Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
4 NAPLÓ 1958 ÁPRILIS IS Beszélgetés a pécsi Rádió német műsorának I etnlélcul A Magyar Rádió pécsi adóján minden délután, elhangzik a hallgatók üdvözlése magyar, szerb-horvát és német nyelven. A magyarországi német«* saját nyelvükön értesülhetnek szűkebb hazánk, Baranya megye életének eseményeiről, a szocializmus építésének megyei eredményeiről, mindarról, ami érdekli őket. Szigeti Istvánt, a német műsor szerkesztőjét munka- közben találtuk. A stúdióban beszélte meg munkatársaival a műsort. A rádiónak a napokban sikerült német bemondót találni s már nincs hiány az ötletekben sem, amely változatossá, érdekessé teszi az ‘adást. — Nem Németország, hanem a magyarországi németek számára készítjük a műsort — mondotta Szigeti István. — Ez annyit jelent, hogy a magyar- országi németek, akik részesei hazánk életének, szűkebb értelemben a megye dolgozói életének, anyanyelvűnkön szerezhetnek tudomást mindarról az alkotó munkáról, amelynek eredményeihez ők is hozzájá rulnak. — Riportokban kívánunk be számolni — adott felvilágosítást Szigeti István — azokról a német dolgozókról, akik meg állják helyűket falun a nagy üzemi gazdaságokban, a tízekben, a bányákban, — hiszen jónéhány jól működő tsz-ben dolgoznak németek, akiknek példája serkentő lehet azok számára, akik még nem ismerték fel a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A haladó hagyományok ápolása, megőrzése is műsorszerkesztésünk feladatai közé tartozik, s nem feledkezünk el a Német Demokratikus Köztársaság életének bemutatásáról sem, hiszen az 6 eredményeik is a szocialista tábor sikereit hirdetik. Hozzátette még Szigeti 1st- f ván, | — Szeretnénk, ha a német X dolgozók minél többen keres- f nék fel leveleikkel, javaslataikkal a rádiót, hogy a német műsor szerkesztője képet kapjon a hiányosságokról: mit szeretnének hallani, mi a véleményük a műsorról? A levelek, a javaslatok segítenék és javítanák a munkát, — az összefogás mindig jót eredményez. — No és a riporter sem juthat. el mindenhova, hiszen — sajnos — a rádió nem rendelkezik egyetlen gépkocsival sem. Nemzetiségi politikánk „kézzel fogható*’ eredménye a pécsi adó német műsora, amelyet Baranya megyén kívül még két megyében hallgathatnak minden este a magyarországi német dolgozók. Juhász Gyula születésének 75. évfordulója alkalmából a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Városi Művelődési Ház emlékestet rendez április 16-án délután fi órai kezdettel a Városi Művelődési Házban. Beszédet mond: Bárdosi Németh János. Közreműködnek: Katona Mária tanárnő, özörényi Olga, a Leöwey Klára Gimnázium Juhász Gyula irodalmi szakköre és Révész István, a Nagy Lajos Gimnázium tanulója. Az emlékest és a leöltő születésének 75. évfordulója alkalmából közöljük az alábbi verset: A költő 75. születésnapjára Te voltál itt a költő, bús, magányos, miként elődöd: Virág, Dayka, Ányos, vagy mint Arany, a szent öreg úgy éltél, a szürke porban, a szegedi révnél. Szívedben furcsa bánatok zokogtak, zord titkai a távol csillagoknak, vagy Thonuzőba könnye sajgott benne, rokontalan, nagy bánatos szemedbe? Tán Anna lelke sírt, vagy Európa, Tápé pipacsa, s a homokos róna zokogott árva sípodon oly mélán? » Most, hogy a rögben aluszol már némán, jobban megérzem, mi fájt és mi bántott, de lásd, az a könny volt,a te cigányod. bárdosi Németh jAnos Mi “Mg BARANYÁBAN? Vízrendezési társulatok alakulnak Megyénkben eddig három vízrendezést társulat működik. Az első Hobolhan alakult és mintegy 1700 holdon érdekelt gazdák a taglal. A tagság holdanként 40 forintot szavazott meg vízrendezésre. Vázsnokon április lé-én alakult a társulat. Molványban pedig 11-én 59 gazda 1068 holdon határozta el, hogy rendezik a határ vízkérdését. Az alakuld gyűlésen elhatározták, hogy holdanként harminc forint hozzájárulást szavaznak meg. MSZBT megyei ülést tart elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége április 15- én délután hat áraikor kibővített Csehszlovák géppel dolgoznak a magyar erdészek a jugoszláv határ mentén Drávasza bölcs közeiében új erdőt telepítenek. Négy kilométer hosszúságban körülbelül száz holdnyl szántóföld terül el itt. A korábbi években a szigorú határsáv idején, ez a föld teljesen elvadult. — Gyomnövények, cserjék nőtték be és mezőgazdasági művelésre ma már nem alkalmas. A Mecseki Állami Erdőgazdaság az idei tavaszon negyven holdat fásít be. Mivel kézi erővel nehezen lehetne Itt dolgozni, nemrég gödörfúró gépet állítottak munkáiba, amely elkészíti a csemetefák helyét: A csehszlovák gyárt mámyú, zetar-meg- hajtású géppel egy ember naponta’mint egy ötszáz — 60 cm átmérj ű — gödröt tud kiásni. Ez a teljesítmény 12 ember egynapi munkájának felel meg. Az erdészek a közelmúltban már meg Is kezdték a csemetefák ültetését elnökségi értekezletet tart a TTIT Bartók Béla klubjában. (Janus Pannonluse utca 11.) Az értekezleten megvitatják a Népek Barátsága Hónapjának ünnepi programját. Tervet készítenek a Pécsre látogató szovjet turista csoport baráti találkozóitól és beszámolnak az országos titkári értekezletről Építési tanács alakul A városi tanácson már régóta foglalkoznak a gondolattal, hogy építési tanácsot alakítanak. A tanács feladata lenne a városfejlesztési tervek megvitatása, építkezések, regionális tervek és városrendezési problémák kidolgozása és tanácsadás. A tanácsban szakemberek vennének részt. , Ilyen tanács már működik Miskolcon, 500 méter műbőr A napokban ötszáz méter műbőr érkezett a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat műanyagboltjába. Tisztújító és küldöttválasztó közgyűlés A TTIT Baranya megyei szervezete ma, április 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja tisztújító és kűldöttválasztó közgyűlését a Bartók Klubban. A közgyűlés napirendje: az elnöki megnyitó után az elnökség beszámolója, majd a beszámoló és a határozati javaslat megvitatása, határozathozatal a beszámoló és a határozati Javaslattal kapcsolatosan. Az elnökség lemondása után, vita az Országos Elnökség társulati alapszabályt módosító tervezete felett, az új elnökség, valamint a küldöttek megválasztása. A közgyűlés az új megyei elnökség képviselőjének zárszavával ér véget. Hozzáférhető lesz az új barlang Már korábban hírt adtunk róla, hogy barlangkutatók csoportja az aballgetl cseppkőbarlangban újabb, az előbbinél sokkal nagyobb és lmpozánsabb termet talált, melybe meredek kürtőn keresztül Jutottak eL Most robbantások sorozatával teszik szabaddá az utat az új teremhez, majd pedig 38 ezer forintos beruházással lépcsőt építenek. A tervek szerint már május végén fogadhatják a termesze (kedvelők első csoportját, Lakberendezési szaküzlet Sellyéin A Dél-Barany* megyei Népbolt Vállalat Sellyén lakberendezési szaküzletet nyit a megyei tanács kereskedelmi osztálya támogatásával. A szaküzletben bútorokon kívül más lakberendezési tárgyakat is árusítanak. Színjátszóképző stúdió Indul áprflta 25-én, pénteken Pécs Város Művelődési Házában, a Pécsi Nemzeti Színház Igazgatójának és rendezőinek vezetésével. A stúdió 4 félévre osztva, műfajonként foglalkozik a színjátszók Játékösztönének tudatos kifejlesztésével, mesterségbeül tudásuk tökéletesítésével. Célja: 1. Az üzemi és irikolai színjátszás színvonalának emelése. 2. Színjátszó-utánpótlás nevelése. 3. Előkészítés a Színművészeti Főiskola felvételi vizsgájára. Az előkészítő tanfolyam április 25-től Június 21-ig tart. Iskolai növendékek délután fél 3 órakor, üzemi színjátszók fél 7 órakor kezdenek. A tanfolyam tandíja összesen 50 forint, mely az első foglalkozáson fizetendő. Beiratkozás a művelődési ház Irodáján (Déryné u. 18.) naponta délelőtt 9—12 óráig, délután 2—6 óráig. Miután a stúdió csak 20—20 fővel foglalkozhat, a felvétel Jelentkezés sorrendjében történik: A város közlekedése érdekéken A Dunántúli Napló április 9-i és 10-i számában egy rövid hír jelent meg, melyben a MÁVAUT közli az utazóközönséggel, hogy a város területén a besegítést megszünteti, mert a Pécsi Közlekedési Vállalat elegendő gépkocsival rendelkezik és nem igényli a MÁVAVT segítségét. Sajnos azonban, a hír nem fedi a valóságot, mert a Pécsi Közlekedési Vállalat levélben kérte a MAVAUT-ot, hogy csúcsidőben, tehát reggel 5—8 óráig, valamint este 17—19 óra között április 7-től az új menetrend bevezetésének idejétől számítva, Közép- Meszes—Fehérhegy közötti útvonalon segítsen. Kérését azzal indokolta, hogy a rendelkezésére álló járművekkel a dolgozók zavartalan közlekedését ezen idő alatt biztosítani nem képes. Ezek után kérdés akkor, hogy mi az igazság. A MAVAUT a csúcsidőben nem tud a Pécsi Közlekedési Válalat- nak segítséget nyújtani,- ellenben a nap többi szakaszán hajlandó az összes vonalain a menetidejének megfelelően a Közlekedési Vállalat segítségére lenni. Ebből a besegítésből azonban az utazó közönségnek semmi haszna, a Közlekedési Vállalatnak pedig igen jelentős anyagi vesztesége szármarik. A vesz: teséget az okozza, hogy a csúcsidőn kívüli szállítást már a Közlelcedési Vállalat is meg tudja oldani, ha tehát ezen idő alatt a MAVAUT az utasokat felveszi, növeli a Közlekedési Vállalat üres járatát. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az Autóközlekedési Igazgatóság vezetői és dolgozói szívükön viselik a város közlekedési problémáját, amiről. tanúskodik az a tény is, hogy időt nern kímélve, foglalkoztak a vő* rosi tömegközlekedés megjár vitásának problémájával. Éne nek ellenére azonban az elő* térbe került vállalati érdé* kék, a menetidők egyezteti- séből származó nehézségek* valamint az utazó közönség érdekeinek szem előtt tartása igen nagy nehézséget okozott és emiatt a két vállalat kő-* zötti tárgyalások eddig még nem vezettek eredményre! Városunk különösen tömeg közlekedés területén nehézséggel küzd. A Közlekedési Vállalat dolgozói igen nagy erőfeszítéseket tesznek a feladatok megoldása érdekében. Nem kétséges, hogy a vállalat munkájában vannak hiányosságok, melyeket meg kell szüntetni. Vannak azonban olyan objektív nehézségek, mint a város szerkezetéből adódó közlekedést gátló szűk és igen nagyforgalmú utcák, a nagy mértékben elavult gépkocsik karbantartásához szükséges szerelőipari szakmunkások hiánya, az igen elavult és köriilyiényesen vezetett villamosvasútvonal, stb>: Ezen túlmenően véleményünk szerint az egész közlekedés még mindig hagyományos rendszeréhez való görcsös ragaszkodás oka annak, hogy a rendelkezésre álló járművek maximális kihasználására nincs meg a le* hetöség. A felmerülő véleményeltérések ellenére továbbra i* számítunk a város ősszel közlekedési dolgozóinak ét szakembereinek segítségére és kérjük, továbbra is támogassanak bennünket, hogy városunk közlekedésének problémáját mielőbb meg tudjuk oldani. A városi tanácsi építési és közlekedési osztályát Idegenforgalmi tervek várban Már régen tervezik, hogy a oécsváradi várat műemlékként íelyreállítják. Ezért pénteken Megyei Idegenforgalmi Hiatal és az Országos Műemléki elügyelőség kint járt a pécs- váradi várban és számos tervet készítettek. Az egyik ilyen terv szerint archeológiái kiállítást nyitnak május közepén a várban, mely bemutatja az időszámítás előtti harmadik évezredben ott élt emberek életét, kultúráját, az úgynevezett lengyeli kultúrát. Az idők folyamán — pécsváradi központtal — 6—8 kilométeres sugarú körön belül sokféle néjp váltogatta egff mást. A kiállítást rámád nép* vándorlás- és Árpád-kon cm* lékeken keresztül is érzékelteti a vár és környékének történetét. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség elhatározta hogy idén 100 ezer forinto* költséggel restaurálják a pécs- várad i várban a nagyértékű altemplomot. A Megyei Idegenforgalmi Hivatal úgy határozott, hogy a várban 22 férőhelyes átvonulási, idegenforgalmi szállást lé* t«sít A turistaszállást május közepén nyitják meg. A szarvasmarhagúmőkór irtás jelentősége Háziállataink, nevezetesen szarvasmarha-állományunk egyik legveszedelmesebb fertőző betegsége a gümőkór. Veszedelmes azért, mert az emberi gümőkór forrása Igen gyakran a fertőzött szarvas- marha, vagy annak valamilyen terméke, másrészt veszélyes azért, mert következtében évről évre sok milliós gazdasági értékek pusztulnak eL A különböző országok statisztikai adatai szerint a gü- mökóros emberek 20—80 százaléka szarvasmarháktól fertőződött. Különösen gyakori a szarvasmarha közvetítette gümőkór a gyermekeknél. E számok azt igazolják, hogy bármilyen erőfeszítéseket tesz is az egészségügyi vonal az emberi gümőkór leküzdésére, átütő eredményt csak abban az esetben érhet el, ha a szarvas- marhagümőkór irtása terén is nagy lépéssel előrehaladunk. A szarvasmarhagümőkór következtében nagyszámú állat elpusztul, vagy idő előtt kényszervágásra kerül. A gümő- kóros állat húsát számos esetijén meg kell semmisíteni, vagy csak különleges eljárással tehető az emberi fogyasztásra alkalmassá kisebb értékkel A fertőzött állatok szerve- ■tff eilenállóképessége gyengül, így könnyebben esnek más betegségek és bántalmak áldozatául. A beteg állatok étvágya romlik, a takarmányt rosszul értékesítik, termékenységük és termelésük csökken. A szarvasmarhagümőkór- irtás közismert és világszerte alkalmazott módszere a Bang- féle eljárás. Az eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a gümőkór — ellentétben a korábbi hiedelemmel — nem öröklődik. Ha a fertőzött anya újszülöttjét azonnal fertőzésmentes környezetbe helyezzük és ilyen környezetben neveljük fel, úgy az nem lesz gümőkó- ros. Az eljárás során egy különleges diagnosztikai próba — tuberculinozás — segítségével és klinikai vizsgálattal különválasztjuk a nem fertőzött állatokat a fertőzöttektől és felkutatjuk a beteg egyedeket. A betegeket levágatjuk, a nem fertőzött állatokat elkülönítjük, a fertőzöttek utódait fertőzésmentes környezetben neveljük fel. Az eljárás szükségszer! nti megismétlésével teljesen fertőzésmentes állományokat alakíthatunk ki és tervszerűen csökkenthetjük a fertőzött állatok számát. A szarvasmarhagümőkőr- irt ásnak Baranyában hagyománya van. Itt foglalkoztak ezzel a rendkívül fontos kérdéssel a legtöbbet, itt történt meg elsőnek az egész szarvasmarha-állomány átszűrése, itt kutatták fel és tették ártalmatlanná a legtöbb beteg állatot, itt nyilvánult meg legjobban az egészségügyi és állategészségügyi szervek együttműködése, ami nélkül vajmi kevés eredmény érhető el. , A megyei gümőkórszűrés eredménye szerint a paraszti szarvasmarha-állomány 14.5 százaléka fertőzött gümőkór- ral. Az országos szám is — előreláthatólag — 12—15 százalék körül mozog, hol kisebb, hol nagyobb, aszerint, hogy milyen az állatsűrűség és milyenek a tartási viszonyok. E számok azt jelentik, hogy a bizonyára évszázadok óta fennálló betegség a szétszórtan létező paraszti gazdaságokban ennyire tudott elterjedni. Mi a helyzet a nagyüzemekben, ahol több száz, esetleg több ezer állatot tartanak együtt? Kellő elővigyázatosság elmulasztása esetén ilyen helyeken a gümőkór terjedési sebessége meghatványozódik. Ha a nagyüzemi állományba bekerül pár darab gümőkóros állat és ha ezt az állományt magára hagyjuk, pár év alatt fertőzött lehet az egész állomány vagy annak legnagyobb része. Sajnos, nagyüzemeink — állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink — kialakításánál súlyos hibák történtek az állategészségügyi rendszabályok meg nem tartása miatt. Az állatokat alapos szűrés nélkül gyűjtötték össze, a feltétlenül szükséges megfigyelési időket nem tartották be, az állatokat indokolatlanul és szervezetlenül mozgatták egyik helyről a másikra, stb. A mulasztások azt eredményezték, hogy mire a helyzet konszolidálása folytán az erők végre egytrányban kezdtek hatni és a gümőkór elleni védekezés szervezetten megindulhatott a nagyüzemekben, az állomány spkkal nagyobb százalékban volt fertőzve, mint a paraszti állományokban. Ilyen kezdet után csak évek megfeszített munkájával lehetett a gümőkór terjedését megállítani. Okulnunk kell az említett szomorú tapasztalatokból a jövőben! * Minden erő összefogásával meg kell akadályoznunk, hogy a napról napra alakuló szocialista nagyüzemekbe egyetlen gümőkóros állat bekerüljön, ezért kell a szocialista nagyüzemekben az állatok részére gümőkórmentes környezetet biztosítanunk, ezért kell az állatok egészsége felett úgy őrködnünk, hogy az esetleg mégis fellépő fertőződést azonnal felismerve, a szükséges ellenrendszabályokat megtehessük. A már meglévő nagyüzemeinkben az a legfontosabb feladatunk, hogy a gümőkórt a lehető legnagyobb mértékben visszaszorítsuk, hogy a szaporulatot fertőzésmentesen neveljük fel, hogy az ezután alakuló nagyüzemeink részére ezekről a helyekről minél több egészséges állatot biztosíthassunk. Azt már elértük Baranya megyében, hogy üszőállományunk 94 százaléka fertőzésmentes, de a tehénállomány még súlyosan fertőzött Tudomásom szerint kormányzatunk az állami gazdaságok számát nem kívánja növelni. Az új nagyüzemek tehát szövetkezeti gazdaságok, azaz termelőszövetkezetek lesznek. Hogyan történik új termelőszövetkezet közös szarvasmarha-állományának kialakítása? A közös állomány összegyűlhet a belépők állataiból, vásárokon vett állatokból és származhat a már meglévő, negatív állomá nyfelesleggel biró nagyüzemből. A közös állományba szánt állatok csak megfelelő szűrések után kerülhetnek végleges helyükre. A belépők állatainak első szűrését a belépők udvarain kell elvégezni, ugyancsak tuber- culinozni kell a vásáron, illetőleg a vásárra való felhajtás előtt a parasztoktól felvásár- landó állatokat is. Az első szűrés után negatívnak talált állatokat elkülönítőbe kell elhelyezni. Ez nem azt jelenti, hogy minden olyan községben, amelyben új termelőszövetkezet alakul, külön elkülönítőt kell építeni. Az első szűrésnél biztosan akadnak teljesen negatív udvarok, Ide kell összpontosítani azokat az állatokat, amelyeket az első szűrésnél fertőzött udvarokról emeltek ki, A második szűrést az elkülőnítőben kell elvégezni és csak ennek kedvező eredmény« után mehetnek az állatok végleges helyükre. A negatívnak nyilvántartott nagyüzemből származó állatokat eredeti helyükön — biztonság okából -- ugyancsak tuberculinozni kell egy ízben és ha ennek eredménye kedvező, úgy ezek az állatok beállíthatók az új termelőszövetkezet közös állományába. Az elmondottakból kitűnik* hogy az új szövetkezet közö* állománya részben parasz“ gazdaságokból, részben nagyüzemekből származik. A megkívánt nagyságú közS* negatív állomány annál köny' nyebben alakítható ki, miné} kevésbé fertőzött a környez? kisparaszti állomány és min«* több a negatív nagyüzem. * tény megszabja a további munka irányát is. Folytatni és f°". kozni kell a gümőkóir ellen* védekezést úgy a paraszti ál' lományokban, mint a nafíf üzemekben és minden módé" meg kell akadályozni, hogy nj ezután alakuló nagyüzemekig gümőkóros állatok bekerülj^ nek. A gümőkórirtás nagy har^ feladat! Kell, hogy e harc széf* vezője és irányítója az áll*“ orvos (és orvos!) legyen, hal" ccsa a mezőgazdaság mindé" dolgozója, tágabb értelembe" az ország egész lakossága. Dr. Török Gyula a Baranya megyei A. G- Iga* Hatóságának főállatorvos*.
