Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

VILÁG PPOT FT ÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAG VAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYE! BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM AKA: 60 FILLÉR VASÄRNAP, 1958. MÁRCIUS 16 2)!szfitinepség az 1848-as nemzeti szabadságharc és lorradalom 110. évfordulója alkalmából A szovjet kormány javasolja: Tiltsák meg a kozmikus térségnek katonai célokra való felhasználását és számolják fel a külföldi katonai támaszpontokat A KISZ és a Hazafias Népfront március 15- én este diszünnepséget rendezett az 1848-as nemzeti szabadságharc és forradalom 110. év­fordulója alkalmából a KISZ és a Szakszer­vezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. Az ünnepségen részt vettek Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Kiss Dezső, a KISZ megyei bizottság titkára, Bogár Jó- a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, Kiss Istvánná, a városi nőtómács el­nöke, Pusztai József, megyei úttörő-titkár, Bó- dis István, a Hazafias Népfront Pécs város4 titkára és Vörös Pál, a KISZ városi bizottsá­gának titkára. A Himnusz elénefclése után Vörös Pál elv­társ megnyitotta a diszünnepséget, majd Bó- dis István elvtárs tartotta meg ünnepi beszé­dét. Bódis István elvtárs ünnepi beszéde Az ünnepi beszéd röviden Vázolta az 1848-as forradalom kitörésének történelmi szük­ségszerűségét, a forradalom és a szabadságharc lefolyását, va­lamint azokat az eszméket, amelyek harcba indították az egész népet. Az ország függet­lenséget akart és ebben egyet akart valamennyi társadalmi osztály. De a liberálisok, Pető­fi, Táncsics és mögöttük a fel­sorakozott jobbágyság, az epése elnyomott osztály ki akarta vívni a nagybirtok-rendszer el­törlését, a demokratikus köz­társaság megteremtését ts. S annak ellenére, hogy nem si­került a szabadságharcnak győznie, az 1848-as események mégis történelmünk egyik leg­ragyogóbb fejezetét alkotják. Bódis elvtárs ezután az 1848- as eszmék további sorsáról em­lékezett meg. Horthyék sokat, nagyon sokat emlegették eze­ket az eszméket — mondotta, — de ez nem volt egyéb üres fecsegésnél. Az eszmék ctalc kokárdákban, lobogókban és hangzatos frázisokban testesíti­tek meg, de a tettek elmarad­tak. Az 1848-as eszmék örökö­seinek egyedül a tanácsköztár­saság dicső harcosai vallhatták magukat. Megértették-e a kom­munisták Petőfi és Táncsics szellemét? Ez a felszabadulás után derűit ki igazán. Határt szabtunk a kapitalizmus ural-* mának, szétzúztuk a tóke bi­lincseit, építeni kezdtük né­pünk boldog jövőjét, szövet­kezve az egész haladó viággal. Bódis elvtárs ezután rátért az ellenforradalom szerepének ismertetésére. Az ellenforrada­lom szervezői ■— mondotta — ismét nagyon sokat beszéltek 1848. szelleméről. S ezek a hangzatos frázisok sok embert megtévesztettek. Az ellenfnr- radalmárok Petőfiék eszméi­vel takarózva éppen az 1848- ban hősiesen harcoló forradal­márokat s azoknak méltó örö­köseit, a tanácsköztársaság di­cső védőit mocskolták be Ha- zafiatlamoknak nevezték a kommunistákat, azokat, akik inkább ott haltak meg az ut­cákon, semhogy hazaárulók le­gyenek. S a magukat oly -nagy hazafiaknak kikiáltó ellenfor­radalmárok a külföldi burzsoá­ziával szövetkezve a történe­lem kerekét akarták visszafor­gatni, nyilvánvalóan saját ha­zájuk ellen harcolva. S nem itt hagyták-e ezek a nagy hazafi­ak a „hőn szeretett" hazát — (Folytatás a 4. oldalon) j Moszkva (MTI): A rendki- J vűli mozgalmas moszkvai dip- I lomáciai „nagyhét’1 szombaton -újabb érdekes állomásához ér- | kezett. Iljicsov. a Szovjetunió 1 külügyminisztériumának szó­Í vivője sajtóértekezleten ismer­tette a szovjet és a külföldi újságírókkal a szovjet kor­mány javaslatát, hogy tiltsák meg a kozmikus térségnek ka­tonai célokra való felhasználó­it és hogy számolják fel a külföldi katonai támaszponto­kat. A szovjet kormány javaslata bevezetőben hangsúlyozza, hogy az emberiség sorsa jelen­ős mértékben attól függ, mi­ként használják fel a tudo­mány és a technika legújabb vívmányait, a nukleáris ener­giát, a mesterséges holdakat, a kozmikus térbe félbocsátott ra­kétákat. Ha ezeket a felfede­zéseket békés célokra használ­ják fel. Agy az áldásos lesz az jmberlségre. de ha háborús cé­lokra használják fel őket, a pusztító háború veszélyét hoz­zák magukkal. A szovjet kormány javaslata a továbbiakban hangsúlyozza: az Amerikai Egyesült Államok egyes államférfiai, elsősorban Eisenhower elnök, az elmúlt időszakban hivatalos megnyil­vánulásaikban többször is fel­vetették, hogy tiltsák el a koz­mikus térségnek katonai cé­lokra való felhasználását. A szovjet kormány nyilatkozata hangsúlyozza: az ilyen javaslat csupán egyik oldalát ragadja meg a leszerelés általános kér­désének: az interkontinentális ballisztikus rakéták eltiltását, de a leszerelés kérdése ennél sokkal bonyolultabb. Mindenki tudja, hogy nem az interkon­tinentális ballisztikus rakéta jelent veszélyt az emberiség­re, hanem az atom- és a hidro­génbomba, amellyel ezeket a rakétákat fel lehet szerelni. Az interkontinentális ballisztikus rakéta veszélye sem konstruk­ciójától, hanem attól függ, hogy békés szpntnyikot hordoz-e, vagy atom-, esetleg hidrogén­fegyvert az emberiség elpusz­títására. A szovjet kormány javaslata emlékeztet arra, hogy a tudo­mány fejlődésében a legköze­lebbi lépés már a kozmikus té­ren át haladó rakéták fellövé­se lesz. Ezt a tudományos fej­lődést nem lehet megállítani, s ez nem is érdeke az emberi­ségnek. De az államférfiak kö­telessége, hogy biztosítsák a MtHKWHM ­Koszorúzást ünnepségek március 15-én 1848. március 15. emlékére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága szombaton délelőtt a főváros három pontján ren­dezett koszorúzási ünnepséget. A Kossuth-szobomál rendezett ünnepségen részt vett dr. Miipnich Ferenc, a kormány elnöke, Biszku Béla, Marosán György, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagjai, s a politikai élet több más vezető személyisége. ­Dr. Münnich Ferenc eltépett a szoborral szemben felsorako­zott díszőreég előtt, majd a Liu Csan-sen elvtárssal Komlón Hajórakodó munkás volt Vladivosztokban, Azután be­kapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba. Elkerült Kínéba, Sanghajba, ahol tizenkét évig részt vett a földalatti mozga­lomban. Most pedig az össz- kínai szakszervezeti szövetség flnökhelyettese. Dióhéjban ez az életrajza Liu Csan-sen elv- mentőállomást, társnak, aki titkárnőjével: jegyeznek be a Kuang Jü Lung elvtársnővel, a be. nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának munkatársával együtt, most a Janus Pannonius Mú­zeumban, a Zsolnay-pyár vá­záiban, eozin készítményeiben, kerámiáiban gyönyörködik Pé­csett. Vendégkönyvet tesznek eléjük és egymásután rajzolód­nak ki a kínai sorok; „Amit itt láttunk, abból sokat tanultunk, mi kínaiak is”. Negyed óra máivá már a tettyei romokat szemJéUk meg. Es amikor felteszik nekik a kérdést: a pécsi székesegyházat vagy Komlót akarják-e megte­kinteni, egyöntetűen azt vála­szolják: menjünk a bányába, C bányászok közé. Már száguld is a gépkocsi Komlóra, ahol KosstUh-bánya szakszervezeti elnöke: Buko- vacz Lajos köszönti őket. Az­után Szepeshegyi István üzem­vezető főmérnök ismerteti az egykori kis bányászfalu és a komlói bánya hatalmas fejlő­dését. Érdeklődéssel hallgat­ják ismertetőjét, a statisztikai adatokat és szorgalmasan je- gyezgetik. Azután kérdéseket tesznek fel: a bányában ele- Vendő-e a műnkető, milyen arányú a munkaerővándorlás, mennyi a bányászok átlagos fizetése, milyen járulékokat kapnak, milyen a bányászután- st Azután megtekintik a fürdőt, viharkabátot húznak, kezükbe bányászlámpát vesznek. Beül­nek a „népes”-be, amely robog velük 110 méternyire a föld alatt az 1800 méter hosszú tá­róban. Megnézik a diszpécser- központot, a bánya szívét, a korszerűen felszerelt bánya­megtekinti a röntgenszobát végigjárja a szanatórium ősz szes helyiségeit és elismeréssé nyilatkozik a látottakról. Azután újra gépkocsiba ül nek és indulnak vissza Buda pestre. PUSZTAI JÓZSEF Emléksorokat vendégkönyv-| Himnusz hangjai után megkez­dődött az ünnepség. Elsőnek a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ko­szorúját helyezte el Marosán György és Major Tamás, majd az Elnöki Tanács, a miniszté­riumok és a különböző társa­dalmi szervezetek koszorúi bo­rították a szobor talapzatát. Ezután elhelyezték a meg­emlékezés virágait az Ifjúság, az üzemek, a vállalatok, a hi­vatalok dolgozóinak küldöttei. A Petőfi-szobornál rendezett ünnepségein meg je-1 leniek: Kállai Gyula és Kiss Károly-, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, a kormány több tagja, továbbá politikai, társa­dalmi és kulturális életünk számos vezető személyisége. A díszőrség tisztelgése és a Himnusz hangjai után a 'kül­döttségek elhelyezték a meg­emlékezés virágait a szobor talapzatára. Koszorúzás! ünnepség volt a Nemzeti Múzeum kertjében is, ahol több száz budapesti fiatal dolgozó gyűlt össze. A Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt budapesti bizottsága, a Hazafias Népfront, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség budapesti bizottsága, a Magyar Népköztársaság fegy­veres erői, Budapest főváros tanácsa, a Vili. kerületi KISZ- biaottság képviselői helyezték el koszorúikat az 1848—49-es szabadságharc hőseinek emlé kére a múzeum falába erő&í tett emléktáblánál. tudomány e vívmányainak bé­kés felhasználását. A kormánynyilatkozat meg- állapítja: ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok az inter­kontinentális ballisztikus raké­tát el akarja tiltani, tovább folytatja háborús célok érde­kében a közeli és közepes ha­tósugarú rakéták készítését, amelyek atomtöltetű lövedékek szállítására is alkalmasak. Az Egyesült Államok hivatalos szervei nemrégen sok milliárd dollárt biztosítottak erre a cél­ra. Ezekkel az atom- és hidro­génfegyverek kilövésére alkal­mas rakétákkal szerelik fel külföldön lévő katonai tá­maszpontjaikat is. Amerikai katonai személyiségek nyíltan hangoztatják, hogy a rakéta­kilövő pályák építésének cél­ja: támadást intézni ezekről a Szovjetunió területe ellen. A kormánynyilatkozat hang­súlyozza, hogy az Egyesült Ál­lamoknak ez a tevékenysége súlyosan fenyegeti a Szovjet­uniót. Az Egyesült Államok ve­zetői el akarják tiltani az in­terkontinentális ballisztikus ra­kétát — amely köztud omású an csak arra szolgál, hogy szük­ség esetén lehetővé tegye a megfelelő választ a Szovjet­uniót ért támadásra — de ugyanakkor nem akarnak tár­gyalni a külföldi rakétakilövő pályák, katonai repülőtámasz- pontok felszámolásáról. — Az Egyesült Államok arra törek­szik, hogy továbbra is fenn­tartsa külföldi katonai támasz­pontjait. A szovjet kormány nem ért­het egyet a kérdés ilyen felve­tésével, amely csak az egyik fél érdekeit veszi tekintetbe —• állapítja meg a szovjet kor­mánynyilatkozat. Olyan nem­zetközi megegyezésre keli jut­ni e kérdésben, amely egy­aránt biztosítja a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a vi­lág valamennyi országának biztonságát. Ilyen lépést je­lenthet a kozmikus térség ka­tonai célokra történő felhasz­(F oly tatás a A oldalon) 160 millió forint értékű új ipari létesi'ményt ad át az idén a Komiéi Szénbányászati Tröszt A Komlói Szénbányászati ’röszt erre az évre 80,5 millió orintot kapott ipari beruhá­zásokra. Ebből gépekre több mint tízmilliót, a szénosztályo­zó automatizálására és köz­ponti fűtésére 3,2 millió farm­ot költenek. Munkavédelmi célokra másfél, üzemegészsóg- igyre két és félmillió forintot ordítanak. Az idei év érdekessége lesz, hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt — hasonlóan más vál­lalatokhoz — a szokásosnál na­gyobb gondot fordít régebben megkezdett beruházások befe­jezésére. Jelenleg a megkez­dett beruházások állományá­nak pontos felmérésén dolgoz­nak. Előzetes becslések szerint az idén befejezésre kerülő ipa­ri létesítmények értéke — a kapott 80,5 millió forint fel- használásával — 160 millió fo­rint lesz. És két órakor, amikor pislo­gó bányászlámpáklcal kezük­ben a bányászok a második műszakra indulnak, Bukovecz Lajos SZB-elnök bemutatja őket. Liu Csan-sen elvtárs az emelvényre lép és köszönti w Komló bányászait. Azután át­veszi az ajándékot: a miniatűr bányász lámpácskát Jó mun­kát kíván Kossuth-akna bá­nyászainak. Azután ellátogat­nak a tröszt szakszervezeti te­rületi bizottságának helyiségé­be. Itt is szeretettel fogadják őket és Czéder János elvtárs, a területi bizottság elnöke mi­niatűr csillével ajándékozza meg a kínai vendégeket. Délután már Sikondán van­nak a bányász szanatórium­ban. A műszakról most érke- kett bányászok a társalgóban köriilállják. Csató György 111- as aknai bányász a kínai bá­nyászok fizetése iránt érdeklő­dik, mások a kínai íráson cso­dálkoznak. Fellapozzák a ven­dégkönyvet, amelyben már két kínai bejegyzés szerepel. S ha­marosan ott a harmadik is, az övék. Két kislány somfordái a hall­ba. Liu Csan-sen elvtárs kínai jelvényt tűz Daróczi Juditka kabátjára, Jancsek Margitkát pedig ölébe veszi, cirógatja és Ptkingbe invitáljte, Azután Működik már a rekonstruált szénmosó A pécsújhegyi szénmosó fontos helyet foglal el az ország gazdasági életében. A pécsi bányákból kikerülő nyers akna- szenet itt tisztítják meg a meddőtől és itt dolgozzák fel kohókoksz előállításá­ra alkalmas szénné, amelyből a sztálin- városi kokszolóműben készítik a kohó- kokszot. A pécsi feketeszén világviszonylatban is a legjobban kokszolható szenek közé tartozik. A felszabadulás előtti időkben azonban nem fordítottak túl nagy gon­dot a kokszszénkinyeiésre. Az 1914-ben felépült szénmosó még alkalmatlan voll kokszszén kinyerésére, a célja az volt. hogy a szén minőségét javítsa és elad- hatóbbá tegye a pécsi szenet. A koksz- széntermelésre. csak a huszas évek vé­gén, a harmincas évek elején kezdtek felfigyelni és lépéseket tenni a koksz- széntermelés érdekében. 1928-ban he­lyezték üzembe az újhegyi régi szén­mosó kibővítésével a rheomosó üzemei. Ezzel a rendszerrel mosták ki a kok­szolóira alkalmas szenet a nyers akna- szénből egészen a múlt év végéig. A rheomosó segítségével azonban csak tökéletlenül lehetett a kokszolásra al­kalmas szenet a meddőtől elválasztani. Az eljárás lényege ugyanis az, hogy hosszú — mintegy’ ötven méteres — csatornákban szabad vízáramban úsz­tatták a szenet és az a vízben — éppúgy mint a patakokban is elrendeződik a hordalékamyag — fajsúly szerint elren­deződött. A nehezebb fajsúlyú meddő a csatorna aljára került, a szén pedig a meddő réteg felett helyezkedett el. Ter­mészetesen ez az elrendeződés nem le­het tökéletes. Az alsó rétegbe is került jelentős mennyiségű szén és a szénben is maradt meddő. A melléktermékkel, — a rheopalával — együtt, amit csak tég­lagyárakban és egyéb igénytelen tüzelő- berendezésekben lehetett eltüzelni, je­lentékeny mennyiségű értékes szén is eltávozott. A széramosó rekonstrukciójának egyik célja éppen az, hogy ezt az állapotot megszüntesse. Az új berendezés üzem behelyezése óta üll-epítőgépékén dolgozzák fel az ap­ró nyersszenet (fél—hat milliméter át­mérőjű szenek). Az üllepítőgépeken is vízben rendeződik el fajsúly szerint a szén és a meddő. Mivel azonban az ül- iepítőgépeken a bekerülő nyersszén a vízzel együtt állandóan hullámzó moz­gást végez, a fajsúly szerinti elrendező­dés sokkal tökéletesebben megy végbe, mint a rheocsatomás eljárással. Az ülle- pítőgépekből a kokszszén 17 százalékos hamutartalommal kerül ki, szemben a rheo eljárással, ahol 20 százalék hamu- tartalom volt a megengedett. A meddő­ben pedig egészen minimális széntarta- 'om marad vissza, úgyhogy az üllepítő­gépek meddője már nem tüzelhet» sehol sem. Az üllepí tógépekről a mosott szén rá­zórostára, onnét pedig centrifugába ke­rül, ahol kilenc százalékra csökken a nedvességtartalma és így a legkedvezőbb nedvességtartalommal kerülhet a kok- szolókemencékbej Az új eljárás előnyei a régivel szem­ben jól lemérhetek a szénmo6Ó eredmé­nyein is. Míg a rheomosóva! naponta általában 320—340 tonna kokszszenet tudtak termelni, az üllepítőgépekket naponta 640 tonna kokszszenet termel­tek február folyamán. A rheocsatomás eljárással egy tonna nyers aprószén bői 180—200 kilogramm kokszszenet nyer­tek, az új gépek segítségével egy tonna nyers aprószénből 400 kilogramm 17 százalékos hamútartailamú kokszolható szenet tudnak kimosni. A teljes rekomtsrukció azonban még nem fejeződött be. Ez év első félév vé­gén, a második félév elején lépnek majd be a termelésbe a floiációs gépek. Eze­ken a gépeken az egészen finom porsze- net választják el a meddőtől, amivel naponta ismét több vagemnyi gázszenet nyernek majd. Az újhegyi szénmosó rekonstrukciója beváltotta a hozzá fűzött reménveket. Jelentősen megnövelte a pécsi bányák nyersszenének a kokszszénkihozatalát, ami jelentős valutamegtakarítást jeleni az országnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom