Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-07 / 32. szám

1958 FEBRUAR 7

NAPLÓ

I

A magyar paraszt alakja az irodalomban

TÉLHEZ

A magyar paraszt sorsa úgyszólván minden haladó írónkat foglalkoztatta s foglalkoztatja ma is. „Ludas Matyi“ suhanó jókedve és eredeti bosszúállása mellett felsír Katona József tollán Tiborc panasza. S a Tiborcok szószólókra találnak a reformkor íróinál is. Sorsukat éppen olyan jól látja az író Eötvös, mint a szónok Kölcsey, ki ország- gyűlési beszédeiben a tulajdonjog és jobbágyfelszabadítás mellett szól. ök azonban

Berlinben váratlanul összetalálkozik faluja tisztelete« urával. S mivel a váratlan találkozás miatt nem érez semmi megrendülést, a tisztelete« úr kimondja az ítéletet, hogy „nincs benne gyöngédebb érzelem s nincs fogékonyság a szülőföld iránt, s hogy Lapaj egy korcs, ki nem érez, ki csak azért látszik teremtve lenni a világon, hogy egy széles karimájú _ kalappal több fogyjon el a XIX. században.“ Ennek a Lapajnak van egy

valamennyien — származásuk- híres dudája, amelyért mesznál fogva — még nemesi szemmel néztek és láttak.

sze vidékek dudásai versenyeznek, minden árat megad1848 eseményei sem hozzák ván érte. De Lapaj ragaszkotneg a kérdés kívánt megoldását; a jobbágyból földnélküli zsellér lesz; csak a neve változik meg, de sorsa nem. Világosan látják ezt a kiegyezés korának írói is, és sietnek

dik hozzá, mert kedvenc tá ránya bőréből készült. Ami ■ kor azonban egy ismeretlen árva kerül kunyhójába, kinek anyja bánatában a vízbe ölte magát, Lapaj panasz nélkül roost már teljes valóságban megválik a dudától, hogy a1 ábrázolni a magyar parasztot, kis árvának tejet szerezzen.

Mikszáth „A tót atyafiak’* Kemény, becsületes, de tiszte „Jó palócok“ című művel- ta világ ez, hol nem lehet bűn-11 ben a népről szól. Szereplői a tétlenül vétkezni, mert az<1 nép egyszerű fiai, akik isme- igazság mindig erősebb a ha-f tétlenül élik életüket a hegyek mis utakon járóknál. Itt semmi sem marad megtorlás nélkül, az elnyomottak, szenvedők mindig megkapják áldozatuk jutalmát „A királyné1 szöknyájá"-ban a gonosz gyám1 Mudrik Mihály kifosztotta az árvákat, a púpos Gócsd Imrét

benne volt a barna folt, a Cukri bárány bundája.

Ez a felfogás rokon a népmesék világával, hol az igazát kereső hős ezer fordulat és akadály ellenére is diadalmaskodik. A nép hitét hordozza, hogy egyszer el kell jönni annak a kornak, amelyben a becsületes, dolgos élet végre eléri jutalmát.

Mikszáth a felsorolt példák tanúsága szerint megmutatja a nép értékeit, azonban még elsikkad nála az urak és parasztok világának szembeállítása. A kettő közti áthághatatlan szakadékot azonban élesen feltárja, s a nép erejét, erkölcsi nagyságának megmutatásával állítja elénk.

Ezt a paraszt-ábrázolást folytatja és fejleszti tovább Móricz Zsigmand. Ö már többet tett Mikszáthnál. Meg akarta változtatni a világot,^ új életre segíteni a magyar pa-^ rasztságot. „Ez a világ nem], maradhat így” szól a „Bo dog ember*’ mondanivalója. Látja, , hogy a feudál-kapitalista Ma- \ gyarország parasztságának éle- ], te elérte mélypontját.

Parasztságunknak 1945. hoz- ( ta meg a várva-várt felszaba- ( dulást. Ennek megfelelően ma * élő íróink tolla már az átalakulást élő paraszt életét örökl- tik meg. Gondolok itt elsősor-1 ban Szabó Pál munkáira: „Tál- * palatnyi föld’1, „Felszabadult1 föld”, „Isten malmai“, stb-re,1, ami a felszabadulás lázában1, öntudatosodó, és később ma-1 gát a föld igazi urának érző1 parasztot ábrázolja már.

I»

(»

<>

!>

I»

('

0

0

0

<»

I*

I»

the

Két kérelem

Mohácsról és Mozsgóról

I*

I»

(»

(»

I»

I»

<»

Van úgy, amikor az újságíró a megyét járva itt is, ott is olyan kéréseket hall — „ezt írja meg, elvtársT- felszólítással, amely nem fér bele abba a

közé szorult kis tót falvacská- ban. Az író az egyszerű életben is meglátja a szépet és igazat, a nép életének rejtett kincseit, amelyeket érdemesnek vél napfényre tárni Műiben szavát, minden mondatát átforrósítja a nép szeretete te az együttérzés. Nem kívüliül ábrázol az uralkodó osztály szemével látva, akik csak érezték a parasztban, hogy bem szeretnek a megyei trafonak robotolni, hogy nehéz hívvel adják pár garasukat a

kincstár ládájába, s hogy a boldogan sóhajtanak fel: „Mé-\megírását kérték.— Paraszt durva és keményfejü, gis van nagyobb úr a várme- , Nos, az utóbbi pár akit meg kell nyomorítani, gyénél.” „A néhai bárámy“-ban , nap alatt két ilyen

a megáradt Bágy elvitte Baló , kérelmet is haiUot- Ágmes egész kelengyéjét te a,i tani. kis Borcsa Cukri bárányká-,» Az egyiket a maiét A gazdag Sós Pál kifogta! hácsti Bartók Béla

és kishugát. Ók csak a kopár1] cikkbe, amelyet ír- hegyhátot kapták örökségül ni akar. De ezeket míg a gyám saját lányának a , a kéréseket még híres, szép Tétet, „a királyné1, sem szabad a torszoknyáját“ adta. A kopár1, solybán hagyni, előhegység mélyében azonban kő-(, szőr azért, mert köz- szenet találtak, s az árvák], érdek, másodszor egyszerre gazdagok lesznek és J pedig azért, mert

rendjén, hogy a művelődési otthonnak nincs elegendő széke, így a szabadtéri színpad látogatói sokszor söröshordón ülve vagy éppen olíva kénytelenek az előadásokat végighallgatni. így volt ez a nyáron is.

Ilyenkor aztán a nézők joggal bosz- szankodmák, hogy a pénzükért — állhatnak. A művelővel járult a müve-f .ődési ház felépiié-f séhez, a fiatalok. pedig súroltak, sikáltak, hogy a mű-', szaki átadás nap-^ jóra szép, tiszta le-, gyen. Az épüiel. műszaki átadása j pár napja megtör-1 tént és a fiatalok < közül már verbuvá-t lódik a színjátszó- g csoport, a. zenekar, f s várva várják azt 4 a napot, amikor fel- )

(»,

d

i!

hogy uralkodni lehessen rajta.

Mikszáth írásai szétfújják az ári illúziók ködét, s megmutatják a durva felszín alatt élő igaz embert.

Egyik híres novellahőse La- Paj. a híres dudás, ki vándorlása köziben, mint drótostót

a ládát;

Hiába keresték rajta a sze-J gények, de amikor hamis es- küvésre emelte a kezét, köd-j möne lecsúszott válláról,

Film és művelődés

Művelődési Otthoniban mondotta el az igazgató, aki jó gazda módjára, már most, a tavaszi, nyári munkáról gondoskodik. Köztudomású, hogy a művelődési otthon udvarán szép szabadtéri színpad van. , , , . ,, ,, , , ... . Nyáron kedvelt szótokat Az általános es közép-. rakozóhclyiik ez a iskolai oktató munkát is lé- , mohácsiaknak, nyegesen megkönnyíthetné \ iwngversenut,’ műmegfelelő számú és minőségű' nros ^t rendez- oktatófilm álkalmazasa. De ff , pék itt Ez eddig

rendben is volna, az már nincsen

dési otthon vezető- avathatják művelésé ge kéri a városi, dési otthonukat. Azd avatásnak akadálya: nincs színpadid függönyük és na-d a széké

A mozsgrmxk, —cz<[

A film alig fél évszázad leforgása alatt meghódította a ’’’'tagot: szórakoztatja, neveli ^ emberiség millióit. Sokan ]s,Jpán a szórakoztatásban véjjk a film igazi szerepét. De játékfilmek közül is kiválóan .(h pba lenne hivatását ennyire Jelhasználhatók azok, melyek], De '^szűkíteni, hisz a maga sajá- témájukban kapcsolódnak a ta-) j®8 eszközeivel mindennél ha- null anyaghoz. így pl. Mik- teosabban járulhat hozzá az száth tanításakor a Különös ^beriség szellemi javainak, a házasság, Rákóczi szabadság- kömény és technika legújabb harcának ismertetésekor a Rá- teedményeinek terjesztéséhez kőczi hadnagya, Puskin megilletve a megyei tanácsot, hogy a költségvetést készítve, ne feledkezzenek gyón kevés meg juttatni száz, is. kétszáz széket a szabadtéri színpad számára is. Tudják, hogy kevés a pénz, de azért ha lehetne, gondoljanak rájuk is.-.-.

A másik kérelem Moz&gón hangzott el, ahol több mint félmillió

költséggel o’.yan szép művelődési otthont építettek, mely Pécsett is a legszebbek közé tartozna. A község lakossága jelentős • ársadalmi munkáegykori báró Bie- *' dermann cselédeif

— nagyon örülnek, hogy ilyen, pompás művelődési házal építettek számukra. De nagyon ké-J tanú-)-----,— meg)

fo

rintos számukra a szinpa-A di függönyt is, a hadd kezdjenek hozzá a munkához,) hadd indíthassák) meg az életet at kultúra házában... f (■—ray))

rik a megyei csat, küldjék

Te vízkóros öreg, ne jöjj még.

Nézd, a kedvesem halántékát, két kék erecske lüktet — a körték, almák, pipacsok, margaréták mosolyognak a mosolyában szelíden és mindig, pedig már fagyok is vannak mostanában s a magokban elaludt a nyár.

Ami itt van. az csak emléke: aszalt gyümölcsben kamra mélyén, hasas üvegben po'cra téve ecetzölden, málnabordón és kukoricasárgán jó hosszan gerendák, pókhálók között hízóknak megszáradt sorokban.

Gazdag nyár volt s jól öltözött, látom abból, hogy új kalap sok van s új cipő is sok mocorog hetivásáron, villantja a nap; s táncosak, barnák, bársonyok rendre az elsőfü csikók s szelek szagában néha, ha faluk felől fújnak, ott a zsíros hegyiszéna szaga, mi a pajtákban guggol nyugodtan. —

Ó, december, kába. esőkkel, árvizekkel néhol!

S azok a sötét éjszakák! A széles táblákban szunditó búza, rozs didereg s rögök a barázdák szélén. De jó, hogy te sosem lehetsz: örök.

PÁL JÓZSEF

NYITNIKÉK

Szélfútta rongyait szedi a tél, s szálad: nyomába’ fejét fölveti a domb alatt a zsenge fű. Uj rékiíket sürgetve int

száz Ids bőkor; nem érti meg a szel, ? legyint.

Nyír-nyár nyújtózik: mindahány, ropog-recseg,

csak épp nem mondja, mint apám.

„de jólesett!”

Kis cinke hangol. Vékony k trilla, bizony;

mint csöpp erecske, épp olyan, de jót iszom:

mosolyt iszom, hogy víg derűt vigyek neked: ne pityogtasd a hegedűd, ez kedvesebb!

Ki otthon kuksol és nyafog,

nem érti meg,

hogy ily korán már dalba fog a nyitnikék;

s ekék után frissen, puhán barázda nyúl; és vetnek is, bár a Dunán a jég vonul.

Rioghat a vén varjú: kár!,

— rég így szaval — a nyitnikék esivogja már % munkadalt!

PÄKOL1TZ ISTV ÁN

}

d

t

t

}

Egy bonyolultabb, szemmel ,T*n látható kémiai, vagy biológiai , folyamat megérte tésé- I te mennyi idő és energia, mi- sok magyarázat és a se- *úeszközök mekkora tömege ^úkséges. És mégis gyakran

értéséhez A költő ifjúsága c..t filmek.

Bár több százra tehető a( rendelkezésre álló oktató fii-( mek száma, azok mégsem le-, dezik a felmerülő igényeket. |i gely 47 éves dolgozó paraszt a ( Részben elavultak, vagy túlsá-(ffiatalokat is megszégyenítő < gosan elvont téma körül mo-)frisseséggel, kedvvel tanitgaí-1

Kozórmisleny 5 népművelési hírei j

A 25 tagú tánccsoport mari egy hónapja tanulja a Misié- i nyi verbunk-ot. Józsa Ger-i

Juhász Gyula

és Kosztolányi Dezső Pécsett

5ak az emberek fantáziájától zognak.

ÍSg, hogy valóban — megér- A szórakoztatva tanítás min-11 "k-e a kérdést. A film viszont tapéldáit nyújtották azok aj) frhnikai

ja a csoport tagjait.

Ismeretterjesztő előadásokat!

fejlettsége folytán természetfilmek — Gyöngyvi '"-‘Pes még az anyagban és í’ágtól lombhullásig. Vadvíz-» , ,

tervezetben végbemenő olyan ország, Kati és a vadmacska5nagy érdeklődés mellett tar-).

1924 májusában zöld színű falragaszok jelentek meg a pássd utcákon, hogy hírül adják: május 29-én délelőtt II órai kezdettel irodalmi matiné lesz a Pannónia szálló nagytermében. — Juhász Gyula és Koszis szerveznek; — január 29-én (I tolón,yi Dezső személyes részesei előadását sokszor megsz»-| > kítotla a tetszést nyilvánító < I taps.

útja), vagy meggyorsítva, r*cek alatt érzékelhetővé te- ■?'J a lassú, — hónapok, vagy ek alatt végbemenő — válaz SHS megszálása után ez volt az első na- 'yobb szabású irodalmi megmozdulás a városban. A málnát az 1923-ban Pozsonyból

• 'CőCtl/CU VCKUvUlCllU UI V CUX Oi ol vo CI V aUllJuLPuu r , - , . . , ,

kamatokat is bemutatni, —, melyek bizonyos mese kö-f °}ia^ nlfö irodalmi estet i a világháború, majd vetyek szabad szemmel nem ré csoportosítva mondották el*# , ,z István, es Gyems Jo- # :hályság katona in alc r lkatok. Ha szükséges meg- hasznos tanításukat. Hogy y^ítva teszi láthatóvá a gyor- mennyire él az emberekben az ^úga révén különben nem érdeklődés az ilyen témák

^kelhető mozgást (pl. lőve- iránt, azt legjobban ezeknek a. .

a<* ...............................— filmeknek magas látogatott-^ Február 13-án dr. Belek'J’’ecsire helyezett egyetem bolsá

ga bizonyítja. ^ Imre körzeti orvos tart elő f -sászeti karának néhány lel' ............................ .... * -n irodaifog

ékony Títo- szervez- újságok előtt

___________________ ""________ figyelmét

he

lyeken az ismerelterjeszlö'^előadást „Helyes viselkedés ! slkeltepi: Juhász- és Koszto- és tudományos filmek állandó i címmel.

moziját. Kétségkívül az is(i Dékáuy Lász1

hasznos lenne, ha községi mo-.\ vb-titkár mb.

ttjainkban kísérőfilmként ha-{\ _____________ 28-án, szerdán este a buda55

s ásókat (pl. növény fejlődé- Ak. A felvevőgép előtt kitárul I Utóhatár is: távoli, ismeret „n világrészekbe kalauzolhat tűs11100 kísérhetjük egy-egy j^PoTnányos expedíció útját, /Pillanthatunk a csillagok és ,,eánok csodás világába. Az /Pveto, közhasznú ismeretek kÍ a tudományokig, az egy sze

. vvrwixl Avm ő i

l á.nyi-ve

VáoKa«

ereeket közöltek, több rásban méltatták költészetüket.

tói

emberek napi problémái- vonta legalább egy alkalom-{

‘ az egyetemi oktatásig úgy- j/*ván alig van terület;, ahol ^ gyújthatna hathatós segítmal oktatófilmet is vetítené-11 f '-*j «>

nek, természetesen nem valami f Menyecs^-ebál Versender/ j Bezsö. A pályaudvaron

a resti gyoissal érkezett Pécsre (J j Julrász Gyula és Kosztolányi

az

a/íí

i-J'X-gyetem tanárai és a pécsi újságírók fogadták őket. A Náelvont, érdektelen, hanem az)

.. igényeknek megfelelő témából.) A hónap elsír napján rendezJy°ndoljuk csak el, mennyire Ehhez azonban kevés a nép-|iték meg Versenden a hagyo-A iorba hajtattak, ahol az étte- j*9könyithetnénk pl. az orvos- művelési szervek és Moziüzemi 4 manyos sokac-menyecskebály ivem egj’etenü asztalánál késó {^Hígatok felkészülését, ha Vállalat jószándéka. Elsősor- (l ahol a versendi tam-bura-zena- -síig beszélgetett a társaság. i bonyolult műtéteket, melye- ban több és jobb oktatófilmre;l kar szolgáltatta a talpailávalót i luhász az irodalmi élőt decent- L* nagyobb távolságról néz- és a magasabb szervek meg-1 • A nőtleneknek csak 11 órakor (| -alizálásainaik első jelét látta a ^nek csak végig, kellő ma- értő támogatására van szűk- é lehetett lánnyal bemenniük a A ’’écsctt megindult irodalmi A^rázat kíséretében levetít- ség. Nekik kell elsősorban lát-) táncterembe és három so-) mozgalomban, Kosztolányi — Tj-nék előttük. Vagy ha a jö- niok a filmben rejlő hatalmas j> tánc után el kellett hagyntó i ki már volt egyszer Pécsett szakmunkásainak fii- oktatási-nevelési lehetősége-# a termet. Másnap rendeztél Ä - ismerősként köszöntötte a mMtaOuttouUe. he m. nahe- feet. 1 meg a német és a magyar me-} /árast. Kosztolányi az előkelő

Nádorban szállt meg, Juhász

mutathatnak be « nehe- mmhméotgí

LiPPENSZKY -ns-ecekebált.

Gyulát régi szegedi ismerőse, Nagyfalusi Jenő, aűikor pécsi egyetemi hallgató és fiatal poéta látta vendégül Lánc utca 6. szám alatta hónapos szobájában.

C^törtökon délelőtt a Pannónia zsúfolásig megtelt nagytermében kea ült sor az irodalmi matinéra. Faluhelyi professzor nyitotta meg a műsort, s néhány szóval jellemezte Juhász Gyulát, a — szerinte — „filozófus köítő“-t. Juhász nagy könyvpaíksamétával a hóna alatt lépett a dobogóra, s első szavaival igen tapintatosan elhárította Faluhelyi jelzőjét: „Nem vagyok én. filozófus költő“ —• mondta; Aztán szemelvényekben, gazdag előadást tartott a magyar líra nagy jártról, Csokonaitól

Adyig. Az előadás végén kö- szörtetet mondott a meleg fogadásért, „magyar Athén*’-nek nevezte a várost, s felolvasta „Pécs“ című szép költeményét:

Nyájas Dunántúl szelíden

ívellő

Áldott ölű hegyei hoszorúzzák

A régi várost, melynek égbe zengő

Harangszava szent, magyar szomorúság.

A város régi, ő de örök ifjú

Remények gazdag lombjai borítják.

Öreg kapukból fiaiul hit indul

Be jobb jövőbe lelkesedet hírt ád, ,|

Kosztoiamyi „Ab eg című elbeszélését olvasta ftel es három új versét mondta el. A műsorban még Kalmár Rózsa, a Pécsi Nemzeti Színház művésze szerepeit, aki Juhász verseket és Kosztolányi-mű- fordításokat szavalt

A matiné után autogramot adtak a koétők, (vajon fej őrzi még ezeket az enűéüeket?) aztán a Séta-téri Kioszkban találkoztak a város szellemi életének vezetőivel. Innét elkísérték őket az egyetemire, ahol a vendégek megtekintettek több tanszéket, majd az Egyetemi Könyvtárba látogattak el. A két köMö másnap reggel wtaiaott vissza a főváros he.

A fteívi toöewétemenyt naég sokáig foglaflcozbatta az irodalmi matiné. A Pécsi Est vezércikke példát*! arróí kesergett, hogy sem a vén», sem a megye nem képvisélteWe magát a műsorán. Juhász Gyula megtisztelő jelzője — Pécs a ..magyar Athén“ — szép, de kevés van ebben a városban, ami Athénre emlékeztetne. „Ha Athént alkarunk Pécsből, akkor Periklészek keltenek aa élne“ — írta a lop. A Pécsi Est közölte Babay József (akkor pécsi lapok munkatársa, később neves író) költeményét is, amelyet ugyancsak Juhász Gyula szavai ihlettek.

Tuskés «bor