Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

8 NAPLÓ 1958. JANUAR 5. Hol volt és hol van ? Első napok Begyssentmártonban AMIKOR HÍRT ADTUNK a századik termelőszövetkezet megalakulásáról, csak azt je­lenthettük, hogy 16 család vá­lasztotta a nagyüzemi gazdál­kodás útját. Most már öröm­mel közölhetjük, hogy a hegy- szentmá irton i termelőszövetke­zetbe 19 család írta alá a be­lépési nyilatkozatot és a 29 tag előreláthatólag 160 holdon kéz di közös erőfeszítését. Azért előreláthatólag, mert még min­dig nagy az érdeklődés. Na­ponta többen tudakolják a ta­nácsnál: kik jelentkeztek már, milyen jövő vár azokra, akik a szövetkezeti utat választják. Néhányan aggódnak amiatt, hogy ez a tsz is úgy jár, mint a többi. Mikor már megterem­tik a gazdá’kodás feltételeit, csáki sza’májaként szét hur­colnak mindent, amit verej­tékezve gyűjtögettek. Azért aggódnak, mert Hegy szentmártonban ez már a ha­todik termelőszövetkezet. Akik csak ezt veszik figyelembe, részben jogosan idegenkednek. Viszont a helybeliek tudják legjobban, hogy egy .termelő- szövetkezet sem azért ősz1 ott fel, mert nagyüzemi módon nem lehet élni. 1956-ban csak egy évig működött a községben egy tsz és év végén volt olyan család, aki 50 mázsa búzát vitt haza. Egy esztendő alatt olyan nagyot nőttek, hogy minden munkaegységre 10 kiló búzát, ugyanennyi kukoricát oszthat­tak, szép volt az állatállomá­nyuk, volt hízójuk, darálót építettek. Akik azelőtt nem vághattak hízót, 1956-ban azok is vágtak, mert hozzásegítette őket a terme’őszövetkezet. SAJNOS jött az ellenforra­dalom, előtte meg az 1953-as Nagy Imre beszéd váltotta ki a tsz felbomlását. De ezeket a dátumokat már annyira emlé­kezetükbe vésték a tömegek, hogy soha többé nem engedik megismétlődni az akkori ese­ményeket. Azt azért soha nem szabad elfelejteni, hogy akik abban a „régi jó világban" bu­sásan éltek a szegények verej­tékén, — most sem eme’nek kalapot, ha egy új tsz alakul a községükben. Oda már eljutot­tunk, hogy nyíltan nem meri ócsárolni senki a szövetkezeti tagokat. Most már óvakodnak ezek k ..nagy" emberek a csaj ka-mesétől, mert sok esetben körmükre égett a kotyvaiék. De kerestek új „érveket”, s most terjesztik szerte, hogy visszatarthassák a közös gaz-< dálkodástól a hiszékenyeket A tanácselnök elmondja, ■ hogy egyik napon Varga 1st- ; vánné lép az irodába. Szeret- : ne be'épni az új tsz-be. Meg-: kérdezi tőle: — Jól meggondolta Vargá- : né? Az asszony majdnem meg­sértődött ezen. Mi az, hogy jól meggondolta-e? Volt ő már ter­melőszövetkezeti tag, s ha most Inként ide jön az irodára, je­lentkezik, bizonyára nem gon- Felvelték. Vargámét, hiszen ez az asszony is könnyebben tartja el nyolc gyermekét ha belép, mintha rokkant férjével Izzad a hat hold földön. Néhány nap múl­va jön Vargáné azzal, hogy meggondolta, mégis egyénileg gazdálkodik. — Ejnye, hát mi hozta ezt a hirtelen fordulatot? — Az asszony himel-hámol, aztán kiböki, hogy neki gyere­kei vannak, akiknek kenyér kell, ruha kell, de úgy hallot­ta nem keres majd semmit a szövetkezetben, mert-már adós Sággal kezdenek. — Azt beszélik — újságolja — ha most átveszi a termelő- szövetkezet a darálót, meg a téglagyárat, nem kapunk mi egy fillért sem, mert sok eze­ken az adósság.; a TATÉKOZTATTÁK Vargá­mét, hogy a régi termelőszövet­kezet 12 ezer forintért rendez­te be a darálót még 1956 őszén. Ha a tsz most átveszi, a beren­dezési költséget bizony meg kell fizetni. A téglagyárat pe­dig jelenleg adósság nélkül üzemelteti az állami gazdaság. Ehhez csak annyi pénz kell, hogy kiégethessék az első ke­mence cserepet, téglát. Utána már jön a pénz. Az állami gaz daság igazgatója már most azt mondta, hegy öt évre is köt szerződést a terme'őszövet ke­zet tel, hogy valamennyi téglát a gazdaságnak adják át. A kör nyékbeli községek 30—40 kilo­méterre járnak tég'áért, de ha a közelben égetne a hegyszent- mártoni tsz, bizonyára tőlük vásárolnák az építéshez szük­séges anyagokat. Még a szeszfőzdét is szeret­né átvenni a terme' ő szövetke­zet, mert úgy vélekednek, hogy akkor jövedelmező a gazdaság, úgy tudnak pénzelni minden hónapban, ha vannak mellék­üzemágai. Vargáné helyeselte is ezt az elgondolást, de valahogyan még sem akarta megérteni az okos szót. Nem, mert bizo­nyára nála is bekopogtak már a „bölcsesség emberei” és óva intették, figyelmeztették, ér­veltek minden ostobasággal, csak távol tarthassák a szö­vetkezeti úttól. Hasonlóan tar­tanak vissza más becsű'etes do'gozókat is. Éppen szilvesz­ter éjszakáján bizonyosodott ez be, amikor Molnár Tiva­dar ezzel üdvözölte egyik ba­rátját: — Megalakultunk ám La­jos... Téged is vártunk, miért nem jöttél? A jóbarát meg, aki előzőleg határozattam kijelentette, hogy belép a szövetkezetbe, most csak legyint: — Hagyjad ... Majd más­kor, négyszemközt elmondom Molnár Tivadar pedig csak kíváncsiskodott, míg barátját meg nem szállta az őszinteség s el nem mondta a nagy tit­kot. — Nézd, voltak nálam. Nerr mondom meg, hogy kik, csak azt mondták: „Most akara­té közéjük ármi? Nem jő ne­ked egyedül? Ha most nem élsz meg egyénileg, akkor már soha. Nincs beadás, szabadon gazdálkodhatsz, bikákat hiz­lalható] jó pénzért... És... MONDTAK MÉG MÄST IS de ezt merik tovább adni r megfélemlítettek. Pedig nerr lesz nyugta a falunak, nerr fejlődhet kellően a termelő szövetkezet, amíg kapun kívü'- re nem küldik az ágálókat. / je'en’egi tsz-tasek nem só- tődnek meg azon, ha va'ak: nem lép közéjük holnap, vagy holnap után. Bármikor jelent­kező keresi fel a tsz vezetői* első szavuk, hogy alaposa- meggondolta-e az Illető elhatá­rozását, beszélt-e erről a ess Iáddal? Hiszen vi’égos, ho<n önkéntes elhatározás alapján fejleszthetik csak szövetkeze­tüket. Nin-s helye a leakiseb? erőszaknak sem. Ha valaki mr még nem eléggé győződött meg a szövetkezeti gazdálkodás elő nyéről, lehet, hogy holnap vagy egy hét mú’va már töb­bet lát és kéri felvételt az ír termelőszövetkezetbe. Ez a he lyes, legtöbben ezt teszik. Az önkéntesség viszont ké‘ oldalú. Ha valaki önként je­lentkezik, be'épési nyi’atko-7-- tot kér. senki nőm akadályoz­hatja meg abban, hogy be'ép- jen a tagok sorába. Ezt tiltja a kormány és tiltja minder becsü’etes ember Józan lelki- ismerete. Hegyszentmártonfopr sincs joga senkinek ahhoz hogy megakadályozza az új is? további fejlődését, hogy be­csületes embereket térítsen«! le a nagyüzemi gazdálkodás útjáról. * 102 termelőszövetkezet December utolsó napjaiban alakult meg a századik ter­melőszövetkezet Hegyszemtmár tonban. Egy év alatt az ellen­forradalmi iárrjpriás ellenére is megmaradt 31 termelőszövet­kezetből z lett. Alig fordult 1958-ra a nap­tár, újabb Mmielőszö vetkezet alakulása jelezte, hogy a szá­zas szám nem valami bűvös eredmény. Drávátokon huszon­hármán határozták el éppen újév napján a termelőszövet­kezet alakítását. A tsz meg­alakult és az Ujesztendő ne­vet választotta. Január 3-án. pénteken Ber- kesden alakult terme’őszövet­kezet. Ezzel 102-re emelkedett a megye termelőszövetlcpzetei- nek száma. Rövid érdekességek — A sertés 1 kg felszívódott keményítőből 35, cukorból 28, fehérjéből 36, takarmányzsira­dékból pedig 88 deka zsírt termel. — A sündisznót a szak­könyvek: is, a hiedelem is has? nos állatnak tartja. Újabb vizs gálatok ennek ellenkezőjét mu tátják. Megeszi ugyan a külön­böző férgeket, kukacokat, de ezzel sok a fáradsága. Ha módja van kirabolja a madár­fészket, mert „együltében” jól­lakhat, de ráveti magát szánitó- földön és másutt a fogoly, fá­cán és fürj fészkeire is. Egy Somogy megyei 25 holdas gyü­mölcsösben egy sündisznópár 48 madárfészek lakóit pusztí­tatta el, egyetlen év alatt. Kü­lönösen az alacsonyan fészkelő madarak tojásait, fiókáit ve­szélyezteti. — Egy kiló szárított csipke­bogyóban 15 deka C vitamin vám,. Ez 3000 felnőtt egy napi szükségletét fedezi.----Almáról, dinnyéről, sza­mócáról senki nem állítja, hogy olajnövény. Pedig az al- mamaebam 27, a dinnyemaig- bam 30, a szamócamagban 20 százalék olaj van, míg a kuko­ricában csak 4 százalék. — Eur ópa csapadékban leg­szegényebb vidéke Spanyolor­szág délkeleti partvidéke. Az évi csapadék mennyisége 75— 195 milliméter között van. — Japánban olyan selyem­hernyó-fajta is van, amely tölgy- és gesztenyefalevéllel is beéri. — A kecske — egyéb híján — a dohányt, az őszi kikiricset és más mérges növényeket is megeszi és nem betegszik meg. A teje azonban mérge­zést okozhat ilyenkor. — A gabonafélék többszáz ->y omnö vény-kártevő j e főkén* 'engertúlról került hazánkba a gabomaiszállítmányokkal. A pi- ra.es a Fekete-tenger vidékéről i vetési tarsolyfű Elő-Ázsiá- ’>ól, az aprógambvirág Dél- Vmerikából. a dudvás disznó earaj Mexikóból. — Kéthetes méh már méz- ■yüjtésre indul. Egyszerre s­'ít súlya felének megfelel' 'rídorral röpül haza. Oly«- 'eljesítmény ez, m sntha egy 8r ’.diós ember 40 kilós teherre' 'ránként 27 kilométeres sebes ’éggel szaladna. — Újabban benzinnel férő" Menüének lovakat úgy, ho"­bizonyos mennyiségű szintit: bus benzint parafinolajjal ke •erben az orrán keresztül jut­atnak az á’lat.ba. Ennek ha- ' ’’Siára a bé1 férgek kiürülése 2r trán beiül megindul. — A vetési pattanóbogár ,, ma tv zsá lem-korúnak” számi t a bogárvilágban. Lárvája négy év alatt fejlődik ki és utána még 5 évig él és pusztít. — Kísérletek arra engednek következtetni, hogy az éhséget 'óbban elviselik az állatok, mint az álmatlanságot. A kí­sérlet juhokkal történt, de valószínűnek tartják, hogy vo­natkozik ez a többi állatra is. — A húsevő állatok mélyeb- ’>en alszanak, mint a növény­evők. — Kakassá alakult át egy há oméves tojótyúk Angliában. Ba’o’da’.j mirigye' tuberkuló­zisban elpusztult és szerepét a kevésbé fejlett jobboldali mirigy vette át, ami a kakasé­hoz hasonlóan fejlődött. A *vúkból lett kakas sok jércét 1 érmékenyftett meg. Az eset történte után — ami 22 évvel ezelőtt volt — CreiV angol ku­tató több tyúkot — mirfgy-át- "űtetéssel — kakassá operáit. — Floridában (USA) él egy úgr/ncvezett zebralenke, amely bámulatos tájékozódó képes­séggel rendelkezik. Nappal ‘öbb kilométerre elkóborol, de este ugyanannak a fának, ugyanarra az ágára repül visz- *za. Melyiké a jövő ? U okán még ma is abban a ^ hitben élnek falun, hogy az egyéni gazdálkodást mindennél jobbnak tartják, az egyéni gazdaságokat hiszik a mezőgazdaság legfejlettebb fokának. E vélemény kialaku- ’ásárnak vannak történemi -'őzményei, de vannak egé­szen friss okai is. A történelmi előzmény a hosszú évszázados harc, amit a magyar paraszt a főidért folytatott. A friss ok pedig, részben a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejleszté­sében régebben elkövetett hi­bák, de a nagyobb summáját az a hazugság-áradat teszi, amit különböző nyugati rádió­állomások műparasztjai igye­keznek elhitetni a magyar dol­gozó paraszttal. E hazugság- áradatnak lényege, hogy agyba főbe dicsérik az egyéni gaz­dálkodást. Szó se róla, a ma­gyar parasztság sok olyasmit produkált nehéz helyzete elle­nére 4 múltban, amire joggal büszke. De miért kell e'mellé hazudni? Ha azokat az adásokat amit nyugatról idebömböl nők hoz­zánk tévedésből Dániába irá­nyítanák az egyénileg dolgo­zó parasztoknak, akkor csak­ugyan elcsodálkoznának ott, hogy tulajdonképpen kinek beszélnek. Ugyanis Dániában már évtizedekkel ezelőtt rá­jött a parasztság túlnyomó többsége, hogy sokkal jobb a szövetkezés, mint az egyéni gazdá’kodás. Angliában még nagyobb értetlenségre, csodál­kozásra adna okot egy ilyen „eltévedt" adás. Ott egysze­rűen nem találna egyénileg do’gozó parasztot. De mesmo- 'o1 yognák Hol’andiában, Bel­giumban, Franciaország egyes vidékein és még sokhelyütt is a letűnt világ .jszellemiidéző“ rádiósait. Igaz, hogy ezekben az országokban kapitalista ala polcon vannak a szövetkezetek, ■'melyekben a nagybirtokosok, kulákok fogják maguknak a nagy halakat, de mégis szövet­kezet és nem egyéni gazdaság mégha olyan áron is. hogy a '•’soaraszt e’őbb-utóbb a szö­vetkezés napszámosává vá’ik. \ íe’énk kiabál nvugati pro- mgandlsták e fö'ött szemet 'ymynek. Hal’gatással titkol­ok, — vasy rózsaszínű ecsete­lni jtTypkeznek „nagvszerű- ~égét” e szövetkezeteknek fel- ajzo’ni —. hogy a mezőgazda- -ágilag fej’ett ryueati orszá­gokban sem tekintik a fejlődés '’rmapesabb fokának az egyé­ni gazdálkodást. Sajnos mindig vo’tak hiszé­keny emberek, akik mindent 'gaznak és jónak tartanak, ami nyugatról kerül hozzánk As e'lenkezőiét arról, ami itt­honi, de valójában igaz és jó. A szövetkezés gondolata ha zánkban sem újkeletű. A két vi’ágháború alatt a Du- na-Tisza közén, Szeged kör­nyékén, Makó vidókén szövet­keztek mór az egyéni gazdák, hogy közös munkával több jö­vedelemhez jussanak és véde­kezzenek a nagybirtokok tolo­gatása ellen. Bulgáriában tőr- téne1 mi hagyományai vannak a szövetkezésnek, ahol össze­hasonlíthatatlanul több szö­vetkezés volt a két világhá­ború között, mint nálunk. Az más kérdés, hogy e szövetkezé­sek magukon vise’ték az ak­kor ura'mon lévő osztály nyo­mását, de mégis szövetkezések voltak. Történelmi bizonyíté­kokkal mutatják, hogy a pa­rasztság szövetkezés! törekvé­se nem „kommunista talál­mány”. A kapitalizmus kegyetlen ri degséggel válaszút elé á’lítja az egyénileg dolgozó parasztot. ..Szövetkezel, vagy tönkremész, fö’dnélkülivé válsz, de helyed át kell adnod a nagyüzemnek." Í A szövetkezés, a nagyüzemi mezőgazdaság az emberiség fej ődésének velejárója. Aho­gyan a társadalmi fejlődés Irta gával hozta a kézműves ipar­ból kifejlődött hatalmas gyár­ipart, úgy hozza magával az egyéni gazdaságok nagyüzem­mé tömörülését is. A nagyüze­mi mezőgazdaság előnyeit, ha­ladó voltát egyaránt elismerik a kommunista és burzsoá köz­gazdászok is. Csak az út és a módszer más. A két társadal­mi rendszer között van óriási kü'önbség. amelyben nyugaton és nálunk létrejönnek az egyé­ni gazdaságok szövetkezései. Ott kapitalista, fö’desúri ér­dekeket szolgál, nálunk p mun kából élő parasztokét, az egész dolgozó társada'omét. F között akkora a különbség, mint a tűz és a víz között. A kommunisták sent a Szót T* jetunióban, sem e má­sodik világháború után szo­cialista útra lépett nép: de­mokratikus országokban nem titkolták, hanem nyíltan meg­mondták: a szocializmus épí­tésének módszere falun ne$i az elaprózott kisüzemi magán- gazdálkodás, hanem a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése, a nagyüzemi mezőgazda­ság megteremtése, mert ez fe­lel meg az emberiség haladá­sának, a növekvő szükségletek kielégítésének. Magángazdasá­gokkal fa’un nem lehet szocia­lizmust építeni, mint ahogyan nem lehet városon tőkések ke­zében lévő gyárak államosítá­sa nélkül. Városon és fa’un azonbán mások a módszerek. A gyárat, a bankot elvettük a burzsoáziától, falun a nágyr birtokosoktól megszabadított egyéni'eg dolgozó parasztokat meggyőzéssel, neveléssel, jobb élet biztosításával vezetjük a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra. A nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésében a baráti or­szágok többsége előttünk jár. Igaz, van ennek oka: A régeb ben elkövetett hibák, az el’eq- forredalom támadása. A tény azonban vitathatatlan. Szov­jetunió .szocialista mezőgazda­sága éppen most gyűrkőzik, hogy maga mögött hagyja az Amerikai Egyesü’t Ártamok közismerten, a kapitalista vi- ’ lápban lepfefettebb mezőgaz­daságát. Bulgáriában a mező- gazdaság többsége szövp*k"-»ett Románia is előttünk v''l'nd, Csehszlovákia szintén. Kíná­ban az egyénileg doVozó pa­rasztok csaknem teljes már termelőszövetkezetben gaz dá’kodik. E'maradásunk kö­vetkezménye súlyos teherként nvomja vártunkat. Mindenek előtt az, hogy az elaprózott gazdaságok drágán termeinek/ Országos adatok bizonyíték, hogy egyéni gazdának egv má­zsa búza terme’ése áfa/'e-an 180 torintba kerül, míg a gyen gébb termelőszövetkezet né1 140—150 torintba, a jó terme­lőszövetkezeteknél és ártamí gazdaságokban pedig 130 fo­rintba. Már ez is szép ered­mény lenne, de mi ez ahhoí képest, hogy a vi’ágpinccn olyan búzát kíná'nnk eladásra Kanadából, USA-ból. amebmek önköltsége mázsánként 40 fo­rint. De ilyesmit találunk a hússal, tejiel és más szántó* fö’d* és állati termékkel is. érthető, hogy nem von- szolődhatunk sokáig e súlyos teher a’att és ame’iett, hogy fejlesztjük az egész me­zőgazdaságot, a termelőszövet­kezeti mozgalom erősítésére, fejlesztésére, egyszóval a nagy üzemi mezőgazdaság megte­remtésére kell nagy gondot fordítanunk. A jövő, — akár nyugatra, akár keletre nézünk, bár egy­mástól különböző társada’mi rendszerekben —, de mégis a nagyüzemi mezőgazdaságé. Há haladni akarunk — mert aka­runk — és nem akarunk el­maradni, ha’adml kell a korral. Szövetkezeti hirek — A Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége közölte, hogy 1944 óta 4 millió új tag csatlakozott a világ szövetke­zeti szerveihez és ezzel a tagok száma 125 millióra emelke­dett. E szövetkezetek nálunk fö'dművesszövetkezei néven ismertek. * — Szovjetunióban ma is működik az a fogyasztási szö­vetkezet, amelyet 1807-ben alapítottak az Uraiban a Kin nevű munkástelep dolgozói. A kini gyár munkásai a Szroga- nov grófok volt jobbágyaiból kerültek ki. A fogyasztási szö­vetkezetnek Jelenleg 1200 tag­ja van és kilenc üzemet tart fenni — Női szövetkezet alakult Malájföldöm. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szövetke­zeti szakértője számol be je­lentésében, hogy Pasdr Petah malájf<?di községben 70 nő tár sült szövetkezeti bolt megnyi­tására. Malájföldön ez az első szövetkezet, amelyet MR nyitónak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom