Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

m* JANUAR 10 NAPLŐ 3 Kl IRKK Pécsre érkezik a belkereske­delmi miniszterhelyettes Halász elvtárs, belkereske­delmi r^niszterhelyettes január 16-án, a jövő hét csütörtökén Pécsre érkezik. A miniszterhe­lyettes elvtárs itt a megyei és a városi tanács végrehajtó bi­zottságával fontos megbeszélést folytat Baranya megye és Pécs város kereskedelmi problémái­ról. Siklóson tart ülést a megyei tanács VB-a A Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága ez évben is folytatja 195'*-ben elkezdett munkamódszerét, hogy vb-ülé- seit egy-egy járási székhelyen tartja meg. Szigetvár után most január 16-án délelőtt 9 órakor á végrehajtó bizottság Siklóson tartja ülésé*. Ez alkalommal a helyszínen megvizsgálja éo megtárgyalja a siklósi járási tanács végrehajtó bizottságá­nak irányító munkáját. Bővített békebizottsági ülés A Hazafias Népfront megyei békebizottsága január 11-én, szombaton délelőtt 10 órakor bővített megyei békebizottsági ülést tart a város* tanács épü­letében, a II. emeleti kistanács­teremben. Az ülésen megtár­gyalják a moszkvai békekiált­ványt, a bizottság eddig vég­zett munkáját és a további fel­adatokat. 3 865 000 kilométer A Pécsi Közlekedési Vállalat járművei az elmúlt esztendő­ben összesen 3 265 000 kilomé­tert tettek meg. A villamosok 785 000, a társasgépkocsiik pedig 2 480 000 kilométert futottak be. A villamosok 13 600 000, az autóbuszok pedig 2 480 000 utast szállítottak 1957-ben. Járási népfront aktíva-ülés A Hazafias Népfront január 13-án, hétfőn délelőtt 10 óra­kor összevont járási aktíva- értekezletet tart Pécsett a já­rási tanács nagytermében. Az ülésen részt vesznek a községi pártszervezetek titkárai, a köz­ségi tanácselnökök, a megyei békebizottságok elnökei, a Ha­zafias Népfront járási elnökségi tagjai. Megtárgyalják a Haza­fias Népfront előtt álló felada­toké*. ugyanakkor kiegészítik s járási elnökséget is. Három egészségügyi tanfolyam feleződött be A Városi Vöröskereszt Pécs városában három egészségügyi tanfolyamot szervezett. Ezek közül egy üzemi, kettő pedig iskolai tanfolyam volt. Mind­három egészségügyi tanfolyam a napokban ért véget és azo­kon összesen hatvanötén vet­tek részt A tanfolyam hallga­tóit elsősorban elsősegélynyúj­tási ismeretekre tanították meg. ................................................... Mi lett hát a nóta vége? A nótának, amely bizony pénzbe kerül, főként ha sű­rűn olajozzák is a hangszá­lakat. Szentiványi olajozta, hol a Nádorban, hol itt, hol ott, — haverokkal persze, — mert Szentiványimalk mindig volt pénze. Nem úgy, mint más embernek, hogy tíz­tizenöt forint csörög a zseb­ben, csupán az illem miatt, — Szentiványinalk százasok sorakoztak a belső zsebben. Hja kérem, van annak, aki­I.;Aid megtalálja a pénz­szerzés könnyű lehetőségét. Kezdjük talán Cs. Tóth Ferencnél, aki nemrég még a Pécs és Környéke Földmű- vesszövetíkezetének egyik boltvezetője volt Azért nem­rég, mert most már nem az. Ugyanis valami erősen nyom­ta a ielkiismeretét: 160 000 forint értékű leltárhiány! Álmatlan éjszakát persze ez a csekélység csak az utóbbi hónapokban okozott Jó üz­let volt, meg kell hagyni, Szenttványival, — a közpon­ti raktárossal — például úgy «ladták a burgonyát, hogy azon ketten kerestek vagy húszezer forintot. Aztán: sa­ját hizlalásé sertését íól- Hstölvs M—ir» • vásárlók­Megválasztották üzemi tanácsukat a vasast bányászok Tegnap délután termelési tanácskozásra és a2 üzemi ta­nács megválasztására gyűltek össze a vasasi bányaüzem dél­előttös bányászai. A délutános és az éjszakás bányászokat ezen a választáson az említett két harmadban előzőleg meg­választott küldöttek képvisel­ték. Eljöttek ezenkívül Vasas­ra a pócsbányai és a szabolcsi bányaüzem vezetői, illetve üze­mi bizottsági elnökei is, hogy a náluk hamarosan sorra ke­rülő üzemi tanácsválasztás elő­készítéséhez tapasztalatokat szerezzenek. A termelési tanácskozással egybekötött üzemi tanácsvá­lasztási a vasasi pártszervezet titkára, König elvtárs nyitotta meg. Markó Imre elvtárs, a bányaüzem főmérnöke elmon­dotta, hogy 3853 folyóméter hosszú vá­gatot láttak el korszerű biz­Ezután került sor az üzemi tanács megválasztására. tosítással, 1957-ben Petőfi-akna bá­nyászai becsülettel megáll­tak helyükéi a munkában. eredményesen teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Hoz­zájárult ebhez persze az is, hogy az ellenforradalom a pé­csi bányaüzemek közül itt okozta a legkevesebb kárt, hisz a vasasi bányaüzemben egyetlen nap sem szünetelt a munka s a bánya állapota sem romlott le, sőt sikerült azt né­mileg meg is javítani. A vasasi bányászok helytál­lása, becsületes, áldozatkész munkája lehetővé tette, hogy az 1957. év januári 580 tonná­ról decemberre 970 tonnára emeljék a napi termelést, s hogy az első szinti szállítás mint­egy 70 százalékát gépesítet­ték, főként diesel-mozdonyok­kal, de kísérleteket folytattak az akkumulátoros mozdonyok­kal is s ezek a kísértetek be is váltak a sújtólégmestes terü­leteken. Az elmúlt évben nagy ösz- szegeket költöttek Vasason a távolabbi jövő biztosítása ér­dekében is. A hosszúhetónyi légakna például már 527 mé­ter mély, elkészült a Vasas— Hosszúhetény közötti kötélpá­lya — a feladó állomások ki­vételével, — készülnek a Va­sast Hosszúhetérmyal Összekö­tő földalatti vágatok, bálád a Hosszúhetény—Hird közötti vasúti pálya építése, számos lakóház épült, stb., hogy csali a lényegesebbeket említsük. Ezenkívül sok, közvetlenül az üzem életét érintő beruházás is készült. Maricó elvtárs ezután a jö­vő feladatairól beszélt. Elmon­dotta, hogy 1958-ban a vasasi bányászoknak Miután Czukor elvtárs, az üze­mi bizottság — s most már egyben az üzemi tanács — el­nöke ismertette az üzemi ta­nács feladatait, hatáskörét, felszólalt többek között Tóth György bányamérnök s el­mondotta, hogy az a vélemé­nye: az üzemi tanács tagjai­nak érezniök kell, hogy ez az üzem mindannyiuké s így is kell cselekedniük. „Remélem, — mondotta —, hogy az üze­mi tanács megállja a helyét s lesz értelme annak, hogy lét­rehoztuk.” Miután az üzemi tanácsvá­lasztáson az üzem dolgozóinak több mint a kétharmada meg­jelent, König elvtáirs ismertet­te annak a 27 üzemi tanácstag- jelöltnek a nevét, amelyet ko­rábbam a csoportonként meg­tartott aktívaértekezleteken a bizalmiak, illetve a munkásod jelöltek. Az üzemi tanács töb­bi tagját az üzemi bizottság tagjaiból, illetve aktíváiból ko­optálták, a rendeletnek megfe­lelőéin. 17 számlákkal több szenei A fr»»«»* « választáson kell termelmiöic, rásrtneuök k ézfeltart ássál az éves tervet 105,5 száza­lékra teljesítve, 12 570 ton­na szenet adjanak terven felül. E ma is dicséretet érdemlő ‘enmelési eredményeket a va­sasi bányászok elsősorban a teljesítmények növelésével ér­ték el..Meg kell azonban álla­pítani, hogy a teljesítmények növelése terén az utóbbi idő­ben némi visszaesés tapasz­mimt 1957-ben, de ez csupán azt jelenti, hogy annyi szenet kell kiadniok naponta, mint amennyit 1957. novemberében termeltek. Ezt a feladatot azonban nem szabad lebecsül­ni. Szükséges, hogy a Petőfi- akmai bányászok az eddigi tel­jesítményeiket is tovább nö­veljék, mégpedig a fejtési tel­jesítményeket 1 százalékkal, az összüzemi teljesítményüket pe­dig 2,6 százalékkal. A jövő feladatad között szere­pel a korszerű biztosítás to­vábbi fokozása, a szállítás gé­pesítésének kiterjesztése —el­sősorban az I., a Vili. és a IX. szintre —, de nagy erőt fordí­tanak az új fejtési módszerek — elsősorban az iszapolásoe — bevezetésére, illetve kikísérle­eavhnnaúan elfogadták. Nagyon megható jelenet volt s több bányásznak könnyet is csalt a szemébe, amikor a va­sasi bányászgyerekek nevében egy fiától úttörő lépett a nagy­csarnok dobogójára s a gyere­kek, az úttörők nevében kö­szöntötte a megválasztott 81 tagú Petőfi-aknai üzemi taná­csot. A vasasi bányászok e ta­nácsválasztás után úgy indul­tak haza, hogy érezték: jól vá­lasztattak, a jövőben sokkal több beleszólásuk lesz az üzem irányításába. MESTERFALVI GYULA Évi hatszázezer forint — gondatlanságból Pécs város régi, megoldat­lan problémája: az utcák, út­testek, járdák, terek, közterü­letek tisztáiul ansága. Amerre csak megfordul az ember — a belvárosban éppúgy, mint a külvárosokban — az út­testre, vagy a járdára kiszórt építőanyagtörmelékkel és szeméttel találkozik. Elég vé­gigsétálni a belváros kellős közepén, a János utcában, ahol hetek óta körülbelül 1*—20 méter hosszú és fél méter magas épitőanyagtör- melék éktelenkedik az úttest­re kiszórva és akadályozza a közlekedést. A város tisztá- talanságához hozzájárul az is, hogy egyes vállalatok, in­tézmények a közművesítés! munkálatok során az úttestet vagy a járdát feltúrják, anél­kül azonban, hogy a munka befejezése után a szükségte­len törmelék elszállításáról gondoskodnának. Pécs tisztántartásához a Köztisztasági Vállalat nagy­arányú gépesítésére lenne szükség, de népgazdaságunk jelenlegi helyzete ezt nem teszi lehetővé. Kormányren­delet viszont lehetővé teszi, hogy a tanácsok éljenek jo­gukkal és a közterületek bc- szennyezőit pénzbírsággal sújtsák. A rendelet kimond­ja, hogy a tanácsok naponta és négyzetméterenként ötven fillért szedhetnek azoktól, akik a közterületeket be-* szennyezik, az építőanyagtőr- melékek elszállításáról nem gondoskodnak. Ez a rendelet nem újkeletű, csak áz volt a baj, hogy a tanácsok eddig nem igen éltek végrehajtási jogukkal. Pécs város közterületeinek tisztántartása érdekében most a városi tanács végre­hajtó bizottsága elhatározta, hogy szigorúbban ellenőriz­teti a közterületek tisztaságát és díjat szed be mindazoktól, akik semmibe veszik a város tisztaságát. A hanyag, gon­datlan emberek így egy év le­forgása alatt körülbelül 600 000 forint bevételhez jut­tatják majd a városi taná­csot. A köztisztaság ellenőrzése­sére a városi tanács három embert állít be. Minden ke­rületben egy-egy ilyen köz­tisztasági ellenőr működik majd, aki az utcára szemete-* loket megbírságolja. A bir­saggal a tanácsnak koránt­sem az a célja, hogy külön bevételre tegyen szert, ha­nem hogy erélyesebb eszkö­zökkel is biztosítsa Pécs köz­tisztaságát. Éppen ideje! Nagyobb választék pécsi kesztyűkből A Kesztyűgyárban nemrég mutatták be az új kesztyűmin­tákat. Az idei kesztyűszállít­mányok. amelyek a gyár terü­letét elhagyják, színekben és fazonokban is sokkal gazda­gabbak lesznek az eddigieknél. Közel tíz fazonban, a szi­várvány majdnem minden szí­nében készülnek az idei kesz­tyűk. Anyaguk részint natppa és zergebőr, s így képviselve lesznek a finomabb, nemesebb kesztyűanyagok is. Az első ne­gyedévben 67—68 ezer pár kesztyűt gyártanak Pécsett, s ebből több ezer pér divatkesz- tyű lesz. A férfiakat nem tudják új fazonokkal meglepni, de nekik is többet juttatnak a nappa és zergebőrkesztyűkbSL, Februárban márciusban már a boltokban lesznek azok a kesztyűk, amelyeket most, vagy ezekben a napokban szabnak a pécsi Kesztyűgyár­ban. Mire felőlük a városban az új tavaszi kosztümöket, ka­bátokat, lesz elegendő kesztyű, s most már ebből a cikkből is lesz választék. ******************************************************************** *************** falható s ezen sürgősen vál­toztatni kell. Jelentős eredményt értek el a vasasa bányászok a termelé­si költségek csökkentésében is. Két hónap kivételével rendsze­resen teljesítették az előírt szinteket. Emellett természe­tesen nem feledkeztek meg a lövőről sem. A feltárási terve­ket túlteljesítették s nagy lé­pést tettek előre a műszaki fejlesztés területén. A legje- ’entősebb ezek közül az a nagymérvű előrehaladás, amit a korszerű biztosításnál elér­tek, de feltétlenül meg kell említeni a szállítás gépesítése terén elért eredményeiket is. Az elmúlt évben összesen teaésére is. A bányaüzem főmérnöke összefoglalójában hangsúlyoz­ta, hogy mindezeknek a fel­adatoknak a megvalósítása el­sősorban attól függ, hogy a vasasi bányászok hogyan fog­nak dolgozni, lelkesedésük, ki­tartásuk nem marad-e el az elmúlt évekétől. A főmérnök kifejezést adott annak a meg­győződésének, hogy a vasasi bányászok továbbra is eredmé­nyesen fognak dolgozni s ed­digi sikereiket tovább szapo­rítják. Százezer darab NARANCS — Két kg narancsot kérek — mondja a Csemegeüzletben mellettem álló elegáns, közép­korú hölgy az eladónak. S úgy látom, olyan mozdulatot tesz, mintha már nyúlna is a blok­kért, s utána indul a pénztár­hoz fizetni — Sajnos elfogyott kérem, — hangzik a vá’asz. Már-már azt hittem, az eladó, s a vevő is megeléegszifc a kúrta fele­lettel, s mindegyik megy a maga dolgára. A kereskedő azonban folytatja: fPattamázók nak, — a papírra pedig „dió­belet“ vezettek rá. Cs. Tóth már később attól sem riadt vissza, hogy fiktív felvásár­lási jegyeket állított ki olyan nevű termelők részére, akik a világon sincsenek. Ebből is került némi haszon. Föl­halmozott mindenféle . árut a raktárban, — a forgalom­tól függetlenül — s az áru megromlott. Egy részét kivi­tette a szeméttelepre, másik részét pedig leárazta anélkül, hogy a szövetkezet illetéke­seinek figyelmét erre felhív­ta volna. jón, de azért valami marad­jon a konyhára is? Ami igaz, az igaz: rajta­vesztek. Csak most már azon töprenghetnénk, hogy a föld­művesszövetkezet miért ad enyi munkát a bíróságnak és a rendőrségnek. Elképzelhe­tetlen, hogy a bíróságon el­múljék egy hónap szövetke­zeti panama nélkül. S ez más évek óta tart! Lebukik az árubeszerző, a felvásárló, le­bukik a könyvelő vagy a boltvezető, mert.... Miért ne vegye át ezeket a „jó módszereket’* Cs. Tóth Ferenc tői Szentiványi József Ö is hamisított felvásárlási jegyeket. De folyik ám a pénz másunnét is! Megro­hadt egy nagytó tel alma, szeszt főzetett belőle... Cs. Tóthnak és Kurucz Vendel- nének pedig olyan árut ter­hel be, — amit soha sem szállított le nekik. De hát ki tudja már. mit nem csináltak ezek hat tár­sukkal egyetemben, hogy a Kz az! — éppen ezen a „mert’-en csúsznak el ezek az emberek. Mert kevés a revizor? Mert... olyan lenne a szövetkezeti kereskedelem felépítése, hogy aki csak egy kicsit is hajlamos a csalásra, sikkasztásra, az itt megszed­heti magát? Vagy mert a népi ellenőrzésről csak be­szélünk, cselekvés helyett? Vagy — uram bocsá! — ta­lán akkora a bürokrácia, hogy a papírtenger elfed minden disznóságot? Találgatások ezek. vagy való tények, — mit lehet tudná? fi* ma az állapot már tarthatatlan Csak úgy próbaképpen néz­zék meg a járási FMSZ-ve- zetők, hogy megtalálni-e azo­kat a felvásárlókat, boltve zetőket a járásban, akik te­szem fel, mondjuk három négy-öt esztendővel ezelőtt k már a szövetkezet kenyéré ették? Azt hiszem ez a ki statisztika kimutatná az* hogy nagyrészük már rabive nyéren éL Pedig nem bűnő?.“ típusok, hisz legtöbbjén-e' soha semmi dolga nem vor még a törvénnyel s egyszer csak ott ülnek a vádlottak padján. És gyűlnek az FMS7 akták a bíróságon, kilószán' ra, hómapról-hónapra, évrő' évre. Egyik MESZÖV-válasr mányi ülésen a felszólaló’ erélyes intézkedést és bünte test -követeltek a bíróságié a sikkasztok és csalók fejére Ennél a követelésnél azon­ban ma már tovább ke!' tnen-ni és azt megvizsgáló* hogy maga az egész FMSZ- mozgalom miképpen gátol­hatná meg ezeket a vissza­éléseket? Erről kell most be szelni — és cselekedni. — Kérem, volt bőven az új­évi ünnepek előtt, de hát kül­földi áru, épp hogy ránézitek a vevők, s máris elfogyott. Azért ha most nincs is, a télen azon­ban ismét kapunk, s a nyu­szika is juttat a gyerekeknek még talán vémarancsot ia Tessék máskor is benézni hoz­zánk. — Nincs? •— horkant fel a vevő. — Hát még a napok­ban kapható volt. Vagy csak megint annyit hoztak be, hoíy el ne felejtsük, milyen az íze? A múltban bizony kaphattam vékaszámra. Igazán nem ér­Mert addig a nóta < mindig csak börtön lesz. tem. Úgy látszik a kereskedő nem akart hosszan vitatkozni s még igyszer megkérdezte, hogy arancsol-e valami mást. — Nem, nem kérek semmit, — méltatlankodott a „magysá- *os“ asszony és sarkonfordult. Mindig türelmetlen vágyott, ia az üzletben sokat kell ■árakozmom a lassú kiszolgá- ás miatt, de most az idő -'szembe sem volt. Inkább a negdöhbenés vett erőt rajtam a furcsa párbeszéd hallatára. Igész nap fülemben csengett i mondat, hogy „el ne felejt- ük az izéi”, Igen, az izét, azt a finom >ót annak a jószágé narancs­lak. S eszembe jutott az az dó, mikor vékaszámra lehe- ett kapni, ahogy a hölgy nondta. Vékaszámra vették zok a kevesek, akiknek pén­zük volt. S a magunk fajta -wetleg húsvét táján kapott ?gy szemet kóstolónak, sokan nedig már megértek jópár te- 'et, de csak a kirakatban lát- í ák, piramisba rakva. Fontosabb volt, hogy barna •enyérre, s a sápadt gyerekek­nek olcsóbb almára és egy kg marhahúsra fussa a családi •isNZából­Tévedés ne essék, én is azt 'ondom. íöbb keli, evokrab- 'an kell De pupünlng is acél­bútor is több kell, s aat m­bzem ezek kellenek előszőni Erre kell a valuta. S ha a csa­lád sorrendet állít fel a szük­séges holmik beszerzésére, ak­kor az állam sem tehet mást. Egyetértek vele, ne kövessük azt az elvet „hogy nem ehető­jük meg azt a tyúkot ma, ame­lyik holnap aranytojást tojik nekünk“, azonban a józan mér. téktartás, mégis csak szüksé­ges. ­Sokain mondják: mindig a múltat emlegetik, de mi a má­ban élünk. Mások *az igényei a mai embereknek. Igen, a múltot emlegetjük, mert nincs még oly távol, hogy ne emlé­kezzünk és azért is, mert nem szabad elfelednünk, hogy nagy áron jutottunk idáig, ahol va­gyunk. Természetesen az igé­nyeket kielégítjük, mert állam rendszerünk minden cseleke­detének ez adja az értelmet De nemcsak a táplálkozási kultúránkat kell emelni, ha­nem szellemi életünk szintjét ■is. Tantermeket, lakóházakat kell építeni, méghozzá gyors ütemben. De beszéljenek a számok is! 1955-ben még tejjegyre adták a narancsot s a váro6 mindösz- sze 25 mázsát kapott kará­csonyra. 1956-bán 50 mázsát, az idén pedig lo3 mázsát, kb. 100 000 darabot Tehát már most minden pécsi lakosnak jutott legalább 1 darab (s van­nak akik szívesebben eszik a Jonathán almát)- A következő szállítmány sem lesz kevesebb. S hozzá kell még termi azt is, hogy más gyarmatáruból, cit­romból. az igényeket teljes-in kielégítik, kapható azon kí­vül datolya, banán, füge, ma- asola, ha még drága áron la. Tehát nem felejtjük el az ízét, a zamatot, sőt igen sokan csf k most ’'merni k meg s egyre gyakrabban kósío’gat- hatjuk. Pusztai "ózsef ______________

Next

/
Oldalképek
Tartalom