Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

4 NAPLÓ 1958 ÁPRILIS ff A JKSZ kongresszusa Ljubljana (MTI): A Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge VII. kongresszusa a ne­gyedik napon bizottságokban folytatta a vitát a párt új programja és szervezeti sza­bályzata felett. A vitában nagy számban szólaltak fel küldöttek, köztük a Központi Bizottság több tag­ja is. A kongresszus legközelebbi plenáris ülésére szombaton kerül sor. A többi között ek­kor fogadják el az új progra­mot és szervezeti szabályza­tot, a kongresszus határozatát, s megválasztják az új Köz­ponti Bizottság tagjait. Jacques Duclos tiltakozása j Merre tart a Német a május 1-i felvonulás betiltása ellen j Szövetségi Köztársaság? Párizs (MTI) A párizsi rend- drprefektus nyilatkozatot adott ki, amelyben emlékeztet arra, hogy Párizsban 1954. óta nem engedélyezik a május 1-i felvonulásokat és terjengős magyarázatot ad a CGT által tervezett felvonulás betiltásá­val kapcsolatban. A rendőri tilalom a párizsi dolgozók újabb rétegeinek tiltakozását váltotta ki. A Metro és az autóbusz dolgozóinak műhe­lyeiben, egy erőműben, avas­utasok körében többhelyütt tiltakozó határozatokat hoztak és juttattak el az illetékesek­hez. Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a par­lamenti képviselőcsoport el­nöke Félix Gaillardhoz, a le­mondásban lévő miniszterel­nökhöz fordult. Fjevelében til­takozik az önkényes intézke­dés ellen, amely azoknak az alapvető szabadságjogoknak újabb megsértését jelenti, amelyeket a Köztársaság al­mány csak a folyó ügyek inté­zésére maradt hivatalában, s mégis elutasítja a francia vas­utasok. a gáz- és villanygyári munkások, valamint a közal­kalmazottak régóta függőben lévő jogos bérköveteléseinek megvitatását, ugyanakkor be­tiltja a hagyományos munkás­megmozdulást. Duclos felhív­ja Gaillard-t, újból fontolja meg a kérdést és semmisítse (Folytatás az 1. oldalról.) Az atomfelfegyverzés mai A bonni hadügyminisztérium szavazásának légkörében, még is megszólalt, mondván, hogy sor került a Szovjetunió és jaaßldmL JELENTIK ' VARSÓ AARHUS PÁRIZS K. J. Vorosilov, a Szovjet- Hansen dán hadügyminiszter a France Nouvelle, a Fran- tmió Legfelső Tantoa Etook- pénteken este kijelentette, hogy cia Kommunista Párt hetilapja segenek elnöke es kiserete csu- a dan kormány továbbra sem törtökön ebédet adott a LEMP jiajiandó elfogadni atomfegy- Központi Bizottsága politikai veiket, \ dán kormány reméli, hogy e magatartás elősegíti a nemzetközi feszültség enyhí­tését, irodájának tiszteletére. Az ebéden részt vettek: W. Gomulka, a LF.MP „Központi Bizottságának első titkára, A. Zavvadzki, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnöke. J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, a LUMP Köz­ponti Bizottsága politikai iro­dájának tagjai, s a Központi Bizottság titkárai. A ebéd szí­vélyes baráti légkörben folyt le. KARACSI Pakisztáni sajtójelentések szerint az országban himlő- és „A szabadság és barátság ün­neplése” címmel Magyarország gazdasági és politikai konszoli­dációjának eredményeivel fog­lalkozik. SZINGAPÚR A medani rádió csütörtök BECS Az osztrák külügyminiszté­esti jelentése szerint az indo- rium közölte, hogy Raab kan néz kormanycsapatok Szumát- cellar csütörtökön a bécsi szov­ra északi részén elfoglalták Si- bolga városát. A kormánycsa­jct nagykövetség útján levelet juttatott el Hruscsovhoz, fiatoknak nem volt vesztesé- Szovjetunió Minisztertanácsá- gük. Az 50 000 lakosú város ej- nak elnökéhez, amelyben a tőb- foglalasa a lázadok jelentős bj között megállapítja, „hogy vesztesege. az osztrák szövetségi kormány BERLIN üdvözöl minden olyan kezde­ményezést, amely elősegítheti A Szovjetuniót meghívták, a nagyhatalmak általános meg­kolerajárvány dühöng. Heten- VeBven -a«.,* a Nvugat-Berlin- egyezését az atomfegyverkisér­ként átlag 1700 ember beteg- '*■'—----------- ---------­sz ik meg himlőben és eddig 600 ben június 27-től július 8-ig megszüntetése kérdésé­koleraesetet jelentettek. Mind- megrendezésre kerülő ben-” A pénteki osztrák lapok két betegség halálozási arány- köri fesriiváinn vezető helyen közlik Raab száma 50 százalék, fesz" ,<m- kancellár válaszlevelét. bizonyos esetekben a kormány j^Stti konzulár^ szükségállapotot fog bevezetni”, ozotU eg’ melyben minden hatalom a szövetségi kancellár és a kato­naság kezében lesz. A fenyegetések azt mutatják, hogy a nyugatnémet közvéle­mény nem hajlandó vállalni a? atomháború kockázatát, s ez kező három évre meg a rendőrprefektus intéz-*nem lebecsülendő akadályt je- rttárka értékű árucserefoig kedését. »lent az atomháború útjában. mat irányoz elő, a Szovjetun béketörekvéseinek, a be® egymás mellett élésnek, a gyj 1-SÍ1--------------­ha zatelepítési egyezmény mel kötésére, melynek aláírásai Mikojan, a Szovjetunió Minis tertanácsának első elnökhelye tese utazott Bonnba. A szerződés, mely az elköve 3.15 milliái kotmánya is elismer. Jacques Duclos megjegyzi, ******M***M*<******‘,*4,***»**«****»*^w»ww»« hogy a lemondásban lévő kor­Dulles levelezési mániában szenved — A Newsweek érdekes cikke London (MTI): A Newsweek „könnyítsen Lloyd terhein".— írja: — Dulles keservesen panasz­kodott amiatt, hogy a Szovjet­unió „visszaél a diplomáciai levelezés művészetével". Maga Dulles azonban az amerikai történelemiben példátlan mé­retű diplomáciai magánlevele­zést űz. Tavaly a levelek szá­zával árasztotta el a nyugati világ több vezérét. Nemrég le­vél-pergőtüzet zúdított Ben Gurion izraeli miniszterelnök­re és Burgibána. Egyik kedvenc levelezőtársa Macmillan. Nem múlik el hét egy-két levél váltása nélkül, Dulles szívesebben levelez Macmillannal, mint Selwyn Lloyd-dal, akit az 1956. évi szuezi kaland egyik fő bűnö­sének tart. Macmillan a lát-*« szat kedvéért alakoskodni szó- i kott, biztosítva Dullest, azért | vállalja a legfontosabb kül­politikai levelezést, hogy Macmillan tudja, „hogy a hi- zelgés kifizetődik a diplomá­ciában’1. Mindig dicséri Dulles leveleit, amelyeket a szovjet vezetőkhöz ír, habár egészen másként vélekedik ezekről Angliában. Nemrég azt üzen­te Dullesnek Amerika londoni nagykövete, Whitney útján, azt hiszi, hogy Amerika politi­kája a csúcstalálkozó tekinte­tében bölcsebb, mint az övé. Dulles is bőkezű a bókok­kal, de feladatát megnehezí­tik a washingtoni rideg tá­ji yek. Most például azon töri a fejét, miként mondhatná meg Macmillannek szívélyes szavakkal, hogy nem bizonyos, hogy a törvényhozás gedi az atomtitkok AngliávaL megen­közlését mölcsöző, kölcsönösen előny* gazdasági kapcsolatok rent szere elvének felszínrejutási jelenti. '_______ ' M Ma még nehéz volna állói foglalni, hogy az egyezrnéi) megkötésének, a béke irány* ba gyakorolt természetszet hatásán túlmenően, milyen k< vetkezményei lesznek. Nem lehet még azt sem tud*1 hogy a szerződések végreM tása elé nem állít-e a hábon- uszítás, a rövidlátó imperiali** politika végzetes akadályok® hogy lehetetlenné tegye a t* kés együttműködést és hábob ba kergesse az emberiséget s* ját profitja érdekében. A Német Szövetségi Köztó1 saságban lezajló tömegin** mozdulások azonban biztató / lét nyújtják annak, hogy a gozók mind jobban felismert Adenauer öngyilkos politikájú nak lényegét és gátat állítani a háborús fejlődés útjába. Gyerünk ide emberek! VALETTA Málta kormányzója, aiki csü­törtökön elfogadta Dom Mintoff miniszterelnök lemondását — átvette a polgári közigazgatás vezetését — jelenti a Reuter. BRÜSSZEL Larock belga külügyminisz­ter csütörtökön kijelentette, hogy a leszerelés kérdése előbbre való a német újraegye­sítés problémájánál. A Rapac- ki-tervet „értékesnek” és „ér­dekesnek” nevezte. Hozzáfűzte, hogy még a lengyel kezdemé­nyezés előtt nyugati részről már felvetődtek hasonló ter­vek, mégpedig a Van Seeland- terv és az Eden-terv formájá­ban. A belga külügyminiszter szükségesnek nevezte a három terv együttes megvitatását. DJAKARTA Sukarno, az Indonéz Köztár­saság elnöke az Imperializmus elleni harc napján mondott be­szédében kijelentette, hogy a kapitalizmus megszűnése tör­ténelmi szükségszerűség. Akik ezt nem értik meg — mon­dotta — elpusztulnak. Mi pedig nem engedjük eltéríteni ma­gunkat céljainktól, még dol­lárokkal sem. Sukarno köve­telte a nukleáris fegyverek el­tiltását. ROMA A római egyetem fizikai in­tézetének megállapítása szerint a Róma felett szerdán elvonult zápor csapadékának rádióakti­vitási foka tízszer akkora volt, mint a rendes eső. cA cLaL szzf'tLfHzsti 1956-ban ünnepelte a pécs- rettek dalolni. Olvassuk csak pontra, hogy olyan számokkal bányatelepi Bányász Énekkar el az 1878 június 29-én a pécsi szerepelhessenek, amelyeket fennállásának 36 éves évfor­dulóját. Még magam előtt lá­tom a pécsi énekkarokat, amint selyem zászlóik alajtt gyülekeznek az ezeréves gesz­tenyefa kertjében s hallom a szárnyaló dalokat. Hallom a pécsbányai dalosokat is, akik önként vállalták azt a dalos kultúrmissziót, amelyet évtize­deken át teljesítettek. Bizo­nyítják ezt az ezüstserlegek és más értékes emléktárgyak, amelyeket ma is büszkén őriz­nek a dal szerelmesei. polgármesterhez intézett be­adványt, melyben kérik őt, hogy terjessze fel a Pécsbánya- telepi Dalkör alapszabályait jóváhagyás céljából a belügy­minisztériumhoz! Ebből a kér­vényből kitűnik az is, hogy .ak­kor 16 működő és 47 pártoló tagja volt a dalosegyesületnek. Az akkori bürokratikus rend­szer sok mindent késleltetett s valószínűleg az alapszabá­lyok jóváhagyását is, mert 1895-ben újból ugyanezt kér­ték, de akkor már 22 működő­Bartók, Kodály vagy Dunajev- szkij, Novikov zeneszerzők ír­tak. E dalművek megtanulása eléggé nehéz feladat. Hogy mégis ilyen magas színvonalra emelkedtek, sok köze van eh­hez Kőszegi István karnagy­nak, aki pedagógus hivatása mellett fáradságot nem ismer­ve küzd azért, hogy kórusa méltó maradjon a régi ének­kar hírnevéhez, P. G. Hogy micsoda szív dobog és 57 pártoló tagról számolnak ezekben a bányászokban, meg-” mondhatja Kőszegi István, aki szintén ott nőtt fel közöttük. Lelkes csapatával minden da­losünnepségen ott van és éne­kelnek. Az elmúlt esztendő­ben 26 szereplésük volt. Részt vettek többek között a pécsi Kodály-ünn épségén és leg­utóbb a Szénbányászati Tröszt kultúrversenyén is kiválóan szerepeltek. A bírálóbizottság döntése alapján ők mennek be. Bár az alapszabályok né­met nyelven íródtak, mégis megtudjuk belőlük, hogy az énekkar célja a dal művelése, ápolása és terjesztése, továbbá a magyar nyelv megszeretteté­se a dalon keresztül. Mikor a -bányász-énekkar kultúrtevékenységéről írunk, nem szabad megfeledkeznünk a magyar dal apostolairól és lelkes fáklyavívőiről; Vizer Endréről, Csermák Alajosról. majd Tatabányára, a bányász Som Károlyról és a többiek­fesztiválra. Dalszeretetük nem mai ke­letű. Az irattárban elhelyezett jegyzőkönyvek, meghívók, alapszabályok bizonyítják, hogy a pécsbányatelepi bá­nyászok már 1878-ban is sze­ről, akik minden időben dalos­szívük legszebb virágait hin­tették el bányászdalosaik kö­zött. Elmondhatjuk, hogy a kórus hosszú, küzdelmes utat tett meg, míg elérkezett arra a A nyugatnémet szövetségi gyűlés nem utalta bizottság elé a népszavazási törvényjavaslatot Bonn (MTI): Mint a DPA tékosan a népszavazást és több jelenti, a szövetségi véderő Í7-ben rámutatott a „radikális atomfelfegyverzéséről tartan- hullámj veszélyeire, amelyet dó népszavazás szociáldemok- *CrV el°* rata törvényjavaslatát a nyu- A szwáldemokrata felszóla- gatnémet szövetségi gyűlés Jók hangsúlyozták, hogy párt­pénteken meglepetésszerűen £uk meg akarja akadályozni a nem utalta bizottság elé és KSztőrsaság atom­, - , . i , lel fegyvérzését. A kormány­nem tűzte ki a javaslat tovab- nak és a koalíciónak nincs al- bi tárgyalásának időpontját kotmányos alapja a szociáide- 6e™- , „ .. , ... mokrata javaslat elutasításá­A parlamenti vita második ra. A Kereszténydemokrata napján Schröder belügymi- Unió nyilvánvalóan temeti a nlszter ellenezte ismét nyoma- nép véleményét, különben nem félne annyira a népszavazás­tól. A Kereszténydemokrata Unió ismét hangsúlyozta, hogy alkotmányellenesnek tartja a szociáldemokrata törvényja­vaslatot. A szociáldemokrata törvény- javaslatot nem utalták bizott­ság elé. A kereszténydemokra­Ez aztán a nagyszerű dolog! városi boltokba! Minőség? j. Ingyenes kóstoló: egy szelet Tessék csak megnézni, zsúrkenyér, halpástétomból, lyen nagy a tumultus, a s, májkrémből, hideg sertéshús- váncsiság. érdeklődés. TegriJ i ból, egy kenés rá, esetleg meg délelőtt néhány óra alatt $ lehet ízlelni az eper-, barack-, konzerv elkelt, mint más''; málnadzsemet és a lekvárter- egy hétig. Igaz, voltak alk?' melés egyéb fajtáit! mi tízóraizók is, akik csak Nem vicc ám ez, kérem! pen „beugrottak" egy szdV Ingyenes „lekvárkodás" zaj- vicsre. Elvégre ingyenes. \ lik már másfél napja a Kos- az asszonynépség az kósto' suth utcai Csemegében. Mel- után már a pénztárnál álb . léje kóstolásképpen csipke-, váltotta a blokkot négy-öt K narancs, málna és csipke-ür- lönböző konzervre. Meí mös is kapható — minden el­lenszolgáltatás nélkül. Azaz­hogy.:: Aki kóstol és ízlik, az ne le­gyen rest és terjessze el a nagyszerű hírt: kiváló minő­ségű' konzerváruféleség érke- muios. Aaaig is iogyassz»“ zett a FÜSZÉRT révén a bel- ízletes gyümölcs-dzsemeket __________________________________________ v> rú mert jóformán semmi fár®° ság, csupán fel kell melegé ni és kész. Bőséges választék, te®6^ csak emberek! Tessék, tesse, Sokára lesz még friss %-.t mölcs. Addig is fogyasszál^ Méhészkedés Baranyában A baranyai méhészkedés gyét ellátó anyapároztató tele- visszanyúlik egészen, a török pet létesít. Tervezik a meevei megszállás idejére. A törökök önsegélyező alap megteremté- mézadót vetettek ki s tőlük sét is. Az elképzelések szerint telhetőén szorgalmazták is a minden méhcsalád után három méhészkedés fejlődését. Me- forintot fizetne a méhész s gyénkben a jó méhlegelők és ebből a közös pénzből 1«? az időjárás enyhesége, a korai lyeznék azokat T méhésS" virágzás ad lehetőséget a nagy ..„i—ji___ . ’ lé tének méhészetét elméi«" a és gyakorlatilag fejilesz' az egyes méhészek és letek között az érintk«"^, fenntartani, valamint a ^ termékek értékesítéséről v doskodni.. arányú méhészkedésre. A ba­akiket valamilyen elemi kár ért. Ebből fizetik a méhegész- ranyai gazdák nagy része élt ségügyi vizsgálatok díját is. is a lehetőséggel, s kertjében Meglehet, hogy ebből a bara­Gyakorlati intézkedések !> vei között szerepel többek K. tartott egy-két család méhet ahonnan kikerült a család szükséglete, s még valami el­adásra is jutott. A méhészet fellendülésének és kibontakozásának útja azonban a közös munkában, a nagy vándoroltatásokban, köl­csönös segítésben van. A mé­hészek ezt az elvet kedvenc állataiktól, a méhektől tanul­ták meg. A közösségben alko­zött szakközlöny kiadása, könyvtár létesítése, méh«^« előadások és tanfolyamok * dezése, méhészki állítások " dezése, a méhészeti isméig iskolában való tanítás^ szorgalmazása, méhészeti n?.< Ä-----------------­tó , 5, hasznos tag az egyed, de hez, mint 11 nníi.7.ailf»rlVQ mm« ;___ . _ ny ai kezdeményezésből orszá gos eredmények születnek. A közös munka elősegítését szol­gálják azok a tervek is, ame­lyek közös műhelyek feláll!- ‘ tását szorgalmazzák. A közös «««“ műhelyekben szakember taná- . csal mellett megtanulhatnák telep felállítása, mézelő r a méhészek a kaptárkészítést s a drága deszka helyett az olyan pótanyagók célszerű fel- használását a kaptárkészítés­----x-wain L<u>a, lllKUAZl'-s C ko la telepítése, méhlegel^.^ tesítése. « « »««fri/.,,Äi, ;avít^e különszaliadva gjengülés^ ^ , s a meglévők javi vándorméhészkedés me^t vezése, fertőző méhbeteg*^,.;' és tömeges méhel lenaége^ leni védekezés megszeri'«^“ ______ITTia pu sztulásra van ítélve. A kö- sában a vajszlói méhészek mu­zösségi élet szükségességének tatnak példát. Kibéreltek egy méhészeti eszközökből Z/ felismerése azt eredményezte, fűrésztelepet és megkezdték a __- *—e J áb a.n 189* mZ munkát. méhtermékek értékesítés«^) árfolyamuk rendszeres A méhészek társulása, kö­zös munkája nem új dolog, öreg méhészek és levéltári iratok szerint Pécsett 1920. augusztus 8-án alakult első ízben méhésztársulás Baranyai /---« *• tár létesítése, s a tagsÁí tása, mézhamisítás ellem s vidéki méhészkörök ^ zésében való részvétel. hogy ma Baranyában 1825 mé­hész dolgozik 1 méhész szak- szövetkezetben és 54 méhész szakcsoportban csaknem 23 ezer méhcsaláddal. A közö6 munka nemcsak megkönnyíti a. méhészkedést _______________________________________ reummeK szm—u» j'- hanem !u" Méhészkör elnevezéssel. Ála- ségét azoknak az tnté/.kéő^/ dasbeh gyarapodásra, s nép- pító tagjai voltak többek kö- nek és létesítményeknek, Gedeon Mátyás, Daláth ' ' Jenő, Pálfi János, Czitronyi Jenő, Farkas Kamill és Vér­tesi Zoltán. Céljukat így szövegezték meg: „A kör működési terü­Amint a célkitű zések« terveket látjuk, a régi JJVj/ szék is felismerték szűkét' ták azonban ellenezték, hogy | gazdaságilag is szükséeWkíí ^ “gjai vol,»k többek kö- meg aznap második és harma-t zös létcsitménvek ?,ött: G«>3on Mátyás, Daláth ................­Sn *£?elebbi Ü,é6e me­----- w i IVI l (VJ ly eknek megvalósítására 'jr| 38 esztendő múlva nyí'°l 4ii' hetoség az újtípusú tál(ir1 a szakcsoportok megnlak11 val. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom