Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜIJETEK! SUNÁNIDII , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1958 MÁRCIUS 8 Köszöntjük megyénk leányait,asszonyait A mai napon hálával és szeretettel ünnepeljük a munkában és harcban hű társain« kát: az asszonyokat, leányokat — Baranya megye dolgozó nőit. A dolgozó nő egész élete a családért, a jövőért folytatott áldozatos munka, — feladata, felelőssége a legnagyobb a jövő nemzedék neveléséért, sorsunk alakításáért. A gyermek, az élettárs mélységes szeretetével és hálájával fordulunk a dolgozó nők­höz ezen a napon és kérjük őket, váljanak még erősebb kapoccsá a családi élet össze­fogásában. Neveljék gyermekeiket a szocializmust építő haza szerctetére, neveljék őket be­csületes, erkölcsös, a társadalom ügyéért áldozatkész, dolgozó emberekké. Ne szűnjenek meg harcolni a békéért, összefogva a világon minden dolgozó nővel. A nemzetközi nőnapon azt kívánjuk asszonyainknak és leányainknak, minden dol­gozó nőnek, hogy munkájuk, fáradozásuk a család, a hazaszeretet és béke érdekében gyü­mölcsöző legyen, — virágozzék a béke és növekvő jólét, jusson el a boldogság minden dol­gozó emberhez. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA KÖSZÖNTŐ! Azokat köszöntjük ma, akiknek nevét először ejti ki a nyiladozó gyermeki értelem, akiknek kezemunkája nél­külözhetetlen a férfié mellett, akik széppé, derűssé vará­zsolják otthonunkat. A nőket köszöntjük ma, a bányász­asszonyokat és parasztfeleségeket, a tanítónéniket és dok­tornőket. Szívből köszöntjük őket elmúlhatatlan szeretettel. Szeretjük az anyát, aki felnevel bennünket és megtanít beszélni, kincsünkké teszi a jót és féltve óv a rossztól, megtanít szeretni és sírni. S mi megannyiszor szorongva mondjuk: édesanyám! Aztán mellettünk áll, amikor ismerkedünk a világ­gal. Mi tanulunk s 6 dolgozik, hogy ember legyen belő­lünk. Esztergapad és ceruza, toll, főzőkanál és zizegő ka­lász értékké válik a kezében. S számtalanszor megesik, hogy amire mi azt mondjuk nehéz, ő szó nélkül megteszi, s ott van — váll váll mellett — a férfiakkal a legnehe­zebb, a legfelelősségteljesebb munkahelyeken. Sokszor észre sem vesszük, hogy nő, mert munkája férfit helyet­tesít. Aztán megtaláljuk a hivatalokban, hol naphosszat és áldozatosan foglalkozik mindenki ügyes-bajos dolgával, látjuk vezető beosztásokban, igazgatói székben, amint egész üzemet irányít szakértelemmel. Nappal dolgozik és este... este feleség, *npe, gyen­géd hitves, aki igyekszik derűt varázsolni férje arcára, elhessegetni a napi fáradalmakat. Pedig ő is fáradt, ő is dolgozott, de nem mutatja. Nincs a napnak olyan órája, amikor ne emlékezhet­nénk rá. Amikor elővesszük a tízórait, melyet ő csoma­golt gondosan és szeretettel, amikor betérünk egy boltba, amikor tejet iszunk friss kenyérrel. Mindenütt ott van a nők keze munkája. S a kommunisták, a harcos, bátor asszonyok — ki ne ismerné őket. A Klára Zetkineket és Hámán Katókat, akik családjukon, testvéreiken túl nagyon és igazan sze­rették á nagy családot, a népet. Ma ötven éve, hogy a new yorki munkásasszonyok, munkás feleségek emberi életet, választójogot követelve vonultak fel. Nyomor és sztrájk — e kettő volt osztály­részük, hosszú századokon át. De küzdöttek ellene, foggal- körömmel, állhatatossággal. így született meg harcok kö­zepette és küzdelem árán az 1910-es koppenhágai nőkon­ferencián — Klára Zetkin javaslatára — a nemzetközt nőnap gondolata, S azóta minden esztendőben megünnepeljük a nőna­pot. Virágot teszünk a nők asztalára, figyelmességgel, ked­vességgel halmozzuk el őket és emlékezünk a történelem nagy ■ nőalakjaira, ök az igazi hősei ennek a napnak, ők, akik kiharcolták, hogy egyenjogúság és szabadság lehet ma osztályrésze a nőknek a világ egyik részében és el- hamvaszthatatlan küzdelem folyik érte a másikban. Mert mindaddig lehet-e megnyugvás nálunk, amíg egyes országokban az alacsonyabbrendűség bélyegét sütik a nőkre, amíg megvonják tőlük az emberi jogok gyakor­lását, amíg a szavazóhelyiségek zárva lesznek előttük? Nem lennénk hűek Klára Zetkin és Hámán Kató em­lékéhez, harcos életéhez, ha mindezt tétlenül tűrnénk. Ha az asszonyok belenyugodnának jobb és egyre javuló életükbe s nem törődnének sínylődő asszonytársaikkal Algériában és másutt. Hiszen számos történelmi példa bi- bonyítja, hogy az asszonyok bátor fellépése kormányok véleményét, tettét változtatta meg. Soha el nem múló fénnyel ragyog a történelem lapjain Dolores Ibárruri és 80 ezer spanyol asszony hatalmas tüntetése 1936 március 8-án. Népfrontot követettek és megingatták az akkori uralkodó körök véleményét. A kínai partizán asszonyok még a japán vonalak mögött is találkoztak és megünne­pelték a nemzetközi nőnapot. Illegalitásban, börtönben, kínzások közepette, koncentrációs táborok szöges drótjai mögött is megemlékeztek és megemlékeznek ma is erről a napról. Köszöntjük megyénk asszonyait, az édesanyákat és feleségeket, a Sopiana, a Dohánygyár, a klinikák és taná­csok dolgozóit, a munkásasszonyolcat, a falusi házak szor­gos asszonyait. Szeretetünk és megbecsülésünk jeléül át­nyújtjuk elismerésünk hervadhatatlan virágcsokrát. Kér­jük őket továbbra is, úgy mint eddig, álljanak a békét követelő tömegek soraiba, legyenek kezdeményezői és irá­nyítói minden megmozdulásnak, annak érdekében, hogy soha többé ne ismétlődjön meg évszázadunk két világ­égése. S a munkapadoknál és hivatalokban, a családban és mindenütt legyenek a vidámság és boldog élet példaké­pei. Tömörítsék maguk köré a nőtanácsokban a legaktí­vabb asszonyokat és változtassák meg a falu képét olyan­ná, hogy tanulásban és szórakozásban egyaránt megkap­hassanak mindent, amit korábban csak a város biztosított a nők számára. Köszöntsön ünnepi szavunk minden nőt — fiatalt és időset egyaránt — hogy e nap ünnepi hangulata, öröme és megbecsülése végigkísérje őket az egész esztendőben. •• Ünnepi Sándor nagygyűlés Művelődési a Doktor Otthonban a nemzetközi nőnap alkalmából Édesanyák! Leányok! Elvtársnők! Pécs női dolgozói tegnap es­te a Doktor Sándor Kultúrott- honban ünnepi gyűlés kereté­ben emlékeztek meg a nemzet­közi nőnapról. Zöld növények­kel és virágokkal díszítették a díszemélvényt, amelyen helyet foglalt Kisházi Ödön elvtárs. munkaügyi miniszter, Eduard Drazga elvtárs, a csehszlovák nagykövetség tanácsosa, Papp János elvtárs. a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Bo­gár József elvjárs, az. SZMT elnöke, Kiss Istvánná elvtárs­nő, a városi nőtanács titkára, Berki Fülöp, a városi tanács elnökhelyettese, valamint a szovjet vendégek. Felcsendült a magyar és a szovjet Himnusz, majd piros nyaíkkendŐ6 úttörők, KISZ-ta- gok. üdvözölték az ünnepségen megjelent magyar és szovjet nőket és a csehszlovák vendé­get. Az ünnepi nőgyűlést Kiss Istvánná, a városi nőtanács titkára nyitotta meg, majd Kisházi Ödön elvtárs, - munka­ügyi miniszter emelkedett szó­lásra. — Ezen a napon — mondót- ♦ ta többek között a miniszter* elv.táns —, hálánkat, és szere-| tétünkét fejezzük ki a nőkí iránt azért a sok áldozatért.; amelyet nemcsak családjukért,* hanem hazánkért, értünk, fér-í fiákért is hoznak. Párhuza-í mot vont a kapitalista és aj szocialista országok dolgozó * nőinek helyzete között, majd a j következőket mondotta: ..Tud-j juk azt, hogy a háztartás veze­tése, a családellátás és ugyan­akkor részvétel a termelő munkában igen nagy terhet ró a dolgozó asszonyokra. Ennek megoldásához fejleszteni kell azokat az intézményeket, ame­lyek a háztartási munkát meg­könnyítik. A nők munkaköré­ben is szükséges volna bizo­nyos változtatás, így például az éjjeli munka alóli mentesítés. Nagyobb segítséget kellene nyújtani az anyáiknak egyik jelentős gondjuk könnyítésé­re, gyermekeik pályaválasztási kérdésében. Indítsanak a nők mozgalmat az ellen a maradi felfogás ellen, amely férfi tár­sadalmunkban még ma is elég erős, hogy a házimunka — asz- szomymunka, hogy a gyermek nevelése az asszony feladata. Egyetértek és támogatom a nőknek azt a törekvését, hogy a férfiak vállaljanak részt a második műszakban, összefügg ez a kérdés azzal a harccal, amelyet a nőtanács indított az alkoholizmus ellen. Fogjanak össze a nők és minden alkal­mat ragadjanak meg arra, hogy az alkoholizmusnak ilyen nagymérvű káros befolyását, amely még ma is fennáll, le­szűkítsék és megszüntessék. — A mi társadalmunk úgy az építő munkában, mint a bé­ke védelmében nem nélkülöz­heti a nők erejét Ezért van arra szükség,'hogy a nők minél több pészt vállaljanak a köz­ügyekben, hogy minden szin­ten és területen a férfiakkal azonos érvényesülési lehetősé­get kapjanak. A ani társadal­miunk biztosította ezt a jogot, csák élni kell tudni vele. Kisházi Ödön munkaügyi miniszter elvtárs beszéde után Eduard Drazga, a budapesti c6ehszlo(vák nagykövetség ta­nácsosa szólt a pécsi és bara­nyai nőkhöz. Ezután színvonalas kultúr­műsor következett, amelyen Ascher Oszkár, Bujdosó Rózsa előadóművésznő. Arató Pál zongoraművész. Török Erzsé­bet Kossuth-díjas művésznő, valamint Bodor Tibor, a Nem­zeti Színház tagja lépett fel. A nemzetközi nőnap al- v kaiméból szeretette) kö- j szönti önöket a t HAZAFIAS NÉPFRONTí BARANYA MEGYEI ^ BIZOTTSÁGA £ II Min miniszlerelnük in Uj Delhi CMTI). A Reuter* iroda jelenti, hogy Chivu Stoica, a Román Népköztársa­ság minisztertanácsának elnö­ke pénteken hivatalos látoga­tásra Uj Delhibe érkezett. Megérkezésekor Nehru indiai miniszterelnök üdvözölte. Chivu Stoica még pénteken délután megkezdi a tárgyalá­sokat Nehru miniszterelnökke! arról a segítségről, amelyet Románia adhat az indiai kor­mány tervbevette olajfinomító építéséhez. ♦ *♦♦♦♦•* mm««*««*) A szovjet kormány emlékirata az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ). A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere február 28-án fo­gadta L. E. Thompson!, az Egyesült Államok moszkvai A tanácsfunkcionáriusok országos értekezlete Pénteken az EFEDOSZ szék­Í házban megkezdődött a tanács­funkcionáriusok országos érte­kezlete. Az elnökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Münnich Ferenc, a minisztertanács el­nöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Rónai Sándor, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, valamint politikai, gazdasági életünk számos kiválósága és tanácsi vezetők. A kétnapos értekezletet Do­bi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, majd Apró Antal, a minisztertanács első elnökhelyettese ismertette a tanácsok előtt álló feladato­kat. A beszámoló után megkez­dődött a vita. nagykövetéi és átnyújtotta ne­ki a szovjet kormány emlékira­tát. Az emlékirat a halasztha­tatlan nemzetközi kérdések megvitatására hivatott legma­gasabb szintű kormányfői ér­tekezlet összehívásának kér- ; dósé vei foglalkozik. Az emlékirat . megállapítja, a népek követelik, hogy haté­kony intézkedések történjenek az atom- és hidrogénháboru veszélyének elhárítása céljá­ból, hogy egészséges fordulat következzék be a nemzetközi helyzetben, s jöjjenek létre az államok békés együttműködé­sének feltételei. A népek az elkövetkező legmagasabb szin­tű értekezlettől éppen e törté­nelmi jelentőségű feladat meg­oldását várják. A Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének és az Egyesült Érik a gomba Nagy az érdeklődés a Szi­lágypusztai Földművesszövet­kezet gombapincészete iránt. Már nem egy mezőgazdasági szakember, paraszt és termelő­szövetkezeti tag érdeklődött, hogyan lehetne hasonló tenyé­szetet létesíteni és főleg olyan haszonnal, mint amilyent a Szilágypusztai Földművesszö­vetkezet ért el? Nos, mielőtt tovább men­nénk, meg kell említeni, hogy több helyen félreértelmezték a gombatenyésztés adatait és azt hitték, hogy a trágyáért kifi­zetett 220 forint és a Buda­pestről hozatott csiráért ki- ndott 900 forint az összes ki- idás, kezdetben is, később is. Bizony ez tévedés, mert kez­detben a befektetéshez bizo­nyos tőkére van szükség, me­lyet az egyéni parasztnak épp­úgy, mint a termelőszövetke­zetnek állama kell és csak a későbbiek folyamán — miv.t­Í-gy fél év elteltével. — hozza z pince a nagyobb jövedelmet. Mindenesetre az érdeklődés Államok elnökének legutóbbi üzenetváltása tanúsítja, hogy a két ország kormánya kíván­ja az államvezetők legmaga­sabb szintű találkozóját. A szovjet kormány bozzájárul ahhoz, hogy a legmagasabb szintű kormányfői találkozó előkészítésének meggyorsítása végett külügyminiszteri érte­kezlet üljön össze. A szovjet kormány javasolja, hogy a kül­ügyminiszteri értekezletet 1958 április hónapjában hívják öszr sze. A külügyminisztereket az­zal kell megbízni, hogy dolgoz­zák ki a legmagasabb szintű értekezlet napirendjét, hatá­rozzák meg az értekezlet részt­vevőit; idejét és helyét. Ezen az értekezleten ugyanazok az országok jussanak képviselet­hez, amelyek majd a legmaga­sabb szintű értekezleten részt vesznek. Az értekezleten részi .vennének az Észak-Atlanti ; Szövetség és a varsói szerző­dés valamennyi tagállamának, : valamint a katonai tömbökhöz nem tartozó több állammik, például Indiának, Afganiaztán­(Folytatás a 4. oldalon.) oanerál-átvéiale azt mutatja, hogy lennének vállalkozó emberek, akik szí­vesen foglalkoznának gombá­val — elsősorban saját hasz­nuk növelése érdekében. Es ez természetes is. S amint tu­domásunkra jutóit, a gor.xba- plnzészel vezetője szivarén nyújt felvilágosítást az érdek­lődőknek, sőt arra is vállalko­gyakorlatban be- gombatenyésztés zott, hogy a mutatja a egyes fogásait. Reméljük, a dolog meg az őrdeklődésnél sokára árról számolhat” hegy P? ereit az eddig h v: ’ictellcn és b ■falaz:.!' cékben gombamód nőn gomba tenyészt tMi. A Hidasi Brikettgyár több • hetes üzemelés után március ♦ 7-én, pénteken leállt és a gyár í vezetői a gépi berendezést szál- | lítö német vállalattól meg­* kezdték a generál-átvételt. E.ö­* szőr a gépek általános átvizs­♦ gátasára kerül sor — ez egy ♦ hetet vesz igénybe —, majd * megkezdődik a körülbelül két j hétig tartó átvételi üzemelés. | F.zek után a Hidasi Brikettgyár I már kialakult vezető- és mun- | káskollektívája teljesen birto­nem állt kába veszi az üzemet, ahol és nem-j az eddigi termelési tapasztala­ién?- be. i tok szerint — az 1800—J3O0 h-sms-* kelóriás hidasi lignitből 3100 ■’ pin-1 kalériás brikettet állítanak elő, a ? napi 25—30 vagonos menny •­£ sttf&ea. í«*

Next

/
Oldalképek
Tartalom