Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

2 NAPLÓ 1958 APRIL» t 1 Gromiko nyilatkozata az atom- és hidrogén- fegyver-kísérletek megszüntetéséről Moszkva (TASZSZ) A Szov- génbomba máig sem mentett atomháborús veszély csökken- nak szembe a nukleáris kísér- jetunió Legfelső Tanácsa két meg ötmillió-háromszázezer léséhez. letek végleges megszüntetésé­hazanak héttői délutáni együt- amerikait a munkanélküliség- Gromiko hangsúlyozta, hogy re irányuló általános követe­Hruscsov beszéde a Szovjetunió Leglelsö Tanácsának ülésén tes ülésén Andrej Gromike szovjet külügyminiszter nyilat­az atom- és hidrogénfegyver- léssel. Gromiko kijelentette, hogy a kísérletek beszüntetésére vo- A szovjet kormánynak meg­könnyen megvalósítható, te- ver-kísérletek általános meg- kimtette arra, hogy ezidösze- szüntetése fordulatot idéz elő a ríni mindössze három állam nemzetközi kapcsolatokban az; kozatot tett az atom- és hidro- Szovjetunió Minisztertanácsa na tkozó megegyezés aránvlag győződése, hogy az atomfegv- gen fegyverkísérletek megszün- minden módon igyekszik elő- --- - - Étt' " tetőséről. segíteni a nagy cél megvaló­A Szovjetunió — mondotta ‘áfását; azt, hogy az emberi­______ _____ ____ ______ ___________ t — az atom- és hidrogénfegy- ^8 megmeneküljön az atom- rendelkezik ilyen fegyverrel: államok közötti bizalom és óé­veire! rendelkező hatalmak háború veszélyétől. Ezért ja- a Szovjetunió, az Egyesült A1- -kés együttműködés javára, között sajnos az egyetlen or- yasolja a Szovjetunió legfelső ianlok és Nagy-Britannia. Ar- A nemzetközi helyzet megja szag. amely hajlandó minden tanácsának, hogy a Szovjet- van tehát szó — mondot- vitására irányuló tevékeny in haladék nélkül aláírni olyan unip ezen az úton első lépés- ta> — hogy ez a három hata- tézkedésekre igen sürgősen egyezményt, amely véget vet ként egyoldalúan szüntessen be |om állapodjék meg egymás- szükség van — mondta Grami- az atom- és a hidrogénbom- mindenfajta atom- és hidrogén sa] és akkor a kérdés megoldó- ko —, mert a nemzetközi szín- bákkal végzett kísérleti rob- 'egyver-kísérletet. dott. padom olyan erők működnek hántásoknak. Ha az Ál hámok Amerikai Egyesült Olykor azt kell hallani — amelyek makacsul éppen azel- Tisztában vagyunk azzal — -f8 Nagy-Britannia folytatta Gromiko — hogy az lentétes irányba taszítják ;-------csatlakoznék a Szovjetunióhoz atom_ ^ hidrogénfegyver- világot. és a maga részéről elhatározná kísérletek folytatására Angivá- Ezeknek az erőknek a tevé­fplytatta a szovjet külügymi veSéHetek^ megíümíéL kfe^Tek'tie^zünteS^k1 I&n RZÜkséfie- ame1/ el_ ke"ysé8ét meggyőzően bizony! még nem jelenti az atomhábo- maradt ezen a területen s tóttá a napokban az a hataro­ni vészéi vének- teli« kikiiszö kor végre megoldóknak a nap- y L°ek- ív . klkU^ jainkban minden népet mély­most utó! akarja érni a Szov- zat, amelyet a Német Szövet- jetuniót és Amerikát. Különös ségi Köztársaság szövetség segesen aggasztó kérdés: egy- indoklás. Valójában hol van gyűlésében a kormánypártok szer s mindenkorra vegetéme- biz'osíték arra, hogy ha a szavazataival elfogadtak. a ^Clfer^e^1 stomfegyvei nukleáris kísérletek folytatód-• amely felhatalmazza a Neme' íobbantások. nak. akkor az angolok feltét- Szövetségi Köztársaság kor­Természetesen — jegyezte lenül behozzák elmaradásukat mányát, hogy atom- és rakéta meg Gromiko — ha más atom és nem maradnak le még job- fegyverrel lássa el a nyugatiné- fegyverrel rendelkező orszá- ban? A verseny verseny, és itt met fegyveres erőket, gok kormánya nem hajlandó mindegyik fél nyilván erőfe- A szövetségi gyűlés március válaszolni a Szovjetunió kéz- szítéseket tesz, hogy ne marad- 26-i határozata teljesen meg- deményezésére, hanem folytat- jón le. ' nyit minden zsilipet a nyugat­ja az atom- és a hidrogén- Különös — mondotta Gro- német militaristák atomfegy- fegyver robbantásokat, úgy miko —, de tény az, hogy a verkezése előtt, ezek után a Szovjetuniónak az nukleáris fegyver-kísérletek Azok, akik ma a nyugatné- kormánv nem mutat hallandó- atom'kísérlietek • ügyben sa- megszüntetéséről szóló egyez- met hadsereg atomfegyverke­isr&r&ss? 1Ä. gubssíi”8íel">b*vévs —? e,ie-" - ”em ,ii<in'mi —* *»■«* - <*-*»• bölését. Ennélfogva, mikor síkraszállunk a kísérleti rob­bantások megszüntetéséért, ugyanakkor világosan kijelent­jük, hog fő célunk megegyezni a többi hatalommal az atam- és a hidrogénfegyver vala­mennyi fajtájának feltétlen eltiltásáról, előállításának meg szüntetéséről és nz e fegyve­rekből rendelkezésre álló kész­letek teljes megsemmisítéséről, megfelelő ellenőrzés mellett. De az amerikai és az angol fegyverrel rendelkező három hatalomnak ezt a lépését az okból — Franciaország is fel- Gromiko —, igen nagy felelős- A Szovjetunió már többször lép. Nehéz elhinni, de nyilván séget vállalnak a népek előtt egész emberiség kétségtelenül egyoldalú intézkedést az°k között, akik ma Fran- mert ezt olyankor teszik, ami­hálásan fogadná. Okvetlenül látni kell — je­lentette ki Gromiko — hogy fegyveres erőinek és fegyver- ciaország^ politikáját megható- kor a nagyhatalmak az álla zeténefk csökkentésére. Ha a rozzák, tényleg vannak olya- mok legfelsőbb szintű tanács- háborús készülődések szerve- nők, akik komolyan úgy gon- kozásának összehívásáról tár­eaves nvueati főként amerikai zői arra számítanak, hogy a dolják: Franciaország nemzeti gyalnak. Ha a Német Szövet­feszerelést a jövőben is csak érdekei megkövetelik, hogy ségj Köztársaság atomfegyver­egyoldalúan a Szovjetunió fo- bekapcsolódjék a nukleáris kezése tény lesz, ez kétségtele­ja megvalósítani, a nyugati fegyverkezési versenybe és nül új akadályt támaszt a ha­Äloca .eie». mosBiumcicocun... talmak pedig az alatt növelik megkezdje gazdasági erőforrá- talmak leszerelési megegyezé­A nyugati országok gazdaságát fegyverzetüket, úgy ez elhibá- sainak elfecsérlését erre a sének útjában, és ezért a nyu­SS|l zott számítás — mondta a kül- célra. —*■ 1------— áa —k ­sz emélyiségek a nyugati orszá­gok gazdaságát fenyegető ve­szélyt látnak az atomfegyver­kísérletek megszüntetésében. nem az atom-kísérletek meg­szüntetése és nem a fegyver­kezési hajsza megszüntetése fenyegeti — mondta a minisz­ter. —r hanem a mi'lilarizáiás, amelynek szorításában ver- ....... göőik ma az Atlanti Tömb A szovjet kormány — ami- csonos bizalomnak az a gesztu- tagállamainak egész gazdasá- kor a Legfelső Tanács elé tér- ®a. amelyet minden nép vár. . ga. Minden ok megvan arra jeszti az atom- és a hidrogén- Jelenleg — folytatta Gromi-| a feltételezésre, hogy minél fegyver-kísérletek egyoldalú ko magasabb színvonalú az At- szovjet megszüntetéséről szóló nemzetközi feltételek ahhoz ügyminiszter. A leszerelés csak becsületes megállapodáson, minden fél biztonsági érdekei­nek figyelembevételén alapul­hat. gatnémet kormány és azok f Az atom- és hldrogénfepv- kormányok felelősek, amelyet ver-kísérietek megszüntetése erre a lépésre buzdították a — jelentette ki Gromiko —, le- nyugatnémet kormányt, hét és kell, hogy az első lépés legyen az államok közötti köl-1 Időjárásjelentés megvannak = szükséges* Várható időjárás kedden estig: megtannaK a SZUK^e->eSj erűben felhős idő, több helyen eső, . , _ a hegyeken havazás, havaseső lanti Szerződés tagállamainak javaslatot, egyúttal elvárja, hogy végre megoldódjék az ♦ mírsíkeit, időnként élénk északi­__ ____ »r__. . .. ... _ . Y PfiíaVlroloíJ Dííéi A liów\A».fiólrlni és zakkeleti szél. csökken. Várható legalacsonyabb A hőmérséklet hőmér­gazdasági militarizálása, annál hogy az Egyesült Államok és atom- és hidrogóniegyver-kí meredekebben zuhan ez a Nagy-Britannia csatlakozik a sértetek megszüntetése. Szem gazdaság a csőd mélységébe. Szovjetuniónak ehhez az elha- mel látható, hogy nincs mész-1 sékiet ma éfjeiT” északon mínusz Hiszen — állapította meg tározásához és ilymódon hozzá sze az a pillanat — mondotta, | ?“£}usz 1rólélen pIusz i—plusz *. Gromiko — az Egyesült Álla- járul az atomfegyvterkezési — amikor a nyugati hatalmak | icedtenTsMkonPPa^e h<iéTeTe£5> mokban az atom- « a hidro- hajsza korlátozásához és az kormányai többé nem szállhat- * fok ’között. (Folytatás az 1. oldalról) adatainak megoldását. Beszé­dének végén kifejezte azt a re­ményét. hogy a Legfelső Ta­nács elfogadja a törvényterve­zetet. Ezután a két ház törvényelő­készítő bizottságának megbízá­sából Poljamszki, a Szövetségi Tanács törvényelőkészítő bi­zottságának elnöke ismertette röviden a törvénytervezetet és javasolta, hogy az előre ki­nyomtatott és a küldöttek kö­zött kiosztott tervezetet a Leg­felső Tanács fogadja el. A Szovjeunió Legfelső Ta­nácsa a kolhozrendszer további erősítéséről és a gépállomások munkájának átszervezéséről szóló törvényjavaslatot egy­hangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Pejve, a Nemzetiségi Tanács elnöke be­jelentette, hogy N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke beterjesz­tette a szovjet kormány listá­ját. Hruscsov jelentette, hogy F. R. Kozlov, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese hiva­talát akkor veszi át, amikor az OSZSZSZK Legfelső Taná­csának Elnöksége felmenti a Köztársaság Minisztertanácsa elnökének tiszte alól. A Legfelső Tanács ülése Hruscsov előterjesztését a Szovjetunió kormányának megválasztására hatalmas lel­kesedéssel, egyhangúlag elfo­gadta. Ezután került sor. A. A; Gromiko külügyminiszter nagy jelentőségű bejelentésére. Ill I ff |f H I esa Z elnoksé felírná mez IÖ01Z0» A késői kitavaszodás és a ta­vaszi mezőgazdasági munkák késése miatt a földművelésügyi miniszter és a MEDOSZ elnök­sége'felhívás sál fordult az ál­lami gazdaságok, a kísérleti- és tangazdaságok, továbbá a gép­állomások dolgozóihoz, hogy minden időt használjanak ki a tavaszi szántások-vetések és egyéb, soronlévő munkák gyors elvégzésére. Amennyiben a helyi adottsá­gok lehetővé teszik — hangzik a felhívás — az állami gazda­ságok, a kísérleti- és tangazda­ságok, továbbá a gépállomások dolgozói használják fel az áp­rilis 4.. 5., 6. napját is a tavaszi munkák gyors elvégzésére. Az április eleji munkaszüneti, il­letve pihenőnapon végzett munkákat a következőképpen lehet elszámolni: április 4-ém és 5-én munkát végző dolgo­zók részére az egyébként is já­ró átlagkeresetükön felül el kell számolni a ténylegesen végzett munka bérét. Az ápri­lis 6-án, mint pihenőnapon végzett munkáért 50 százalékos bérpótlékot kell a dolgozók részére adni. A gazdaságok vezetői és az üzemi bizottságok kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a munkák jó megszerve­zésén keresztül minél gyorsab­ban földbe kerüljön a mag s az ősziek pedig mielőbb megkap­ják az első koratavaszi nö­vényápolást. Budapest, 1958. március 31. Dögéi Imre s. k. földművelésügyi miniszter Varga János s. k. MEDOSZ^titkár. Hí MTI és az AON szerződésének felújítása A Magyar Népköztársaság és i Német Demokratikus Köztár­saság távirati irodája már évek óta szoros baráti együttműkö­dést tart fenn. A két távirati roda képviselői 1958. március 29-én újabb szerződést kötöt- ék, amely az eddigi együttmű­ködés további megerősödését elenti. A szerződés biztosítja a híranyag- és a fényiképcserét, a két távirati iroda tudósítói­nak kölcsönös támogatását, a műszaki együttműködést és munkatársak kölcsönös kikül­dése útján lehetővé teszi az állandó tapasztalatcserét. A szerződést a Magyar Táv­irati Iroda nevében Barcs Sán­dor vezérigazgató, az ADN kép­viseletében Willy Müller igaz­gatóhelyettes írta alá. Hogyan került az elmaradott Magyarország a társadalmi haladás élvonalába? A történelemben Magyaror­szág és a nagyhatalmak közötti viszonyban két, gyökeresen el­lentétes viszony jelentkezett. Az elmúlt évszázadokban Ma­gyarország Németországgal és Ausztriával állott szeres kap­csolatban. Szerepük súlyos te­herként nehezedett az ország­ra, a haladást gátolták. Ma­gyarország társadalmi, gazda­sági és kulturális elmaradott­sága, belső társadalmi—gazda­sági körülmények mellett, ösz- szeíüggött az országgal kapcso­latban álló nagyhatalmak ál­láspontjával. Minden olyan esetben, amikor a haladó, for­radalmi erők megpróbálták le­rázni ezt az igát, a nagyhatal­mak egyesült erővel léptek fel a forradalmi erőkkel szemben, azok eltiprására. Érdekük volt, hogy Magyarországot továbbra is járszalagon tartsák, kizsák­mányolási területként biztosít­sák. Legelőször a XX. század má­sodik évtizedének végén, a Magyar Tanácsköztársaság ide- jéu, jött létre annak lehetősé­ge, hogy Magyarország és — egy újtípusú társadalmi és gaz­dasági rendszer megteremtésé­nek útjára lépő nagyhatalom, _a Szovjetunió között gyöke­resen új viszony alakuljon ki. Míg a kapitalista nagyhatal­mak szerepe Magyaroiszág irá­nyában mindig az volt, hogy megfosszák az országot a sza­bad és a felemelkedést biztosí­tó fejlődéstől, addig a nagyha­ta lommá vált szocialista Szov­jetunió Magyaronszágnak az új, legfejlettebb