Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-11 / 35. szám
1958 FEBRUAR 11 NAPIÖ 3 A takarmánytermelésről zuaii tár: zeni Mostanában falun sokat be- kot. Hasonló fokozatos emel- konca vetésnek csak 8—8,3 szélnek az állattenyésztés fej- kedésnek kell bekövetkeznie százaléka történt hibryddel. fejtéséről, a fejlesztés útjáról, idén a lucernánál, a vörösbe- amit 1967-re 40—50 százalékra. további tennivalókról. Ez va- rénél, a baltacinnál, a csala- kell fokozni. E két szám ma-Fnalasi tarsu*as alakult hat csalóban nagyon fontos téma és mádénál és a takarmányrépá- gáért beszél. Szükségletünk jósok mindent kell tenni, hogy nál. A zabosbükköny igen drá- dezését nem biztosíthatjuk más a megye állattenyésztésének ga takarmány, ennek vetéste- megyékből és ezért itt kell régi színvonalát visszaállítsuk, rületét nem célszerű emelni, hibryd vetőmagot szaporító sót túlhaladjuk. A tovább; fej- sőt 1967-re mintegy 0,7 száza- területet biztosítani. E munkát ledérnek elsősorban az alapját, lékkai csökkenteni is kell : elvégezni sem könnyű, de a a takarmánytermelést kell A fő feladatok egyike tehát tennivaló ennél több. A kuko- tegteremteni, illetve fejlesz- a takarmánygabona termesztő- ricát elég drágán termelik a tó. sének növelése, a másik a szá- megyében, aminek legfőbb oka lastakarmányt termő területek a gépesítés alaosony színvonai A múlt évben helyes törekvések voltak a fokozott taikar- •nánytermelésre. A korábban teával és ipari növénnyel bevetett terület nagyobb részét mányra a fejlődés üteme a ikersoros vetés lassú terjedéseink, hogy ezt nem hitelből, hakövetkező: 1956-ban a megye is akadályozza. Ha e kétféle (i nem saját erőből tették. takarmánynövények foglalták szánóterületének 14,8 százaié- vetósmódot szélesítjük, azon-i A traktort a szakcsoport el. Ennek és a kedvező tér- kan termelték szálastakar- mai csökken a termelési költ-,(egyik tagja kezeli majd, s csúcseredménynek köszönhető Ennek 1960-ra 16,7, ség is, mert a meglévő gépek ipán 60 hold földjüket dolgozi u ... ’ míío i o n i on o ___i*t_______i______________\ „'í.______.,«1« ¥ te y nincs takarmány hiány. Ha alacsonyabb tenmésered- ®ányek lettek volna, — gond S lenne. A takarmányterme(fzviscmg. és mj. — rendelet! Farsang van — a bálok rendezési ideje. Nemcsak a fel* nőttek, az ifjúság is megrendezi a maga hagyományos báljaitt — s szép és nemes gondolat, hogy a bevételt nyári táboro* zásra, üdülésre vagy sportfelszerelés vételére szándékoznak ____ fordítani. Mint meghívott vendég én is részt vettem néhány _ . - „„ bálon. Csillogó szemeket, kipirult arcokat láttam. Vajon min* ny, gcpalomastol egy 22 U-'den es3tben B Vldamság, a tánc festette-e pirosra az arca* MAVAG traktort vásárolták, Sajnos nem! s~‘ A jókedv fokozódása nem mozgott mindig a jóizlés hald* rain belül. Ennek fő oka az volt, hogy nemcsak üdítő italok, hanem szesz is került a fiatalok asztalára. Ma, amikor a saj* tóban és a rádióban sok szó esik az ifjúság helyes nevelésé* nek módjairól, kötelességemnek tartom illetékesek figyelmét társulás a me- * felhívni arra a nem rég megjelent rendeletre, amely többek . i között kimondja, hogy „egészségrontást követ el, aki 18. éven Kisszentmártonban géphaszláddal. 5800 forintért a harkáEzt az összegei a tagok saját pénzükből adták össze. A traktorhoz szükséges munkagépek beszerzésére a földművesszövetkezettől kémek hitelt. Ez az első olyan — főleg a pillangósok — szé- la, de a fejlő d*st e téren a Jgyében, amelyik traktort vá-\ , ... .. . -■ ' T;.'1 ’ lesítése. Az összes szálastakar- négyzetes és a Kolibai-fóte Jsárolt. Külön dicséretükre vá-{alulit**z°.1?(?J__™°v_, h™?,á{ut?LSZt^.Slta^\, 1962-re 18,7, 1967-re 20,2 szá- is jobban kihasználhatók lesz-,(zák meg vele. Legközelebbi Zalákra kell emelkednie. nék. i tervük, hogy sürgősen beszeTenmészetesen korlátozottak a szálastakarmány termeié- (1 rezzenek egy kettős ekét és a vetésterületek növelésének Kénél sem kisebbek a gondok. ®sy nehéz fogast, fe színvonala még nem éri el lehetőségei. Ha csak erre ala- Különböző okokból fakadóan <1 az 1938. évit. Ekkor a megye póznánk és így akarnánk ele- például 1960-ig elsősorban a Káníóterületének 16,3 százaié- gendő, jóminőségű takarmányt vöröshere vetésterületet kell te termeltek szá'lastakair- biztosítani a fejlődő állatállo- növelni és utána lehet fokozott Hányt, 1957-ben. pedig 13,3 mányinak, úgy, mintegy 10 év ütembem a lucernáéra rátérni, százalékán. Pillangósoknál kis- múlva megrekednénk, mert a Mindehhez hozzájön a talajerő •é még kedvezőtlenebb a hely- szántóterület felhasználásának pótlás feladata; te mert az 1938. évi 12 szá- szerkezeti változása addigra A fejlődés iránya tehát ki- Hlék helyett a szántóterület befejeződne és „megállna a ciú gozott. Hozzávetőleges szá- "5 százalékán termelték. A tudomány“. Ezért a vetésterü- mírások még arra* is választ barmánygabona termelésé- det növelésével egyidejűleg a jj0gy ha szélesítjük a te összehasonlítása sem mu- termésátlagok emelése is fel- szálasta.ka:rm.ány vetésterü!C' , \ ;----a szaiastaKarmany vetesteruie- y------— “ :------ —. Ht ja, hogy jelenleg jobb lenne adat. Lucernából például 1960- emeljük a termésátlagot fkon este azonban megszületett 6 téren a helyzet, mint 1933- na egy holdon 28 mázsát kell ü ’ Jg67.rc 33 százalékkal a óöntés. Vesztemgombi József, te, mert a takarmánygabo- termelni, ami 1956-hoz képest "át terem, akikor máris lát ■%, hogy a takarmányterme- P céltudatos fejlesztése nél- *51 az állattenyésztés fejleszti termő terület 2 százalék- 1 mázsás emelkedést jelent és al volt alacsonyabb. Ha eh- 1967-re mán- 30 mázsa lucernát te hozzávesszük, hogy a me- kell betakarítani egy-egy hőidbe rétjeinek és legelőinek — ról; -Hasonló emelkedés min- telések szerint — mintegy den takarmánynál szükséges, ^-55 százaléka eléggé leírom- ami nem megy magától, nem J°tt állapotban van és kevés- bízható egyedül az időjárásra, értékes vagy értéktelen szé- A takanmánytermesztés fejlesztése sok munkát kíván. Ennek azonban vannak fő tennivalói. Egyik ilyen, hogy __ ___________ __ takarmánygabonánál is állante , minőségének javítása hiú dóan biztosítsuk a megye trind, legfeljebb szóbeszéd adottságainak megfelelő, jóteí/o lehet. minőségű vetőmagot. Ezért A takarmánytermelés fej- született elhatározás, hogy —( ütésének is meg vannak a hasonlóan a kenyérgabonához ( temányosaat kidolgozott cél- — a takarmánygabonáinál is, ( •*i a megyében. Érdemes ezek- bevezetik a négy évenkénti ( T közelebbről megismerked- vetőmagfelújításit. Csak eh-( k hogy idén, a tavaly kezdett hez, mintegy 2 900 kát. hold < te haladhassunk. Legfonto- földön kell másodfokú szapo-( te tennivaló, hogy fokozato- látással vetőmagot termelni. ( ^ tovább emeljük valameny- Kukoricánál hasonlóan a jó( \ takarmány féleség vetéste- vetőmagbiztosítás a termés-, [teát. Többi között, hogy biz- átlag emelésének egyik leg-, ^hassuk a növekvő állat- fontosabb tennivalója. Égé-, temárny szükségletét, a ta- szélben jófajtájú kukoricák ho-, teiánygaboma vetésterületét nosak a megyében, de a hib-, ?*r idén -a megye szántóterü- ryd és beltenyésztett kukorica-1 tetek 35,5—36 százaléka kő- val való vetésnél még sok a , te kell kialakítani, hogy az- munka. A hibryd vetőmag elő-1 tel tovább emelkedve elérje nyei ma már közismertek én ®87-re majdnem a 38 százaié- mégis 1956-ban az összes ku-1 outohó. eJié'A(£Cső.s% Sok évi tapasztalatból tudom, hogy szesz nélkül is vidd* man, jól szórakozhat az ifjúság, ha a rendezők gondoskod* nak az est színessétételéről. Még nem késő! Ha mindannyian összefogunk, elérjük azt, hogy nemcsak nekünk, szülőknek lesz szép emlékünk az első bálról, a farsangi mulatságról* gyermekeink csillogó szeméről, kipirult arcáról, hanem az át* táncolt éjszakák sok szép, kedves emlékét velük sem feled* teti az álkohol mámoros gőze. HERMANN FERENC tánctanári Nagyharsány kétféle gondja Nagyharsányban, két dolog foglalkoztatja most az embereket. Az egyik a most alakuló termelőszövetkezet. Régóta san terjed —, már arról beszéltek az emberek, hogy. az új termelőszövetkezet versenyre kel majd a már megvajúdott ez a kérdés. Csütörtö- lévő Sárvárival és sokan már azt is mondták, hogy a meg u „ ü«.u»*iviuh - - alakulandó termelőszövetkelesz több ' szálasta kar mdíriT « Vass Nándor, Nagy Dezső és zetbe 16 család belépett. megyében mint 1956-ban. Ez (Kovács János megalakították A termelőszövetkezetbe lepaz előkészítő bizottságot és 20 ezer vagonnak felel meg, E takarmánytöbblet sejteni engedi, hogy mennyivel több. jobb minőségű lehet a megye állattenyésztése, lényegesen magasabb az állati termékele hozama. Ha ezt elérjük — és a lehetőségek megvannak, hogy elérjük — túljutunk 1938 színvonalán. Kászon József másnap megkezdődött a szer- 1 vezés. Kidobolták, hogy meg- 1 alakult az intézőbizottság, [amelynek célja egy új termelőszövetkezet létrehozása. A t dobolási szövegben az is sze- t repel, hogy a termelőszövetkezet minden becsületes dolgozót , örömmel lát. A dobolás után — már előtte is, mert az ilyen hír gyorni szándékozók között van D. Varga Sándor is. ö azelőtt a Ságvári könyvelője volt. A feloszlás után nem ment vissza. Most az új termelőszövetkezetbe belép, csak mi út mondja: reskedelmd osztályának az igazgatósági ülésen felvett jegyzőkönyv-kivonattal, a ta- nács és a kőbánya javaslatán val együtt. A jegyzőkönyvben többek között ezek olvasha-« tők: „Az eddigi taggyűlések, tanácsülések, összevont párt» vezetőségi ülések több alkalommal foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az fmsz létesítsen TÜZÉP-telepet a községben. A telep létesítése annál inkább is indokolt, ment a községben mintegy ötszáz — Megvárom, amíg megvá- olyan dolgozó van, akik minlí’Eténycsősz” — így nevez- ták ünnepélyes keretek között "e- valamikor tréfásan azokat Miss Gloria Greyt, az egyetem j? 'Hős hölgyeket, akiknek ki- utolsó tee nélkül az egyetemi hallgardedámeját Hiába, már az oxfordi egyetemen sem . ___________ meg ragaszkodnak a régi bevett ’'.' teanőjüket. Az oxfordi szokásokhoz, a „gardedame” ■“-temen a minap nyugdíjaz- ma már elavult fogalom. & nem látogathatták Miért nincs háztartási kisgépkölcsönzS Pécsit!? ségleteit. Nagyon cl kelne egy állam' kisgépkölcsönző itt, Pécsett. A megoldás ma Azzal kell kezdeni, csekély volt, hiszen hogy már volt egy- egy porszívógépet 1 szer és másfél évig napra 12 forintért — úgy-ahogy — kölcsönöztek, ugyan működött a Pécsi ennyiért vihettek Kiskereskedelmi haza a háziasszo- gától kínálkozik. Vállalat kezdésé- nyok egy padlóke- Budapesten ered ben. S éppen ez volt félét. A varrógép a baj, mert a kiske- kölcsönzési díja egy leskedelmi vállalat hónapra csak nyolcnem rendelkezik van forint volt. S olyan szakemberek- ha eltört egy alkatkel és műhellyel, rész? Százakra ni- ahol az eltörött, gott a kiskereskeden évben utalványra, tüzelőellátási akcióban, részesülnek; Ezt azonban jelenleg csak Siklóson, Beremenden, vagy Villányban tudják beszerezni. Ez — a fuvar miatt — ÍOO—■ 120 forintos többletkiadást jelent a dolgozóknak: s s” Mindezt tudomására hozták lasztják a vezetőséget. Nem akarok vezetőségi tag lenni. — Ha nem akarsz, majd hazahozzuk a Pécsi Gyulát. Az lesz a könyvelőnk — mondja Vesztergombi József. Ezzel el- intéződött D. Varga Sándor kérése is. Az előkészítő bizottság tagjai is sok nevet említenek: a megyei tanács kereskedelmi iKázmér Gyuláét, Pál Józsefét, osztályának és nagyot néztek, 11 Bakó Jánosét, Illés Sándorét, amikor január 9-i kelettel ' Csabai Istvánét, Schlitt Pété- megjött a válasz. A válasz ren- rét;;; Valamennyien jól dől- deletre hivatkozik és elutasít- gozó középparasztok, vagy ja a kérelmet. Az indokolásolyanok, mint Schlitt Péter, aki ban ilyenek olvashatók: „Nem a Ságváriban végzett kitűnő tartja a kereskedelmi osztály állattenyésztői munkájáért ki- indokoltnak a kérést azért, ^tüntetést is kapott. mert Nagyharsány tói 7—8 ki— Ha minden jól megy, ak- lométerre Siklóson és körülbe- kor néhány napon, vagy héten lül 5—6 kilométerre Villány- belül szocialista község lesz ban állami TÜZÉP-telep mű- Nagyiharsány — mondják a ta- ködik. A kérelemben szereplő reskcdclmi csönző. Szakembc reivel javíttatja gétönkretett gépeket delmi vállalat javí- pe-it és mosógéptő' l[ tási költsége. Mióta megszűnt a csönöz, Kívánaté vállalati kisgépköl- lenne, ha a vállalata csönzés, igen felien- Pécsett is nyitna dűl a magánosok egy .fiókot. Eztmeg- üzlcte. Fellendült kívánja a háztartá- és kifizetődő, mert si munkák fokozott maguk javítják gé- gépesítése és a házi- peiket. Ugyanakkor asszonyok teher- bevétel hozzá ké- nem tudják kielé- mentesítése a „má- pest elenyészően . gíteni a város szűk- sodik műszak" alatt. javíthatják. Márpedig minden gép tönkremegy egyszer. S a kiskereskedelmi vállalat több mint 20 ezer forintot fizetett rá a háztartási kisgép kölcsönzésére. — A menyesen és ha-i szennai működik i egy vállalat, azt ___ __ . . _____ __ _________ ____ úg ynevezett Belke- nácson. — Két okból lehetsé- áruféleségeik, amelyekkel a ía- Kö'- úes ez. Uj termelőszövetkezet kosság ellátását nem látják alakul és máris megkezdődött biztosítottnak ezeken az etm- a versengés a tagokért. lített TÜZÉP-telepéken szinte — ________ Az előkészítő bizottság tagjai korlátlanul beszerezhetők (tüsá torig mindent köl- s hasonlóan vél ekedinek. zelőanyagok, épületanyagok...)“ * Ezt tudják a nagyharsányiA másik kérdés, ami a nagy- ak is, csak azt nem tudják, harsányiakat foglalkoztatja, miért nem lehet Nagyharsánynem ilyen természetű és nem ban 100 forintos fuvar nélkül is ilyen örömteli. Arról van is mindezt megkapni. Ezen az szó, hogy a földművesszövet- áldatlan állapoton a községben kezet a lakosság kérésére el- nem tudnak változtatni. Azt határozta: „TÜZÉP’‘-telepet lé- várják, hogy a megyei tanács tesítenek. A kérvényt el is segítsen rajtuk, küldték a megyei tanács ke- Szalai János >r^rt kell kiemelnem ezt a szót, mert nem \.!nfien esetben ül az asztalnál — ember. te bizony. Az íróasztal mögött spkmindent te1 csinálni. Mondjuk olyasmit, hogy az tetei egyik sarkáról a másik sarkára helye- i[te aktákat — és elmegyek haza, mert a munkaidő. Esetleg úgy is lehet, hogy . leadom” a feleket, negédes mosolyok özöné- árasztom el őket, megismétlem az igére- teet, mint egy jól betanított törpepapagáj j!tovább semmi. Vagy esetleg: intézkedem, yonálok, aláírók, szigorú képet vágok, tezsgök", soha nem érek rá, intézem az pákáit —, csupán a papír halmaz mögött nem ',rn meg az emberi sorsokat.; 5 ;te is lehet. jjte lehet másképpen is. Azt mondja valamiig közmondás, hogy „adott az isten hivatalt, % kozzá észt is ...” Hogyne. De a hivatalhoz ^"sak ésZ kell — hanem szív is! Ijj,** van egy parasztember, Keserű Gábor tetek, magas termetével, széles arcával, I^:,'enyke bajuszával, kopott felöltőjével és |te_ szélű kalapjával. Hogy ezzel a közhely- ése éljek — arcáról sugárzik a becsületessé a V« józan értelem. Hívják ám őt Sellyén igennek: Gabinek, Gábor bácsinak, Kesekomimnak, Elnöknek, sőt!... » ™p a 81 esztendős Tordai Jánosné te be hozzá és azt mondja az ajtóban: Elnök úr... engem ezek kiforgattak a .. Az „elnök úr” csak mosolyog a bajusz alatt L Üljön le öreganyám, még szégyenbe hoz Ü) öregebb létére áll előttem ... rnama leül, aztán panaszolja, hogy Nagy- a bútorát. Mutat egy papírt is, ő Cisz? 009 irta, feljegyezte valamennyi bútordarabot, mert a „hivatal’’ ezt így kívánja, hogyaszon- gya: „1 ágy, hat darab matrac, sárga márvány tolett (ez valószínű toalett lesz...), függönytartó 20 karikával (még ezt is megszámolta), könyvszekrénnyel 6 Napóleon-könyvvel (?), vizespad ...” — és egyebek. A mama még azt is alá gömbölyítette, bizonyításképpen, hogy: „Isten úgy segítsen engem, hogy nincsen kenyérkeresőm ...” Szóval ezt adja oda az elnöknek. Gábor bátyánk homlokán meg összefutnak a ráncok, az utolsó sorok olvasásakor. „Nincsen kenyérkereső ..." Ez az Ormánság átka ... Az egykézés, — visszaütött ennek az öregasszonynak, se gyerek, se család, se semmi. . Az eblök behívja Nagyúét is. — Tizenhatszor vittem az egészségházi fürdőbe az öregasszonyt, szobijába átvezettük a villanyt, betettem neki a? kályhát is, hogy ne fázzék, szóval úgy egyeztünk meg, hogy eltartom, míg el nem hal. A bútoráért. Most meg visszakéri? Az öreg mama „precízen” visszavág, hogy négyszer adott neki Nagyné élelmet, a fürdőbe meg sohasem kísérte el, hanem csak olt találkoztak és csak kétszer mosta meg a hálát... Az elnök békíti őket, rendben van, Nagyné visszaadja a bútort, de négy széket megtart magának, az eddigi ellátás fejében. A mama ezt lealkudja két darab székre — s végre megegyeznek. Mindennapi perpatvar ez, de ezeket is komolyan leéli venni, mert az emberek bizalommal fordulnak a tanácselnökhöz, igazságtételre. De ez még semmi. Mert az elnök — mint afféle bölcs Salamon —, igazságot teszen családi ügyekben is, ha hozzáfordulnak. Elvégre ő a gazda ebben a faluban és az emberek ezt nagyon jól tudják ... Egy fiatalasszony elpanaszolja, hogy a férje mostanában iszik, nem adja haza a pénzt sem. — Meg a minap meg is vert.., — vallja be pironkodva az asszony. No csak jöjjön be a férj is. Az elnök alaposan megmossa a fejét, behívja ismét az asz- szonyt is, és ott a szemeláttára kell kibékül- niök. Féltékeny egyik a másikra..._ Kilépnek a szobából, kint az utcán az asz- szony egyre közeledik az urához, végül belekarol. Mennek haza... De aztán vannak komolyabb problémák is. — Az iskolában sántít egy kicsit a fegyelem. Nem a tanulók, hanem a pedagógusok körében. Egyik nap... ... És Gábor bácsi elmeséli, mi történt. Délelőtt bemegy az iskolába, a termekben folyik a tanítás, csak éppen a VII. osztályból árad ki olyan förtelmes zsivajgás, mintha ölnék egymást. Amikor az elnök benyit, —* a gyerekek tisztelettudóan ethaTtgatnak. Ismerik Gábor bácsit, nem csak itt, hanem még a napköziben is. Igaz, hogy üres kézzel nem is megy közéjük. -. > — Hol a tanítótok, gyerekek? Kórusban felelik: — Nem tudjuk!, a Nem láttuk!.n Amikor az elnök utána néz a dolognak, kitűnik, hogy Hunvári Györgyi tanítónőről már két napja nem tudnak, állítólag Pécsre ment, Szakács Irén tanítónő és Molnár László tanító beteg... Ezért „lyukasak” az órák az iskolában. Lehet, hogy valamelyik pedagógus valóban beteg, de akkor az igazgatónak kellene helyettesítésről gondoskodnia. Nem gondoskodott. Miért nem? Ki tudja? . Nehéz dolog elnöknek lenni, azazhogy elvállalni a „falu gazdája0 szerepét, az összes gondokkal, bajokkal együtt. A falu fejlődni akar, pénz kellene, az állam ad is támogatást, de ez nem elég. Most a tanács mészégetőt meg betonüzemet létesít és ebből valami jut majd a „konyhára”, azazhogy... vízvezetéket, betonjárdát akarnak építeni a faluban, és ez mind költségbe kerül. Gonddal jár mindez. Az is, hogy a „hivatalos” 8 órai munkaidő helyett napi 10—14 órán át küszködik a falu jövőjéért, sorsáért. Pedig neki is van családja, elvárják haza ót is, — de csak kigyúlnak a lámpák az utcán, — sokszor pedig már kialszanak, — amikor a sellyeiek Gábor bácsija hazatér. És másnap kezdődik minden elölről... Mert ember ül az íróasztal mellett. 1 RAB FERENC
