Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-14 / 62. szám

NAPLÓ 1958 MÁRCIUS 11 nivíszei [fi*-' Új magyar film: „Égi madár" Hitek a FILMVILÁGBÓL A Szovjetunióban a „Romeo és Júlia'’ világsikere után Csajkovsz­kij és Glier balettjeiből készítenek filmeket a legjobb balettművészek bevonásával. A jugoszláv drámai színházban nagy sikerrel mutatták be V. Iva­nov „Páncélvonat” című színmű­vét A sajtó dicsérő hangon ír a darab első Jugoszláviai bemutatá­sáról. * # 4 * N'yikolaj Osztrovszkij betegsége 1 és halála miatt nem tudta befejez-# ni ezt a könyvét. J. Krotkov fiatal# dramaturg, aki egyben a film for- . gatókonyvének szerzője is, nehéz 1 feladatot teljesített, amikor a fii- ( f Móricz Zsigmond v novellájából írta J filmre Cseres Ti- J bor. A darab fő- ' szereolől: Panni — f Szabó Ildikó, főis- \ kólái hallgató, Mis- J ka — Szirtes * Ádám, Komáromi gazda -- Kiss Fe­renc, Édes — So- , mogyi Erzsi Kos- > suth-dijas kiváló en Frovence-ban lévő, iművész, atyus Eredeti Rubens festményre bukkantak A japán filmszínházak már játsz­mák „A mai Moszkva” című kumentumfilmet, amélyet japán * operatőrök készítettek a moszkvai f VI. Világifjúsági Találkozó idején, # AZ AiX __ _____________ _ me sítés előtt befejezte a regényt. A film szabadtéri felvételei#mártírhalálát ábrázolja. A patinás!*?» , V» Moszkvában és Kamenyec Po- i képet már többször vizsgálták meg,|«ianji, fkossuui T szakértők, de képtelenek voltakodíjas, megállapítani a mű szerzőjét. Most \ Aratás! A kasza dr. Burchard, a híres londoni kép-? „mt-os- szakértő megállapította, hogy a ké-!>‘sun*ntf“j pet kétségkívül Rubens festetté. ra hajló hátatat, a marokszedő lá- i nyoikat perzselőn (»süti a deleién járó dolszk ukrán városban készültek. A film főszereplői fiatal, tehet­séges színészek (Andrej Ptaha) (Oleszja). Szergej Gurzo 1 és Olga Bran i * Minden valószínűség szerint még. ebben az évben elkészül az elsői csehszlovák—francia filmkopro-f dukcló. „Golyók és kockák” cím-# mel, Pier Tarcall műve alapján i Prágában készítik el az érdekes* rajz- és bábfilmet. f A csehszlovákiai barrandovoi filmstúdióban hozzáláttak „Mit mond az asszony”, „Dulszka asz- szony erkölcse”, „Az életért és a szerelemért” és „A vízözön” című filmek forgatásához. Befejezték a „Vörös Zászló”, „Az ég és a föld között”, „A kocsi ötödik kereke” és egyéb filmek forgatását, íme- # lyeket már a közeli napokban be-, mutatnak a csehszlovák filmszín-f házak, # * f A londoni Leicester Square film-» színházban bemutatták az Agathe ú Christie regényéből készült „Vád | tenűja” című filmet. A film főszerepeit Charles Laugh-# ton, Marlene Dietrich és Tyrone (I Power játsszák. a * V kiéri filmstúdió kétszer vitte# filmre Nyikolaj Osztrovszkij „Azé acélt megedzik” című regényét. A ■"dióban most J. Bázelján és A.( Vojteckij fiatal rendezők vezeté-# Kével egy másik Osztrovszkij re-# fényből készült, a „Vihar születé­se” című film forgatását fejezték" t>e. í A 420-as urak Kétrészes indiai film # nap. A tikkasztó ^hőségben egy-egy ember kiáll Szeretik egymást, de a zsel- távoltartja Miskát a lánytól, s #az aratók láncából, hogy meg- lérsorban a szerelem nem egy- bár a szerződéskötés megtör­# keresse a fák árnyékában hü- szerű. Hosszasan nézik a ma- #solő agyagkorsót és jót húz- gasan keringő égi madarat, fzon a frissítő vízből. Panni és irígyliik szabad szárnyalását, f Miska versenyezve szaladnak Milyen könnyű is az ilyen ma­a korsóhoz, tréfásan dulakod- dámak, nem húzza le a szé­nák, ki igyétk először. Miska a génység igája, győztes, aki, amikor Panni S ekkor kezdődik a bonyo- isziik, gyönyörködve nézi a dalom. Komáromi nagygazda sok minden lány kedves arcát. . szemet vet a lányra. Felesége végén pedig tént, Miska nélkül kezdődik a cséplés. Panni keresi a fiút, senki sem válaszol neki. A le­vegő tele van feszültséggel# mindenki érzi: baj lesz. A dráma immár készülőben van, de beteljesedéséig még történik. A film ismét Panni és # Délidében messze hózódnak beteg, gyermekük sem lehet, a Misfka feje felett köröz az égi # a többiektől és tervezgetnek, lány szülei lekötelezettjei — madár. A pécsi mozik hsu&ócábót Ictö&zC’tu faíttas&liUus (itn> , Az első részt láthatjuk a héten. #A mondhatnánk agyonforgatott, # nagysikerű „Csavargó” című film után ismét élvezhetjük Radzs Ka­pur művészetét, valamint feleségét, a szép Nargisz-ét. Bombay-ba lá­# togatunk két órára a film segítsé­A gével, ebbe az ezerarcú és színű ' városba, ahol az ellentétek, — a gazdagság, szegénység, a becsület és a gazemberség féktelen erővel tombol, ahol fejtetőn áll minden s a szegény és becsületes ember­nek is fejre kell állnia, hogy ki­ismerje magát. A film helyenként meglepő mű­vészi érzékkel mondja el a társa- dalomkrltikát (a koldussal való beszélgetés) élő hús, vér alakok mozognak, cselekszenek, beszél­nek s kivétel nélkül minden szí­nész kihasználja a szerep adta le­# hetőségeket. Az utcai jelenetek, em Március Zó-tói: a Kossuth és a Petőfi filmszínház: Egl madár. UJ magyar film Mó­ricz Zsigmond novellája nyomán. Főszereplők: Szabó Ildikó, Szir­tes Adám, Kiss Ferenc, Somogyi Nusi, Borsi Béla, Berek Kati, Bán- hidi László, Somogyi Erzsi, Mak­iári János, Kiss Manyi és még so­kan mások. Március 20-tól: Park filmszínház: A 420-as urak. II. rész. Hindu filmúj donság.-- .. Március 22-től április 2-ig: Pető­na a mar elavult, csámpas, botos-# «. < park fiimsiríniia? • re.tyÍttóf31^gaTr^17ifmbet;; oldalú" «ínészí “ég^Tz" érat# Mindig veled. UJ német film, japán filmszínházakban zilla” fantasztikus témája eile- régen mutatták be a nére az egész emberiséget fog­lalkoztató problémát érint: a nukleáris fegyverek, betiltásé nak és a háború elhárításának problémáját. re plő, valamint az utcai emberek kikiáltásának évfordulójára édesanyja kitűnőek szerepükben,! Négereknek tilos 1829-ben, amikor Prosper Mérimée közreadta Tamango című novelláját, amelyben egy hajó néger rabszolgáinak felke­lését meséli el, a novella nagy visszhangra talált. 1 A Tamango témája magára Vonta John Berry rendező fi­gyelmét, aki azonos címmel filmet'készített belőle. Amint ___ ___________ a film színre került, a francia J tjerek~ szigorú *reaíl«nu sä]' a haladó amikor Radzs a csónak alatt íek- cenzura megtiltotta, hogy azt* hindu filmművészet Jellemző vo- szil<:- az afrikai francia gyarmatokonf ^fenfnáUcént hűzódlk Végig a bemutassák. PA becsületesen érvényesülni nem A film betiltása ellen a leg” \ tudó szegény kisembert Radzs Ka- icülönbözőbb irányzatú francia \ Pur személyesíti meg. Egyben ő a rendezőik, Julien Divivier, YvesjJ^^ 1»^ Ciampi, stb. tiltakoztak. ^Valamiféle más „álarc” jobban hat A nem „Godzillá’ című új fantaszti­kus filmet. Cselekméney a kö­vetkező: Godzilla, a Csendes-óceán mélyén élő <szörny rnegretten a -» hidrogénbomba-kísérletektől. 4 A nyugalmában megbolygatott4 szörny — amelynek erejét csak 4 a nukleáris fegyver romboló# Kansas Cityben hatalmas erejéhez lehet hasonlítani —4 tömegek keresték fel Chur- kijön a szárazföldre és egy- 4 chili festményeiből rendezett másután pusztítja el a japán4 kiállítást. Az érdeklődés városoltat és falvakat: össze-4 azonban nem a művészetnek oldalú színészi tehetsége az érzé-f --------— —:.............--- .dönti a házakat, gyárakat, fel-4 hanem a „művész” szemé se k és helyzetek nagyszerű kiíe-i a rögebben™!^^ aZ emezekkel teli vas-* lyének szólt. A Time címé jezésében. #küzi\p Dumas:A három testőr és#uíi kocsikat, lángoló lehelete* folyóirat felteszi a kérdést. Vldya és Maya a két női fősze-imárcius 22-én a tanácsköztársasága kiégeti a vetést, megolvasztja* ’------------------,u-1- — ----­-nlH **f\1 a vw\ 1 is 4. lm , i im\' nnshntuilr ■ «• - r. . t _/__•_ r — * — .. m. ■ f - j — fj, » #, / # . - f , _ _ , . a i a,z acelepitmenyeket. Mar úgy J látszik, hogy senki sem tudja a megzabolázni a szörnyeteget. egy-egy mozdulatuk is közelebb hozza hozzánk az alakot, amelyet# megjelenítenek. S külön említést érdemel Sona-J chand Dharmanand alakítója, — J ellenszenves, utálatos alak ez a ha-# miskártyás úri gazember. Különö-, sen a kártya parti jelenetben tűnik ki nagyszerű játéka. A fényképezés s egy-két montí- rozás helyenként nagyon jót pro­dukál, — például a tengerparton, rag napja című magyar film. film les te Howard Méláról } Azonban egy fiatal japán ta-1! készüléket* A zene kitűnő, az énekszámok, azonban kissé hosszúak, s ezért] vontatottá teszik a cselekményt. a( film a harmadik negyedben válik ( igazán izgalmassá. Kíváncsian várjuk, mi lesz Radzs. további sorsa, hogyan fordul a, film meséje, Anító feltalál egy 4 amellyel bizonyos távolságból 4újjá lehet teremteni vagy el. ,t , ____ ... i lehet pusztítani az élő szövet me t készít Leslie Howard utolsó 4 sejtjeit. A tudós sokáig nem repülőútjáról, amely az ismertemért nyilvánosságra hozni ta- filmszínész életébe került. A .Tri-, lálmányát. attól tart, hogy ké­nye^azm a klóban megtörtént# sőbb esetleg az emberek elleni zeum igazgatója — vélemé eseményen alapul, amikor Leslie# kaszálják fel. Végül mégis mú-J nyére hivatkozva megállapít «„.„„„a r.i«.™hnnhni Londonba re- , /Codésbe hozza űi készüléket.'^ ja, hogy az ilyen kiállítások hogy megakadályozza az em-\ ártalmasak a műélvezetet, beriség pusztulását és megöli a művészetet kereső nagykö­veié Godzillát. 4 zönség számára. „Ez nem a Amint a „Film” című len-4 művészet, hanem pusztán gyei folyóirat írja, a „God-# Churchill”. Howard Lisszabonból Londonba re­pült, s a németek lelőtték gépét, abban a hitben, hogy Winston Churchill tartózkodik fedélzetén. A film főszerepét a rendező az el­hunyt színész fiának, Ronald Ho- wardnak ajánlotta fel, aki azonban visszautasította azt. hogy egy élvonalbeli műcsar­noknak vajon elsősorban a művészet iránt kell érdek­lődnie, vagy pedig inlcább az olyan „művészet” iránt, amely pusztán a történelem­hez kapcsolódik és ezért emelik művészeti magaslat­ra. A cikkíró több neves amerikai képzőművész és kritikus — többek közt Phi­lip Adams, a cincinnati mit­Áz irányítható termonukleáris reakcióról Tekintettel aura, hogy a kül­földi sajtóban és rádióban sok szó esik az angol fizakusokinak a termonukleáris reakciók szabályozása terén elért sikerei­ről, a Pravda tudósítója kér­déseket intézett erre vonatko­zóan I. V. Krucsatov akadémi­kushoz, a Szovjet Tudományos Akadémia Atomerő Intézeté­nek igazgatójához. A kérdése­ket és válaszokat az alábbiak­ban közöljük. KÉRDÉS: Miből áll a har- welli tudományos központ­ban épített Zeta-berendezés, amelynek segítségével ter­monukleáris reakció irányí­tásával kísérleteznek? VÁLASZ: A /étáról eddig csupán újságközlemények alap­ján tudtam magamnak képet alkotni- Tudományos tájékoz­tatás ez idő szerint nem áll rendelkezésre. Mint ismeretes, a termaniuk- leáris reakció, amikoris a ne­héz hidrogén nagymennyiségű «nergia és neutron felszabadu­lásával egyidejűleg héliummá alakul át, csak igen magas hőmérsékleten folyhat le. Gya­korlati jelentőséggel bíró in­tenzív reakció nem valósulhat uiog 100 millió fokon alul. Ilyen magas hőmérsékleten •tkMtarntete anyag csak mamiig gáz formájában létezhetik. A felhevült gázt tartalmazó edény falainak gondos hőszigetelése szükséges, ami mágneses me­ző segítségével történik. A Zetia-készülék egy méter keresztmetszetű csőből hajlí­tott három méter átmérőjű alumíniumgyűrűből áll. Ebbe az úgynevezett alumínium- kamrába ritkított deutériumot (nehéz hidrogént) engednek egy higanymilláméter törtré­szét kitevő nyomás alatt. A deutériumban 10 másodper­cenként egy elektromos töltés keletkezik. Az áram erőssége fokozatosain 200 OOO amperre nő és a gázt, a sajtó közlemé­nye szerint ötmillió fokra he­víti, néhány ezredmásodperc- nyi időtartamra. Eközben a gáz neutronokat bocsát ki. Az angol fizikusok némileg kételkednek abban, hogy a neutronok tényleg egy való­ban létrejött termonukleáris reakció bizonyítékai-e, vagy csupán olyan mellékes folya­matok származékai, amilyen például az elektromos töltésű gázoszlop labilitása. A tudósí­tások szavad szerint John Cockroft, hires angol fiziku^. a ha-rweUá laboratórium veze­tője ki jelentette: „Igen csodál­koznék, ha a neutronok nem termonukleáris eredetűek vol­nának. Számuk körülbelül a hőmérséklet nüvekedétevel azonos ütemben növekszik.“ Millió fokos hőmérséklet mérése nem egyszerű dolog. Lehetne mérni a színképvona­laik kiszélesedése alapján. Egy­millió fok hőmérsékleten azon­ban a hidrogén teljesen ioni­zálódik és sugárzásának szín­képében nincsenek vonalak. Kis mennyiségű más gáz. mondjuk nitrogén, hozzákeve­résével lehet ezen segíteni, mert a nehéz atomok nem ionizálódnak teljesen és magas hőmérsékleten is megtartják színkép vonalaikat. A harwelii fizikusok is ezt tették kísér­leteik során. A Zeta-készülék- kel dolgozó csoport vezetője. Thoneman kijelentette: — „Amiint túlhaladjuk az ötmillió fokos hőmérsékletet, el fog tűnni minden kétségünk afe­lől, hogy mekkora hőmérsék­let, illetőleg termonukleáris vagy mellékes folyamat okoz­ta-e a neutronok megjelené­sét.“ A gáz hőszigetelését a mág­neses mező együttes hatása biztosítja. Az angol fizikusok a Zota megépítésével kiemelk dó tu­dományos eredményt ériek el. A készülék kizárólag kísérleti célokat szolgál. Gyakorlati je- 1: «tősége még nincs. A benne felszabaduló termonukleáris arergia milliószorta kisebb a kászüMik működésének fenn­tartásához szükséges energiá­nál. Valamennyi ország tudó­sainak sok éves megfeszített tudományos kutató munkáján: van szükség, hogy megszerez­zük az ipari termonukleáris reaktor megtervezéséhez szük­séges ismereteket. KÉRDÉS: Hogyan halad­nak előre a szovjet fiziku­sok a termonukleáris reak­ciók szabályozása terén? VÁLASZ: A szovjet fiziku­múk több irányban dolgoznak A Szovjet Tudományos Aka­démia Atomerő Intézetében folyó munka egyik irányzatá­ról 1956-ban számoltam be Hanvellben. 1956. tavaszán ezeket a munkákat a Szovjet Tudományos Akadémia fizi­kai-matematikai szakosztályá­nak ülésén részletesebben is­mertették I. A. Arcimovics és M. A. Leontovics akadémiku- «ok. továbbá A. M. Andrianov, Sz. J. Lukjanov. Rz. M Oszo- vec és V. I. Szinyicin tudómé nyos munkatársak. 1956. augusztusában L. A .V.-cuno- v>s és ! \T. Gr . Rtrt hóimban, a kozmikus elektro­dinamikái szimpóziumán egy­egy előadást -tartott ugyaner­ről. Ez év szeptemberében tud-- valevőleg összeül Genfben a II. Nemzetközi Atomerőkonferen- cia. Az első konferencia nagy szerepei töltött be a különböző országok tudósainak összefo­gásában. Ezen a konferencián nem kerültek megvitatásra át­irányított termonukleáris re­akciók problémái. A második komfeiencián tág teret szentel­nek ennek az új kérdésinek. A szovjet fizikusok be fognak számolni munkájukról, többek közt azokról a kísérletekről, amelyek rokon az Angliában folytatott kísérletekkel, s A. D. Szaharov és I. J. Tamm akadémikusok 1950-ben kifej­tett eszmélnek alapján foly­nak. KÉRDÉS. Mi a vélemé­nye Eisenhower arra vonat­kozó felhívásáról, hogy dol­gozzanak ki vitátméretű programot az atomerő békés leihasználására? VÁLASZ: Köztudomású. hogy a mi kormányunk kezde­ményezte valamennyi ország t idóbainak öfiszefogását » tér- .w'u’deáris energia békés fe' használása érdekében, amikor 1956. tavaszán engedélyt adott nekem, hogy ' Harwellben elő­adást tartsak az országunk­ban folyó ilyen, munkákról örülök, hogy az Egyesült Ál­lamok kormányának feje szintén öszefogésra hívja tV a világ tudósait e nagyszabású feladat megoldása érdekében Ezzel kapcsolatban meg kel; ismételnem, amit 1956 február­jában az SZKP XX. kcKngresz- szusán a szovjet tudósok nevé­ben mondtam, azt. hogy mi, szovjet tudósok az egész vila.j tudósaival együtt szeretnénk dolgozni ennek, az egész em­beriség szempontjából óriá horderejű problémának a meg­oldásán, ideértve az amerik: 1 tudósokat, akiknek a tudomá­nyos és műszaki vívmányait igen nagyra tartjuk. Igen jó lejme, ha a kormán ■ fok a küszöbönálló legmaga­sabb szintű találkozón elfogad­nák a Szovjetuniónak az atom- és hidrogéníegvverek alkalmazásának eltiltására vo- natkazóan előterjesztett javas­latát. Ez erős ösztönzést adna a világ mhv-'en tudósának, hogy a természet hatalmas erőinek kizárólagosan békés felhíM/nü-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom