy kívánnivalót maga után, kát rendez a sportpályán, ahol i1 Megmarad a kérdés válaszo- különböző sportbemutatókat is'1 lattanul: két ember csak má- tartanak. 11 sik kettő boldogtalansága árán Este hét órakor nyitják megi [érheti el egymást? Az egyik ismét az átalakított Zrínyi' [pár boldogságáért a másik átlitású jelenetek remek vál­toztatásával. A mexikói filmek sorozatában *— különösebb igény nélkül erről is elmond­hatjuk — jó, szórakoztató, mozgalmas* UK ... ...j. pár boldogságáért a HRBMB f [füvekre’szerelt” az üzemek Ilona művelődési otthont. Jó'[pár boldogtalanságával fizet? 1 legzetességeit bemutató, ki- időben utcabálon, egyébként a? Rosita Quintana bájos, jó­^Ondottan 'az ünnepre” készült zárt szórakozó helyeken fejez-f hangú énekesnő **' i§|' ' ‘ J'~'1 ^1— — .-.--opnapot a tán-' kedvelő kom-? adta lehetőségekkel. A rende­^eglepetésekkel. Az ipari fel- hetik be az ünnepnapot a tán- j^nuiást a dolgozók menete cot és vígságot j,°Veti, majd, amelyet a KISZ lóiak. tou™. úttörők díszszázadai tesz- ilf. inkábbá. és színésznő; élnek a szercp­' |- f partnerei -\adta lehe zés nagyot alkotott a pazar ki­MEXIKÓIS2ERENÁD ..lÁrtÁucm. nmt mvődim Lenin A felvonulás a tor­A baranyai ünnepi hetek megnyitóját vasárnap, április 127-én délután rendezik meg ( Mágocson. Fellép a mógocsi földművesszövetkezet vegyes­kórusa és a mohácsi földmű- vesszövetkezet szalonzenekara* A hangverseny műsorában népdalok és klasszikus számok szerepelnek. A Szövetkezetek Baranya 11 megyei Központjának kultúr- (i csoportjai közül több szerepel i a baranyai ünnepi hetek al­kalmával. A szebényi tánc- (i csoport május 1-én a lakodal­massal szórakoztatja a közön- i> séget, majd május 11-én Szi- 11 getváron lép fel* 11 Május 25-én, a szentlőrinci i ‘ nagy dalostalálkozón részt ]1 vesz a mágocsi vegyeskórus, a i mohácsi szalonzenekar, — A 1 szentflőrinci színjátszócsoport | Anna Frank naplójának be- ] I mutatásával lép a közönség }eié* koiiit téri nagygyűlésbe lern amelynek előadója Ke- en László elvtárs, az MSZ­y Pécs és Baranya mun­kássága is magáévá tette a 11. Internacionálé alakuló kong­resszusának május elsejét munkásünneppé nyilvánító határozatát és az adott körül­ményeknek megfelelően min­dig megtalálta május elseje megünneplésének módját. A múlt században a pécsi és é baranyai munkásság a hely­ében hatóság ellenséges maga- (MTI). A Daily tartására való tekintet nélkül )a ll^ess washingtoni tudósító- bátran kitartott május elseje $ZP.TÍ+>4. __r M .1 __ i0*n lanak Eisenhower idegei I Qfi''erint egész Amerika ag- 11 megünneplése mellett s vala- tr)(j,Va kérdezi, vajon Eisen- r hányszor szükséges volt, ke- er ideapi n.pm ronnan- * mérni harcot vívott a 11. Jn­h idegei nem roppan- * mény harcot vívott ® östs-rr, « *—-------..ix r ternacionálé határozatána-h kr mti 0ss?e a tornyosuló prob- * HÍZ* sútya alatt. Az elnök « megvalósításáért. érzékeny és dühös * jy „Népszava" szerint cö sajtóértekezletén május 12.) 1893-ban 'Wk P) ráh, V>o katonai kMzó T^^őre zethet-e katonai dikta­Eisenhower dühtől “3ta a törvényt?" — kér- 'Vtni,5 ájságírónőtől, az 5<“n ■ Vataszra pedig mérge (1893. pécsi ■loo'il, megdöbbenést és \ munkásság május elsején, an- 'r rj.a^at keltettek. A Fe- .^ ellenére, hogy a hatóság Ur}'U?tZI‘an régóta bejáratos \az unnepet betiltotta, márko- 1<ü,„ Jtók nem emlékeznek ra reggei a steiner-féle ven­bejáratos aS0„j“'o,c nem err M _ . _______ ‘ő dühkitörésekre. déglöben gyűlésezett, délután _______ pedig laza csoportokban az | ° xasi újságirónő okozta i1 üszögi erdőbe vonult közös re/ormteri-e ^ ffa^iró (vigyázott, hogy a „munkaso |l kát semmi baj ne érje . szemekkel meredt a i| Egy évre rá az ünneplőbe i- f öl már gármester a belügyminiszter­től táviratban kérte a karha­talom megerősítését, mire a pécsi honvédparancsnokság fél század lovasság kirende­lésére kapott utasítást (BM. Ein. 1898—547). A munkásság ennek ellenére megtartotta szokás szerint az üszögi erdő­ben az ünnepet. Valami Her­mann nevű rendőrkáplár bot­rányt provokált és egymás­után tépdeste le az elvtársak májusi jelvényét, míg pórul nem járt. Tichy rendőrfogal­mazó a hatalmas tömeg láttá­ra dühtől tajtékozva jelentet­te ki, hogy „ha én lettem vol­na a főparancsnok, duplán lőt­tem volna közibük. Hogy mertek ennyien összejönni, mikor tudták, hogy nem sza­bad!" (Népszava, 1898. máj. 7.) Egy évvel később, 1899-ben egy-két gyár kivételével az egész pécsi munkásság meg­ülte az ünnepet. A vörös jel­rakban szünetelt a munka. A délutáni ünnepi felvonuláson majdnem minden szakma kép­viselve volt. Az ünnepségen körülbelül nyolcezren vettek részt. (Népszava, 1905. máj. 4.). 1912-ben a pécsi rendőrfőka­pitány átiratban értesítette a polgármestert, hogy a város egész munkássága munkaszü­netet tart, továbbá, hogy a vi­déki bányászok is a városba özönlenek és hogy a hangulat nagyon is forró. Éppen ezért szükségesnek tartja a karha­talomnak a honvédséggel való kiegészítését." (Pécsi Főkapit. biz. 1912—7.) Az első világháború alatt szintén megülték május elsejét. A pécsi rendőrhatóság 1916-ban kénytelen volt előze­tes tilalma ellenére összejöve­telt engedélyezni a Munkás- otthonban. Ezen azonban csak párttagok vehettek részt csa­8Q'iínl<Jrf' halántékán kida- f öltözött pécsi munkások uite az ünnepei, n wrus (Névszava 1916 ”°liwés lüktettek az erek. < kora reggel tömegesen jártak vényes tömeg már kora reggel ? ' - ? j ’ké őbb' i... I1. rnnid a Scholcz-fele _ „Amit- délelőtt a evvel Kesooo, a várost, majd a Scholcz-féle sörcsamokban gyűlést tartot­:»u Vá ------- Étak, pedig a hatóság megint Eern „,ott vissza: „Nem igaz! f betiltotta az ünnepet. „ 0lvasta!" ‘ ,.tA„t n? 4iuröai erdői Ez: Vü'“n az elnök más újság­Ss-ft. ^ ellr> — rfEUö >1«.,,” 'Űidt,'ejtett%JSíniSít* •““Jf "Ű. *'“iíSSS.”« - ” — te*. Is szinte »ait^^ojdn kiképző harsogta el sza­^tó a • világosán lai- *|,1ii i„SPeínek túlfeszültsége, *®ítót ? ezetlenijl aggasztja a s • közvéleményt. A dél­utánt az üszögi erdőben töl­tötték, ahol szórakoztatta munkászenekar őket. A jelenlé­ellepte a várost; délelőtt a Gyár utcai helyiségben ülése­zett, délután az üszögi erdő­ben szórakozott, hogy este is­mét a Gyár utcai helyiségben találkozzék. Az ünneplők szá­ma hatezerre tehető. (Munkás, A XX. század elején a má­1917-ben már minden pécsi gyár és üzem munkaszünetet tartott. Még a vasúti fűtőház­ban sem dolgoztak. Az üzle­tek egész nap zárva tartottak. Kora délután a bányászok — akik csak lopva szökhettek be a városba —, gyűléseztek „kar­hatalmi segédletter. Az esti zenét adtak, délután nagygyű­lést tartottak. A szabadban megkezdett ünnepélyt az esti órákban két, zsúfolásig meg­telt, helyiségben fejezték be. (Népszava, 1918. máj. 4.) Az ellenforradalom (1920— 1944) éveiben egy esztendő sem telt el anélkül, hogy a pécsi és baranyai munkásság a szörnyű nyomás ellenére meg ne ülte volna május el­sejét. Ezekre a munkás-ünnep­ségekre általában az jellemző, amit a IV. pécsi csendőrkerü­let nyomozó osztálya jelentett 1938-ban (B. I. 1938) a bara­nyai főispánnak, hogy „...Va­sason, Hosszúhetényben és Komlón, munkásfelvonulás nem volt... az ismert szociál­demokrata vezetők kirándulá­son nem vettek részt.,. a más években tömegesen láto­gatott kirándulóhelyeket „aránylag” kevesen keresték f el". Ennek oka az, hogy a szo­ciáldemokrata párt budapesti központja a pécsi kerületi tit­kárságot utasította, hogy csak ott szabad május elsején nyíl­tan tevékenykedni, ahol az a munkásságnak „nem árt”. A pécsi pártértekezletről (1938. ápr. 30.) pedig azt jelenti, hogy Tolnai, pécsi kerületi titkár, óvott minden május el­sejei megmozdulástól, mert "na- \során annyira megnőtt és a jus elsejei mtnkásün^ még ünnepi ^rej^egészmun- szerin}e a hatóság és a bánya- '«U'ffen tölti pihenés- írnájus elsejei ünnep oly ará vadászattal és Anyókát oltott — Red^ a_]mt^ ság még mindig mereven el­nagyobb arányokat öltött. — 1905-ben például a szigetvári munkásság a Rácz-fé le ven­zárkózott az üiínep engedélye- déglöben nyilvános gyűlést zA-r gw _ hogy 1898-ban tartott, utana zeneszóval be- Nendtvich Andor pécsi pal- járta a várost. A pécsi gya­kásság megjelent a zsúfolásig megtelt Munkáskaszinóban. — (Népszava. 1917. máj. 5.) — A komlói bányászok különösen 1918-ban tettek ki magukért: hajnali négy órakor reggeli vezetőség ezen a napon külö­nösen figyelteti a munkássá­got. Jellemző az akkori idők­re, hogy a munkásmozgalmi szervezkedésre a „vásárokat és búcsúkat?* ajánlotta. (Bar. m. főisp. biz. 75—1938). — A munkásság legjava azonban a KMP (Kommunisták Magyar­országi Pártja) szavára hall­gatott és felesleges, céltalan összetűzések ügyes elkerülésé­vel mindenütt megemlékezett május elsejéről, a nagy mun­kásünnepről. A második világháború ide­jén a munkásság a május el­sejei ünnepet a békéért való elszánt agitációra és a fasiz­mussal szemben tanúsítandó határozott ellenállás megerősí­tésére használta fel. Az egyik csendőrségi össze­sítő jelentésben azt olvassuk 1943- ban (május 14.), hogy a mecsekszabolcsi bányászoknak csak kis töredéke szállt le a bányába, a többi megtartotta az ünnepet. Ugyanez volt a helyzet Vasason is. A bányá­szok akkor már bátran és nyíltan ama reményüknek ad­tak kifejezést, hogy 1944-ben szabadon ünnepük meg május elsejét, mert ez az év meghoz­za a munkásság végső győzel­mét. Egy éviiéi ugyan elszá- mították magukat, de azért 1944- ben is ünnepeltek Vasa­son, Mecsekszaboleson, Pécs- bányatelepen és másutt. — (Csendőrségi összesítő jelentés 1944. májusából)* Az imént felsorakozta­tott száraz adatok a pécsi és baranyai munkásság verejté- kes és küzdelmes életét mu­tatják. A sorok közül is ki­halljuk a proletárszív dobogá­sát, kiérezzük a jobb jövőbe vetett rendíthetetlen hitet, melynek Gábor Andor adott méltó kifejezést: „Rád fénylik május drága reggele, feléd jobb sors kezet nyújt, csapj belef (Május beszél) DR. WIMMER IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom