Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-19 / 92. szám
2 NAPLÓ Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról) Hazafias Népfront-bizottságok és elnökségek újjászervezése. Jelenleg az ország területén .1444 népfrontbizottság működik s ezek 127 555 tagot foglalkoztatnak. A népfrontbizottságokban a munkások, az egyéni és a termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiségiek, a kisiparosok, a háziasszonyok, a néphez hű papok egységesen vesznek részt a szocializmus építése helyi és központi feladatainak megoldásában. Pártunk továbbra is feltétlenül a széles, a szocializmust építő társadalmunk minden dolgozó rétegét felölelő tömegmozgalom kibontakoztatása mellett van. A népfront-mozgalomnak segítenie kell a* Magyar Népköz- társaság államát, állami szerveit a szocalizmus építésének nagy feladataiban, a népet foglalkoztató problémák feltárásában és orvoslásában, s a népgazdaság és a kultúra feladatainak megoldásában. • A népfront továbbfejlődésének egyik legfontoasbb felté- ‘ele az, hogy véglegesen leküzd jük azokat a helytelen elképzeléseket és félreértéseket, amelyek sok esetben még ma is gátolják a munkáját. A népfront nem lehet csak a párton- kívüliek mozgalma. A nép- íiontmozgalom a párt irányításával- dolgozó harci szervezet, amelynek munkájában egyaránt részt vesznek a pár'- tag és a pártonkívüli hazafiak. Ha a népfrontmozgalom most fellendülőben van. az elsősorban annak tulajdonítható, hogy a párt foglalkozik vele, s a r.épfront-mazgp lomról kialakított politikája a marxizmus— leninizmus szilárd eszmei alapjára támaszkodik. Ebből adódik a válasz arra a másik — tévesen feltett — kérdésre is, amelyet leginkább a régi koa- liciós pártok egyes, a népfront- mozgalomban résztvevő tagjai még ma is hangoztatnak- Ez a kérdés így hangzik: játszhat-e a népfront ellenzéki szerepet? Ezeknek a barátainknak is meg kell végre érten lök, hogy a népfront nem a párt és a kormány ellenzéke, hanem támasza és segítője. És mindjárt hozzá kell tenni, hogy a népfrontnak nemes:k .Jent” kell segítenie a pártot és az államot, hanem „lent” is. A helyi, megyei, járási és falusi népfrontbizottságoknak is a helyi párt- és tanácsszervekkel egyetértésben, egymást segítve és támogatva kell működésüket kifejteni, ellenkező esetben nem lenne helyük a mi államunkban. — Van olyan nézet is, hogy a népfrontnak egészében, vagy legalább is kezdetben, amíg bizottságai megerősödnek és befolyásra tesznek szert — csak az úgynevezett „népszerű” feladatok megoldását kell vállalnia. Azok a barátaink, akik ilyen nézetet hangoztatnak, valamiféle munkamegosztást képzelnek el, amely szerint a „népszerűtlennek” tűnő feladatokat az állam és pártszervek, a „népszerűeket” pedig a Hazafias Népfront bizottságai hajtják végre. Az ilyen fajta nézetek teljesen helytelenek és akadályozzák a népfront-mozgalom további erősítését. A szocializmus építésének minden feladata a tömegek érdekeit szolgálja, akkor is, ha egyes esetekben bizonyos feladatok végrehajtása ellentétesnek látszik egyes rétegek pü- lanatnyi igényeivel. A népfront a szocialista Magyarország megteremtésének harci szervezete, s mint ilyen, akkor lesz igazán népszerű, ha a tömegek érdekében vállalja az úgynevezett „népszerűtlen” feladatok megoldását is. A Hazafias Népfront további erősítésének feladatait vizsgálva, szólni kell arról a viszonyról is. amelyet ellenségeink szeretnének a népfronttal kapcsolatban kialakítani. Bizonyos körülmények miatt, 1956 novemberéig, a népfromt- mogzalom egyik rákfenéje az volt, hogy az osztályellenség ott volt a népfrontban es sok esetben sikerült a népfrontot a saját, népellenes céljaira felhasználni. Az ellenség természetesen most is ölömmel venné, ha a népfrontot :l saját politikai fórumának tekintené. Erre határozott kísérleteket is tesz. Ma azonban már más a helyzet! Ma széles pártonkívüli tömegek együtt tevékenykednek a népfrontmozgalomban a kommunistákkal. Tízezrével számlálhatok azok a lelkes pártonkívüliek, akiknek kedves a népfront, akik számára a népfront helyiségei, bizottságai második otthonná kezdenek válni, akik számára a népfrontban végzett munka is alpvető hozzájárulást jelent a szocialista Magyarország megteremtéséhez— Mégis azt hiszem: nem felesleges a figyelmeztetés, hogy a népfrontmozgalom erősítéséért, a téves és helytelen nézetek eloszlatásáért, az ellenséges erők kirekesztéséért nemcsak a népfrontban dolgozó párttagoknak, hanem minden demokratának és hazafinak harcolnia kell. Öhozzájuk szólunk: fejlesszék, erősítsék a népfrontot, őrizzék meg annak tisztaságát és védjék meg azt az ellenség mindennemű próbálkozásaival szemben. Az állam és az egyház közötti jóviszonyt tovább kell fejleszteni — amely több ízben kinyilvánította lojalitását a kormány iránt — nem lehet lojális az egyházmegyék területén garázdálkodó, egyes reakciós papokkal szemben. Ezeket az ellen- forradalom idején Mindszenty hercegprímás ültette az elűzött békepapok helyére. Reméljük/ hogy a püspöki kai- megérti: ilyen kétféle lojalitás — a kormány iránt is, valamint a kormány és a nép ellen harcoló reakciós papok iránt is — lehetetlen. Kállai Gyula ezután szólott arról a viszonyról is, amely a Magyar Népköztársaság állama és a hazánk területén működő egyházak, különösen a római katolikus egyház között kialakult. Az országgyűlés januári ülésszakán Kádár elvtárs említette, hogy általában jó a gyakorlati együttműködés az állam és az egyház, a püspöki kar között — mondotta. Ezt az együttműködést és jóviszonyt tovább akarjuk fejleszteni. Az állam és az egyház viszonyát szilárd elvi alapokra kell helyezni, úgy, hogy az ne csak valamiféle passzív, úgynevezett békés egymás mellett élés legyen, hanem olyan aktív együttműködés, amelynek kereteit és tartalmát a szocializmus építésének szükségletei határozzák meg Ebből a szempontból együttműködésünk, különösen a. katolikus egyházzal, ma több — véleményünk szerint természetesen megoldható — ellentmondást rejt magában. Úgy gondoljuk, hogy a püspöki kar, Támogatjuk és segítjük a püspöki kar által kezdeményezett Opus Pacis-mozgalmat. Véleményünk szerint azonban az Opus Pacis csak akkor lehet szilárd és eredményes papi békemozgalom, ha nemcsak a felsőpapság szűk körére, hanem a demokratikusan érző papság minél szélesebb tömegeire támaszkodik. Éppen ezért nehezen érthető, hogy a római katolikus egyház magyar vezetői miért nem nyújtanak több támogatást, elegendő védelmet azoknak a papoknak, akiknek a tevékenysége a béke megvédésére, a szocialista Magyarország felépítésére irányul? Úgy véljük, hogy ezeknek a papoknak a hathatós védelme és erkölcsi támogatása tovább erősítené az egyház és az állam közötti jó viszonyt és együttműködést és találkoznék a tömegek, közöttük a hívő tömegek helyeslésével is. Ezután arról beszélt Kállai Gyula, hogy a papság előtt is az első helyen kell állniok a magyar nép érdekeinek- Az egyháznak is számolnia kell azzal á megdönthetetlen ténynyel, hogy a magyar nép megszabadult a kapitalizmus rabságából és a szocialista társadalmi rendet építi. A társadalmi rendszerek változása az egyház számára nem olyan űj dolog, amelyhez ne tudna alkalmazkodni. Ha a papság valóban a dolgozó nép boldogulását, jólétét, kulturális fel- emelkedését akarja segíteni, miért ne találhatná meg a közös hangot a szocializmus rendszerével, miért ne alkalmazkodhatnék a szocializmushoz? A mi rendszerünk, a szocialista társadalmi rend felszámolta a múlt átkos örökségét és a béke, a jólét, az emberi szabadság magasztos jelszavait írta zászlajára. Mély meggyőződésünk: ha az egyház a fent említett kérdésekben a nép iránt érzett felelőssége tudatában foglal állást, olyan termékeny viszony alakulhat ki az egyház és az állam között, amelyet a legszélesebb dolgozó tömegek — köztük az egyház hívei is — helyeselnek, mert a szocializmus építését, tehát a tömegek jólétét, boldogságát és békés jövőjét szolgálja. (Taps.) gógusokat, műszaki értelmiségieket, írókat és művészeket, álljanak bátran a nép mellé, s a szocializmus ügye mellé. — Biztosíthatjuk őket arról, hogy népünk megbecsüli és nagyra értékeli alkotó munkájukat. (Taps) A magyar értelmiség számára megkönnyítheti a döntést, ha az értelmiség elgondolkozna azon, mivel gazdagította hazánk kultúráját a kapitalizmus, az ellenforradalmi Horthy-korszak és móréi gazdagította a szocializmus az elmúlt 13 esztendőt? Elgondolkozhatna a magyar értelmiség azon is, mivel segítik most hazánk kultúráját a kapitalista hatalmak és mivel segíti a Szovjetunió? Nem érdektelen eltűnődni azon sem, hogy milyen perspektívát nyújt az értelmiség a kultúra számára a szocialista Szovjetunió és a kapitalista Nyugat és a velük való kapcsolat?___^_^^^^^^^^^J A szocialista kultúra fölénye vitathatatlan A cári Oroszország — annak ellenére, hogy az orosz nép soraiból számos kiváló tudós és művész került ki — az akkori kapitalista államok között ipari, műszaki, tudományos téren az utolsó helyek egyikén kullogott. Alig telt el negyven év, a Szovjetunió szocialista társadalmi rendszer felsőbbrendűségének eredményeként hét- mérföldes léptekkel haladt előre. ■ A szovjet tudomány alkotta meg a világ első atomvil- lanytelepeit, atommeghajtású jégtörő hajóját, birtokában van az interkontinentális rakétának, a Szovjetunió lőtte fel a világűrbe az első mesterséges égitesteket. Érteim iség iin k becsületes munkával támogatja a szocializmus építését Tisztelt Országgy űlés! Az a hatalmas előrehaladás, . amelyet prátunk vezetésével egész népünk az ellenforradalom leverése óta tett, érezhető és jelentős a kulturális életben is, termékenyítő hatással volt az értelmiségiek gondolkodására és munkájára is. A népi demokrácia államrendje ellen indított ellenforradalmi támadás eszmei és politikai gócpontjai 1956 nyarán nálunk a kulturális élet területén alakultak ki: az ellenforradalmi ideológia propagandistái az értelmiség egyes elemei és csoportjai voltak. Ennek következtében az eszmei-politikai zűrzavar az értelmiség fejében volt a legnagyobb. Hosszú ideig, még az ellenforradalom fegyveres erői nek szétzúzása után is, a re- vizionizmusnak, a pártellenes, a szovjetellenes nézeteknek hazánkban nyílt, legális fórumai voltak, amelyek a „Szabad Európa” rádióval és a reakciós emigráns körökkel teljes összhangban folytatták támadásukat a szocialista Magyarország ellen'. Ez a tény — ha nem is akadályozhatta meg — de rendkívüli mértékben megnehezítette a szocializmushoz hű erők kibontakozását és ellentámadását a kulturális életben. A nyílt ellenforradal- márokat eltávolítottuk a tudományos és kulturális életből, az egyetemekből és az iskolákból. Pártunk értelmiségi politikájának helyességét mutatja, hogy eredményeként most a szocializmus erői széles fronton bontakoztathatják ki előrenyomulásukat, további térnyerésüket a tudományos és kulturális életben is. — Értelmiségünk túlnyomó többsége ma becsületes munkájával támogatja a népi demokráciát, a szocializmus építését.. Pártunk értelmiségi politikája továbbra is arra irályul, hogy a kommunista szakemberekre, pedagógusokra, tudósokra, írókra és művészekre támaszkodva a szocializmus építésének érdekében bará- tilag együttműködjünk az értelmiséggel, az értelmiség ellenforradalom alatt tanúsított magatartásának megítélésében sohasem általánosítottunk. Amikor fegyelmi elé állítottuk, állásából - elbocsátottuk, vagy éppen bírósági eljárás alá vontuk a bűnösöket, az alaptalan gyanúsításokkal és általánosításokkal szemben következetesen védelemztük az értelmiség tillnyomó többségét. Felléptünk az értelmiség soraiban működő maroknyi nyílt ellenfarradalrnárokkal szemben, de ugyanakkor határozottan védelmeztük az értelmiség nagy részét az alaptalan támadásokkal szemben és segítettük őket alkotómunkájukban. E helyes politika az idősebbekkel ég fiatalabbak- kal egyaránt, hogy az együttműködés során türelmes és meggyőző munkával eszmei és politikai felvilágosítással, őszinte és nyílt véleménycsere útján a ma még nem marxista értelmiségét is idővel marxis- tává-leninistává neveljük. Együttműködésünk tehát nem valami status-quo fenntartására irányul, hanem arra, hogy az értelmiség eszmeileg és politikailag is a népi demokrácia szilárd bázisává váljon, hogy a magyar értelmiség belátható időn belül kommunista értelmiséggé váljék. A magyar értelmiség képviselőinek és a szovjet párt- és kormányküldöttségnek a találkozója a Hruscsov elvtárs által említett Paton akadémikus életútja nemcsak a kommunisták türelmes nevelő munkáját, hanem elsősorban azt példázza, hogyan lesz egy nem kommunista tudós szovjet emberré, népét szolgáló kommunista értelmiségivé. Vagy nálunk nincsenek és nem lehetségesek ilyen Patonok? Szekfü Gyula, az ellenforradalmi rendszer hivatalos történetírója a második világháború alatt eljutott a kommunistákkal való nyílt politikai szövetségig, a felszabadulás után pedig mint a szovjet-magyar barátság őszinte híve, boldogan vállalta a moszkvai magyar nagykövetség vezetését is. - ' I Ehhez a fejlődéshez mi a magyar értelmiségnek minden politikai, eszmei és erkölcsi segítséget megadunk. Az értelmiségiek közül igen sokan még nem értik az együtt működésnek ezt a jellegét. Sokan azt gondolják, hogy a leszámolás a régi helytelen módszerekkel egyben valamiféle elvtelen, általános bűnbocsánatot jelent, és a türelmet azonosítják a mindent eltűréssel. Egyes — még igen tekintélyes — értelmiségiek is abból a helyes elvből kiindulva, hogy népünk érdekében jobb becsukni néhány embert, mint veszélybe sodorni a dolgozó népet, továbbá, hogy keményen fellépünk az ellenséggel szemben, azt a helytelen következtetést vonják le, hogy visszatérnek a régi módszerek. Mi a törvényességet helyreállítottuk és éberen őrködünk annak tisztaságán. De ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy tétlenül nézzük az ellenséges elemek garázdálkodását, sőt — épp>en a törvényesség tisztelete, állam- rendünk védelme, dolgozó népünk érdekei köteleznek bennünket arra, hogy adminisztratív eszközökkel is harcoljunk azok ellen, akik államellenes cselekedeteket követnek el. Mi, az értelmiséggel alkotott viszonyunkban előre akarunk haladni a szocializmus felé, de tudatában vagyunk annak, hogy az értelmiség jelentős rétegei ma még — világnézetükben — ingadoznak a kapitalizmus és a szocializmus között, tehát segítségükre sietünk, hogy minél kevesebb megrázkódtatással térhessenek át a szocializmusra. Az értelmiségnek döntenie kell arról, hogy hová áll: az épülő, fejlődő, erősödő, új szocialista társadalom mellé, a munkásosztály, a parasztság — a hatalomra jutott nép mellé, avagy a rothadd, bomlófélben levő, hazánkban már hatalmát vesztett burzsoázia és az általa képviselt, szemünk láttára pusztuló kapitalista rendszer mellé? Innen az országgyűlés fórumáról is szeretném íelhiV- ni a magyar tudósokat, pedaVilágos, hogy ezek a sorozatos, kimagasló eredmények nem véletlenül feltűnt zseniknek az alkotásai, hanem annak a szakadatlan fejlődésnek, felfelé emelkedésnek törvény- szerű eredményei, amelyet a szocialista társadalmi rendszer a tudomány és a kultúra számára biztosít. Nem véletlen, hanem előttünk, marxisták előtt teljesen törvényszerű fejlődés eredménye az, hogy most az „utolérni és elhagyni a Szovjetuniót” tudományra, oktatásra és kultúrára vonatkoztatott jelszavát az Amerikai Egyesült Államok adja ki. Öröm és büszkeség a mi számunkra is, hogy a világnak negyven évvel ezelőtt még legelmaradottabb országa a szocialista fejlődés útján ma a világ kultúrájának legmagasabb csúcsára emelkedett. (Taps.) Előttünk teljesen világos az is, hogy az „utolérni és elhagyni a Szovjetuniót” jelszót a kapitalizmus nem lesz kép>es megvalósítani, s a Szovjetunió az elkövetkezendő 10—15 évben a gazdasági tevékenység, a termelés összes területén maga mögött hagyja majd az Amerikai Egyesült Államokat. Mi persze nem mondjuk azt az értelmiségnek, hogy a kapitalista világ kultúrájától és tudományától semmi tanulni- valónk nem lehet. Értékeljük és nagyrabecsüljük és igyekszünk fel is használni a nyugati országok tudományának és kultúrájának minden eredményét. De az értelmiségnek látni kell azt is, hogy a tudományos eredmények felhasználása terén is gyökeres különbség van a kapitalista társadalom és a szocialista társadalom között* rája felett — mondotta Kállai Gyula. Ezután rámutatott, hogy a békéért, az atomrobbantások ellen folyó küzdelemben a nyugati világ érdelmisége is mind erősebben szakítja szét azokat a láncszemeket, amelyek őt a burzsoáziához, az imperializmushoz kötik és erősebbre kovácsolja azokat, amelyek a munkásosztályhoz, az emberi haladás képviselőihez, a diadalmas szocializmushoz fűzik. A magyar tudomány és kultúra munkásai, a magyar értelmiség, amikor a szocializmusért küzd, nemcsak saját maga és népe érdekében cselekszik, de segítségére van a válaszút elé került nyugati értelmiségnek is: küldetése abban áll, hogy saját példájával segítsen másnak is a szocializmusért folyó harc útját választani. Kállai Gyula befejezésül a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének magyarországi látogatásáról beszélt és a többi között megállapította, hogy ez a látogatás a pxroletárinterna- cionalizmus nagyszerű megnyilvánulása volt és még szorosabbra fűzte mép>eink barátságát. Majd arról szólt Kállai elv- táns, hogy népünk érdekeitől vezettetve támogatunk minden olyan lépést, amely a nemzetközi helyzet enyhítésére, a béke fenntartására irányuk Támogatjuk és a magunk eszközeivel igyekszünk elősegíteni, hogy sor kerüljön a kormányfők legmagasabb- szintü értekezletére. A szocialista tudomány és kultúra minden eredménye a népet, az emberi haladást és következésképpen a világ békéjét szolgálja. Innen adódik a szocialista tudomány és kultúra hatalmas erkölcsi fölénye a kapitalista országok tudománya és kultúTisztelt országgyűlés! Mi gyakran teszünk olyan megállapítást, hogy a szocializmus, a kommunizmus erőinek győzelmes elrőehaladását nem tartóztathatják fel az imperializmus erői. Gyakran hangoztatjuk azt is, hogy mi a szocializmus végső győzelmének biztos tudatában végezzük munkánkat, dolgozó népünk javára. Mindez igaz, de“ teljes igazsággá csak akkor válik, ha erősítjük és védjük pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely nemcsak a kommunisták pártja, hanem pártja és vezető ereje a pártonkí- vülieknek is, az egész dolgozó magyar népnek. Védjük és erősítjük proletárdiktatúránkat, államhatalmunkat Erősítjük és szélesítjük népünk forradalmi egységét, a városokban és falvakban, az üzemekben és művészeti intézményekben is. Ez az összeforrottság gazdag eredményekkel ajándékozhatja meg népünket Pártunk és kormányunk a költségvetés tárgyalása alkalmából is azért hív fel munkára minden jószándékú embert, akinek szent az ország és a dolgozó nép ügye — fejezte be beszédét Kállai Gyula. ________- Fe lszólalások A következő felszólaló llkn pénzügyi tárca költségv etésé- Pál volt. A költségvetést elfő- hez szólt hozzá. 8aűta. A költségvetést elfogadta. Ezután ebédszünet követke- Ezután Anlos István penz70 Ebédszünet után Reszegi ügyminiszW válaszolt a vita Ferenc, az építésügyi minta- "szvevomek, majd mivel az térium költségvetéséhez szólt jaVa<^ ? *arta: Sár« Rózsa az ezészséeÜPv az országgyűlés az 1958. évi tertletén elért 'eredmények- állami költségvetést és a köU“cSTES? országgyűlési fftaeÄtS képviselő a közlekedési- és wovegezeseben fogadja el. postaügyi tárca költségvetésé- Az országgyűlés a költség' vei, ezzel kap>csolatban a ml- vetést és a költségvetési tör- nisztérium és a közlekedési vényjavaslatot általánosság- dolgozók feladataival foglal- bnrl részleteiben egyhangúkozott. la8 elfogadta Vida Miklós a terv pénz- Az ovszá-’gyűlés ülésszakát ügyi bizottság megbízá'ábó’ ” ' • F índor zárta be.