társadalmi gazda­sági rendszer feltételei megte­remtésében nyújthat segítsé­get. De a Szovjetunió 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság­nak nem tudott konkrét segít­séget nyújtani, mert az orszá­gok újtípusú nemzetközi kap­csolatainak útjára lépett Szov­jetuniót a kizsókmányoflás fenntartása érdekében fellépő belső és külső burzsoázia lété­ben fenyegette. A szovjet nép, a proletariátus és a kommu­nista párt vezetésével azonban megvédte és megerősítette a Szovjetuniót. A magyar .prole- tárfarradalom 1919-ben elbu­kott. De a szocialista forrada- . lom végrehajtására, amely a XX. század második évtizedé­ben Magyarországon is napi­rendre került, 1945. után új le­hetőség nyílott. A II. világháborúban a nem­zetközi imperialista burzsoá­zia legsovimisztább, legterro- risztikusabb része, a fasizmus, megkísérelte megdönteni há­ború útján az új világ bázisát, a Szovjetuniót, miközben maga alá gyűrte a kis és nagy orszá­gok egész sorát, így Magyaror­szágot is. De a Szovjetunió szi­lárdan állta a fasizmus vad rohamát és a szövetséges ha- ta’.makkai együtt — amelyek ugyan az utolsó percig vona­kodtak döntő rohamot indíta­ni a fasizmus ellen — megsem­misítő csapást mért a fasiz­musra. Ebben a hősi harcban felszabadította Magyarországot is. A szocialista nagyhatalom megsemmisítette a magyar és német fasizmust Magyarorszá­gon. Ezzel felmérhetetlen se­gítséget nyújtott Magyarország egész népének, benne a legha­ladóbb ereiknek, a szocialista forradalom erőinek. Ez a sze­rep gyökeresen különbözik mindazon szerepektől, amelye­ket a nagyhatalmak eddig va­laha Magyarország sorsában betöltötték. A felszabadítással a felemelkedés döntő előfelté­teleit teremtette meg Magyar- országon. Magyarország felszabadítása megteremtette a lehetőséget a szabad, demokratikus fejlődés­re. De hogy ezen belül a fej­lődés milyen irányban fog ha­ladni a felszabadulás után Ma­gyarországon. azt a belső tár­sadalmi fejlődés döntötte el. Két út volt lehetséges: vagy a polgári demokrácia útján meg­szilárdítani a kapitalizmust és a kizsákmányolást, vagy a né­pi demokratikus fejlődés során forradalmian átalakítani az or­szág gazdasági, társadalmi, po­litikai viszonyait. A burzsoázia és a pröletáriátus közötti har­cot a Magyar Kommunista Párt vezetésével a baloldali blokkban tömörült pártok a tö­megekkel szoros együttműkö­désben és támogatásával a pro­letariátus javára döntötte el. Kiosztotta a földet a népnek, államosította a gyárakat, bá­nyákat, bankokat, nagykeres­kedelmet. Kiharcolta Magyar­országon a proletárdiktatúrát, a nép, a munkások, dolgozó parasztok államát; megverve a burzsoáziát; a dolgozó nép rá­lépett a szocializmus építésé­nek, a felemelkedésnek nehéz és bonyolult útjára. Fokozato­san felszámolja a kizsákmá­nyoló kapitalista rendszert, le- küzdi a burzsoázia ellenállá­sát. Gyökeresen átalaíkítja a gazdaságot, a társadalmat, az emberek gondolkodását. — Az anyagi és kulturális felemelke­dést biztosítja a dolgozó nép számára. Ebben a harcban fel­becsülhetetlen segítséget jelen­tett a Szovjetuniónak a prole­tárdiktatúráért és a szocializ­mus felépítéséért folytatott harci tapasztalata, amelyet a Magyar Kommunista Párt hosszú időn keresztül alkotóan alkalmazott a magyar viszo­nyokra. A szocializmus építé­se idején az első években je­lentkezett szektás politika ko­moly nehézségeket eredménye­zett, amelyet kihasznált a jobboldali revizionisták segít­ségével az ellenforradalom a maga céljára. De az elvi-politikai tapaszta­latokon túlmenően felbecsülhe­tetlen segítséget jelentett a magyar népi demokrácia fejlő­désében a Szovjetunió gazda­sági támogatása. A fasiszta há­ború által rombadöntött orszá­got munkalehetőség biztosítá­sával, pénzügyi és hitelnyújtás­sal és technikailag segketie talpraállítani. Nem szűnt meg segíteni a proletárdiktatúrái sem. 1949. és 1953. között a két ország kapcsolatában voltak ugyan bizonyos hibák, de ezek. ellenére is a Szovjetunió és Magyarország kölcsönös viszer nya gyökeresen különbözött a kapitalista országok között fennálló kapcsolatoktól, Míg a kapitalista országok viszonyát a gyengébb ország elnyomása, kizsákmányolása, szuveréni tá­jának felrúgása, az ország bel- ügyeibe való beavatkozás, a kisebb ország érdekeinek sem­mibevétele jellemzi a nagyobb hatalom érdekeinek megfele­lően, addig a szocialista orszá­gok. köztük a Szovjetunió és Magyarország viszonyát a szu- verénitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a kölcsönös segítés, az érdekek egyenrangú tisztelet­ben tartása jellemzi. 1956-ban, amikor a belső el­lenforradalom a revizionisták segítségével és az imperialis­ták támogatásával fegyveresen tört a magyar nép állami, gaz­dasági és társadalmi rendje ellen, hogy visszaállítsa a ki­zsákmányoló földesurak, gyá­rosok, tőkések hatalmát, a Szovjetunió felbecsülhetetlen fegyveres segítséget nyújtott az ellenforradalom leverésére. Teljesítette nemcsak a varsói szerződésből, hanem a jaltai konferencián létrejött megálla­podásból folyó kötelezettségét is, amelyet a kapitalista nagy­hatalmak soha nem tartottak be. sőt a fasizmus felélesztését támogatják Ny u ga l - N érne to r­szágban és más országokban. Ezt tették Magyarországon is 1956-ban, a demokrácia, a szo­cializmus, a haladás erőivel szemben. Az ellenforradalom katonai leverése után rendkí­vül nagy jelentőségű volt a gaz­dasági segítség, amit devizá­ban és áruban nyújtott fölö­dén ellenszolgáltatás nélkül a többi szocialista országgal együtt, továbbá pénzügyi és árukivitel formájában. Ezzel lehetővé tette, hogy elkerüljük az ellenforradalom okozta pusztítás következtében gazda­ságunkat fenyegető inflációt és gazdasági bajokat. A Szovjetuniónak a magyar népi demokrácia létrejöttében ég fejlődésében nyújtott önzet­len baráti segítsége lehetővé tette, hogy Magyarország, amely évszázadokon keresztül elmaradott volt, a belső gazda­sági-társadalmi-politikai át­alakulás útján a fejlődés él­vonalába kerüljön. Magyaror­szág önálló, független és a ha­ladás országává vált, amely ma már a nemzetközi politikában jelentős szerepet játszik. Isme- rik távoli világrészeken is, ahol vmiamikor nem tudták, hogy Létezik Európában ez a kis or- szág Magyarország tizenhárom év alatt nagy történelmi utat Járt meg és ezen az úton halad tovább a szocialista országok taborftban. Dr. Borsi Emil egyetemi docan#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom