Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

tí>58 Április i NAPLÖ 3 FALURÓL FALURA Tavaly arról beszéltünk, nyár derekán, meg későbben is, bogy majd az őszön, majd a betakarítás után megindul a paraszt a termelőszövetke­zetekbe. Meg is indult. Sorra alakultak a tsz-ek, egyre-más- ra érkezett a hír, hogy új be­lépők kérik a felvételüket. Ha­nem ami akkor volt, az csak kezdetnek felel meg, mert az igazi, a nagy belépések most indulnak. Szinte ritka az a ter­melőszövetkezet. amelyik egy helyben topog, nein gyarapo­dik a tagsága, MájSOtl a héten két csa­lád is belépett a közösbe és öt taggal keztfte meg a mun­kát. HIDASON az Uj Élet Tsz a napokban három tagot vett fel s ezzel idén tizenkét új tag kezdte meg a közös gaz-^ dál kodást. Olyannyira meg­erősödtek, hogy elhatározták, terven felül öt holdas öntö­zéses kertészetet létesítenek. Piacra sem lesz nagy gondjuk hiszen a helyi bányaüzem dol­gozói csak örülnek, ha friss zöldségfélével ellátják őket. Uj termelőszövetkezet is alakult a közelmúltban. Ma- rázán kilenc család 12 taggá! 270 holdon gazdálkodik közö­sen. Elnöknek Katies Berta­lant választották meg. A járá­son igen dicsérik a községi ............ , Á j ó munkáért Kiváló vállalat kitüntetést kapott a Baranya megyei Ter- ményforgálmi Vállalat a mi­nisztériumiéi a múlt év harma­dik és negyedik negyedévi fel­vásárlási eredményeiért, vala­mint az önköltségcsökkentés terén elért eredményeiért. — A vállalat a múlt évben harma­dik negyedévi tervét 160, ne­gyedik negyedévi tervét pedig szintén 100 százalék fölött tel­jesítette. A vállalat dolgozói április el­sején este nyolc órakor a Pan­nónia Szálloda nagytermében családi estet tartanak, melyen hat dolgozó megkapja a válla­lat kiváló dolgozója jelvényt és 10 az oklevelet. Ezen az estén a jó munka jutalmául mintegy 31 ezer forintot osztanak szét a dolgozók között. tanács titkárát, akinek nagy része volt a termelőszövetke­zet megalakításában. Szulimánból is arról érkezett hír, hogy termelőszö­vetkezet alakult Március 15 néven. Az új tsz-nek nyolc család, 14 taggal volt a meg­alapítója és 76 hold földjük van. Elnöknek Jerszi Józsefet választotta a tagság. De nemcsak tagokkal, fia­tal munkaerővel erősödnek a termelőszövetkezetek, hanem gazdaságilag is gyarapodnak. A mohácsi Uj Barázda a na­pokban adott le hét megyei törzskönyvezett tenyészkant, melyet állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek to­vábbítanak tenyésztésre. A már takéméndi Rákóczi, a monyoródi Uj Élet, és a véméndi Uj Tavasz Ter­melőszövetkezetek törzste­nyészeteikkel részt vesznek az országos tejtermelési verseny­ben. A szigetvári járás ter­melőszövetkezetei pedig növe­lik a pillangósok vetésterüle­tét. Míg tavaly csak 12 száza­lék volt pillangóssal bevetve, idén 20,5 százalékra növelik ezt a területet. Tavaly csak hét szarvasmarha jutott száz holdra a szigetvári járás ter­melőszövetkezeteiben, idén meghaladják majd a kilencet. A műtrágya felhasználása is növekszik a tsz-ekben. A szi­getvári járásiban tavaly hol­danként 12 kiló műtrágyát szórtak ki átlagosan. Idén már 106 kiló jut egy holdra. ö4 stta.&acl.eG.LjetaM HETI PROGRAMJA Április 2., szerda: Zenetörténeti előadás „A versenyművek** cím­mel előadást tart Kincses József, a Zeneművészeti Szakiskola ta­nára. Előadás helye a TTIT Bar­tók Klubja (Janus Pannonius u. 11., I. em.) du. 6—8 óráig. Ven­dégjegy ára 3 forint, diákoknak 2 forint. Április 3., csütörtök, Biológia — egészségügyi előadás. „Gyermek­kori fertőző betegségek (vörheny, szamárköhögés, diftéria)** címmel előadást tart dr. Barla-Szabó Jenő igazgató főorvos. Az előadás helye a központi egyetem élettani előadóterme du. 6—8 óráig. Ven­dégjegy ára 3 Ft, diákoknak 2 Ft. Vasutas liatalok versenye ^ Állomásunk forgalmi végre­hajtó szolgálatában igen sok fiatal dolgozik. Többségük ki- szista és igyekeznek állandó ta­nulással és önképzéssel minél előbb jó vasutasokká válni. Fiataljaink örömmel fogad­ták a gyékényesi állomás KISZ-fiataljainak a felhívását amelynek a célja, hogy to­vább javítsa a fiatalok munká­ját és bevonja őket az anyag­takarékossági mozgalomba. Az állomási KISZ-szervezc felhívással fordult az ország összes olyan típusú állomásai­nak KISZ-szervezetéh#z, ahn' az alábbi versenypontok telje­síthetők, hogy április 4. és május 1. tiszteletére teljesít­sék az élüzem szint követel­ményeit. A KISZ-szervezet fel­hívása szerint a következő ered menyeket kell elérni: 1. Kocsi­tartózkodási idő csökkentése- 104 százalék. 2. Átlagos vonat­terhelés teljesítése: 107 száza­lék. 3. Menetrendszerinti vo­natindítás, teher- és személy- vonatoknál: 100 százalék. 4. Fajlagos kocsimozgatás csök­kentése: 102 százalék. KISZ-fiataljaink szeretnék ha felhívásukhoz minél több KISZ-brigád csatlakozna. LEITI FERENC Művelődési otthonok áorílis 4afG Mozik . , ... . L, készülnék Iskolák Osztrák, fiatalok Pécsett A FŐJ, a Szabad Osztrák Ifjúsági Szö­vetség öttagú hivata­los küldöttsége a KISZ Központi Bi­zottságának meghívá­sára Magyarországra érkezett és tegnap Pécsre látogatott. A KISZ Megyei Bizott­sága fogadta a ven­dégeket, Kiss Dezső, a megyei bizottság titkára üdvözölte a küldöttséget, majd a vendégek kérdéseket tettek fel a KISZ munkájának különfé­le vonatkozásaival kapcsolatban. Érdek­lődtek a kulturális munkáról, a nagy egységes megmozdu­lásokról, a speciális pécsi és a bányász­problémákról. Ezek után elbeszél­gettünk a FŐJ kép­viselőivel. — Müven szerepe van a FÖJ-nek az ifjúsági mozgalom­ban? — A FŐJ a legelső­ként alakult ifjúsági szövetség — válaszolt a küldöttség vezetője, Sparl Friedrich. — Még 45-ben alakult, célja az volt, hogy­összefogja az ifjúság ‘ömegeit. Később az­tán számos más szer­vezet alakult és a FŐJ egyre inkább el­tolódott a Kommu­nista Párt politikája felé. Jelenleg is úgy tartják számon, mint kommunista ifjúsági szervezetet. Jelsza­vaink így hangzanak: jobb, rendezettebb életet, boldogabb, sza­badabb jövőt. Az utolsó szövetségi kongresszuson nyíl­tan kimondtuk, hogy célunk: Ausztriában is valósuljon meg a szocializmus. _ *— Hogyan lehetne összehasonlítani a FŐJ és a KISZ mun­kái ást? — Ez nagyon ne­héz, csaknem lehetet­len. Minekünk sok­kal nagyobb figyel­met kell fordítanunk a kulturális és sport- munkára, érthetően. A mi eszközeink má­sok, de — ezt nyűgöd tan állíthatjuk: ■— c cél közös. — Mi a legjelentő­sebb tapasztalatuk a magyarországi úton? —• Célunk voU, hogy tapasztalatokat gyújtsunk és amit tu­dunk, hasznosítsunk is a munkánkban. Mivel jártunk itt a DISZ idején is, fel tudjuk mérni a kü­lönbséget: elmondha­tatlan örömmel töl­tött el bennünket az, hogy a KISZ létezé­sét szinte éreztük a levegőben. Ez az ifjú­sági szervezet olyan, amelyet mi elképzel­tünk és amelyet kö­vetni is szeretnénk. Legjelentősebb ta- oasztalatunk talán az, hogy nyomát se talál­tuk a régebbi rózsa­szín szemüveges, kissé elleplező szellemnek. Meglepett és nagy örömmel töltött el bennünket az, hogy nyíltan és őszintén beszélgettek el ve­lünk a magyar fia­talok, amerre csak jártunk. Reméljük, hogy ezt a szellemet továbbra is megőrzik és a magyar kom­munista fiatalok si­kerei csak növekedni A város és a megye összes művelődési otthonában megem lékednek hazánk felszabadu­lásának 13. évfordulójáról. Az öntevékeny művészeti együtte­sek egyfelvonásosokat mutat­nak be, szavalatokkal, ének- I számokkal teszik színessé az ünnepet. A művelődési ottho­nok részére a megyei tanács művelődésügyi osztálya nép­művelési csoportja műsortájé- koztatót küldött, amelyből az ünnepnap jelentőségéhez mér­ten a legmegfelelőbb műsort állíthatták össze. A Baranya megyei Moziüze­mi Vállalat műsorát április 4. tiszteletére úgy szervezte, hogy a filmek a nap hangulatához megfeleljenek. Április 4-én és 5-én Pécsett a Petőfi filmszín­házban játsszák a „Budapesti tavasz” című filmet, a Kossuth filmszínházban bemutatják a Don Quijote című szovjet fil­met, a Park filmszínházban új magyar filmet, — a Cimborák­at láthatja a közönség. A vidéki filmszínházak ma­gyar, szovjet és a népi demok­ratikus országok filmjeit vetí­tik. A váfllalat tervezi, hogy a filmszínházak előcsarnokaiban az évfordulóval kapcsolatos ki­állítást rendez és képeket mu­tat be a Szovjetunió életéből. Az április 4-i ünnepi felvo­nuláson úttörő díszszázad is részt vesz és koszorút helyez el a szovjet hősi emlékműnél. Délután 3 órai kezdettel az If­júsági Színházban nagy úttörő ünnepség lesz — amelyen be­szédet mond Hocker Ferenc elvtárs, az MSZMP városi bi­zottsága másodtitkára. Az általános és középiskolák­ban április 3-án emlékeznek meg hazánk felszabadulása 13. évfordulójáról. A felső tagoza­ton összevonva, az alsó tagoza­ton pedig osztályonként mél­tatják az ünnep jelentőségét. Az iskolások készülnek a fel­vonulásra is, a bányász kerü­letek általános iskolásai a bá­nyászokkal együtt vonulnak maid a temetőbe. Az iskolaigaz gatók és az úttörővezetők az úttörőcsapatokkal, a többi ne­velő és az óvónők pedig együtt teszik tiszteletüket a szovjet hősi emlékműnél. A középisko­lai nevelők a diákokkal együtt vonulnak fel. A középiskolák és az általános iskolák külön- külön helyezik el koszorúikat az emlékműnél. A Pedagógiai Főiskolán ápri­lis 3-án délután 3 órakor ren­dezik az ünnepséget, Márk Bér tálán, a főiskola igazgatója el­nökletével, aki az ünnepi be­széd után tanulmányi érdem­érmet nyújt át a főiskola vég­zett növendékének, Az Orvostudományi Egyetem április 3-án délután 5 órakor ünnepel az egyetem aulájá­ban. Ünnepi beszédet mond dr» Ráüss Károly, Kossuth-díj as egyetemi tanár. A jogi kar ün­nepélye délután 2 órakor kez­dődik ugyancsak az egyetem aulájában. Az ünnepi szónok Vitányi Béla dr., egyetemi ta­nár, a nemzetközi jogi tanszék vezetője lesz» Jtltozait-estVedagapiai T'áUU&látt A Pedagógiai Főiskola ének­zene tanszakán nemcsak ta­nárképzés, de élénk zenei élet is folyik. Az idei tanév első félévében Kodály születésének hetvenötödik évfordulóján Ko­dály-műsort adtak az éneksza­kosok, most, március 26-ón pe­dig Mozart műveiből állítottak össze kamaraműsort. A tanszék hallgatói először Mozart-dalokkal, zongoradara­bokkal és fuvolaszólóval szere- zönségnek. peitefc, majd a „Szöktetés a szerályból” című opera tizen­egy tételét adták elő, Vági Ist­vánná tanárnő összekötő szöve­gével. A zenekari kíséretet Re- zessy László főiskolai tanár zongorajátéka pótolta. A színvonala« Mozart-est nagy művészi élményt nyújtott az ének-zene tanszék előadó­termét zsúfolásig megtöltő kö­Szeretet nélkül Más, országos gondok után felszínre került az elha­gyott gyerekek gondja is, megmozdult az emberekben a felelősségtudat. Mint ahogy nincs igazi anya, aki meg ne könnyezné a gyermeket, aki egyedül nő fel, szeretet nél­kül, nincs egyetlen igaz ember sem, akiben fel ne támad- fta a segítés vágya. A Gyermekváros csak az első lépcsőfok a nagy kér­dés megoldásában. Ezért van szüksége százszorosán az e9ész társadalom támogatására. Ellátogattunk az épülő Gyermekvárosba, hogy meg­adhassuk a feleletet: milyen lesz ez az otthon és kinek épül? % I. Az első lakók ki leghőbb vágya, hogy mér- gyerek keresi a szüleit, ha in- len nevelőszülőknél töltöttek a nők legyen. És ha sikerül!... tézetbe kerül és jó is ott neki? gyerekek. ő igyekszik a tanulással.., Miért hozza világra az anya a M Juliska például 15 éve eL Itt alig van gyerek, aki ne gyerekét, ha utána eldobja ma- lenére is alig tud megbirkózni igyekezne. A fiúk lelkesen dől- gától? a hetedik osztállyal. A verse­goznak a két Józsi bácsi biro- A kis éjjeliszekrényeken szép hét, a szabályokat fújja, de Kísérletet végeznek a Gulyásleves ínycsiklandó SZaga árad a nagy ebédlőben, de a kis négyszemélyes aszta­loknál nyugodtan ülnek a kék- melegítős fiúk, lányok. Megvárjuk, míg Mária néni jó étvágyat kiván — közli magyarázatul három asztaltár­sam közül az egyik, egy barna­képp, élénkszemű gyerek, aki a'legnehezebben tud nyugodtan a széken ülni. Mária néni szavaira kórus felel, majd belemerülnek a merőkanalak a gőzölgő tádjp. — Nézd a kezedet — böki ol­dalba a virgonc fiút jobboldali szomszédja, akinek alig látha- lóan ütköző bajuszkája van és méltóságteljes tartása. A kis virgonc a kezére les. — Nem mostam meg valami rendesen — dünnyögi szégyen- Kczve. Roppant udvariasak egymás- hoz> „vegyél te előbb” — és Persze akkoj is, amikor egy kis mesélés kerül sorra. Ki hogyan “erűit ide? A harmadiknak csak az édes- a7y.)a cl és sokan vannak test- verek. Három éve intézetben nevelkedik, de itt a legjobb Eleinte cipekedni kellett, si­kálni meg takarítani, egyszó­val nagyon izgalmas volt. Még most is hetenként nagytakarí­tás van és mindennap másik négy fiú takarítja ki a hálót.;. Meg aztán ott az asztalosmű­hely ... A kis komoly részletesen el­meséli, hol, milyen intézetben volt már eddig és így fejezi be: — És akkor végül ide kerül­tem a Gyermekvárosba, amely az ország szeme előtt van ... dalmában, az asztalosműhely­ben és a vasműhelyben. A gyerekek a kémiaórán keretben annyi agyonszoronga­tott, kopott fénykép áll, és a nevelőknek annyiszor kell vé- gighallgatniok a konok bizony- gatást: ,.de az én anyukám majd eljön értem!” A nevelők, ezek az önzetlen igazi pedagógusok (nem a nem­létező nagy fizetés csábította ide őket, és nem a lakás, hi­szen négyen laknak egy kis szobában), tudják, hogy a szü­lők nem fognak jönni, hogy ne­kik kell pótolni nevelést, sze- retetet, figyelmet, megértést, mindent. Akkor is, ha úgyne­vezett nehéz esettel állnak szemben. Mert sokszor kísért az a né­hány év, amelyet lelkiismeret­amint nem elég a szorgalom, agya fölmondja a szolgálatot. Falun nevelték, hat ló, négy tehén és tizenkét disznó volt a gondjaira bízva. Ha valamelyik állat elcsatangolt, bottal ütöt­ték a kislány fejét. Most már tud örülni, értékeli ezt az új életet, de felmelegedni még nem tudott Tizenöt éves és így lehet összefoglalni az életét; huszonnégy nevelőszülő. N. Jósika pécsi gyerek. Mi­kor idekerült, 2—3-as tanuló volt. Aztán rákapcsolt és fel­javult négyesre. Jeles szeretne lenni és mérnök, W. Ágnesnek bőit,ön ben van az anyja. Keveset beszél róla, mintha félne a gondolattól is, hogy vissza kell mennie hozzá, Jóeszű, szorgalmas gyerek» mondják róla nevelői és egy­szer tálán megszabadul az any­ja nyomasztó árnyékától is. J. Zsuzsa, ez a rmgójárású, feketeszemű kislány úgy került ide, mint egy nagyon nehéz eset FélrenevePség, zűrzava­ros családi körülmények álltak mögötte, a dicsőség a fejébe szállt és udvaroltatott magá­nak a fiúkkal. Büszke, kihívó­modorú, csöppet sem szorgal­mas lány volt és sok keserves verítékébe került a nevelőinek, amíg eljutottak vele idáig. Most már tanul, udvariasan viselkedik és majdnem sze­rénynek nevediető. Lehetne sorolni tovább az első lakókat, de talán nem fon­tos. íme nekik és a hozzájuk hasonlóknak épül a Gyermek- város, Végül a kis virgoncé a szó. Arca elkomolyodik és száraz hangon hadarja. — Édesapám volt. de meg­halt, mert részeg volt. Akkor az Alföldi-intézetbe kerültem. Aztán egy kulákhoz adtak, de megszöktem, mert nem adtak enni. Utána Pesten voltam in­tézetben egy darabig, és éppen betegszobás voltam, mikor mondták, hogy ide lehet jönni, de eljöttem és itt nagyon jó ... Már újra vidáman csillog a szeme és a kérdésre, hogy mi szeretne lenni, ha jövőre befe­jezi az általánost, rávágja: bá­nyász! A kis komoly szégyenkezve mosolyog és bevallja, hogy ne­lányok buzgón kézimunkáznak, apró színes térítőkét készíte­nek az éjjeliszekrénykékre. Ta­nulnak és segítenek minden­ben, akár szekrénytologatás, akár tálalás legyen az. Lassan oldódnak fel az új, szabad környezetben, ahol sze- retetet is kapnak. De a múltat nem lehet olyan könnyen el­felejteni. És amikor lámpaoltás előtt odakuporogmak! a nevelő köré, aki kinyitja a kis ladikot, hogy feleljen a gyerekek kér­déseire, a maszatos kis papí­rokon ilyen szavak bukkannak elő, keserűen és szivbemarko- lóan: Miért van az, hogy egy Nagyban megy’ a munka Józsi bácsi irányításával az asztalos-* műhelyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom