Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-30 / 76. szám

4 NAPLÓ 1958 MÁRCIUS SS 1 Félévi igazgatói értekezletet tartott a megyei tanács művelődésügyi osztálya A megyed tanács művelődés- Az iskolának a maga sajátos ügyi* osztálya 1958 március 28- eszközeivel segítséget kell án megyei igazgatni értekezle- nyújtania a párt, az állam, az tét tartott a megye valameny- egész társadalom nagy felada- nyi általános- és középiskolai tához, a magyar mezőgazdaság igazgatójának, tanulmányi és elmaradottságának megszünte- szakíelügyelőjének bevonásé- téséhez, szocialista mezőgazdá­val. Az értekezleten részt vett Kálmán György elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium Általános Iskolai Főosztályá­nak vezetője is. Takács Gyula elvtárs, a Me­gyei Művelődésügyi Osztály vezetője referátumában a tan- éveleji célkitűzések alapján értékelte az iskolák I. félévi ság megteremtéséhez. A tani' tási órákon a tanítási anyag természetes alkalmait, egy-egy osztályfőnöki órát, egy-egy ki­rándulást a közeit termelőszö­vetkezetbe, vagy állami - gaz­daságba, fel kell használni a tanulók ilyen irányú nevelésé­re. Pedagógusaink emellett a népművelésben, az Isim eret ter­tudás és realitás. Másik igen komoly probléma, hogy egyes iskolákban rendkívül magas a bukások száma. A gimnáziu­mokban például a , tanulók 19,62 százaléka bukott meg. A bejárás is hátráltatja a jó tanulmányi eredmények eléré­sét. Legmagasabb a bukás a gimnáziumok I. osztályaiban. Elég általános jelenség az, hogy az általános iskolai ren- dűséget esek igen kevés tanuló tartja meg. Ez az esés azon­ban egyes helyeken egészség­telenül nagy. A szigetvári gimnázium önkéntes 4 hetes hogy a diákotthonok erkölcsi- politikai légköre megjavuljon. A diákotthonba felvételre ja­vasolt tanulókat a diákottho­nok 3—4 napra a tanév végén külön i® behívják. A továbbiakban Takács elv­társ az igazgatók iskolavezetői munkájával foglalkozott, majd v az iskola és a család ka/pcsola-^ tárói beszélve megállapította,* igen örvendetesen megélénkült a társadalom érdeklődése iskola és a nevelés iránt. az munkáját és megjelölte a tan- jesztő munkában a dolgozó pa- előkészítő tanfolyam szervezé- szülői munkaközösségeknek az]i sága is emelkedett. Ezt a ked-■ vező légkört az iskoláknak, a év hátralévő időszakára vonat­kozó feladatokat. rasztok mezőgazdasági szakis­mereteinek, általános kultúrált Ságénak fejlepzrtésével is tud­nak segítséget adni a falu szocialista átalakulásához. A továbbiakban szólva, mindenekelőtt az jsko- az erkölcsi, poliiai, rilágnM Iák politikai helyzetét vazs- f|EffilßS sét tervezi azok számára, aki- eddigieknél jobban ki kell ak-i két felvettek az I. osztályba, názníok. Fokozottabban feli különös tekintettel az osztat- kell használni a szülői értekez-(i lan, vagy részben osztott ál- leteket a szülők pedagógiai ne-í talános iskolából kikerült ta- velősére, a tapasztalat ugyanisi gálta. Megállapította, hogy az új tanévben tovább emelke­dett a kommunista pedagógu­sok száma. Számottevően nö­vekedett a pedagógusok társa­dalmi tevékenysége is. örven­detes és egészséges doJog, hogy a fiatal pedagógusok közül többen beléptek a KISZ-be, vagy éppen annak a vezetésé­ben tevékenykednek. Hangsúlyozta, hogy mennyi­re kívánatos, hogy a pedagó­gus cselekvő részese legyen a város, a község társadalmi életének. Ez a közösség, az is­kola és az egyén fejlődésének érdekeit egyaránt szolgálja. Szükséges az is, hogy a tár­sadalmi tevékenység összhang­ban legyen a pedagógusihiva­tással és munkával, valamint ne eredményezze mértéktelen megterheléssel a pedagógus iskolai munkától való elvoná­sát. Elsősorban azsokra a pe­dagógusokra vagyunk büszkék — mondotta — akik az iskolá­ban, a népművelésiben, a tár­sadalmi tevékenységben egy­szerre állják meg helyüket; A továbbiakban megállapí­totta, hogy a párt és a kor­mány az elmúlt 17 hónap alátt folytatott határozott és kérdésedről beszélt. A világ­nézetó nevelés kötelező alapja a tanterv, — mondotta. — A tanterv világnézeti alapját a pedagógus nem változtathatja meg, nem taníthat a dialekti­kus materializmustól eltérő vi­lágnézet alapján., a tanítás anyagából adódó általánosítá­sokat köteles levonni, ezt a tanítási módszerével is előse­gíteni. A feladatok között ar­ról beszélt, hogy a nevelők a világnézeti és nevelési célokat egy-egy témára vonatkozóan előre tervezzék meg, az igaz­gatók törekedjenek azoknak az anyagrészeknek számontartá­sára, amelyek világnézeti vo­natkozásban különös nehézsé­get jelenthetnek és úgy ter­vezzék óralátogatásaikat, hogy a nevelőket éppen ezen anyag­részek tanításakor segíthessék. Javasolta, hogy a tantestüle­tek az erkölcsi nevelésben, tűz­zenek maguk elé egy-egy olyan nevelési célt, amelynek követ­kezetes megvalósításán hosz­nulótora. Beszélt arról, hogy fel kell eleveníteni a régebben szép eredményt hozó szertár- fejlesztő mozgalmat és a saját erőből történő szemléltető anyag készítését. A szakkörök, tanári munkaközösségek kü­lönféle gyűjteményekkel gaz­dagítsák az iskolai szertárat. Felhívta a. figyelmet az év végi ismétlések helyes meg­szervezésére, módszeres lefoly­tatására isi. mai kapcsolatban elmondotta, hogy rövidesen nagyobb lépésekkel haladhatnak előre az iskolák. Szeptemberben országosan 500 iskolában, a megyében előre­láthatólag 15—20 iskolában már kísérletképpen bevezetik a gyakorlati foglalkozásokat. A Minisztertanács határoza­ta alapján az üzemeknek is legális lehetőségük lesz, hogy nagyobb mértékben, támogas­sák az iskolában a politechni­kai oktatást; Íz isWzlatási mwkliól beszélve elmondotta, hogy lét­re kell hozni minden iskolában az, hogy a gyermeklélektani, i pedagógiai előadásokat igény-,i ük és szívesen hallgatják a,i szülők. Tervszerűbbé kell ten-,1 ni és színvonalában emelni J kell az eléggé elhanyagolt csa- ' ládlátogatásokat is. A továbbiakban foglalkozott az iskolák patronáiásával. Az 1. félévben 1 306 OOO F*t-tai se­gítette a patronálásd mozgalom1 a megye iskoláit Az iskoláké patronálásd mozgalmának fej-} lesztésében különösen a sziget-^ várd, sásdd, seiiyed járás érti ed jó eredményeket. Befejezésül felhívta az igaz-» gató elvtársak figyelmét a fá-J sítás hónapjára. Az alkalmat , felhasználva, mozgósítani kell , az ifjúságot, az úttörőket a fa- , ültetésre és az elültetett fák,() parkok védelmére. (> A referátum után került sor., a hozzászólásokra- A vitában i több igazgató, és felügyelő,, i valamint Kálmán György olv-,i társ szólalt fel; ,i A félévi igazgatói értekezlet, i sok segítséget adott a további,! munkához, az év vége előtti,! feladatok elvégzéséhez, az is-,» kólák problémádnak megoldá-,) sához. Március 31-én; hétfőn délután hat Ksabb időszak alatt munkál- társadalmi bizottságokat. Ezek-!* kodnak. nek a bizottságoknak a félada- < órakor a Magyar Földrajzi Társa­Kérte az Igazgatókat, fordít- t mérlegelni a tanuló maga-f ság Dél-Dunántúli Osztálya rende­— - a — - ---- — - -- ■* - ‘ - - -_1_—,1_Z ^ ° nórAKAH g« Oimn«* VasAnA tlldomá“ sz árazföl­követ- sanakinagy gondot az iskolai tertósát, jellemét, tanulmányi'' kezetes, egyenes, nyílt, reális ünnepélyekre, legyenek ■ ótle- eredményét a továbbtanulási < m és tengeri hatós é^nyesüiésé politikájával, megfontolt intéz- tesek és alkotó módon kezde- javaBjat kialakítása érdekében.* nek vizsgálata hazánk éghajiatá- kedéseivel megnyerte sok pe- ményezök az óránkívüli neve- Diákotthonba való felvételnél*15an" cín!LmeJ;. a* e'őadá» helye: dagógusunk bizalmát, sokak- lés új formáinak felkutatásé- SSseTü^yS kSTIS 5 Nagy Lajos Gimnázium fizikai elő-, ban eloszlatta a kételyeket, ban (kiállítások, gyűjtőmunka, adóterme; visszaállította a hitet a veze- falujárás, tsz-ed való kaipcso- lésben, a szocializmus építésé- lat, találkozók, stto.); ben. Rendkívül kedvező ph ' , . S te «1*1 «HM i széde és a ,.Köznevelésben“ Mve az előadó elemezte az* megjelent levele váltott félév tanulmányi hogy az osztályzatok mögött nines mindenütt szilárd tárgyi A mentők jelentik ______- . Pénteken a repülőtéri építke- Szombaton a József utca 42. J ere dmó- zéseknél hét méterről tégla szám előtt Hoff er József 9 évest mentők az szállították, I. sz. Sebészetre dett. A mentők a gyermek-' klinikára szállították f 199-6 ápettit: UeJttís. 1956 áfuUUs: Uá\&n téfiíákat Híts-Bu „Húsvéti ajándék Pécsnek!” ezzel a címmel közölte az U) Dunántúl 1948 március 31-én a város lakóival, hogy „ápri­lis 5-től kezdődően naponta kétszer, rendszeres légifor­galom lesz” Budapest és Pécs között. Ezekkel a járatokkal épült meg végleg a híd a fő­város és Pécs között, amely- Igei a régi nyolc óra helyett 50 percre szűkült az időbeli távolság. A tíz év előtti já­ratok még a régi reptérről indultak. A régi reptér ere­detileg lóversenypálya, Illet­ve katonai gyakorlótér volt. Repülési szempontból már régesrég nem felelt meg a követelményeknek. Legna­gyobb hátránya az volt, hogy közvetlenül a hegyek tövé­ben feküdt és a város is már teljesen körülölelte épületei­vel. Már akkor felmerült egy új repülőtér építésének gon­dolata. A megvalósulásra azonban csak 1955-ben ke­rült sor. Borovszky János, a pécsi repülőtér vezetője hat éve él Pécsett. Az „indulás”-ról így ő is csak hallomásból tud, ezért szívesebben beszél azokról a dolgozról, amelyek pécsi tartózkodása óta történ­tek. <— A legnagyobb esemény az új reptér építése és átvé­tele volt. Ez az új létesít­mény a repülés követelmé­nyeinek és az utazóközönség igényeinek egyaránt nagyon megfelel. A réginél összeha­sonlíthatatlanul szebb és jobb forgalmi épületet, kor­szerű munkahelyeket és szép lakásokat kaptunk. — örömmel látjuk, hogy népszerűek a MALÉV jára­tai és egyre nagyobb a vál­lat munkájával szemben tá­masztott igény. Pécsett vala­mikor egy járat kötötte ösz- sze Budapesttel, április else­jétől pedig -már három in­duló és három érkező jára­tunk lesz. A nyári menet­rendet úgy állítottuk össze, hogy utasaink, akik reggel indulnak a fővárosba, mun­kájuk végeztével még azon a napon hazatérhessenek csa­ládjukhoz. A repülőutasok száma évről-évre növekszik. Télen bizonytalanabb az utazás az időjárás miatt. Nyá­ron azonban rendszerint zsú­foltak a járataink. Ha ebben az esztendőben úgy alakul a helyzet, hogy több járatra lesz szükség, úgy növelni fogjuk induló és érkező já­rataink számát. — Sok utast szállít a MA­LÉV Pécsről Szegedre is. A két város között viszonylag rossz a vonatközlekedés, hosszadalmas az utazás, s így tan és igen sokan szorgalma­san dolgoznak és egyre több azok száma, akik erejük, tu­dásuk legjavát állítják a szo-i^ cialista nevelés szolgálatába; Takács elviére ezután be­szélt a pedagógusok között a nevelőtestületekben meglévő politikai problémáikról is. Töb­bek között kiemelte, a leg- ____________ A te rmelőszövetkezetek, dől- ni arra a kérdésre, hogy a szu- be kísérletet őszi búzán. — —*.------------, so ,.afí * gőzé parasztok nagy része ma perfoszfát, melynek használa- mészsalétrom a pétisóhoz ha- 140 kg pétisót alkalmazott. Pé­politikai kérdésektől, bizonyosjtjj^j. adatában van annak, tárói annyi vita folyt, milyen sonló, 20.5 százalék nitrogén- tisóból alaptrágyaként 60 kg-ot aki teheti, inkább az ötven perces utat választja. Az eU múlt tél volt a második, ami- lior az utasok kívánságára rendszeresen fenntartották a téli szegedi járatokat is. Sze- gedre közvetlen, Debrecent Miskolc, Szombathely, Nyír- egyháza felé közvetett Össze- köttetési teremtettünk. A pé- esi utasok budapesti átszáll lássál érhetik el ezeket a vá- rosokat. — A MALÉV-nek menet- rendszerű járatai közle ked* nek Berlin, Moszkva, Varsót Prága, Koppenhága, Am- szterdam, Brüsszel, Bratis­lava, Bukarest, Szófia, Tira­na, Belgrád felé. Rendszere­sen leszállnak a ferihegyi repülőtéren a külföldi légi- társaságok gépei is. —» Vállalatunk gépparkja 1958-ban tovább fejlődik. Még ebben az évben modern gázturbinás utasszállító gé­peket kapunk a Szovjetunió­tól. Ezeket elsősorban külföl­di útvonalakra állítjuk be. Az IL—14 típusú, modern szovjet utasszállítók száma is növekedni fog. Ezekből elő­reláthatólag Pécs—Budapest viszonylatban is közlekedik majd egy gép. — Ha a MALÉV-ről beszé­lünk, még egy fontos dolgot kell megemlítenünk. Sokan még idegenkednek a repülő­utazástól, pedig a légiforga­lomban adódó balesetek szá­ma sokkal kisebb, mint bár­mely más közlekedési ág­ban ...Az elmúlt tíz év alatt egyetlen komolyabb repülő- baleset volt csak Pécsett, azt is a régi repülőtér kedvezőt­len fekvése okozta. Akik rendszeresen repülőgépen utaznak, azok tudják, hogy felszállás előtt szakemberek vizsgálják át töviről-hegyire a gépet és a beszállást, vala­mint indulást csak akkor en­gedélyezik, ha semmiféle hi­bát nem találnak. A gépek a pécsi repülőtérről is csak akkor szállnak fel, ha a kö­rülmények abszolút kedve­zőek és az utazás biztonsá­gosnak ígérkezik. — Ha összegezni akarjuk az elmúlt évtizedben végzett munkánkat — azt hisszük, jó volt, és reméljük, még jobb lesz. Tíz év után újabb ajándé­kot kapnak tehát a pécsiek. Ha a MALÉV dolgozói nem is annak szánták, a napi há­romszori járat 1958-ban is „ajándék” is, meg „húsvéti” is lesz. Hová Müven Mennyi (nuhágyett tozátyuttU? közömbösséget vagy óvatossá-ih műtrágya használaté­got tanúsítanak a politika, tudja a termés alapvető problémáival esem- ,edményeket. igaz, vannak ben. Ez a közömbösség, ol k akik az istállótrá­aztv lojalíy. a tantestületek ( g^ műtrágyával kíván- K’kI ÍI , j ák helyettesíteni, mások meg ióDD gatja. looD neiyen nem veazik figyelembe, hogy a gazdaságokban beállított ki- kisebb adagú műtrágyázás nem szalma termett. A siklósi Tán­nyos stagnálás, kritiikátlanság növények különbö- sértetek a nyitott kérdésekre hozott olyan termést, hogy csics Tsz őszi búzán végzett egyenesen reicezi az eiorenaia- Viseikednek a műtrá- nagyrészt megadták a felele- visszatérültek volna a műtrá- kísérletet, 120 kg szemcsézett hr5luH° »Syákkal szemben. Az egyikből tét, ez azonban nem jelenti azt, gyázási költségek. A legjobb szuperfoszfát és 50 kg pétisó pedagógusok, igazgatok Ponti-! jul-., _ másikból kevesebbet .. a1 eredményt a 120 kg-mal meg- felhasználásával. Itt a műtrá­győződésünk — mondotta, — hogy az az igazgató képviseli igazán nevelőinek érdekét, az tesz érdekükben legtöbbet, aki nap. mint nap alkotó kezdemé­nyező energiájának vezetői és* emberi tekintélyének teljes*( latbavetésével dolgozik neve-1 ( lói politikai fejlődéséért, a tie-^. velőtestület szocialista széllé-\ mű egységének mielőbbi meg-* valósításáért. maga területén. Minden terme­lőegységnek az adott gazda­ságban kell kikísérleteznie a helyes műtrágyahasználatot. A pécsváradi Dózsa Tsz őszi árpán végzett kísérletet, hol- A dankint 200 kg szuperfoszfátot, körülmények között fejti ki legjobban hatását, milyen mennyiségű műtrágya alkal­mazása áll arányban a gazda­ságossággal. Az elmúlt évben az állami tartalmú import műtrágya. 50 és fejtárgyaként két részlet- kg-tól 150 kg-ig alkalmaztak ben 40—40 kg-ot alkalmazott, kát. holdankint fejtrágyát. A Műtrágya nélkül 14 q volt a termés 822 kg-ról 940 kg-ig szemtermés és 20 q a szalma emelkedett. A fenti kísérletnél termés, míg a műtrágyázott a tapasztalat az volt, hogy a területen 16.5 szem és 25 q , . „ , . . .... * többet, a másikból kevesebbet kai tevékenysége a tantestúVs-l kíván’ k teken belül sokszor vagy nem! _' ... . , ki elégítő, vagy eltolódik az!» Gyakori hite az Is, hogy a iskolán kívülre és éppen az ( tavaszi fejtrágyát különböző iskolán belül hiányzik. Neg-I ^0^"^ után vetetAt bu­szán egyforma mennyiségben alkalmazzák. Választ kell kap­hogy a további kísérletektől el tehet tekinteni. A Sátorhelyi Állami Gazdaság az elmúlt évben réten végzett nitrogén­műtrágya kísérletet, hét par­cellán két-két kát. hold terü­leten az alábbi eredménnyel: eredményt a 120 kg-mal meg- felhasználásával. Itt a műtrá- szórt parcella hozta, ahol a gyázott parcella javára 230 kg műtrágyázás! költségeken felül szemtermés és 6.5 q szalmater- holdankinit 62.31 Ft. * többlet- mést csépeltek, bevétel mutatkozik. A gazda- Az egyéni termelők közül ságban egyébként a műtrágya Jánity János mohácsi lakos Tiszta jövedelem Ft. 1. parcella 50 lcglkh. pétisó, term. 9.35 q szénalkh. —12.62 2. parcella műtrágya nélkül, term. 7.45 q 3. parcella 100 kg/kh. pétisó term. 12.25 q 101.58 4. parcella műtrágya nélkül, term. 9.30 q 5. 200 kg pétisó, ferm, 16.75 q 256.58 6. parcella műtrágya nélkül, term, 9.25 q 7. parcella 300 kglkh. pétisó, term. 17.75 q 215.08 kiszórási költsége kát. holdan­kint 18.81 Ft. A gazdaság veze­tői következtetésként megálla­pították, hogy a csobokapusztai üzemegység talajai a nitrogén tárgyázást 100—150 kg-ig al­kukorlcán végzett kísérletet, holdankint 120 kg pétisó, 300 kg bioszuper és 200 kg kálisót alkalmazott. A műtrágyázatlan területen 24 q, míg a műtrá­gyázott kísérteti parcellán 48 q Takács elvtárs azután arról,( a fenti kísérlet a Sátorhelyi a leggazdaságosabb, viszont a beszélt, mennyire szükséges az,(I Állami gazdaságban arra az 2 mázsán felül adagolt pétisó hogy különösein a falusi isiko-(i eredményre vezetett, hogy 50'a réten már visszaesést okozott. Iáik igazgatói és nevelői ismer-((kg pétisó használata még ráfi- A Görösgall Állami Gazdaság támpontot más gazdaságok ré- daságokban. termelőszövetke- Jék meg minél alaposabban a^zeteses (—12.62 Ft/kh.); A hol- csobokapusztai üzemegységé- szére, tehát ezekből receptet »etekben újabb kísérleteket vé- ; mezőgazdasági politikáját, dankirvtó 206 kg felhasználása ben mészsalétronuna! állítottak senki sem alkalmazhat a saját geznek. Termelőszövetkezetek­kalmazva kitűnően meghálál- csöveskukoricája termett. Ha ják. számításba vesszük, hogy az itt Aa elmúlt években a terme- felhasznált műtrágyák ára 430 lőszövetkezeteknél és egyéni Ft-ba kerül és hozzászámítjuk parasztoknál is állítottunk be a kiszórási költséget, a többlet- kísérleteket, meg kell azonban jövedelem feltétlenül a műtrá- jegyezni azt, hogy az egy-két gyák felhasználását fogja alá- tsr.-ben és egyéni gazdaságban húzni. beállított kísértetek nem adnak Az idei évben az állami gaz­nál különösen a rétek műtrá­gyázását kívánjuk a kísérleteik­kel elősegíteni. Réten az idei évben nagyobb adagú műtrá­gyákat alkalmazunk. Kénsavas ammóniákból 200 kg-t, orga- foszfátból 600 kg-ot és 40 szá­zalékos kálisóból 100 kg-ot al­kalmazunk kát. holdankint. Ez 9 q műtrágyát jelent egy kát. holdra. Ugyancsak vizsgálat tárgyá­vá kívánjuk tenni, hogy a lu­cerna fejtrágyázáísát milyen mértékben segíti elő a por szu­perfoszfát, holdankint 200 kg-o« mennyisége. Ezeket a kísérlete­ket a mágocsi Béke, siklósi Táncsics, újpetrei Petőfi, kém- sei Haladás tsz-ekben állítjuk be. Termelőszövetkezeteink me­gyei átlagban 95 kg/kh. mű­trágyát használnak fel az idén a tavalyi 43 kg-mal szemben. Ez a hirtelen megemelkedett műtrágyafogyasztás ne jelentse azt, hogy a műtrágyákat terv- szerűtlenül szórjuk el. Terme­lőszövetkezeteink vegyék figye­lembe a gépállomások talajla­boratóriumainak javaslatát, a termőréteg vastagságát, a csa­padékviszonyokat, a talaj szer­vesanyagtartalmát, az elővete- ményt, az agrotechnikát, az ed­digi tapasztalatokat. Mindezekre a kérdésekre a minden gazdaságban helyesen beállított, a pontosan lemért és vezetett kísérletezések adják meg a helyes választ; Tarcsay Imre felügy, 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom