Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 4. szám
JANUAR A NAPLÓ 9 A PARASZTI ELET MÚLTJÁBÓL Szemelvények magyar íróktól Napjainkban, ha városi üzletbe lép az ember, lépten-nyo- mon találkozik fejkendős falusi nénikkel, csizmás-kucsmás falusi emberekkel. Tárcájuk duzzad a pénztől, s délután, amikor visszafelé indulnak az autóbuszok, még állni is alig lehet a kocsiban a sok csomagtól. A parasztság ma összehasonlíthatatlanul jobban él, mint a két világháború közöt*', vagy még korábban. Több iparcikket vásárol, jobban táplálkozik, szebben, módosabban építkezik, s végre megkóstolta, s kedveli a könyvet, a villanyt, a rádiót, a szórakozást, örülünk ennek a változásnak, s azt szere*nők, ha az elkövetkező években minden dolgozó parasztcsalád eljutna a jólét olyan fokára, melyet a felszabadulás előtt csak a módos nagygazdák élvezhettek. Amikor a jelenlegi jobb élet- körülményekről beszélünk, nem árt visszatekinteni a parasztság múltjára, a paraszti élet keservére. Nyúljunk a könyvekhez, amelyek ma százezres példányszámban fogynak, s. eljutnak a városi könyvespolcok Után immár a falusi kre- dencek fiókjába is. Alig van jelentősebb magyar író, aki ne foglalkozott volna a parasztság helyzetével. Idézzünk tőlük, s idézzünk néhány sort a volt uralkodó osztály kisí gáláinak tollából is. Egyik legnagyobb, ma is élő magyar író, Illyés Gyula, „Puszták népe” című könyvéből ezt olvashatjuk: „...Az urak, a földbirtokostól le » gazdasági gyakornokig, szabadon rendelkeztek a cselédnek nemcsak a két kezével, hanem az egész testével, s ez ellen nem lehetett apelláta, nincs Is. A gazdasági tisztek, de még a cseléd- liázban felcseperedett paran- csolók Is... majdnem minden lányt berendelhetnek magukhoz, ha akarják. Bégi, köztudomású, háborítatlan rendben folyó, hagyományos, szinte már idilli jelenség ex.. Másutt így ÍR „... Arculcsapásban a pusztai 30—35 éves koráig részesül. Azután rendszerint csak hátulról kap a tarkóra, vagy a nyakba, de leginkább csak egyet... Az öregekkel szemben az ember lehetőleg módjával folyamodik a közvetlen fegyelmezéshez. Hatvan éven túl legtöbb már a kezem elésre elsírja magát. Nem az ijedségtől, hanem a megaláztatás miatt. Akkorára érik meg ugyanis bennük az emberi méltóság tudata.. Ezek a középkori állapotok egyre általánosabb elégedetlenséget váltottak ki. Ezt tudta és látta az uralkodóosztály, s 1919 nyarán, amikor a magyar uraknak igen égett lábuk alatt az „ősi föld”, ijedtükben így fordultak a parasztsághoz, s így igyekeztek maguk mellé állítani: „... TI tartottátok fenn ezer éven át a történelem legnagyobb viharaiban a magyar hazát, ti vívtátok ki Kossuth zászlója alatt Magyarország szabadságát, ti védelmeztétek a világháború vértengerében is legkeményebb derékkal a honi határokat. Nélkületek megáll az élet, a munka, nélkületek nincs állam, nincs nemzet, nincs jövő. Ti tartjátok fenn az ipart, a kereskedelmet, a kultúrát, enni adtok a haza gyermekeinek: a munkásnak, a szegénynek és a gazdagnak. A ti munkátok táplálja az éhezőt, a csüggedőt, a fáradtat, a szorgalmast és a dolog- talant...” Szorult helyzetében a szegedi, antant segítséggel alakult bábkormány megígérte, hogy: ,1.. magyar földhöz juttatja majd mindazokat, akik a rögöt szántják és a kalászt aratják... S nézzük, mi lett a nagy hűhóval beharangozott földreformból Horthy hatalmának megerősödése után? Idézzük talán Weis Istvánt, a Magyar Faluszövetség hajdani reakciós elnökét, akit nem igen vádolhatott soha senki, hogy elfogultan nézi a parasztság helyzetét, s „parasztpolitikus” mivolt jában szembekerült a földesurakkal. Ö így ír egy tanulmányában] „Az 1920-ban megindult földreform lényegesen nem változtatott a falu struktúráján, nem járult hozzá a túlméretezett mezőgazdasági munkásosztályunk apasztásához, sőt a falu társadalmának olyan rétegeit is megingatta a teljes kártalanítás és ezen a téren előállott teher következtében, amelyek eddig úgy ahogy biztonságban voltak... ... A magánjogi alapon nevelt bíróság és a megváltást szenvedőknek a törvény hézagait felhasználó furfangja, népünk könnyen befolyásolhatósága azt eredményezték, hogy nagyon sok helyen a házhelyeket a patakmederben, illetőleg a patak árterületen, vadvizés réteken, a határ legalacsonyabban fekvő pontjain és nemritkán a község központjától olyan messze jelölték ki, hogy az új házhelyen épült házak lakosai a falusi élet előnyeitől megf osztattak... ...Nem egy helyen évekig földbevájt veremben lakott a boldog házhelytulajdonos... Nem alaptalan a gyanú, hogy a gümőkór és a csecsemőhalandóság terén elért huszas évek közepén beállott javulás elapadása bizonyos fokig erre a körülményre is vezethető vissza...” Darvas József „Vízikereszttől Szilveszterig” című könyvében így ín „... — Mikor lesz itt csép- lés? — érdeklődtek tőlem, mint benfentes embertől. — Még learatva is sokára lesz. Miért kérdezik? — Jó lenne minél előbb. KöDene a búza. Most is a kölcsönt esszük már. — A géptől vihetjük egyenesen az adósságba. A padlásra egy szem alig kerül belőle. — Csak keresnek valamit a gépnél is. — Az kevés kltclelnL Még gépet is csak kapjunk. Hát tényleg nem sok, amit ott tudnak keresni. A legtöbb családnak Itt már tél utóján nincsen kenyere. Ami keveset tavasszal-nyáron megkeresnek, nem elég egész évre. Még húzza őket az adósság is. Mert mindnek van. A tavaszi hónapokban hitelre vesznek mindent. Sőt, paprikát, ecetet. Azt meg kell adni, akárhogyan is, mert legközelebb nem kapnak. Ezeket a panaszokat így rendre elmondják mindenkinek. Nekem is. Pedig éppen olyan jól tudom, mint ők. Hogy nincs egy lepedő, ágyciha az ágyon, van egy kis összekopasztott tollúk, de nem tudják vánkosnak, dunyhának megcsinálni, mert nincs vászon. Kiszolgált kabátokkal takaróznak. Én is ezt csináltam egész életemben. De mikor így más szájából hallottam elmondani, rosszabbnak láttam. A maga nyomorúságát megszokja az ember. lassan el se tudja képzelni, hogy másként is lehetne. Csak ha nagyon üres a has, akkor kezd gondolkozni. Mink Jullssal ezek mellet egészen előkelők voltunk. Igaz, egész napunk a gazdáé, de legalább egyelőre arról nem kell gondoskodni, hogy ml lesz a holnap? Mit ér az ember a szabadságával, ha nincs hozzá egy darab kenyere? Azért, amikor felkeltünk az evéstől, mind a ketten nagyon csöndesek voltunk. Mert egyszer mink is megöregszünk és akkor mi lesz? KI gondol velünk?..." Könnyvtárakra menő azoknak a könyveknek a száma, melyekből keservesebbnél-ke- servesebb történeteket, sorsokat, nyomorúságos helyzetet idézhetnénk a parasztság hajdani életével kapcsolatosan. Móricz Zsi gmond, Veres Péter és sok más magyar író örökítette meg a paraszti élet nyomorát. Mai szemmel olvasva ezeket és mai állapotokat figyelve, az ember alig-alig hiszi, hogy tizenkét esztendő Iatt így meg lehetett fordítani az ország sorsát, hogy nincsen- nek íöldesurak és nincsennek zsellérek, üres leveseken élő rongyos napszámosok. A fölé ma már végre visszavonhatatlanul a parasztságé lett Azé a parasztságé, amelyik a „rögöt szántja és a kalászt aratja” Nincs a világon olyan körmönfont, csavaroseszű történelem- hamisító, aki letagadhatná hogy a parasztság megváltozott életét a kommunistáknak, a kommunisták hatalomrajutásá- nak köszönheti. Enélkül Magyarországon, Európa közepén még ma is középkor lenne. INNEN—ONNAN FEJTRÁGYÁZÁS MÜTRA- GYAOLDATTAL. Világszerte terjed a műtrágya oldattal való trágyázás. A múlt évben a Szovjetunióban ammónsalét- rommal végeztek oldott állapotban fejtrágyázási kísérletet Az ammónsalétrom anyaga könnyen csomósodik és bár összetörik, de a poralakú szórásra készített gépek nyílásait• így is sokszor eltörni. Egyik Moszkva környéki gazdaságban úgy segítettek e bajon, hogy jeloldották a műtrágyát és így öntözték a földekre. E célra egy 4 tonnás tartálykocsit szivattyúval felszereltek, ami 0.5—2 atmoszféra nyomás alatt tartja"az oldatot. A kocsira szerelt négy tömlőből kukoricát és burgonyát fejtrágyáztak. Az eredmény kedvező lett. Hektáronliént 3 tonnával több burgonya, és 4—5 tonnával több csatornádé termett. A műtrágyapermetezőgépet korszerűsítették és azóta teljes iramban folyik velük a munka. A módszer terjed. 1956-ban még csak Üzbekisztánban és Ukrajnában használták a folyékony trágyát. 1957-ben már Távol-Kelettől Leningrádig használatba vették. Szakemberek jobban tartják a műtrágya oldott állapotban való kiszórását, mint a szilárdét, mert így kevesebb kötődik le a növények számára értékesíthetetlenül a talajba és a vízzel való hígítás a csapadékban szegény vidékeken előnyös, mert csökkenti az aszálykárt. Előnyei miatt mind szélesebb körben alkalmazzák világszerte. * FÖLDALATTI MAGTÁRAKAT építenek az afrikai brit gyarmatokon kísérleti célokra, hogy hosszú időn át gabonát tároljanak benne. Hasonló kísérleteket végeztek Argentinéban is. Itt acélból készítettek földalatti magtárat és abban a búza és kukorica hét éven át jól elállt Ezek a földalatti magtárak légmentesen zárnak, amit a föld felett lévőkben nehéz elérni.'A magtárból a levegőt kiszivattyúzzák és helyébe bizonyos mennyiségű szénsavgázt bocsátanak. A szénsav a kártevőket elpusztítja és a magot is fertőtleníti. Ezen Kívül a földalatti magtárak állandó hőmérséklete a külső in-, gadozásoktól függetlenül biz?o-- síthatő. * TAKARMÁNY FŰRÉSZ* PORBÓL. Amerikában, az oregoni mezőgazdasági főiskolán, különös kísérleteket végeznek. Atomerő segítségével szeretnék a fűrészport állati takarmányozásra alkalmassá tenni. A fürészporban körülbelül 60 százaléknyi szénhidrát van, főleg cellulóz formájában. A kérődző állatok gyomornedve ezt nem képes átalakítani. A tudósoknak az a gondolatuk támadt, hogy a cellulózt rádióaktív besugárzással az állatok számára emészthetővé teszik. Ezernyi módon -folytattak már kísérletet, Egyelőre annyi sz eredmény, hogy kiderült■ a gammasugarak hatására a fűrészpor szénhidrátjainak egy- negyede-egyharmada, a bitasu- garak hatására pedig körülbelül kétharmada, emészthetővé válik. Ez lenne majd a soron következő legújabb takarmányt GÉPESÍTETT HÍZÓM ARHAISTÁLLÖ épül megyénkben, a szentegátl állami gazdaságban, amely hazánk első gépesített istállója lesz. Köztudomású, hogy általában sok állatot magában foglaló istállókban nagymennyiségű ta* karmányt és trágyát kell kézi erővel szállítani. Ez egyike a legnehezebb mezőgazdasági munkáknak. Nemrég a herceg- halmi gazdaságban megépült s gépesített fejőállásos tehénistálló, a közeljövőben pedig sor kerül egy gépesített hízómar- haistálló építésére. Ebben az istállóban a takarmány be és a trágya kihordását emberi erő nélkül végzik] A takarmányt önműködő előre- hátra mozgó lapátok szállítják a vályúkba. Hasonló szerkezet szállítja el a trágyát is, de azt felrakja a vontató pótkocsijára is. Számítások szerte« egy 10® állatot befogadó Istállóban ilyen berendezéssel 2 ember könnyűszerrel elvégzi a munkát, ami főleg a gépek kezelését jelenti. Ha falun Jár az ember, gyakran hallja: „Az újságok fújják á magukét, mi meg a miénket. Beszélhetnek nekünk. Az egyénieknek mégis több a jövedelmük, jobban élnek 1” Ezt mondogatják, de állításukat semmiféle ténnyel nem támasztják alá. Noé, ha ők nem akarják, vagy nem merik megtenni, az összehasonlítást megtesszük mi. Két egyénileg dolgozó parasztot veszünk. Az egyik négy és fél holdas, a másik pedig tizenöt holdas. Az egyik! gazda Pellérden, a másik Sásdon él és mindkettőjük közös jellemzője, hogy kitűnően gazdálkodnak. Mindenki, mint jó gazdákat isimeri őket, akik többet képesek termelni földjeiken, mint az átlaggazdálkodók. Tehát abban sem lesz hiba, hogy esetleg rossz gazdákat választottunk. Szabó István 15 holdas sásdi gazda. Megkértük, hogy számítsa ki évi jövedelmét, kiadását. íme a táblázat, amelyet az alábbiakban ismertetünk Szabó István számvetése alapján készült. Nézzük először a jövedelmét. A bevételeket szabadpiaci áron számoljuk. A pénzbeli jövedelemben a takarmány árát (árpa, zab, kukorica, répa, takarmány répa, burgonyát! sem számítjuk, mert ezt gazdaságban használta fel. A gabo- naneműeknél mindjárt leszámítjuk a géprészt is. Szabó István bevétele az idei gazdasági évben a következőkből tevődött össze: Összehasonlítás 1 db hízó 10 q tavaszi árpa felár Kiad ásó*: Adó Bérlet 4A q á: 250 Ft Földadó 2,5 q á: 300 Ft Ofa bérlet Szántásdíj Vetési költség Műtrágyavásárlás Istállótrágya kihordása Terménybetakarításért Orvosi költség 38 mázsa búza (4,18 q géprés*) 33.82 q á: 220 Ft 46 mázsa árpa (5,06 q géprész) 40.94 q 9,5 mázsa zab (1,10 q géprész! 8.40 q 80 mázsa kukorica 80 q 180 mázsa takarmány répa 180 q 50 mázsa burgonya 50 q 54 mázsa cukorrépa 54 q 408 liter bor 400 L á: 12 Ft 1 tehén eladásából 5 600 Ft 1 hasas üsző eladásából 5 800 Ft 4 hízó eladásából 15 000 Ft 3.460 liter tej 10 200 Ft Fuvarozás 1 500 Ft Am összes bevétel: 52 710 Ft A bevétel után lássuk a kiadásokat: Adóra 7 792 (1 000 Ft kedvezni.) 6 702 Ft Orvosi költs. (Emberre és állatra) 708 Ft Földadó (4,8 q búza) 1 056 Ft Kocsijavítás 480 Ft Lé vasalás 420 Ft Munkagép Javítás 200 Ft t&é V» Vetőmagvásárlás Villanyszámla Műtrágyavásárlás 4 darab istráng 3 darab kötőfék A teljesített összmunkanap mivel négy és fél fő vett részt a munkában — azt a családtagot, aki otthon is dolgozik, fél munkaerőként vesszük számba — 1.125. A bevétel 52 770 forint volt, a kiadás pedig 11116 forint A tiszta haszon tehát 11 554 forint. Ha ezt elosztjuk a munkanapokkal, akkor kiderül, hogy Szabó István 15 holdas gazdaságában egy munkanap értéke 37 forintot ért. Ha még Bevételek: q búza á: 300 Ft (A termelt takarmánygabonát ■ 30 db malac i db szerződés«« Hsai Az összes kiadás: 570 Ft 240 Ft 240 Ft 100 Ft 60 Ft 11116 Ft tovább számolunk, akkor azt is megtudjuk, hogy az évi haszonból egy főre 9 256 forint! jutott és az egy főre eső havi kereset 771,30 forint Ennyi egy tizenőtholdas, jól gazdálkodó középparaszt évi jövedelme. Lássuk Bonyár Sándor 4 és fél holdas pellérdi gazda évi bevételét, kiadását. Bonyár Sándornál is a jövedelemmel kezdjük. 3100 Ft lakarm&nyozasra használta fel.) 0700 Ft ttot VI A tiszta bevétel 10 869 forint. Bonyár Sándor családja hattagú, de ebből csak ketten vettek részt a mezőgazdasági munkában, 380 munkanapot dolgoztak. Ha elosztjuk a Jövedelmet a két családtag között, akkor 5 434 forint jut egy főre és a havi jövedelem csak alig haladja túl a 450 forintot, mert egy munkanap értéke itt mindössze 28,60 forint. Ennyit a két egyénileg dolgozó parasztról. Kommentár nélkül közöltük ezeket a számokat Is csakúgy, mint a most következő tsz-tagét. Schäffer József és felesége a Bábám Béke Termelőszövetkezet tagja. Az 1956—57-es gazdasági évben 10 hónapot dolgoztak és valamivel több mint 550 munkaegységet teljesítettek. Ezért 40 mázsa 50 kiló búzát, 18,40 mázsa árpát, 9,20 mázsa szénát, 613 liter bort, 3,06 mázsa hagymát, 3,07 mázsa borsót, 12 liter pálinkát kaptak. Ezenkívül készpénzben 17 745 forintot A termékekkel együtt a termeló- aMivatkezatből kapott összes jö2 4M Ft 4M Ft Az összes bevétel: 16 6M Ft 13M Ft 11» Ft 756 Ft M Ft 5M Ft 260 Ft M Ft 210 Ft 510 Fi 9M Ft A kiadás összesen: 5731 Ft vedelem: 40 303 forint és kilencven fillér. Ez fejenként több, mint kétezer forint havi jövedelemnek felel meg. És ami lényeges: ebben a kimutatásban nem szerepel a háztáji. Igaz az, hogy nem minden termelőszövetkezetben volt 7? forint egy-egy munkaegység értéke. A babarcában ennyi volt. De az is igaz, hogy nagyon kevés olyan termelőszövetkezetet lehet a megyében találni, ahol egy-egy munkaegység értéke nem éri el a 45—48 forintot, ha csak ezzel és nem a hetvenkét forinttal szorozzuk be Szabó Istvánék 1125 — egy munkanap általában egy munkaegységnek felel meg , vágy Bonyár Sándor 380 ledolgozott munkanapját, akkor is magasabb lesz a jövedelmük, pedig ebből is hiányzik a háztáji Jövedelme. De ezt már nem tesz- szttk. Ebből is kiderül, kinek van igaza: annak-e, aki azt állítja, hogy több a jövedelmük az egyénileg dolgozóknak, vagy annak, aki a tenMMMM vetkezetben dolgozik. ■***,..1
