Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

1958. Április i9.

NAPLÓ

n

Majd tíz év múlva..

Ebben a présházban most még csak kádakat, préseket lát az ember, de azt beszélik a ba- barci termelőszövetkezet tagjai: ha tíz év múlva is ennyire kedvelik majd a borukat — palackozást is végeznek majd. Jelenleg húsz hold szőlője van a termelőszövetkezetnek. Tíz év múlva már negyven holdról szüretelik az ízletes, zamatos muskotályos borokat. A minőség, úgy mondják, csak javulhat, mert megfelelő vesszőket kapnak, később pedig maguk állítanak be anyatelepet, s nagy hozzáértéssel javítják a borok minőségét, a szőlők termőképességét. Brachman elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke — vizsgálta már a úgy látja, hogy a megfelelne egy anyatelep létesítéséhez.

Az öreghegyen most telepítenek nyoc hold franciabarackot. Jövőre három hold szilvást is létesítenek. Mire ezek

hogy minden 100 hold földre tíz darab tehén jusson. Emellett tartani akarják a növendékeket. fejleszteni szeretnék a sertésállományt. Főmajornak becéznek most olyan területet, ahol mindössze egy korszerűtlen tehénistálló és egy sertésfiaztató húzódik meg. De az új majorosítás teive készen várja már a megvalósítást- Terv szerint a régi major mellé épül majd egy takarmányszedni. Ezáltal kisebb a veszteség is.

Nagyok a tervek, de megvalósításukhoz még nagyobbak a kedvezmények. Természetesen nem jövőre valósítják meg valamennyit, hisz egy éledő szövetkezetnek szüksége van arra, hogy megteremtse az anyagi feltételeket és fokozatosan alakítsa, korszerűsítse gazdaságát. Az elnök szerint legfontosabb most, hogy a gépoCjKfömok szépek a mi utcáink is

nyú fű, amely fertőzi az állat- állománytLegfontosabb cél ebben a szövetkezetben, hogy minél több árat termeljenek. Ezen keresztül már ebben az évben el akarják érni, hogy csak annyi terményt osszanak ré-<|

atego^ízütóTetét mfSi- $ £“1?““*“?: .^O0^csak ^líts“kL?.

feldolgozó helyiség, ellető és állomás megfelelő takarmányborjúnevelő, egy 40 férőhelyes kocaszállás, süldőnevelő, egy ló- és csikóistálló. A majorban kap majd helyet a magtár darálóval, a tűzoltószertár, itt lesznek a raktárak és a garázs is. Ugyanitt építik majd fel a területet és négy darab tíz-tíz vagonos ku- 16-os dűlő koricagórét és a silókat. Több mint 1000 köbmétert silózhatnak majd, de nem a régi mód szerint, hanem a jobban bevált

betakarító gépekkel segítse a szövetkezetei, ők pedig igyeksek szerint jobb volna, ha egyáltalán nem osztanának terményt, hanem minden hónapban fizetnének munkaegységenként 20 forintot. Semmi akadálya. Amennyiben a tagszenek minél gyorsabban be- ság úgy határoz, hogy csupán

szerezni korszerű takarmány- feldolgozó gépeket. Csak gépesítéssel emelhetik az állattenyésztés jövedelmezőségét és ezzel érhetik el, hogy lényegesen

pénzben kéri munkája ellenértékét — minden hónapban oszthatnak 20- forint előleget. Amikor pedig megerősödik a tsz, ha már megvalósul az a

módszerrel, ugyanis, hogy lók sokkal

olcsóbban állítanak elő egy li- sok elképzelés, amelyről betér tejet, mint bármelyik esztendőben.

A jövedelmezőséghez tartozik

szélnek, tervezgetnek — sok- (,

lrr.1 1 Öt fO/1 A1 r*Y-\0 1 OOO "

a fák termőre fordulnak, meg- Könnyebb a silózás, mert gé- épül egy pálinkafőző, később pekkel préselhetik össze, az elegy aszaló. Előzetes becslések szállítás is könnyebb, mert szerint az 1500 franciabarack- nem mély gödörből kell kifa 42 500 kiló átlagtermést hoz majd minden esztendőben. Fer-i sze lesz olyan év, amikor er.- (i nek a dupláját, más esztendőben pedig még a felét sem- Egy-egy fa 35 kilós átlagter-|( mése tehát megfelel évi átlag-(» r-ak. A szilva természetesen^ még nagyobb termést hoz. ÉrBebizonyosodott azonban egy halastó építése is. a földfeletti si- Az Alsóréten úgyszólván csak megfelelőbbek, egy gátat kellene húzni és kész volna a halastó. Ez a terület egyébként is mocsaras, kaszálónak nem megfelelő, mert termése sás, kóró, savaCsak az eredményei sejtetik majd a be nem avatott szem* lélővel azt a munkát, amely az I. kerületben a város szépsé* géért folyik. A lakosság, a tanács és a Kertészeti Vállalat összefogva dolgoznak az utcák és terek virággal és bokrokkal való díszítésén.

A kerületnek szinte minden részében folyik valamilyen

ez a bátor szövetkezet.

L. J.

tékét emeli, hogy amit már nem aszalhatnak exportra —I hérium reprezentatív kiállítást zai gyártása révén igen sok

kitűnő pálinkát főzhetnek be-|>re^zert a Magyar Kereske- ’------- ■*"’—t'

delmi Kamara Váci utcai ki- A tagság úgy látja, hogy nő-^ állítótermében azokról a cikkvénytermelésben nem is lesz külnösebb változás a közeljó- vóben. Kultúráltabb növényeket ezután sem óhajtanak meghonosítani. Ezzel szemben amit jelenleg termelnek, szeretnék könnyebb úton művel- m, betakarítani. Elsősorban a kapásokról van itt szó és a szénabetakarításról. Sajnos

Mit lehetne itthon is gyártani?

A Külkereskedelmi Minisztérium kiállítása

(Budapesti tudósítónktól.) kezdtünk gyártani, amelyet ko*

rábban import útján szerez- A Külkereskedelmi Minisz- tünk be. Az egyes anyagok haféleségekről, melyeket jelenleg még külföldről hozunk be, de amelyeknek hazai gyártása is elképzelhető lenne. A kiállítás napok óta nyitva tartja már kapuit. Az eddigi tapasztalatokról számoltak be most egy

sajtófogadás keretében, előadó elmondotta, hogy a

Az

kia^állítás célja egybeesik a kordevizaforint felszabadulna ,s ezt a pénzmennyiséget olyan cikkek behozatalára lehetne fordítani, melyek a dolgozók életszínvonalát emelnék. Igen fontos szempont az is, hogy ezeknek a cikkeknek a behozatala bizonyos mértékig függő helyzetet teremt köztünk és a külföld között. Egyes gyáraink működése válik bizonytalanná, ha nem kapják meg időben a rendelt anyagokat és ez

gépállomás most még nem ren-\mány takarékossági program- igen gyakran nem a külkeres- — .rtV.1. nníiro^cái. . a „ n—nm —v,n — n tvi-nfl- kedelmí vállalatokon múlik.

úelkezik könnyebb universál- |, jával, de ezen túl már a prop Pépekkel. Nincs olyan gépük,ram megjelenése előtt szóba a-mellyel segíthetnék a növény- (| került. A kiállítás megnyitáápolást. a kapások betakart-(i sát az tette szükségessé, hogy rületéről 900 cikkféleséget szed í-ását, és a szálastakarmányok(i hazánkban igen sok üzemben tek össze, melyekről — úgy szakszerű begyűjtését. A ba-(i bizonyos cikkeket már csak vélik — hogy itthon is előál- harci termelőszövetkezet pedig, i úgy tudnak elképzelni, ha azo- líthatók lennének. Hozzátette Úyen gépeket vár, hisz a be-(»kat külföldi alkatrészekből ál- hogy az elmúlt időszakban 220 takarításkor kellene a legtöbb^ lítják össze, illetőleg export munkaerő, s ezt a munkátf útján beszerzett műszerekkel csak géppel lehetne olcsón ésf ellenőrzik le. Az eddigi ta- Skorsan megoldani. f pasztalatok rácáfolnak erre az

A szálastakarmányok szak-f elképzelésre, rácáfolnak annál szerű betakarítása azért is fon-t is inkább, mert az utóbbi evek tós, mert a tsz el akarja érni.•1 során egész sor cikkféleséget

A továbbiakban elmondotta, hogy a különböző iparágak tecikkre már jelentkeztek is kisiparosok, szövetkezetek. Saj- nálxttal említette meg. hogy a nagyüzemek nem érdeklődnek kellő módon a kiállítás, s ezzel egyértelműen az importcikkek hazai gyártása iránt,

indul a múlt évben rendbehozott, de az építkezések és gon* datlanság folytán tönkrement Zsolnay utcai parksáv díszbok* tokkal való helyreállítása. A tanács idén több mint kétszáz* ezer forintot fordít költségvetéséből és városfejlesztési alap* jából parkosításra. Ebből történik meg a kerület egyéb park* jainak (Balokány, Hősök tere, stb.) felújítása is.

Természetesen a tanács korlátozott eszközeiből nem ké* pes minden utcát parkosítani.

Éppen ezért örvendetes és elismerést érdemlő a lakosság áldozatkészsége, amellyel — társadalmi munkában — elvégzik egyes alkalmas utcák virágosítását. Különös elismerés illeti a Felső-Vámház utca dolgozóit, akik Nagy Sándomé tanács* tag szervezésével és a lakóbizottságokkal az élen elvégezték már az utca teljes hosszában a virágágyak kialakítását. Ha kai nagyobb jövedelme lesz Ja Felső-Vámház utca egyik oldalán sor is kerül a tervezett minden szövetkezeti tagnak, t gázvezeték építésére, ez csak késleltetheti, de nem akadó* mint a legmódosabb közép- J lyozza meg a virágosítás befejezését. A Kertészeti Vállalat parasztnak. A tagoktól függ, \ ingyenes virágpalánta-juttatással támogatja a munkát. hogy tíz esztendő múlva mepy-i Ugyanilyen dicséretre méltó kezdeményezés történt a nyi pénzt számolnák kezükbe j Frankel Leó és Ady Endre utcákban is, ahol az ingyenes pa* es hova jut ez a nevezetes, i lánta mellett megfelelő terület is rendlkezésre áll. Reméljük*

f hogy hamarosan az eredményeket is látni fogjuk^

A nagyszerű munka láttán nem mehetünk el sző nélkül mások felelőtlen magatartása mellett. Ismételten tapasztal* r ható, hogy egyesek durván beletaposnak, sőt jármüvei is be* hajtanak a virágágyakba és a pázsitba. Ilyen vandál módon tették tönkre tavaly a Zsolnay utca gyepágyait is. Mások különösen a Hősök terén — háziállataikat legeltetik a park* ban. A dolgozók és a rendőrség összefogása mentheti csak „ uiattua*™, fakf. a várost díszítő parkokat. Figyelmeztessék, szükség ese*

peAig 1elentsék fel a parkrongálókat! A tanács minden iparcikket láttunk _ melyeket megtorló eszközzel fellép a tettenért rongálókkal szemben.

mek is elő tudnának állítani.<> A «Viragos Pecs programjának megvalósítása érdeké* Különböző bőranyagokról van \oen ass I kerületi tanács és a Kertészeti Vállalat elhatároztál elsősorban szó, s olyan cikkek-(a folyamán jutalmazni fogja azokat a dolgozókat, akik ről, melyeket a Pécsi Porcelán- f f lakásuk előtti parkterület megóvásával és gondozásával gyár vehetne fel profilcikkei f levmkabb kitűnnek. Dolgozzon hát együtt minden szerv, vál* közé Sziiksénesnek tértink f minden dolgozó a város utcáinak, tereinek szépíté*

azért, hÍSS a Xsí\lén: me^sén! A virág üdít nemesít és megnyugtatóan üzenlek figyelmét arra. hogy° Mpi munka tegzese után. küldjék el szakembereiket a kiállításra. Érdemes megjegyezni, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium külön díjazza azt, ha valamelyik vállalat hajlandóságot mutat a kiállított cikkek gyártására. A Pé- és

gyár is találna

tudná.

Tisztasági hónap a Snpiana Gépgyárban

Április — a Sopianábam a egy helyen tárolják az elfekvő esi Asztalos és Hangszeráru-' takarítás, a tisztaság hónapja, anyagokat, pyár is találna a kiállított tór-JMá,Jus 1-ig tökéletesen helyre- A tisztaság biztosítása mel- gyak között bizonyosan olyano-{,állítják az üzem rendjét, tisz- lett fontos cél a takarékosság, kát, melyek gyártását vállalni *. taságát. A takarító brigádok amelyet az elfekvő anyagok - - ^összegyűjtik, megtisztítják “---------*“ '■

és ö

sszegyűjtése biztosít.

Vita a gyermeknevelésről

A kiállítás még egy hétig tart nyitva. Éppen ezért, az idő 1 [ sürgősségére való tekintettel, J í mégegyszer felhívjuk a pécsi ú üzemek figyelmét arra, hoqy\ ne mulasszák el szakembereiket felküldeni Budapestre ^Jetében. A több órás tanácsko- lói munkaközös^gi kiállítás megtekintésére. t záson mintegy 120 iskolaigaz- tek fogják követni megyeszer!cA városi nőtanács vitát rendezett a gyermeknevelés kérdéseiről a városi tanács épügaló és szülői munkaközösségi elnök vett részt. A vitát április végén és május elején szü- értekezleA legf®nt®sabE* s

a minőség javítása, a termelési költségek csökkentése

Termelési tanácskozást tartottak lstván-aknán

István-akna bányászai csü- ortökön tartották meg a szo- ’asos negyedévi termelési tanácskozásukat. Az első negyedévben végzett munkáról, 2 elért eredményekről és a j^sodik negyedévi feladatok- l° .Eörincz Levente elvtárs, a Crület főmérnöke számolt be.

kimondotta, hogy 1957. év jussod iik félévében végzett ^unkájukkal elnyerték az él- ,/<*rn vándorzászlót s ez év el- 0 negyedévében is eredmé- JU'esen dolgoztak. A szabolcsi pnyászok első negyedéves Révüket 103,7 százalékra telje- , °tték s 4Uí>0 tonna szenet _ermeltek terven felül. Ebből

István-aknai bányászok a Béke-aknaiak pedig , ^ tonna szenet szállítottak

d felszínre.

_ A tervet túlteljesítettük

7~ f°'ytatta a főmérnök — és 7: elsősorban a fejtési dolgo- érdeme. A fejtési teljesít- ugyanis az 1956-os év • negyedévében elért 2119 nnához viszonyítva az el- negyedévben 2 143 tonnát • Uek ki. Elismerés jár ezért eredményért a bányászok„®k> a műszakiaknak egyaránt, sajnos, az elővájási, fenntartá- ^teljesitményekkel, az önkölt- és bizonyos értelemben a v..rek alakulásával már nem

°Uszké]kedhetünik.

.,r~.Míg például 1956-ban az ‘ivú.iók műszakomként! tclje- gúménye 23,8 cap volt, most az r"® negyedévben csak 21,4 “n/mü teljesítményt értek el.

Vagyis csupán az 1956-os elő- vájást teljesítményeknek a 89 százalékát. Ennek ellenére az elővájók munkabére 24,2 százalékkal magasabb, mint 1956- ban volt. A teljesítményük és a bérük között tehát több mint 35 százalék különbség van.

Még ennél is súlyosabb a helyzet a fenntartásnál. Itt az 1956. évi 22.2 cm műdről 1958. első negyedévében 18,05 cm/ mű-ra estek vissza a teljesítmények. S mivel a bérek az 1956. évinél 39,8 százalékkal magasabbak, meg kell állapítani, hogy a jelenlegi fenntartási teljesítmények túl vannak díjazva. Meg kell mondanunk, hogy ha a fenntartási teljesítmények továbbra is Ilyen alacsonyak lesznek, ilyen magas bérek kifizetését nem tudjuk biztosítaná.

földalatti teljesüléi 1956-hoz viszonyít- szakomként 10® kiló- lemaradás van s az

ii teljesítményük csak

«léka a réginek- Mind- yilváwalóan kituniK, gyík fő feladatunk a lények növelése, mert égi bérszínvonalat is teljesítmények növelőben tudjuk biztosítani, melni.

jlmú'.t negyedévi mun- izdaságosságát vizsgál- illapíthatjuk, hogy míg negyedévében 150,20 t termeltünk egy tonna nőst, 1958. első negyedévében 260 forintba került egy tonna szén kitermelése. Községeink tehát több, mint 100 forinttal magasabbak a bázis- időszakénál, pedig ez 1956. óta a legjobb eredményünk. Ez az önköltség nagyon magas. Itt az ideje, hogy az 1956. évinek megfelelő — természetesen a béremelést fi gyelembe véve —, önköltséget alakítsunk ki, vagyis 180—200 forintért termeljünk egy tonna szenet. Ehhez a lehetőségeink biztosítva vannak. Elsősorban is takarékoskodnunk kell. Takarékoskodnunk mindenféle anyaggal, de főként a külföldi anyagokká, a bányafával. Ha végigmegyünk bányánkon, láthatjuk, hogy van még mit tennünk takarékosság terén.

— A legnagyobb és legsürgetőbb feladatot jelenleg a minőség javítása jelenti számunkra. Az általunk termelt szén kaióriaértéke nem érd el a tervezett szintet. Szeneink pala- és hamutartalma igen magas, mert nem fordítottunk elég gondot a tiszt ám termelésre.

— Hogyan változtassunk ezen?

— Tudjuk, hogy csont nélkül húst nem adnak, mi a fejtésekben dolgozóktól mégis „csont nélkül“, pala nélkül kérjük a szenet. A palát ne a csillékbe, hanem a palaszekrényekbe rakják s ezt az aknászok, a műszakiak ellenőrizzék rendszeresen. A minőség javítását szolgálja az az intézkedés is, hogy a frontmesterek részére biztosított prémiumot csak akkor fizetik ki, ha a termelési terv mellett a minőségi követelményeknek is eleget tesz a csapat,

A FŐMÉRNÖK elmondotta még, hogy a jövőben javítani kell a műszakgazdólkodást is, mert az elővájási, fenntartási műszakok száma kevés, ugyanakkor az improduktív és a külszíni műszakok száma túl magas. Érdekes, hogy a teljesített műszakok száma sokkal kevesebb, mint az állományi létszám. Ez részben abból adódik, hogy nagyon magas (a tervezettnél 47,7 százalékkal) a betegek száma, s az elmúlt negyedév alatt 717-en igazolatlan műszakot is mulasztottak. A műszakgazdálkodás megjavítása érdekében fokozottabban kell ellenőrizni, hogy nincs-e a betegek között álbeteg, szigorítani kell az igazolatlan műszakmulasztókkal szembeni eljárást.

Lórincz elvtárs beszámolója után — noha az István-aknai bányászok létszámához viszonyítva elég kevesen vettek részt a termelési tanácskozáson — élénk vita alakult ki.

— Saját tapasztalatomból tudom — mondotta az első hozzászóló —, hogy a palakiválogatásnál csalafintaságok vannak. A palaszekrények általában szemfényvesztésül vannak csak elkészítve, a pala a legtöbbször a csillébe kerül. Lelkiismeret dolga ez és én remélem, hogy a jövőben nem nyomja ilyen csalafintaság a lelkiismeretünket.

— Én a negyedik szinten dolgozom — mondotta egy másik bányász. — Az aknamélyi- tők gyakran akadályozzák a munkánkat. Vizsgálják ezt meg.

Varga elvtáre a legutóbbi bá nya járásának tapasztalatairól beszélt. Elmondotta, hogy a Bodai—Tihanyi-féle fejtésben az öregfejtésben 10 darab olyan használható bányafát láttak, amelyeket már ki sem lehet onnan venni. Ugyanitt a palaszekrények üresek voltak, mert „nem volt idő a pala- válogatásra”;

— Állandóan beszélünk a gazdaságos termelésről — folytatta —, de ez lassan üres szólammá válik, mert vajmi keveset teszünk a gazdaságosság érdekében;

— Én is a negyedik szinten dolgozom — mondotta Kókai elvtárs. — Itt rengeteg olyan fa van a sárba, vízbe dobálva (legalább hat hónapja ott hevernek), amit pillérfának nagyon jól lehetne használni. Azt mondják, azért nem szállították még el, mert nagyon hosz- szűak s ezért nehéz a szállításuk. Szerintem a leghelyesebb az lenne, ha a bányamester két embert megbízna ezeknek a fáknak az elfűrészelésével és akkor már el lelhetne azokat szállítani.

— Még csak annyit: a faellátás még nagyon rendszertelen. Nemrég, amikor ácsolnunk kellett, nem volt fánk. Az egyik műszaki erre azt tanácsolta, hogy ácsoljunk használt fára, fordítsuk úgy a használt végét, hogy az ne látszodjon. Én nem ezt tanultam a vájártan« folyamon;;;

— Igaz, hogy eddig nem sokat adtunk a minőségre —• mondotta Tihanyi Béla front« mester. — Nálunk egyéni bérezés van. A palaválogató beállítása tehát nem elég. Ezután azt csináljuk, hogy csak akkor vesszük át a munkát, ha meggyőződtünk arról, hogy a pala a palaszieikirénybe kerü’t. Aki nem válogatja ki a palát, annak a palának megfe'elő mennyiséget levonunk a teljesítményéből;

_ — VALAMENNYIEN ismerjük a kormány takarékossági felhívását — mondotta Hámori bányaimester. — Ha ezután valamennyien tényleg takarékosan bánunk az anyagokkal, ha nem tűrjük meg a lazaságokat, s tovább javítjuk a munkaidő kihasználását is, azt a 60—80 forintot le tudjuk szorítani az önköltségből.

S amikor a főmérnök összefoglalta az elhangzottakat, válaszolt a javaslatokra, az István-aknai bányászok azzal a tudattal indulhattak hazafelé? hasznos volt ez a tanácskozás a bizonyára nem marad el u eredménye sem.

Mesterfalvi Gyűli