Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

2 NAPLÓ 1958. MAltCTr» M 1 Védjük a társadalmi tulajdont! A kommunisták álljanak a mozgalom étére miMMintn* «staMMnimmMNifMaMiimntMMMataMa (í) Sok szó hangzik el mosta­nában a társadalmi tulajdon védelméről. A vélemények ál­talában megegyeznek abban, hogy nagyon is ideje mar gá­tat vetni az üzemekben, gyá­rakban, bányákban, a kereske­delemben, a mezőgazdaságban, egyszóval az élet minden te­rületén elburjánzott lopások­nak, megvesztegetéseknek, pa­zarlásnak; a társadalmi tulaj­don hűtlen, hanyag kezelésé­nek. A munkások, a kereske­delem, a mezőgazdaság dolgo­zóinak többsége ma már egyre világosabban látja, hogy az a támadás, amely az ellenforra­dalom leverése után a társa­dalmi tulajdon éllen irányult, nem csupán egyes társadalmi javak eltulajdonítását tűzte ki célul. Amikor társadalmi ren­dünk ellenségei s az általuk megtévesztettek a társadalmi tulajdont fosztogatják és paza­rolják, «z egyéni haszonszerzés mettett népi államunkat szeretnék, meggyengíteni, a dolgozók életszínvonalának további emelése elé akarnak akadályokat gördíteni. Sajnos, ez az igyekezetük nem maradt minden esetben sikertelen. A laza állampolgári fegyelemmel gyakran párosult a vezetők liberalizmusa, a tár« bad almi tulajdon védelmét szolgáló Intézkedések elmulasz­tása, s így az elmúlt esztendő­ben Baranyában közel 12 mil­lió forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont^ A támadás fő iránya az eb múlt esztendőben a földmű- vesszövetkezetek, az erdő- gazdaságok és az építőipar volt, Az erdőgazdaságoktól az ellen- forradalom alatt s az utána következő három hónapban összesen 2808 köbméter, tehát majdnem másfél millió.forint értékű fát loptak el. Súlyos hiányosság állapítható meg a iűídmüvefszövetkeaetek bolt­hálózatának, a felvásárlók el­lenőrzésénél is. Az ellenőrző leltárak az elmúlt év első fél­évében még igen felszínesek Az elmúlt napokban külön­böző szervek ellehőrzést tartot­tak több pécsi gyárban és bá­nyaüzemben. A Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt bányaüzemei­ben tartott külszíni ellenőrzés során például rengeteg csillét találtak különböző helyeken használaton kívül, sőt több csillét a palahányán már félig el is temetett a meddő. Egy- egy ilyen csille több ezer fo­rintba kerül, nem beszélve ar­ról, hogy a pécsi bányaüzemek többségében igen gyakori pa­nasz az ürescsillehiány. — De nemcsak csillét, hanem na­gyon sok bányafát, még hasz­nálható gépalkatrészeket s egyéb, nehezen beszerezhető anyagokat találtak sárba ta­posva, törmelékkel betemetve, pusztulásra ítélve. Ezeknek az anyagoknak az értéke Igen je­lentős s szomorú, hogy egészen a legutóbbi napokig senkinek sem jutott eszébe, hogy a pusz­tulástól megmentse azokat. — Szomorú tény az is, hogy az ellenőrök a megrongált kerí­tés mellé odakészítve kötegbe kötött széldeszkát is találtak, s ez bizonyítja, hogy a bánya­üzemekben is varrnak tolvajok. »Az ellenőrök hasonló hiá­nyosságokat tártak fél a többi pécsi üzemben, így a Porcelán- gyárban, a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnál is. A Porce­lángyárból a munkások közül mindössze hárman akartak a gyárkapun kivinni üzemi tu­lajdont, egy szivacsot, néhány drótszeget, csomagolópapírt. A műhelyek, a gyárudvar ellen­őrzése során azonban még éle­sített kézigránátot is találtak. Elgondolkoztató az is, hogyan került a fürdő egyik üres szek­rényébe 50 kilogramm cement, egy másik szekrénybe az az­besztruhák közé teás- és feke­tekávéi karma, kistányérok, stbj Az ellenőrzések során kide­rült az is, hogy az üzemek, gyárak műszaki, gazdasági vezetői általában keveset törődnek a tűzvéde­lemmel, nem tartatják be a* erre vo­natkozó előírásokat, holott a Sopiana Gépgyár példája bizo­lálkozó, minden áron meggaz­dagodni vágyók nézeteinek el­terjedése ellen s bizony nagyon kevesen vállalkoznak még ar­ra, hogy leleplezzék a nyíltan csaló vendéglátóipari, keres­kedelmi és egyéb szakmákban még szép számmal található elemeket. Ahhoz, hogy a társadalmi tu­lajdon megvédése érdekében szükséges. társadalmi összefo­gás létrejöjjön, hogy széleskö­rű tömegmozgalom alakuljon ki, a kommunistáknak kell a mozgalom élére állniok. A Szervezeti Szabályzat értel­mében a megyei párt-végrehaj­tó bizottság legutóbbi határo­zata felhívja a megye járási, városi pártbizottságainak fi­gyelmét, hogy keményen és határozottan lépjenek fel azok­kal a párttagokkal szemben, akik, mint vezetők vagy be­osztottak, a társadalmi tulaj­don fosztogatását lehetővé te­szik, eltűrik, elnézik vagy ép­pen maguk is kárt okoznak. A megyei pártbizottság ugyanak­kor utasítja az alsóbb párt- szervezeteket és elvárja vala­mennyi. tömegszervezettől, ál­lami szervtől, az ipari és me­zőgazdasági üzemek vezetőitől, hogy a társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett minden bűncselekményt a törvényes­séget betartva, szigorúan torol­janak meg. A megyei pártbizottság szá­mít a KISZ-fiatalokm is. Számít arra, hogy a KISZ-fia- talok életre keltik azokat a mozgalmakat (ifjúsági őrjárat, stb.), amelyek a társadalmi tu- . lajdon védelmét célozzák s amelyek segítségével már ed­dig is sok értékes anyagot, kö­zös vagyont óvtak meg; A határozat ezenkívül ki­mondja, hogy javítani kell az ellenőrzést a gazdasági életr minden területén, de különösen i1 a földművesszövetkezeteknél és az építőiparban, hogy a veze­tők kiválasztásánál minden < ' esetben figyelembe kell venni1' az erre vonatkozó kormány­rendeletet, hogy sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a Unpminmienc éuo. Bocsássák szabadon a kommunista vezetőket í Magyarországot „tejjel, mézzel folyó Kánaánnak" nevezték el az urak, s szá­mukra valóban az volt. A munkásoknak, a dolgozóknak más volt a véleményük: az ő számukra Magyarország a nyomorúság országa volt, mert még a száraz kenyérre is alig tellett Az Osztrák- Magyar Monarchiába kény- szeritett Magyarország Auszt­riától függő félfeudáUs or­szág volt. A hazai nagybirto­kosok és nagytőkések is a végsőkig kizsákmányolták a városi és falusi dolgozókat. Ennek következményeiként az osztályellentétek igen ki­éleződtek, a kormány kegyet­len szigorral próbálta letörni, de újra és újra fellángolnak. Az első világháború kudar­cai, az itthoni fokozódó nyo­morúság csak tetézte a nép elkeseredését. Ilyen helyzetben érte Ma- gyarországot az 1917-es orosz- országi októberi forradalom. Ennek hatása Magyarorszá- gon is gyorsan érződött. A volt hadifoglyok tízezrével érkeztek vissza az országba, akik szemtanúi és résztvevői voltak a szocialista forrada­lomnak. Ezek az emberek a szocialista forradalom esz­méit, célkitűzéseit terjesztet­ték a munkások és parasz­tok, valamint a már züllőfél­ben lévő hadsereg katonái közt. 1918. október 30-&n győ­zött Magyarországon a pol­gári forradalom. Ez azonban csak tessék-lássék refc/rmo- kat hozott, igy a tömegek ha­mar kiábrándultak a polgári forradalomból és pártjából, a szociáldemokrata pártból is. Ilyen körülmények között alakult meg 1918, november 20-án a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. Néhány hónap alatt tömegpárttá vált. A szociáldemokrata vezérek ezt nem nézték jó szemmel és keresztülvitték a kommu­nista vezetők letartóztatását — 1919. február 20-án. A történelem menetét azon­ban nem lehetett megállíta­ni. Március 16-án megjelenik a KMP röplapja: „Proletárok! Munkások! Katonák! A burzsoá-szociáldemokra­ta kormány több mint három hete fogva tartja a kommu­nista