Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

*958 ÁPRILIS 13 NAPLÓ s JÖVŐ ÚTJÁN Ahogyan tervezték... Szó sincs róla, hogy bürök- sresen. 14 holdat akarunk be- | ráták élnek a termelőszövet- vetni »kezetekben, csupán arról érdé- A takarmányrépa vetéséhez KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITAClOS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA Erősödnek az alacsonyabb típusú szövetkezetek zösen fedezik. Múlt évi ered­ményük 1963 kiló zsíros gyap­jú volt — 4.16 kiló birkánként — mely teljes egészében A minőségű, fésülhető volt. El­Baranyában az elmúlt évben gombamódra szaporodtak a különböző alacsonyabb típusú szövetkezetek. Ezekre a szövet­kezetekre egy időben kevés gondot fordítottunk. Lenin a fo­kozatosság elvének betartására intett és mi ezt sok esetben nem vettük figyelembe. Hiba volt. Oda vezetett, hogy egye- lési eredményükkel sem kell ____________ le knél a szövetkezés csak a mezőgazdasági termelőszövetke- stógyenkezniök: 1001 anya után parasztságunk T ,, , lob bárányuk von átlagosan. end kezdődött. A jövőben megbarátkozott alapszabályuk « szövetkezéssel mes beszélni, hogy a jó gaz­dálkodás alapja a termelési terv betartása. Mert terv nél- ikül egy család sem gyarapod- ihat, hát még egy akkora kö- Jzösség, minit a tenmelőszövet- 0 kezet. 0 Tudják ezt jól a véméndi *Uj Tavasz Termelőszövetkezet­iben. Ezért készítettek a 467 1 holdra jó, minden részletében fát ültetnek a községi tanács i végrehajtható tervet, támogatásával. Most a vetések ideje van, Néhány szál ez csak a me- <1 elsősorban erről érdemes szót gyében megtalálható szakcso- váltani a tsz könyvelőjével: portok, szakszövetkezetek nagy — őszi búzát 130 holdon ter- csokrából. Bátran mondhatjuk: i1 veztünk. El is vetettük és szépen kikelt. Most végzik a Az alacsonyabb típusú sző- jesztik és ezáltal ismét minő­vetkezetek a magasabb típusú ségi borokkal jelentkeznek a szövetkezetek suk, előiskolái. Lás­műtrágyaszórást, hogy több le- megjelent a kormány rendele- gyen a termés. — Mennyi műtrágyát vásá- i» roltak? { — összesen 300 mázsát. De így van n gyakorlatban is Az ellendi tejtermelő és ér­tékesítő szakcsoport 1957. má- íus 17-én alakult 36 fővel, majd negyvenre gyarapodott. Hatvannyolc tehenük van. A szakcsoport a termelt tej ötven százalékát tiszta tejként to­piacon. Áz idén 80 százalék vö- ,, — v/oo««,» »w • rösbort, 10 százalék fehér és értelmében a tiszta haszon 10 sőt nemcsak megbaratKozoti ('folytatom a tavaszi búzával, ugyancsak 10 százalék sillert százalékát közös alapra fordít- meg is szerette azt. Vannak, Ebből két holdat terveztünk és készítenek. Jövő évi hasznú- ják. Ebből nyírógépet, fürösztő akik a legalacsonyabb fokon* elvetettük, őszi árpa 60 hold, kon motoros szőlőművelő gé- vályút, rácsokat, etető- és ita- kezdik így. jutnak él a leg-' tavasza árpa 10 hold van idén pet szeretnének vásárolni és tóvályúkat vásárolnak. , __ . ' és mind a földben várja a jó tá volabbi tervükben szerepel A szigetvári méhész ^k- ágasabb fokig egy, kettő. *»*-] ldöt cukorrépát is elvetettük, a pincegazdasag létrehozása, csoport már 1950 óta működik. 1-001 né& ** mulva- Nem , Tervünk tíz hold. Aztán ötven mely megkönnyítené a nagy- Akkor x5 tagja volt, jelenleg egy példa van arra is, hogy?hold export borsónk lesz idén, tömegű, minőségű borok elő- 34 £s 1.186 család méhe van. szakszövetkezeti tagok — mint, 1 vetünk még zabosbükkönyt, Tavaly 8.204 kiló mézet adtak például Belvárdgyulán — má- é egyrésze mAr földben van, má­vóbbítja á tejipari vállalatnak, to szakcsopmt működik. 745 öt ven százalékát pedig feldől­«ózza. A működését június el- g?k^’a ^»idont képező sejével kezdte és december Egy aUami 31-ig 51708 liter tejet dolgo- majort í ^ zott fel, amelyből 1 351 kiló va- i'«,«JíL íat. 5 269 kiló túrót nyertek. rulet ^ te­A tagok 2149 liter írót, 32 979 nek, del5^onkoz<«enta liter savót és 5 420 liter fölö- karmónyt termelnek. Allomá- zött teiet kaptak vissza. A hét nyuk fosus hónap alatt 40 452 forint nye- H?01.1?0041' állítását. Terehegyen múlt év február- át az Országos Méhészeti Szó­ja óta háromtagú juhtenyész- vetkezeti Központnak. Szép eredmény ez a tavalyi igen a mag négy holdra elegendő; Ezt is elvetették volna, ha az idő közbe nem szól. A burgo­nyát — öt hold lesz — meg a kukoricát 45 holdon a közeli hetekben vetik el. Nemcsak mondják, a számok is bizonyítják, hogy arnát a gazdasági év elején eltervez­tek, azt igyekeznek év közben betartani, mert a tsz-nek 52 tagja van és mi lenne, ha vala­mennyien tervszerűtlenül, a maiguk módján dolgoznának. Bár azt is meg kell mondani, hogy azért az ésszerű módosí­tást sem vetik meg. Most, hogy M „ isík részét a rossz idó miatt ról holnapra termelőszövetke- v^^k tudjuk elvetni. Dsz- zetet alakítottak. De akad te a termelőszövetkezetek fo­kozott ösztönző segítéséről* úgy határoztak, hogy a lehe­tőségek szerint a lehető leg­jobban élnek vele. így a mó­dosított tervek szerint egy holdra több, mint egy mázsa műtrágyát 6zómak és a gépi munkánál minden holdra há­rom normálhold ínunkét vesz­nek igénybe. Ilyen tervszerű munka után nem csoda, ha a véméndi ter­melőszövetkezet és annak min­den egyes tagja évról-évre gyarapodik. rossz évhez képest. Felsőszent- mártonban ugyancsak műkö­dik egy méhész szakcsoport. Itt 29 tag és 386 család méh van és 6.800 kiló mézet adtak, 97 százalékkal többet, mint amennyire szerződtek. Mindkét szakcsoport a közős merinói és ezért alapból kaptárkészítő üzemet ha valamennyit kíván létesíteni. A szigetvá­IXyolc éve olyan példa is, mint a bifcoíi magtermelő szakcsoporté, ahol a többség még mindig a szak­csoport mellett van. Hét tagT Kemenyiclel József csak­otthagyta ezt a szakcsoportot 5 nem nyolc esztendeje került r . . " - ..JITX-.d a--------------vr-----ti-----------------------a és a magasabb fokút, a terme­reségeel zártak melvnek 20 törzskönyvezni szeretnék. A riak Szigetvár és környékét szé '-’iékét a közös alapra for- gyapjútermelést és a fejőst fásítják, a felsőszentmártomak dltották Né^r forintért külön-külön végzik, de az ér- pedig elhatározták, hogy ezer árnahántoló ^aéoet vettek és tőkésítés az közös. A kosokat hárscsemetét — maguk szedik 5000 forint értJcűrésztégyet je- i* közösen igényük és az ezzel össze az erdőben — 200 bái- gyeztek a íöldművesszövetke- kapcsolatos költségeket is kö- ványfát és 100 vegyes mézelő- zetnél, a többi pénz az egy- számlájukon van. Terveik kö-, zé tartozik a község összes tehéntartó gazdáinak tömörí­tése a szakcsoportba, a tarta­lékalapból pedig a szükséges tejfeldolgozó gépek beszerzése. A diósviszlói zöldborsó tér-,1 meló és értékesítő szakszövet-11 határ járó léptekkel tapos ke- keret 1956 októberében alakult. t'resztül a vetésen. Megnézte, Ä83hid5nM AnSS!'^Wft* “ műtrágyát zöldborsót termeltek, amelyért»1^1 netették-e a tavaszi búzát, összesen 511.707 forintot kap-11 vizsgálhatta a kéthofldas bur- A tiszta nyereségük, ami * [ gonyaföldet. A kisharsányi a közös értékesítőből te fT . 36 320 forint volt. Ennek öt- f tsz1f^°k választották el­lószövetkezetet választotta. Ok már kijárták a szövetkezés al­sóbb osztályait és törvénysze­rűen a felsőbb osztályba lép­tek. Azt tették, amit a szívük, a meggyőződésük, a fejlődés \ diktált, i Megértik egymást Gyarmati Károly, nagy lőszővetkezet, valami sérelem érte őket a föld, vagy a gaz­dasági felszerelés szétosztásá­nál. Végül belátták, hogy ezekért a sérelmekért nem okozhatják a mostani tagságot és egyre jobb, egészségesebb viszony alakúit ki. Ma már nincs olyan nap, hogy ne ér­deklődnének a szövetkezet a villányi termelőszövetkezet élére. Gödöllőn végezte az elnökképző akadémiát 1951- ben, ekkor elnökké választot­ták. Azóta irányítja a szövet­kezet gazdálkodását. Az aka­démián sok szakmai kérdést megtanult és ez segítette a gazdálkodás szakszerű meg­szervezésében, a jövedelme­zőség megteremtésében, de a gyakorlatot az életben kel­lett megszereznie, ö sem ve­zetett nagy gazdaságot, hi­szen csak pár hold földje volt. A csaknem nyolc esztendő azonban elég hosszú ahhoz, Számokkal bizonyította{ h°yv gyakorlatilag is megta . ... . ......... _ ...............A ___7.__ ... vrvv V, J ' _____ „„ . 1ftn jóidon munkája, gondja felől, ne szól- re és nyugodtabban élnek ve nhárom százalékát — 18136Ínoklusk es M CS?k 160 ho. nának, ha jót, hasznosat lát- tagok. Horváth István is azt forintot — a közös alap megter {gazdálkodnak, akkor is sok az Ml. „ wus.----­re mtésére fordították. Két ve­tőgépet, egy magtisztító gépet, egy kalmárrostát, egy csiga- triőrt vásároltak. Tervük: az összes zöldborsó termelő be­vonása, minél több egységes árut termelni, főleg exportra és egy öt tonna teherbírású elnök gondja. A 160 holdas gazdaságból 18 családnak kell nyugodt életet biztosítani. 29 tsz-tag dolgozik ezért, de Gyar­mati azt mondja: •— Nagy az érdeklődés az nak a közös munkában. A szö­vetkezeti tagok örülnek ennek és szívesen beszélgetnek a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyéről, terveikről. Nemrégiben Veldin Lajos egyéni gazda ál­lította meg az elnököt: Látom hídmérleg beszerzése, melylegyéniek körében, ősszel leg- szórtok... megkönnvü.ené az áru átadását.)alább hatvan tagja lesz a sző- van belőle és átvételét. ,1 vetkezetnek, „ hogy «, miória óta szőlészeti tsssneló* szakcsoport működik 83 taggal, 11 állják helyüket a tagok és 79 hold s7őiőtari(iotAn | mennyi lesz majd az osztalék. hold szőlőterületem \\Gyarmatiék nem titkolják a A szaknnnnrt 1 nehézségeket és az egyéniek ** 8*uKCSOpori tuam, hogy egy év alatt közös tevékenysége most mán»™" produkálhat csodálat ez « termelési munkákra Is kitér-*/ s^/t/reí e^osor-ban téd. Négy hold szőlőtelepítésre«»^rí mért a ”>0 holdjuk 47 alkalmas területet kaptak, amit* Parcellából von. Alkitokat keU ötven százalékos hitellel, őtven J^rolnlok, fcflWjwjjjtoe­"^Hlékc saját hozzájárulás- &**> ^l*uZ7%^üzó- sál kívánnak betelepíteni. Há-kíes is. Ma;us elsejen ., rom holdon közös nüntaszőlőt, Zmarhát álüUiruik be. Ez tetszik «KV holdon pedig anyatelepet egyénieknek, mert látják létesítenek. Az anya telepen J Jól jövedelmez a marhahizla­tennelt vesszőből oltványt" ké- í Tizenkét íenyészuszot szítenek, amelyből elsősorban 5 vásárolnak es rendeltek 200 ju- a szakcsoportbeliek igényeit i bor­elégítik ki. ) Az 1956—57-es gazdasági év- 0 sok műtrágyát Bizonyára sok T]sztl7Zt ^!S.,boít ad^k el-*!wfc erröi és tetszik nekik a 5 volt nVereségük 21 516 forint iterv. Azt is tudják, hogy a fia- 5 VJCt» 1«. ___- m 11 (Mfl ^melyb61 közös alaprajzi szövetkezet nem rendelte-1*000 W1JII1Í eOVRltlHó forltlt$^eí’foglalkozott V 016 torintot fordítottak. Ed-*fik ^felelő és ellendő épü- * * “ ,IW «Orini iKal/ iletekkel, istállókkal ahhoz, ( * Á crrwc f^vn.-r«X megismétlődő műtrágyázás. El határozták, hogy a vörösbor f t— Van mert olcsón kapjuk... A kálit 75 százalékkal, a pé­tisót pedig 50 százalékkal ol­csóbban, mint te. Veldin Lajos erről a ked­vezményről még nem hallott. — En majd istállótrágyát hordok... Az is jó, — vála­szolt. Az elnök azonban foly­tatta. — Jó az istállótrágya, ha bőségesen van és olcsón ki­hordhatja az ember. De na­gyon kell dolgozni, ha egy nap alatt kihordasz száz mázsával. Mi 600 mázsát hordunk ki és ezért csak 200 forintot kell fi­at elnök, hogy többek között ezért termel minden mázsa búzát 250 forintért Veldin gazda. A lótartás drága akkor is, ha áll, akkor is ha dolgozik vele. A szövetkezetben látják; na­gyobbak a lehetőségek a ter­melésre, gazdaság fejlesztésé- . 0 mondja: j — Ha rajtam múlna, én már f tsz-tag lennék. Most már har- £ madszor operáltak és bizony j költséges volt. A szövetkezeti tagoknak pedig ott v»n az SZTK, Mézes János még nem sokat beszélt a belépésről, de figyeli a szövetkezet munkáját és nyíltan megmondja: tetszik J neki, hogy több hasznos nö-J vény termelésére szerződtek, i Jó volna azonban, ha vélemé-* nye szerint szőlőtelepítéssel isi próbálkoznának. Nagyharsány, i A baksai tanácsihoz két köz- Siklós környékén kiváló boro-Jség és két közös gazdaság is kát termelnek a gazdák, tele- i tartozik. Baksán is, Tengeri- pítésre alkalmas terület*is len- iben is szövetkeztek a parasz- ne Az elnök azt mondja: idén i tok. Az utóbbi községben csak még erre nem kerül sor. de ér-) néhány egyéni van, aki kívü’.- demes megfogadni Mézes Jé-*ról szemléli, hogyan gyarapod- nos javaslatát. * n®k a közösben. nulja a gazdálkodással kap­csolatos feladatokat, a szövet­kezet lehetőségeit és ennek alapján járuljon hozzá szak­mai, gyakorlati tapasztalatai alapján a termelési terv el­készítéséhez. Mert ez a leg­nehezebb. Ha már olyan terv van a vezető kezében, amely minden tekintetben megfelel az egész évi gazdálkodáshoz, csak arra kell ügyelni, hogy kezdettől fogva — kora ta­vasztól késő őszig — naponta betartsák* Gyakorlat nélkül elég ne­héz ezt elérni. Mennyi gond lehet egy olyan termelőszö­vetkezetben, ahol szinte éven­ként változtak az elnökök. — Egyik sem tudta megismerni Ifts-efnőlt a szövetkezet képességét 4 táblák és az ádattenyésztét adottságait. Kemenyicki elv- társ ismeri a szövetkezet föld jét, tudja, hogy évekkel ez* előtt hol, milyen növényféle* séget termeltek, és idén mi- lyen növény adná a legna­gyobb jövedelmet. Ahová el* vetették az őszi árpát, előző­leg borsót termettek a terüle* ten, ami azt jelenti, hogy elő* re láthatóan ebben az évben is elérik a 18 mázsás átlag­termést árpából. Kukoricából 40 mázsa cső* vés ét búzából 12,65 mázsa termett holdanként az elmúlt esztendőben. Nagy része vau ebben a tagság szorgos mun­kájának, de az elnök szerepét nem lehet letagadni. A tagság szereti is Kemenyieki elvtár­sat, nem akar tőle megválni és ezért ők is segítik munka* iában. A tavalyi zárszámadá­si közgyűlésen nyíltan meg­mondották neki, hogy többet kellene törődnie a szövetke­zeti demokráciával. Ugyanis azt mondják róla: sokkal elő* rébb lát, mint a tagság és a jövővel kapcsolatos elképzelé­seit igyekszik megvalósítani nég akkor is, ha ezzel nem mindenki ért egyet. Termé­szetesen előfordul olykor, hogy 6 is téved, de terve leg­több esetben eredményekben gyümölcsözik. A szövetkezet gondja a tanácsé is van a közősnek. Ezért gyakran beszélgetnek a község paraszt­jaival a közős gazdálkodás elő­nyeiről. Nem olyan módon, hogy elhatározzák, most kime­gyünk és megagdtáljuk Józsi bácsit, lépjen be, hanem ba­ráti beszélgetéseken történők ez. I A tanács hatáskörébe tartó- Ha két-három ember összejön \ «-=-»- — « • a faluban és közéjük kevere­Az egyéni gazdák tud­óik. valaki a tanácsról, a ta­nácstagok közül, akkor már szóba hozzák a közöst. Az el­nök például gyakran emlegeti a baksai parasztoknak, hogy ismer a baksatnél sokkal gyen­gébb termelőszövetkezetet és mikor egyszer arra járt, 100 Hasonló javaslatokkal i ök a két közös gazdaság. jelentkeznek más egyéni gaz-1 > Nincs olyan ügyes-bajos dolga dák is, amelyek azt bizonyít- a tsz-nék, amit gyorsan, nem ják, hogy egészséges kapcsolat {(egyszer soronkívül el ne intéz- alakult a tsz és egyéniek kö- <» nőnek. Földiügy, egy telefon a zetní a gépállomásnak, mert zött. E kapcsolat egyre erősö- 1»járáshoz, megyéhez magért, gé- 20 forintos órabérrel számo- dik és egyre biztatóbb ered-11 pért, másért. Egyszóval mín- lunk... 7nényeket hoz. (idenben segítséget élvez a ter­(> melőszövetkezet. _|__ _________ It t van például a tagok nyug mázsa terményt talált az egyik I»díjügye. Minap is két kérelme- tag padlásán; űzővel foglalkozott a tanács. — Azt tartják a baksaa tané- 'Kali Józsi bácsi és özv. Cink csőn, hogy nemcsak a kiváló, . .. ,. . . , f Ágostomé már 1950. óta dől- országos hírű termelőszövetke­A pécsi járás termelőszövetkezetei egymillió 299 407 fo-, 1 goznak a közösben. Megjár ne- retek eredményeivel kell és le­dig! közös vagyonuk: italmérő,álMok^relhel^zze. rintot Oltanak <*ben az évben építkezésre. A kedvező kor-i'kik a nyugdíj. A tanács elin- hét agitálni, hanem a „gyen- Pmceberendezés 11819 forint',Amikor Csőszi Sándor egyénit1 mányrendclct eredményeképpen úgy határoztak, hogy enneV,tézte, hogy kérelmük eljusson gébbekével- is, bár lehet-e a értékű a 7 1 nrn =0 oc ffnzda-11 gazdával beszélt erről az el- közel 75 százalékát, mintegy 953 ezer forintot saját erőből^ illetékes helyre. ..gyenge" szót használni ott, SilCrÄÄ - c—« i^tür*141 * -*• mutatkozik hiszen már eddig', ~ Az újpetrW Pet6n Tsz 300 férőhelyes juhhodály építését,[a patronálója. Szívügye to a Most arról tetveseinek a több mint 30 000 forint a el, Hástógyon egy 3« férőhelyes tehénistállót és 15 férő-Jközös gazdaság, de meg maga baksai tsreben, hogy fejlesAik reségük. Terveik között szere-1 'nekem egy 25 a négyévenkénti istálló-1, tállóm, meg tatarozni trágyázás és a minden évbenyte^> isak jöjjenek azok a hízó- ^ don hamarosan megkezdik a hatholdas I "»egismétlődő műtráevázás Ej_\’narhak es kössetek be. * pajtaépületből nagyobb tehénistállót Vé \ «. tengeri csoportnak maga a , , , ? tanácselnök — Tóth Lajos — 300 férőhelyes juhhodály építését #a patronálója. Szívügye te a minuem van* — férőhelyes tehénistállót és 15 férő- közös gazdaság, de meg maga uanstu uuruen, írusy férőhelyes is-J ••el.ves sertésfiaztatót építenek. Ezen kívül már bevezették »5® tsz-tag a faluban. A napok- az állatállományt, mert az ál­atarozni sem 1 tizet tebénistállójukba és gépesítették a szecskavágást. Ocsár- i oan szervezték közösen lám jó pénzt fizet a törzsálla­, f . _ t a munkát, hoev tf7 fount -i/O- +ai, ­halastó éoítéséi és réeii m/kát' hogy tíz foSat dől- tokért. Ezt is megbeszélték a nasasio epileset es regi# pozoH ftmr<:7ArrA a *. a ___i Az év elején még akadtak f készítenek. hogy a vörosoorr 02dák akiknem szívesen áll-* A tcnuenen K,vül szinte minden termelőszövetkezetbeni Készítésére alkalmas szőlőt ha -\tak szóba tsz-tagokkál, mert* végeznek taUrozásokat és kisebb építési beruházásokat sajáté "‘""-‘HHirraum Oesároeveil ee-f mikor feloszlott a régi terme- * erejükből. ? . gozott egyszerre a szerződéses f len vetésén. A tanácselnök, — _ .. f mivel ért hozzá — maga állí­A fentieken kívül szinte minden termelőszövetkezetben{ totta ^ & vetögépeket. ............................................. .......... Az sem közömbös a községi ta nácsnak, hogy hány tagja tanáccsal, segítséget, tanácsot kértek, hogyan tudják besze­rezni gyorsan az állatokat és menny« idó alatt lesz kivált* hasznot hajtó állományúiét A tanács pedig segít» ■*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom