Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

január ..

NAPLÓ

o

Zongoraóra í

.4 járási és községi művelő-\

• ru /7óí/>7n+f A T'f/i— '

I

rfésj otthonokban délelőtt általában csend, fogadja a látogatót. A művelődési otthon vezetője, munkatársai ilyenkor készítik a munkatervet, rendezik a gazdasági és egyéb szervezeti ügyeket.

Szolcatlanul hatott pénteken délelőtt a szigetvári járási művelődési otthonból kihallatszó zongoraszó. A pötyögtetések avatatlan kezektől származtak: vajón kinek szottyant kedve próbálgatni, milyen is az, amikor leüt egy billenytüt?

Zongoraóra volt. Az otthonos, barátságos szobában kisfiú ült a zongoránál, mellette tanárnője.

— Lazábban a kezdet fiacskám, emelni — oktatta Tárnáimé Fazekas Lacit. Csaknem1 percenként nyílt az ajtó, újabb1 és újabb gyerek érkezett.

fáidatMt*

nélkül

(Francin film)

L'Humanité, 1957. április 6.

„ Ez a film valóban a legjobb azok között, melyéket Le Chanois valaha alkotott. Témája felkavaró, hatalmas a maga egyszerűségében és forró a gyöngédségtől, az emberi melegségtől. Nincs a filmnek egyetlen jelenete, a dialógusnak egyetlen részlete, amely ne lenne szenvedélyesen kifejező. Minden igaz benne, érzés- teli, emberi a legkisebb részletekben is.”

Le Figaro, 1957. április 10.

* ... Jean Paul de Chanois maradéktalan mestermüvet alkotott. Az ember elhiszi, amit \ lát. Az előadás teljes egészé- — Huszonkét növendékemében magasszínvonalú, mindvan, mindannyian kezdők — adta meg a felvilágosítást a taIdómcglakaritás lalclvonó- vitlákkal

•M ajtó? Baranyában?

/ Hatvanezer szarvasmarhán J \ égeztek gümőkor-vlzsgálalot

! Tavaly hadiárat indult a bn / ranyai falvakban a szarvas- / marha-gtájáékor leküzdésére. A / megye hetven állatorvosa első ? lépésként megkezdte az egyéni / gazdák erősen fertőzött állatállományának

vizsgálatát.

várnő. Heggel jövök Pécsről és estig tanítok. Igen sok az ügyes gyerek — s röpködnek a nevek: Hodoli Zsuzsi, Csepeli Dóra, Szegő Imre s a többiek, nagyrészt a földművesszövetkezet dolgozóinak gyermekei.

Gyakorlat, elmélet, helyes kéztartás, az alapok jó elsajátítása — egyelőre ez a feladat.

S ki tudja, talán Szigetvárról is elindul egyszer egy fiatal-/ asszony csak nagy ember, vagy nagyleány a siker/ közepette tudja

nyiteni az asszonyok szülés okozta fájdalmait. A fájdalom- mentes szülésről előadást tart. A hallgatóság csekély száma nem riasztja vissza attól, hogy továbbra is foglalkozzék a kérdéssel. Francine, a falu egyik csinos lánya másállapotba kerül, Laurent doktor, amikor ezt megtudja, rendszeresen eljár Francine-hez, hogy előkészítse őt a fájdalommentes szülésre. Laurent doktor azonban nemcsak Francine-nel foglalkozik, hanem szívesen váltál előadást erről a témáról az egyik gyárban is, ahova meghívják. Az előadásról a lapok is írnak. Laurent doktor kollégái azonban nem nézik jó • szemmel tevékenységét és megvádolják azzal, hogy az orvosi etikával összeférhetetlen propagandát csinál magának. Ezért 'az Orvosi Tanács elé idézik. Míg Laurent doktor a „vádlottak padján” ül, Francine úgy érzi, hogy még pár óra és megszüli gyermekét. Amikor Fran- , . . , j cine megtudja, hogy Laurent

nyerőszámainak húzását, /doktor ügye milyen rosszul áll, ugyanakkor sorsoljak ki az > elhatározza, hogy a Tanács 1957. évi decemberi targynyc-j előtt szüli meg gyermekét, ez- reményeket. / zel bizonyítja be a doktor ta-r

Január 10-én Vácott, 17-én i nácsainak hasznosságát. így is/ Szolnokon, 24-én Pécsett, 31-i történik. Francine a. Tanács/ én pedig Nagykőrösön sorsol-^ tagjai előtt szüli meg gyerme-/ ják a lottót, / két. Szülés közben nyugodt, /

végig, a legkisebb szerepekig."

így írtak a filmről a francia lapok. Nem érdemtelenül.

A „Fájdalom nélkül” című film a fájdalommentes szüléssel foglalkozik. A keret, amelybe a fő mondanivalót foglalták — egyszerű. Laurent doktor. aki Párizsban folytatott eddig orvosi gyakorlatot, vidékre költözik. Kezdetben bizalmatlanok hozzá a falu lakosai. Amikor a faluban az egyik fájdalmak megszülni

, Óriási munka ez, hiszen mint- \egy nyolcvanezer szarvasmar- J hát. kell ellenőrizniük. Ilyen Jkiterjedi vizsgálat nemcsak 2 Baranyában, de az egész or- J szágban nem volt még.

/ Az ellenőrzési az ember- / az állatorvosok közösen végzi!: / minden parasztportán Ahol / bc-fertözést tapasztalnak, ott még mosolyog is. Pár perc est n aat?a családját és állatait megszületik a gyermek s az ! egyaránt kezelésben részes,.,k. anya boldogan szorítja ma-» Eddig több mint katl ané, o gáfioz ’ f zzarvasmarhat ellenőriztek es

. ... /átlagosan 15 százalékos fért >A főszerepekben regi isme-t - . állapítottak meg a

rosemket latjuk. Dr Laurent/ e Jben A giimökoro, álla- szerepében Jean Gabin müve-/ kise\eitezik

szien egyszerű alakításávalp tokat ^tsetejteziK.

nyújt emlékezetest. Franciné-t >. .. , - „

Nicole Courcel alakítja. Öt sem;Nero kcs,k mar a k rakasbl" kell különösképpen bemutatni, f * 3. sz. Mélyépítő Vállalat

Nemrég fejezte be Budapestem .

a Feketeszem éjszakája című , Megírtuk annul, idején hoay magyar—francia film forgató-) a J számú Mélyépítő \n a.a 1 'a pécsi vasutallcmas legroszA Komlói Szénbányászati Tröszt öt kemrafejtéseben sikerrel használnak egy újítást, a fafelvonö-vitlát, ami tulai- donképpen motorral, meghajtott csörlős szerkezet. A fa- felvonó-vitla a bányásza: egyik legnehezebb munkamozzanatát. a biztosításul szolgáló fa-rönköknek a munkahely'e szállítását gép -iti. Eddig •’if kézből-kétbc adogat ássa gezték a meredek és szűk fejtésekben.

A fafelvonó-vitla alkalmazásával munkahelyenként és műszakonként egy óra takarítható meg. Az aránylag olcsó — darabonként ezer forintba kerülő — szerkezeteket a Komlói Bányagép javító

gyártja.

útján a zeneművészet 'nehéz,/gyermekét, Laurent doktor el- da szép pályáján. . / határozza, hogy igyekszik könyA januári lottósorsolások men e treu dj e

Januárban öt húzás közül négy vidéken lesz. Az új évet kettős sorsolással kezdik. Január 3-án, pénteken Budapesten a közlekedési és szállítási dolgozók szakszervezetének Csen.gerv utcai' székházéban rendezik az 1958. év első heti

sát, amelynek főszerepét játsz-} sza. Kiváló színésznő. f

A rendezés - bár néhol kis-* Knnek közel három hónapja sé vontatott - megtalálta oít> maiy azóta gyökeresen megval- a „hang”-ot, amely szükséges J tozótt a helyzet. A íegi buga.t- ehhez a témához. Vannak ít 4 tagokat kicke rejtek, s mo,, filmben olyan jelenetek is (pél- / szorgalmas, megbízható mw.i- dául egy szülés teljes folyama-/ >ások képviselik a vasúton a tának bemutatása), amelyek a •’• számú Mélyépítő Vállalatot már túllépik egy játékfilm határait, mégsem érezzük eről- tetettnek. Ez is a rendezés érdeme.

A „Fájdalom nélkül” . című film bizonyára sok érdeklődőt. vonz majd.

Jó kapcsolatot tartanak a kereskedelmi főnökséggel, s igyekeznek tőlük telhetőleg elősegíteni a vasút munkáját.

Leglényegesebb eredménv: azóta nem volt késés a Mélv- t építő címére érkezett vasúti

(— my) / kocsik kirakásában.

Télikert nyílt meg a TTIT-ben

Levelezőink íriák

23 222

, Tavaly november. J decemberben a / TTIT székházában a látogatót elriasztotta az építkezés — tégla, homok borította a folyosót. Az ellenforradalom t után ugyanis a he#>

Zádorban is megkezdődött az ezüstkalászos tanfolyam. Az iskola igen népszerű. Az előadások értékesek.' A hallgatók a tanfolyamon hallottakat eredményesen hasznosíthatják.’ — Már túl vagyunk a negyedik előadáson és azt tapasztaljuk, hogy a hallgatók meg vannak elégedve, mert rendszeresen eljárnak mind a harmincnégyen.

BAGÓ ISTVÁN vb-elnök

Kemeske - baroinfitenyészlö

Gr. Benyovszky Mórié Gr. Majláth László

Nemesikén november közepén „Ezüstkalászos gazda”- taníolyam indult. Azóta hetenként két este 3—3 óráiban tanul a parasztok nyolcvan százaléka. A tanfolyamon beiül megalakult egy önképzőkör is. Az önképzőkörben a fiatalok, zenekara szórakoztatja a gazdákat. Nemeske baromfitenyésztő mintaközség lett. A Keltető Vállalat szakelőadói két előadást tartottak és a gazdák elhatározták, hogy teljesen áttérnek a sárgafajta tenyésztésére. Már több ezer csirkét rendeltek márciusi leszállításra;

Az előadásokon asszonyok és lányok is részt vettek. A tanfolytam résztvevőinek " a kezdeményezésére megalakult egy mezőgazdasági szakkör is. Itt arról vitatkoznak a gazdák, milyen úton haladjanak tovább az állattenyésztésben és

a növénytermesztésben. A község parasztjai kérik, sőt sürgetik már a törzskönyvezés beindulását is. De szeretnék, ha a vándormozi néha, néha meelőző évhez viszonyítva 20—30 százalékkal magasabbak voltak a termésátlagok, nagy a becsülete a termelőszövetkezeinek a faluban, húsz belépő volt az elmúlt gazdasági évben. Mindez a termelőszövetkezet eredményes munkáját bizonyítja.

Helytelen lenne azonban csak a jóról beszélni. Voltak itt hibák is, amelyekre kitért az elnöki beszámoló is. Hiba volt a pénzgazdálkodásukkal.

Többet törődtek a mával, mint a holnappal, őszintén feltárták a hibát és ezért biztosak lehetünk benne, hogy meg is szüntetik azt.

PAJOR PÉTER gazdasági felügyelő

Halas1» Mániánál •

Náluivk Mánfán, a Mecsek íMik?zalh Killiusil! háton a Mecsek északi felében ^ kisebb-nagyobb források van nak. Ha ezeket kihasználnánk

és halastavakat létesítenénk, j /Lm •> > i

hasznossá tehetnénk egyes te- / ' '

rületeket. Kitűnő haltáplálékot / Nem hiszem, hogy akadna Hát azt

ami jó volt mert sok köFrigyes kir. herceg Gr. Braskovits István

Gr. Benyovszky Dezső 3157 J Népfront városi bi- Hereeg Montenuovo Nándor J zottságával osztotta

5233 J meg,

2605 a azért

1801 a zös ügyet együtt in- Báró Biedermann Rezső 7646) téz a két szerv, a Pécsi Székesegyházi Ura- f munkát azonban za- dalom 3543 ( varta a zsúfoltság.

Pécsi Székeskáptalan 7776 i Ezért úgy döntötM. Kir. Vallásalap 6233 / tek, hogv a Bartók

Pécsi Püspöki Uradalom 12 495 / Klub előtti folyosó- Herceg Eszterházy Miklós 532 / részt leválasztják, a Vitéz Brázzay István Brázzay Kálmán Jánosi Engel Gyula Gr. Benyovszky Lajos Gr. Prulincr Károlyné Eizncr János

800 f régen tanácsterem- 531 / ként használt he- 2870 / lyiségböl irodákat 782 / létesítenek a TTIT 505 í részére. így azután 8000 / megszűnik a túl- Ez összesen 91 131 hold föld. J zsúfoltság, a Haza- Hát csak ennyit akartam el-? f'as Népfront is ős

? a TTIT is megfelemondani.

Szabó Lajos

lő helyhez jut.

Ha ma valaki felmegy a TTIT-be, meglepő kép fogadja. A télikertben pálmák. akváriumok között asztalok, kényelmes ío- tőjök, s a kandallóból áradó kellemes me'eg arra csábít, hogy az ember ott töltsön néhány órát szabad idejéből. Kívánsága teljesül is minden társulati tagnak, mert a télikert minden este rendelkezésükre áll.

A Bartók Klubban természetesen továbbra is tartanak tudományos előadásokat, ezek azonban nem zavarják majd azokat, akik a télikertben kívánnak sakkozni, olvasgatni, beszélgetni, — egy feketét meginni. Az átalakítás lehetővé tette azt is, hogy

szombatonként társulat tagjai

Javult a vasút munkája

A pécsi vasútállomás dolgozói befejezték az őszi forgalmat s teljesítetté., annak idején .tett vállalásaikat: csökkentették a kocsitartózkodási időket. s ezen keresztül meggyorsit.oi- ták a kocsifor.dulót. C.óluJ tűzték ki, hogy állomási, viszonylatban a megállapított 8.7 órát 8,4-re csökkentik, ami 104 százalékos teljesítménynek felel meg. Azonban még ennél is jobb eredményt értei, el, 8,2 órára csökkentették a kocsi tartózkodást és ezzel 106 százalékra teljesítették tervüket. A kocsik gyors továbbítása mellett küzdöttek a vonatok ^ menetrendszerinti indításának / biztosításáért is. Állomásunk- / ról indított tehervonatok 71 / százaléka menetrendszerint In- dúlt. (Leiti Ferenc)

/ A decentralizáció javítja

szere családias, tán-? a vállalatok munkáját

cos összejöveteleket ?

rendezhessenek _' A mohácsi üzemek közül néaz

az „nagyobb t hányat tanácsi kezelésbe vcl- üzemmek és ked-Átek. Az üzemek azóta javuló önköltséggel, emelkedő termelékenységgel — jól dolgoznak.

A Mezőgazdasági Szeráru- jyár például már november elején teljesítette ez évi termelési tervét. Jelentősen csökkentették az önköltséget, amely főként a bérhányad csökkenéséből adódott. A vállalat kor. tnadik negyedévben végzett eredményes munkájáért megkapta a városi tanács végrehajtó bizottságának vándor- zászlaját.

A mohácsi üzemek példája azt bizonyítja, hogy a decentralizáció nem jár a vállalatok munkájának leromlásával, sőt adott esetben javul a vállalatok eredményessége.

vezőbb körülmények között dolgozhat a TTIT. Az átalakítás költsége mintegy 20 ezer forint volt, ami bizonyára megtérü' majd a társulat munkájában akkor, ha a TTIT tagjai jól érzik itt magukat. művelődnek szórakoznak. Klub tagságra egyébkén január 20-i.g lehe' jelentkezni, mert . jövőben csak társulati, 'vagy klubtagok látogathatják r Bartók Klubot és r télikertet. A nyilvános rendezvényeken természetesen mások is részt vehetnek.

llfUttyen amayy.aiipaíM?

leményem szerint itt lehetne / mának területén, aki ne érdekkombinált-, vagy vándor-ha- F lődnék az iránt, hogy hol és las tavat létesíteni. Ezeknek az ? mikép terem a szegedi bicska.

az előnyük, hogy így meg tudjuk óvni a halakat az iszaptól. Kérem a megye szakembereit, nyilatkozzanak ebben a kérdésben.

KOVÁCS ANTAL Mánfa II.

I i*»i

Isii

Pécs-Baranya ismertetőjét

, . *. wv-o a-aca i cp» I » a. pwiivc ív iv/jv i

zőgazdasági tárgyú szaki Íme- höngészve a következő adatokket is vetítene.

PÓRÉ JANOS tanító

ra bukkantam. Azt hiszem, nem árt még egyszer feleleveníteni ha másért nem, azért.

Hát azt bizony Szirákiuram csinálná — ha csinálná, őneki adatott meg az ágiaktól az a különös talentum, hogy akár nyél, akár penge dolgában túltegyen a földkerekség minden bicskacsinálóján.

Van is becsülete az 6 készit- / ményánek: aki csak megfordul Szegeden, mind ellátogat az ö boltjába s úgy veszi onnan « halalakú bicskát, mintha ingyen adnák: semmi árt nem tart érte túlságosna>k. Ajándékba valósággal nem lehetne becsesebb tárgyat vinni énnél. Boldog, akinek ilyen jut. Még

Záiszmft I»

4 kozármislenyi Jobb Elet Termelőszövetkezetben a zár- számadási közgyűlésen többek KíóeöH ilyeneket hallottam: az

hogy emlékezzünk rá, hogy is? a? unokáira is ráhagyja testé- volt abban a régi jó világban. mentumban. s azok is meg- Kinek mennyi földje is volt! emlegetik, hogy „Ni, a nagy- Baranyában? apánk bicskája, még pedig

hold ? nem bolondság, hanem való- Hcrccg Eszterházy Pál 4170 \ ságos Szirákitól való szegedi Gróf Majláth Györ*y 3797 ? bicska.“

hinné ezek után az ember, hogy ez a Sziráki bizonyosan valami nabob, akiimk gyárai vannak s aki az egész világba szállítja méltó hírnevet szerzett iparcikkeit, akinek ügynökei vannak Londonban, Párizsban, Amszterdamban. New Yorkban s mindenfelé.

Oh. dehogy! Eszeágábun sincsen Sziráki uramnak ilyen bolondság! Igaz. hogy ez így lehetne, hanem hát ő bőven meg van elégedve azzal is. ha Szeged környékén az ö bicskáival szelik a szalonnát az atyafiak. Már a hódmezővásárhelyi embertől szinte irigyli. Jó annak a fanyelű hicsak is.

Sziráki uram kevély arra. hogy az ő pengéje örökkévaló. s kivált arra büszke, ha szemtől szembe megdicséri a komája vagy a sógora, hogy ..no Sziráki uram, ez aztán bicska'”!

Hanrin világéIterjedésre éppen nem gondol, az meg alkalmasint még csak az eszébe sem fordult sohasem, hogy valami üzleti hasznot húzzon az ű renomméjából.

Történt ugyan nemrég, hogy égy londoni cég egyszerre tízezer darab bicsakot akart nála megrendelni egy ügyvivője által, de Sziráki uram a szeme közé nevetett az ügyvivőnek.

— Tízezer bicska! Tegye a úr bolonddá az öregapját! Hiszen annyi bicskát talán nem is lehet csinálni,

— De ha egyszer komolyan megrendelem.

Sziráki u rym. ötölt-hatolt, hímezett-hámozott. Nagyon kelletlenül érintette ez a dolog.

— Hát tudja, kérem, az nagyon messze van ide (már t. i. hogy London van messze). —

Aztán kérem, mire való volna neki egyszerre tízezer bicska? (már t. i. a londoni cégnek). Nem okos beszéd az ilyen ... igaz is, nem is.

— De kérem. In kételkedik, azonnal deponálom a pénzt a közjegyzőnél. Hát iá lesz ez! Mi?

Most aztán még nagyobb zavarba jött a híres iparos.

— No, ezr meg éppen nem akarom. Az lehetetlen. Hanc.u tudja mit, egy-két bicskáé m

maga kedvéért szívesen csinálok az ángliusnak prezetnbe...; Azt megteszem, hanem annyi töméntelent... Ejh. hát úgy nézek én ki, mint akit mindenre rá lehet venni? Hagyjanak nekem békét.;.

Sziráki urammal igen nehéz boldogulni, ha egyszer megköti magát.

Némelykor alig van harminc- negyven kész bicsiM a boltjában, s mikor vevők jönnek, nem ritkán esik meg, hoay nem találnak olyan formáin kést. aminőt keresnek: „Most nincs az a fajta készen”, ez a féléiét.

— Mikor lesz? — kérdi a vevő.

— Hja. azt nem lehet tudni, — feleli vállat vonva, — Mos< a mezei munka miatt nem dolgozunk.

Sziráki uram ugyanis mind elviszi ilyenkor a legényeit kukoricát kapálni s szénát gyűjteni: az éppen nem.jutván eszébe, hogy ezek vele együtt valóságos művészek, kik tíz forintot teremtenek addig az ipar terén, míg itt nyolcvan krajcáros napszámot pótolnak.

Hanem iszen azért magyar ember Sziráki uram, hogy ilyen legyen, ne értsen az üzlethez s ne csiklandozza a nyert séffvimi