Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

2 NAPLÓ io«« mAmcam » Apró Antal elvtárs beszéde a tanács funkcionáriusok országos értekezletén /\agy óbb jogkört kapnak a tanácsok (Folytatás az 1. oldalról) A tanácstagok tevékenysé­géről beszélt ezután és meg­állapította, a tanácstagok csak akkor dolgozhatnak jól, ha a végrehajtó bizottságok bevonják őket a munkába. A tanácstagok döntő többsége szívesen részt vesz az állami munkában. Széles körben ta­pasztalható azonban, hogy a tanács ülésén nem adnak meg­bízatásokat az egyes tanácsta­goknak. Általában kevés azok­nak az ügyeknek a száma, amelyeket kötelezően a tanács elé kell terjeszteni döntés vé­gett. Vannak elképzelések en­nek a helyzetnek a megváltoz­tatására. Ezeknek az a lénye­ge, hogy különösen a közsé­gekben jónéhány kérdésben a tanács legyen köteles meghoz­ni a határozatot. Ilyen kérdé­sek például: adófizetési halasz­tás engedélyezése, vagy véle­ményezése, egyes állások be­töltése, a tanács apparátusá­ban dolgozók előléptetése, és más olyan ügyek, amelyek he­lyes eldöntését nagymértékben segíti a tanácstagok helyi is­merete. a kollektíva bölcsessé­ge és igazságérzete. Beszéde tovább! részében a végrehajtó bizottságok helyze­téről és munkájáról beszélt, majd külön foglalkozott a vég­lehajtó bizottság elnökének te­vékenységével . A községi tanácsok éressék jobban masukénak a termelőszövetkezeteket Ezután áttért a falvak és vá­rosok egyes problémáinak is­mertetésére, megállapítva, hogy társadalmi előrehaladásunk szempontjából most a falu. a mezőgazdaság a legfontosabb harci terület. Az életszínvonal következetes emelése nem lehetséges a ter­melés szakadatlan növekedé­se nélkül. Mezőgazdasági ter­melésünk pedig még alacsony színvonalú. A mezőgazdaság szerkezete ma még túlnyomó­részt kisárutermelő jellegű, ami a termelés fejlesztése szempontjából nagyon hátrá­nyos. Egyesek úgy vélekednek, hogy nincs szükség a szövetke­zeti mozgalom melletti agitá- cióra. mert ez az önkéntesség megsértésének tűnhetne fel. A falun meghúzódó ellenséges elemek azonban egyáltalán nem ilyen passzívak és a szö­vetkezetek életét igyekeznék a legrosszabb színben feltüntet­ni. A jövőben a községi taná­csok érezzék jobban magúké­nak a községük területén mű­ködő tsz-eket. A járási és me­gyei tanácsok pedig ne a köz­ségi tanács megkerülésével foglalkozzanak a termelőszö­vetkezetekkel, hanem . velük együtt munkálkodjanak a ter­melőszövetkezeti mozgalom sok és bonyolult problémájá­nak megoldásában. A szervező munka sikereit igazolja Sza­bolcs megye példája, ahol az aktív munka eredményekép­pen az elmúlt év utolsó ne­gyedében is számottevően nőtt. a szövetkezeti tagok száma. A tanácsok nagyon fontos felada­ta, hogy a munkájukban még jelentkező hiányosságokat mi­nél gyorsabban leküzdjék s az egész tanácsapparátus bátran, nyíltan álljon ki a párt és a kormány mezőgazdasági politi­kája melletti sok lakosságának erőfeszíté­seit, A városi tanácsok munkájá­nak osak az átfogó, céltuda­tos várospolitikai tevékeny­ség biztosíthat megfelelő tar­talmat. Városi tanácsaink többségénél határozott törekvés mutatkozik erre. A sok jó eredmény közül Kiskunhalas példáját említette meg, ahol a tanács megszer­vezte a város határában lévő több mint tízezer holdnyi mo­csár és nádas lecsapolását. A tanács a városfejlesztési alap­ból félmillió forintot szavazott meg munkálatok megkezdésé­re és valamennyi érdekelt köz­ponti szerv segítségével elve­zették a belvizet. Ezenkívül másfélmillió forintot fordítot­tak a törpevízmfl és a fürdő fejlesztésére és jelentős társa­dalmi munkával két tanyai is­kolát is építettek nevelői la­kással, valamint háromszáz- ezer forint értékű utat. Nagy feladatot ró a városi tanácsokra gazdasági hatáskö­rük fokozódása, a helyi válla­latok és üzemek jó irányítása, valamint a kulturális élet üsz- szehangolása és fejlesztése. A kormány januártól kezdve a tanácsok kezébe adta a la­kásberuházások túlnyomó­részét, így a beruházások ter­vezésénél és lebonyolításán»' módjuk lesz a tanácsoknak a város fejlesztésének érdekeit érvényesíteni. A tanácsok és a Hazafias Népfront kapcsolatáról szóívb felhívta a tanácsvezetők figyel­mét, hogy a pártszervezetek támogatásával keressék miha­marabb a lehetőséget, hogy jó kapcsolatot létesítsenek a nép­front-bizottságokkal. Ezután részletesen szólt a megyei és a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak irá­nyító munkájáról, a minisz­tériumok és a végrehajtó bi­zottságok kapcsolatáról. Ez utóbbiról beszélve, alá­húzta, hogy a minisztériumok vezetőinek helyes lenne gyakrabban ta­lálkozniuk a végrehajtó bi­zottságok vezetőivel. A tanácsi vállalatok ered­ményei is igazolják, hogy he­lyes volt a tanácsok gazdasági tevékenységének fokozása, a minisztériumi vállalatok egy részének átadása. Javaslat készül több mint száz olyan helyiipari vállalat átadására, amelynek központi irányítása költségesebb, mintha azt a ta­nácsok látnák el és amelyek termelése jórésze helyi szük­ségleteket elégít ki. A tanácsok pártirányitása Céltudatos várospolitikai tevékenység A városok problémáiról szól­va megállapította, hogy mun­kásosztályunk, sőt egész dolgo­zó népünk szociális és kulturá­lis viszonyainak a fejlődése szorosan összefügg a városok helyzetével, tevékenységével. Hiba volt, hogy 1950-ben az el­ső tanácstörvénnyel városaink nagyobb részéi a járási taná­csok irányítása alá helyeztük. Az új tanácstörvény megszün­tette ugyan ezt a helyzetet és négy nagyvárosnak megyei rangot biztosított, ez azonban a sok éves elmaradást még nem oldotta meg. E téren sok a tennivaló, amelyek megol­dásához kémünk kell a váro­Apró Antal ezután áttért a pártirányítas kérdéseire. A párt a tanácsok politikai irányítását elsősorban a ta­nácsokban dolgozó kommu­nistáik útján valósítja meg. A kommunista tanácstagok példamutatóan ápolják és erő­sítsék a tanács és a dolgozó tömegek kapcsolatát, Maga­tartásukból tanuljanak a ta­nács többi tagjai. Segítsenek kibontakoztatni a vitát, de ne menjenek el szó nélkül a helytelen mézetek, vélemények mellett. Foglaljanak állást és világosan magyarázzák mega párt szándékait. Tegyék ezt olyan hangon, hogy érveik ha­tására a dolgozók elismerjék pártunk igazát, magukévá te­gyék helyes politikáját és tá­mogassák az országos jellegű, valamint a helyileg kitűzött feladatok megoldásét. Beszéde végén összefoglalta a tanácsok előtt álló közvetlen feladato­kat; **- A költségvetési fegyelem megszilárdításával biztos ala­pot kell teremteni a tanácsok egész tevékenységéhez és fokozni kell az ellenőrzést. Szigorú intézkedések szüksé­gesek a pazarlás ellen, taka­rékossági rendszabályokat kell bevezetni. Megfontolt, ész­szerű beruházást politikát kell folytatni és támogatni kell a kulturális és szociális szerve­ket, hogy feladatukat az eddi­ginél jobban elláthassál-;. — A tanácsok előtt álló fel­adatok közül a legfontosabb a tanácsok és a tömegek kö­zötti kapcsolat nagymértékű megjavítása. A helyzet rengeteg lehetőséget kínál e téren, ezek közül is a legfontosabb a tanácsok köz- ségpolitikad munkája Fejlesz­teni kell a kollektív vezető szervek, tehát a tanácsok és a végrehajtó bizottságok tevé­(Folytatás a ff. oldalon.) Nemzetközi nőnap a járási tanácsán A pécsi járási ta­nácsán bensőséges keretek között tar­tották meg a nem­zetközi nőnapot. — Mái- a kora reggeli órákban a járási tanács elnökhelyet­tese, párttitkára és szakszervezeti elnö­ke üdvözölte az ér­kező nőtársakat. A munkahelyre érve, kedves meglepetés­ként minden nő íróasztalán, illetve munkahelyén hóvi­rág-, ibolyacsokor volt elhelyezve. — Mellette egy karton­kártya, rajta piros és világoskék szar lag, a következő fel­irattal: „A járási tanács végrehajtó bizottsága és férfi dolgozói szeretettel köszöntik a nemzet­közi nőnap alkal­mából. Jó egészsé­get, további ered­ményes munkát és sok sikert kívá­nunk!” Az ünnepség' dél­után 4 órakor kez­dődött a szépen fel­díszített teremben. A nők üdvözlése után Bogolin Ele­méi- elvtárs mon­dott ünnepi beszé­det. Ismertette a nők múltbeli és je­lenlegi helyzete kö­zötti különbséget és rámutatott arra, hogy ma már meny­nyire megbecsülik a nőketj Fehérvári Nándor, a járási tanács el­nökhelyettese a pénzjutalom, kiosz­tása után átadta az ajándékokat: do­hányzókészletet, vá­zákat, töltőtollakat, jénai üvegtálakat, asztali készleteket, stb-t. Utána az asz­talra kerültek a férfiak által felszol­gált szendvicsek, sörösüvegek, süte­mények. Közben pedig a járási ta­nács dolgozóiból alakult zenekar is munkához látott. A dolgozók a késő esti órákig jó hangulat­ban maradtak együtt. Tizenháromezer holdon termelnek aprómagot Baranyában V Baranyában százados hagyo­mánya van a vetőmag-terme­lésnek. Az itt termett magvak, különösen a sokféle aprómag. igen keresettek nemcsak ná­lunk, hanem külföldön is. Ta­valy több mint hatvanezer má­zsa aprómag termett a megyé­ben, melynek nagy részét expo! táltáík, többek között Svájcba. Németországba és Hollandiába. A begyűjtött magvakért mint­egy 35 millió forintot fizettek ki a termelőknek. Az idén is szívesen kötnek a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok szerződést magtermelésre, A Baranya megyei Magtermeltető Vállalat már 120 százalékra teljesítette szerződéskötési ter­vét és ezzel a megye első lett az országban. Több növény- féléből — például fajtakukari- cábál. svódheréből — az elő­irányzott területeknek kétsze­resét vállalták a gazdák. Ebben az évben összesen 13 000 holdon termelnek apró- magvakat a megyében. Az el­múlt hetekben több termelő' szövetkezet — így például u zengővérkanyi, a vómóndi és » monyoródi — már meg is kezd­te a vetést. Gyarapszik 5000 literes'1 tehenek száma az Baranyában az utóbbi évek­ben ismét fellendült a szarvas- marim tenyésztés. Ezt mutatja, hogy tavaly 7382 tehén volt törzskönyvi felügyelet alatt. Közülük majdnem négyezer tehénnek ellenőrizték az évi tejtermelését. Egy-egy tehén átlagosan 3581 liter tejet adót*, háromszázötven literrel többéi, mint a megelőző évben. A tenyésztői munka ered­ményességét mutatja az is, hogy évről évre gyarapszik a nagy tejhozamú töltenek szá­ma a megyében. 1954-ben het­venkilenc, 1955-ben százhat­vankettő, 1936-han pedig két- szááhetvenegy tehén adott öt­ezer liternél több tejeit A múlt évben tovább nőtt az „5000 li­teres” tehenek száma és jelen­leg csaknem h á ramarázötvene 1 .tart nyilván a törzskönyvi fel­ügyelőség. Kaen belül öt tehén van Baranyában, amely nyolc­ezer liternél több tejet adott tavaly. A megye legjobb te­hene az Ormánsági Állami Gazdaságban van: ez tíaezc. liter tejet — tehát a baranyai átlagnak majdnem hánomsacv rosát — adta a múlt évben. A mi iskolánk 1919 eleién hírül vettük, hogy a szerb burzsoá megszál­lók alispánt és főispánt nevez­tek ki íölénk. Az egész megye íelzúdult, tömegesen tiltakoz­tak az akkori megyeháza, a pécsi járási tanács mai épüle­tében. Mi, bányászok is elmentünk. Gyárosok, papok, kereskedők és iparosok várakoztak az elő­csarnokban. Zsolna y ma jdnem egy méteres papírtekercset szorongatott a kezében, ame­lyen a sérelmeit sorolta. De érdekes — talán a mersz hiányzott — egyik sem igye­kezett bemenni, ezért a bá­nyász- és vasutas-küldöttek nyitottak be elsőnek, A szerb főispán egyik olda­lán egy francia, a másikon egy angol tiszt ült a pamlagon. Amikor előadtuk a munkásság kívánságát és követeltük, hogy hagyják el az országot, az egyik ántánttiszt fölényesked­ve leintett bennünket: — Maguk elvesztették a há­borút, maguk nem követelhet­nek! Mérgesen jöttünk kS. Ko­ránk tódultak a gyárosok, pa­pok és kereskedők, s izgatot­tan kérdezték, hogy na mi volt odabenn? Szókatlámul ba­rátságosak vol tak hozzánk és ez szeget ütött a fejünkbe. Világosan láttuk, hogy velünk akarják kikapartatni geszte­nyéjüket, nekünk pedig semmi kedvünk sem volt pocakos gyárosokért a tűzbe nyúlni. Mi a magunkét kerestük; Nem sokáig kellett várnunk, Héhány hét múlva megalakult • tanácsköztársaság. A hfre el­jött hozzánk Ss, hiszen csak a hosszúhetényi erdőn kellett áfcballagni, Zobákon és Kom­lón már a bányászok voltak az urak. Rendszeres kapcsola­tot tartottunk velük. Egyszer kiadták a „Minden lapát szén egy lapát föld a hazádra!” című jelszót. Amit a tanácsköztársaság mondott, az szentírásnak számított előt­tünk, ezért csak úgy dolgoz­tunk, hogy munkának lássák, különben nem sok köszönet volt benne. Dúltak-fultak a szerb urak, megparancsolták a bányász szakszervezeti bizal­miaknak, hogy gyűljenek ösz- sze a pécsszabolcsi _ Ferenc- aknám húsvétkor, és írjanak alá olyan nyilatkozatot, hogy támogatják a jugoszláv király­ságot és szíwel-lélékkel fog­nak dolgozni érette. Parancsszó volt, mennünk kellett. Leírtunk néhány kriksz-krakszból álló sort, amit* a világ egyik nyelvén sem le­hetett elolvasni, mert olyan betűket és értelmetlen zagyva szavakat még nem találtak ki. Aztán od api ágáltuk a nevün­ket (ezt már olvashatóan) és — mint akik jól végezték a dolgukat — elballagtunk Komlóra, a vörös Magyaror­szágra, Komlóról Kaposvárra mentünk. Ez a város nagy katonai központ volt abban az időben, rengeteg pées-bara- nyai származású vöröskatana járkált az utcákon. (Csak Hossz úhetépvból 54-eo men­tünk át. a többit nem tudtam rneasráTmürrf. és nem is fon­tos, mert szint* minden ép­kézláb bányász a túloldalon volt.) En. Is felszereltem, vörös sapkarózsát varrtam a sap­kámra, megtisztítottam mexi­kói puskámat, aztán vonatra szálltam és irány Miskolc, a burzsoá románok ellen! Engem mint öregebbet (mert akkor mór elhagytam a negy­venet) az ezredtörzsbe osztot­tak be, egy Májd’ics nevű pécs- bányai vájár volt a szakasz- parancsnokunk. Feladatunk kettős volt: vódtük az ezred- parancsnokságot, másrészt gondoskodtunk arról, hogy az ezredparancsnok azt tegye, amit mi akarunk. Régi tiszt volt, nem bíztunk benne tel­jesen. Miskolcon már állt a harc, a budapesti vasas-fiúk javába» aprították a román burzsoá csapatokat, amikor mi odaér­tünk. A város szélén bécsi munkások harcoltak velünk, harminc és feles mozsárral puhították az ellenséges állá­sokat. Ritka, nagy ágyú volt ez abban az időben. A mí ezred törzsi mk csak ment az élvonal titán, mert a román csapatok konzervjüket, húsukat és kenyerüket eldobál­va úgy futottak, mint a nyu- lak. Három nap múlva győz­tük őket beérni Tiszalucnál, három nap múlva mondogat­hattuk egymásnak, hogy no most jó pofont adtunk a ro­mán királynak! Nem sokkal később vissza- vonatoztunk Budapestre, a Nyugati-pályaudvaron pihen­tetlek bennünket e*r idei:: Itt Krámmer főhadnagy — a/ T; zászlóalj segédtisztje, szin­ten. régi fajta — szónoklatot tartott, hogy „demokrata” ala­pon kellene berendezni a rendszert, nem pedig kommu­nista módon. Tudtuk, mire cé­loz és nem kértünk mi abból a demokráciából, ahol ismét a Zsolnay-félék dirigálnak ne­künk.. s Kár is a szószaporí­tásért: K rámmer főhadnagy- uracskát azonnal agyon kellett volna lőnünk, a légi tisztek többségét azonnal el kellett volna zavarnunk. Mégsem tet­tünk így, mert. bolond jó szi­vünk volt, meg — ez a régi nevelés hatása lehetett — tar­tottunk is kicsit a régi tisztek­től. Később már bántuk, de mit tudtunk tenni akkor már! Krámmer főhadnagyéit kezé- iban volt a hatalom és úgy megkínozta Májdics nevű sza- kaszparancsnokomat a tanács­köztársaság bukása után, hogy alig tudtak szegénybe életet lehelni; De elkalandoztunk kicsit Rövid idő múlva ismét vonatra szálltunk, átvágtattunk a Du­nán . s j A cseh burzsoá csa­patok páncélvonattal, majd gyalogsági fegyverrel lőttek bennünket. Felfejlődtünk, át­surrantunk az országúton, az­tán támadásba lendültünk és úgy megkergettük a burámé cseheket, hogy meg sem álhat- tak Érsekújvár tájáig. (Ezek is három napig futottak, akár­csak a román csapatok.) A lakosság kitörő örömmel fogadott bennünket, mert na­gyon cudarul bántak velük a cseh burzsoá nacionalisták. (Csusz nevű községben pél­dául úgy összeszoritottAk a lo­vasok a falu főterére kirendelt lakókat, hogy majd agyon- nyomták egymást az emberek) Ine.ven kínálták a lejei és a kerek sajtot, de mi nem fo­gadtuk el pénz nélkül, mert úgy tanítottak bennünket, hogy ha tojást veszel egy sze­gény embertől és egy koronát kér érte, akkor adjál neki ket­tőt ; B | Türelmetlenül ütünk Érsekújvárnál, arra számítot­tunk. hogy ha újra nekiindu­lunk, akikor elfoglaljuk Po­zsonyt is. De csak vártunk. Ezredparancsnokunk tárgyalni kezdett a cseh állásokból át­járó ántánt'tisztekkel és el­árult bennünket. Vissza kel­lett vonulnunk. j i. Elkeseredve jöttünk át a Dunán és abban bíztunk, hogy orosz testvé­reink igazságot tesznek majd... De hiába vártuk őket, hiszen 15 kapitalista állammal vív­ták akkor az élet-halál har­cukat, nem tudtak bejönni hozzánk. A Siófokhoz kezelésű Mező- komáromban már a komrnün bukásáról szóltak a feliratok, a kulakok — a szesztilalom­mal nem törődve — valósággal vedelték magukba a bort... Sírni lett volna kedvünk, hi­szen amiért négy hónapig ve­rekedtünk, a szemünk előtt omlott össze. Néhány hónap máivá ismét Hosszúhetónyben voltam, szakszervezeti bizalmi Sággal cseréltem fel mexikói puská­mat. 1921-ben, amikor Horthy bejött, 12 csendőr kiéért ben­nünket Pécsre, a burzsoá cső­cselék pedig röhögött az ut­cán ... Rossz napok jöttek a bányásznépre, nagyon rosa' napok, megint várni kellett a mi időnkre. De most már megoknsodva vártunk. Elmondta: Wíer Miklós nyugdíjas bánya*,/. Hcxsszúhetény Hadd vás árolhass unk kenyeret sütőüzemben! a Mi, Orög, Völgyi-rét, Csurgó’ dűlő, Kismélyvölgy, Szentkút, Deindol lakossága kérjük illetékeseket, tegyék lehetővé, hogy több száz család napi ke­nyerét végre rendes időben megkapja, Teljesen lehetetlen helyzet, hogy esőben, hóban, sárban a mi asszonyainknak kell kosár ban áthordaniok a helybeli sü­tőüzemből —• ahol időre elké­szül —1 a 100—150 méterje lé­vő ffiszerüzletíbe a kenyeret, hogy ott aztán megvásárol has­suk, A Sütőipari Vállalat szállító- kocsija ugyanis dél felé jön ki elszállítani a kenyeret, amikor mi dolgozók mind munkában vagyunk, úgy hogy csak este későn tudunk hozzájutni a szükséges kenyérhez — mar amikor marad! Neen egyszer megtörténik, hogy késő este vissza keli utazni a városba és sorra járni az üzleteket, hogv kenyeret kapjunk. Többe»1'" szóvá tettük mar ezt a lehetet­len állapotot, de panaszunk mind ez ideig meghallgatásra nem talált, Jó lertne, ha reggelenként 3 sütőüzemben vásárolhatnánk kenyeret, Gyors Intézkedem1 kérünk. A környékbeliek nevében Maj»rl»ki .lan«« 111.- kor. vb-tag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom