Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

2 NAPLÓ 1958 MÁRCIUS t Iparos nagygyűlés volt Pécsett A KIOSZ helyi csoportja március 6-án .délután 6 ára­kor iparos nagygyűlést reru- dezett Pécsett a KISZ és Dok­tor Sándor Művelődési Ház nagytermében.-Mintegy hét­száz magánkisiparos jelent meg a nagygyűlésen, amelyen Semsei Ferenc, a KIOSZ or­szágos központjának munka­társa ismertette az új ipar­törvényt és az ezzel kapcso­latos időszerű kérdéseket. Főleg azokat a részeket is­mertette, amelyek lényegesen eltérnek a régi ipartörvény- től. A beszámoló elhangzása után, az iparosok között élénk vita következett. A hozzá­szólók beszéltek az új tag­díjrendszerről, a legtöbben pedig azt sérelmezték, hogy hiányos a kisiparosok anyag- ellátása. Nemcsak megfelelő mennyiségű, hanem megfele­lő minőségű anyaghoz sem jutnak hozzá. Vonatkozik ez különösképpen a villanysze­relői szakmára. A hozzászólók javarésze azt kifogásolta, miért tűrik el egyes vállalatok, hogy szak­munkásaik iparigazolvány nélkül iparcikkeket állítanak elő, vagy más iparosnál be­dolgoznak. Ugyanis ezzel ki­vonják magukat az adófize­tési kötelezettség alól és így a becsületes adófizető kis­iparosok velük szemben hát­rányos helyzetbe kerülnek. A „tisztes ipar", a becsületes magánkisiparosok nevében kérték, hogy maguk a kis­iparosok, de az illetékes ha­tóságok is erélyesebben és következetesebben vegyék fel a harcot a kontárok ellen. N E P1 HIT a KISZ megalakulásának évfordulója alkalmából Tavaszi műtrágyázás A KISZ megalakulásának egy éves évfordulója alkalmá­ból március 15-től március 22- ig ünnepi hetet rendez a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Háza. Az ünnepi hét program­ja a következő: Március 15-én, szombaton este 7 órakor dísz ünnepség lesz a 1848-as szabadságharc 110. évfordulója tiszteletére. Az ün­nepi beszédet Bódis István, a Hazafias Népfront Pécs városi titkára tartja. A műsorban az Irodalmi Színpad, a Közleke­dési Vállalat „Bartók Béla“ férfikara, a Zeneművészeti Szakiskola, a Janus Pannonius és a Nagy Lajos Gimnázium egyesített vegyeskara lép fel. Vasárnap, március 16-án délelőtt 10 órakor nyílik meg a kiállítás, a Baranya megyei KISZ-szervezetek egy éves munkájáról, Kiss Dezső me­gyei titkár beszédével, majd Laki Istvánná, a Művelődési Ház igazgatója nyitja meg a Doktor Sándor Művelődési Ház szakköreinek kiállítását. Délután 3 órai kezdettel diák­össztánc, este 8 órai kezdettel „Táncolj velünk!’“ címmel vi­dám táncest lesz ugyancsak a Művelődési Házban. Március 17-én, hétfőn este 7 órai. kezdettel a Pécsi Rádió „Fiatalok klubjának“ nyilvá­nos műsorán a Pécsi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Kedden este ugyancsak 7 órakor kezdődik a siklósi „Ge­rencsér Sebestyén“ Művelődési Ház előadása: Fejér István és Kállai István komédiáját ad­ják elő „Irány Caracas“’ cím­mel. ♦ A magasabb termóshoza- ? mokért folytatott termelési | harc alapvető feltétele, hogy ; növényeink tápanyagigényét biztosítsuk. A legfontosabb ' ápanyagokat, nitrogén- fosz­for-, káliműtrágyák adagolásá­val pótolhatjuk. Tavasszal a műtrágyákat adhatjuk fej- vrágyakónt és alaptrágyaként. Fejtrágyázás: Az őszi gabo­Szerdán este 7-kor a Moszkvai VIT című színes fil­met mutatják be klubest kere­tében. Csütörtökön este a mohácsi „Bartók Béla“ Művelődési Ház vendégjátékaként Slo- winski és Skowronski víg játé­ka, „Az igazgató úr nevenap- ja“ kerül műsorra. Pénteken este 7 órai kezdet- ♦ navetéfiek egyik legfontosabb a,. /'f°Za„ I tavaszi ápolási munkája a fej­trágyázás. A nitrogén (pétisó) ság kikiáltásának 39. és a KISZ megalakulásának egy éves évfordulója alkalmából ünnepi gyűlés lesz, amelyen Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottság első titká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja mond ün­nepi beszédet. A műsorban fellépnek az Irodalmi Színpad tagjai, a pécsi „Mecsek" lánc- * nitrogénben szegény gyökér, együttes, a _ Zeneművészeti j vagy tarlómaradványt tartal- Szakiskola növendékei, az | maz<3 földbe került, ha a ve- 500-as MŰM iskola tánccso-j ^ gyenge talajerő miatt rosz­; kitűnően feljavítja a gyengén : fejlődött, vagy rosszul telelt : vetéseket. A fejtrágyázást ko­ra tavasszal végezzük, amikor | a talaj még fagyos, de hóta- : karó már nincs rajta. Kiszór- > hatjuk a talaj felszikkadésa után is. Nagyobb adagot szó- 11 runk ki, ha a gabonavetés sok Komlón is alkalmazzék a Pécsett jól bevált nedvesszénfejtést A Pécsi Szénbányászati ^Tröszt kutatási és kísérleti osztálya a szértfejtés portala­nítására szénialátnedvesítő el­járásit dolgozott fei. Ennek a ’ényege, hogy perforált — át- ’yuggatott — vascsöveken nagy nyomással vizet présel­nek a szénfalba és így annak ’efejtése promemtesen történ­het. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél már öt fejtésben használják ezt, a szilikózis megbetegedést megelőző ter­melési módszert A Pécsi Szénbányászati Tröszt nemrégiben a komlói trösztnek is átadott négy szénfalátnedveeítő készüléket. Elsőként a III-es aknán kezd­ték meg a nedves fejtési eljá-i rás alkalmazását, kitűnő ered­ménnyé*. portja és a pécsbányatelepi j bányász férfikórus. Végül az ünnepi hét befe-j jezéseként szombaton este 82 órai kezdettel nagy ifjúsági j bál lesz a Művelődési Házj nagytermében, tánc hajnali 42 óráig! : szül bokrosodéit, túl kötött, levegőtlen, hideg talajban ne­hezen indul meg a talajélet. A nitrogén fejtrágya a tava­szi vetésű növények erőteljes gyors fejlődését is elősegíti az ipari és kapás, továbbá a nem pillangós takarmánynövények­Lesz-e Pécsett tanítóképző akadémia? A januári országgyűlésen is szó esett arról, hogy nem mind­egy, milyen képzettségű peda­gógusok kerülnek ki a tanító­képzőkből, óvónőképzőkből. — Ennek az elvnek az előtérbe helyezésekor gondoltak illeté­kesek a tanítóképzés és az óvó­nőképzés reformjára. A négyéves tanítóképzői ok­Az újítási rendelet fonákságai Sajnos, a szép időt megért újítási rendelet — nemso­kára egy esztendős lesz — ilyenek is vannak. Bár a ren­delet jobb, serkentőbb, mint a régi veit, mert sókkal inkább figyelembe veszi az újítók ér­dekeit és nagyobb megbecsü­lést biztosít számukra — né­hány pontja gátat vet az újító- mozgalom egészséges fejlődé­sének. A rendelet e kitételeivel sokat foglalkoznak az újítók, s Csóti József elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt újítási megbízottja szóvátette, egy mi­nisztériumi értekezleten is, véleményük azonban ezideig nem kapott nyilvánosságot, A Pécsi Szénbányászati Trösztnél is fokozottabb az újítások iránti érdeklődés a rendelet megjelenése óta. Az újítások száma még alacso­nyabb ugyan, mint 1956 előtt volt, de hasznosságukat tekint­ve túltesznek az akkoriakon. Jobb eredményeket is elérhet­tek volna azóta, jobban kibont­hatta volna már szárnyait a bányaüzemekben is az újító­mozgalom .., Ennek hiányát nem lehet az újítási rendelet fonákságaival magyarázni, de azok is hozzájárultak ahhoz, hogy a pécsi bányász-újítók nem léptek sokkal előbbre an­nál,, mint ahol ma tartanak. Mi i'm egy iayaslalot a „Glück auf“-ból — újító * Hihetetlen, de így van. A külföldi szaklapok nem kizáró­lag azért kapósak a műszaki újító körökben, mert tovább­képzést biztosítanak. Ezek a lapok komoly „anyagi bázis”-t jelentenek azok számára, akik egy kicsit Is ügyesek, az azok­ban megjelent cikkeket lefor­dítják, ábráikat lemásoltatják. Mert az újítási rendelet sze­rint, aki ezt teszi — újítónak tekinthető, jóllehet az illető semmiféle szellemi befektetést nem végez és a gyakorlatiban sem ő alkalmazza az „újítás”-! „Aki bírja — marja” alapon gyakran előfordul, hogy egy bizonyos „újítás”-ra többen ad­nak be javaslatot, mint ahogy legutóbb a szénfűrész hazai al­kalmazásánál Is előfordult. F.mber legyen majd a talpán, •ki eldönti, liogv a szénfűrész- •S> ’ben egy pécsi, vagy több “•i auérnöknek van-e Igaza, mert hogy elég sokán je­lentkeznek az újítási díjért, ami igazság szerint egyiknek sem jár. Sajnos, ez esetben az igazságosság ellen „beszél” az újítási rendelet, amely méltó jutalom helyett újítási díjat biztosít az ilyen „újítók”-nak is. Sőt, ha szabadalmat lehet csinálni a dologból, a rendelet szerint ezt is szabad és így a szovjet, német, angol vagy más nyelvű szaklapok lelkes figye­lői találmányi díjban is része­sülnek. , Mit mondanak erre a vér­beli újítók? Elvesztik a kedvüket, első­sorban azok, akik évekig küsz­ködnek, kísérleteznek, módosí­tanak, mert végeredményben úgy bírálják el őket, mint azo­kat, akik más fáradozásának gyümölcsével, kiforrott, kész dologgal állnak elő. Túlméretezett közreműködési díj Ha valaki közreműködik egy újítás eredményes megvalósí­tásánál, akkor számára közre­működési jutalmat lehet kifi­zetni. A gyakorlat bizonyítja, hogy a közreműködés mértékéi igen nehéz lemérni, s az nem egyenértékű minden újításnál. A közreműködés állhat tanács­adásból, kisebb módosítás el­végzéséből, vagy az üzembe­helyezés terén végzett öntevé­keny segítségből. A közremű­ködés mértékétől kellene füg­gővé tenni a közreműködő ju­talmazását — az újítási rende­let azonban nemezt írja eló. hanem megszabja, hogy közre­működőnek az újítási díj 50— 100 százalékát kell kifizetni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például hárman nyúj­tanak be egy újítást és ezen­kívül egy közreműködőt Is ju­talmazni kell, akkor ez utóbbi egymaga nagyobb összeget kap, mint az újítók egyenként. Az újítók szerint a közremű­ködőt is jutalmazni kell, de csak olyan mértékben, »meny­nyiben elősegítette az újítás létrejöttét. Ez most nem le­hetséges, mert aki ^ megérde­melné, hogy tíz száz&ékot kap­jon, nem kaphat semmit, mert a jutalom összege az újítási díjnak (legkevesebb) 50 száza­léka lehet. Nyilvánosságot kértek és kap­tak az eddig elmondottak miatt tatás, utána az egyéves gya­korlati idő, valamint a 3 éves óvónőképzés nem elegendő ah­hoz, hogy a jövő pedagógusai és óvónői magas fokú általá­nos műveltséget szerezzenek és a szakmai tudást is elsajátít­sák. Ezért úgy döntött a Mű­velődésügyi Minisztérium, hogy minden, e két pályán dolgozni kívánóknak gimnáziumi érett­ségi után kétéves akadémiai képzést kell biztosítani. A most még meglévő tanító- és óvónő­képző fokozatosan elhal és 1959. szeptember 1-én nyílik | meg majd a tanítóképző aka- a pécsi szénbányák újítói, akik J démia első évfolyama, azt várják, hogy az illetékesek J Hogy az országban hol léte- a célnak megfelelően — az $ g.ftenek ilyen akadémiát, erre újítómozgalom továbbfejlesz- vonatkozóan a döntés még tése érdekében — módosítsák a rendelet jogosan kifogásolt részeit, nem került nyilvánosságra. Köztudomású, hogy sok megye és város jelentette be igényét, — ezt tette Pécs is, annál is inkább, mert a pedagóguskép­zésnek Pécsett tradíciói van­nak. Pécsi tanítóképző akadé­mia létesítését indokolja töb­bek között még az is, hogy itt adva van a megfelelő tanári kar s a kulturális környezet is al­kalmas arra, hogy magas mű­veltségű, széles látókörű peda­gógusok kerüljenek majd ki az akadémiáról. Nem is szólva ar­ról, hogy egész Dél-Dunántú’ gyarapodna egy új felsőoktatá­si intézménnyel; A városi tanács művelődés- ügyi osztálya az akadémia fel­állításához szükséges tárgyi feltételekre is tett javaslatot, a tervek készek — s ha a dön­tés megtörténik, s az városunk javát szolgálja, az akadémián való tanítást kedvező körülmé­nyek között kezdhetik meg. A tizenöt láhhnjtós varrógéptől I nek jelentősen, fokozza ter­més-mennyiségét; Alaptrágyázás: Aln.ptrágya­ként igen bevált nitrogén mű­trágya a kénsavas ammonia) Hatása lassúbb, mint a péti­sóé, de egyenletes és tartós Használjuk burgonya, kukori­ca, dohány, cukorrépa, rét, legelő, szőlő, gyümölcs trágyá­zására. Különösen a meszes, homokos talajokon vált be és a kimosásnak kitett lejtős te­rületek nitrogén trágyázására) Szuperfoszfáttal, kálisóval közvetlenül a vetés előtt ös­szekeverve együttesen szórjuk ki. A szuperfoszfát elsősorban ipari növények, cukorrépa, kender, len, dohány, továbbá pillangós virágú növények, a zöldség, szőlő és gyümölcs ter­melésénél biztosít kiváló ered­ményt. A tavaszi gabonáik is meghálálják a szuperfoszfátot, különösen ha a talaj elegendő nitrogént tartalmaz. A foszfor műtrágyák általában akkor adnak kielégítő eredményt, ha a talaj humuszban gazdag, ezért helyes, ha az istáliótrá- gyával együttesen sima szuper foszfátot is adagolunk. A ká­lisó nemcsak termésnövelő, hanem minőségjavító műtrá­gya. Feltétlenül adjunk káli- sót a kálium-igényes növé­nyekhez, így a cukorrépa, bur­gonya, sörárpa, dohány, rost növények, lucerna, szőlő, gyü­mölcs és a maghozó zöldség­félék alá. A szuperfoszfátot és kálisót a legmélyebb talajelő- készítő munkával vigyük a ta* ’ajba, mert hatóanyaguk le­kötődik és ezért a teljes ha­tást csak akikor érjük el, ha a kiszórt műtrágya a tápanyag “elvevő gyökerek közelébe ke- -ül. Kálisót vetés előtt két- három héttel szórjuk ki. mert klórtartalma egyébként a csi- -ázást rontja; A foszfátos trágya-erjesztés ’lőnye, hogy egyfelől javítja a trágya minőségét, mégpedig az érlelés folyamán beálló nitrogénveszteség csökkenté­sével, másfelől a nyert fosz­forban _ gazdag trágya meny- íviségét növeli. Egy számos állat után naponként fél kilo­gramm foszfát szükséges, me- ’yet a telepen egyenletesen --zórunk az istállótrágyára. A helyes műtrágyamegálla- oí tásnál mindig vegyük figye­lembe a talajadottságokat, a növények táplálóamyag igé­nyét, az elővetemény utóhatá­sát, mert így érjük el a leg­megfelelőbb műtrágyázást eredményeket Dr. Horcay az egymillió forintos tiszta jövedelemig) .. T— . , ’ . . ., t . . ■ — — T . T. , . — ... T. í i. .... I.n « a). „T.T.í ; n) a IA T. Af. a .A... . T. ..U , • ********** A Hámán Kató Fehérnemű és Női Ruházati KTSZ feb­ruár 22-én tartotta évvégi mérlegbeszámoló közgyűlé­sét. A mérlegbeszámoló sze­rint kereken egymillió forint tiszta haszonnal zárták az 1957-es évet. A nyereségből jutott bőven a tagoknak is. Átlagosan mindegyik szövet­kezeti tagra háromezer fo­rint osztalék jutott. A leg­több osztalékot Breining Ti­bor női szabó és Rótt Ida szabásznő kapták. Mindkettő­jük osztaléka meghaladta az ötezer forintot. ‘ Kilenc év szorgalmas mun­kájának a gyümölcse ez az eredmény. Kilenc évvel ez­előtt alakította meg a szövet­kezetét tizenöt asszony. Ak­kor még nem volt másuk, csak tizenöt lábhajtós varró­gépük és szorgalmuk, meg hitűk. — Mi magunk hordtuk az árut, amit egész nap meg­termeltünk, kosárban a Rö- VIKÖT-höz és magunk hord­tuk az anyagokat is a Textil- nagykereskedelmi Vállalattól — meséli az elnökasszony, aki maga is alapító tagja volt a szövetkezetnek. — A Megye utca 15/1. számú házban dol­goztunk egy kis helyiségben. Naponta Ö tv en-hatvan férfi­inget tudtunk megvarrni — de nem nyolc órai munkával. Előfordult nem egyszer, hogy a gép mellett vacsoráztunk sőt még az is, hogy a gépre borulva aludtunk és reggel tapostuk tovább a lábhajtós gépeket. De nem eseti egy zokszó sem emiatt. Tudtuk mindnyájan, hogy az OKISZ csak akkor adja ki a műkö­dési engedélyt, ha produká­lunk valamit — és mi akar­tunk produkálni. Áz ingeket akkor még egyenként kellett kiszabnunk ollóval, nem volt szalagrendszer az „üzemünk­ben” .. i És ma? — Ma már van harmincöt nagy, villannyal hajtott ipari varrógépünk, négy villanyol­lónk, amivel egyszerre há­romszáz inget szabhatunk ki, két gomblyukazó gépünk, és gombfelvarró gépünk — so­rolja az elnökasszony. A tagság száma is megnö­vekedett. A tizenöt alapító tag mellett ma már százhú­szon dolgoznak a konfekció­műhelyben és a mértékutáni részlegekben. A termelés pe­dig? Hatalmasan megnöveke­dett. ötvenkét perc alatt fut végig a szalagon egy férfiing és naponta több száz kerül le az utolsó gépről. Negyedéven­ként legyártanak 17 ezer fér­fiinget, 5 ezer férfi alsónad­rágot és 5 ezer női fehérne­műt; a női ruha konfekciós részlegben pedig az évszak­nak megfelelően háromezer flanell, vagy karton női ruha készül el negyedévenként. És milyenek a jövőre vo­natkozó tervek? — Ebben az évben egy új szabófűrészt állítanak mun­kába a konfekciós részlegnél. Ez már hatszáz férfiinget tud egyszerre kiszabni. De azért nem akarunk a gyárakkal konkurrálni, ha új gépeket is állítunk munkába. — mond­ja az elnökasszony. — A gyá­rak már lassan képesek lesz­nek ellátni a lakosságot kon­fekcionált áruval. Ha ebben az évben még nem is, jövőre bizonyosan. Ez végeredmény­ben a gyárak dolga. A mi dolgunk pedig az, hogy köz­vetlenül a fogyasztókat — te­hát nem a nagykereskedel­met — lássuk el egyedi áruk­kal. Ezért a mértékutáni részlegeinket bővítjük. Már­cius harmincadikán nagy gye rmekruha-divat be mutatót rendezünk és megnyitjuk a gyermekruha-részlegünket, ahol saját, vagy hozott anyag­ból vállalunk majd mérték után gyermekruha-készítest. A konfekcióüzemünket sem akarjuk felszámolni. A ter­vünk az, hogy exportra tér­beiskolázásokról Már decemberben megjelent a középiskolai beiskolázásokról szóló minisztériumi rendelke­zés, amely szerint a múlt év­hez viszonyítva nem lesz kü­lönösebb változás a létszám­mal kapcsolatosan. A rendelet alapján az általános iskolák nyolcadik osztályainak tanu­lóit az iskolák igazgatói és ne­velői már előkészítették a kö- zépiskolai tanulmányokra. Je­lentkezhet minden tanuló, aki az 1957—58-as tanév félévekor legalább közepes tanulmányi eredményt ért el; A beiskolázásoknál különö­sen figyelembe kívánják venni a tanulók képességeit, ráter­mettségét, s minél több tovább­melűnk minőségi konfekcio-i tanulásra alkalmas munkás- nált árut, főképpen férfiin-1 paraszt gyermeket kívánnak geket. A közeljövőben toböj megnyerni a továbbtanulásra. varrónőnket elküldjük Buda-l pestre, ahol az egyik fehéme-' mü szövetkezetben megismer kedvek majd az exportinge gyártásával és az exportkb vetelményekkel és ha mindé úgy megy, ahogy mi szeret nénk, akkor a negyedik ne gyedévben egy szalagon má meg is kezdjük az exportin gek gyártását. Talán meseszerűen hatna a tények, kilenc tv összesít rített eredményei. Pedig a té nyék igazak. Tizenöt asszon alapította a szövetkezetei ki lene évvel ezelőtt. Nagyra nőtt azóta a kis szövetkezet Nagyranőtt az ott dolgoz< asszonyok és férfiak — mert férfiak is vannak egy ke ve sen a tagok között — keze munkája nyomán. Az összes középiskolába fel­vehető tanulók hetven száza­léka általános gimnáziumba kerül, ahonnan a szerzett m£- gasfokú általános műveltség­gel majd egyetemre mehet, vagy a termelő munkában he­lyezkedhet el. A fennmaradt százalék technikumokba, ipar­iskoláiba, képzőművész, ipar­művész gimnáziumokba nyel­het felvételt. A jelentkezései? március 20-án zárulnak s *' Iskolák igazgatói a ’elontkelé­seket április 10-ig juttatják el az illetékes középiskolákba. A középiskolák május 19-lit döntenek a felvételekről s má­jus 15-ig minden szülő válási kap gyermekének középiskolai tanulmányaival kapcso'utosafl- — *s nemleges valasz esetén még lesz idő más lehetősége*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom