Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
2 NAPLÓ io«« mAmcam » Apró Antal elvtárs beszéde a tanács funkcionáriusok országos értekezletén /\agy óbb jogkört kapnak a tanácsok (Folytatás az 1. oldalról) A tanácstagok tevékenységéről beszélt ezután és megállapította, a tanácstagok csak akkor dolgozhatnak jól, ha a végrehajtó bizottságok bevonják őket a munkába. A tanácstagok döntő többsége szívesen részt vesz az állami munkában. Széles körben tapasztalható azonban, hogy a tanács ülésén nem adnak megbízatásokat az egyes tanácstagoknak. Általában kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket kötelezően a tanács elé kell terjeszteni döntés végett. Vannak elképzelések ennek a helyzetnek a megváltoztatására. Ezeknek az a lényege, hogy különösen a községekben jónéhány kérdésben a tanács legyen köteles meghozni a határozatot. Ilyen kérdések például: adófizetési halasztás engedélyezése, vagy véleményezése, egyes állások betöltése, a tanács apparátusában dolgozók előléptetése, és más olyan ügyek, amelyek helyes eldöntését nagymértékben segíti a tanácstagok helyi ismerete. a kollektíva bölcsessége és igazságérzete. Beszéde tovább! részében a végrehajtó bizottságok helyzetéről és munkájáról beszélt, majd külön foglalkozott a véglehajtó bizottság elnökének tevékenységével . A községi tanácsok éressék jobban masukénak a termelőszövetkezeteket Ezután áttért a falvak és városok egyes problémáinak ismertetésére, megállapítva, hogy társadalmi előrehaladásunk szempontjából most a falu. a mezőgazdaság a legfontosabb harci terület. Az életszínvonal következetes emelése nem lehetséges a termelés szakadatlan növekedése nélkül. Mezőgazdasági termelésünk pedig még alacsony színvonalú. A mezőgazdaság szerkezete ma még túlnyomórészt kisárutermelő jellegű, ami a termelés fejlesztése szempontjából nagyon hátrányos. Egyesek úgy vélekednek, hogy nincs szükség a szövetkezeti mozgalom melletti agitá- cióra. mert ez az önkéntesség megsértésének tűnhetne fel. A falun meghúzódó ellenséges elemek azonban egyáltalán nem ilyen passzívak és a szövetkezetek életét igyekeznék a legrosszabb színben feltüntetni. A jövőben a községi tanácsok érezzék jobban magúkénak a községük területén működő tsz-eket. A járási és megyei tanácsok pedig ne a községi tanács megkerülésével foglalkozzanak a termelőszövetkezetekkel, hanem . velük együtt munkálkodjanak a termelőszövetkezeti mozgalom sok és bonyolult problémájának megoldásában. A szervező munka sikereit igazolja Szabolcs megye példája, ahol az aktív munka eredményeképpen az elmúlt év utolsó negyedében is számottevően nőtt. a szövetkezeti tagok száma. A tanácsok nagyon fontos feladata, hogy a munkájukban még jelentkező hiányosságokat minél gyorsabban leküzdjék s az egész tanácsapparátus bátran, nyíltan álljon ki a párt és a kormány mezőgazdasági politikája melletti sok lakosságának erőfeszítéseit, A városi tanácsok munkájának osak az átfogó, céltudatos várospolitikai tevékenység biztosíthat megfelelő tartalmat. Városi tanácsaink többségénél határozott törekvés mutatkozik erre. A sok jó eredmény közül Kiskunhalas példáját említette meg, ahol a tanács megszervezte a város határában lévő több mint tízezer holdnyi mocsár és nádas lecsapolását. A tanács a városfejlesztési alapból félmillió forintot szavazott meg munkálatok megkezdésére és valamennyi érdekelt központi szerv segítségével elvezették a belvizet. Ezenkívül másfélmillió forintot fordítottak a törpevízmfl és a fürdő fejlesztésére és jelentős társadalmi munkával két tanyai iskolát is építettek nevelői lakással, valamint háromszáz- ezer forint értékű utat. Nagy feladatot ró a városi tanácsokra gazdasági hatáskörük fokozódása, a helyi vállalatok és üzemek jó irányítása, valamint a kulturális élet üsz- szehangolása és fejlesztése. A kormány januártól kezdve a tanácsok kezébe adta a lakásberuházások túlnyomórészét, így a beruházások tervezésénél és lebonyolításán»' módjuk lesz a tanácsoknak a város fejlesztésének érdekeit érvényesíteni. A tanácsok és a Hazafias Népfront kapcsolatáról szóívb felhívta a tanácsvezetők figyelmét, hogy a pártszervezetek támogatásával keressék mihamarabb a lehetőséget, hogy jó kapcsolatot létesítsenek a népfront-bizottságokkal. Ezután részletesen szólt a megyei és a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak irányító munkájáról, a minisztériumok és a végrehajtó bizottságok kapcsolatáról. Ez utóbbiról beszélve, aláhúzta, hogy a minisztériumok vezetőinek helyes lenne gyakrabban találkozniuk a végrehajtó bizottságok vezetőivel. A tanácsi vállalatok eredményei is igazolják, hogy helyes volt a tanácsok gazdasági tevékenységének fokozása, a minisztériumi vállalatok egy részének átadása. Javaslat készül több mint száz olyan helyiipari vállalat átadására, amelynek központi irányítása költségesebb, mintha azt a tanácsok látnák el és amelyek termelése jórésze helyi szükségleteket elégít ki. A tanácsok pártirányitása Céltudatos várospolitikai tevékenység A városok problémáiról szólva megállapította, hogy munkásosztályunk, sőt egész dolgozó népünk szociális és kulturális viszonyainak a fejlődése szorosan összefügg a városok helyzetével, tevékenységével. Hiba volt, hogy 1950-ben az első tanácstörvénnyel városaink nagyobb részéi a járási tanácsok irányítása alá helyeztük. Az új tanácstörvény megszüntette ugyan ezt a helyzetet és négy nagyvárosnak megyei rangot biztosított, ez azonban a sok éves elmaradást még nem oldotta meg. E téren sok a tennivaló, amelyek megoldásához kémünk kell a vároApró Antal ezután áttért a pártirányítas kérdéseire. A párt a tanácsok politikai irányítását elsősorban a tanácsokban dolgozó kommunistáik útján valósítja meg. A kommunista tanácstagok példamutatóan ápolják és erősítsék a tanács és a dolgozó tömegek kapcsolatát, Magatartásukból tanuljanak a tanács többi tagjai. Segítsenek kibontakoztatni a vitát, de ne menjenek el szó nélkül a helytelen mézetek, vélemények mellett. Foglaljanak állást és világosan magyarázzák mega párt szándékait. Tegyék ezt olyan hangon, hogy érveik hatására a dolgozók elismerjék pártunk igazát, magukévá tegyék helyes politikáját és támogassák az országos jellegű, valamint a helyileg kitűzött feladatok megoldásét. Beszéde végén összefoglalta a tanácsok előtt álló közvetlen feladatokat; **- A költségvetési fegyelem megszilárdításával biztos alapot kell teremteni a tanácsok egész tevékenységéhez és fokozni kell az ellenőrzést. Szigorú intézkedések szükségesek a pazarlás ellen, takarékossági rendszabályokat kell bevezetni. Megfontolt, észszerű beruházást politikát kell folytatni és támogatni kell a kulturális és szociális szerveket, hogy feladatukat az eddiginél jobban elláthassál-;. — A tanácsok előtt álló feladatok közül a legfontosabb a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat nagymértékű megjavítása. A helyzet rengeteg lehetőséget kínál e téren, ezek közül is a legfontosabb a tanácsok köz- ségpolitikad munkája Fejleszteni kell a kollektív vezető szervek, tehát a tanácsok és a végrehajtó bizottságok tevé(Folytatás a ff. oldalon.) Nemzetközi nőnap a járási tanácsán A pécsi járási tanácsán bensőséges keretek között tartották meg a nemzetközi nőnapot. — Mái- a kora reggeli órákban a járási tanács elnökhelyettese, párttitkára és szakszervezeti elnöke üdvözölte az érkező nőtársakat. A munkahelyre érve, kedves meglepetésként minden nő íróasztalán, illetve munkahelyén hóvirág-, ibolyacsokor volt elhelyezve. — Mellette egy kartonkártya, rajta piros és világoskék szar lag, a következő felirattal: „A járási tanács végrehajtó bizottsága és férfi dolgozói szeretettel köszöntik a nemzetközi nőnap alkalmából. Jó egészséget, további eredményes munkát és sok sikert kívánunk!” Az ünnepség' délután 4 órakor kezdődött a szépen feldíszített teremben. A nők üdvözlése után Bogolin Eleméi- elvtárs mondott ünnepi beszédet. Ismertette a nők múltbeli és jelenlegi helyzete közötti különbséget és rámutatott arra, hogy ma már menynyire megbecsülik a nőketj Fehérvári Nándor, a járási tanács elnökhelyettese a pénzjutalom, kiosztása után átadta az ajándékokat: dohányzókészletet, vázákat, töltőtollakat, jénai üvegtálakat, asztali készleteket, stb-t. Utána az asztalra kerültek a férfiak által felszolgált szendvicsek, sörösüvegek, sütemények. Közben pedig a járási tanács dolgozóiból alakult zenekar is munkához látott. A dolgozók a késő esti órákig jó hangulatban maradtak együtt. Tizenháromezer holdon termelnek aprómagot Baranyában V Baranyában százados hagyománya van a vetőmag-termelésnek. Az itt termett magvak, különösen a sokféle aprómag. igen keresettek nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Tavaly több mint hatvanezer mázsa aprómag termett a megyében, melynek nagy részét expo! táltáík, többek között Svájcba. Németországba és Hollandiába. A begyűjtött magvakért mintegy 35 millió forintot fizettek ki a termelőknek. Az idén is szívesen kötnek a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok szerződést magtermelésre, A Baranya megyei Magtermeltető Vállalat már 120 százalékra teljesítette szerződéskötési tervét és ezzel a megye első lett az országban. Több növény- féléből — például fajtakukari- cábál. svódheréből — az előirányzott területeknek kétszeresét vállalták a gazdák. Ebben az évben összesen 13 000 holdon termelnek apró- magvakat a megyében. Az elmúlt hetekben több termelő' szövetkezet — így például u zengővérkanyi, a vómóndi és » monyoródi — már meg is kezdte a vetést. Gyarapszik 5000 literes'1 tehenek száma az Baranyában az utóbbi években ismét fellendült a szarvas- marim tenyésztés. Ezt mutatja, hogy tavaly 7382 tehén volt törzskönyvi felügyelet alatt. Közülük majdnem négyezer tehénnek ellenőrizték az évi tejtermelését. Egy-egy tehén átlagosan 3581 liter tejet adót*, háromszázötven literrel többéi, mint a megelőző évben. A tenyésztői munka eredményességét mutatja az is, hogy évről évre gyarapszik a nagy tejhozamú töltenek száma a megyében. 1954-ben hetvenkilenc, 1955-ben százhatvankettő, 1936-han pedig két- szááhetvenegy tehén adott ötezer liternél több tejeit A múlt évben tovább nőtt az „5000 literes” tehenek száma és jelenleg csaknem h á ramarázötvene 1 .tart nyilván a törzskönyvi felügyelőség. Kaen belül öt tehén van Baranyában, amely nyolcezer liternél több tejet adott tavaly. A megye legjobb tehene az Ormánsági Állami Gazdaságban van: ez tíaezc. liter tejet — tehát a baranyai átlagnak majdnem hánomsacv rosát — adta a múlt évben. A mi iskolánk 1919 eleién hírül vettük, hogy a szerb burzsoá megszállók alispánt és főispánt neveztek ki íölénk. Az egész megye íelzúdult, tömegesen tiltakoztak az akkori megyeháza, a pécsi járási tanács mai épületében. Mi, bányászok is elmentünk. Gyárosok, papok, kereskedők és iparosok várakoztak az előcsarnokban. Zsolna y ma jdnem egy méteres papírtekercset szorongatott a kezében, amelyen a sérelmeit sorolta. De érdekes — talán a mersz hiányzott — egyik sem igyekezett bemenni, ezért a bányász- és vasutas-küldöttek nyitottak be elsőnek, A szerb főispán egyik oldalán egy francia, a másikon egy angol tiszt ült a pamlagon. Amikor előadtuk a munkásság kívánságát és követeltük, hogy hagyják el az országot, az egyik ántánttiszt fölényeskedve leintett bennünket: — Maguk elvesztették a háborút, maguk nem követelhetnek! Mérgesen jöttünk kS. Koránk tódultak a gyárosok, papok és kereskedők, s izgatottan kérdezték, hogy na mi volt odabenn? Szókatlámul barátságosak vol tak hozzánk és ez szeget ütött a fejünkbe. Világosan láttuk, hogy velünk akarják kikapartatni gesztenyéjüket, nekünk pedig semmi kedvünk sem volt pocakos gyárosokért a tűzbe nyúlni. Mi a magunkét kerestük; Nem sokáig kellett várnunk, Héhány hét múlva megalakult • tanácsköztársaság. A hfre eljött hozzánk Ss, hiszen csak a hosszúhetényi erdőn kellett áfcballagni, Zobákon és Komlón már a bányászok voltak az urak. Rendszeres kapcsolatot tartottunk velük. Egyszer kiadták a „Minden lapát szén egy lapát föld a hazádra!” című jelszót. Amit a tanácsköztársaság mondott, az szentírásnak számított előttünk, ezért csak úgy dolgoztunk, hogy munkának lássák, különben nem sok köszönet volt benne. Dúltak-fultak a szerb urak, megparancsolták a bányász szakszervezeti bizalmiaknak, hogy gyűljenek ösz- sze a pécsszabolcsi _ Ferenc- aknám húsvétkor, és írjanak alá olyan nyilatkozatot, hogy támogatják a jugoszláv királyságot és szíwel-lélékkel fognak dolgozni érette. Parancsszó volt, mennünk kellett. Leírtunk néhány kriksz-krakszból álló sort, amit* a világ egyik nyelvén sem lehetett elolvasni, mert olyan betűket és értelmetlen zagyva szavakat még nem találtak ki. Aztán od api ágáltuk a nevünket (ezt már olvashatóan) és — mint akik jól végezték a dolgukat — elballagtunk Komlóra, a vörös Magyarországra, Komlóról Kaposvárra mentünk. Ez a város nagy katonai központ volt abban az időben, rengeteg pées-bara- nyai származású vöröskatana járkált az utcákon. (Csak Hossz úhetépvból 54-eo mentünk át. a többit nem tudtam rneasráTmürrf. és nem is fontos, mert szint* minden épkézláb bányász a túloldalon volt.) En. Is felszereltem, vörös sapkarózsát varrtam a sapkámra, megtisztítottam mexikói puskámat, aztán vonatra szálltam és irány Miskolc, a burzsoá románok ellen! Engem mint öregebbet (mert akkor mór elhagytam a negyvenet) az ezredtörzsbe osztottak be, egy Májd’ics nevű pécs- bányai vájár volt a szakasz- parancsnokunk. Feladatunk kettős volt: vódtük az ezred- parancsnokságot, másrészt gondoskodtunk arról, hogy az ezredparancsnok azt tegye, amit mi akarunk. Régi tiszt volt, nem bíztunk benne teljesen. Miskolcon már állt a harc, a budapesti vasas-fiúk javába» aprították a román burzsoá csapatokat, amikor mi odaértünk. A város szélén bécsi munkások harcoltak velünk, harminc és feles mozsárral puhították az ellenséges állásokat. Ritka, nagy ágyú volt ez abban az időben. A mí ezred törzsi mk csak ment az élvonal titán, mert a román csapatok konzervjüket, húsukat és kenyerüket eldobálva úgy futottak, mint a nyu- lak. Három nap múlva győztük őket beérni Tiszalucnál, három nap múlva mondogathattuk egymásnak, hogy no most jó pofont adtunk a román királynak! Nem sokkal később vissza- vonatoztunk Budapestre, a Nyugati-pályaudvaron pihentetlek bennünket e*r idei:: Itt Krámmer főhadnagy — a/ T; zászlóalj segédtisztje, szinten. régi fajta — szónoklatot tartott, hogy „demokrata” alapon kellene berendezni a rendszert, nem pedig kommunista módon. Tudtuk, mire céloz és nem kértünk mi abból a demokráciából, ahol ismét a Zsolnay-félék dirigálnak nekünk.. s Kár is a szószaporításért: K rámmer főhadnagy- uracskát azonnal agyon kellett volna lőnünk, a légi tisztek többségét azonnal el kellett volna zavarnunk. Mégsem tettünk így, mert. bolond jó szivünk volt, meg — ez a régi nevelés hatása lehetett — tartottunk is kicsit a régi tisztektől. Később már bántuk, de mit tudtunk tenni akkor már! Krámmer főhadnagyéit kezé- iban volt a hatalom és úgy megkínozta Májdics nevű sza- kaszparancsnokomat a tanácsköztársaság bukása után, hogy alig tudtak szegénybe életet lehelni; De elkalandoztunk kicsit Rövid idő múlva ismét vonatra szálltunk, átvágtattunk a Dunán . s j A cseh burzsoá csapatok páncélvonattal, majd gyalogsági fegyverrel lőttek bennünket. Felfejlődtünk, átsurrantunk az országúton, aztán támadásba lendültünk és úgy megkergettük a burámé cseheket, hogy meg sem álhat- tak Érsekújvár tájáig. (Ezek is három napig futottak, akárcsak a román csapatok.) A lakosság kitörő örömmel fogadott bennünket, mert nagyon cudarul bántak velük a cseh burzsoá nacionalisták. (Csusz nevű községben például úgy összeszoritottAk a lovasok a falu főterére kirendelt lakókat, hogy majd agyon- nyomták egymást az emberek) Ine.ven kínálták a lejei és a kerek sajtot, de mi nem fogadtuk el pénz nélkül, mert úgy tanítottak bennünket, hogy ha tojást veszel egy szegény embertől és egy koronát kér érte, akkor adjál neki kettőt ; B | Türelmetlenül ütünk Érsekújvárnál, arra számítottunk. hogy ha újra nekiindulunk, akikor elfoglaljuk Pozsonyt is. De csak vártunk. Ezredparancsnokunk tárgyalni kezdett a cseh állásokból átjáró ántánt'tisztekkel és elárult bennünket. Vissza kellett vonulnunk. j i. Elkeseredve jöttünk át a Dunán és abban bíztunk, hogy orosz testvéreink igazságot tesznek majd... De hiába vártuk őket, hiszen 15 kapitalista állammal vívták akkor az élet-halál harcukat, nem tudtak bejönni hozzánk. A Siófokhoz kezelésű Mező- komáromban már a komrnün bukásáról szóltak a feliratok, a kulakok — a szesztilalommal nem törődve — valósággal vedelték magukba a bort... Sírni lett volna kedvünk, hiszen amiért négy hónapig verekedtünk, a szemünk előtt omlott össze. Néhány hónap máivá ismét Hosszúhetónyben voltam, szakszervezeti bizalmi Sággal cseréltem fel mexikói puskámat. 1921-ben, amikor Horthy bejött, 12 csendőr kiéért bennünket Pécsre, a burzsoá csőcselék pedig röhögött az utcán ... Rossz napok jöttek a bányásznépre, nagyon rosa' napok, megint várni kellett a mi időnkre. De most már megoknsodva vártunk. Elmondta: Wíer Miklós nyugdíjas bánya*,/. Hcxsszúhetény Hadd vás árolhass unk kenyeret sütőüzemben! a Mi, Orög, Völgyi-rét, Csurgó’ dűlő, Kismélyvölgy, Szentkút, Deindol lakossága kérjük illetékeseket, tegyék lehetővé, hogy több száz család napi kenyerét végre rendes időben megkapja, Teljesen lehetetlen helyzet, hogy esőben, hóban, sárban a mi asszonyainknak kell kosár ban áthordaniok a helybeli sütőüzemből —• ahol időre elkészül —1 a 100—150 méterje lévő ffiszerüzletíbe a kenyeret, hogy ott aztán megvásárol hassuk, A Sütőipari Vállalat szállító- kocsija ugyanis dél felé jön ki elszállítani a kenyeret, amikor mi dolgozók mind munkában vagyunk, úgy hogy csak este későn tudunk hozzájutni a szükséges kenyérhez — mar amikor marad! Neen egyszer megtörténik, hogy késő este vissza keli utazni a városba és sorra járni az üzleteket, hogv kenyeret kapjunk. Többe»1'" szóvá tettük mar ezt a lehetetlen állapotot, de panaszunk mind ez ideig meghallgatásra nem talált, Jó lertne, ha reggelenként 3 sütőüzemben vásárolhatnánk kenyeret, Gyors Intézkedem1 kérünk. A környékbeliek nevében Maj»rl»ki .lan«« 111.- kor. vb-tag.
