Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

1958 MÁRCIUS 8 NAPLÓ yfL Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki hnácsa a nemzetközi nő­lap alkalmából száznál több Wnek adományozott kitünte­tet a nőmozgalomban kifej­tet tevékenységük elismeré­séül. A Munka Érdemrend ki­tüntetést kapta Ortutay Zsu- Sa, a Magyar Nők Országos fanácsának titkára, dr. Ter- tenn Aliz, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója és h* Szántó Rózsa, az Orszá- tos Közegészségügyi Intézet tudományos munkatársa. A kitüntetéseket pénteken délben Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke nyújtotta *t az Országház kupolacsar- uokában. Az ünnepségen je­tin volt dr. Münnich Ferenc, i Minisztertanács elnöke, tténai Sándor, az országgyű­lés elnöke. Somogyi Miklós, 1 Szaktanács elnöke is. Eredményes (ó egészséget! Világszerte ünnepelnek ma az asszonyok. Ünneplik március 8-át, a nemzetközi nőna­pot. E napnak 50 éves múltja van. Megyeszerte 0 lelkes előkészületek folytak, hogy felejthetet- <1 lenné tegyék a nők, az édesanyák számára ezt fa napot. Köszönetét mondunk ezért pártunk­énak, kormányunknak és mindazoknak, akik <’ ebben a munkában segítségünkre voltak. t Egyetlen társadalmat sem lehet felépíteni a ! nők nélkül. Ha valaha szükség volt a nők ösz- szefogására, akkor ma, a szocialista társada­lom építésében különösen szükség van erre. Baranya megye asszonyai és lányai tudják, \ hogy a szocializmust csak békében lehet építe- 11 ni, s hogy nekik is döntő szerepük van a bé- , kéért, a haladásért vívott harcban. Ezért isfo- .| gadták lelkesedéssel a nőtanács programját és a kapcsolódtak be mind nagyobb számmal a (i munkába. Nemcsak a közös feladatok érdeké- # ben dolgoznak szívvel-lélekkel, hanem a (i mindennapi élet kisebb-nagyobb bajainak or- j voslásában is élenjárnak. Köszöntjük a nemzetközi nőnap alkalmából Baranya megye valamennyi asszonyát és leá­nyát. s­Köszönetét mondunk azoknak a névtelenek-' nek, akik segítettek és segítenek az eUenfor vadalom okozta sebek begyógyításában. Köszönti ük a szülői munkaközösségek asz- szonyait, akik önzetlen, türelmes munkájuk-1 kai nyújtanák segítséget az ifjúság helyes ne- velősében. Köszöntjük a nagymamákat, akik annyi sze­retettel és odaadással nevelik unokáikat. Köszöntjük a munkapadoknál, a mezőgaz- dóságban, a tudomány, a művészet területén{' és a háztartásban dolgozó valamennyi nőt,* akik az elmúlt tizenkét év alatt helytállásuk* kai bizonyították be hűségüket a szocialista' társadalom iránt. Sok sikert és jó egészséget kívánunk az el-\ következendő feladatok elvégzéséhez! BARANYA MEGYEI NŐT AN ÁCS # ELNÖKSÉGE # Szép munka a közösségért dolgozni fegtatiii a szőriéi hősök emléMtt A nemzetközi nőnap alkal­mából a megyei és a városi nő- tanács, az üzemek, területek, valamint a szülői munkaközös­ségek küldöttei, pénteken dél­előtt 10 órakor kivonultak a pécsi központi temetőbe, hogy áldozzanak a szovjet és a ma-'j (»gyar hősök emlékének. A kül-* j dötbek kabátján kékszalagos jelvény volt a következő fel irattal: »Harcolunk a béké­ért!­Felsorakoztak a szovjet hő sök emlékműve előtt és mel­lett, aihol Kiss Istvánná elv- , társnő, a városi mótainács tit- f kára mondott emlékbeszédet, f Megemlékezett azokról a hős«1 f szovjet katonákról, akik élefcü- f két és vérüket áldozták fel# f szabadságunkért. „Gondolat- # förjéki Istváéné Komlón, a be látogatott el és ellenőrizte | i bain szeretettel °ijcsy Zsilinszky utca 19. sz. a tisztaságot. Bizony, szomorú "ktt lakik, villaszerű kis bá- állapotot talált. Mindenütt pi-* Kat a -1 ^Viszkózban. Szívesen fogadja szók és szemét. Különösen a akiknek fiai mi érettünk estek ei a háború vérztvatarábam.‘’ Ezután a hála és a szeretet vi­rágait, illetve koszorúit helyez­ték el a szovjet hősök emlék­művére. | BARICZ OTTÓ: Gondoljatok anyámra! Részvétlen korban, szürke nyomorban Sok volt a bánat s kevés az öröm; Boldog, százszor boldog volt az asszony, Ha elöntötte fájdalmát a könny.., De az élet még a sírással is Fukar volt bozzá és könyörtelen; Anyám szeme mint apadt tófenék Egy árva könnyet őrzött szüntelen. Egy könnycseppet, melyben ötven évig Rejtette sorsa tenger bánatát: A harcossá nem érett vágyakat, A lemondást, a néma lázadást, Asszony voltának ezer bús titkát S a proletársors minden nyomorát, Beteg szívét és felhős homlokán A mély red ókból font gondkoronát. 6, csak egyszer zokogott volna fel, Egyszer sirhatott volna a szegény! Egyszer foszlott volna szét a fátyol Anyám szomorú, fénytelen szemén ,.. De nem tudott sírni s könyörtelen Életében alig akadt öröm. — így kacagásától sem oszlott «I Szemében ae a kristálytiszta könny. Hitt ünnepen ha szemetekre majd Az öröm gyémánt csillaga szökött, Gondoljatok anyámra, asszonyok, KI nem lehet az ünneplők között MARUSZA A várnai „Május I.* tex- t ilgyárban vagy a város utcáin gyakran lehet látni Atanaszka nénit és Maruszát, kari-karba öltve, amint sé­tálnak. ők a gyár büszkesé­gei. Atanaszka Dimitrova néni már idős asszony, őszülő haj­jal, de még mindig tele van életerővel, lelkesedéssel. Nem régen kapta meg a Szocialista Munka Hősé-nek * vendéget, betessékel a kong- raktárhelyiség volt visszataszí­tja, széket töröl, aztán elbe- tó. Az asztalon tárolják a pék- Wgetünk. A nőtanácsról, a maga man­ójáról folyik a szó. — Már 1945. óta részt veszek 4 nőmozgalomban, most is tag­it vagyok a nötanácsnak. — Mit dolgozik a nőtanácson hlül? — A kereskedelmi bizottság­in végzem munkámat. Lég­ibb feladatunk a vendéglők, termek ellenőrzése, amire bi­szükség Verses saívkiiídi süteményt s a raktárban sok az egér. Azonkívül a mellékhe­lyiségek is kicsik. Azonnal szólt a tanácson az illetékes osztálynak, ígérték . is, hogy„ . ...... . hamarosan választ kap. # ®yel ftendelönntezet ,, „ , .. _. # kis kultúrcsoportja Most várom a választ. t a nemzetközi nőnap zés dr. Albert Ár- Azzal búcsúzunk, hogy báré megünneplésére. Az irdmné, Hegyi Rózsa az utóbbi időben sokat gye« f ünnepség keretében és dr. Villányi Kedves öitletesség- gel és nagy lelkese­déssel készült a Me­dékkaJ köszöntötték a mintegy 100—110 nődolgozót; A kultürcsoport hetek óta készült az előadásra. A rende­gélkedik, azért továbbra is f — amelyen dr. Lin- szeretne aktívan dolgozni a nő- é ka László vezető fő­tanácsban. Szeretne, mert 14 f orvos tartotta az ürv- van itt év alatt megszokta, megtanul- \ népi beszédet — a ta, hogy szükséges és szép a \ férfi dolgozók vi- Nemrég a Bástya vendéglő- közösségért dolgozni. \ rággal és apró ajámr J?ny nagy K°mlón. Pi­roska érdeme. — A kedves meglepetés: a verses szívküldi volt. A jól dolgozó asszonyoknak egy- egy vemet szavaltak ei a kultürcsoport # tagjai és az Irodai- f mi Színpad művé-f szei, Sugár Győző és öhlmüller Miklós. A műsorban szere- . peltek Edgar A. \ Poe: A holló, Rád * nóti Miklós: Levél z hitveshez, A bél« himnusza. Sziimo- nov: Várj reám, és Pákolitz István: Szerelem és hűség című verse. kijáró arany csillagot. El­ismert és kiváló textilmun­kás, akitől már száz és száz fiatal tanulta meg a szak­mát. Jelenleg a gyár igaz­gatója mellett a szociális ügyek intézője. Marusza még fiatal, vidám és igen kedves lány. Az egész országban ismert az ő neve a szakmában, de azon túl is. Jelenleg a gyárban mint textilmémök dolgozik. Valamikor, 14 évvel ez­előtt, anikor a szovjet csa­patok felszabadították a bol­gár hont, Marusza T odorova még csak 17 éves kislány volt. A szomszédok ismerték csupán, szívélyességéről, ked­vességéről. Amikor a bolgár hadsereg elindult, hogy több országon át Magyarországot is felszabadítsa a hitleri had­osztályoktól, a hazafias front, a párt és a kormány vezeté­sével kiadta a jelszót: ,^Min­dent a frontnak, mindent a hazáértr Hogy győzhessünk az ellenség felett, az egész nép csatasorba állt. Ekkor kezdte meg munkáséletét Marusza is. Néhány év alatt a legjob­bak közé küzdötte fel magát. Megdöntötte azt a régi ha­gyományt, hogy egy szövőnő csak két gépen dolgozhat. Marusza elsőnek az ország­ban több gépen kezdett dol­gozni. Az egész országban megindult a találgatás, de ugyanakkor az érdeklődés is: hogyan tudhat egy munkás­nő több gépen dolgozni? S aztán lassan maguk is rá­jöttek, hogy ez a fejlődés útja és szerte az országban, három, majd több gépet vál­laltak a textilmunkások. Később Maruszát tanulni küldték, először szliveni tex­tiliskolába, majd pedig Szó­fiába került főiskolába. Mind a kettőt sikerrel vé­gezte el és ezért ösztöndíjat kapott a leningrádi, Kirovról elnevezett textilmémöki egyetemre, öt év telt el S az ötödik évben megér­kezett Marusza a gyárba övéi közé, gépeihez és virág­csokorral fogadták a diplo­más, fiatal mérnököt. Valaki azt mondta egyszer: 6 tiők 50 százaléka közömbös, 4 másik 50 százalék pedig any­aira elfoglalt, munka, család, úttartás ... egyszóval a nők- semmire sem lehet menni. , °s, a tények maguk megcá- j^iák ezt a véleményt. A nők Mindenütt megállják a helyü­tt, annak ellenére, hogy el- ^Slaltságuk gyakran valóban /^ghaiadja a férfiakét. De jnel'ett, hogy dolgoznak a munkahelyükön, dolgoznak ott- jm, nevelik gyermekeiket, J'l-S jut idejük arra is, hogy jeszt vegyenek a nőmozga- ?mban. Sokan vannak ilyenek y egyre többen lesznek. És ez °> annál is inkább, mert ha ^ munkát jobban elosztják fymás között, kevesebb lesz f; egy vállra jutó teher. És a ^mozgalom ereje egyre nö­*Wk. . A legkiválóbbak közül mu­Akikre büszkék vagyunk... ünk be most három asz­j.-r,nyt, három önzetlen, harcos, .fényen dolgozó asszonyt, .í'kre méltán büszkék lehe­tők. NAGY JENÖNÉ ’.Pedagógiai Főiskola gyakor- ? általános iskolájában tanít. MNDSZ alapító tagjainak mjyike. A felszabadulás után a m^nyavidéken szervezte az asz- Óvodába» ■ ctüifpodott és éjjel tanult. Először óvónő lett, majd elvégezte a tanító- nöképzőt. Jeles eredménnyel. — Nekem a szó legszorosabb értelmében fordulatot jelen­tett a felszabadulás — mond­ja. — Egész életemben taníta­ni szerettem volna és ez csak akkor sikerült. Nem mondom, hogy könnyű volt. Sokat dol­goztam, de boldogan. Az ellenforradalom az ő is* kólájában is válságos időszak volt, de ő, az egyetlen párttag és több becsületes pedagógus résen volt. Senki nem disszi­dált a tanulók közül, a tanítás is folyt, ahogy ez lehetséges volt, ha két gyerek jött be, azokkal is foglalkoztak. Az út­törőfoglalkozások elsőként in­dultak meg ebben az iskolában az ellenforradalom után. Májusban már megszervezte a nőtanácsot is. A pedagógus­asszonyok becsülettel láttak munkához, először is a lellei táborba vitték a gyerekeket, aztán megindították a munkát a Sztálin úti gyermekotthon­ban. Meglátogatták az állam* gondozott gyerekeket kará­csony előtt és egy bensőséges, gyönyörű kis ünnepséget ren- k iakola gye­rekei adták át kis társaiknak ez ajándékokat. Mesedélutáno­kat tartanak nekik a gyakorló- iskola pedagógusai, elviszik őket moziba, beszélgetnek ve­lük, egyszóval segítenek az ot­tani pedagógusoknak nehéz — nagyon nehéz — munkájuk­ban. — Huszonnyolc nőtagunk van és csaknem valamennyi dolgozik — mondja Nagy Je- nőné, hiszen legszívesebben er­ről a közös munkáról beszél, önmagát alig említve. Most par napja beteg, itt fekszik a kór­házban, de még itt, a kórházi ágyon is azon jár az esze, hogy sajnos, nem vehet részt a nő­napi nagygyűlésen, és hogy ezalatt hogyan megy a munka az iskolában. RÖTH ADAMNÉ bányászasszony, Öreg-Mesze-.- egyik kis házában lakik. Már kislány korában megismerte, mi az a sztrájk, munkásmozga­lom. Az asszonyok elmentek és megdobálták a sztrájktörő­ket — elment velük 6 is. És ahogy nőtt, mindjobbar* meg­értette, mi a sztrájktörők bűne és mi ja útja egjr bányász­lánynak. A tanácsköztársaság idején már a szervezet tagja volt, a többi fiatal lánnyal és asszonnyal együtt varrt, mo­sott, vitte az élelmet a vörös­katonáknak. A felszabadulás után az MN- DSZ-be vitte az útja. 48--ban már elnök volt. Gyapotot szed­tek, krumplit kapáltait, varr­tak, falut jártak az asszonyok akkoriban és békegyüléseket tartottak. Sok, nagyon sok be­szélgetés, vita után elérték,* hogy Öreg-Meszes minden as­szonya tagja lett az MNDSZ- nek. — De gyönyörű is volt — meséli — amikor pirospettyes kendőkkel, bányászlárnpákkal. zászlókkal felvonultunk a nem­zetközi nőnap előestéjén! Nem lehet azt elfelejteni.,. Most Meszesen sok az új bányászasszony, akik már nem olyanok, mint a végiek voltak. — Különösen az ellenforra­dalom után volt nagyon nehéz a helyzefük. Ezek a fiatalabb asszonyok nem ismerték a mi é’etünkel. S*ép 'akásuk van. pénzük, kor. b'-á'1, bútoruk. És itt például, a ruházati boltban is, sokszor mondogatták: sem­mink. mm% Pnmwkodtek és szidták a kormányt, mint any- nyian akkor. Én sokszor le­mentem akár csak egy cérná­ért is, és ilyenkor megkérdez­tem tőlük: hát ezt a nylon* harisnyát például miből vet­ted? Hogy-hogy nincs semmid? Közben folytak a viták, a magyarázatok és lassan Öreg- Meszes fiatal asszonyai is be­látták az igazságot. Belátták azt is, hogy dolgozniuk kelle­ne. S azóta mozgalmas az élet, a kézimunkakörtől kezdve a politikai előadásokig mindenen részt vesznek az asszonyok. És ez ennek az örökké siető, alacsony asszonynak is érdeme. HODOSSY LASZLONÉ most egyszerű háziasszony. Négy gyereke van, négy lány, a két idősebb már dolgozik is. A négy gyerekre és a férjre dolgozik, de győzi még a sik­lósi területet is. Legfeljebb, ha úgy szükséges — mint ma is — fölkel egy-két órával előbb és így osztja be az ide­jét. Két évig mint csillés dolgo­zott Kossuth-aknán, aztán Hir- den a Kenderfonóban. 1947-ben bekapcsolódét* m munkájába és attól kezdve dol­gozik. Akármilyen nehezen ment is (akkoriban különösen), korán kelt, későn feküdt — nem hagyta abba. Most, az el­lenforradalom után talán még nehezebb volt a szervező mun­ka, mint azelőtt, a kezdet kez­detén. A siklósi külvárosöan sok a jómódú asszony, akiket nehéz volt megmozgatni. De néhány lelkes és népszerű asz- szony összefogott — és mosv már egymásután tartják az elő­adásokat, kozmetikáról, egész­ségügyi témákról és politikai kérdésekről is. Örömök? Mindemellett ott van még a négy gyerek is. Vera két hétig Galyatetőn nya­ralt, Agnes most megy majd Lillafüredre. Mindketten so­kat dolgoznak a KISZ-ben és az édesanyjuk reméli, hogy valamelyik majd a helyébe lép, ha 6 ,üti öregszik”, Hódos6y Lászlónét tavaly az Országos Nőtanács tagjává vá­lasztották. — Néha, de csak néha elke­seredik az ember — mondja —, ha a többiek közömbössé­gébe ütközik. De aztán mégis folytatja a munkát Mert áld egyszer elkezdte, az nem tud­ja abbahagyni többé. Szép. na­gyon szép ez a munka. Ha az­tán látjuk az eredményt is, akkor nem cserélnénk senki*«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom