Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-30 / 76. szám
1958 MÁRCIUS 30 NAPLÓ 8 JOVO VTJAN KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITAClOS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA Megmérettek és könnyebbnek találtattak Máriakéménden is áss egyéniek Mindig itt az ideje 'A falugyűlésen hat név kerti t -/.óba. Az emberek figyelmesen hallgatták az előadót. — Először ifjú Duikal István nevét említette és felsorolta: miből mennyi termett néki a múlt évben, mennyi volt a jövedelme a hét hold 1400 négyszögöl földről, összes bevételként 48 710 forint jött ki. A gazdák helyeslőén bólintottak, akkor is, amikor az előadó levonta a 16 380 forint kiadást. Gondolták: így is marad még 32 330 forint. Szép Jövedelem ez még akkor is, ha ketten dolgoztak, mint Dukaiélenál. Az előadó elosztotta a jövedelmet és kiderült, hogy 1 347 forint jutott egy-egy személyre havonta. Molnosi János nyolcholdas gazda került a „bomekés" alá. Neki 49 160 forint az összbevétele. De ebből a nagy bevételből csak 26 705 forint maradt, amikor levonták a 22 465 forint kiadását; Itt is két személy dolgozott, Így hát egy-egv személy havi jövedelme 1112 forint lett; Siker Györgynek 10 hold 800 négyszögöl földje van. Ezt ketten művelik; Bevételei az elmúlt évben a következőképpen alakultak: Búza 21 mázna 4 410 Ft Árpa 18 mázsa 3 ^0 „ Kukorica 30 mázaa 3 000 Burgonya 8 mázsa 1 200 „ Tak.-répa 15 mázsa 300 „ Bor 550 liter 5 500,, Pálinka 11 liter 660 Ft Lucernaszéna 10 mázsa 1 000 „ Rétiszéna 25 mázsa 2 000 „ 2 db hízó 5 500 „ Tej 1 500 „ Tojás, baromfi 1500,, összes bevétel 30 350 Ft Kiadás: Tsz-tartozáa 2 983 Ft Adó 5 500 „ Községfejlesztés 360 „ Búzaföldadó 1223 „ Gazdasági kiadás 3 000 „ Eladott hízó takarmánya 1000 „ összes kiadás 14 066 Ft Maradt tehát 16 284 forint. Ha ezt elosztjuk két részre, akkor 678 forint havi jövedelem jut egy-egy személyre. Ez. pedig kevés. — Úgy bizony! — súgtak ösz- sze az emberek; Nem maradt idő a további eszmecserére, mert az előadó újabb nevet említett: Demhardt Károlyét. Neki" nincs földje. Amije van, az a termelőszövetkezetben van. Mert Demhardt Károly a tér- gozik a termelőszövetkezetiben. Károly egyedül dolgozik a termelőszövetkezetben, a munkaegységet is egyedül szerezte, így hát a teljes összeg őt illeti. Az előadó elosztotta a jövedelmet és minden hónapra 2 064 forint jutott. — Ez aztán igen! — súgtak össze az emberek. Wagner Ádám szintén termelőszövetkezeti tag — foga- tos. ök ketten dolgoznak és a 359 munkaegység, valamint a háztáji után 41 206 forint volt a jövedelmük. Ebből köztartozásra 300 forint, a két hízó takarmányára pedig 1 000 forint ment el. Maradt 39 906 forint. Ezen két személy osztozkodott és így 1 665 forint jövedelem jutott egy-egy személyre havonta. — Ezek sokat kerestek, de a növénytermesztők kevesebbet. Azokról nem is beszél! — szólt oda az egyik gazda a szomszédjának. Még jóformán be sem fejezte, amikor mér hallja: „Köves György növény. Háztáji: Bor 800 liter Burgonya 6 mázsa Kukorica 32 mázsa 2 hízó Tojás és egyéb Pálinka 10 liter összes bevétel: Kiadások: Köztartozás • •• A téli hónapokban volt időszak, amikor minden másnap ; alakult egy új termelőszövetkezet. Ezenkívül igen sokan lép- ; tek a meglévő termelőszövetkezetekbe is. Ez a fejlődés jó, •hasznos volt. | Most, a tavaszi munkák megkezdése előtt egyes elvtársak «megint úgy gondolják, hogy „nem időszerű” a termelőszövet* ; kezetek számszerű fejlesztése, mert a tavaszi munkák már ■■11 ■' ! lehetetlenné teszik. Az kétségtelen, hogy a tavaszi és nyári ; hónapokban általában mindig kevesebben kérték felvételüket Í * a termelőszövetkezetekbe, mert őszig vártak. Ebből azonban nem az következik, hogy a termelőszöveu kezetek fejlesztését, számszerű erősítését le kell venni a napi-* rendről, mint olyant, ami „aktualitását vesztette”. Éppen most ♦ nyílik lehetőség, hogy a gondolkodókat, a szimpatizálókat tü- I relmes munkával meggyőzzük a nagyüzemi gazdálkodás eíő- ♦ nyeiről, megismertessük velük azokat a lehetőségeket, ame ’ 8 000 Ft í lyek a' termelőszövetkezetek el#t állnak. A tavasz és nyár 900 „ : nemcsak a termést érleli meg ilyen módon, de az elhatározást T Ír* HToli 4 n 4/> wmnl őcoöirajlr nonénlr frarrotni fqersaí M 3 200 6 000 „ 1 500 „ 600 „ 32 735 Ft 300 Ft Eladott hízó hizlalására 1 000 forint. Összesen 1300 Ft. Még mindig maradt 31 702 forint. Ezen két személy osztozkodott és így egylkük-egyikiik havi jövedelme kerek 1300 forint volt. Az előadó három egyéni és három tsz-tag jövedelmét tette mérlegre. Az egyéniek között is volt gyengébb, erősebb, a tsz-tagok között is volt fogatos, állattenyésztő, a termelőszövetkezetben a legjobban keresők közé tartozó és volt olyan is, aki a növénytermesztésben is. Tehát a termelőszövetkezetek vezetői, tagjai ne tegyék le : a „lantot”, folytassák a felvilágosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között. Ugyanez a helyes eljárás az előkészítő bizottságoknál is« : Ne várjanak őszig, hogy „újra napirendre vegyék” e szép fel* : adatot, hanem lankadatlanul folytassák, hogy őszre megérjen ;a gyümölcs. Úgy véljük, hogy ez jobb módszer, mint az, amit egyes : elvtársak vélnek, hogy „akkor foglalkozzanak a termelőszövet* : kezetek fejlesztésével, amikor elérkezik az ideje”. Annak min*: dig itt az ideje. melószövetkezetben dolgozik — állatgondozó; 296 munkaegységet teljesített. Az előadó nála is felsorolt mindent, a bevételt, a kiadást; A bevétel 25 477, a kiadás pedig — 200 forint ment községfejleeztési adóba, 500 meg az eladott egy disznó takarmányára — 700 forint volt. Maradt tehát 24 777 forint tiszta bevétel. Demhardt 341 munkaegységet szereztek ketten. Erre kaptak: termesztő. Másodmagával dől- Hat Snber került „a láthatatlan merleg serpenyőjébe és mint a példák is mutatják, az egyéniek könnyebbnek találtattak Máiriakémén- den is; ÉPÍTKEZÉSEK Búza 16,44 mázsa Árpa 12,38 mázsa Kukorica 19,20 mázsa Széna 13,64 mázsa Cukor 1,40 mázsa Pálinka 9 liter Zöldlucerna 100 öl Készpénz 3 452 Ft 2 600 „ 1 920 „ 1 091., 1 484 „ í 540 „ * 300 „ 8 148 „ A harmadik közbeszól... ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ .4 kupéban a három emberen kívül füst és széngáz vaU. A sarokban lévő szidta is a vasutat. A másik kettő ügyet sem vetett a széngázra, meg a füstre. Beszélgettek. — ...Olyan gyönyörű állatok voltaik, ott, hogy na! Volt olyan tehén, amelyik 9—10 000 liter tejet is ad évente. — Az anyját! Aztán sok volt ilyen? — Sok! Meg aztán a bikák is olyan jámborak, hogy nyugodtan megfoghattuk a marját. Ilyen széles elejtik volt — és kitárta a karját. — Ilyen bika nekünk is jó volna! — De jó ám! Meg a csikók, 'hát az valami csoda. Annyian voltak, hogycsak na. Körénk jöttek. Te, olyan lovakat, mint ott, még nem láttam soha. Az egyik Iával 160 centit ugratott a tréner. Azt mondta, nem ugrat többet, mert versenyre készül, pedig átugorja ám a száznyolcvanat is. — Mit láttattok még? — Akleora kanokat, mint egy borjú. Különböző fajtájúnkat. Az egyikkel sonkasüldőnek valót, a másikkal meg az ördög tudja, mit állítanak elő. >■. — Ilyen kanok kellenének nekünk is! — Igen, de hát annyi fajta nem lehet nekünk. Az nagy gazdaság, kis gazdaságban nem lehet ilyet csinálni. — Miért ne lehetne? — Mert nem lehet! — De a kis gazdaságból nagy gazdaságot lehet csinálni! — szólt közbe a harmadik a szomszéd pádról. A két ember ránézett, kissé haragosan, úgy, ahogy egy kéretlen közbeszólóra szoktak: nézni. Egy ideig nem szóltak egy szót sem. Aztán mintha csak a harmadikat akarnák bosszantani, új témába kezdtek. — Hallottad, milyen nagy kedvezményeket kapnak a tsz-ek? — Vhüm. — Majdnem inayen kenjük a műtrágyát. A gépállomás is potom pénzért dolgozik nekik. Állatokat is vehetnek kedv ezár cm. — Olyan állatokat, mint ami-, lyeneket ti láttatok. — Olyanokat. — Vehetnek 9—10 000 literes teheneket, kanokat, góbékét, meg tralktort.:; — Maguk is vehetnek mindent, magük is megkaphatják a kedvezményeket! — szólt közbe megint a harmadik. — Hogyan? — horkant föl a kát ember..— Hiszen, azt csak a termelőszövetkezetek kapják .:; — A ternielöszövetkezetek. vagyis mindenki — így a harmadik. — Hát ezt, hogy értsem? — vititant a bajúszos szeme. —- Úgy, ahogy mondom. — Na, jól van, akkor megmagyarázom — szólt a harmadik és átült a másik kéttő mellé. — Ugye, vannak már meglévő termelőszövetkezetek. — Ezek már most megkapják a kedvezményeket. A napokban jelölték ki a felsőszentmártoni Dráva őre Termelőszövetkezetben az új major helyét. A kijelölt he- ! lyen hamarosan megkezdik í az építkezést. Egy ötvenférő- | helyes, magtárpadláeoe te- | hénistállót, egy húsz férőhelyes sertésfiaztatót és egy ötven férőhelyes sertéshizlaldát építenek a Dráva Ore tagjai. Azt mondják, a régiek nem megfelelőek már, korlátozzák fejlődési lehetőségüket, ők pedig előre akarnak haladni, méghozzá nagy lépésekben. A kenősei Haladásban is hasonlóan gondolkodnak. Ok nem építenek új istállót, de épületátalakítással olyan ötven férőhelyes tehénistállóKészülődés a tavaszi vetésre Az elmúlt heti hóvihar károkat okozott a mezőgazdasági ban. Sok őszi vetés felfagyott, s ezek hengerezését azonnal ej kell végezni, amint rá lehet menni a talajra. Sürget már az ősziek fejtrágyázása és főleg a tavasziak elvetése. Ugyanakkor még őszről 84 000 hold szántatlan terület maradt, amelyet m vetés érdekében mielőbb fel kell szántani. Jó szervezettséget követel a tavaszi munka, a szántás■> vetés, műtrágyázás mielőbbi befejezése, összesen 191 000 holdat kell elvetni tavasszal és ebtől 12 000 hőid vár a termelő- szövetkezetekre. Milyen elgondolások, szervezeti intézkedések megvalósításával gondolják behozni az időjárás okozta Téma■» radást ? A bajúszos bólintott. — Aztán vannak még meg J nem alakult termelőszövetkezetek. Ezek meg majd megkapják a kedvezményeket. Tőlük függ, mikor kapják meg,: nem igaz? A bajúszos ismét biccentett a fejével. , — Hát ezért mondtam, hogy • mindenki megkaphatja a kedvezményt. Magük. is, ha . A vonat lassított. Állomáshoz ért. A két ember búcsúz- kodott. A mozdony prüszkölve lassított, majd megállt. A két ember kiszállt, a harmadik meg, . , , _,, ? ot t állt az ablaknál. Integetett I luk 65 20 férőhelyes sertés- t feléjük. » i fiaztatójuk lesz hamarosan, ♦ — 0 már biztosan szövetke-1 hogy báriá megnézheti.- Ujpetrén még a nagy havazás előtt elvetették a* 10 hold borsót, 160 holdra pedig kiszórták a műtrágyát Azt tartják: a hosszú tél után most gyorsan erősödni kell a növényeknek, ezért lesz olyan terület, ahová 200 kiló műtrágyát szórnak majd. A 150 kilót azonban megadják az összes földnek kát. holdanként. Valamennyi tavaszi alá már ősszel elvégezték a szántást. Most, amint rá lehet menni a földre, azonnal' tárcsázzák, bo- ronálják és vetik. A vetéshez három gépet kértek a kozár- mislenyi gépállomástól. Ha ezeket megkapják, 3—4 nap alatt földbe kerül az összes tavaszi kalászos. Naeyvútyon sem lesz lemaradás. A vári gépállomással úgy más ülteti majd*el, mert ren* deikezésére áll az ebhez szűk* ségea gép. A nagyvátyi tsz-tagok nem is panaszkodnak a gépállomásra. Ősszel is idejében megszán- totta földjüket és a tavasz előtti napsütéses időben még egy* szer megforgatta ezeket a területeket Néhány nap múlva kezdik a vetést. Vokáuyban sajnos rosszul vizsgázott a yü- lányi gépállomás. A két termelőszövetkezet közel 30 hold tavaszi búzát is szeretett volna vetni a takarmánygabona mellett. Az időjárás kedvezett is ehhez, de olyan rosszul dolgoztak a traktorosok, hogy csupán hat holdat vetettek eá egy hét alatt. Ez még egy napi teljesít- ménynek is kevés. Éppen ezért a két termelö- [téW meg a szerződést, hogy 5.5 szövetkezet úgy döntött, hogy I normálhold munkát kell vé- szerződését felbontja a villányi |geznie minden hold szántón, gépállomással és a kozármisle- [Még a burgonyát is a gépállo- nyiekkel szerződik. szigetkötőtzelbeli — szólalt meg a bajit- ♦ szos, miután elhagyták az ál- j lomást. | — Ha szövetkezetben, ha ♦ nem,, igaza volt. Mindenki ♦ ■megkaphatja a kedvezménye- ♦ két. Még mi is! i Egy gazdasági felügyelő Alig néhány hete alakult | Sok SOndjaa^ad egy gaz- A Vetések ideje ís elérke- vajszlói Zöld Mező Tsz tagjai jdasági felügyelőnek manapság, zett, s nem egy gazda érdek- j* úav határoztak hoav eav ♦ Hartai József, bólyi körzeti lődik a gazdasági felügyelőnél, “ \gazdasági felügyelő ennek hogy milyen arányban vesse a eddig más célra használt épu- jegyi,k me&mondhatója. Egy ter- ?abosbükkönyt. férőhe- ímelőszövetkezet és két tszcs letet átépítenek 30 lyes tehénistállóvá. Tsz-utca Új-Mohácson Uj-Mohács. A képen látható : utcasoron főleg a 11. Rákóczi iTermelőszövetkezet tagjai lak- : nak. Valamikor a Vörös Fény : nevet viselte ez a termelöszö- ; vetkezet és országos hírű volt. ■ Most ezt a hírnevet akarjak visszaszerezni a termelőszövetkezeti tagok, ezért rendeltek 20 tenyész-szarvasmarhát és hamarosan befejezik a majorságnál az istálló építkezését. Két dologban már felülmúlták az egykori Vörös Fényt. Nemcsak közösen dolgoznak, hanem egy utcasoron is Baknak; egyrészük a majorságban, a „szolgálatiu lakásokban, másrészük Uj-Mohácson. Azonkívül tavaly 61 forintot osztottak agy munkaegységre. Ilyen eredményre még nem volt példa a Vörös Fény történetében. tartozik hozzá, valamint Boly és Versend egyéni parasztjainak számtalan gazdasági gondjal Elsősorban a nagyüzemi gaz- ♦ dálkodást támogatja és gyak- fran eljárogat a bólyi Kossuth Termelőszövetkezetbe is. Bár itt van a legkevesebb dolga. >*4f Ugyanis.., — Matyi bácsi is nagyon jól érti a dolgát a gazdaságban. ■ Azért leülünk vele megbeszél- t ni egyet s mást. Pl. a műtfá- : gynszórást. Idén 50 mázsa péti- ' sót szórnak ki a Kossutii-ban. Az őszi kalászosokat fejtrá- •eyázzák vele, összesen 329 hol- i'dat. Versenden a fásítást, parkolást — amit a községi tanács ^gez — irányítja. Ez sem kis "inka és szaktudás kell hozMost van a gyümölcsfák ápo- ' ás ónak, a permetezés ideje, ez is a gazdasági felügyelő gondä ja. Ellenőrzi, tanácsokat ad. Harmat Mihály például a mi’ nap azt kérdezte tőle, hogyan |kell elkészíteni a mészkénle- t vet, hogy az hatásos is legyen? Mások arról érdeklődnek tőle, Bolyban a Kossuth Termelőszövetkezetbe februárban és márciusban 24 új tag lépett be. Köztük sok a fiatal, mások pedig már korábban termelőszövetkezeti tagok voltak, s most újra visszamentek a közösbe. Nagy érdeme van ebben a gazdasági felügyelőnek. Hartai József elbeszélget velük. — Nem volt jobb a közösben? Hét ha csak azt nézzük, hogy Hasz József tavaly 29 890 forintot keresett egyedül, Witzl Frigyes pedig 18 303 forintot, vagy Edelmann Józsefné 13 140 forintot, bizdhy jobb volt ott. Hogy jobban tudjon érvelni az egyéni parasztok előtt, most számolgatja, hogy a bólyi egyéni parasztok milyen eredménnyel zárták a tavalyi gazdasági évet, s összehasonlításképpen kiszámolja a termelőszövetkezeti tagok tavalyi havi átlagos keresetét. Ezeket 32 adatokat használta fel az ezüstkalászos tanfolyamokon is. amelyek most fejeződtek be. Azonban ezzel nem ért véget a bólyi és a ver1 mivel kell permetezni ilyenkor sendi parasztok tanítása, a : tavasszal? Aztán, hogy olajos nagyüzemi gazdálkodás népi :szerrel jobb-e a permetezés? szerűsítése.
