Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

4 NAPLÓ 1958 FEBRUÁR I! A francig bombatámadásrél Hivatalos amerikai körök „sajnálatosnak0 tartják a súlyos incidenst Washington. Hivatalos ame­rikai körök ,,sajnálatosnak" tartják a Franciaország és Tu­nisz között történt súlyos inci­denst, amelyre a tuniszi kor­mány szombaton felhívta az amerikai külügyminisztérium figyelmét is, Az Egyesült Ál­lamok ugyanis mindkét or­szággal baráti viszonyt tart fenn. Ami Franciaországot Il­leti. a washingtoni kormány felelős körei aláhúzták, hogy igyekeznek elkerülni minden gesztust és minden nyilatkoza­tot, amely Washington és Pá- v'zs véleménykülönbségének látszatát kelthetné, Az Egye- sii’t Államok ugyanakkor Rur- gibát is a Nyugat barátjának és az arab világban lévő .,ütő­kártyájának" tekinti. Ezért Washingtonban minden áron el akarják kerülni azt, hogy a tuniszi államfő úgy érezze, mintha a Nyugat cserben­hagyta volna. Az Egyesült Ál­lamok kormányának törekvése minden bizonnyal arra irányul majd. hogy haladéktalanul nagy erőfeszítést tegyen a francia tuniszi ellentét rende­zésének elősegítésére, Minde­nek előtt igyekszik majd meg előzni a teljes szakítást Pá­rizs és Tunisz között. A washingtoni kormányt végül még az is erősen nyug­talanítja, hogy a szakiet- szidl-jusszefi bombázásban amerikai gyártmányú repülő­gépek lg részt vettek. Az Arbeiderbladet norvég szociáldemokratapárti lap hét­fő reggeli vezércikkében han-. goztatja: „A tuniszi határmenti falu bombázása is mutatja, hogv milyen esztelen az a háború, Á tuniszi kormány agressziónak minősíti a bombázást amelyet a franciák Észak- Afrikában folytatnak. — Tuniszi oldalról egy lég­elhárító üteg rálő egy francia repülőgépre. A válasz: bombá­zás. ^Kalsnai szemszögből en­nek semmi jelentősége sincs az algériai háborúban, de a politikai és az emberi követ­kezmény óriási,. •" • Felix Gaillard francia mi­niszterelnök hétfőn délelő't egyórás megbeszélést folyta* tott Christian Pineau külügy­miniszterrel, Luis Joxe-val, a külügyminisztérium főtitkárá­val és Gonse-zal, Franciaor­szág tunéziai nagykövetével, A külügyminiszter a megbe­szélés után közölte, hétfőn délután tárcaközi miniszterta­nács ül össze, hogy megvizs­gálja a szakiet-szidi-jusszeíi ügy pontos körülményeit. Hé! nap a szekrényben A texasi San Anfonio-i ku­tatóintézet, amelyben a repü­léssel összefüggő biológiai kér­déseket tanulmányozzák, elfo­gadta Donald Gerald Farrei nevű irodai alkalmazottjának egy 83 éves, mind testileg mind pedig szellemileg teljesen én fiatalembernek ajánikozá- sát. és elhatározta, hogv első­ízben vizsgálja meg, hogyan tudja elviselni az emberi szer­vezet a világűrben fennálló vi­szonyokat. & A kísérlet Vasárnap kezdő­dött, Farrei e'helyezkedett egy 3*5 láb (»1*153 em) méretű kis szekrényben, ahol hét teljes napot tölt majd, mert a becs­lések szerint ennyi időre van szüksége a rakétalövedéknek ahhoz, hogy eljusson a Holdig és visszatérjen a Földre. A szekrénykébe zárt Farrei a hét nap alatt nem hallhat semmiféle külső hangot, de észleléseit elmondhatja az őt megfigyelő tudósoknak. Tunisz. Monzsi Szlim, Tunisz ENSZ-küldötte és washingto­ni nagykövete megbeszélést iolytutott Dag Htimmarsk,tőid­del, a világszervezet főtitkárá­val A megbeszélés után kö­zülié a sajtóval, kormánya elvben elhatározta, hogy a Biz­tonsági Tanács elé terjeszti a szakiét-szidl-juszefi eseménye­ket. A tuniszi küldött jegyzéket adott ét az ENSZ főtitkárának. A tuniszi-kormány ebben meg­határozza álláspontját és tájé­koztatja Hammarskjöldöt szán­dékairól. Monzsi Szlim cáfolta, hogy a Tunisz, területén felállított ütegek az Incidenst megelőző napon tüzet nyitottak volna euy francia repülőgépre. Cá­folta azt is, hogy Franciaor­szág február 7-én figyelmezte­téssel fordult volna a tuniszi kormányhoz azoknak az. inci­denseknek az ügyében, ame­lyekkel a francia kormány most igyekszik mentegetni a bombázást. Kérdésekre válaszolva azt mondotta, hogy Tunisz nincs bacliállapotban Franciaország­gal, „de tagadhatatlan, hogy Tunisz ellen agressziót követ­tek el.” Végül Franciaországra hárí­totta a felelősséget a francia— tuniszi ellentétek közvetlen tárgyalósok útján történő ren­dezését célzó kísérletek kudar­cáért. ItoszállüolÉ a minctieni repiilőszerencsétlenséo áldozatai! A müncheni repülőtéren ványait. A müncheni rendőr - hétfőn délután fél árbocra iskola százötven tagja sorako­eresztették a zászlókat, s a zott fel a négymotoros reptílő- British European Airways gép .körül, amelyben a Man- egyík ktilöngépón hazaszállí- ehester United sportküldöttsé- totték a csütörtöki repülősze- gének tizenegy tagja, nyolc új- rencsétlenség huszonegy h»lá- ságiró, a pincér és Miklós Béla log áldozatának földi marad- Pál indult utolsó útjára. Macmillan válasza Bulganyin levelére London (AP): Macmillan miniszterelnök levelet intézett Bulganyin szovjet miniszterel­nökhöz, (A levelet Moszkvá­ban szombaton adták át.) Az angol miniszterelnök haj­landó részt venni a kormány­fői találkozón, de hangsúlyoz­za, hogy azt megfelelő előké­születeknek keil megelőzniük. — Nagyon jól emlékszem genfi találkozóinkra 1935 júliu­sában és októberében. E tár­gyalásokra visszatekintve az a meggyőződésem, annak, hogy miért értek el oly keveset, az egyik tó oka az, hogy a talajt nem készítették elő megfelelő­en a kormányfői találkozó előtt — írja levelében Mac­millan. A napirend kidolgozá­sakor természetesen nemcsak az ön levelében foglalt javas­latokat kell majd fontolóra venni, hanem bármely más, olyan javaslatot is, amelyet esetleg más érdekelt kormá­nyok terjesztenek elő. Itt van­nak például az Eisenhower el­nök által január 12-én Önhöz intézett levélben foglalt javas­latok, amelyeket teljes mér­tékben támogatok. A NATO tagállamainak kor­mányai decemberi párizsi érte­kezletükön javaslatot terjesz­tettek elő: tartsanak külügy­miniszteri értekezletet, hogy megpróbálják elmozdítani a leszerelési tárgyalásokat a holtpontról. A külügyminiszte­rek értekezlete ki is szélesít­hetné ezt a tárgysorozatot, és kormányfői értekezlet beveze­tőjévé válhatna. Így remélhet­nék, hogy a kormányfők az egyes meghatározott problé­mák megoldására összpontosít­hatnák erőiket, Javaslom, hogy a ' külügyminiszterek a közeljövőben üljenek össze értekezletre. Ezen a találkozón az 1955-ben Géniben képviselt kormányok külügyminiszterei vehetnének részt. Ez azonban nem befolyásolná az ezt köve­tő kormányfői értekezlet vég­leges összetételét. Azt hiszem, hogy ez a legjobb út a megin­dulásra. Egy másik módszer az lenne ha az előkészítés bizalmas dip­lomáciai úton történnék. Ha e javaslatok bármelyik- elfogadható lenne az érdeke’! kormányok számára, haladék­talanul hozzáfoghatnának a külügyminiszteri találkozó, vagy a diplomáciai megbeszé­lések részletes előkészítéséhez moszkvai diplomáciai képvise­lőik útján — frja Macmillan. Sukarno, indonéz államéin! Uépláia Hajdanában csak királyok, kényurak és a felső tízezer tágjai engedhették meg ma­guknak műkincsek rendszeres gyűjtését. Ma — többek között ez is a gyovsütemű társadalmi fejlő­dés egyik vívmánya -*- ennek éppen fordítottját tapasztal­juk. Ez gondolkozásra késztet. El­végre nem megszokott jelen­ség, hogy pl. egy fiatal távol­keleti köztársaság, amely teg­nap még gyarmatország volt és ma is súlyos diplomáciai és egyéb harcokat vív független­ségéért, olyan államfőt van magáénak, aki amellett, hogy erélyes kézzel vezeti az új ál­lam hajóját a nemzetközi poli­tikai viszályok veszedelmesen háborgó tengerén, művészi ké­peket gyűjt, azokat a nagy nyilvánosság számára alkalmas termekben kifüggeszti, ezzel népe művészeit további alkotó munkára serkenti és művészi fejlődésükben támogatja. Ezt teszi ugyanis Sultarno Ahmed, Indonézia elnöke, aki jelenleg a Távol-Kelet orszá­gait szervezi az Imperialista háborús uszítók'kal való harc­ra és a világbéke védelmére. Érdekes ember ez a Jáva szigetén született, alig ötven­nyolc éves államférfi, Vagy huszonhat esztendős lehetett, amikor a Bandungi Techni­kumon befejezte tanulmányait. Első gondja az Indonéz Nem­zeti Párt alapítása és megszer­vezése volt. Abban, hogy az Indonéz ál­lam 1945-ben megalakulhatott, Sukarnonak nagy vésze volt. Nem meglepő, hogy az új köz­társaság elnökének választotta. Hollandia és támogatói: az USA és Nagy-Britannia (japán haderők bevonásával!) inter­venciós lépésre határozták el magukat. Előrelátható volt, hogy az imperialista hatalmak nem nézik ölhetett kézzel az indonéz, eseményeket és nem mondanak le egyik leggazda­gabb gyarmatukról! Sukarno számolt ezzel. Indo­nézia felkészülve fogadta az imperialista intervenciót. Fel- készültsége oly tökéletes, ellen­állása oly kemény volt, hogy a támadó hatalmak már 1946 őszén belátták tehetetlenségü­ket, Sukarno államával tj gyalóasztalhoz ültek ég 1* márciusában aláírták a IW zsatszki (Jáva) egyezmény1 Sukarhore ennek ellené«* szagon belül (burzsoázia) azon kívül (imperialista » resszorok) kemény küzdő! várt, Eddig mindig győzött! vele a gyarmati felszabad mozgalom ügye, (A híres dungl-értekezlelnek is ő egyik legerélyesebb szerve« és a Kairói-értekezleten is 1 ő eszméi diadalmaskodtak!); jelenleg! nyugat-irláni ki* liktus is az ő. illetve In<W* zia javára fog eldőlni! Ez az ember harc közben ij ért hazája festőművészéi* alkotásait gyűjteni és a w nyilvánossággal megismeri ni! Ez gondolkodóba ejt, szán*1 nyitott kérdés elé állít! íme az egyik: A klasszikus mondás szén11 a fegyverzajban elnémulnak múzsák. De nem Indonéziái* A Sukarno-képtárban lát)™ legtöbb remekmű a népi dl® állás éveiben keletkezett) Milyen erős én mags^É lehet az a nép, melynek „csata közben” alkotják 1 szebb remekműveiket?) : hogy remekművekről van ™ amellett a Pécsi Egye,L Könyvtárban kiállított W* tetes album tanúskodik Vagy egy másik: A fejlődés milyen fokán F hatna Indonézia, ha a hol'a' gyarmatosítók nem zsák1™, nyolják ki és nem tartják* századokon át rabszolgasor1* az indonéz szigetvilág tehe’r ges és bátor népeit? Végül egy utolsó: Az indonéz festőmévé*1, alkotásai minden elfogul* ember előtt megcáfolják »a zonyos fajok felsőbbreno1' gét” hirdető tanokat, , lyóbe nyilván az a bebiz^S tott megállapítás lép, ‘ „ igenis van és lesz difié«11;,' lódás ember é« ember ago»" Ennek fokmérője csakis a vele született tew£ get kifejlesztő, kedvező ia’'- dalmi feltételek mellett V' zett lelkes és szorgalmas ^ ka lehet! DR. WIMM-ER lMSÍ A szocializmus és béke országában VI. A szovjet ember és a művészet Minden, Szovjetunióban járt külföldinek egyik legszebb él­ménye és általános megállapí­tása: ebben az országban való­ban a népé lett minden műve­lődési érték. Es a nép megbe­csüli, szereti ezeket a kincse­ket a régi korok nagyszerű ha­gyományait éppúgy, mint az élő kultúrát. Hányszor, de hányszor gondoltam arra: bár­csak ml is itt tartanánk. Négy évtized alapvető gazdasági és politikai változásai nyomán kialakult a szovjet ember egyik legrokonszenvesebb vo­nása a művelődési értékek nagy szeretete. , Oldalakat lehetne írni arról, hogy a Moszkva Nagy Szín­házban munkások és parasz­tok százai gyönyörködnek egy- egy operában. Vagy arról, hogy mennyire fájt, amikor moszkvai tanulmányutam után megnéztem Budapesten a mi Nemzeti Galériánkat, s össze­sen nem találkoztam ennyi em­berrel, mint pl. a Tretyakov- képtár egy kis termében. Va­jon mikor jutunk cl odáig, hogy hóban, fagyban emberek százai várakozzanak azért, hogv megtekintsenek egy kép­zőművészeti kiállítást? Mert a Manyezs épülete előtt, mely­ben a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évforduló­jára rendeztek kiállítást, bi­zony százával álltak az embe­rek a januári hidegben. Feledhetetlen élményem a iús ukrán mezőgazdasági vá­raoskában: Bariszpolban tett látogatásunk. Nemcsak a mű­velődési ház és a járási nép­művelési osztály dolgozói vár­tak ránk, hanem a párt és ta­nács vezetői is. A megbeszélés után próbákat néztünk meg. Először a nagyon csinos uk­rán lányok népitáncát. Kezdet­ben ott ültek mellettünk ven­déglátóink, de a bemutató vé­ge felé kezdtek eltünedezni. Gondoltam, az ő dolguk, hová mennek. A táncbemutató után egy másik terembe mentünk, ahol a bandura-zenekar és énekkar próbált. Megszólaltak a pengetős népi hangszerek, felcsendült az ének. NI csak — veszem észre —, hisz ott a párttitkár, a tanácselnök és a többi vezető közül is jónéhány. Énekelnek, muzsikálnak lelke­sen. Közben állandóan nyílik az ajtó. Beszivárognak a vá­rosbeliek és nagyon büszkék arra, hogy tetszik nekünk az ének és zene. A tolmács hűen fordít: „Hogy tetszik a csopor­tunk?" — kérdezi egy idősebb néni. Csoportunk — milyen nagy szó! Valóban mindenkié, a városé, a kolhozoké a cso­port. Meg is látszik rajta: hangszereik vadonatújak, a tánccsoport felszerelése ízlé­ses, gazdag. (Amennyire örül­tem a bariszpóli élménynek, annyira fájt. hogy bizony ná­lunk egy éneklő tanácselnököt láttam — a véméndit —, azt hiszem, megyénkben nincs Is sokkal több.} Hadd mondjam még el: ez a népi ének- és zenekar 25 éves. Vannak olyan öreg tagjai, akik 25 éve énekelnek benne. Hat tagja levelező oktatásban ének- és zenei tanulmányokat folytat, Dalaikat jórészt ma­guk gyűjtötték és maguk is dolgozták fel ének- és zenekar­ra, Többek közt azt a régi har­ci dalt is, amely még a lenofjel A próbák után a könyvtárat néztük meg. Az olvasóterem tele volt olvasgató emberekkel. Főleg fiatalokkal. Megvallom: kicsit gyanakodtam, nem a „tiszteletünkre" ülnek-e csak ott? Megkérdeztem hát egy piros arcú. copfos leánvt: „Sokszor eljár ide olvasgatni?" — „Nem nagyon — válaszolta, — hetenként egys zer-kétszer egy órával, kenővel, előbb jö­vök moziba és ilyenkor megné­zem a folyóirat olcat". (Milyen boldog lennék, ha nálunk így „nem nagyon sokszor”, csak hetenként egyszer-kétszer be­néznének a könyvtárakba.) De hagyjuk Barlszpolt! Úgy­is az az egvlk gyengém, hogy mindig erről a kis ukrán vá­roskáról beszélek, mert o leg­mélyebb hatást ez tette rám. Január 10-én alakult meg Svesnyikov elvtárs vezetésével a Szoviel Kórus Szövetség. A legkiválóbb kórusok közölt fel­lépett a „veteránok” kórusa is. Ez a kórus még a forradalom évében, UH 7-ben alakult s legtöbb tagja azóta is éneket. Azt a meleg szereteted, lelkes ünneplést, amiben a kórust ré­szesítette a közönség — nem lehet leírni — Azt a megha­tottságot sem. amit a kórus tagjai: galombőszhajú nénikék, idős bácsikák éreztek. Jobban képzett kórus több is fellépett, de a forradalmi da­lokat olyan tűzzel, „fiatalos" lendülettel egyik sem énekel­te. mint ők. Az utolsó kórus­sal együtt énekelte az egész közönség a Drága föld, szülő­hazámnak földje kezdetű, ná­lunk is ismert dalt. A közös éneklés művészi élménye for­rasztotta eggyé azt a lelkes kis tábort, amely ezzel a dal­lal indította útnak azt a moz­zenei műveltség további fellen­dülését várják. Egy másik példa: ad egyik vasúti javítóműhely Vojko- vicsról elnevezett gyúrj klub­jában egy népi zenekarral ta­lálkoztunk. Ez a zenekar tíz éve működik, éppen jubileum­ra készülődtek. Először a „do- kumentációr tekintettük meg. Fényképek, albumok, okleve­lek. jutalomtárgyak, — egy kis szobit megtöl'öttek. — Főhe­lyen a talközépen a legkedve­sebb kép — a zenekar első fényképe — kis pionírok vörös nyakkendöve l, balalaj kával, dombrával. A zenekar tagjai — ifjú leaények. leányok — mutogatják: ez én vagyok.,. ez meg én. Tizennvolc-húsz- ávések most. nyolc—tír évesek lehettek a1,kor. Elmesélik hangszereik történetét. E hang szereltet fii) évvel ezelőtt And- rejev tökélesítejte, ö alkotta a zenekar egyik különleges hangszerét is: a guszlit. Ez pengetős, znngoroarerú hang­szer. ixn-bcn először maga lé­pett fel. hangszereivel, majd zenekart alakított s mnoa'kmn- ponálta a zenekar számára a darabokat. A csonort jubileu­ma egyben Andrejev ünneplé­se is. A csoportban kollektív zenefr-iltás folyik. A tizennyo’c húsz éves „öregek“ mellett is­mét működik a gyermek-zene­kar. hogy az utánpótlással ne legyen baj. —ukrán háború idejéből való, galmat. amelytől az ének és s nekünk nagyon tetszett. A művészet szeretete általá- Aki úgy gondolja, hogy . nos. de ehhez még hozzá kell törekvés óhatatlanul a s,~ tenni, hogy általános a művé- tizmushoz vezet — ,wgVoíl szeti igényesség is. Arra busz- ved. mert erre rácáfolnak, < kék lehettünk mindenütt színházi bemutatók épp fmnft m ü „Z. .-0 ti f* kék lehettünk mindenütt, ..M.—. hogy zeneművészetünk, képző- mint a képzőművészeti művészetünk, színházaink és tok- operánk eléri, sőt esetenként Íme a szovjet ember felül is múlja a szovjet művé- művészetek viszonyának "L szelet. (Igen jól esett hallani ja, Közkinccsé tették « kl’j a szovjet művészeti ezekembe- ralis értékeket, támogató. re.k véleményét magyarországi /öntevékeny kezdeményét, tapasztalataikról, vagy például két, harcoltak a seUjW'L a VIT-en járt ifjú művészeink gári ízlést sugárzó mit# fi teljesítményéről) ien s így fejlődött az A szembetűnő különbség el- nhjkult a szovjet niph* í: sősorban az, hogy a Szovjet- művészi igényesség. Ezért unióban az igényes művészet a *orban a színhazai: ,< tömegek mindennapi szellemi hangversenytermek előtt ( jó es színvonalas az onfi tápláléka. Az öntevékeny művészeti csoportok műsorá­ban tekintélyes helyet foglal- ----------- " "V-jin va k el a népi műv kincsei. Ezenkívül az orosz kény csoportok műsort . sze azt is meg kell mond6 tetőinek, munkája rend végében, méreteiben, klasszikusok és a szovjet mű- segeoen, mere,ewen. ^ r vészek alkotásaiból a külföldi lAaban rneahaJadja a. m£á klasszikusok, ma élő művészek*Az említett banszpoU is a népművészet alkotásai vezetője például ^ szerepel műsoraikban. A cső- TOl®!’ ku'rrczetujo « fi portok színvonalbeli különbsé- főiskolát végzett, • f géböl adódik, hogy a gyengébb portok; vezetői másutt ^ csoportok műsorában több az sonló végzettségűek, váffH lf olyan népi elem, amellyel alább levelező tanfolf .. könnyebben megbirkóznak, to- ... , , . t v1' rabbá .« művészi megoldás ve°zett. ^emberek. A ^ színvonalában mutatkozik el- ráért hozott sok áldozz térés a jobbak javára. Az ter­mészetes, hogy egy falusi kó­rus nem énekli olyan tökélete­sen Svesnyikov orosz román­cát, mint a Pjatnyickij együt­tes. az Északi Kórus nagy ép­pen Svesnyikov énekkara. De ,2UÍ ^„altunk meg « <■ énekli és egyre jobban énakii hozta gyümölcsét. J Sokszor vádolnak két a szovjet példa ^ ff nélküli másolásával 00* ^ fordult, hogy egyel j , , ... _________„ t. ön tevékeny csoportoknak is * művelődésünk, terül azonban ügy vélem; a ^ válható szovjet tapos#6 főfeladatuk. A másik különbség: a. mai ------ ------ — r. sz ovjet művészet alkotásainak átgondolt alkat mazásáva ( megbecsülése az öntevékeny flfWsai vagyvnk doigozó együttesek es a közönség ri- .... széről: a szovjet élet művészi punknek. kifejezése a művészek részéről. EFMÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom