Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-11 / 35. szám
4 NAPLÓ 1958 FEBRUÁR I! A francig bombatámadásrél Hivatalos amerikai körök „sajnálatosnak0 tartják a súlyos incidenst Washington. Hivatalos amerikai körök ,,sajnálatosnak" tartják a Franciaország és Tunisz között történt súlyos incidenst, amelyre a tuniszi kormány szombaton felhívta az amerikai külügyminisztérium figyelmét is, Az Egyesült Államok ugyanis mindkét országgal baráti viszonyt tart fenn. Ami Franciaországot Illeti. a washingtoni kormány felelős körei aláhúzták, hogy igyekeznek elkerülni minden gesztust és minden nyilatkozatot, amely Washington és Pá- v'zs véleménykülönbségének látszatát kelthetné, Az Egye- sii’t Államok ugyanakkor Rur- gibát is a Nyugat barátjának és az arab világban lévő .,ütőkártyájának" tekinti. Ezért Washingtonban minden áron el akarják kerülni azt, hogy a tuniszi államfő úgy érezze, mintha a Nyugat cserbenhagyta volna. Az Egyesült Államok kormányának törekvése minden bizonnyal arra irányul majd. hogy haladéktalanul nagy erőfeszítést tegyen a francia tuniszi ellentét rendezésének elősegítésére, Mindenek előtt igyekszik majd meg előzni a teljes szakítást Párizs és Tunisz között. A washingtoni kormányt végül még az is erősen nyugtalanítja, hogy a szakiet- szidl-jusszefi bombázásban amerikai gyártmányú repülőgépek lg részt vettek. Az Arbeiderbladet norvég szociáldemokratapárti lap hétfő reggeli vezércikkében han-. goztatja: „A tuniszi határmenti falu bombázása is mutatja, hogv milyen esztelen az a háború, Á tuniszi kormány agressziónak minősíti a bombázást amelyet a franciák Észak- Afrikában folytatnak. — Tuniszi oldalról egy légelhárító üteg rálő egy francia repülőgépre. A válasz: bombázás. ^Kalsnai szemszögből ennek semmi jelentősége sincs az algériai háborúban, de a politikai és az emberi következmény óriási,. •" • Felix Gaillard francia miniszterelnök hétfőn délelő't egyórás megbeszélést folyta* tott Christian Pineau külügyminiszterrel, Luis Joxe-val, a külügyminisztérium főtitkárával és Gonse-zal, Franciaország tunéziai nagykövetével, A külügyminiszter a megbeszélés után közölte, hétfőn délután tárcaközi minisztertanács ül össze, hogy megvizsgálja a szakiet-szidi-jusszeíi ügy pontos körülményeit. Hé! nap a szekrényben A texasi San Anfonio-i kutatóintézet, amelyben a repüléssel összefüggő biológiai kérdéseket tanulmányozzák, elfogadta Donald Gerald Farrei nevű irodai alkalmazottjának egy 83 éves, mind testileg mind pedig szellemileg teljesen én fiatalembernek ajánikozá- sát. és elhatározta, hogv elsőízben vizsgálja meg, hogyan tudja elviselni az emberi szervezet a világűrben fennálló viszonyokat. & A kísérlet Vasárnap kezdődött, Farrei e'helyezkedett egy 3*5 láb (»1*153 em) méretű kis szekrényben, ahol hét teljes napot tölt majd, mert a becslések szerint ennyi időre van szüksége a rakétalövedéknek ahhoz, hogy eljusson a Holdig és visszatérjen a Földre. A szekrénykébe zárt Farrei a hét nap alatt nem hallhat semmiféle külső hangot, de észleléseit elmondhatja az őt megfigyelő tudósoknak. Tunisz. Monzsi Szlim, Tunisz ENSZ-küldötte és washingtoni nagykövete megbeszélést iolytutott Dag Htimmarsk,tőiddel, a világszervezet főtitkárával A megbeszélés után közülié a sajtóval, kormánya elvben elhatározta, hogy a Biztonsági Tanács elé terjeszti a szakiét-szidl-juszefi eseményeket. A tuniszi küldött jegyzéket adott ét az ENSZ főtitkárának. A tuniszi-kormány ebben meghatározza álláspontját és tájékoztatja Hammarskjöldöt szándékairól. Monzsi Szlim cáfolta, hogy a Tunisz, területén felállított ütegek az Incidenst megelőző napon tüzet nyitottak volna euy francia repülőgépre. Cáfolta azt is, hogy Franciaország február 7-én figyelmeztetéssel fordult volna a tuniszi kormányhoz azoknak az. incidenseknek az ügyében, amelyekkel a francia kormány most igyekszik mentegetni a bombázást. Kérdésekre válaszolva azt mondotta, hogy Tunisz nincs bacliállapotban Franciaországgal, „de tagadhatatlan, hogy Tunisz ellen agressziót követtek el.” Végül Franciaországra hárította a felelősséget a francia— tuniszi ellentétek közvetlen tárgyalósok útján történő rendezését célzó kísérletek kudarcáért. ItoszállüolÉ a minctieni repiilőszerencsétlenséo áldozatai! A müncheni repülőtéren ványait. A müncheni rendőr - hétfőn délután fél árbocra iskola százötven tagja sorakoeresztették a zászlókat, s a zott fel a négymotoros reptílő- British European Airways gép .körül, amelyben a Man- egyík ktilöngépón hazaszállí- ehester United sportküldöttsé- totték a csütörtöki repülősze- gének tizenegy tagja, nyolc új- rencsétlenség huszonegy h»lá- ságiró, a pincér és Miklós Béla log áldozatának földi marad- Pál indult utolsó útjára. Macmillan válasza Bulganyin levelére London (AP): Macmillan miniszterelnök levelet intézett Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz, (A levelet Moszkvában szombaton adták át.) Az angol miniszterelnök hajlandó részt venni a kormányfői találkozón, de hangsúlyozza, hogy azt megfelelő előkészületeknek keil megelőzniük. — Nagyon jól emlékszem genfi találkozóinkra 1935 júliusában és októberében. E tárgyalásokra visszatekintve az a meggyőződésem, annak, hogy miért értek el oly keveset, az egyik tó oka az, hogy a talajt nem készítették elő megfelelően a kormányfői találkozó előtt — írja levelében Macmillan. A napirend kidolgozásakor természetesen nemcsak az ön levelében foglalt javaslatokat kell majd fontolóra venni, hanem bármely más, olyan javaslatot is, amelyet esetleg más érdekelt kormányok terjesztenek elő. Itt vannak például az Eisenhower elnök által január 12-én Önhöz intézett levélben foglalt javaslatok, amelyeket teljes mértékben támogatok. A NATO tagállamainak kormányai decemberi párizsi értekezletükön javaslatot terjesztettek elő: tartsanak külügyminiszteri értekezletet, hogy megpróbálják elmozdítani a leszerelési tárgyalásokat a holtpontról. A külügyminiszterek értekezlete ki is szélesíthetné ezt a tárgysorozatot, és kormányfői értekezlet bevezetőjévé válhatna. Így remélhetnék, hogy a kormányfők az egyes meghatározott problémák megoldására összpontosíthatnák erőiket, Javaslom, hogy a ' külügyminiszterek a közeljövőben üljenek össze értekezletre. Ezen a találkozón az 1955-ben Géniben képviselt kormányok külügyminiszterei vehetnének részt. Ez azonban nem befolyásolná az ezt követő kormányfői értekezlet végleges összetételét. Azt hiszem, hogy ez a legjobb út a megindulásra. Egy másik módszer az lenne ha az előkészítés bizalmas diplomáciai úton történnék. Ha e javaslatok bármelyik- elfogadható lenne az érdeke’! kormányok számára, haladéktalanul hozzáfoghatnának a külügyminiszteri találkozó, vagy a diplomáciai megbeszélések részletes előkészítéséhez moszkvai diplomáciai képviselőik útján — frja Macmillan. Sukarno, indonéz államéin! Uépláia Hajdanában csak királyok, kényurak és a felső tízezer tágjai engedhették meg maguknak műkincsek rendszeres gyűjtését. Ma — többek között ez is a gyovsütemű társadalmi fejlődés egyik vívmánya -*- ennek éppen fordítottját tapasztaljuk. Ez gondolkozásra késztet. Elvégre nem megszokott jelenség, hogy pl. egy fiatal távolkeleti köztársaság, amely tegnap még gyarmatország volt és ma is súlyos diplomáciai és egyéb harcokat vív függetlenségéért, olyan államfőt van magáénak, aki amellett, hogy erélyes kézzel vezeti az új állam hajóját a nemzetközi politikai viszályok veszedelmesen háborgó tengerén, művészi képeket gyűjt, azokat a nagy nyilvánosság számára alkalmas termekben kifüggeszti, ezzel népe művészeit további alkotó munkára serkenti és művészi fejlődésükben támogatja. Ezt teszi ugyanis Sultarno Ahmed, Indonézia elnöke, aki jelenleg a Távol-Kelet országait szervezi az Imperialista háborús uszítók'kal való harcra és a világbéke védelmére. Érdekes ember ez a Jáva szigetén született, alig ötvennyolc éves államférfi, Vagy huszonhat esztendős lehetett, amikor a Bandungi Technikumon befejezte tanulmányait. Első gondja az Indonéz Nemzeti Párt alapítása és megszervezése volt. Abban, hogy az Indonéz állam 1945-ben megalakulhatott, Sukarnonak nagy vésze volt. Nem meglepő, hogy az új köztársaság elnökének választotta. Hollandia és támogatói: az USA és Nagy-Britannia (japán haderők bevonásával!) intervenciós lépésre határozták el magukat. Előrelátható volt, hogy az imperialista hatalmak nem nézik ölhetett kézzel az indonéz, eseményeket és nem mondanak le egyik leggazdagabb gyarmatukról! Sukarno számolt ezzel. Indonézia felkészülve fogadta az imperialista intervenciót. Fel- készültsége oly tökéletes, ellenállása oly kemény volt, hogy a támadó hatalmak már 1946 őszén belátták tehetetlenségüket, Sukarno államával tj gyalóasztalhoz ültek ég 1* márciusában aláírták a IW zsatszki (Jáva) egyezmény1 Sukarhore ennek ellené«* szagon belül (burzsoázia) azon kívül (imperialista » resszorok) kemény küzdő! várt, Eddig mindig győzött! vele a gyarmati felszabad mozgalom ügye, (A híres dungl-értekezlelnek is ő egyik legerélyesebb szerve« és a Kairói-értekezleten is 1 ő eszméi diadalmaskodtak!); jelenleg! nyugat-irláni ki* liktus is az ő. illetve In<W* zia javára fog eldőlni! Ez az ember harc közben ij ért hazája festőművészéi* alkotásait gyűjteni és a w nyilvánossággal megismeri ni! Ez gondolkodóba ejt, szán*1 nyitott kérdés elé állít! íme az egyik: A klasszikus mondás szén11 a fegyverzajban elnémulnak múzsák. De nem Indonéziái* A Sukarno-képtárban lát)™ legtöbb remekmű a népi dl® állás éveiben keletkezett) Milyen erős én mags^É lehet az a nép, melynek „csata közben” alkotják 1 szebb remekműveiket?) : hogy remekművekről van ™ amellett a Pécsi Egye,L Könyvtárban kiállított W* tetes album tanúskodik Vagy egy másik: A fejlődés milyen fokán F hatna Indonézia, ha a hol'a' gyarmatosítók nem zsák1™, nyolják ki és nem tartják* századokon át rabszolgasor1* az indonéz szigetvilág tehe’r ges és bátor népeit? Végül egy utolsó: Az indonéz festőmévé*1, alkotásai minden elfogul* ember előtt megcáfolják »a zonyos fajok felsőbbreno1' gét” hirdető tanokat, , lyóbe nyilván az a bebiz^S tott megállapítás lép, ‘ „ igenis van és lesz difié«11;,' lódás ember é« ember ago»" Ennek fokmérője csakis a vele született tew£ get kifejlesztő, kedvező ia’'- dalmi feltételek mellett V' zett lelkes és szorgalmas ^ ka lehet! DR. WIMM-ER lMSÍ A szocializmus és béke országában VI. A szovjet ember és a művészet Minden, Szovjetunióban járt külföldinek egyik legszebb élménye és általános megállapítása: ebben az országban valóban a népé lett minden művelődési érték. Es a nép megbecsüli, szereti ezeket a kincseket a régi korok nagyszerű hagyományait éppúgy, mint az élő kultúrát. Hányszor, de hányszor gondoltam arra: bárcsak ml is itt tartanánk. Négy évtized alapvető gazdasági és politikai változásai nyomán kialakult a szovjet ember egyik legrokonszenvesebb vonása a művelődési értékek nagy szeretete. , Oldalakat lehetne írni arról, hogy a Moszkva Nagy Színházban munkások és parasztok százai gyönyörködnek egy- egy operában. Vagy arról, hogy mennyire fájt, amikor moszkvai tanulmányutam után megnéztem Budapesten a mi Nemzeti Galériánkat, s összesen nem találkoztam ennyi emberrel, mint pl. a Tretyakov- képtár egy kis termében. Vajon mikor jutunk cl odáig, hogy hóban, fagyban emberek százai várakozzanak azért, hogv megtekintsenek egy képzőművészeti kiállítást? Mert a Manyezs épülete előtt, melyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára rendeztek kiállítást, bizony százával álltak az emberek a januári hidegben. Feledhetetlen élményem a iús ukrán mezőgazdasági váraoskában: Bariszpolban tett látogatásunk. Nemcsak a művelődési ház és a járási népművelési osztály dolgozói vártak ránk, hanem a párt és tanács vezetői is. A megbeszélés után próbákat néztünk meg. Először a nagyon csinos ukrán lányok népitáncát. Kezdetben ott ültek mellettünk vendéglátóink, de a bemutató vége felé kezdtek eltünedezni. Gondoltam, az ő dolguk, hová mennek. A táncbemutató után egy másik terembe mentünk, ahol a bandura-zenekar és énekkar próbált. Megszólaltak a pengetős népi hangszerek, felcsendült az ének. NI csak — veszem észre —, hisz ott a párttitkár, a tanácselnök és a többi vezető közül is jónéhány. Énekelnek, muzsikálnak lelkesen. Közben állandóan nyílik az ajtó. Beszivárognak a városbeliek és nagyon büszkék arra, hogy tetszik nekünk az ének és zene. A tolmács hűen fordít: „Hogy tetszik a csoportunk?" — kérdezi egy idősebb néni. Csoportunk — milyen nagy szó! Valóban mindenkié, a városé, a kolhozoké a csoport. Meg is látszik rajta: hangszereik vadonatújak, a tánccsoport felszerelése ízléses, gazdag. (Amennyire örültem a bariszpóli élménynek, annyira fájt. hogy bizony nálunk egy éneklő tanácselnököt láttam — a véméndit —, azt hiszem, megyénkben nincs Is sokkal több.} Hadd mondjam még el: ez a népi ének- és zenekar 25 éves. Vannak olyan öreg tagjai, akik 25 éve énekelnek benne. Hat tagja levelező oktatásban ének- és zenei tanulmányokat folytat, Dalaikat jórészt maguk gyűjtötték és maguk is dolgozták fel ének- és zenekarra, Többek közt azt a régi harci dalt is, amely még a lenofjel A próbák után a könyvtárat néztük meg. Az olvasóterem tele volt olvasgató emberekkel. Főleg fiatalokkal. Megvallom: kicsit gyanakodtam, nem a „tiszteletünkre" ülnek-e csak ott? Megkérdeztem hát egy piros arcú. copfos leánvt: „Sokszor eljár ide olvasgatni?" — „Nem nagyon — válaszolta, — hetenként egys zer-kétszer egy órával, kenővel, előbb jövök moziba és ilyenkor megnézem a folyóirat olcat". (Milyen boldog lennék, ha nálunk így „nem nagyon sokszor”, csak hetenként egyszer-kétszer benéznének a könyvtárakba.) De hagyjuk Barlszpolt! Úgyis az az egvlk gyengém, hogy mindig erről a kis ukrán városkáról beszélek, mert o legmélyebb hatást ez tette rám. Január 10-én alakult meg Svesnyikov elvtárs vezetésével a Szoviel Kórus Szövetség. A legkiválóbb kórusok közölt fellépett a „veteránok” kórusa is. Ez a kórus még a forradalom évében, UH 7-ben alakult s legtöbb tagja azóta is éneket. Azt a meleg szereteted, lelkes ünneplést, amiben a kórust részesítette a közönség — nem lehet leírni — Azt a meghatottságot sem. amit a kórus tagjai: galombőszhajú nénikék, idős bácsikák éreztek. Jobban képzett kórus több is fellépett, de a forradalmi dalokat olyan tűzzel, „fiatalos" lendülettel egyik sem énekelte. mint ők. Az utolsó kórussal együtt énekelte az egész közönség a Drága föld, szülőhazámnak földje kezdetű, nálunk is ismert dalt. A közös éneklés művészi élménye forrasztotta eggyé azt a lelkes kis tábort, amely ezzel a dallal indította útnak azt a mozzenei műveltség további fellendülését várják. Egy másik példa: ad egyik vasúti javítóműhely Vojko- vicsról elnevezett gyúrj klubjában egy népi zenekarral találkoztunk. Ez a zenekar tíz éve működik, éppen jubileumra készülődtek. Először a „do- kumentációr tekintettük meg. Fényképek, albumok, oklevelek. jutalomtárgyak, — egy kis szobit megtöl'öttek. — Főhelyen a talközépen a legkedvesebb kép — a zenekar első fényképe — kis pionírok vörös nyakkendöve l, balalaj kával, dombrával. A zenekar tagjai — ifjú leaények. leányok — mutogatják: ez én vagyok.,. ez meg én. Tizennvolc-húsz- ávések most. nyolc—tír évesek lehettek a1,kor. Elmesélik hangszereik történetét. E hang szereltet fii) évvel ezelőtt And- rejev tökélesítejte, ö alkotta a zenekar egyik különleges hangszerét is: a guszlit. Ez pengetős, znngoroarerú hangszer. ixn-bcn először maga lépett fel. hangszereivel, majd zenekart alakított s mnoa'kmn- ponálta a zenekar számára a darabokat. A csonort jubileuma egyben Andrejev ünneplése is. A csoportban kollektív zenefr-iltás folyik. A tizennyo’c húsz éves „öregek“ mellett ismét működik a gyermek-zenekar. hogy az utánpótlással ne legyen baj. —ukrán háború idejéből való, galmat. amelytől az ének és s nekünk nagyon tetszett. A művészet szeretete általá- Aki úgy gondolja, hogy . nos. de ehhez még hozzá kell törekvés óhatatlanul a s,~ tenni, hogy általános a művé- tizmushoz vezet — ,wgVoíl szeti igényesség is. Arra busz- ved. mert erre rácáfolnak, < kék lehettünk mindenütt színházi bemutatók épp fmnft m ü „Z. .-0 ti f* kék lehettünk mindenütt, ..M.—. hogy zeneművészetünk, képző- mint a képzőművészeti művészetünk, színházaink és tok- operánk eléri, sőt esetenként Íme a szovjet ember felül is múlja a szovjet művé- művészetek viszonyának "L szelet. (Igen jól esett hallani ja, Közkinccsé tették « kl’j a szovjet művészeti ezekembe- ralis értékeket, támogató. re.k véleményét magyarországi /öntevékeny kezdeményét, tapasztalataikról, vagy például két, harcoltak a seUjW'L a VIT-en járt ifjú művészeink gári ízlést sugárzó mit# fi teljesítményéről) ien s így fejlődött az A szembetűnő különbség el- nhjkult a szovjet niph* í: sősorban az, hogy a Szovjet- művészi igényesség. Ezért unióban az igényes művészet a *orban a színhazai: ,< tömegek mindennapi szellemi hangversenytermek előtt ( jó es színvonalas az onfi tápláléka. Az öntevékeny művészeti csoportok műsorában tekintélyes helyet foglal- ----------- " "V-jin va k el a népi műv kincsei. Ezenkívül az orosz kény csoportok műsort . sze azt is meg kell mond6 tetőinek, munkája rend végében, méreteiben, klasszikusok és a szovjet mű- segeoen, mere,ewen. ^ r vészek alkotásaiból a külföldi lAaban rneahaJadja a. m£á klasszikusok, ma élő művészek*Az említett banszpoU is a népművészet alkotásai vezetője például ^ szerepel műsoraikban. A cső- TOl®!’ ku'rrczetujo « fi portok színvonalbeli különbsé- főiskolát végzett, • f géböl adódik, hogy a gyengébb portok; vezetői másutt ^ csoportok műsorában több az sonló végzettségűek, váffH lf olyan népi elem, amellyel alább levelező tanfolf .. könnyebben megbirkóznak, to- ... , , . t v1' rabbá .« művészi megoldás ve°zett. ^emberek. A ^ színvonalában mutatkozik el- ráért hozott sok áldozz térés a jobbak javára. Az természetes, hogy egy falusi kórus nem énekli olyan tökéletesen Svesnyikov orosz románcát, mint a Pjatnyickij együttes. az Északi Kórus nagy éppen Svesnyikov énekkara. De ,2UÍ ^„altunk meg « <■ énekli és egyre jobban énakii hozta gyümölcsét. J Sokszor vádolnak két a szovjet példa ^ ff nélküli másolásával 00* ^ fordult, hogy egyel j , , ... _________„ t. ön tevékeny csoportoknak is * művelődésünk, terül azonban ügy vélem; a ^ válható szovjet tapos#6 főfeladatuk. A másik különbség: a. mai ------ ------ — r. sz ovjet művészet alkotásainak átgondolt alkat mazásáva ( megbecsülése az öntevékeny flfWsai vagyvnk doigozó együttesek es a közönség ri- .... széről: a szovjet élet művészi punknek. kifejezése a művészek részéről. EFMÍ