párt vezéreit. Fogva tartja őket. minden törvé­nyes ok nélkül: Mert küzdöttek a proletá- riátus felszabadulásáért; Mert a burzsoá osztályál­lam helyett a dolgozók ta­nács köztársaságát; Mert a burzsoázia lefegy­verzését és a szervezett pro- letaritáus felfegyverzését; Mert a burzsoá ellenforra­dalommal szemben a prole- táriátus diktatúráját követel­ték. Fogságra vetették vezé­reinket és rendőri terroriz­mussal akarják letiporni a protetáriátus felszabadító forradalmát. A nép kormány­nak nevezett burzsoá-szocia- lista klikk újra a tőke rabsá­gába akarja kényszeríteni a kizsákmányolás ellen lázadó prőletáriatust. Azt akarják, hogy örökké tartson a bér­rabszolgaság és továbbra is a mindenható profit dirigálja a dolgozók millióit. Ezért dob­ták a rendőrpribékek karmai közé azokat, akik a proletár- forradalom élén állottak. Elvtársak! Nem tűrhetjük tovább, hogy egy erkölcstelen klikk rendörcsizmával gázolja a munkásság felszabadulási harcát. Nem tűrhetjük to- 1 rább, hogy rabságban tart- j sák azokat, akik vértanúi ön- - feláldozással küzdöttek a proletárforradalom élén. Követeljük vezéreink azon­nali szabadonbocsátását! Március 23-án, vasárnap délután félnégykor az Or­szágház téren, a politikai helyzet és a kommunista ül­dözés napirenddel népgyülé st tartunk, ahol a budapesti és környékbeli munkásság for­radalmi tömegakaratát fog­juk a burzsoá kormány fe­hérterrorja ellen szögezni. Ott legyen minden osztály­harcos proletárt A KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI PARTJA.* 1 ■■■••■•»«•••■«■■•■»■■■••■a»«««•••■»»•■••••••*••»»•**•••• lUGOSZLAV TflVflSLRT; Magyarország és Jugoszlávia vállalják közösen ;az 1966. évi labdarúgó-világbajnokság megrendezését voltak, s ez oda vezetett, hogy nyitja, milyen hatalmas kárral a'1 Belgrád (MTI); A belgrádi szestesBük-a verseny menende- a Jugoszláv Labdarúgó Szövet­a boltvezetők éveken keresztül jár, ha egy gyárban tűz kelet- szakszervezet segítségével is- Sport március 15-i számában fosztogatták a boltokat, hogy kezöc. Jellemző a nemtörődöm százezer forintokat meghaladó ségre, hogy a Mezőgazdasági leltárhiányok keletkeztek. A Gépjavító Vállalat raktárosa pécsi földművesszövetkezeti — noha több éve dolgozik már bolthálózatban elkövetett csa- jelenlegi beosztásában —, nem lások, sikkasztások például. 350 ismeri a tűzvédelmi felszerelés ezer forintos kárt okoztak; Tetemes összeget tesznek ki az építőiparban elkövetett — gyakran 100 ezer forintot fc meghaladó — sikkasztások, va­lamint az építőanyag- és szer­számlopások. Az építőiparban tapasztalt visszaélések többsé­kezelését; Van az említetteken kívül még számos figyelmeztető je­lenség. A mohácsi gépgyár pél­dául nemrég 9 tonna hulladék­vasat vett a pécsi MÉH-től. A vásárolt hulladékvasak között, mintegy 3—4 tonna, az FM pé­ge szintén a hiányos ellenőr- esi anyagellátó vállalata által zés miatt vált lehetővé, s & kiselejtezett, még kötegelt ál- szállítás, az anyagfelvétel, az lapotban lévő teljesen új eke- anyagtárolás rendszere e visz* vas volt Amikor megkérdez- szaélések elkövetésére ugyan- ték, hogyan került az új áru csak módot adott, a hulladék közé, az anyagellá­mét létre kell hozni a társa- „Magyarországgal közösen’1 dalmi bíróságokat a lopott1, címmel cikket közöl, amelyben tárgyakból kiállításokat kell',a többi között ezeket írja: rendezni; , Miért nem kérjük mi a meg­megyei pártbizottság fél , rendezés jogát? Nincs elég év múlva beszámoltatja az , stadionunk es jo -paly«*, rá­érintett szerveket hogy meg- J i **««>!: « megrendezési költségéi győződjön a határozatban fog-( i rendkívül magasak. Vajon len- laltaik végrehajtásáról. Fél éV( > n^Te,aí“\yi níSí>i1h?fKf ? luada' nem hosszú idő, de 4 9^aÍjiedeZwv • i Ezért a következőket Java- a társadalmi tulajdon meg-' t góljuk: szervezzük meg a 8. védése nem tűr halasztást!' t labdarúgó-világbajnokságot a Ha a kommunisták vezesse- \ magyarokkal közösen. Ez eset­vei mielőbb létrejön a társa- (ben. lenne elegendő számú, dalmi összefogás, a határozat- \ megfelelő stadionunk és kő­bán megjelölt célok is mi-ínségünk. Az elkövetkező előbb megvalósulnak s nem- ((nyolc év alatt az ehhez szak­osak á ‘ ' | ÉM zésének jogát Az Európában rendezett négy világbajnokság közül hármat Nyugat-Európá- ban tartottak, egyet pedig Észak-Európában rendeznek meg. Tehát Délkelet -Európán van a sor. Emellett Jugoszlá­via és Magyarország régóta jelentős tényező a labdarúgás terén. Jugoszlávia például,, egyike ama ritka országoknak, amelyek eddig minden világ­bajnokságon részt vettek; á * i1 A Pécsi Autóközlekedési A belgrádi sportláp kezde-ő Igazgatóság ebben as évben ményezéséről Barcs Sándor, i1 még 48, legújabb típusú, nagy az MÉSZ elnöke a következő-i1 Ikarusz-kocsH kap. Az új ke­ket mondotta: esik segítségével a mostani nn* Igen érdekes az ötlet és pl kétszeri társadalmi tulajdon > séges egyéb feltételek is lénye- véleményem szerint megváló-i1 szükség szerint sűrítik a har- * hanem a .arsadal-i gesen jobbak lesznek, mint sítható. Természetesen mielőttf kinyi járatok számát. A bar­\ JtláifÁL hónap seggel. Mindenesetre ezzel a kérdéssel a közeljövőben az MLSZ elnöksége is foglalkozik majd. A belgrádi Sport Indoko­lásai helytállóak és a VB-h eddigi menetrendje szerint most már valóban Délkelet- Európáé lehetne a rendezés jogai Új autóbuszok megvédése, hanem a társadat A bűnüldöző szervek az el- tó vállalat arra hivatkozott, mi tulajdon gyarapítása leróni most. még komolyabb formában tár-^káayi Vonalon risfeorban”úL múlt évben s különösen az év hogy a kiselejtezés a felsőbb fa eredményeket érünk et. {\ Megvannak a szükséges elő- gyalásra kerülne a sor, megf de mindenképpen a legjobb második felében igyekeztek a szerv utasítására történt, „mi- MESTERFALVI GYULAf feltételek ahhoz is, hogy meg- kell keresnünk az érintkezést i1 kocsikat közlekedtetik, társadalmi tulajdon elleni vét- vei ez m ekev as-típus már el- _ _______ ____ é »é seket megtorolni s az oko- avulf'i zott kárnak majdnem a felét a tanulság mindebből az, * vissza is szerezték. Vatn még hogy a társadalmi tulajdon vé- mit tenni ezen a téren Is, de delme egyaránt megköveteli a hiba lenne a társadalmi tu- 'opások. csalások, a sikkasztá- lajdon védelmét csak a bűn- a pazarlások, a hanyagság üldöző szervekre hárítani, felszámolását, hogy a rendőr­ség és a bíróság mellett min­den egyes gazdasági, műszaki1! párt-], r 1. íW ’ őrség dolgának” tartják. Vannak, akik csak azt tart- fosztogatóit, küzd ellenük, — ják bűnnek, ha valaki a gyár- Gazdasági vezetőink cgy része ból, az üzemből valamit el- — sajnos —, még mindig nem emel. de azt már nem, ha a értette meg, hogy ők is feleié gyár az üzem területén belül sek a társadalmi tulajdonért pocsékolja az anyagot, meg- mint ahogy a dolgozók ec rongálta a gépeket. s*b. Pedig része sem érti. hogy a ‘ársida1 a tapasztalatok azt bizonyít- mi vagyon eltulajdor. tus- jók, hogy a gyáron, az üzemen egyenlő a társadalom tagjai belül sokkal több a társadalmi nak, saját munkatársainak tulajdont ért kár, mint a meny- megkárosításával. nyit a •tacvnaV lopás; sikk ászt ások Nagyon keveset tettünk fciwpa8&ai itartönőkból £gy vöröskatona naplójából mint ahogy hiba lenne a tár­sadalmi tulajdon elleni vétsé- vezetőnek, munkásnak, geket csak a lopásokra, a sik- tagnak és pártonkívuk'nekküz- kasztásokra korlátozni. Baj- denie kell a társadalmi tulaj­nos, ma még sokan nem ítélik don védelméért Mégpedig} félmondatban megemlíti el a társadalmi tulajdon fősz- sakkal következetesebben, mint fogatéit, sőt felelosségrevonás eddig. Párt- és tömegszerveze­esetén még sajnálják is azo- teinknek ugyanis az elmúlt év | ókorról, mindennap irogat- kal. Sokan akként vélekednek, második félévében végrehajtott](tam, mi történt, hol jártam.;; hogy: „miért szóljak, nem az immoly intézkedések ellenére.| Vaskos borítékban kutat, enyémet lopjak” s ahelyett, ^em sikerült olyan mozgalmat] iSzakszervezeti és párttagsági ....... '*’ePloznék a tolvajokat, elindítaniok, olyan szemléletet(ikönyvecskék, régi fényképek, lésen sokan voltunk. Azt a leleplezést kizárólag a „rend- kialakítani ok a megyében, (> papírok között egy hosszúkás mondta, hogy a fiatal Vörös Már búcsúzkodunk, amikor is olyan elevenek, mintha tegnap történtek volna .,. MÁRCIUS. A Ganzban dol­gozom. Gyúrjuk az ipart, kell az áru. A pénz is. nősülni aka­rok. Elterjed a hír. hogy kijön Kun Béla és beszél. Egyik dél­után meg is érkezik. A gyű rek. Öreg, fiatal fegyvert kér. MÁJUS 3. Általános prole­tár-mozgósítás. A Martinovits- laktanyába rukkolok be. Va­sárnap várunk. Hétfőn aztán kapunk ruhát, beöltözünk. Másnap fegyverért mentünk a Hallerba. Volt bőven. Minden­ből a legelitebbet adták, hogy semmiben ne legyen hiányunk. Egy csoport kedden este elin­dult a frontra. Mi még mara­dunk. Várunk. MÁJUS 7. Délután paran­csot kapunk: felkészülni. Este nyolc órakor a józsefvárosiban bevagonirozunk. Megyünk « Tisza felé. Egész éjjel utazunk. Hatvanban áll meg a vonat hogy a századból agy ember szabadságra mehet, három napra. Meglepődünk, Ki men­jen f Rám eseti a választás* mert én fiatal házas vagyok. A berukkolás előtt két nappal nősültem. Autón vittek az állomásra, este már otthon voltam. Szép volt, de hamar eltelt, menni kell vissza. MÁJUS 17. Este indulók, éj­jel Hatvanban, a vasútállomá­son alszom. Tíz órára érek Ernődre, innét át Nyékládhá- zára, mert közben a csapatom idáig jutott. Csakhogy vissza­értem és megtaláltam őket. MÁJUS 18. Reggel riadó Készenlétben vagyunk, várjuk amely elítéli a népi tulajdon i1 könyvecske búvik meg. Szürke Hadsereg még gyenge. Erősí- először. Vámosgyörktól gyalíg- a parancsot. Azt mondják, vászonfedele töredezett, el­nyűtt. A második oldalon dí- zes keretben felirat: „Zseb- •aptár, az 1919. évre.“ A kö­vetkezőn: Szilba László, Kis- "sst, Lehel u. 8. A lapok már nsgsárgultak, a tintaceruzá- .'al írt apró betűk itt-ott el- nosódtak. Minden kurta sora .történelem, egy fiatal vörös- ( katona kéthónapos halvát öru­tént kell, mert az antant máz- menet Jászárokszállásig. Egész golódik. Persze, hogy nem késő estig lakást keresünk. marad a bőrében. MÁRCIUS VÉGE. Megint gyűlés. Landler Jenő a szónok. Már puskaporos a hangulat. Felhív bennünket, hogy áll­junk a V. H.-be, mert nem MÁJUS 10. Nem sok vizet zavarunk. Reggel szemle, dél­előtt pucolkodás, fegyvertisz­títás, délben szemle. Beoszta­nak naposnak. így megy ez már négy napja. Türelmetle­mégtkíti meg. táp-fcHarmi r«'k Emlékeket lent- év táv áraszt. latéből tűrhetjük az antant garázdái- nek vagyunk, a parancsnokctk. kodásait, az országot nem ad- biztatnak. hogy a vezérkar juk. Úgy van, nem tűrjük — tudja, mit csinál, mondjuk rnirulnifúj**. Nagyon MÁJUS 12. Délelőtt gyakor lelkesek, elszántak e imhe- Jalozunk. Egyszer bejelentik. hogy Miskolc ellen megyünk, kifüstöljük a városból a cseh csapatokat. Esik az eső, nagy a sár. A cseh veszettül ágnvz, de csak ijesztget bennünket, nincs semmi komoly hatása- Előőrsbe osztanak be, többed magammal. Másnap este, őr­ködés közben találkozom Landler elvtárssal. Nagy ko­csi közeledik, megállítjuk, és -zabáig.szerim, igazoltatjuk « ht’ttnr* Ülőkéi, flrloa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom