Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

WM FEBRUAR 18 NAPLŐ 3 A barátság jegyében r (G. B.) Nemes gesztus, ha az erősebb jobbját nyújtja a Gyengébbnek. Mert gyengék voltunk, amikor a szovjet had­sereg végigkergette hazánkon a vert fasiszta hadakat és magyar barátaikat. S az a nép, amelyik ilyen hadsereget nevelt ki soraiból, baráti jobbot nyújtott, mert megérezte, hogy a magyarság többsége jobb sorsra érdemes, mint ami­lyent egykor a gróf és herceg urak juttattak neki. Már az első pillanattól éreztük a Szovjetunió baráti se­gítségét. Ott voltak a lerombolt főváros újjáépítésénél, a hi­dak helyreállításánál, amikor kenyér kellett az országnak, amikor az idősebb testvér nagyobb élettapasztalatára volt szükség. S a szabadsággal, gazdasági segítséggel eljöttek hoz­zánk a szovjet kultúra legjobb képviselői is. Ilja Ehrenburg 1945-ben járt hazánkban. „Szeretném, ha ezt a találkozást továbbiak követnék” — mondotta és szavait tudósok, mér­nökök, írók és jeles költők látogatásainak sora kísérte. Végül is ez a barátság az 1948 február 18-án Moszk­vában megkötött örök barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződésben realizálódott. Annak a nép­nek lettünk tíz esztendeje örök barátai, amelyik — elsőnek a világon — kivívta a boldog, a felemelő jövőhöz a jogot és lerakta egy újtípusú állam alapjait. Olyan népnek let­tünk együttműködő társai, amelyiknek szava, súlya van a nemzetközi politikában. Azóta — immáron hagyományosan — minden évben megrendezik a szovjet—magyar barátság ünnepét, amikor küldöttségek látogatnak el országunkba, így megyénkbe is. Az 1951-ben megrendezett barátsági hónapban járt me- Syénkben Jegorov kolhozelnök, a nagyüzemi gazdálkodás tégi és kiváló szakembere. Nemcsak tapasztalatait adta át, hanem magával vitte mindazt, amit jónak, helyesnek talált nálunk. Sőt, versfaragó ember lévén, költői rímekben éne­kelte meg Baranya parasztjainak boldog életét, reményteli jövőjét és elvitte magával kolhozába, hazájába. Másik kedves és közismert szovjet vendég volt Obraz- cov, a világhírű bábművész. Pécs közönsége is tapsolt mű­vészetének. A szovjet ember közvetlenségének szép példá­iét mutatta, amikor Pécsről visszatérőben volt. Az út mén- lén gyerekek csoportja játszadozott. Amikor a művész meg­pillantotta őket, megállította a gépkocsit. Kiszállt és játsza­ni kezdett a gyerekeknek, az odagyűlő parasztoknak. Kellenek-e ennél szebb és maradandóbb példái a szov­jet ember igazi, nagy barátságának? S ma — tíz év múltán —■ csak tovább mélyült, erősödött ez a barátság, két, testvéri, egy úton haladó nép örök ba- hítsága. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk a kitűzött célt, hogy 5 szocializmust a gyakorlatban is valóra váltsuk, hogy a 1Megkezdett reformok örök eredményei lehessenek dolgozó népünknek — elengedhetetlen a Szovjetunió barátsága. Kis nemzet vagyunk, de nagyok a törekvéseink. Kitől hérjünk anyagi támogatást, elvi segítséget? Kitől kapnánk hitelt önzetlenül, minden kötöttség nélkül? Talán Nyugat­iéi? Talán a gyarmati politika hóhéraitól? Elég volt belőle évtizedeken át. » A Szovjetunió minden segítséget megad számunkra, Imi szükséges ahhoz, hogy emeljük népünk életszínvonalát, hogy javuljon a termelés, az ellátás, S ezért kötöttség? Igen, van! A nép boldogulására, a szocializmus felé pi­lisére használjuk fel a nyújtott hitelt. Ezt kívánja a Szov­jetunió. S mi tettekkel bizonyítottuk be, hogy készek va­gyunk harc és vér árán is megvédeni szabad hazánkat a draschkovicsoktól és montenuovóktól. Ma — a szovjet—magyar barátsági szerződés megköté­sének 10. évfordulóján — igyekszünk hűek lenni a szerző­dés szelleméhez és mindennapi tevékenységünkben tovább lépiáljuk a szovjet nép iránti barátság örökké égő tüzét. °üszlcék vagyunk rá, hogy egy ilyen nagy nemzet barátai khetünk és a jövőben is várjuk testvéri segítségét. A ma­ttunk részéről pedig mindent megteszünk, hogy a szovjet nép iránti szeretet virágzó fája tovább terebélyesedjen né- láink körében. Ünnepség a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének tizedik évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) < * ségével elért eredményeket, majd így folytatta: — A Szovjetunió létének, az ott felépített szocialista társa­dalomnak nagy része van ab­ban, hogy a haladó erők össze­fognak és harcuk az egész vi­lágon erősödik, hogy belátható célként áll ma már az emberi­ség látóhatárán a kizsákmá­nyolástól mentes emberi társa­dalom a szocializmus, a kom­munizmus, hogy reális céllá vált a tartós béke kivívása az egész világon. A világbékéért küzdő száz­millióknak harca ma azért biztat sikerrel, mert élükön ott van a hatalmas politikai, gazdasági és technikai sike­rekben bővelkedő Szovjet­unió, Ezért él és erősödik a haladó emberiség szívében a szeretet a szovjet emberek iránt, ezért gondolunk mi is ezen a napon még mélyebb hálával és igaz megbecsüléssel a nagy szovjet népre, és büszkeség tölt el bennünket, hogy e nagy nép oldalán egyenrangú szövetsé­gesként harcolhatunk az em­beriség jövőjéért. 1956 novembere népeink testvéri szövet­ségének próbája is volt hitüséggel. Ezért keli lelep­leznünk minden olyan néze­tet és elméletet, amellyel a visszavonulásra kényszerített imperializmus indít meg­megújuló támadást a szocia­lista államok ellen. Ilyen elmélet például a ka­pitalista kizsákmányolás fenn­tartását szolgáló, divatossá vált, „nép kapitalizmus” meg­tévesztő jelszava, amely olyan illúziókat akar kelteni a mun­kásság körében, hogy a kapi­talizmus „megszelídült“, nem kell már tartani a kizsákmá­nyolástól .:. A megtévesztésre irányul a „nemzeti kommu­nizmus“ kalózlobogójának a kibontása is. Ellenségeink eb­ben az esetben is a naciona­lizmusra oítenek, amely mél­tatlan a dolgozó emberhez, mert a munkások ereje világ­méretű összefogásakhan van. A nacionalizmus ezt a hatal­mas erőt veri béklyóba, kö­nyörtelenül harcoljunk e'’ene. Ebben a harcban azonban nem feledkezhetünk meg azok­ról a hibákról sem, amelyeket ellenségeink eltúloztak ugyan, de amelyeket a Magyar Dolgo­zók Pártjának vezetésében va­lóban elkövettek. A dogmati­kus hibákkal szemben is vé­deni kell a pártot és megte­remteni a vezetők és a dolgo­zók állandó kapcsolatát: né­pünk egyetemes érdekeinek szolgálatán munkálkodni — együtt- a néppel. A haladással szembeni erők persze mindent elkövetnek, hogy bemocskolják a szovjet külpolitikát, hogy kisebbítsék a szovjet nép eredményeit. — 1956-ban nálunk is — amikor a munkáshatalomra támadtak — rágalmazták a szocializmust építő országok vezetőjét, a Szovjetuniót. Az imperializ­mus azért igyekezett szembe­fordítani a magyar népet a Szovjetunióval, mert csak így remélhette, hogy végezni tud a szocialista Magyarországgal. Visszapillantást nyújtott So- # mogyi elvtárs az elleniorra- fdalmd eseményekre, majd rá­mutatott: — 1956 novembere népeink testvéri szövetségének a pró­bája is volt. A szovjet embe­rek ismét vérüket áldozták népünk függetlenségéért és szabadságáért. A megpróbál­tatások idején újból megmu­tatkozott, ki az igaz barát. És amikor úrrá lettünk a ránk támadó fegyveres ban­dákon, ismét a szovjet nép volt az, amely anyagi eszkö­zökkel, politikai és erköl­csi támogatással megnyitotta előttünk a felemelkedés út­ját. A világ dolgozói — elsősorban a nemzetközi proletariátus — elvárja tőlünk, hogy mindent megtegyünk a haladó emberi­ség nagy ügye, a továbbépítéséért, és védelméért. És ma, amikor a szovjet-magyar együttműkö­dési, barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés tizedik évfordulóján emlékezünk, arra is gondolunk, hogy közösséget vállaltunk a nemzetközi reak­ció elleni harccal, a haladás ügyével, a béke védelmével; Ennek a felelősségnek a jegyé­ben küzdünk azokért a cé­lokért, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt — mint a magyar nemzet felemelkedé­sének útját — megjelölt; Kötelezettségeinknek mindenben eleget teszünk Ezen az ünnepen nemcsak a ' hála szavaival fordulunk a szovjet néphez, hanem arról a nagy felelősségről is szólunk, amely a magyar munkásosz­tályra, a magyar népre hárul. 1956-ban, amikor veszélybe ! í került a magyar proletárdikta- I túra, az egész világ proletá- (| riátusa felénk nyújtotta segítő l kezét. Felismerte, hogy a nem- (i zetközi osztályharc ütközete az i ami Magyarországon történik. Népünk és a nemzetközi proletariátus ügye iránti kötelességünk, hogy a mun­káshatalmat minden táma­dástól megvédjük, tovább erősítsük. Aki a párt, a mun­kásosztály vezető szerepe el­len lép fel, az a népet tá­madja. Aki a Szovjetunió és a magyar nép szövetségét akarja megbontani, az a bé­kéért és a szocializmusért folyó harc ellen támad. Ezért kell igazságunk ere­jével szembeszállnunk a re­vizionista nézetekkel, a kis­Hazánk iránti felelősségünk szocializmus és internacionalista kötelezett­növeléséért ségeink teljesítése is parancso- lóan írja elő, hogy az összes lehetőségünkkel élve erősítsük népgazdaságunkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt gazda­ságpolitikája lehetővé, teszi, hogy a dolgozók részt vegye­nek gazdasági életünk minden kérdésének eldöntésében. Népgazdaságunk erősítésén kell munkálkodnunk azért is, mert jelenlegi életszínvona­lunk megtartásának alapjait még nem mindemben teremtet­tük meg. Már pedig ■ pártunknak és kormányunk­nak az a célja, hogy meg­védje az életkörülmények javításában elért vívmá­nyainkat is, sőt azt akarjuk, hogy a lehetőség megterem­tése után haladjunk még gyorsabban a felemelkedés útján. A Szovjetunió ennek a célnak az elérésében is sokoldalúan támogat bennünket. Rendelke­zésünkre bocsátja a technika fejlesztésében elért vívmá­nyait, tapasztalatait. Rajtunk múlik, hogy milyen sikerrel alkalmazzuk azokat népünk javára. A nagy szovjet nép szövet­ségese vagyunk a békéért, • a két világrendszer békés együtt éléséért folytatott harcban is. És örömmel üdvözöljük a Szovjetuniónak legújabb béke- offenzíváját, amelyet az álla­mok miniszterelnökeinek csúcs találkozójáért most folytat, Ez megfelel a magyar dol­gozók, a magyar nép érdekei­nek és találkozik az emberi­ség nagyobbik és jobbik részé­nek a törekvéseivel. Pártunk és kormányunk el van szánva, hogy.az ilyen értelemben vál­lalt kötelezettségének, is min­denben eleget tesz. Erre kötelez bennünket az a testvéri szövetség, amelyet fel­szabadítónkkal, a szovjet nép­pel kötöttünk és amelynek io- kumentuma most tíz esztende­je született meg. Hiszem, hogy a következő évtizedek újabb sikerek, győzelmek, a két nép boldogulásának, békés éle­tünknek, a szocializmus győ­zelmének időszaka lesz. Éljen a szovjet és a magyar nép örök barátsága! Éljen a béke! Beszédet mondott az ünnep- ségen J. 1. Gromov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének beszéde Elvtársak, kedves Kedves Barátaim! A szovjet és a magyar nép ma, ünnepélyes keretek között, ^ázalékról 12, sőt egyes helye- állatokat szerető dolgozókat 14 százalékra emelkedett állítsanak a szarvasmarhate- a Pillangósok területe. A tsz- nvésztésbe és arról is, hogy a eknél még kedvezőbb a hely- tehenészetekben dolgozóknak Most a tervezések során az eddigi munkaegységen fe- *kgy gondot fordítottunk erre, lül minden kifejt tej literje 5,így elértük, hogy a tsz-ek után külön prémiumot állapít­A tenyésztői munka további javítása, továbbá a tejhozam megjavítása érdekében A minőségi fejlesztéshez, > tartozik a törzskönyvezés. minden tsz-ben a körzeti Sajnos, e téren sok a tenniva­ló. Állományunknak alig 10 \yen az internacionalizmus ti- \ __11 Wl ang'ós területe a tervek sze- fiíit 16—20 százalék között mo- ?/1g. Különösen a tsz-eknél van 6nmek nagy jelentősége, mert egyre fejlődő tehenészetek­en több és több jóminőségű *®hérjedús takarmányra van ^ükség; A tenyésztői munka meg­javításának len előfeltétele a tehénállo• rnány számszerű növelése. ékos aránynak felel meg. Bár 52 elmúlt évihez képest, rr.int- jSy 170 darab emelkedés mu- gtkozife, azonban ez még nem ^elégítő. A helyes arány az 50 házalók lenne. A gyenge fir4ny oka a múltbeli túlzott ágasokra vezethető vissza. A tehénállomány növelése­ik egyik alapja — a vágási ?2ám csökkentése mellett — Nználati idejük meghosszab- ”>tása. A tsz-eknél az áltaiá- J10® használati idő 4—5 év, Jolit a jobb gondozáson, tartá­sának meg. A fejés nehéz és szakértelmet, gyakorlatot kí­vánó munka. A tehén tejelési eredményét is erősen befolyá­solják a fejessel. így javítjuk a gondozást és szakszerű ta­karmányozást 'is. A termelőszövetkezetek ked­vezményes akciók keretében ___________jóminőségü, törzskönyvezésre el engedhetet- alkalmas, hasas üszőket vásá- ^ rclhattak. Éltek is ezzel a le­hetőséggel, amit igazol, hogy a 300 darabos megyei keretből közel 150 darabot a sásdi járás vásárolt; Hasonló akción keresztül most ismét lehetőség nyílik a fejlesztésre. Már Jelenleg szarvasmarha lét- ^árnunk 14.301 darab. Eb- tehén és hasas üsző össze­jön 6371 darab, ami 44.5 száza- számszerű eddig közel 100 darabot igé­nyeltek a szövetkezetek. Ezrei javult és a továbbiakban is ja­vul minőségileg is a járás szarvasmarha állománya. A vásárlásokkal, valamint a természet es szaporulattal biz­tosítjuk a tsz-ek állatsűrűségét olyan mértékben, hogy év ve­gére 4.5 kát. hold szántó jut majd egy számosállatra. A számszerű fejlesztéshez szorosan hozzátartozik a meg­lévő növendékállomány szak­szerű felnevelése. E téren még séget. Ehhez pedig szilárd srer­felügyelők útján párosítási tervet készítünk, ^ hogy a tehenészetekben min­den időben legyen egy bizo­nyos számú frissfejős tehén és a magas, valamint alacsony tejhozamú egyedek körülbelül egyenlő arányban kerüljenek ki, másszóvál állandóan bizto­sítsák az évi átlagos tejhoza­mot. A növendékállomány szak­szerű felnevelésén keresztül fokozzuk a korosbrtást, s így nemcsak számszerűleg, de mi­nőségileg is javul az állomány, mert olyan egyedek kerülnek továbbtenyésztésre, melyeknek származását, termelési adatait, s az ősöket ismerjük. A hoza­mok növelése érdekében foko­zott gondot fordítunk a szak­szerű takarmányozásra. Min­den tsz-ben már a mostani tervkészítésben kidolgozzuk az istállórendet, a takarmányozási rendet és normákat. Egyidejű­leg a növendékek részére is megállapítjuk az adagolandó takarmányt. Ezen keresztül is biztosítani kívánjuk a koros- bítás után tenyésztésbe kerülő egyedeknél a nagy tejelékeny­százaléka áll törzskönyvi el lenőrzés alatt. A gazdasági íenorzes aiaw. a gazaasagi , iötött> nem i8 tegnap. Kezde- felugyelokre hárul ismét a fel- > a Nagy Októberi Szociális1 a adat hogy a tenyésztőkkel a , Forradalomba nyúlik vissza, törzskönyvezés fontosságát, an-J „ ^kba a ,iharos évekbe, ami- nak gazdasági előnyeit ismer- (| -tor a magyar dolgozók tízez­tessék és szervezzék a tenyész­tőket. Most már mind több a tenyészanyag, egyre* több ta­karmánnyal rendelkezünk, de még mindig kevés a lelkes te­nyésztő szövetkezeteinknél is. Távlati tervünkben részletesen foglalkozunk úgynevezett min- taközségek, tenyésztőközségek megszervezésével. Ezzel kell a legfontosabbat, a tenyésztőket biztosítani, mert jelenlég eb­ből kevés van. A fentiek alapján kívánjuk előmozdítani a szarvasmarhate­nyésztés további fejlődését. Sertéstenyésztésünkben meg kell szüntetni a már szinte ká­ros végletbe menő keresztezé­seket. Ennek érdekében szinte községenként megállapítjuk a tenyészirányt és annak meg­felelő apaállatokat helyezünk ki. Tsz-eknél biztosítjuk a kö­zös sertésállomány szakszerű elhelyezését és tartását, vala­mint az árutermelés fokozását az intenzívebb haszonállat-, fáson keresztül 8—10 évre eme- sok a tennivaló, különösen tsz- vezetű, erőteljes^ belső szerve- Jünk és ezzel együtt a terme- cinknél. A körzeti gazdaság' zettel rendelkező állatok szűk- >«si költséget is csökkentjük, felügyelők bevonásával bizto- ségesek, aminek alapja a fia- G°ndoskodunk arról, hogy tsz- sítjuk a szakszerűbb gondo- talkorbeli szakszerű takarma- mindenütt hozzáértő, az zást, nyozáa* ^ jövedelmezőség érdekében. Szilvási Imre nevezetes évfordulóról emléke­zik meg: az államaink közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 10. évfordu- 1ójáróL vívmányainak védelmében. Népeink barátsága Málha e súlyos megpróbál ta tásoka t a fehér terror nehéz éveiben, Horthy fasiszta rendszerének uralma idején, a második vi­lágháború alatt, s a nemzetközi és belső reakciós erők által* kirobbantott ellenforradalmi lázadás napjaiban is. A barátsági, együttműködési ég kölcsönös segélynyújtási szellemén alapul, nem ma kéz- szerződést 1948. februárban ir­A szovjet és a magyar népet régóta testvéri forradalmi szálak fűzik össze. Népeink barátsága, amely mé­rővel siettek Oroszország pro- 'etáriátusának és parasztságá­nak segítségére és velük együtt áldozták fel életüket a szocialista forradalom nagy tűk alá, amikor Magyarország felszabadult a fasizmus járma alól, begyógyította a háború okozta sebeket és szilárdan a népi demokratikus fejlődés u jára lépett. Ez a szerződés új szakaszt jelentett a szovjet és a magyar nép barátságának fejlődésében és tovább erősö­désében. Kapcsolataink a teljes egyenjogúságon alapszanak Ezután Gron.elvtárs fog­lalkozott a szerződés jelentő­ségével, majd rámutatott: E szerződés kiemelkedő jel­lemvonása, hogy a proletár- internacionalizmus, a teljes egyenjogúság élvein, a ma­gyar és a szovjet nép nem­zeti érdekeinek tiszteletben tartása a közös célon, a szo­cializmus építésében meg­mutatkozó testvéri, önzetlen, kölcsönös segítségen és együttműködésen alapul. Nehéz felbecsülni, milyen hatalmas kedvező hatást gya­korolt a szerződés országaink tartáson keresztül a nagyobb# gazdasági, politikai és kultu­rális fejlődésére. Az elmúlt év- (| tizedre visszatekintve lehetet­len nem látni ereket az ered­. ív-ri- vovnv-L etc-* «w járási foállattenyésztő;# menyeket, az élet megmutatta, hogy a szerződéiben foglalt kölcsönös kötelezettségek nem maradtak papíron, Évről-évre szélesednek és erősödnek országaink gazdasá­gi kapcsolatai. A gazdasági együttműködés egyik legfonto­sabb formája a külkereskede­lem, amely a kölcsönös elő­nyökön és az egyenjogúságon alapszák, figyelembevéve mind két állam szükségleteit és le­hetőségeit. Míg 1925-től 1941-ig vagyis majdnem 17 esztendő alatt Magyarországnak a Szov­jetunió felé irányuló árufor­galma átlagban nem haladta meg a Hor thy-M a gyarorsz ág egész külkereskedelmi forgal­mának még a fél százalékát sem, vagyis, mint látható, gya­(FofytatSe óWtolfrwj

Next

/
Oldalképek
Tartalom