Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 8. szám
mm JAKDAR 10 NAPLÓ 5 FILM - MŰVÉSZET ÉJFÉLKOR (Uj magyar film) Elbeszélés az első szerelemről A hamarosan bemutatásra kerülő szovjet filmben két elválaszthatatlan jóbarát kalandjait láthatjuk, amíg egy napon árnyék borul a két fiú barátságára. Mitya, a tornateremben meglátja Ólját és a kisleány melegtekintetű, sötét szemével belopja magát a fiú szívébe. Hamarosan megszeretik egymást, sokat vannak együtt és bizony Mityának egyre kevesebb ideje marad barátja számára. Nehéz napok következnek. Ólja és Mitya szerelmét már-már kettétöri a köröttük szövődő intrika, amikor az elhanyagolt jóbarát jelentkezik és egy szellemes ötlettel helyreállítja szerelmüket. A pécsi mozik janii őri műsora A január 16-án műsorra kerülő Makrancos feleség, valamint a 23-án bemutatásra kerülő Elbeszélés az első szerelemről című filmeken kívül a következő j été kiflinek érkeznek a pécsi mozikba: Január 23-án érdekes témájú jugoszláv orvosfilmet láthat a pécsi közönség. Címe: Nem volt hiába. Az orvostudomány küzdelmét mutatja be a kuruzslással, sarlatánsággal és a babonával szemben. Ugyancsak 23-án kerül bemutatásra az 1955-ös cannesl fesztiválon nagydíjat nyert Marty című amerikai film, amely megrázó erővel mutatja be az új világ számkivetettjeinek életét: Január 30-án újra magyar filmet mutatnak be a pécsi mozik. Radnóty László: A tettes Ismeretlen című filmjében egy budai bérház lakóinak életét elevenítik meg Tolnay Klári, Bara Margit. Ajtay Andor, Páger Antal, Buss Gyula és sokan mások. Párizsi és pekingi gyerekek közös filmje Roger Plgauf-t a francia film remetéjének nevezik, mert csendben, visszavonultan él és nem szereti a sztárok kö- ' rüli hűhót. Élete nagy álma az volt, hogy egyszer maga készít majd filmeket, szabadon választva a témákat, a szereplőiket, mitsem törődve a haszonnal. Most megvalósult ez az álma: Senge Regiami színművésszel együtt filmtársasá- got alapított. Első filmjük szereplői irtonbmarbnei és pekingi gyerekek, a film címe: „A világ végéről jött papírsárkány”. A film meséje mindössze ennyi: egy kis monbmartrei fiú különös formájú papírsárkányt talál, amelyhez egy pekingi kisfiú üzenetet erősített. é Az üzenetküldő neve és címe útközben elveszett. A „világ végéről jött papírsárkány” felgyújtja a párizsi gyerek fantáziáját. Amikor este elalszik ágyában, álmában elindul megkeresni a kis ismeretlent. Eljut Peking egyik külvárosáig, ahol álroélkodva bámul a Távol-Kelet sajátos szépségein, az európaiak számára rejtélyes életen: A párizsi felvételek, amelyeket négy hétre terveznek, már folynak: A szereplőket Pigaut az iskolából válogatta^ össze. A pekingi felvételek 8 J hetet vesznek majd igénybe, f Pigiaut már tavaly megtette a szükséges lépéseket Pekingben s abban reménykedik, hogy ezt az első filmet még egész sor közös francia—kínai film követi majd, mert — mint mondja — „aki járt már Kínában, biztosan igazat ad nekem, hogy nincs varázslatosabb kulissza, mint ez a vonzó keleti világ." Rehabilitáció? A második világháború utolsó évében Németországban elkészült Göbbelsék „Kolbert“ címfi filmje, melynek az volt a feladata, hogy ébren tartsa a Harmadik Birodalom lakóinak egyre csökkenő lelkesedését és növelje a végső győzelembe vetett bizalmukat. Végül is azonban nem maradt idő a film bemutatására. Úgy hírlik, hogy Nyugat-N'émetor- szágban a közeljövőben pótolni akarják ezt a „lemaradást” és rövidesen bemutatják a filmet. A makrancos feleség Színes francia—spanyol film Spanyolországban, Gaudio városka egyik palotájában él Don Bautisto, egy igen gazdag és nemes úr, két leányával, a szerelmes, szőke Bianca-valés a szeszélyes, fekete Catalina- val. Utóbbi igen nagy gondot okoz apjának, makrancos természetével, kxmok viselkedésével. A fiatal lény azt az elvet vallja, hogy egy férfi sohasem kerekedhet a nő föllé, még akkor sem, ha feleségül veszi. EbbSl^ támadnak azután képtelennél képtelenebb kalandok, míg végre Don Beltran, a híres szoknyavadász megszelídíti a makrancos CataHna-t. Már sok jót hallottunk erről az új magyar filmről. s megtekintése után elmondhatjuk: jó híre nem volt alaptalan. Az ellenforradalom idejébe nyúlik témája. Emberien és megkapóan szól az ezerféle összetevőből kialakult egyik legszebb érzésről: a hazaszere- * tétről. A forgatókönyv írói a olyan környezetbe helyezik a í cselekményét és a. témát, — ibár nem a legjellemzőbben i mutatja be az ország akkori i életét — mégis ez a környezet keresztmetszetét tudja adni az ellenforradalom alatt és után tízezreket, százezreket foglalkoztató problémának. A film két hőse: egy színész és egy balett-táncosnő. 1956 szilveszterén autóra várnak á otthonukban, hogy örökre el- i hagyják hazájukat• A búcsúszóé perceiben kezükbe kerül segy-egy emléktárgy, amely f akarva, akaratlan eszükbe jut- á tatja szerelmük, házasságuk j történetét. S amikor az emlék- á tárgyak közül egyet-egyet készükbe vesznek, megelevenedik ,ia múlt, kettőjük nagy szerelemének pillanatai, a történet, S amely végül is férj és feleséggé S kötötte őket. A ballerinát sok- 11 szór mellőzték osztályidegen rokonsága miatt és ez szolgáltatott legfőbb indítékot arra, hogy hazája elhagyásod válassza. El is megy, még szerelme sem tudja visszatartani. De férje marad! Gondolkodik, s rádöbben: 6 magyar színész! Olyan magyar színész, akit a népi demokrácia emelt fel, akiből ez a rendszer faragott emberit. S ezt az országot hagyja itt? Soha! Boldizsár Iván, Révész György és Bánk László a forgatókönyv írói szakavatott tollal nyúltak a témához. Mindvégig hiteles a cselekmény, megokolt a szereplők gondolkodásmódja is. A két főszerepben Ruttkai Évát és Gábor Miklóst látjuk. Mindketten tudásuk legjavát nyújtják. Kitűnő Rozsos István, a ..pesti vagány“ szerepében. Különösen kiváló abban a jeleneiben, amikor barátjától, a színész- tői búcsúzik. De dicséretet érdemeinek mindazok, akik munkájukkal hozzájárultak a film elkészítéséhez. Hegyi Barnabás operatőrt a szép felvételekért, Révész Györgyöt a rendezésért, Bágtja Andrást pedig a kifejező zenéért illeti az elismerés. Az „Éjfélkor" című magyar film jelentős lépést jelent fi Imgyóriásunkban. (—ray) Beszélgetés Pdkolitz Istvánnal Schiller Stuart Mária című szomorújátékának fordítójával PákoJAtz István költő, a Ha- [ zafias Népfront pécsi írócso- portjának titkára pár napja fejezte be Schiller: Stuart Mária című 5 felvonáson szomorú- játékának fordítását- Erről beszélgettünk a költővel. — A Pécsi Nemzeti Színház felkérésére láttam hozzá a darab fordításához. A munkával valóban elkészültem. — Tudomásunk szerint ezt a művet régebben Radó Antal mér fordította. Mi volt az oka annak, hogy ismét le kellett fordítani? SZABÓ JÓZSEF párttitkár Halálának (1919. január 10.) évfordulójára A pécsi munkásmozgalom még gyerekcipőben járt, amikor a múlt század vége felé egy fiatal kőművessegéd az építőmunkások alakulófélben lévő szakszervezetéhez fordult felvételért. Nagy szó ez akkoriban Pécsett, ahol az építőmunkásokon kívül még senki sem mert szervezkedni! Szabó Józsefről van szó, akit az alighogy elindult épí- tőmunkásszakszervezet alapí- pítótagjai között találunk. A tehetséges fiatalember korán felismerte a munkásmozgalom jelentőségét, a szervezettségben rejlő erőt. Idejében akcióba lépett, hogy munkás- társait felvilágosítsa, megszervezze és az a!|* útnak indult, ezernyi bajjal küzdő munkás- mozgalmat továbbfejlessze. A munkásság — vele született prolctáröeztönével — azonnal felismerte Szabó József becsületes szándékát, megbízott benne adott szavára és felsorakozott zászlaja mögött Jó hasznát látta, mert a pécsi munkásmozgalom Szabó József vezetésével oly erkölcsi és poli- •réWKlóU, amellyel mindenkinek — akár akart, akár nem — számolnia kellett! A munkásosztály Szabó József vezetésével érte el ezt a szép és jelentőségteljes eredményt. Harminchét éves volt, amikor a szociáldemokrata párt pécsi szervezete titkárának választotta. Feladatát oly tökéletesen látta el, hogy puritán életével, közismert becsületességével és elfogulatlanságával, továbbá a szocializmus eszméiben való rendíthetetlen hitével a pécsi polgárság józangondolkodású rétegének bizalmát is megnyerte. Ennek tudható be, hogy már 1912-ben beválasztották Pécs városa törvényhatósági bizottságába. Hatósusjfc’a. működési köre ezze^lényegesen kibővült. Az agilis párttitkár élt is az előtte feltáruló lehetőségekké': minden cselekedetével a munkásosztály érdekét szolgálta, minden képességével a munkásmozgalom megszilárdításán és kibővítésén fáradozott. Munkáját siker koronázta, fáradozása nem veszett kárba. Sokoldalúságára vall, hogy munkásjóléti kérdésekkel is foglalkozott. „Csekély’” húsz esztendőn át tagja volt a munkásság betegsegélyző pénztára igazgatóságának és mindent megmozgatott, valahányszor bajba jutott munkásemberen vagy családon’ segíteni kellett. Megérdemelt népszerűségére jellemző, hogy az osztrák- magyar monarchia bukását követő forraddlomban a pécsi munkásság egyöntetűen mellé állt és követte őt. Szabó József valóban munkásvezér volt. HuszonöÉpves munkásmozgalmi tevékenységből ragadta őt ki a halál. (Az 1919-ben sok áldozatot követelő járványos spanyolnátha vitte el őt is.) Temetése, melyen sok ezer főnyi tömeg vett részt,t a munkásosztály mélységes gyászának méltó kifejezése, egyben a megerősödött munkásmozgalom maradandó benyomást keltő diadalmenete volt... zabó József nemes arc- élét élesen domborítják ki az egykorú sajtó jelentései : „Stabó József fáradságot nem ismerve, áldozatot nem soka líra lobogtatta a szociáldemokrácia vörös lobogóját mindig legelöl vezette a proletárság... sorait a közös ellen "éy. a r- talista társadalmi rend ellen" — írja a pécsi „Munkás” 1919. •anuár 18-án A magyar ér nem utolsó sóiban pécsi munkásmozgalom elindításának nehézségeiről, élharcosainak, köztük Szabó Józsefnek küzdelme« életéről, rengeteg gyötrelméről, gondjáról és az őket környező számtalan. veszélyről sem feledkezik meg az egykorú sajtó: „Akkor lépett már ki a küz-, dőtérre, amikor még nem tíz és százezrek, hanem csak tizek vagy százak mertek titokban hitvallást tenni a szocializmus mellett. Amikor a mozgalom az tin. „földalatti” korát élte, mert a... társadalomnak bél- poklosai, kiközösitettjei, üldözött vadjai voltak azok a ■ ■ ■ kevesek, akik elkezdték a magot elhinteni... és akik közé tartozott a mi Szabó Józsefünk. Huszonölesztendös múlt a munkásmozgalom hőskorában nem gyerekjáték ... az agitátornak, akinek ilyen negyed- százados múltja van, a ... szenvedések kálváriája adatott osztályrészül, mert különösen a letűnt Magyarországban, e sötét Ázsiában szocialista mozgalmat csinálni egyenlő volt a kál. v áriajárással. Meg kellett küzdeni az emberi gyarlóság, tudatlanság minden nemével. az ezernyi nyílt és lappangó ellenség, a cselvetők minden rosszindutat árai. gúny jóval... a hatóságok hivatalos erőszakának ezernyi változatával. Börtönt, fegyházat kellett viselni és toloncutat elszenvedni. Ezernyi akadályokon keresztül lehetett csak az emberi értelmekbe- közelíteni és még több nehézségekkel azokat meggyúrni, forradalmasítani... Elcsüggesztő, kilátástalan vállalkozás volt egykor szocialista agitátornak lenni, amire eemk egész emberek... törhetetlen akaraterejü férfiak hattak.” (U. o.) Szabó Józsefben megvoltak ezek a tulajdonságok.;: Arról, hogy Radó Antal vállalkozásfoglalkozott a darabbal, tudomásom van. Sőt nemcsak tudomásom, hanem munkám során ezt a fordítást is felhasznál Szabó József, a pécsi párt-* tant Véleményem, hogy Raló titkár minden jószándékú em-1' nagyon pontosan, de szolgai bért megnyert magának. Poli-* módon fordított, fordítása ti kai ellenfeleit is. ök is kény- nyers és kevésbé költői, nem telenek voltak meghajolni em-f mindig veszi figyelembe a materi nagysága előtt A pécsit gyár nyelv költői sajátosságait. „Munkás” joggal írhatta (u. o.):' — Bizonyára nem volt „Mintaképe volta proletár' j ___. eg yszerűségnek. Tiszta jelleme J könnyű Schülérnék ért a ro- nagy igazságszeretete még elvi' f hamó tempójú színdarabját h:- ellenségeinek is a megbecsüld-^ ven visszaad rá. séf vívta ki.” i _ , _ . , , _. ... ... I' — Sokat dolgoztam vele s Bizonyíték erre a radikálisan. > , jobboldali „Dunántúl” Szabó() valahogy úgy voltam, hogy Józsefről írt megemlékezése: ji mindig újabb és újabb meg- „Tüzes, áldozatkész harcosad yldások, kifejezőbb szavak jtivoli a szocialista eszméknek...irtottak eszembe. Remélem, ’“»»r***"j“* ffr*tolta az iskolai előképzettsé-évaló, hxszen híres műről van get... Szabó József ellenfelünk szó, a darabot legutóbb Csehvolt, de váratlan halálának Szlovákiában és a Szovjetunióhíre fájdalmasan érint bennun-(' két is. Egy érdemes, nemes cl-<?ban M látszották. lenféllel kevesebb. Sajnáljuk,) be-é hogy nem szoríthattuk meg csületes munkáskezét január 10.) J gazi proletárszív szűnt * meg dobogni” — írta a pécsi „Munkás” 1919. 11-én. — Kíváncsiak, vagyunk pécsi bemutatóra .. s (1919.11 — szegeden valószínű hamarabb mutatják be a darabot, mint Pécsett- Ugyanis, amikor januári® fordítással elkészültem, itt árt a szegedi színház rendrIgazat adunk neki és ma,<i zője és az* mondta, hogy ók is Idestova negyven év távla*óban,> »i&Kijáfc. a fordítást mindjárt ír“»: « mu. humanizmust idézzük: „Akit szeretet, t hirdető szavát) i fűt. azt jó szél — Ha ilyen kapós, akikor valószínűen sikerük munka Jvaié »«
